Kelet-Magyarország, 1969. január (26. évfolyam, 1-25. szám)
1969-01-23 / 18. szám
♦WS. íanttlr ft. KFTFT MA0YA*A*«!7*% S atorf Mezőgazdasági exportkilátásaink Pénz a stanicliben Egy tanyai termelőszövetkezet történetei Csillár a kamrában — Mennyit ér a háztáji? A KÜLKERESKEDELEM. BEN jártas szakemberek egybehangzó véleménye: könynyebb értékelni egy mögöttünk lévő időszak kereskedel. mi tapasztalatait, mint prognózist készíteni a következő egy évre. Ám az is igaz, hogy ilyen előre mutató számvetések nélkül nem lehet helyesen Irányítani a külkereskedelmi tevékenységet, s ezek a számítások nélkülözhetetlenek a hazai termelés és az export összehangolásában. Ismeretes, hogy hazánk mezőgazdasági termelvényei. nek egyrészt jó piacai a KGST-hez tartozó országok, másrészt többféle termékünket kedvezően el tudjuk adni európai tőkés országokban is. Az előrejelzés elkészítésekor a sokféle tényező közül leginkább figye' • reméltó, hogy az egyes termékeknek jelenleg milyen a helyzetük a világpiacon. 1968 utolsó negyedévéről a következő képet kaphatjuk: Európa-szerte jó termés volt olajos magvakból és így a növényi olajok és zsírok piacán bőséges a kínálat, viszont a kereslet eléggé mérsékelt és az árak — kisebb ingadozásoktól eltekintve — az előző évinél alacsonyabbak. A csak ipari célokra használt olajos magvak és növényi olajok piacán az előbbivel ellentétes a tendencia. Ugyanis csaknem mindenütt igen kevés termést adott például a lenmag. Ezért nagy a kereslet és az árak is emelkednek. A CUKOR VILÁGPIACI ARA a legutóbbi néhány év- Een rohamosan esett: változatlanul elég nagy készleteket kínálnak eladásra. Ezért tovább erősödött az a tenden. eia, hogy már répacukrot egyáltalán nem, vagy csak nasyon mérsékelt mennyiségben lehet gazdaságosan exportálni. Hazánk mezőgazdasági exportjában jelentős tétellel sze. repelnek a különféle primőr zöldségfélék és egyes gyümölcsök, különösen a bogyós- gyümölcsüek. 1968-ban ezek. bői sikeres exportot bonyolítottunk le. Természetesen az ennyire idényjellegű cikkek esetében sokat számít az európai országokban a szezon ide. jén lévő pillanatnyi helyzet. Tehát nehéz a lehetőségeket pontosan kalkulálni. De több év tapasztala alapján bizonyosnak látszik, hogy 1969- ben is számolhatunk a meggy, a málna, a kemény hüsú cseresznye. a ribizke és a kajszibarack kedvező exportjára. Vágómarha exportunk 1968. ban néhány kritikus időszakkal küzdött. De végül is az ingadozások kiegészítették egymást és lényegesen több marhahúst adtunk el külföldi piacokon. mint a megelőző években. Az év utolsó részében azt figyelhettük meg, hogy a vágómarha termelése növekvő, az exportkínálat, va. lamint az importkereslet változatlan. viszont az árak kissé növekvőek. A helyzetet tehát úgy értékelhetjük, hogy 1969-ben előreláthatóan ugyanolyan lehetőségeink és gondjaink lesznek, mint voltak 1968-ban. A VÁGÓSERTÉSEK TERMELÉSE is növekvő, de a kínálat és a kereslet változat, lan. A legutóbbi hetekben a nyugat-európai piacokon kisebb áremelkedés kezdődött, de ez feltehetően csak szezonális jellegű. És az árak ezzel együtt is alacsonyabbak az egy évvel korábbiaknál. Egyes termelési adatokból olyan kö. vetkezetetésekre is juthatunk, hogy az eddigi nyugat-európai sertés túltermelés 1969-ben megtorpan, s esetleg export- kilátásaink javulnak. De jelenleg még reálisabb