Kelet-Magyarország, 1969. január (26. évfolyam, 1-25. szám)
1969-01-25 / 20. szám
VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! atXVl ÉVFOLYAM 80. SZÁM ÄRA: 70 FILLÉR 1909. JANUAR 25, SZOMBAT A városi tanács vb kapta meg a kereskedelmi vállalatok felügyeleti Jogkörét Ülést tartott Kormányunk a gyermekekért Hogy mennyire bevált a gyermekgondozási segély, melyet a világon először hazánkban vezettek be, azt mi sem mutatja jobban, mint az 1968- ban született gyermekek száma. Az elmúlt esztendőben született százötvenötezer kisgyermek tizenhétezerrel több, mint a segélyezés előtti utolsó esztendőben, 1966-ban. Mint minden új dolog, ez sem volt tökéletes A gyermekgondozási segélyt szabályozó rendeletnek néhány kijavítandó korlátozását éppen a Szabolcs-Szatmár megyei nők, munkaügyisek, SZTK ügyintézők vitatták a legerőteljesebben. Ez érthető, hiszen a mi mezőgazdasági jellegű megyénkben nagyon sok nő él, aki saját hibáján kívül nem tudja vég’gdolgozni az évet. A Nyíregyházi Konzervgyáron, a dohányfermentálón kívül az állami gazdaságok is nők ezreivel kötnek évről évre idénymunkára szerződést. Jogosan k’fogásolták tehát, akik a vitákban e nők érdekében szavukat felemelték, hogy valamilyen formában e rendszeresen dolgozó nőket 1* be kellene vonni a segélyezési akcióba. Az e’ső rende’et szerint erre nem volt lehetőség, illetve nem a teljes időre. Ezért igen sok állami gazdaságban meghosszabbították a szülő nők szerződését csak azért, hogy mindvégig részesüljenek a segélyben. Ez viszont, akárhogyan is emberséges eljárás volt, súrolta a törvénysértés határát. M< st a kormány csütörtöki Rléso pontot tett a vitára. A munkaügyi min-'szter előterjesztésére felemelte a segélyezés időtartamát a gyermek hároméves koráig. Ugvan- akkor eltörölt egy sor olyan korlátozást, melyek eddig fennállottak. A szabolcsi anyákat leginkább az idénymunkámőkre vonatkozó korlátozás feloldá sa érinti. Az új kormányrendelet ugyanis kiterjesztette rájuk is a segély folvósítását. Örömmel üdvözölhető a másik korlátozás megszüntetése amely a seeélvezcst a naoi hat óraban dolgozókra eddi"1 nem engedte meg. A nők általában fiatalabb korban szülnek gyakrabban. Fiatal nőink között pedig sok van aki csak napi hatórás munkál tudott kanni. Igazságos tehát, hogy ők is részesül is- «'k a gyermekgondozást elő Eig.'tő segélyben. Április elsejétől — akkor lehet először kérni az új rendelkezés szerinti, három évre folyósítandó segélyt, hiszen addig a január elseién szülő kismama szülési szabadságon van — örvendetesen megszaporodik azoknak a szabolcsi szatmári nőknek a száma akik jogosan kérhetik, hogr kisgyermekük mellett marad hassanak. GN3 a megyei Pénteken ülést tartott a megyei tanács végrehajtó bizottsága. Előkészítették a legközelebbi tanácsülést. A megyei tanácsot 1969. febru ár 12-re hívták össze. Az egyéb előterjesztések és tájékoztatók között három, eddig a megyei tanács vb felügyelete alá tartozó kiske- renkédelmi vállalatnak a Nyíregyházi Város Tanács, VB-hez történő átadásáról döntött a végrehajtó bizottság. A Nyíregyházi Városi Ta- nács Végrehajtó Bizottsága azzal a kéréssel fordult a me. gyei tanács vb-hez, hogy a Szabolcs-Szatmár megyei Iparcikk Kiskereskedelmi Vállalat, a megyei Élelmiszer Kiskereskedelmi Vállalat és a Nyíregyházi Vendéglátói pari Vállalat felügyeleti jogkörét adja a városnak. Ezt a feladatot eddig a megyei tanács végrehajtó bizottsága látta pj. A három vállalat együttes forgalmának kereken kétharmada, azaz 66 százaléka a város területére esik. Ezenbelül a vendéglátóipari egységek teljes egészében, az élelmiszerboltok 70 százalékban városi igényeket elégítenek