Kelet-Magyarország, 1969. január (26. évfolyam, 1-25. szám)

1969-01-09 / 6. szám

VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜUETEKI XXVI ÉVFOLYAM. 6 SZÁM ÄRA: 70 FILLÉR 1969. JANUÁR 9, CSÜTÖRTÖK LAPUNK TARTALMÁBÓL! Húszesztendős a paposi termelőszövetkezet (3. oldal) Kormányhatározat a lakásépítésre kijelölt területeken lebontandó régi létesítmények szanálásáról ,4 .. dal) A vízellátásról és a külterületek gondjairól tárgyalt a városi tanács vb. Szerdán tartotta idei első ülését a Nyíregyházi Városi Tanács Végrehajtó Bizottsá­ga. Az ülésen, amelyen rész; vett dr, Fábián Lajos, a me­gyei tanács vb. titkára is. több fontos kérdés megvita­tása szerepelt. így foglalkoz­tak a településfejlesztéssel, a vízellátással, a külterületek helyzetével. Ami a város vízellátását illeti, megállapították, hogy az 1905-ben üzembe helyezett vízmű már nem tudja kielé­gíteni az igényeket. Ezért ke­rült sor nyáron többször is vízkorlátozásra. 1965-ben pél­dául a város vízfogyasztása még az egymillió köbméten sem érte el, tavaly pedig már 2,7 millió köbméter vize' használtak fel. Voltak esetek, amikor a napi 8000 köbméter­re tervezett vízmű 11 000 köb­méter vizet szolgáltatott. Bő­vítését már tavaly megkezd­ték, s előreláthatólag 1970 ben fejezik be. A tervek sze rint a vízmű kapacitása nap: 10 000 köbméter lesz. A fej­lesztés során új kutak beköté­sére, a vastalanító berendezés; cseréjére és égy üj 11 kilökné tér hosszú 400 milliméter át­mérőjű távvezeték megépítő sere kerül sor. A beruházó költsége mintegy 40 millió fo­rint, s ebből 11 millió forin­tot már a múlt évben fel­használtak. Remény van ar­ra hogy vízkorlátozásra már az idén sem lesz szükség. Mindezek mellett a városi tanács vb. tervosztálya az összeállított programnak meg­felelően, s az anyagi fedezet tői függően bővíti a hálózatot a város belterületén, s újabb utcákat közművesítenek. Sokkal nehezebb a helyzet a szennyvízelvezetés tekinte­tében. A szennyvíztisztító- telep napi kapacitása 10 000 köbméter. Az igény ennél lé­nyegesen nagyobb volt már tavaly is. A fejlesztési terve elkészült, a teljes költség 26 millió forint. Ebből azonban ez ideig még csak néhány mil­lió látszik biztosnak, a több. hiányzik. Ez az összeg még nem tartalmazza a csatorna- hal ázat fejlesztésének költsé gt.it. A szennyvízelvezetés szo­ros összefüggésben van a víz­vezeték bővítésével. Hiánya akadályozhatja a vízvezeték hálózat bővítését, mert nincs amin elvezessék a használ' vizeket. A külterületek kommunális mű elődési, egészségügyi el­látottságával kapcsolatban az egyik jelenlévő iskolaigazgat' állapította meg nagyon talá­lóan: a tanyai lakosság mai el kjtottsága minden tekintetben összehasonlíthatatlanul jobb mint a felszabadulás előtt volt. Erre csupán néhány pél­da: a nagyobb településeire' villamosították. Tíznél is több fúrött kút van a tanyákon öt helyen működik művelő dési otthon, vagy terem. Több tányabokorban tartanak he­tenként helyszíni orvosi ren delést. A külterületeken 1? általános iskola működik. A, igények azonban itt is nőttek. Egészséges lakások épülnek Nem ritka jelenség már a televízió vagy a háztartási gép. Az ellátottság azonban messze elmarad a városi la kósságétól. Vannak például olyan nagy területek, mint a 3500 lakosú Borbánya — egv közepes községre való lakos- sut; — és