Kelet-Magyarország, 1969. január (26. évfolyam, 1-25. szám)

1969-01-08 / 5. szám

TflSfl lanttár 8. ftl Pf 9 oldal Az ötlet karrierje Mi is kaptunk egy levelet december elején a Nyíregy­ház.; Szobafestő és Mázoló Ktsz-től. Felajánlják kapaci­tásukat az új esztendőre, s kozlik, hogy az első negyed­évben Nyíregyházán minden 20 ezer forint feletti munká­ba; tíz százalék engedményt adnak, S hogy a válasznak ne le­hessen akadálya, mellékel­nek egy megcímzett és bé­lyeggel is ellátott levelező­lapot Jól számított a szövetke­zet. Az új év első napjaiban mar 3 millió értékű megren­delésük gyűlt össze, s ez nem kicsiny szám. (Tavaly az egész évi termelésük 8.2 mil­lió Jorint volt. és ennyi vár­ható az idén is, esetleg némi növekedéssel.) Náluk a munkát a megren­delő — tehát a kereslet — dönti el. ők legfeljebb idejé­ben informálódhatnak a vár­ható igényekről. Most az el­küldött 350 levélből mintegv 150 megrendeléssel együtt érkezett vissza, mások jelez­ték terveiket. Igv a szövetű- kezet már most készülhet a nagy munkákra, és alaposan felkészült, mert ideje van, nem kell kapkodni. Máskor a téli hónapok szinte teljesen holtszezonnak számítanak a szakmában.' Mast engedmény adásával próbáltak ezen segíteni és a levelek nyomán 5—POO ezer forint értékű megrendelés érkezett az első negyedévre. Persze, ez nem túl sok, de már jelent valamit, — vagsüs munkát a szövetkezeti tagok* nak Az engedény pedig kifi* zetődő. hiszen nem kell so­kat költözködni, egy helyben minden jobban megszervez­hető, — és gondolkodnak rajta, később is fenntartsák-e az engedményt. A jelek szerint tehát a le­vél és az engedmény ötlete eredményes volt. Ám önmagában az ered­ményesség nem érdemelne sok szót, ha nem lenne az ügy egyszerre tanulságos is. Igen. tanulságos, mind a fes­tők, a kereslettől nagymér­tékben függő munkát vég­zők, — tíe mások számára is. Ugyanis egv ötjét is soka) lendíthet a munkán, de ah­hoz, hogy igazán jól menje­nek a dolgok, ötletek soka­sága szükséges. Üjabbak, újabbak és naponta ' újab­bak, ., A beszerzésben, a munkaszervezésben, a gépesí­tésben, az emberek csopor­tosításában. az értékesítés­ben, sz új piacok megszer­zésében. . Szóval a gazdaság élet szinte minden terüle­tén. Nem óik nélkül imák új­ságjaink a szervezett ötlete- zésről (egyesek angolul brain- stormingnak is nevezik) megvan annak a nagyon fpntos szerepe, ha a vállalati dolgozók összedúgják a fejü­ket és megpróbálnak új el­gondolásokat keresni. Meg­van a szerepe és megvan az eredménye. De ezt a szerepet föl kell ismerni, segíteni kell a ki­bontakozását, megvalósítását, tökéletesítését, és azt. hogv 3- érdemes legyen ötletet ad­ni! E felismerésnek alapja az a szükségszerűség, hogy ma már a szabolcsi iparnak, ke­reskedelemnek, gazdaságnak éppúgy szüksége van ezekre a friss és újat hozó gondo­latokra, rpint a? egész nép­gazdaságnak. Kun István Tiszabercel is változik Már nem vágynak el mindenáron Modern mezőgazdasági szakiskola rgűjíödil? Tisza- bercalen. A helybeli általános iskolát végzettek közül há­rom év alatt mégis mindösz- sze hatan kérték ide felvéte­lüket. A faluban 2816 ember lgki le Termelőszövetkezeti dolgozó ebből 530. A község­be! 140 ingázó jár el nap mint nap. És a tsz-ben mindössze négy szakmunkás van. Csak a révész izzadt Nemrégen,.azt mppdta,,,Má- <é András, 'á ‘közsgj^i tanács vb elnöke, nogy”az isl?