azzal számolnunk, hogy a setéspia- cokon számottevő változás nem várható. Nagy termelés és kínálat jellemzi a vágottbaromfi-pia- cot. Ám a legutóbbi hetekben a Német Szövetségi Köztársa, ság piacain fokozódott a megélénkülés, s így az importkereslet kissé növekvő. Az árak azonban változatlanok. Kivétel a fiatal csirke és a levestyúk, amelynek ára kissé emelkedett. Végeredményben: számottevő javulásra nem számolhatunk a vágott baromfi piacán. Viszont kedvezően javíthatunk lehetőségeinken az ízlésekhez igazodó és korszerű, tetszetős csomagolású konyhakész árufélék piacra dobásával. Több országban kissé csökkenő a tojástermelés. Ennek megfelelően az utóbbi hetek, ben a különböző piacokon felfelé mozogtak az árak. De a tojás közismerten szezonális cikk, tehát jóslásokba bocsátkozni korai lenne, így számoljunk azzál, hogy a .69-es helyzet azonos lesz az 1968-as piaci helyzettel. Élénkülő érdeklődés tapasztalható különféle piacokon az exportminőségű tartósított élelmiszerek: hús és gyümölcskonzervek, valamint különféle zöldségkészítmények iránt. Ilyen vonatkozásban te. hát lehetőségeink úgy javulnak, ha a jó minőségű me zőgazdasági termék alap. anyagból feldolgozóiparunk egyre nagyobb választékkal kínál készterméket. változatlanul kére SETT CIKK a nemzetköz: piacokon a jó zamatú. teljeser hibátlan, szép színeződésű és jól eltartott magyar jonatánalma Megvalósuló hűtőtárolé építési programunk alapjár arra következtethetünk, hogy külföldi piacainkat tartani tudjuk, sőt a tél végi és kora tavaszi megjelenéssel az eddi. nél előnyösebben értékesíthetjük az almát. H. L. Mindig öröm egy szállóige születésénél jelen lenni. De ezúttal kettős volt az öröm. A fülem hallata r» megszületett szólásmondás egyúttal a nagykállói Uj Alkotmány Tér. melőszövetkezet tagjainak, e tanyavilág embereinek életérzését is kifejti. Szabó Károly főkönyvelő a keresztapa. A zárszámadó közgyűlésen — miután beszámolt arról, hogy a szövetkezet tiszta vagyona egy év alatt 3 millióval nőtt, a bruttó jövedelem 10 milliót ér és ebből 6 266 000 forintot a tagok kö. zött osztanak szét — szerényen hozzátette: — Egy dolog miatt kérünk elnézést : i elvtársaktól. Közgyűlés után megkezdjük a kifizetést. De ezúttal el kell te* kinteniök a szokásos szép fizetésboritéktóL Egykilós liszteszacskőkat vettünk erre a célra. Egyetlen mentségünket valószínűleg elfogadják: A pénz nem fért el a borítékban, csak ebben a „stnic- liben”. Harsány nevetés fogadta a főkönyvelő bejelentését. Félóra alatt szállóige lett mondásából. „Vegyük fel a staniclit”. „Mennyi van a stanicliben?” Megváltozott a világ Érthető, ha ezek után a krónikásnak is első dolga volt, megkeresni a „stanicliket”, il. letve azt a kis irodahelyiséget, ahol a pénzt osztják. Az emberek között történeteket jegyzett fel. amikből kikerekedik ennek a Nyíregyháza környéki tanya világnak' mai élete. A zacskók valóban vastagok. Ménesi Mihály traktoros borítékján 31 994 forint a fel. irat, emelni is nehéz. Kárá- szi Andrásén szintén 31 653. De a 16 éves kis Kranyik János is kap (most először) 10 ezer 348-at. A tanyai lányokon divatos fehér csizma. Folyik a szó. Érdekes, hogy mindenki egyetért G. József tagfelvételével, és azzal is, hogy B. Jánost és Alagi Jánost sorozatos „elmenéseik”, italozások miatt elutasították. Pontosan megjegyezték, hogy egy tag