ki, az üzletek nagy többsége a város területén található, s ugyanakkor a helyi tanácsnak az ellátással kapcsolatban inkább csak észrevételezési lehetősége volt. A tényleges helyzet alapos mérlegelésével a megyei tanács végrehajtó bizottsága úgy látta, hogy a város lakosságának jobb ellátása, a kereskedelmi és vendéglátóipari hálózat fejlesztése, korszerűsítése, a kiszolgálás kulturáltabbá tétele indokolja a nevezett kereskedelmi vállalatok átadását a városi tanács végrehajtó bizottságának. * A Felsőtiszavidéki Vízügyi Igazgatóság elkészítette a megye vízgazdálkodási tervét, amely a távlati programot, a fejlesztési koncepciókat tar. talmazza 1900-ig. A megyei tanács elé kerülő vízgazdálkodási terv igen sokrétű feladatot jelöl meg. Szabolcs-Szatmár túlnyomóan a Tisza balparti vízgyűjtőjén helyezkedik el. Több mint egymillió holdnyi területének csaknem 40 százalékát árvízvédelmi töltések védik. Ha figyelembe vesszük, hogy a Tisza, a Szamos, a Túr tanács vb és a Kraszna együttesen majdnem 400 kilométer hosz. - tágban szeli a megyét, s csatornák hálózata pedig >000 kilométert tesz ki, még szembetűnőbb, milyen nagy szerepe van Szabolcs-Szat- márban a vízgazdálkodásnak. A vízügyi beavatkozás hatására a megye arculata egy évszázad alatt teljesen megváltozott. Mindez nem jelenti azt, hogy nincsenek más tennivalók. A helyzet további javítása céljából a terv sze. rint 1980-ig csupán folyamszabályozási munkákra 230 millió, árvízvédelmi fejlesztésre 100 millió forintra van szükség. További 160 millió forintos költségráfordítással- a Tisza hajózhatóságát Vásá. rosnaményig lehetne biztosítani. A síkvidéki területek vízrendezésének költsége 600 millió forintot, míg ugyanilyen összeg szükséges a községek teljesen elhanyagolt belső vízrendezésének megoldásához is. Az utóbbi feladat nagyságára jellemző, hogy a községekben 3000 kilométer hosszúságban kellene csatornát készíteni, mintegy két és negyedmillió köbméter föld megmozgatásával. Az öntözött területet a jelenlegi 38 ezer holdról 100 000 holdra növelik. A nagyarányú fejlesztést a második tiszai vízlépcső megépítése teszi lehetővé. A víztárolók számát 6-ról 14-re, befogadóképessé güket 7 millió köbméterről lf millió köbméterre emelik. A tározók többségét komplex vízhasznosításra tervezik. Különösen nagyarányú fejlesztést tartalmaz a terv az ivó_ és iparivíz-ellátásban. 1870-ig 107 millió forintos költséggel úiabb 4 községben építenek vízmüvet A távlati programban 1970— 1880 között 41 községben tervezik vízmű létesítését. Megvalósításával a megye jelenlegi lakosságának kb 60 százaléka részesül vezetékes ivóvízben. Külön tanulmánytervek készülnek az ipari vízellátásra. Az igény itt is gyorsan növekszik. Előreláthatólag 1970-ben a napi szükséglet már 15—20 ezer köbméter lesz, 1980-ban pedig megközelítőleg 100 ezer köbméter. Részletesen foglalkozik a terv a gyógy- és hévizek helyzetével, a folyóparti üdü_ lés, a vizisport kialakításának lehetőségeivel. A hévizfel- használás jelenleg naponként kb 1250 köbméter. Elsősorban Nyíregyháza-Sóstón Mátészalkán. Fehérgvarma. ton. Kisvárdán kívánatos na- evobb aránvú bővítés, a meleg vizek több irányú felhasználása. A folyóparti üdülést rjerpo’viu-'o'-nván és Ti vada ron kívül még leeaiább 7 Tisza és Szamos m°nti köz"is'ronvlpg kío^bb összegek ''-’használásával. Természetesen a terv a 'dadátokkal foglalkozik, s a költségek ezért — a legközelebbi évekre már jóváhagyott összegektől eltekintve — csajt igényként jelentkeznek. Megteremtésük a népgazdaság és a megye teherbíró képességétől függ. (hódi) Pénteken délután Szurdi István magyar és Peko Taltot bolgár belkereskedelmi