ó¥áí)ól • kikerülő fiatalok nem marad­nak a tsz-ben, a leggyengébb tanulók is továbbtanulásra jelentkeznek. Nem szakma- szeretet, hivatástudat viszi őket: csak elkerülni a falu­ból Mindenáron? Miért? Mi­lyen falu Tiszabercel, ahon­nan ..mindenáron” elvágyik az ember? A nváron kompon mentem át a Tisza másik oldalára. A naptól fekete bőrű révész iz­zadva markolta a csáklyát. húzta-vonta a kompot. Azon bét megrakott szekér és tíz­énél több ember. Álltak néz­tek. nevettek, csak a révész­ről csörgött a víz. Össze! két gépkocsi talál­kozott az úton. Egyik letért, helyt adott a másiknak és megfogta a sár. Később a tsz küldött két lovat, hogy foly­tatni tudják az utat. T-'ten nincs baj. Közleked­ni lehet. Csak éppen az em berek vágynak el. Mert mi van ebben a falu­ban? Négy kilométer út, le­hetetlenül rossz állapotbár Mindössze 300 méter klépi- tett járda, az is sáros, göd tök Bár a kereskgíjelmi ellá tottság jó. közétkez.teté' rinas Orvosi ellátás m’nimá lis Kuitúrbáz nines, a könyv, tár k’csi. de mindegy U. hi Szén látogatottsága megíehe téren szerény. Tgaz. mez1’ van. most hozták rendbe. 15r ezer forintot költöttek rá. A parányi állomáson, hai nalban, fiato’ember szívja a cigarettát, ^íyíregvházáta iár do7gozni. az építőipari vá'la lathoz- ....nagyobbrészt a ké sőhbi vonattal járok haza Nem áttért mintha a munkárr mistt nem érném el. Mozib" megyek, beülök valamelyik cukrászaápa. Ott legalább ze re van meg fiatalok.” Tisza bércéi en jó a szolga' tatás, ellátás is. Kivéve az építőipart. „Megszállottak” Mint mindenütt, itt Is van* nak „megszállottak”. akik • nem mennek e! nem is akar- j na!" V“ZQtőv, egy szőrű em- i k&ek: Yeüíéfei m fcelj ,olyä.n í lehetőséget, olyan jó körül­ményeket teremteni, hogy az emberek egyszerűen ne vágy­janak el. Máté András, Elzán tó And- tásné ilyen, Hivatalból is, de magánemberként is tiszaber- celiek, s tesznek, tenni akar­nak a faluért, így: senki sem jelentkezik a gyerekek közül a szakisko­lába? Itt vannak az .,öregei)”, a felnőttek. Járnak ők. Es a fiatalok is lassan kedvet kapnak. Elvágyoak az em­berek a faluból? De jönnek is vtssáaÓ'Az* ifléh ,'2fr,'fia ja! jött 'háza.' - Valamennyien ; a tsz If­júsági brigádjában dolgoz­nak. Orvos kellene? Várjuk. Lakást adunk. Kultúrház nincs? Adunk. Persze később- Hiszen nggy beruházás, nagy gond, de hisszük, hogy lesz. Addig itt vannak helyette a klubok. Tervek, tervek. Abban azért megegyeznek. Előbb megfelelő mennyiségű mun­kaalkalom kell. Meddig áll a malom? A tanács nemrégiben ja­vasolta a téglagyár bővítését. Jelenleg fűidényben 110 em­bert foglalkoztat, téli idő­szakban csak 40—50-et. A bővítéssel, hiszen r)yeysan.vaS van bőven, télen nygrao fizó nos munkáslétszáipn>3l dol­gozhatna a gyár. A termelő- szövetkezet meg bővítlietné r sepriieirok termelését, feldol­gozása nemcsak jó kereseti lehetőséi lenne, foglalkozta­tás is­EJgy tekercselőüzemet kap g faiu. Itt főleg nők dolgoz­nak, mintegy huszonötén. Es még nincs Vége a sornak. A tsz-ben több mint 500-an dolgoznak. ' Szémük: érthetői­én nem nőni Tog V^bWtkéz^ években. Ellenkezőleg. Ä fel­szabadult munkaerőt pedig ha nejn is azonnal, de ké­sőbb, el Ítéli helyezni. Bérce­ién egy teljesen felszerelt malom áll.