átlagjövedelme 18 960 forint — a közösből! — és egy munkanap jelenleg 79,30 fo. rintot ér. (A tagok átlagosan 240 nap körül teljesítettek.) Kiszámítottuk: itt a háztáji plusz 14 000 forintot ér. A színpadon a nagykállói fmsz másfél millió értékű árut rakott ki, helyszíni vásárra. Mesélik, hogy az elmúlt évi szárszámadáskor néhá- nyan egymásra licitáltak, ki vesz több csillárt (Akkor kapcsolták be a villanyt az Uj so_ rom.) Ha az egyik ötöt vett, a másik hatot, a harmadik hetet. így aztán van Császárszálláson olyan porta, ahol — mert valahová csak fel kell akasztani — a kamrában is csillár van. Fényképész és tőaoronómm o Mire költik a pénzt? Seres Istvánná 59 éves asszony (18544 forint a borítékban) először is egy gáztűzhelyet szeretne. Bo. ros János nyugdíjas a nyugdíjon kívül 8 096 forintot kap. Egészség kellene. Pedig 72 évesen jól tartja magát. Kucsa Mihályné először bundát vesz a lányának, aztán a fiát házasítja ki. (És azt is írjuk meg, mi. kor szerelik fel már a Bütykösön a villanyt!) Nevelős Fe- rencné pontosan 240 napol dolgozott. A legtöbb asszony és férfi itt ennyit. Hívnak, nézzük meg Szekeres László tag lakását. Ez volt az első ház tíz éve az új tanyaközpontban. Moszkvics áll a garázsban és száz hasonló szép ház körülötte. Szenes László főagronómus története nem egyszerű. Debrecenben született, Miskolcon nevelkedett, magyar tanár akart lenni, közben kitanulta a fényképész szakmát, meg a gépkocsivezetést. De harmadik mestersége, „az ennivalót megtermeszteni” ez az igazi — mondja. Csupa ízes tanyai história Egyik a másik után. A főkönyvelőé, aki már a tizenegyedik elnök alatt szolgál. Az egyik renitens fiúé, O. Lacié aki „megszökött”, s rá kéf hónapra visszakéri magát. Határozat született, hogy április elsején munkába állhat. De csak akkor! Az elnök-professzor Utolsónak — akár a hajós, kaoitány —, Pálfi Sándor elnök jelentkezik a „staniclijá. ért”. Talán az ő története a a legérdekesebb. Ragyogó tudományos pálya állt előtte mint a Gödöllői Agrártudományi Egyetem adjunktusa előtt. Hogy történt, hogy ehelyett mégis itt dolgozik, a vi_ lág végén? Egyszerű pedig. Parasztfiú volt, a tanszék jól berendezett termeiben is hiányzott valami. Nemcsak a „földszag” varázsa vonzotta ide, hanem fokozatos „neve- lőmunkájár.ak” — ő így mondja — látható sikere is. Most már nem tudná másképp elképzelni az életét. Ne feledkezzünk meg az ünnepi hangulatban arról, hogv Császárszálláson sem kolbászból foniák a kerítést. Volt kudarc is. Alma nemigen termett, ráfizetéses üzemágak is akadtak, emberi gyengeségek is. Javítani való is. Nyíregyháza felé jövet panaszkodott a gépkocsivezető, hogy a tanyához közelebb van Nyíregyháza. mint a község Közigazgatásilag Nagykálló- hoz tartozik, de megközelíteni csak a megyeszékhelyen át lehet. Nyíregyháza Császár, szállástól 13 kilométer. Nagy- kálló, ahová tartozik, 27. Szerintem Császárszállás — ha fejlődése sebességét nézzük — parányi város már. Három lakásból kettőben televízió. Ezért esett jól odafigyelni a „staniclik” mellett küzdő emberei történetére. Gesztelyl Nagy Zoltán Keresem s tanácselnököt Vámosorosziban. — Nincs benn, kérem. A járási tanácsnál van, Fehér- gyarmaton — mondja egy fejkendős nő. — Helyettese... esetleg titkár, adminisztrátor? — Olyan funkciók már nincsenek nálunk. Az elnök elvtárs végez minden