miniszter aláírta a két orszáf 1969 evre szóló választékosé re egyezményét, valamint < magvar és a bolgár belkerer kedelmi minisztérium együtl működési megállapodását. A választékcserére vonal kozó megállapodás összesen 3 millió rubel értékű áruforgalmat irányoz elő az 1969 évre, ami jelentősen túlhaladja az 1968 évi forgalmat. A bolgár fél olajos halkonzerveket, zöldség-, fozeiek- és gyiimölcskonzerveket, paradicsom ivólevet, parkettát, üvegárut és egyéb cikkeket szállít Magyarországnak, kereskedelmi üzletberendezések náztartási műanyagcikket, játékáruk ellenében. A két minisztérium között — a kétoldalú műszaki-tudományos együttműködési bizottság szerveként — megalakult a magyar—bolgár munkacsoport. A Szojuzok sikeres kísérlete a jövendő űrexpedíciók más bolygókra való küldésében A szovjet űrhősök a kozmikus utazás tapasztalatairól Moszkva, (MTI): A Szojuz—4 és a Szojuz—5 űrrepülői pén'.eken a Moszkvai Állami Egyetem aulájában négyszáz külföldi és szovjet újságíró, valamint tudósok, diplomaták és közéleti személyiségek jelenlétében két óra hosszat tartó sajtóértekezleten számoltak be kozmikus utazásuk tapasztalatairól. A kétezer megjelent helyéről felállva, viharos tapssal köszöntötte Vlagyimir Sata- lovot, Borisz Volinovot, Jev- genyij Hrunovot és Alekszej Jeliszejevet. Kijutott a tapsból a sajtóértekezleten részt vevő űrhajóstársaiknak is, — Valentyina Tyereskovának, Beljajevnek, Beregovojnak és a többi kozmonautának. A sajtóértekezletet Sztyisz- lav Keldis, a Szovjet Tudományos Akadémia elnöke nyitotta meg. Hangsúlyozta, hogy a kozmikus űrállomás összekapcsolása kézi irányítással kiemelkedő, bonyolult tudományos-műszaki kísérlet volt Ugyancsak kimagasló kísérletnek nevezte azt is, hogy Hrunov és Jeliszejev kilépett a világűrbe, s ott megszemlélték a két ' űrhajó összekapcsolásának csatlakozásait és kipróbálták az űrszerelési munkálat végrehajtásának lehetőségét. Rámutatott arra, hogy Sa- talovnak és társainak űrrepülése széles távlatokat nyit a kozmoszban állandóan működő „űrállomásokon folytaŰj mozzanatként Satalov közölte, hogy mint űrpilóta- kiképző is tevékenykedett a repülés során. A Szojuz—4 űrhajó parancsnoki helyét Hrunovnak és Jeliszejevnek is átadta. Az űrhajósok egyöntetű véleménye, hogy a Szojuz nagyon „engedelmes” űrhajó, könnyen és pontosan lehet a megadott utasítás szerinti helyzetbe hozni. Borisz Volinov, a Szojuz—5 parancsnoka azt emelte ki, tandó tartós kutatások megvalósítására.” A Szojuz—4 és a Szojuz—5 kísérlete nagy szerepet tölt be abban is — húzta alá —, hogy előkészítsünk jövendő űrexpedíciókat más bolygókra. Az'űrhajósok közül elsőként Vlagyimir Satalov, a Szojuz—4 űrhajó parancsnoka lépett a mikrofonhoz. Tömören összefoglalva elmondotta az „űrrandevú” történetét hogy az űrhajók orbitális fülkéi a kozmonauták a világűrbe történt kilépésekor ém visszatérésekor zsilipkamrái rendszerrel működtek. Ez megkímélte az űrhajósokat attól, hogy a repülés ideje alatt állandóan szkafandert kelljen viselniük. Először történt, hogy űrhajó fedél- zetén repülés közben került sor űröltözék felöltésére. (Folytatás a 2. oldalont Az űrrandevú története Sajtótájékoztató a ísz-elnökök politikai, erkölcsi és anyagi helyzetéről A TOT eddigi tanácskozásain, megbeszélésein sok esetben felmerült, s a közvéleményben is vitát váltott ki a termelőszövetkezeti elnökök helyzete, jövedelmének alakulása. Az élénk érdeklődés hatására, az MSZMP KB kezdeményezésére a megyei pártbizottságok, a MÉM, a Legfőbb Ügyészség és a Legfelső Bíróság, valamint a tsz-ek szövetségei és a TOT titkársága értékelte, az ezzel összefüggő problémákat, feladatokat. Az