- Kihasználatlanul bár valamire mégiscsak hasz­nálják. Raktárnak. Nem le­hetne célszerűbb dolgokra használni? Nagy szükség len ne, jövedelmező is lenne egy takarmánykeverő üzem. Hi­szen Itt áll a malom! Szeretik ezt a falut. Mú­zeumot is berendeztek Besse ­nyei szülőházában. Mert szé- gyellték, hogy pont itt, Tisza- bercelen nincs emlék róla És azóta hahóm: idén már nem kézzel húzzál a kompot p révész. Villanymotort szerel­tek rá, Horváth S. János Harmadrendű az érdekvédelem? Negatív tapasztalatok megyénk mezőgazdasági üzemeinél Mintegy 18 ezér szervezett dolgozó érdekeit képviseli megyénkben a MEDOSZ. Tennivalójuk akad bőven, mivel a dolgozók érdek- és munkavédelme sok helyen hiányosságokat mutat, Az el­múlt négy-öt évben megvénk állami gazdaságai jelentős összegeket fordítottak terme­lő jellegű beruházásokra. Ezek mellett legtöbb helyen elmaradtak a szociális jelle­gű létesítmények: fürdők, munkáspihenők, melegedők üzemi étkezdék. A hiányos­ságok egy részét már sok he­lyen pótolták- A legtöbb ál­lami gazdaság modern, üzemi étkezdével rendelkezik. A munkásszállások is otthono­sabbakká váltak. Az addigi 15—20 személyes nagytermek helyett 2—4 ágyas szobákat alakítottak ki. Sok helyen, ahol a gépjavító állomások új irodaházat építettek, a rá­gj irodaépületet szociális léte­sítményekké alakították át. A vállalatvezetők szem'élete, a dolgozók szociális igényeinek kielégítését illetően vá’tozott. de nem mindenütt egyfor­mán, Kev(?s üdültetés, sok baleset A hidegben, fagyban is szabódban dolgozó munkások közül sokán igénylik a gyógy­fürdőkre való beutalókat. Az igényekét azonban csak úgy lehet kielégiteni, ha a válla­latok maguk is gondoskodnak dolgozóik üdültetéséről, A nyírlugosiak, fehérgyarmatiak és apagyiak főidényben Haj­dúszoboszlón épületet bérel­nek. A mezőgazdasági gép­javító vállalat Sóstón épít üdülőt. Á negyven szemé­lyesre tervezett üdülő fel­építéséhez a költségeket a megye gépjavító állomásai adják össze. A?,, elrpújl éyjtfp. megnőtt • aa -üzemi balesetek száma. A MEDOSZ-hoz. tartozó vállala­tok munkahelyein 1967-bep januártól november végéig 600 üzemi baleset történt két halálos áldozattal. A baleset következtében kiesett mun­kanapok szápna meghaladta a 12 ezer kétszázat. 1968 ha­sonló időszakában a balese­tek száma 634-re emelke­dett, a halálos áldozatok szá­ma hatra, a munkanapkiesés pedig meghaladta a 13 ezer négyszázat. A munkavédelmi szabályok betartásával szilár­dabb munkafegyelemmel és fokozottabb ellenőrzéssel a balesetek nagy része meg­akadályozható lett volna. Ojfehértón például a homok­bányánál töriént halálos bal­eset azért következett be mert nem tartották be az elő­írt óvó rendszabályokat. A fe­lelősség a vezetőket terhelte. Ne a dolgozó kárára A munkaidőcsökkentés ez évben a MEDOSZ-hoz tar­tozó vállalatok dolgozóinak 72 százalékát érinti. Januái elseién már rövidített mun­kaidővel kezdték az évet. többek közölt a mezőgazda- sági gépjavító váüalat nyír­egyházi üzemében, a Máté­szalkai és tTuzséri ÉRDÉRT Vállalatnál, a? Apagyi és Nyírtass! Állami Gazdaság­ban. A többi vállalat fokéi zatosan tér át az év második felében — részben vagy