Kelet-Magyarország, 1969. január (26. évfolyam, 1-25. szám)
1969-01-24 / 19. szám
1989 Január 24. KFt.rT-MABTARORS7AO 9 oldal Fontos!« odók és kellemetlenkedők Néhány apró ügy. Olyan apró, hogy senki sem vesztegeti nüatta az idejét be- jelentgetésekre; egyik sem lobbant tel rendszerint igaz- aáguereső szenvedélyeket és hosszú vizsgálatok sem tesznek pontot a végükre. Mindez elmarad. Csak néhány érán vagy napon keresztül keserű Lesz az ember szájíze... Látogatás a kórházban. Sokan várakoznak a kapu előtt. Munkából jöttek, munkába ínennek. Sietnének. Ezek az emberek inkább néhány perccel előbb érkeznek, hogy hamar bejussanak szeretteikhez. Türelmetlenül várják, hogy mikór léphetnek be a kapun, de senkinek sem jut eszébe a cerberusként vigyá. só portás háta mögött beosonni. Inkább az órájukat nézik. Idegesen. Legszívesebben nekifeszülnének az időnek és megtolnák, mint égy vánszorgó szekeret Amikor a percmutató a „helyére” ér. ieisóhajtanak és megindul. Bak De a portás elébük áll: „Hová, hová, kérem?” Mutatják az órát neki, mire ő fen- sőbbséges nyugalommal int le mindenkit: „Majd akkor lesz itt az idő, ha én mondom!” — és néz valami leírhatatlan magasságból. Kisírt szemű asszonyka. Anyagkönyvelő. Egyedül dől. gozik a mennyezetig érő polcok között, amelyeken a könyvelési kartonok ezrei sorakoznak. Lelkiismeretes, pontos, rendszerető. Szabadság neki is jár, s olyankor bizony magukra maradnak a kanonok. Az elmaradt munkát neki kell elvégezni. S hogy ez mikor következik be, az az üzem szempontjából teljesen mindegy. Az asszony, ka számára nem. ő szeretné a írjével együtt tölteni a téli szabadságot minden évben. Eddig nem Is volt ennek akadálya. De most új csoportvezetőt kapott, aki — két héttel a tervezett szabadság előtt — még ezzel hárítja el a végleges választ: „Majd foglalkozom az üggyel...” Az asszonyka nem érti, mit kell ezzel „fog. lalkozni” Az asszonyka ideges. És sír. Az egyik esztergályos még a nyáron meghívta vidéki rokonait. Most érkeztek meg. Váratlanul. Úgy tervezte, minél több időt tölt majd velük, megmutogatja nekik a várost. Egy hét nem a világ, 28 évesen igazán ki lehet bírni a nappali programokat és az éjszakai munkát. Kedvező cserét ajánlott társainak hát, szívesen vállalná — úgvmond — az éjszakai műszakot a nappali helyett. Természetesen „cseretárs” akadt, de a művezető komoly vonásokat erőltetett magára, mérlegelt, majd úgy döntött, hogv ilyesmiről szó sem lehet. Döntését azzal indokolta, hogy az egyéni érdekeket nem lehet a társadalmi érdek fölé helyezni... Talán nincs is olyan nap, hogv hasonló, kisebb-nagybb történetekkel ne szolgálna az élet mindannviunk számára. Ki-ki a vérmérséklete szerint dühöng, nevet, vagy egykedvűen vállat von ilyenkor és levonja önmarja számára a következtetést az emberi ostobaságról. rosszindulatról, önhittségről. Csak az a kérdés: nem lenne-e ideje már hadat üzenni annak a jelenségnek, amely a fon. toskodás álarcában oly sok kellem etlenséaet szerez az egész társadalom számára? Kérdés. hogv ign-7ttnV van-e akkor, ha látszólagosan l«*ikir>vugatm"ni< érdekében „felülemelkedünk” e torz hatalmaskodásokon, ha mégoly apróságoknak is tűnnek? Hogy nem kellene-e jó. zan értelemmel végre az „asztalra csapni” és minden ilyesmiből ügyet csinálni, hogy ne fordulhasson elő tömegével ? Világos, hogy az esztergályos nem a személyes érdekeit akarta a társadalmi érdek fölé helyezni, hanem a kettőt összeegyeztetni szándékozta. Magától értetődő, hogy a raktárban dolgozó asszonyka szabadságkérelmével nincs mit különösebben foglalkozni, s az már egyenesen nevetséges, amikor a portás kétségbevonja az idő objektivitását és