nincs napközi ott­honos óvodája. Az. oktatás­ban különösen sok gondot okoz. hogy a nevelők nagy ré­sze a városból jár ki. . A problémát csak fokozza hogy a város erőteljes iparo­sításával együtt a tanyai la­kosság korösszetétele is ál­landóan változik, egyes tele­pülések sorvadnak, mások „beköltözés” folytán gyara­podnak. Vannak olyan isko­lák. amelyek kezdenek el­néptelenedni. A sulyánbokori iskolában már most is csak 15 tanuló van, de ez a követke­ző években várhatóan tovább csökken. Ugyanakkor a sóstó hegyi iskolában a tanulók lét­száma eléri a 350-net. Ezért határozott úgy a végrehajt' bizottság, hogy a külterületek távlati fejlesztési tervének végleges elkészítése előtt ala­pos vizsgálatot, felméréseket végeznek, amelynek során A 370 milliós termelési fel­adatát év végére közel 400 millióra teljesítette a Nyír­egyházi Konzervgyár, s a tervezett 28 és fél milliós tiszta nyereség helyett 35— 37 millió forintos eredményt értek el. Ezenbelül sikeresen teljesítették 300 milliós ex­porttervüket is. Az új esz­tendő programjáról kértünk tájékoztatást Beretvás De­zsőtől, a gyár igazgatójától: — Ez évre a termelési terv előirányzata körülbelül 420 millió forint, melyben az ex­portértékesítés mértéke a ta­valyihoz képest hatvanmil­lió forinttal növekszik. Az 1968-hoz viszonyított növe­kedés teljes egészében tőkés piacra irányul, s éppen ezért jelentősen növelni kell a vál­lalatnak a gyártmányok mi­nőségét. mert csak így ma­radhatunk versenyképesek. — Az elmúlt évre előirány­zott beruházásait a konzerv­gyár maradéktalanul téliesí­tetté. melynek során közel kilencmilliós saját rezsis építkezést valósítottunk meg. Beruházás vonatkozásában ez évre 18 millió forint az elő­irányzat. Ezenbelül 14 és fél milliós költséggel egy pektin- gyártó üzemet létesít a vál­lalat Jelenleg ugyanis az ipar pektinszükségletét im­portból fedezi, s ezért van szükség a hazai gyártás meg­kezdésére. Az üzem még ez évben felépül, s a termelést 1970. január másodikén kezdi meg. évente negyedmillió dol­lár megtakarítást eredmé­nyezve vele a népgazdaság nak. A beruházási terveken belül szőrénél Kisvárdán eav felvásárlótelep építése, vala­mint a norcsaimai és a ti* =zaszederkénvi telepek továb; bi fejlesztése is. — Ebben az évben a válla­ltnál is bevezettük a csök­kentett munkaidőt, éves át­lagban .44 órás munkahéttel. messzemenően figyelembe ve­szik az elmúlt években bekó vetkezett és a még várható további változásokat. Ebből a szempontból figyelembe ve­szik a lakosság korösszetételét is. A sokrétű feladatok közűi csupán egyet említünk. Rész­letesen érdemes tanulmányoz ni például, hogy újabb ta­nyai kollégium építésével, vagy a külterületi iskolák fejlesztésével célszerűbb-e a felsötagozatos tanulók színvo­nalasabb oktatását megolda­ni. A jövőben a konkrét léte­sítmények építkezésénél a fontossági sorrend meghatá­rozásához az eddigieknél job­ban kikérik az adott telepü­lés lakóinak a véleményét. A végrehajtó bizottság számol azzal, hogy a lakosság társa­dalmi munkával is segíti majd a tervek megvalósítását. Hódi László A munkaidőbeosztás a sze­zonidőknek megfelelően, a kővetkezőképpen alakul: de­cember l-től május 31-ig negyvenórás, ötnapos munka­hetek lesznek, június l-től november 30-ig pedig hatna­pos munkahéttel dolgozunk — Ezzel az átállással vál­lalatunknál 