átfogó vizsgálat eredményeként készült el a TOT jelentése, amelyet csütörtökön tárgyalt meg, s hagyott jóvá a Minisztertanács. A csaknem 3000 termelőszövetkezeti vezetőt érintő kérdésről a minisztertanácsi előterjesztés alapján tájékoztatta pénteken a sajtó képviselőit dr: Simka István, a TOT titkára. A vizsgálat egyebek között megállapította, hogy a tsz-el- nökök elévülhetetlen érdemeket szereztek a szövetkezeti mozgalom fejlesztésében, a közös gazdaságok megerősítésében, s az új szövetkezeti törvény szellemében sikere-' sen oldják meg növekvő feladataikat. Többségük ma is a párt politikájának a követelményeknek megfelelően dolgozik, vezetésre távlatilag is alkalmas, vagy azzá fejlődhet. Az elnökök többsége nemcsak gazdasági vezető, hanem az adott közösség, település aktív politikai tényezője is Több mint 2000 tsz- elnök tagja a pártnak. A 2818 elnök közül több mint 1600- nak van közép- vagy felsőfokú szakképesítése, 340-nek egyetemi, főiskolai végzettsége. Gazdasági, társadalmi és politikai tevékenységük, magatartásuk révén a közvélemény előtt köztiszteletben állnak. Többségük a szövetkezeti gondok mellett felelősséget érez és vállal a tagok egyéni és családi problémáinak megoldásáért is. Társadalmi, politikai megbízásokat szívesen vállalnak — ez a munka napi idejükből 1—2 órát vesz igénybe. Erkölcsi megbecsülésük azonban nem jut kellően kifejezésre. Az elmúlt négy esztendőben például csak 350 tsz-elnök kapott kormánykitüntetést. , A szövetkezeti vezetőgárda természetesen nem hibáján Kisebb részük nem ismeri fel az új mechanizmus adta lehetőségeket, néhányuk szakmai hozzáértése hiányos, vezetési módszere kifogásolható. Akadnak olyanok, akiknek magatartása szocialista vezetőhöz méltatlan. Az ilyen vezetőket a tagság, a közvélemény elítéli, s ha jogszabályba ütköző cselekményt követnek el, megkapják méltó büntetésüket. Sajnos tapasztalható azonban, hogy róluk ítélik meg általában a termelőszövetkezeti elnököket A tsz-elnökök munkadíjazását az új termelőszövetkezeti törvény szabályozza, fizetésüket a közgyűlés határozza meg. A TOT irányelve szerint az a helyes, ha az elnökök részesedése eléri legalább a havi 3000 forintot, de nem haladja meg a 6000 forintot. Ehhez hozzátartozik, bogy a tsz-elnökök éves átlagban naponta 12—13 órát dolgoznak. Jelenleg az elnökök 70 százalékának jövedelme a két értékhatár között alakul, 25 százalékuknak kevesebb, s mindössze 5 százalékuknak — összesen 146 főnek — magasabb a jövedelme a megfelelőnek tartott határnál. .Simka István végül elmondotta, hogy a Miniszter- tanács a termelőszövetkeze ti elnökök munkájáról elismeréssel szólt, s a tevékenységükhöz. továbbképzésükhöz, helyzetük javításához szükséges tennivalókról határozatot hoz. (MTI) Fehér Lajos látogatása Baranyában Fehér Lajos, az MSZMP Politikai Bizottságának tag. ia, a Minisztertanács elnökhelyettese Baranya megyébe látogatott. Csütörtökön'' délután Pécsett találkozott a megye párt- és állami veze tőivel. Gazdaságpolitikai kérdésekről folytatott eszmecserét velük. Pénteken délelőtt a szabadszentkirályi Uj Élet Termelőszövetkezet vezetőségének meghívására részt vett a 2500 holdas gazdaság 12. zárszámadó közgyűlésén/ Az elnöki beszámolót követő vi- lábun felszólalt Fehér Lajos, az MSZMP Központi Bizottsága és a forradalmi munkásparaszt kormány nevében köszöntötte a kitünően gazdálkodó termelőszövetkezetet. lapunk tartalmából» Dr. Korom Mihály igazságügyminiszter nyilatkozata fi- oldal) A rádió és televízió heti műsora (4. o.üá!) Uj edző a Nyíregyházi Spartacusnál (7. oldal) A lottó e heti nyerőszámai (8. oldal) Kagyar—boigá' megáiragodásl Írlak alá Szánéban