felnőtt embereknek tudomásul kell venni: nem akkor van fél 11, amikor fél 11 van, hanem akkor, amikor ezt a portás jóváhagyja. Miért játszanak ezek az emberek az idegeinkkel? Valami haszon származik talán ebből számukra? Vagy bosszú vezeti őket? Az esetek többségében ilyesmiről egyél, talán nincsen szó. Egyszerűen a hatalom megszédítette őket. No, nem valami nagy hatalom ez, csekélyke hatalom csak, de mindig elég ahhoz, hogy kellemetlenséget szerezhessenek vele. Olyanok ők. akik nem szeretik ha nélkülük intéződnek a dől. gok Mert ha nemet mondanak, vagy hosszasan gondolkodnak, akkor mindenkinek látni kell. hogy hatáskörük sokmindenre kiterjed: hogy ők bizony nem akárkik. Valóban nem akárkik. Olyanok ők. akik visszaélnek hatalmukkal. Nemcsak fontoskodnak, hanem kellemetlenkednek. Orosz Szilárd U| rendelőintézetek vidéken Egészségügyi tanácskozás Mátészalkán Egy évvel ezelőtt együttes ülésen tárgyalta a megyei tanács vb és a szalcszervezo- tek megyei tanácsának elnöksége az egészségügy helyzetét, feladatait. Mit tettek azóta a mátészalkai járásban az egészségügyi ellátás javításáért? Erről tanácskoztak csütörtöki ülésükön Mátészalkán a járási tanácsok vb illetékes elnökhelyettesei, főorvosai, megyei egészség- ügyi szervek és intézmények vezet ói. (Az év első felében egyébként minden járásban foglalkoznak ezzel a kérdéssé.!.) A tájékoztatóból kitűnt, hagy a mátészalkai járásban egy év alatt is számottevő eredményt értek el. Többek között a tanácsok egy év alatt fejlesztési alapjukból csaknem egymillió forintot fordítottak egészség- ügyi célokra. Mérken, Járna iiian, Paposon, Nyírparasz- rpárt, Gnályiban orvosi lakást, rendelőt, vagy egész- ségházat építettek, Nagyesteden lakást vásároltak. Nyirka tán napközi otthonnak szerezték épületet. A járás székhelyén két szakorvos a MÁV-bérházban kapott la kást. Ez évben hat egészség ügyi dolgozót Juttattak meg felélő otthonhoz. A járásban nincs egyetle'- ürcs orvosi körzet. A kap csőit, illetve kiemelt körze teliben, ahol az átlagosnál nagyobb a lakosság száma, a tanyai település, elmaradót tab hók az egészségügyi vlszO nyak, az orvosok illetményét felemelték. Vagyis anyagiakban is kifejezésre juttatják elismerésüket a nagyobb elfoglaltságért, igény be vételéri A járásban bevezették á fakultatív betegíelülvizsgá lást, megoldották a munka szüreti inspekciózést: három négy körzetet vonnak össze, s a tanács gépkocsival látja el ilyenkor az orvosokat A kör zeti ápolónők szociális gon dor-ást végeznek. Tervszerűen foglalkoznak a járási an az orvosok, középkáderek szakmai továbbképzésével. Már három körzeti orvos szerzett fogorvosi, 8 se„ éJorv « másfajta szakképesítési A Nyírbátorban építendő rendelőintézet részére is szakorvosokat képeznek. Egyetlen olyan probléma van, amelynek megoldásában nem sikerült előbbre jutni: a gyógyszertári ellátás. 24 községében mindössze 8 gyógyszertár van, ebből kettő a járás székhelyén. Ehhez a fplsőbb szervek fokozottabb támogatása szükséges. A tanácskozáson megbeszélték az idei legfontosabb megyei feladatokat is. A műit évben az alapellátás, vagyis a körzetek megerősítése volt a legfőbb tennivaló. Ebben lényeges előrehaladás történt. A tavalyi 17-tel szemben most csak 8 körzetben nincs orvos. Minden orvos mellett viszont képzett írnok, ápoló és gondozó tevékenykedik. A rendelők felszereltsége, ellátottsága is sokat javult. Megteremtődtek tehát a tárgyi és személyi feltételei annak, hogy — a rendelőintézetek zsúfoltságának csökkentése érdekében —• a körzeti orvosok szakgondozást is végezzenek. Fokozatosan bekapcsolódjanak Ül VEN EZER ÖTLETEKÉRT t Követendő példa a gazdaságosságra