Kelet-Magyarország, 1969. január (26. évfolyam, 1-25. szám)
1969-01-08 / 5. szám
REI FT MAGYARORSZÁG 1969. Janwír 9. Vietnami jelentés Szabadságharcosok sikeres rakéfaa&ciői Saigon, (MTI): A Dél-vietnami Nemzeti FeUzabadiiósi Front harcoló alakulatainak legutóbbi katonai akcióit az ország égész területén a szeles körben alkalmazott úgynevezett zaklatóhadműveletek jellemezték Ezt példázza az az akció, amelyet a DNFF reguláris hadseregének tüzérei hajtottak végre a 25. amerikai gyalogos hadosztály egyik tüzérségi ütegállása ellen Tay Ninb közelében. Az amerikai nagyvezérkar sajtótisztjének tájékoztatása szerint az ameri* k?.' egységekre percek leforgása alatt mintegy ötven db 107 mm-es rakéta, valamint 82 mm-es gránát záporozott. A partizánok továbbra is nagy találékonysággal élnek a fortély és a csel eszközeivel is. A saigoni lakájhadsereg egyenruhájába beöltözve három DNFF-harcos hétfőn este behatolt a kollaboránsok ból toborzott úgynevezett ..regionális és népi erők” egyik főhadiszállására, s gránátokkal, valamint könnyű kézi fegyverekkel Veszteségekéi okozott a saigoni rezsim ka tonáinak. Kedden újabb hírügynökségi tudósítások érkeztek a Mekong deltáiéban fellángolt harcokról. A UPI amerikai hírügynökség beszámolója szerint a 9. amerikai gyalogoshadosztály egyik százada a fővárostól 110 kilométer nyíre délnyugatra „tisztoga tás” közben betévedt a hazafiak jól kiépített erődren.l szerébe. A DNFF harcosa' álcázott bunkereikből gyors tüzelő fegyvereikkel valóság gal letarolták az amerikai gyalogság előőrseit. A véres csata 17 órán át tombolt a szélesen hömpölygő Mekonr folyó partjain. A megszedek amerikai osztagok végül is kivágták magukat szorult helyzetükből, s ezt követően a sa’goni amerikai hadvezetés újabb öt századot dobott harcba a DNFF-egységek ellen. Bíráság előtt a Een&ieeif-gf tikos Sirhan Szov!et—francia tárgyalások Párizsban (Folytatás aa 1. oldalról) a béke biztosításán Európá ban és az egész világon. A találkozót követően a francia államfő ebédet adott a tárgyalásokon részt vett szovjet és francia vezető személyiségek tiszteletére. Az ebéden De Gaulle tábornok és Kirillin, a szovjet minisztertanács elnökhelyet tese pohárköszöntőt mondott. A francia elnök méltatva a szovjet—francia gazdasági és műszaki együttműködési vegyes bizottság munkáját, meg állapította; „a jelenlegi euró pai és nemzetközi helyzetben bátorító jelenség, hogy a Szovjetunió és Franciaország erősíti békés kapcsolatait, hiszen ezzel nyilvánvalóan mindkét ország számára nagyobb lehetőség nyílik a nemzetközi egyensúly, a béke és a haladás érdekében kifejteti közös politikai akciókra.” Kirillin szovjet miniszter elnök-helyettes az Elysée-pa- lotából távozóban „rendkívül jónak és szívélyesnek” nevezte a De Gaulle elnökkel folytatott megbeszélést és azt a reményét fejezte ki. hogy a francia—szovjet együttműködés tovább bővül. Hozzátette. hogy az eszmecsere sorár szóba került a közel-kelet' helyzet is. Kis Csaba, az MTI washingtoni tudósítója jelenti: A Los Angeles-i kerületi bíróságon kedden megkezdődött a Robert Kennedy meggyilkolásával vádolt Sirhan E. Sirhan perének tárgyalása. Az első tárgyalási napok az esküdtbíróság tagjainak kiválasztásával telnek el. A védelem számos tanú kihallgatását fogja kérni, és valószínű hogy az eljárás több hónapig tart. Amennyiben Sirhant az esküdtbíróság bűnösnek John Golfan John Gollan, Nagv-Britan- nia Kommunista Pártjának főtitkára nyilatkozatot tett a legutóbbi észak-írországi- zavargásokról. Az események .'