91 százalékos munkaidőcsökkenés jelentke­zik. A keresetcsökkenések el­kerülésére tízszázalékos alap­bérnövelést hajtottunk vég­Tanác§kozá§ a tsz-töpvényről Szerdán Nyíregyházán a megyei tanács vb. mezőgaz­dasági és élelmezési osztálya, az Agrártudományi Egyesület és a TIT megyei szervezete rendezésében tanácskozást tartottak .a termelőszövetke­zeti törvényről. Az agrársza- badegvetem e téli első előadá sa volt, ahol megnyitót mon dott Kovács István osztály- vezető. A termelőszövetkezet5 törvény egyes kérdései cím mel előadást tartott dr. Nagy László, a Gödöllői Agrártu­dományi Egyetem tanára. Előadásában elemezte a törvény életbe lépése óta el­telt egy év tapasztalatait Felhívta a figyelmét a meg­jelent több mint 200 termelő szövetkezeti vezetőnek a vég rehajtás során mutatkozó egyes hiányosságokra. A;, előadást vita követte. re, s ezen túl a reálbér növe­lését további 3—4 százalék ban irányoztuk elő. Ehhe, kapcsolódik még az, hogy az 1968-ra tervezett bérfejlesz­tést a vállalat túlteljesítette A tavalyi bérnövekedés elő­reláthatóan — pontos adatok még nem állnak rendelkezé­sünkre — szemben az orszá­gosan előirányzott két száza lékkai szemben 4,3 százalék körül alakul. T. A. Az új esztendő programjából 120 milliói ler?, növekvő export, csökkenteti munkaidő a Nyíregyházi Konzervgyárban Képünkön: Szabolcsi Istvánná és Teski Ferencné Fagyponton a francia—izraeli viszuy Lapvéiemények Párizs hivatalos állásfoglalásáról Párizs, Lehel Miklós, az MTI tudósítója jelenti: A francia kormány a mi­nisztertanács szerda délelőtti ülése után hivatalosán állást foglalt a közel-keleti kérdés­ben, az állásfoglalást Michel Debré külügyminiszter expo zéjá és De Gaulle tábornok hozzászólása alapján Joel le Theule tájékoztatásügyi ; ál­lamtitkár hozta nyilvánosság­ra. Mint a francia kormány rámutat, 1967. júniusa előtt Franciaország mindent meg­tett, hogy elősegítse Izrael ál­lam megszilárdulását és bé­kés berendezkedését. Ennek szellemében szállított néki olyan fegyvereket, amelyek lehetővé tették, hogy meg védje magát. A helyzet azon­ban megváltozott attól a pil­lanattól kezdve, hogy Izrael az 1967. júniusi háború előtt Franciaország ismételt taná­csaival és figyelmeztetéseivel mérsékletre intette a szem­benálló feleket Izrael elsőnek támadott és korábban hozzá nem tarto­zott nagy területekét él lóg - lalt. A francia kormány a há­ború első napjaiban teljes ti­lalmat léptetett életbe a kör­zetbe irányuló fegyverszállítá­sokra, később ezt a tilalmat kizárólag Izrael Mirage—III. vadászgép megrendeléseire, a támadó fegyverek szimbólu­mára tartotta fenn. Továbbra is szállított azonban Izrael­nek alkatrészeket és más ha­dianyagokat, különösen heli­koptereket. A beiruti polgári repülőtér ellen intézett támadást azon­ban, amelyet a Biztonsági Ta­nács egyhangúlag elítélt és a világközvélemény elutasított, a francia kormány elfogad- hatatlannák és triégéngedhe- tetlennek tartja. Elutasítja azt az álláspon­tot, amely egyenlőség! jelet kíván tenni egy illegális szervezet terrorcselekmé­nye és egy állam reguláris hadseregének egységei által francia hadieszközök fel- használásával egy másik állam békés célokat szolgá­ló polgári repülőtere ellen intézett támadása közé. Ez a francia kormányt arra késztette, hogy súlyos intéz­kedésként elrendelje a teljes