a VAGEP-nél Az ötlet csak nagyobb lendületre és gyorsabb mozgásra ösztökéli a vál’al ati élet nagy folyamát, tehát alapvetően nem határozza meg. csak segíti a gazdasági munkát. Nem mindig volt becsülete, vagy nem volt olyan nagy, mint manapság eg.y-egy ipari üzemben. Nem volt szükség rá, hiszen a kapott tervet ötletek nélkül is teljesítették. Nem kényszerűitek a kutatásukra, csak attól kezdve, hogy bonyolultabbá vált a gazdaság mechanizmusa. Mit ér az ötlet? Néha milliókban fejezik ki, néha csak erkölcsi sikerben, néha nem is mérhető semmivel. Vagy később derül ki, mit ér igazából. Valamit valamiért A nyíregyházi VAGÉP- nél mostanában számos öt- let hatott a gazdálkodásra, amiket máris megva'ósítot- tak, van épülőfélben lévő is. meg olyan is, amin gondolkodnak. Egyik ötlet eredménye az az üzemcsarnok is, ami március körül elkészül. Tavaly a Szabolcs megyei Építőipari Vállalat nehézségekkel küzdött, nem tudta megszerezni a mátészalkai és nyíregyházi almatároló építéséhez szükséges vasszerkezeteket. A VAGÉP akkor gyorsan segített és cserébe — ez áz_ ötlet — hasonló segítséget kért. Szüksége van gyorsan egy üzemcsarnokra. Mind a két vállalatnak megérte, már ez is. önmagé-' ban. Hiszen az építőknél elfér a 850 mellett még ötmillió kapacitás, az alma+á rolók építését sem akadályozta már a vasszerkezetek hiánya. De a VAGÉP nem elégedett meg az első ötlet sikerével, követte ezt a megvalósításban — és miért nekövette volna? — egy második is. A vasszerkezeti és villanyszerelési munkákat ők végzik az üzemcsarnok építésén, így gazdasági kihalásában — előzetes számítások szerint — egymillióval olcsóbb lesz az épület. Mindenesetre a példa — reméljük, — nem mara 1 egyedül a VAGÉP és az építők ügye. Másutt ugyani-; előfordul, hogy megrendeli! a beruházást, aztán a határidő elérkeztével várják a kulcsot Ha valaki nem eny- ayire „elegáns” a beruházásainál. hanem partnerkén' együttműködik az építőkkel — megtérül az. Csökkent munkaképességűek alkalmazása A VAGÉP-üzemcsamok alighanem rekordidő alatt; a kezdés után tíz hónapra elkészül. Hasonl) nem történt még a megyé ben igényes ipari építésnél. Egy másik, nem kisebb horderejű ügy: a csökkent munkaképességűek alkalmazása. Hányszor „fáznak” ettől a vállalatok! Pedig ezeknek az embereknek a munka az életüket jelentheti, vagy évtizedekkel meghosszabbíthatja. A VAGÉP-nél rájöttek, hogy nem rossz vállalkozásnak sem Csak meg kell találni a módját. Van számos olyan villamossági alkatrész a vállalat profiljában, amit eddig egészséges, életerős emberek végeztek, szakmunkások. Noha a munka nem igényel sem jó fizikumot, sem szaktudást, egy ép szemű és kezű ember hamar megtanulhatja. Nemsokára megkezdik a terv végrehajtását is; csak ehhez el kell készülnie az eevik üzemi épületnek. Nyíregyházán 32, a balkányi és demecseri üzemrészben 18— 18 csökkent munkaképességűt fognak alkalmazni (ilyenek híján szakképzetlen nőket). Igaz, e célra több mint kétmillió forintot kértek. Lehet, hogy nem kapják meg az összeget, bár szabolcsi viszonyok között az ő kísérletük az első arra. hogy megoldják e, — ma már igen sok embert érintő — kérdést. Ötlet persze volt sok helyen. Említsük például az órásokat? Nyíregyházán és Mátészalkán beállítottak a javítóban eey-egy svájci gyártmányú gépet, a vibrog- ráfot. Minimálisra csökkent azóta a reklamáció, minőségivé vált a javítók munkája, mert a gép azonnal kimutatja, hol van még hiba w órában. F.