.teljesen j gazolják - azt "ff bátor küzdelmet, amely a demokratikus jogok megtag-dá sa ellen, a csaló választás' rendszer, a lakás- és munkaügyi megkülönböztetések ellen folyik” — hangoztatja Gollan. — A brit népnek el kell ítélnie azt, hogy az mondja ki, úgy halálos ítéletet hozhatnak ellene. A tárgyalóterembe a hivatalos személyeken kívül csak néhányan léphetnek be — rendkívüli engedéllyel —, de mindenkit megmotoznak. A termet golyóálló páncélajtóval zárják el a külvilágtól, és mintegy 30 fegyveres rendőrt helyeznek el az ajtó előtt, illetve a termen belül. Az újságírók nagy része nem lehet közvetlenül jelen a tárgyaláson. hanem egy másik teremből televízión követheti annak menetét. nyilatkozata észak-írországi rendőrség megtámadta a polgári jogokért tüntetők menetét Lon- donderryben. aftbl“13szúbősét- ges protestánsok im-bav érték katolikus dolgoaóir"bb*kai& Parancsolóan szükséges, hogy az egész brit munkás és haladó mozgalom követelje; a kormány vessen véget az Észak-Írországban uralkodó lényegében diktatórikus rendszernek” — hangzi' John Gollan nyilatkozata. A tenger és a politika ÜJSAGHÍR: A libanoni kormány elhatározta, nem engedélyezi a 6. amerikai flotta látogatását. Egyidejűleg bejelen” tette, hogy lehetővé teszik a szovjet hajók libanoni kikötőbe való látogatását, amennyiben a szovjet vezetők ilyen javaslattal fordulnak Libanonhoz. AZ EGYESÜLT ÁLLAMOK tudvalévőén a Nyugaii féltekén fekszik. Ennek a nagyhatalomnak a haditengerészeti erői a második Világháború éveiben behatoltak a köztudomásúlag a Keleti féltekén fekvő Földközi-tenderre, és ott is maradtak. Ez a tény önmagában nem sérti a nemzetközi jogot, hisz r földközi-henger nyitva áll bármelyik flotta előtt A nemzetközi jog paragrafusain kívül azonban van a nemzetközi kapcsola'okban egy íratlan szabály. Ha a Szovjetunió erős haditengerészeti hajóraja behato'na, — mondjuk — a Mexicói-öbölbe, vagy a Karib-tencerre. mit szólna ehhez az USA? Ugvanakkor a 8. amerikai flotta jelenlétét az európai partok közelében az USA majd hogy nem törvénvsze- rűnek tekinti. Sőt. mi több. Washington megpróbálta elítélni a szovjet hajók földközi-tengeri jelenlétét, holott ez a tenger a Fekete-tengerből a világtengerek felé vezető utat jelenti. O. Rivero, a NATO déleurópai egyesített fegyveres erőinek főparancsnoka a nyugatnémet Spiegel című folyóiratnak adott interjújában emlékeztetett arra. hogy a Montreux-ban kötött egyezmény alapján a „fekete-ten- geri államok meghatározat lan számú hajót kü'dhetnek a Földközi-tengerre, ha erről előzetes értesítést küldenek.” Igaz, e nyilatkozat után az amerikai tengernagy többször is kifejezésre juttatta a N ATO „aggodalmát” a szovjet flotta jelenléte miatt Mint látjuk tehát, a Szovjetunió hajóinak jelenléte a Fekete-tengerrel szomszédom medencében jogilag mega'a nozott. Tisztázásra vár a po- Mt'kaj kúvdós;y milyen hatást "Váltfizások a nemzetközi helyzetre, nem veszélyeztetik-e ténylegesen a békét az Európa, Ázsia és Afrika között húzódó térségben? HA VÉGIGTEKINTÜNK az elmúlt húsz éven, köny- nyen meggyőződhetünk arról hogy a 6. amerikai flotta mindenkor az a veszélyes idegen test volt. amelyet a földközi-tengeri szervezet, — ha sikertelenül is — igyekezett kivetni magából. Egv példa e flotta agresszív rendeltetéséről: 1958-ban a-amerikai hajóraj partraszállást hajtott végre Libanonba- azzal az ürüggyel, hogy vé delmezni jött. a Bei rútban él*1 amerikai állampolgárokat. Ez inkább a XIX.. mint a XX századra emlékeztet' „klasszikus” imperialista akció volt. Erre csak azért kerülhetett sor. mert a 