Kelet-Magyarország, 1969. január (26. évfolyam, 1-25. szám)

1969-01-25 / 20. szám

VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! atXVl ÉVFOLYAM 80. SZÁM ÄRA: 70 FILLÉR 1909. JANUAR 25, SZOMBAT A városi tanács vb kapta meg a kereskedelmi vállalatok felügyeleti Jogkörét Ülést tartott Kormányunk a gyermekekért Hogy mennyire bevált a gyermekgondozási segély, me­lyet a világon először hazánk­ban vezettek be, azt mi sem mutatja jobban, mint az 1968- ban született gyermekek szá­ma. Az elmúlt esztendőben született százötvenötezer kis­gyermek tizenhétezerrel több, mint a segélyezés előtti utolsó esztendőben, 1966-ban. Mint minden új dolog, ez sem volt tökéletes A gyer­mekgondozási segélyt szabá­lyozó rendeletnek néhány ki­javítandó korlátozását éppen a Szabolcs-Szatmár megyei nők, munkaügyisek, SZTK ügyintézők vitatták a legerő­teljesebben. Ez érthető, hiszen a mi mezőgazdasági jellegű megyénkben nagyon sok nő él, aki saját hibáján kívül nem tudja vég’gdolgozni az évet. A Nyíregyházi Konzerv­gyáron, a dohányfermentálón kívül az állami gazdaságok is nők ezreivel kötnek évről év­re idénymunkára szerződést. Jogosan k’fogásolták tehát, akik a vitákban e nők érde­kében szavukat felemelték, hogy valamilyen formában e rendszeresen dolgozó nőket 1* be kellene vonni a segélyezé­si akcióba. Az e’ső rende’et szerint erre nem volt lehető­ség, illetve nem a teljes idő­re. Ezért igen sok állami gaz­daságban meghosszabbították a szülő nők szerződését csak azért, hogy mindvégig része­süljenek a segélyben. Ez vi­szont, akárhogyan is ember­séges eljárás volt, súrolta a törvénysértés határát. M< st a kormány csütörtöki Rléso pontot tett a vitára. A munkaügyi min-'szter előter­jesztésére felemelte a segé­lyezés időtartamát a gyermek hároméves koráig. Ugvan- akkor eltörölt egy sor olyan korlátozást, melyek eddig fennállottak. A szabolcsi anyákat legin­kább az idénymunkámőkre vonatkozó korlátozás feloldá sa érinti. Az új kormányren­delet ugyanis kiterjesztette rájuk is a segély folvósítását. Örömmel üdvözölhető a má­sik korlátozás megszüntetése amely a seeélvezcst a naoi hat óraban dolgozókra eddi"1 nem engedte meg. A nők ál­talában fiatalabb korban szülnek gyakrabban. Fiatal nőink között pedig sok van aki csak napi hatórás mun­kál tudott kanni. Igazságos tehát, hogy ők is részesül is- «'k a gyermekgondozást elő Eig.'tő segélyben. Április elsejétől — akkor lehet először kérni az új ren­delkezés szerinti, három évre folyósítandó segélyt, hiszen addig a január elseién szülő kismama szülési szabadságon van — örvendetesen megsza­porodik azoknak a szabolcsi szatmári nőknek a száma akik jogosan kérhetik, hogr kisgyermekük mellett marad hassanak. GN3 a megyei Pénteken ülést tartott a megyei tanács végrehajtó bi­zottsága. Előkészítették a legközelebbi tanácsülést. A megyei tanácsot 1969. febru ár 12-re hívták össze. Az egyéb előterjesztések és tájékoztatók között három, eddig a megyei tanács vb felügyelete alá tartozó kiske- renkédelmi vállalatnak a Nyíregyházi Város Tanács, VB-hez történő átadásáról döntött a végrehajtó bizott­ság. A Nyíregyházi Városi Ta- nács Végrehajtó Bizottsága azzal a kéréssel fordult a me. gyei tanács vb-hez, hogy a Szabolcs-Szatmár megyei Iparcikk Kiskereskedelmi Vállalat, a megyei Élelmi­szer Kiskereskedelmi Válla­lat és a Nyíregyházi Vendég­látói pari Vállalat felügyeleti jogkörét adja a városnak. Ezt a feladatot eddig a megyei tanács végrehajtó bizottsága látta pj. A három vállalat együttes forgalmának kere­ken kétharmada, azaz 66 szá­zaléka a város területére esik. Ezenbelül a vendéglátó­ipari egységek teljes egészé­ben, az élelmiszerboltok 70 százalékban városi igényeket elégítenek ki, az üzletek