áldásul a vállalási idő is a felére csökkent. A vasvázas színek szerkezetének elkészítésénél gondot okozott, hogy egyetlen dttra- bolőgépe volt a vállalat ait. Nyíregyházán. Egy ötlet, vettek egyet 140 ezer forin ért, kivitték Demecserbe. „Csupán” a következő munkát tették fölöslegessé: nem kell kirakodni az anyagot Nyíregyházán a vagonból, nem kell bevinni az üzem területére, nem kell ugyanezt visz- sza, hogy eljusson Demecserbe. Most már egyenesen oda szállítja a vasút az anyagot, és készíthetik a színek vasvázait. Pályázat ötletedre Hogy mennyivel olcsóbb? Majd az eredmény megmutatja. A sor távolról sem teljes, ez ötletek ötlete mégis — az ötletpályázat. A vállalat ötletpályázatot fog kiírni, mégpedig a profilkeresés jegyében. ötvenezer forintot szántak e célra. Ha valaki tud olyan ötletet, amivel a vállalat kapacitásának 41 százalékát legalább három évre biztosítja, megkaphatja az eÍ3Ó díjat. Profilkereső ötletpályázat — talán — még nem volt Magyarországon. Hogy az első miként végződik, azt hamarosan eldöntik az ötletes emberek. Kun István Változások a „vásznas" faluban A szélsőségek falujának ismerték a Nyírség és szatmári síkság találkozásának küszöbén. Nyírcsaholyban mindig történt olyasmi, amit szárnyra kapott a hír, a szóbeszéd. Attól kezdve, hogy máról holnapra eltűnt a templomtoronyból a harangkötél, meg e térségben szokott legnagyobb kárt tenni a Kraszna áradása, sok minden megfért a hírekben. Még olyan is, hogy egyes idős emberek „úgy vélik jónak” a dohánymelegágyakat, ha éjjel úti port szednek fel a templom előtti helyről és azt rászórják az ágyasokra. Ilyen előzmények ismeretében keresünk most aktuális újdonságokat, Nyírcsaholyban. Papp Lászlóné megbízott tanácstitkár alapos ismerője a helyi eseményeknek. A fordulatok fő helyén tartják számon az épülő, „nagy stílű” kultúrházat. Mert különösen a fiatalság, a KISZ* szervezet nemigen találja helyét. Hol itt, hol ott verődnek össze. Nagyobb táncmulatságra csak a mozihelyiség alkalmas de ez minden alkalommal külön engedélykéréssel jár. Aztán felszedni, majd megint visszahelyezni a as Jakab Tibor abból a fajtából való, aki nem tud nyugodni, amíg végére nem jár az éppen eléje tornyosuló problémáknak. Két ember „lakik” benne, s ez kölün bonyolulttá teszi. Üzemgazdász és népmű. velő. Hogy lehet két „úrnak” szolgálni? A számok, a köz- gazdasági elemzések, a piackutatás, a beruházások, szerződéskötések világa, hogyan függ össze a Munkácsy kiállítással, a meghonosított óalettiskolával, a filmmúzeummal és a MOPRESSZÓ- -al, ami legújabb dédelgetett .orvé. Hozzátartozik az Igazsághoz, hogy Jakab Tibor fő hivatása: üzemgazdász, terves. beruházó a Mátészalkai Fa- pari Vállalatnál. És csak mellékesen, hétszáz forintos havi tiszteletdíjasként igazgatja a szakszervezetek Móricz Zsigmond művelődési házát Mátészalkán, immár I A tiszteletdíjas igazgató éve. Eddig kétszer kapta meg a Könnyűipar kiváló dolgozója címet. De az odaadó népművelési munkáért is magas kitüntetésben részesült. Mégsem ilyen sima és csillogó az az életút Mint üzemgazdász, s a vállalat egyik vezető beosztású dolgozója naponta rajta kell tartani kezét az üzem ütőerén. Mikor jut idő a kultúrára? Délután és késő este. Levelek halmaza várja: Biharkeresz- tesről bútorokat várnak a klubszobába, érkeznek az archív filmek a filmmúzeumnak, megjött a válasz a pesti együttestől... És befutott a balettet oktató tanárnő Debrecenből. Hatvan mátészalkai és környékbeli gyerek ismerkedik a balettel. A filmmúzeum előadásait főként * fiatalok kedvelik, de eljárj nak az idősebbek is, „szembesíteni” a régi mozíélmé- nyeket a mostani igényekkel És a háttérben a tisztelet- díjas igazgató: látványosság nélkül rendez, szervez, utazik a fővárosba, Debrecenbe Nyíregyházára... Előadókat hív az irodalmi estekre, szereplőket, kiállításokat hoz. Néhányan irigylik a mozgékonyságát, a jó kapcsolatokat. Pedig a szálkái emberei: érdekében fárad. Kilincsel, ha rosszak a kályhák, vagy beázik a művelődési ház tete. je. „Betonplaccot” döngöl az udvaron a fiatalokkal és álról álmodik, hogy nyáron MOPRESSZÓ-t kellene létesíteni, összeházasítani a mozit és a presszót De ehhez még sok segítség kellene.