6. flotta hosszú éveken át egyeduralkodó volt a Földk'';z:-tengeren. Ma már nehézségekbe ütközne hasonló beavatkozó" olyan állam terü’etén. nmelv nem áll katonai szövetségben az USA-vaL Lássuk. m*t ír a „Foreign Affairs” című amerikai folyóirat: ..Világos, hogy az Fgye- sült Államok ma, ha akarna, se tudna a korább nvu- godisáena] végrehajtani egy az 1958. évi libanoni intervencióhoz hasonló akciót.” Majdnem szó szerint ez a véleménye a hamburgi „Spie- gel”-nek is. A „Foreign Affairs” is kénytelen elismerni, hogy a szoviet haditengerészeti potenciál növ^ke dósé következtében „e térség kis államai nagyobb mozgási szabadsággal rendelkeznek érdekeik biztosításában.” Persze, a leghelyesebb meghallgatni a közvetlenül a tenger partján élő népek véleményét. Az csak természetes, hogy Olaszország és Görögország, a két NATO-tag- állam sajtója bekancso’ódott az amerikaiak kezdeményezte, mesterségesen felnagyított aggálykampányba, hiszen ezek az országok az USA 6. flottájának a támaszai. Ha azonban elővesszük a térképet azt látjuk, hogy a Földközi-tengernek mind a déli, mind keleti partja voltaképpen arab part Az iraki „Bagdad Observer” hangsú- lyozzg. nem szabad .szgm .elől téveszteni "azt'. Bj tépyt, hogy a szpivjgt'^iffig^^etfes/gflők [, az arab országok jóváhagyásával és érdekeikkel összhangban tartózkodnak a Földközi-tengeren. Az EAK, Algéria. Libanon és más országok sajtója annak tekinti ezt a flottát, ami, vagvis a béke biztosításának a Földközi-tengeren. Lássunk egy „szárazföMJ párhuzamot.” Mint ismeretes, az Észak-Atlanti Szövetséget 1949-ben hozták létre. Évek teltek el, míg létrejött Varsóban a megfelelő egyensúly — a Varsói Szerződés Szel* vezete. A NATO katonai monopóliuma nem nyújthatott reményt az európai béke fenntartására Ugyanez a helyzet a Földközi-ten peren is. A létrejött „ellensúly” ma arra hivatott, hegy bizto-í'sa a békét a világ eavik iegnyug- taianabb térségében. A TEL AVIVBÖL és más közel-keleti fővárosokból érkező hírek rámutatnak- a katonai tevékenység fokozódására ebben a térségben. A Szuezi-cs? torna környékén, a jordámai és libanoni határon egymást követik az incidensek. Újabb közel-keleti konfliktus nemcsak e térség országai számára jelentene veszélyt, hanem az egész fö'd- közi-tengeri térség, az egész Európa, az egész világ számára. Izraelnek, ha 1967 iú- niusűban. amikor az amerikai haditengerészeti flotta még uralta a Földközi-tengert, agresszióra szánhatta el magát, most kétszer is meg keli gondolnia szomszéda'nak ismételt megtámadását. A tenger nagy szerepet játszik a mai politikában. A* USA, mint a világuralomra igényt tartó nagyhatalom, nyomban a második világháború befeiezése után a tengeri térségek meghódítására vetette magát. Ez a stratégia azzal számol, hogy. a szárazföldi támaszpontok könnyebben sebezhetők. A hatodik: flotta jelenléte a Földközitengeren, az ötödiké a Távol- Keleten, a hetediké Vietnam partjainál — mindez az új katonai stratégia eleme. Nyilvánvaló azonban, hogy a tenger meghódításának imperiabsta doktrínája ha'é- kony ellenállásba ütközik mind a Földközi-tengeren, mint bárhol a világon. A FÖLDKÖZI-TENGER évsféázádókon“ át' a népekei .;nempedig szétválasztó tényező volt. Ezután is ennek kell lennie. A Szovjetunió ezt akarja, és kész baráti lépéseket tenni efelé* aki ugyanerre törekszik, V. Ardatovszklj, az APN politikai szemleírója Fesvverloiiás Cssiiszfovéklálisn A CTK közölte: keddr virradó éjszaka jelente', ték a eokolovói belbiztonsági szer veknek, hogy a környékbei „Dukla” gyár népi milíciájának raktárából fegyvereke', loptak. Azonnal megindult a nyo mozás és hamarosan eredménnyel is járt: elfogtak há rom személyt, akik részt vet tek a lopásban. A nyomozó tovább folyik, mert a tette sek négyen voltak és a negyediket még nem találták meg. A tettesek bün'etctt elő- éle űek, tavaly álltak bíróság előtt. A raktárból négy könnyű gépfegyvert, két revolvert és három láda lőszert loptak el. Az ellopott fegyvereket és lőszert biztonsági szervek közegei megtalálták. Taná;sk«züak a tori* i8iiiz«&Msség kormán?!