tilalmat az Izraelbe irányuló katonai szállításokra. Ez az álláspont — hangzik a nyi­latkozat — teljesen logikus, mivel Franciaország nem akarja a konfliktus kiélezését. Ráadásul Franciaországot Li­banonnal hagyományos, év­százados baráti kapcsolatok kötik össze. A nyilatkozat a továbbiak­ban megismétli, hogy a fran­cia kormány a közel-keleti helyzet tartós, békés rendezé­sére törekszik, és ennek alap­ja szerinte csak a Biztonsági Tanácsban 1967 novemberé­ben egyhangúlag elfogadott határozat lehet A francia fegyverszállítá­sokra vonatkozó embargó kiterjesztése nyomán a francia—izraeli kapcso'atok az eddigi legmélyebb pont­ra süllyedtek, — írja a Reuter párizsi tudósítója. A tudósító úgy tudja, hogy De Gaulle elnök személyesen rendelte el a teljes tilalmat a beiruti nemzetközi légiki­kötő ellen intézett izraeli tá­madás után. Hírek szerint Izrael ellen­lépése mindaddig nem várha­tó, ameddig iFordecai Limon, az izraeli fegyvervásárlási misszió Vezetője Franciaor­szágból vissza nem utazik hazájába. Izraeli források hangsúlyoz­zák, nem érné őket megle­petésként, ha Franciaország visszahívná Tel Aviv-i nagykövetét. A Reuter párizsi tudósító­ja szerint figyelemre méltó az a körülmény, hogy a francia tilalom egybeesik a Párizs­ban folytatott magas rangú francia—szovjet megbeszélt- sekkel. Feltételezhető, hogy a dötés mögött olyan szándék is rejlik, hogy a franciák ily módon adjanak nyomatékot a közel-keleti válság rendezését szolgáló négyhatalmi erőfe­szítések szükségességének. Valerian Zorin, a Szovjet» unió párizsi nagykövete kedden-este Párizsban ki je­lentette, hogy a fegyver-» szállítási tilalom tekinteté­ben Nagy-Bvitanniának es az Egyesült Államoknak követnie kellene Franciaor­szág példáját. De Gaulle tábornok kedden Vlagyimir Kirillin miniszter­elnök-helyettessel, a Párizs­ban tartózkodó szovjet kül­döttség vezetőjével negyvenöt perces tanácskozást folytatott a fegyverszállítási embargó­ról. Az izraeli külügyminiszté­rium kedden a késő esti órákban közleményoen fejez­te ki „csalódását és sajnál­kozását” a francia döntés miatt. A közlemény hangoz­tatja, hogy a tilalom a két ország között aláírt egyez­mények egyoldalú és önké­nyes megszegése. Valamennyi kairói lap ve­zető helyen számol be a francia döntésrőL A lapok hangsúlyozzák, hogy De Gaulle lépése dühöt és aggo­dalmat keltett Izraelben. A Gumhurija vezércikka „kitűnő francia kezdeménye­zésről” ír. A lap szerint a francia döntésnek kettős je­lentősége van: katonai és politikai. Az arab néptöme­gek — folytatja a lap — nagyra értékelik a francia kormány bátor kezdeménye­zését. Az Ahram vezércikke párhuzamot von a francia és az amerikai magatartás kör zött és rámutat arra, hogy míg az Egyesült Államok Phantom-gépeket szállít Izraelnek, addig Franciaor­szág embargójával nyomá t gyakorol rá a Biztonsági Tanács határoza ának elfo­gadása érdekében. „Franciaországnak ez az új, pozitív lépése minden­képpen rendkívül jelentéke­nyen járul hozzá ahhoz, hogy a közel-keleti kérdés igazsá­gos megoldást nyerjen” — hangoztatja Bumedien, az Algériai Forradalmi Tanács elnöke De Gaulle-hoz inté­zett üzenetében. Az üzenet hangoztatja, hogy „a beiruti nemzetközi repülőtér ellen intézett példátlan támadás ismét leleplezte Izrael ag­resszív, terjeszkedő szándé­kait,”

Next

/
Thumbnails
Contents