Kelet-Magyarország, 1969. január (26. évfolyam, 1-25. szám)
1969-01-31 / 25. szám
íWÜ). Január 31. KIT FT MAíSVARORSFAO » oldal Zárszámadás Tar pán Az ünnepi közgyűlésen felszólalt Orosz Ferenc elvtárs, az MSZMP Szabolcs-Szatmár Megyei Bizottságának első titkára A zárszámadó közgyűlés elnökségében: Esze Gábor, a tsz elnökhelyettese, Orosz Fe renc, a megyei pártbizottság első titkára, Faggyas Jenő tsz elnök, Szűcs László, a szövetkezet párttitkára és Spisák András, a járási tanács vb. elnöke. Hammel József felvétele Meghalt Tárnái Imre elvtárs Csütörtökön a művelődési háznai) tartotta mertegzaró közgyűlését a tarpai Uj vizelem Tsz tagsaga, melyen reszt vett Orosz t ere ne, a megyei pártuizousag első tit. kára, Hegedűs Sándor, a Vásáros namenyi járási Pártbizottság első titkára, tSpisak Anarás, a járási tátid es vb. elnöke es Józsa End- re, a szatmar-beregi tsz-szó- vetseg titkára. A vezetőség beszámolóját Faggyas Jenó ebi ön ismertette. BevezetóDen értékelte az 1005 tag múlt évben végzett munkáját. Szólt arról, hogy a ntult évben d tsz 8519 nőid főidőn gazdálkodott. A mely fekvésű területek víztelenítő, se érdekében 40 kilométer hosszú vízlevezető csa, tornát építettek meg. Á szerkezeti változások és es a belvízrendezés mar kedvezően éreztette naíasát a múlt évi gazdálkodásban. Ezt mutatják a növénytermesztésben elért eredmények iS. Nagy hozamú búzafajtákat termeltek. Őszi búzából holdanként 15,34 mázsát takarítottak be, míg az őszi ár. pa holdja 24,19 mázsával fizetett Szép sikerek voltak kukoricából, borsóból, cukorrépából, dohányból, napraforgóból, silókukoricából és a takarmánynövényekből is Jelentősen túlteljesítette tér. rét a zöldségkertészet IS. Összességében a növénytermesztési üzem ág a 20 milliós bruttó hozam tér vét 2 millió .100 ezer forinttal teljesítette túl Jelentős tényező volt a gazdálkodás eredményében a 2 ezer hold erdő is. Ebből a tervezett 500 ezer forintos árbevétellel szemben 1 millió 700 ezer forintot teljesítettek Fejlődés történt az állatié, nyésztésben is. A tsz-nek ma mar teljesen gümőkórmentes a tehénállománya. Most az a feladat, hogy a tejtermelést növeljék. A marhahizlalásban 79 mázsával teljesítették túl a tervet. A borjak nevelésénél bevezetik a tej poros tápok etetését. Gyapjúter- hieiési tervét túlteljesítette a juhászát, tejtermelésben a ónban még elmaradás van. jövedelmező volt a törzsba- joaúi tenyésztése is. Hízó- csirkéből 19 ezer darabot értékesítettek tavaly. A keltetőállomásuk országosan is az elsők között van, 305 ezer naposcsibét keltettek. Az áíiattenyésztés termelési ér. tike a tervezett 6 millió ’ki ezer helyett 7 millió 68 «tvi forintot ért eL Tízmillió a tagoknak Ezt követően a mellék- lé jinagak tevékenységét is- rnniette. A kőbanya 1 millió 22v ezer forintos árbevételt ért ei. A múlt évben 14,5 ezer köbméter követ bányásztak ki gazdaságosan. Tervezik útépítő részleg alakítását. A fűrészüzem árbevétele 170 ezer.forint volt. Megkezdték a seprűkészítést is a tsz-beh. Ezek után a beszámoló a múlt évben eszközölt beruházásokat említette meg. összegezve, a múlt évben jól gazdálkodott á tarpai Győzelem Tsz, melyet a mérleg eredményei tanúsítanak. Az évi nyereség 11 rtiilliő 667 ézef forint volt A múlt év folyamán 7 millió 802 ezer forintot fizettek ki munkabérekre. A különböző alapok biztosítása után a tagok és az alkalmazottak részesedése 10 Jfii'lió 380 ezer forint. A nagy tetszéssel fogadott beszámolóhoz, valamint az ellenőrző bizottság és a szociális-kulturális bizottság jelentéséhez többen hozzászóltak. Felszólalt Orosz Ferenc elv társ, a megyei pártbizottság első titkára is. Orosz elvtárs elöljáróban megköszönte a meghívást majd beszédének első részében