papírmunkát. Ö pedig ma... már mondtam... — Hivatalos személy nélküli a tanácsház? Munkanapon! — Dehogy az, kérem. Itt vagyok én. — Milyen minőségben? — Mint hivatalsegéd. Mint... a doboló asszony. — így mondja: „doboló asszony”. Sorozás mai módra KISSÉ NEHEZEN alakulnak még a katonás mozdulatok, de az arcokon látszik: egy kicsit már katonának érzik magukat. Néhány napja tart a sorozás a nyíregyházi művelődési házban, az ideérkező fiatalok legtöbbje egy hónap múlva már valóban a Magyar Néphadsereg katonája ’esz. Újszerű a mostani sorozás: a korábbinál még gondosabban vizsgálják a bevonulást előkészítő tisztek, főtisztek minden egyes bevonuló fiatal személyét, egyéni, családi gondjait, a szociális kérdéseket. Mlinárcsik András nyíregyházi1’ fiatalember az MHSZ- nél jogosítványt szerzett, szereti a gépeket, készült a katonaéletre. Hanem a bátyja éppen most tölti katonaidejét. A szülőkre, családra való tekintettel csak akkor kell bevonulnia, ha írásban azt kéri. Egyébként csak bátyja leszerelése után kezdheti meg tényleges katonai szolgálatának letöltését, A rendelkezést nem ismerte, de az első vélemény: most szeretne bevonulni. Másik fiatalember ül a sorozóbizottság elnöke elé. Az autó-motorszerelö Pálházi István a repülős, ejtőernyős életet szereti, itthon vitorlázott. A bizottság elnöke előtt el is mondja kívánságát: ha lehet, ilyen munkaterületre, s műhelybe osszák be. A helyszínen közük, szakmájához közelálló beosztása lesz a honvédségnél is. NÉHÁNY PERC MÜLVA újabb kérdésben dönt a bizottság elnöke. Az egyik fiatalember 59, illetve 60 éves szülők egyetlen gyermeke. A szülők gyakran betegeskednek. így keresetére nagy szükség van. Megfelelő jelzés kerül a törzslapra: rövidesen a helyszínen, vizsgálják ki a család szociális helyzetét, és csak aztán döntenek a bevonulásról. Van, akinek feltűnik a januári sorozás. Korábban erre alig volt példa. Most általános, hogy év közben is van bevonulás, nemcsak ősszel. Ez a hadsereg új kiképzési rendszere miatt van igy. T5d- dig ha valaki bevonult, szolgálati idejének első részében megszerezte a beosztásának megfelelő ismereteket. A további időbn csak azt végezte AZ ÜJ KIKÉPZÉSI RENDSZERBEN az első nyolc hónap a kiképzésé, a második és a harmadik nyolc hónapban — ha a fiatal arra alkalmas — mind magasabb ismereteket sajátíthat el. Ez azt jelenti, hogy ha valaki odakerül egy beosztásba, nem kell két éven át ugyanazt végeznie, hanem ez idő alatt munkakörének különböző fokozatait ismerheti meg. Természetesen ezekhez az időpontokhoz keli alkalmazkodni a sorozásnak is, tehát nem mindig ősszel vonulnak be a sorkötelesek. A sorozóbizottság tagjai között orvosok is vannak. Tartalékos tisztek, akik általában évek óta rendszeresen végzik a sorozást. Az eléjük álló fiatalokról már majdnem mindent tudnak. Előzőleg megmérik a magasságukat, súlyúkat, szakorvosi vizsgálatokon vesznek részt. Itt már mint leendő katonákkal beszélgetnek az orvosok. Az elmúlt néhány év tapasztalata orvosi szemmel: a 18—20 évesek általában jól fejlettek, mégis kevés közöttük az aktív sportoló, helyenként elhízottakat is találnak a sorozásra várók között. Ha ennek fordítottja áll fenn, sovány, vagy az átlagosnál kevésbé fejlett az előttük álló fiatalember, javasolják a szolgálathalasztást, s akkor a következő évben vonul be A féléves, egyéves