#; Kedden délelőtt a london Martborough House-ban Wilson elnökletével megkezdődöd a nemzetközösség 17 kormányfői találkozója Az épület előtt hétfő este óta csikorgó hidegben körülbelül 159 tüntető fáklyás virrasztás’ tartott reggelig. A megnyit' perceiben is sok százan tüntetlek a rhodesiai fajgyűlölő rendszer ellen Számos tüntető Biafra elismerését követelte sokan az angliai színes bőr/; bevándorlók követelései hangoztatták. Gerencsér Miklós: A gyűlölet ellenfele Regény Eötvös Károlyról 17. Ezt kérdezte önmagától Eötvös Károly is. Esélyeit e pillanatban egyenlőnek látta a nullával. *— Nézze Simon úr, mindketten ügyvédek vagyunk. Az amit elmondott, teljesen azonos a véleményemmel. Ügyvéd létére megítélheti, hogy mit kívánnak tőlem. — Tudom — szólt most meglepő önuralommal a titkár. — Majd De a Vajda már nem töprengett az ügy praktikus oldalán. Melyebb indokokkal vitázott önmagában, pedig ezek az indokok még épp csak fölsej lettek. Ami hiányzott a döntéshez azt nem a titkárral kellett tisztáznia, — A bizalmukért mindenesetre hálás vagyok. De bármennyire szeretnék végleges választ adni, szükségem van az alapos megfontolásra. Hirtelen vágy fogta el a «ivar iránt Kivett egv száraz kabanószt az íróasztal fiókjából és remegett a keze űrékor ráppúitott I« tudja miért, Mikszáth Kálmánra gondolt, majd váratlan só -árgás fogta el a magány ránt. Grandiózus méretekben építkezett Eudapest Mint a felnőtt világvárosok bakfis húga. iparkodott e'tanulni minden hiúságot és kacérságot Irigyelt nővéreitől: Bécstől, Párizstól, Londontól, Berlintől. Fantáziáját felcsigázta az ámulatos példa, fejlődő szervezetét forró ingerek tartották lázban. És Budapest szép, vonzó bakfisnak bizonyult, felkeltette egész Európa érdeklődését, segítették érni. növekedni, hadd váljon minél hamarabb az élvezetek egzotikus forrásává, magába vegyítve kelet és nyugat ingerlő örömeit. Dőlt a kölcsön, gavallérosan előlegeztek a csábító világbankok, mert a serdülő hajaoon egyúttal kamatképesnék bizonyult, s a jövő gazdag hozományt ígért. Lehetetlen volt követni az iramot, akkora tempóban sokasodtak a paloták a körutakon, a sugárutakon, a Duna mindkét partján. Különösen Pestet ragadta el a már- már szemfényvesztő iram. Amióta megépült a Mar- git-híd pesti hídfőjénél mind járt ott termett a Lipótváros fényes kőrútjával és egyik napról a másikra a város közepében találta magát a Nyugati pálvaudvar amely korábban távolinak tűnt az üvegcsarnokot környező periféna miatt. Ugyanígy járt a Keleti pályaudvar Amikor kijelölték a helyét, nagy zenebonát csaptak az újságok, hogy a világ végére akarják építeni, de alig készült el, máris panaszkodtak, hogy a város szívében pöfögnek a mozdonyok és kormot okádnak a Stefánia - sétalovaglóira. Lipótvárostól a Ferencvárosig egy belátha- tatlanul óriási építkezés volt Pest, éjjel-nappal folyt a munka, mindenki á felfokozott tempóhoz kényszerült igazodni. Ezernyi mesterség sok ezer munkása keveredett a megfeszített robotba. Békési, csondrádi kubikosok rajláncai