a tsz-mozga!om 20 esztendős múltjára tekintett vissza hangs ú’yozva, hoev 3 szövetkezeti piozgalom a magyar falvakban mély gyökeret vert, s éietjugot nyert Szólt arról, hogy a lépést, a lejiódest mindig a jól gazdálkodó tsz-eknez szükséges igaz.tani. s azért jött Tarpára, meri itt van mit tanulni, s azt hasznosítani, továDbad- ni a gyengébbeknek. Ezután arról szólt, hogy a 20 éves tsz-mozgaiom taiun nemcsak a szocialista fejlődés alapjait rakta le, de forradalmi váltó, zásokat ereamenyezett az emberi viszonyokban. Általa szánt meg az embereket korábban elválasztó ellentét, s ma a vagyonjog, a szüietéS- jog helyet a munka váltotta fel. Ez lett az emberek megítélésének az alapja. Versenyben a világpiaccal Orosz elvtárs ezek után a gazdaságirányítás új rendszerének a közös gazdaságokra vonatkozó hatásait és a feladatokat elemezte. El. mondta, hogy a párt és a kormány részéről előrelátó, alapos es tudományos intézkedés volt ez, mely kedvezően hat az egész népgazdaságra, a mezőgazdaságra is. Említette. hogy a korábbi, nehézkes központi tervezés nem tudta felmérni az emberek sokirányú igényét. Ezen most változtattak, de ez nem jelen, ti a tervszerűség megszűnését Megvannak és érvényesülnek azok a közgazdasági szabályozók, amelyek biztosítják, hogy a szükségletre és ne raktárra történjen a termelés. De ez feltételezi a versenyt, mely a termelőszövetkezetekre is vonatkozik. Tarpa is versenyben van az ország tsz-eivel, s a világpiaccal is, amikor itt olasz, francia, stb. kereskedők fordulnak meg, s itt vásárolnak. És ezt a versenyt nem kerülhetjük meg. részt kell benne vennünk. Említette ennek nemzetközi vonatkozásait is, mely a kapitalista és a Szocialista világrendszer között folyik. S ha üzemeink, tsz- eink becsületesen termelnek, állják a versenyt, sikereket érnek el, akkor hozzájárulnak a szocializmus nemzetközi elismeréséhez is. Nekünk ebben a versenyben a szocialista tábor, a Szovjetunió mellett van a helyünk. A megyei első titkát ezután arról Szólt, hogy milyen nagy jelentősége van a haladó agro. és zootechn’kai módszerek alkalmazásának és elter. jesztésének, melyet itt Tar- pán helyesen alkalmaznak. Ezt megértették a tarpai tsz- parasztok. Ma már az egész Szabolcs-Szalmárban megvan a lehetősége annak, hogy a gyengébb tsz-ek is felzárkózzanak a jól gazdálkodókhoz, s megelégedett életet biztosítsanak tagságuknak. Szóit arról, hogyan lehet a jó eredményeket növelni. Erre is példa Tarpa, ahol jó a vezetés, s ezt minden felszólaló hangsúlyozta. A jó vezetésnek olyannak kell lenni, mint a jó szülőnek: ha kell dicsér, de ha kell szükséges szigorú is. Ezzel kapcsolatban említette, hogy az utóbbi egy esztendőben tovább javult a tsz-ek vezetése, erősödött a szövetkezetek anyagi-műszaki bázisa, s ezt a tsz- ek vezetői és a tagság eredményesen hasznosította. Hangsúlyozta, hogy az eredményesen gazdálkodó gazdaságosban a vezetés és a tagság együttes szolgalma leien,tette meg a sikereket. Az aikoto, előrelátóan gondolkozó, a közösség érdekeit szem előtt tartó vezeies és tagzag miauén sneer titka. Kölcsönös bizalom Beszélt arról is Orosz elvtárs, hogy óár az uj körülmények között növekedett a vezetők hatásköre, de a jó vezető döntés előtt mindig tanácskozik. Egyetlen vezető sem lehet olyan bölcs, mint a tagság, egy közgyűlés. Öröm, hogy a vezetésnek e „titkát” itt és sok tsz-ben már megértették. Ez a kölcsönös bizalom jele. Ott, ahol a tsz-demokráciát semmibe veszik még a legjobb elnök sem töltheti be funkcióját, ott elveszti a legnagyobb értékét: az emberek uizalmát. Lényeges, hogy a vezetők még a probicmanban is ertsenek szót az emberekkel. Ez a tsz-ekoen különösen kívánatos. A tsz-ekben mi szó szerint értsük: a tagság a gazda, s ezt a gazdat ülik jól szolgálni Ezzel a bi. zalommal soha ne éljenek vissza Hangsúlyozta Orosz elvtárs. hogy az a vezetés jó amelyik szerény, de ha szükséges bátor is. vállalja a kockázatot. Ezt a tarpai vezetőkről el lehet mondani. Egy a fontos legyen értelme a kockázatnak, s ne az állam zsebére történjék. Megemlítette, ha valami árthat, akkóf az 1 közömbösség. A tsz olyan család, amelyben senki előtt nincs takargatni való. A hibákat fel kell tárni és együttesen kijavítani. i melléküzemi tevékenység Behatóan foglalkozott Orosz elvtárs a tsz melléküzemágak tevékenységével Kérte a megye valamennyi párt, gazdasági, tanácsi, tö- megszervezeti, tsz, stb. vezetőit, hogy* segítsék elő a tsz-ekben a meliéküzem- ágak létesítését, kifejlesztései. Ennek érdekében a tsz- ek kooperáljanak a ktsz-ek- keí, fmsz-ekkei, minisztériumi vállalatokkal is. Míg országosan a tsz-ekben- ez a te. vekenység 60 százalékos, addig Szaóoicsoan, ahol a mun- kaerufogialkoziaias gond. csupán 25 százalékot éri ei. Ezen a területen előre kei, jutnunk. Ezzel Kapcsolatijai., eniiiteu iehe»ősegeivel is, elsősorban a tsz-epiKupán vállalkozásokat, meiyeme nagy szükség lenne. Tavaly is loo milliót nem tudott ozaboics beépítem, mert nem von építőipari kapacitás. Emiatt 6u millió anami támogatástól estünk ei. Haugouiyozui, uogy a cg^iiüziciikiiuz na. sou.* oan axcUwuijanaK tsz-építőipari VaiicUú.oE.a2>üf<~ ÜsZCit sóivát SfcgiUieinéit a tsz-béru Llixt*Xó'Jlv iliegülUáSáuail* Ezek után a szakmunkás- képzés tun tosjugaroi szón. örvendetes, hogy kezűn, megettem: a mez^gazuasagi múmia, sz&inuunka, s a jövőben meg több szakértelmei igenyel. E célra ne sajnáljuk a pénzt a tsz-ek, mert megtérül. Említene, hogy már most hiány van donanyiter- tészekbőL Mi lesz, ha áz idősebbek kidőlnek a sorúul: Ezt a híres szabolcsi donány sínyli meg csecsüljék meg a tsz-ekben az öregeket, de ne feledkezzenek meg a fiatalokról, ezek képzéséről sem. Orosz elvtárs ezt követően arról szóit, hogy a tsz-ek gazuaikodasi és pénzügyi tevékenysége jobban igényli az ellenérzés Hatékonyságát, s ebben a tsz-szóvetsegek és a tanácsok is segítsenek többet a közös gazdaságoknak. Befejezésül hangsúlyozta, népünk bízhat a jövőben, mert az iránytű a szocializmus feie mutat A párt IX. kongresszusa ezt az utat jelölte ki. s ezen haladunk. Gratulált a Győzelem Tsz 1968 évi eredményeihez, s jó munkát erőt, egészséget, további sikereket kívánt a szövetkezet tagságának. Fáf*ás Kálmán Nagy Idők tanúja távozott közülünk: Tárnái Imre. Egy. kori vöröskatona a nép lámpásaként küzdő falusi tanító, akt az uradalmak, tanyák népét tanította nemcsak új ismeretekre, hanem arra is, nogy felismerjék történelmet, világot formáló erejüket. Mint fiatal tanítóképzős hallgató jelentkezett 1919-ben a Vörös Hadseregbe. fegyverrel küzdött a nép hatalmáért. 1923-ban szerzett tanítói oklevelet és élté a falusi pedagógusok nehéz életét. Színdarabot tanított cseléd emberekkel, a befolyt jövedelemből könyveket vásárolt. Az utóbbi 20 évben fáradhatatlanul vett részt a Rendhagyó nyomozásunk Ramocsaházán, ebben az alig ezernyolcszáz lakosú faluban egy „feljelentés” alapján született Különböző neveken felbukkanó (Delta, Horizont, Favorit) „tettesek” hívták ki maguk ellen bizonyos jószándékú helyi népművelők aggodalmát. Komolyra fordítva: a televíziók szaporodása állítólag elnéptelenedéssel fenyegeti a művelődési otthont, a mozit, a helyi kulturális rendezvényeket. Mit lehet tenni? Kell-e félni a tv*tol? Először a terepet szemléltük meg: megállapítottuk, a tv konkurrenciája tény. A szemtanúk szerint főként a2 Angyal kalandjai, Sebastian az emberek között, és a tánczene a műsor slágerei Ramocsaházán. De