nagy többsége a város területén található, s ugyanakkor a helyi tanácsnak az ellátással kapcsolatban inkább csak észrevételezési lehetősége volt. A tényleges helyzet alapos mérlegelésével a megyei ta­nács végrehajtó bizottsága úgy látta, hogy a város lakos­ságának jobb ellátása, a ke­reskedelmi és vendéglátóipari hálózat fejlesztése, korszerű­sítése, a kiszolgálás kulturál­tabbá tétele indokolja a ne­vezett kereskedelmi vállala­tok átadását a városi tanács végrehajtó bizottságának. * A Felsőtiszavidéki Vízügyi Igazgatóság elkészítette a megye vízgazdálkodási tervét, amely a távlati programot, a fejlesztési koncepciókat tar. talmazza 1900-ig. A megyei tanács elé kerülő vízgazdálko­dási terv igen sokrétű felada­tot jelöl meg. Szabolcs-Szatmár túlnyo­móan a Tisza balparti víz­gyűjtőjén helyezkedik el. Több mint egymillió holdnyi terü­letének csaknem 40 százalé­kát árvízvédelmi töltések vé­dik. Ha figyelembe vesszük, hogy a Tisza, a Szamos, a Túr tanács vb és a Kraszna együttesen majdnem 400 kilométer hosz. - tágban szeli a megyét, s csatornák hálózata pedig >000 kilométert tesz ki, még szembetűnőbb, milyen nagy szerepe van Szabolcs-Szat- márban a vízgazdálkodásnak. A vízügyi beavatkozás ha­tására a megye arculata egy évszázad alatt teljesen meg­változott. Mindez nem jelen­ti azt, hogy nincsenek más tennivalók. A helyzet továb­bi javítása céljából a terv sze. rint 1980-ig csupán folyam­szabályozási munkákra 230 millió, árvízvédelmi fejlesz­tésre 100 millió forintra van szükség. További 160 millió forintos költségráfordítással- a Tisza hajózhatóságát Vásá. rosnaményig lehetne biztosí­tani. A síkvidéki területek víz­rendezésének költsége 600 millió forintot, míg ugyan­ilyen összeg szükséges a községek teljesen elhanyagolt belső vízrendezésének meg­oldásához is. Az utóbbi fela­dat nagyságára jellemző, hogy a községekben 3000 ki­lométer hosszúságban kellene csatornát készíteni, mintegy két és negyedmillió köbméter föld megmozgatásával. Az öntözött területet a jelenlegi 38 ezer holdról 100 000 hold­ra növelik. A nagyarányú fejlesztést a második tiszai vízlépcső megépítése teszi le­hetővé. A víztárolók számát 6-ról 14-re, befogadóképessé güket 7 millió köbméterről lf millió köbméterre emelik. A tározók többségét komplex vízhasznosításra tervezik. Különösen nagyarányú fej­lesztést tartalmaz a terv az ivó_ és iparivíz-ellátásban. 1870-ig 107 millió forintos költséggel úiabb 4 községben építenek vízmüvet A táv­lati programban 1970— 1880 között 41 községben ter­vezik vízmű létesítését. Meg­valósításával a megye jelen­legi lakosságának kb 60 szá­zaléka részesül vezetékes ivóvízben. Külön tanulmánytervek készülnek az ipari vízellátás­ra. Az igény itt is gyorsan növekszik. Előreláthatólag 1970-ben a napi szükséglet már 15—20 ezer köbméter lesz, 1980-ban pedig megköze­lítőleg 100 ezer köbméter. Részletesen foglalkozik a terv a gyógy- és hévizek helyzetével, a folyóparti üdü_ lés, a vizisport kialakításának lehetőségeivel. A hévizfel- használás jelenleg naponként kb 1250 köbméter. Elsősor­ban Nyíregyháza-Sóstón Mátészalkán. Fehérgvarma. ton. Kisvárdán kívánatos na- evobb aránvú bővítés, a me­leg vizek több irányú felhasz­nálása. A folyóparti üdülést rjerpo’viu-'o'-nván és Ti vada ron kívül még leeaiább 7 Tisza és Szamos m°nti köz­"is'ronvlpg kío^bb összegek ''-’használásával. Természetesen a terv a 'dadátokkal foglalkozik, s a költségek ezért — a legköze­lebbi évekre már jóváhagyott összegektől eltekintve — csajt igényként jelentkeznek. Megteremtésük a népgazdaság és a megye teherbíró képes­ségétől függ. (hódi) Pénteken délután Szurdi István magyar és Peko Taltot bolgár belkereskedelmi mi­niszter aláírta a két