görnyedtek hosszú sorokban a talicskák mögött, felvidéki szlovák napszámosok hordták a maltert, német kőművesek emelték a falakat, olasz kőfaragók vésték, csiszolták lépcsőkké, oszlopokká, lábazatokká a piszkei vörösmárványt velencei mintára, cseh üvegesek metszették bele az üvegtáblákat az Ausztriából hozott ablakszárnyakba. Nyikorogtak az óbudai sváb fuvarosok kocsijai, nehéz lovai alig tudták húzni a közeli égetőből szállított meszet, téglát, meg a Pllisvörösváron bányászott kőport. A Keleti Kárpátok egész hegyvonulatairól vándoroltak Budapestre a fenyvesek, a rengeteg deszka, gerenda, rönkfa oly erősen illatozott, hogy a gvantaszag az egész várost áthatotta. Élvezetes passziója lett Eötvösnek a minden képzeletet felülmúló rohamtempóban gyönyörködni. Számtalanszor éreztették vele, hogy lerí róla az avult köznemes, álmodozva mereng a régi fatengelyes világ romantikáján, de mindezen csak legyintve nevetett A letűnt korok iránti vonzalmát nem tagadta, sok-sok kedvenc anekdotájában idézte vissza a mába a birtokos kúriák, a nemesi vármegye elporladt figuráit, ennek ellenére modernebb embernek tartotta magát, mint azok.1 akik Belgiumban varratták a fehérneműjüket. Mindenkinél jobban tudta, hogy a dolgok eredetére figyelni még nem ósdiság. Lám, a ferencesrend is, ez a régi szerzet olyan modern palotát építtetett belvárosi barokk temploma mellé, hogy példát vehet róla akármelv-k felületes kozmopolita. Nem hiába költözött éppen ebbe a palotába. Izgatta. fiatalította az új korszak kivirágzása, két lábba! akart a ie’enhen állni, testestül- lelkéstül. Elege volt a Vármegyei ti sztvi selősköd ősből. meg a mezőszentgyö’’gvi gazdálkodásból. Nem az örökölt nemesi birtokot, hanem ügyvédi dMomáját tartotta fontosnak. Elkápráztatta az ipart és pénzügyi vállalkozások óriási tömege. Míg a hajdani ásltozó korokban évekig tanakodtak azon, hogy ebbe. vagy abba a folyókanyarba építsék-e a vízimalmot, most egyik napról a másikra hatalmas gyárak, vasúti és folyamszabályozási társaságok, mérhetetlen vagyonokkal rendelkező pénzintézetek keletkeznek. Befolyásuk messzire ér, úgy nyúlnak át az országok felett, mint egyik zsebünkből a másikba. Aki kezdeni akar valamit a tehetségével és a szorgalmával, az nem feledkezhet bele meddő ábrándjaiba. Csengés, kopácsolás. kiabálás fogadta mindenütt. Hol rutén hol német, hol magyar szó ütötte meg a fülét. Buzgón kerülgette a kavicshegyeket, a téglarakásokat, a mészoltó ládákat. Kedvelt szokásán túl a vívódás hajtotta sétára. Választ kell adni a központi zsidó iroda felkérésére. Tanácsért senkihez sem akart fordulni Tisztában volt vele* hogy semmiféle jó, vagy rossz tanács nem pótolhatja a saját belátását, egyedül kel) szembenéznie élete eddigi legnehezebb dilemmájával. Azt i9 tökéletesen megértette, hogy ilyen a nagy válaszutak természete. Mint ahogy a ron,6 szándék is titokban, észrevétlenül szokott megfoganni, épp úgy a becsületes elhatározások sem születnek látványosság közepette. Mit szól az ellen, hogy kitérjen a megbízás elől? Jóformán minden érv erre biztat. Csaknem az egész közvélemény a vérvád hangoztaiói- nak ad igazat. Márpedig a közvélemény igen nagy úr, sok dologban a legnagyobb, kiváltképp, ha hallgatólagosan a hivatalos hatalom Is összejátszik vele. Ez esetben pilá- tuskodott a kormányzat, szavakban pártját fogta a zsidóságnak, mía a gyakorlatban elnézésével biztatta a könyörtelen vizsgálatot, amely tetszése szerint gyárthatta a tanukat, gyötörhette a letartóztatottakat, szövögethette a vád kezdettől hazug meséjét (Folytatjuk)