tel­jes egészében a csökkenteti munkaidőre. Ott ahol a mun­kahét eddig 60 órás volt, 48 órás munkahetet vezetnek be ahol pedig 48 órát dolgoznál hetenként, ott 44 órára tér nek át. A vállalatok vezetői­nek véleménye nem egyér tetmű a munkaicjccsökken- téssel kapcsolatban, A szak szervezet éppen ezért figyel­met fordít arra. hpgy ez az áttérés ne menjen a dolgo­zók rovására. Az irányelv az, hogy a munkaidőalap-pótlást technikai fejlesztéssel, belső átszervezéssel, vagy pedig saját forrásból eredó töbtt- letpénzzel pótolják a válla­latok. 20 százalék helyeit keltő... Azért is fontos, hogy foko? zottabban figyelemmel kísé •- je a szakszervezet a dolgo­zók helyzetet, mert ^tgtú.- tikai adatok szerint a M?> DOSZ-koz tartozó megyei álr kilátok dolgozóinál? állas«*­resete jóval alacsonyabb országos álWgnál- A dulcn- zók szögiéi is igényeinek k - eiégítése sem megfelelő sek helyen. Epnej? glienárg ^ a probléma megoldását gz ille­tékes vezetők nem ijzorga- mázzák mcgteielpep. Az •ál­lami gazdasagok összberu!:-,- zásának értéke 186'j-re köz1 t 148 millió forint Ebbői a szociális jellegű beruház, a csupán 3 millió 800 ezer. Pe­jig az Irányelv az. hogy s szociális beruházások összege az összberuházásoknak leg? alább 20 százalékát érje ei. Az 1970-re készített előzet'-s ‘érv még ennél is rosszába képet mutat. Pedig az egyre nagyobb termelési értéket előállító dolgozók sokkal töb­bet megérdemelnek. Tomasovszky István A Fehérgyarmati V.'Störpegel'-Hpari Vállalat gyártotta a községben épülő téglagyár összes vasszerkezetét. Képün­kön az azóta elkészült 12 méteres szénszállitószaíag \'áza melyet Papp Lajos és Rúdnak Sándor rozs'iaaátló festékkel ken be. Elek Emil felvétele Egy orvos életútjából Délfelé már elcsendesült a váró az ellenőrző főorvos szobája előtt a kisvárdai já­rási rendelőintézetben. Dr. Varga Gyula leveheti a fehér körepyt. Miplőtt szóhoz jutnék már sprolja a község, a lakosság problémáit. 1931. óta orvos Kisvárdán. A hosszú pályáról fagga­tom, de visszatér a községbe. Nem lepődöm meg — hallot­tam erről a szívügyről, — amikor néhány mondat után már a szimfonikus zenekar ügyit hozza szóba. — Amikor idekerültem, ak­kor szerveztem meg. Har­minc évig vezettem. Sok szép dolgot csináltunk. Játszot­tunk mindent: klasszikusokat és mozgalmi dalokat, operát és operettet Hangversenyeket tartottunk és versenyekre jár­tunk. Ahová csak hívtak mentünk Ha nem volt parti­túra. magam írtam. Azt hi­szem. megérti- sajnálom, bog- szétesett. Tplaldonkóorten cja^recufi' de már a család 5* tősgvöke- res szabpiesi-pk ya"’a ma­gát. Ót egv ectoz é'et roitn­kák käli iáé. Fi a itt peda­gógus, a lápya a Rákóczi Tsz­ben agrármérnök. Csak a leg­kisebb fia nincs még itthon. Debrecenben tanul, másod­éves medikus Kérdezném, de a doktor gondolatolvasó. — Én inkább lebeszéltem a fiamat erről a pályáról. Jó nyelvérzéke van, máris több nyelvet beszél. Tanulhatott volna mást is. De ő ragaszko­dott ehhez. Tudta, mit vá­lasztott. Mint kisvárdai polgár szí­vesen beszél, óe mint orvos zárkózott. Az idén lesz negyven éve, hogy orvossá avattak. Pályámnak már a vége felé járok. Bár, míg él, egy or­vosnak mindig cselekednie (cell az emberért, az életért Ez a hivatása. önmagától adódott, hogy orvos, szülész