sokan izgultak az Aranykesztyű lovagjai című tv-filmnél is, népszerű A világ nagy vasútjait bemutató sorozat. A televízió elsőszámú szórakoztató és ismeretterjesztő eszköz lett a falvakban. De az aggodalom inkább örvendetes. Másrészt egyoldalú is, hisz ebben á községben még legalább két- kétszázötven családnak nincs tv-je. Helyi szakértőink egyike, Kovács Sándor iskolaigazgató, egyben a művelődési otthon vezetője arra panaszkodik; a közös tv-terembe sokszor kijózanodni jöttek a helybeliek. Törött ablakok, székek, rengeteg szemét maradt a szórakozók után. Megerősíti ezt Kiss Gyula is, a községi tanács vb-titkára. így kerüli vesztégzár alá a tanácsháza nagytermében lévő tv. Vita is kerekedett, mi legyen a falu tv-jével, melyet a helyi Rákóczi Tsz vásárolt. Már az is szóba került, hogy el kellene adni... Igény van, csak szunnyad — Egy baj van itt — mondják szinte kórusban a helyiek — nincs egy rendes művelődési otthon. És már nem is arról beszélnek, hogy konkurrálni akarnak a tv-vel, hisz arra nincs is szükség. De mégis meg kellene találni a módját, hogy helyi művelődési alkalmakat is teremtselek, áltól „Vissza IéHét szólkózcletben, a társadalmi munkában, pártmunkás, nép. nevelő, népfrontelnök a városban. majd a Tudományos Ismerette/jesztő Társulat városi titkára, tanácstag, bírósági üinök, szakszervezeti megbízott iskolaigazgató, tanulmányi felügyelő volt. És ki tudná felsorolni a köztisz. teleiben álló „Imre bácsi” funkcióit. Hatvannyolc éves korában hunyt el. január 30-án. A Városi pártbizottság, a városi tanács, a Hazafias Népfront városi bizottsága és a pedá- gogus-szfikszerveíet megyei bizottsága saját halottjának tekinti. Emléket megőrizzük. Temetésére szombaton kerül sor. ni”. Ez kezdődött el erőteljesebben a 69-es évben: rendbehozták a művelődési otthont, a Megyei Művelődési Központ jóvoltából függönyök, szőnyegek, berendezési tárgyak teszik otthonossá az egyben mozi céljait is szolgáló épületet. Kaptak húszezer .forintot,,,.., felújításra, melyből végre sikerül a régi vágy, klubszobát alakítanák ki, ahol a tv-nek is kényelmes helye lesz. Igenám, csak ehhez vándoroltatni kell a könyvtárat, mégpedig a tanácsházára, ahol közös albérletben lesz az idén kialakítandó házasságkötő teremmel. Nyomozásunk még kiderítette, hogy vannak itt okok, melyek nem magyarázhatók a tv-k szaporodásával. Országjáró kirándulást akart .k több ízben is szervezni, színházi est, természetjárás, tsz- Iátogatás, kutatóintézeti ismerkedés szerepeltek a programban. De alig tízen jelentkeztek az önköltséges útra, pedig már a buszt is lekötötte a művelődési ótthoh Vezetője. „Kényelem, igénytelenség” — fogalmazzák meg többen is a túlzottan leegyszerűsített problémákat. Tálán mélyebbek az okok. Hiányoznak az alsó lépcsőfokok, a kapaszkodók. Az első lépésekhez szükséges bátorság. Mozijegy — a tsz-toi Szóba kerül, hogy vándor- cirkuszt várnak a közeli hetekben, s azon biztosan ott lesz a falu apraja-nagy i'. De szabad-e ebből a kelleténél mélyebb következtetést levonni? Aligha. Eljönnének a helyiek a színházi estekre is, ha tudná fogadni a kis kapacitású művelődési terem a fix összegekért turnézó együtteseket. Egy előadás elvinné a művelődési otthon félévi költségvetését. Van itt igény és érdeklődés a művelődés iránt, szeretnek olvasni, moziba járni. Különösen mióta vándorbérletet váltott a tsz, kézről kézre adják a jutalom mozijegyet. Még az olyan idős asszony is, mint D. Lucskai Jánosné rendszeres kérője a tizenöt bérlest egyikének. Már ilyen is var», a tsz-be nemcsak ügyes-bajos dolgaik miatt jönnek az emberek, hanem kultúráért is! Dé elébük is kell menni, naponta és kitartóan. (Pä> Oknyomozás Ramocsaházán EllenféL-e a televízió?