szolgálathalasztásnak mostanában mind kevesebben örülnek. Hangoztatják is, akik későbben vonulnak be: „a barátaim már éppen leszerelnek én meg pedig még csak most leszek katona.” És mégiscsak jobb huszonegyévesen, a katonai szolgálatot letöltve nyugodtan tanulni, később családot alapítani. A SOROZÁST VÉGZŐ TISZTEK nem mulasztják el megjegyezni: a most bevonu- lók fegyelmezettek. Pontosan érkeznek, alig van egy-két italosán érkező fiatalember Jó véleményük van az MHSZ előkészítő munkájáról már láthatók az iskolai honvédelmi ismeretek oktatásának első eredményei. Dicsérik a községi tanácsok elnökeit, titkárait, akikkel nagyszerűen együttműködnek, ök hozzák a sorköteleseket és a helyszínen maguk is bekapcsolódnak a bizottság munkájába. Jó érzés tapasztalni a gondoskodást. Talán ezért is lehet látni annyi mosolygó fiatalembert Marik Sándor Szövetkezetek együttműködése Elküldték az idei első exportszállítmányt : 650 darab élelroiszerszáilító rekeszt a Német Demokratikus Köztársaságba a Nagykállói Fémtö- megcikkipari Ktsz-bŐl. A 14 ezer darabos megrendelésből eddig 7650 darabot szállítottak el, ebben a hónapban még újabb 2 ezer darabot küldenek, április végéig a teljes megrendelésnek eleget tesznek. Tekir/ve a sürgős munkára, a szövetkezet már eddig is a baktalórántházi, újfehértói, kisvárdai és csen- geri ktsz-szel kooperált, s aa együttműködést most kibővítette: megállapodott a leve- leki Dózsa és a nagykállói Űj Alkomány Termelőszövetkezetekkel is. A mezőgazda- sági termelőszövetkezetek vállalták bizonyos mennyiségen a ponthegesztések elvégzését. A szükséges gépeket megrendelték, s addig is, amíg azok megérkeznek, a. szövetkezet tagokat küld a ktsz-be, a műveletek elsajátítására. Az első tíz ember kedden érkezett a levelekl Dózsából a nagykállói ktsz- be, s őket követik majd a többiek. Előreláthatólag a ktsz mindkét szövetkezetben 35—40 embernek tud majd elfoglaltságot biztosítani. S még meggyőzően nevet ia hozzá. Egy kis életrajzkutatás. özvegy Bocsi Sándórnénak hívják. Férje a második világháború áldozata lett. Az asszony három gyermekkel maradt. Keserves évek, fájdalmas emlékezés, telve bizonytalansággal. Aztán megürült a hivatalsegédi poszt Elvállalná? Mindent, ami fizetséggel jár — az árva gyermekek érdekében. S azóta másfél évtized is eltelt, Két gyermek Pesten él, rendes körülmények között. Jól keresnek az építőiparban. A legfiatalabb, Zoli van még vele. ö tsz-ben dolgozik. — Semmi tisztességes munka nem szégyen, kérem. — Aztán... hogyan megy? — Tessék nézni. Megmutathatom. Leakasztja az egyik szekrény oldalán „pihenő” dobot Széles, fogdosástól fényes szíját a nyakába akasztja. Megfogja a két verőt, és ritmusvételre néhányat kalimpál velük a levegőben. Aztán megperdül a dob. Néhány taktus, szépen körül cifrázva. — Nem ördöngösség, szokás dolga. Meg valahogy olyan jó érzés, amikor rám figyelnek az emberek. Kicsiktől az öregekig. Két éve, a vámosoroszi doboló asszony, L-alakú házat épített. Vett hozzá egy kis kölcsönt, a többit maga spórolta össze, ötvennégy éves. Egy asszony jön. Tegnap este óta nem ég náluk a villany. Nincs áram több szomszédban sem. Értesíteni kellene a körzeti szerelőt, Kölesén. S persze, özvegy Bocsi Lászlóné telefonál mindjárt. Az áram kell. Nem egy ilyen bejelentést intézett már.., íasztalofift ARCOK. EMBEREK A doboló asszony