« Nem panaszkodott, mikor legutóbb szót váltottunk vele, csupán nagy meglepetésre annyit mondott: tovább nem csinálja. Betegségére hivatkozott és az idegőrlő kettősségre. De szavai mögött más gondok is megbújnak. Belefáradt. Akaratlanul is adódik a kérdés: nincs egyedül ez a megszállott népművelő0 Vajon mindig megértik és serkentik őt? A rubrika elbírja: isméi apad eggyel a lelkesen munkálkodó népművelők száma. De „elbírja-e” megyénk kulturális élete a szinte láthatatlanul, de mégis nagyon ér. zékelhetően megcsappanó népművelők kiesését a sorból. Kell lenni orvosságnak Mátészalkán — és másutt Is. (PG) rögzített széksorokat — Is pénzbe kerül. Az új művelődési házra éveken át gyűjtölt a tanáca. Egymillióba kerüL Már helyén az alap, idén Valószínűleg teljesen elkészül. A nagyteremben színpad lesz, s új helyet ad a mozielőadásck- nak is. Véglegesen megoldódik a községi könyvtár helye olvasóval, klubszobával. Kedvükre gyűlésezhetnek, szórakozhatnak a fiatalok. Mintegy két évtizeden á* kísértően bódító-szédftő „illat” keveredett a tiszta levegővel. Alig hajításnyira két pálinkafőzde is üzemelt. A vérmérséklet gyakran felugrott és okozott bajt a lakosság körében. Most már as egyik főzde van meg, a másik Nyírkátára kerültA hajdani „vásznas”. „olajos” falu gyors tempóban n5 önmaga fölé. Ügyannyira, hogy már szinte csizmás fér- fiviselet sincs; a nők pedig — különösen a fiatalok — divatos kalapot, sapkát hordanak. Mint ahogy hódító divat az is, hogy a növő nemzedék többsége ma már nem elégszik meg a nyolc általános iskola elvégzésével. Nem kisebb mértékben hA- dít az olvasás. Kilencvennyolcán járatják rendszeresen a megyei lapot. Közülük negyvennégy az új előfizető. Egyébként — a csecsemőket is számítva — minden negyedik lakosra jut egy sajtótermék rendszeres olvasása. Varga Imrének, a Vörös Csillag Tsz elnökének ugyancsak vannak fontos közlendői. idézve: „Bevált a készpénzfizetési módszer, a havonkénti előlegezéssel. Tavaly nem csinált kárt a Kraszna, nyugodtan gazdálkodhattunk közeli térségén. Nem kellett munkára ri- mánkodni a tagokat, mint máskor, inkább kérik a munkát. Sok tekintetben a szálkái járás utolsója voltunk terméseredmények tekintetében. Ennek vége. Nyolcszázezer forinttal több a bevételünk a tervezettnél. Az utolsó fillérig, dekáig biztosítva t díjazás, a premizálás fedezete. Sőt, nyereségrészesedése is van a tagságnak. Félmilliót tartalékoltunk. Máskor erre sem Jutott.1* Ml. B. a gyomor- és bélfekély, a szív és érrendszer, a gyakran betegeskedők csoportjának gondozásába, ezenkívül ellássák a szociális gondozásra szorulókat Ugyancsa! fokozatosan bevezetik a ta - säkos módszert. 100 000 tasa köt már szétküldtek a körzeti orvosoknak. Egyelőr csak a családok, de kés'b’ minden lakos vizsgáló. • anyagét gyűjtik össze a körzeti orvosoknál a névre szóló taszkokban. Ezek az anya gok a későbbiekben lényegesen megkönnyítik és eredményesebbé teszik az orvosok gyógyító munkáját. Tovább bővül az egészségügyi hálózat is. Még az idén megkezdik a tiszalöki és nyírbátori rendelőintézet építését. a mátészalkai kórház bővítését. Készítik a Kö- JAL-székház és a kisvárdai kórház bővítési tervét. A megyei kórházban új belgyógyászati oszlály létesítését tervezik, s megkezdik az Új nyíregyházi kórház tanulmánytervének előkészítéséi is. <h. L)