orszáf 1969 evre szóló választékosé re egyezményét, valamint < magvar és a bolgár belkerer kedelmi minisztérium együtl működési megállapodását. A választékcserére vonal kozó megállapodás összesen 3 millió rubel értékű árufor­galmat irányoz elő az 1969 évre, ami jelentősen túlhalad­ja az 1968 évi forgalmat. A bolgár fél olajos halkonzer­veket, zöldség-, fozeiek- és gyiimölcskonzerveket, para­dicsom ivólevet, parkettát, üvegárut és egyéb cikkeket szállít Magyarországnak, ke­reskedelmi üzletberendezések náztartási műanyagcikket, já­tékáruk ellenében. A két minisztérium között — a kétoldalú műszaki-tudo­mányos együttműködési bi­zottság szerveként — megala­kult a magyar—bolgár mun­kacsoport. A Szojuzok sikeres kísérlete a jövendő űrexpedíciók más bolygókra való küldésében A szovjet űrhősök a kozmikus utazás tapasztalatairól Moszkva, (MTI): A Szojuz—4 és a Szo­juz—5 űrrepülői pén'.eken a Moszkvai Állami Egye­tem aulájában négyszáz külföldi és szovjet újság­író, valamint tudósok, dip­lomaták és közéleti szemé­lyiségek jelenlétében két óra hosszat tartó sajtóérte­kezleten számoltak be koz­mikus utazásuk tapasztala­tairól. A kétezer megjelent helyé­ről felállva, viharos tapssal köszöntötte Vlagyimir Sata- lovot, Borisz Volinovot, Jev- genyij Hrunovot és Alekszej Jeliszejevet. Kijutott a taps­ból a sajtóértekezleten részt vevő űrhajóstársaiknak is, — Valentyina Tyereskovának, Beljajevnek, Beregovojnak és a többi kozmonautának. A sajtóértekezletet Sztyisz- lav Keldis, a Szovjet Tudo­mányos Akadémia elnöke nyitotta meg. Hangsúlyozta, hogy a kozmikus űrállomás összekapcsolása kézi irányí­tással kiemelkedő, bonyolult tudományos-műszaki kísér­let volt Ugyancsak kimagas­ló kísérletnek nevezte azt is, hogy Hrunov és Jeliszejev ki­lépett a világűrbe, s ott megszemlélték a két ' űrhajó összekapcsolásának csatla­kozásait és kipróbálták az űrszerelési munkálat végre­hajtásának lehetőségét. Rámutatott arra, hogy Sa- talovnak és társainak űrre­pülése széles távlatokat nyit a kozmoszban állandóan mű­ködő „űrállomásokon folyta­Űj mozzanatként Satalov közölte, hogy mint űrpilóta- kiképző is tevékenykedett a repülés során. A Szojuz—4 űrhajó parancsnoki helyét Hrunovnak és Jeliszejevnek is átadta. Az űrhajósok egy­öntetű véleménye, hogy a Szojuz nagyon „engedelmes” űrhajó, könnyen és pontosan lehet a megadott utasítás sze­rinti helyzetbe hozni. Borisz Volinov, a Szojuz—5 parancsnoka azt emelte ki, tandó tartós kutatások meg­valósítására.” A Szojuz—4 és a Szojuz—5 kísérlete nagy szerepet tölt be abban is — húzta alá —, hogy előkészít­sünk jövendő űrexpedíciókat más bolygókra. Az'űrhajósok közül első­ként Vlagyimir Satalov, a Szojuz—4 űrhajó parancsno­ka lépett a mikrofonhoz. Tö­mören összefoglalva elmon­dotta az „űrrandevú” történe­tét hogy az űrhajók orbitális fül­kéi a kozmonauták a világ­űrbe történt kilépésekor ém visszatérésekor zsilipkamrái rendszerrel működtek. Ez megkímélte az űrhajósokat attól, hogy a repülés ideje alatt állandóan szkafandert kelljen viselniük. Először történt, hogy űrhajó fedél- zetén repülés közben került sor űröltözék felöltésére. (Folytatás a 2. oldalont Az űrrandevú története Sajtótájékoztató a ísz-elnökök politikai, erkölcsi és anyagi helyzetéről A TOT eddigi tanácskozá­sain, megbeszélésein sok esetben felmerült, s a közvé­leményben is vitát váltott ki a termelőszövetkezeti elnö­kök helyzete, jövedelmének alakulása. Az élénk érdeklő­dés hatására, az MSZMP KB kezdeményezésére a megyei pártbizottságok, a MÉM, a Legfőbb Ügyészség és a Leg­felső Bíróság, valamint a tsz-ek szövetségei és a TOT titkársága értékelte, az ez­zel összefüggő problémákat, feladatokat. Az átfogó vizs­gálat eredményeként készült el a TOT jelentése, amelyet csütörtökön tárgyalt meg, s hagyott jóvá a Miniszterta­nács. A csaknem 3000 terme­lőszövetkezeti vezetőt érintő kérdésről a minisztertanácsi előterjesztés alapján tájékoz­tatta pénteken a sajtó kép­viselőit dr: Simka István, a TOT titkára. A vizsgálat egyebek között megállapította, hogy a tsz-el- nökök elévülhetetlen érdeme­ket szereztek a szövetkezeti mozgalom fejlesztésében, a közös gazdaságok megerősíté­sében, s az új szövetkezeti törvény szellemében sikere-' sen oldják meg növekvő feladataikat. Többségük ma is a párt politikájának a kö­vetelményeknek megfelelően dolgozik, vezetésre távlatilag is alkalmas, vagy azzá fej­lődhet. Az elnökök többsége nemcsak gazdasági vezető, hanem az adott közösség, te­lepülés aktív politikai ténye­zője is Több mint 2000 tsz- elnök tagja a pártnak. A 2818 elnök közül több mint 1600- nak van közép- vagy felső­fokú szakképesítése, 340-nek egyetemi, főiskolai végzettsé­ge. Gazdasági, társadalmi és politikai tevékenységük, ma­gatartásuk révén a közvéle­mény előtt köztiszteletben áll­nak. Többségük a szövetke­zeti gondok mellett felelőssé­get érez és vállal a tagok egyéni és családi problémái­nak megoldásáért is. Társa­dalmi, politikai megbízásokat szívesen vállalnak — ez a munka napi idejükből 1—2 órát vesz igénybe. Erkölcsi megbecsülésük azonban nem jut kellően kifejezésre. Az elmúlt négy esztendőben pél­dául csak 350 tsz-elnök kapott kormánykitüntetést. , A szövetkezeti vezetőgárda természetesen nem hibáján Kisebb részük nem ismeri fel az új mechanizmus adta lehetőségeket, néhányuk szak­mai hozzáértése hiányos, ve­zetési módszere kifogásolha­tó. Akadnak olyanok, akik­nek magatartása szocialista vezetőhöz méltatlan. Az ilyen vezetőket a tagság, a közvé­lemény elítéli, s ha jogsza­bályba ütköző cselekményt követnek el, megkapják mél­tó büntetésüket. Sajnos ta­pasztalható azonban, hogy ró­luk ítélik meg általában a termelőszövetkezeti elnökö­ket A tsz-elnökök munkadíja­zását az új termelőszövetke­zeti törvény szabályozza, fi­zetésüket a közgyűlés hatá­rozza meg. A TOT irányelve szerint az a helyes, ha az elnökök részesedése eléri leg­alább a havi 3000 forintot, de nem haladja meg a 6000 fo­rintot. Ehhez hozzátartozik, bogy a tsz-elnökök éves át­lagban naponta 12—13 órát dolgoznak. Jelenleg az elnö­kök 70 százalékának jövedel­me a két értékhatár között alakul, 25 százalékuknak ke­vesebb, s mindössze 5 száza­lékuknak — összesen 146 fő­nek — magasabb a jövedel­me a megfelelőnek tartott határnál. .Simka István végül el­mondotta, hogy a Miniszter- tanács a termelőszövetkeze ti elnökök munkájáról elisme­réssel szólt, s a tevékenysé­gükhöz. továbbképzésükhöz, helyzetük javításához szüksé­ges tennivalókról határozatot hoz. (MTI) Fehér Lajos látogatása Baranyában Fehér Lajos, az MSZMP Politikai Bizottságának tag. ia, a Minisztertanács elnökhe­lyettese Baranya megyébe látogatott. Csütörtökön'' dél­után Pécsett találkozott a megye párt- és állami veze tőivel. Gazdaságpolitikai kér­désekről folytatott eszmecse­rét velük. Pénteken délelőtt a sza­badszentkirályi Uj Élet Ter­melőszövetkezet vezetőségé­nek meghívására részt vett a 2500 holdas gazdaság 12. zárszámadó közgyűlésén/ Az elnöki beszámolót követő vi- lábun felszólalt Fehér Lajos, az MSZMP Központi Bizott­sága és a forradalmi munkás­paraszt kormány nevében köszöntötte a kitünően gaz­dálkodó termelőszövetkeze­tet. lapunk tartalmából» Dr. Korom Mihály igazságügyminiszter nyilatkozata fi- oldal) A rádió és televízió heti műsora (4. o.üá!) Uj edző a Nyíregyházi Spartacusnál (7. oldal) A lottó e heti nyerőszámai (8. oldal) Kagyar—boigá' megáiragodásl Írlak alá Szánéban

Next

/
Thumbnails
Contents