lettem. Édesapám altiszt volt a debreceni szülészeti klini­kán. Édesanyám ugyanott asszisztens. Ott nőttem fel a 'züiőasszonyok. a képzős bá­bák között. Csak négv évtized tapasz tslatávai t’sttidnak így le a gondolatok. egyszerűsödnek Je a swvak. Gyakorló orvosnak került a klinikára Az édesapja akkor megkérdezte:" „Nem szégyel- led fiam, hogy az apád a? al­tiszt, ahol te orvos vagy?" Felajánlotta, nyugdíjba megy inlfább Nem kellett nyugdíj­ba mennie, a fiú nem szé­gyellt« az apját. — A klinikán már szak­orvos lettem, de nem kaptam fizetést. Kettőnknek adtak egy ebédet, négynek egy szobát. A cjpőt még ak­kor is haza kellett küldeni talpalta tni. Kisvárdán szükség volt or­vosra. Biztosítóintézetek or­vosa lett. rosszul fizetett. Már csak mosolyog azon, hogy a sterilizátoron készített magá­nak rántották hogy az ebé­dé) megspórolja. Elvállalta, hogy ingyen el­végzi a szülészi munkát a kórház belgyógyászatán. — De ki szült akkor kér házban? Nem volt sem tér hesgondozás. sem felvilágosi tás. Az asszonyok, a csaló ragaszkodott az otthoni szü léshez. A bábák tehetetlen' ültek a komplikált eseteknél S as utolsó pillanatban hívlak az orvost amikor már örül­tünk, ha az anyát megment­hettük. Még jó, ha végszük­ségben hagyták magukat kórházba vinni. De végeztem ép kpnyhaasztalon koponya­fúrást egy rángógörcsös szü­lőanyán, mert hisztériásán félt a kórháztól. Nem volt más választásom, de még ma is elborzadok az emléktől. A szülészet hőskora volt az az idószak. Gyógyított, sportolt és ze­nekart vezetett. Tevékeny évek lendületét törte meg a háború. 1945-ben visszatért a front­kórházból. — A jakon lettem körzeti orvos. Olajért, meg tányérért rendettem Ebben a nyomor­ban is összejött a zenekar a lakásomon A hangszerek el­pusztultak. hát házilag „ösz- szehoztuk”. A doktor, aki megérezte, hogy nem elég felismerni a betegségeket, hanem meg kell ismerni az embereket ezért ve'ük, értük kell élni — immár tág teret kapott. Nehéz összefoglalni. hogv ez elmúlt bűszeevnéhár.y esz­tendő alatt hányféle tisztség­ben tevékenykedett. A iárá'1 ’onáesban, a népfrontnál, r Vöröskeresztnél, a munkás őrsé.vnél S hogv mindenül* fi 7t ??7. pH oklevelek, jelvények sora bU zonyítja. Mikor az ..Érdemes orvos” kitüntetéséről érdek­lődöm, csak a Vulkánról be­szél, az emberekről. Sok szép emléket őriz, e kitüntető címet is üzemoryosképt kap­ta. — Néhány éve vagyok já­rási ellenprző főorvos. Hu­szonkilenc körzet, összesen 85 ezer ember tartozik hozzám. Megtisztelő volt számomra a kinevezés, érzem a munkám felelősségét. Egy kicsit nép­nevelő is vagyok. Nem csak a rendelőben ülök. El kell menni a házakhoz: valóban beteg-e a beteg, s nem gyü­mölcsfát metsz-e, yagy a kocsmában kortyolgatja el a táppénzét? De orvos vagyok, beteg emberi soha nem kül­dök munkába A szakmai ellátást is el­lenőriznie kell. Vigyáz, rá, hogy segítségét, tanácsait fia­tal kollégái ne érezzék sértés­nek. — Nem kérdezi meg. mi­lven kívánságom van még az életben? Tréfának gondoltam - kér­dést. rá is bólintottam Pe- d’g nagyon komolyan vála­szolt: — Szeretném megélni a ‘tern doktorrá avatását. S. ‘'•egv Ktevórd ínak úi ké"háza 4s rendelőintézete legyen. Kádár Edit

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents