Kelet-Magyarország, 1969. január (26. évfolyam, 1-25. szám)

1969-01-04 / 2. szám

B98Í. fsfluSf € iretrT-MAOYARORSZAG T oldaf üninoségi sportéletet Néhány hasznos javaslat az MIS ülésén A közelmúltban ülésezett Nyíregyházán a Magyar Test- nevelési és Sportszövetség Szabolcs-Szatmár megye; ta­nácsa. Megyénk sportparla­mentje az MTS megyei taná­csának múlt évi irányító te­vékenységét tárgyalta meg. Alábbiakban Ismertetjük a hozzászólások egy-egy rész­letét. Mindezeket gondolat- ébresztő szándékkal tesszük, hiszen az elhangzott javasla­tok figyelembe vételével még eredményesebben munkál­kodhatunk az idei évben Kik érdemesek a vezetésre? A tanácsülés résztvevői közül igen érdekes gondola­tot vetett fel Nagy Miklós, a (S'- ■tcsarnokbizottság vezető­be. Megállapításai helytálló­ak. A megyei tanácsban pil­lanatnyilag meglehetősen sok azoknak a száma, akik inkább reprezentatív feladat­nak tekintik a tanácstagot. Helyettük viszont kimaradtak a testületből azok a „szür­ke” emberek, akik dolgozná­nak. s áldozatot is hoznának e sportért. Velük feltétlenül életképesebbé válna megyénk •portfóruma. A sportcsarnok szükséges­ségéről már eddig is sok szó •sett. Tény, hogy megyénk t létesítmény nélkül sok sport­ágban egyszerűen nem tudja lelvenni a versenyt más me­gyékkel. A jövőben — talán mára legközelebbi tanácsülé­sen — arról kellene beszélni, hogyan lehetne az építkezés­hez szükséges első anyagi alapokat megteremteni. Hi­szen a központi szervek ko­molyabb támogatására csak akkor számíthatunk, ha me­gyén belül megteremtettünk bizonyos kezdő összeget. 1 Szövetségek, ifjúsági játékosok A szakszövetségek helyze­téről, önállóságáról Váradi László, a Megyei Atlétikai Szövetség főtitkára beszélt Az elmúlt évben a megyei elnökség mindössze négy szakszövetséggel tárgyalta meg a végzett munkát, az adódó gondokat Ennél lé­nyegesen több szakszövetség­nek kellene évenként beszá­molni, s többnek kellene er­kölcsi segítséget nyújtani munkájához. Hiszen a rend­szeres segítséggel egyre ke­vesebb lenne azoknak a sportágaknak száma, melyek nem tudnak különösebb eredményeket hozni. Bánhidi József, a Megyei Labdarúgó Szövetség ifjúsági bizottságának tagja a megye ifjúsági korú labdarúgóinak helyzetéről szólt, s tárta fel a hiányosságokat Az általa felvetett téma sajnálatosan nagyonis idő­szerű. Közismert, hogy a sportegyesületek túlnyomó többsége nagyon kevés gon­dot fordít az ifjúsági játéko­sok szerepeltetésére. A téli időszakban különösen el­hanyagolt az Ifjúsági játéko­sokkal való foglalkozás. Ál­talános jelenség, hogy az if­júsági csapatok edzők, ko­moly szakirányítás nélkül kénytelenek működni. Idősze­rű lenne, ha komoly szinten napirendre kerülne a megyei ifjúsági labdarúgó-válogatott ügye. S érdemes lenne foglal­kozni a gondolattal, mely szerint Nyíregyházán jól szervezett labdarúgó sport­iskolát életre hívni. Csak a kiválókat A vidéki sportvezetők ér­dekében szólalt fel dr. Já- vorszky Béla, a Petneházi SE elnöke. Kifogásolta, hogy a megyei elnökség nem foglal­kozik elégge a vidéki tanács­tagokkal. Javasolta, hogy esetenként hívjanak be közü­lük néhányat a megyei el­nökségi ülésekre. Javaslata igen hasznosnak tűnik, hiszen a vidéki ta­nácstagok járásukban több­nyire JTS elnökségi tagok is, s a szerzett tapasztalatokat közvetlen úton. s időben gyor­san tudják hasznosítani a vi­déki sportegyesületekben. Ez azért is jó lenne, mert a me­gyei elnökségi tagok többsége többnyire nem tudja megfe­lelően patronálni a számukra kijelölt járást. Horváth Emil, a Kisvárdai JTS elnöke felhívta a figyel­met, hogy a nyári megyei sportláborokba a járási kivá­lasztó versenyeken legjobb eredményt elért versenyzőket kell foglalkoztatni. Ez észrevétel is elsősorban vidéki gond. Ugyanis az ed­digi tapasztalatok alapján a távoli járásokban meglehe­tősen kevés versenyző tudott megyei továbbképző edzőtá­borba eljutni. A fenti javas­lat viszont elősegítené, hogy az egész megye területéről a legjobbak fejlesszék tovább tudásukat Vándoredzőket! Az utóbbi években egyre jobb minőségi eredményeket szállító sportágról, a súly­emelésről Szondi György, nagykállói sportvezető szólt, elmondta, hogy vidéken ke­vés a súlyemelő oktató. E gondon elsősorban úgy lehetne segíteni, ha 1969-ben is megmaradna a vándored­ző rendszer. Azért is jó lenne ez, mert a súlyemelés iránt a megye egyre több pontján nő az érdeklődés. Javaslata alapján azon is lehetne gon­dolkodni; megérné, ha más sportágokban is megmarad­na a vándoredző rendszer. Ugyanis egy-egy mintaedzés nagyon sokat segíthet a falu­si sportegyesületeknek. A megyei tanácsülésen el­hangzott észrevételek, javas­latok egytől egyig arról ta­núskodnak hogy megyénk­ben a sportvezetők, a társa­dalmi munkások reális kö­vetkeztetéseket vontak le az 1968-as esztendőről. S csak örvendetes, hogy széles körű­en tárták fel azokat a terüle­teket, melyeken van javítani­valónk. Észrevételeik nagy segítséget nyújthatnak ahhoz, hogy sikerrel munkálkod­junk az idei év feladatain, melyek közül első helyen a mindég! eredmények javítá­sa szerepel. Bézi László Elkészült a férfi atléták megyei ranglistája eredményekben gazdag évet sár megyénk férfi atlétikai válogatott együttese. Sikere- aen szerepeltek az 1968-as esztendő területi, s különféle szintű országos versenyein, s ezek nyomán 1969-ben azNB I. B-s csapatbajnokságban szerepelhetnek Bízhatunk si­kerükben, hogy kiharcolják a bentmaradást, hiszen az egyes számokban elért ered­ményeik alapján erre reális esélyeik vannak. E megálla­pítást a megyei férfi ranglis­ta Is igazolja. melyet az alábbiakban közlünk. 60 m: 1. Jacsó János (Nyír­telek) 7,8, 2. Bartha Dénes (Olcsva) 7,9, 3. Molnár János (Sportiskola) 8,1 mp. 100 tn: 1. Papp György 10,7, 2. Sza­bó János 11,3. * Moravecz Ferene 11,4 (mindhárom NYVSC) 200 **»•• 1* PaPP György 21,9, 2. Szabó János 23,4, 3. Moravecz Ferenc 24,0 mp (mindhárom NYVSC). 400 m: 1. Papp György 49,0, 2. Moravecz Ferenc 53,4, 3. Szabó János 53.7 mp (mind­három NYVSC). 800 m: 1. Bákány András 1:58,0, 2. Csicsovszki Ferenc 2:00,0. 3. Tóth Béla 2:04,5 p (mindhá­rom NYVSC). 1500 m: 1. Fejér László 4:03,0, 2. Csi­csovszki Ferenc 4:03,9, 3. Tóth p• r> (p-:-rih*rom NYVSC). 1500 m akadály: 1. Szűcs Sándor i-NXVSC) 4:38,5, 2. Gaá! Béla (Vasvári) 5:03,7, 3. Kiszely Béla (NYVSC) 5:38,4. 3000 m: 1. Szűcs Sán­dor 9:11,9, 2. Kocsis János 9:40,8 (NYVSC), 3. Gaál Béla (Vasvári) 10:13,8 p. 3000 m akadály: 1. Fejér László (NYVSC) 9:30,8, 2. Kiss Jó­zsef 9:35,2, 3. Csicsovszki Ferenc 0:51,6 p. (NYVSC). 5000 m: 1. Fejér László 14:48,0, 2. Kiss József 15:19,4, 3. Csicsovszki Ferenc 15:58,0 p (mindhárom NYVSC). 10000 m: 1. Kiss Jó­zsef 30:22,2, 2. Fejér László 30:59,4, 3 Csicsovszki Fe­renc 32:55,0 p (mindhárom NYVSC). Maratonfutás (42,195 km): 1. Kiss József (NYVSC) 2:32:24,4 óra. 110 m: gát: 1. Fikly Kálmán 17,6, 2. Mora­vecz Ferene 17,6 mp (mind­kettő NYVSC). 200 m gát: 1. Tassi András 27,0, 2. Lent­vorszki János 28,5, 3. Papp György 28.9 mp (mindhárom NYVSO 400 m gát: 1. Tassi András 58.0, 2. Németh Sán­dor 60,6, 3. Lentvorszki Já­nos 63,5 mp (mindhárom NYVSO. 10 km gyaloglás: 1. Máté Elek 53:38,6, 2. Bálint László 54:40,0, 3. Borsy Zol­tán 56:07,6 p. (mindhárom NYVSC). 2 km gyaloglás: 1. Pokrovenszkv József (NYVSO 10:23,6 p. 5 km gyaloglás: l Bálint László (NYVSC) 26:48,0 p. Tízpróba: 1. Mo­ravecz Ferenc 5603 pont. Súly lökés, 7,25 kg-os: L Horváth Márton (Tanárkép­ző) 13,80, 2. Kósa László 13,18, 3. Molnár István 12,56 m (mindkettő NYVSO. 6 kg-os szerrel: 1. Kósa László (NYVSO 15,23 m. 5 kg-os szerrel: L Bartha Dénes (Olcsva) 13,82 m. Diszkosz. 2 kg-os szerrel: l. Horváth Márton (Tanárképző) 44,92, 2. Moravecz Ferenc 43,58, 3 Kósa László 41,30 m (mind­kettő NYVSC). 1,5 kg-os szer­rel: 1. Kósa László (NYVSO 52,30 m. Kalapács 7,25 kg-os szer­rel: 1. Gulyás János 49,34, 2. Seres István 42,42, 3. Mora­vecz Ferenc 42,10 m (mindhá­rom NYVSC). 6. kg-os szer­rel: 1. Kósa László (NYVSC 52,56 m. 5 kg-os szerrel: 1. Papp Tibor (NYVSC) 45,40 Gerely: 1 Takács László 54,90 2. Szabó Vilmos 51 50. 3 Pokrovenszki László 48,82 m (mindhárom NYVSC). Húr masugrás: 1. Bállá János 14,16, 2 Fikly Kálmán 13,36. 3. Stefáni Béla 13,18 m (mindhárom NYVSC). Távol­ugrás: 1 Stefáni Béla (NYVSO 641, 2. Tóth György (Tiszavasvári) 636, 3. Németh Sándor (NYVSO 608 cm Magasugrás: 1. Stefáni Béla (NYVSC) 183, 2. Kerti József (Tanárképző) 175, 3. Fikív Kálmán (NYVSO 170 cm Rúdunrás: 1. Papp András (Kisvárda) 320. 2. Moravecz Ferenc 290. 3. Kósa László 270 cm (mindkettő NYVSC). A TV-ben láttuk Szilveszter 1965, 1966, 1967 — ezúttal 1968-as sorozatszámmal Már a régi bölcsek is meg­mondták: könnyebb bírálni, mint alkotni. Mégis ehhez kell folyamodnunk, azon az egyszerű jogon, hogy a tele­vízió teljes értékű „polgárai’ vagyunk. S mint ilyenek, leg­alább év végén, év elején le­adhatjuk „szavazatunkat”. Biztatást ad erre maga a tévé is, szimpatikus önparo- dizálásával. Bár az a másik bölcs mondás is igaz, amit el­fogadok magamtól, nem biz­tos, hogy elfogadom mások­tól... Mégis, kertelés nélkül ki kell mondanunk, a tévé több millió nézőserege többet várt az 1968-as szilveszteri műsor­tól. Márcsak azért is, mert nemcsak a kritikusok töltöt­ték a tévé mellett az óév utolsó estéjét, hanem sok millió néző is És mit kaptak? Mit kaphattak volna? Valami újat — semmikép­pen sem csodát, vagy vala­miféle nagvotmondást hu­nionban pácolva, zenével, dallal körítve. De vártunk volna egy kellemesen és szín­vonalasan szórakoztató ösz- szeállítást, amire a néző visz- szanéz. A „Szilveszter 1968” kevés olyan jelenetet tartal­mazott, amire az ember „visz­szanéz” — még hónapok múl­va is. Láthatóan a 68-as év aktualitásait igyekeztek megragadni a műsor szer­kesztői és a népes szerző- és szereplőgárda. Gondoljunk azonban akár a „Marx elvtárs­ra”, akár a foghúzás-tömés gazdasági mechanizmust idéző jelenetére, vagy Tamás bácsi emlékezőtehetségének próbáira — gyengének érez­tük a szálakat, túlzottan be- idegzettnek a poénokat Szin­te bármelyikünk egy ütemmel előre tudta azt, amit a Tamás bácsi mondani fog, vagy a fogorvosi szék paciense és fogorvosa. Alig adott többet a „női rovat” is a karcolatok csattanóinál, a női nem kü­lönféle műszakjainak újbóli felidzésével. Divatos keretet választot­tak a műsor szerkesztői a Szilveszter 68-nak, újságjaink paródiájának ürügyén véle­ményt mondani 1968 közéleti, társadalmi eseményeiről, a visszásságokra. Ez a keret mégsem vált humorforrásá. mert magán viselte egy kis­sé a „patikus” mérlegének jegyeit. A „jól odamondoga- tásból” kevés volt a találó, a „kihegyezett”. Úgy tűnt: ezek között sok poénnal találkoz­tunk már az évek során. Né­melyikkel már tegezödünk. Nem arról van szó, hogy a jó politikai kabaré idegen lenne a könnyed és oldott szilveszteri műsorokban. Hisz nem szónoklat, vagy száraz fejtegetés formájában „tálal­ják” a képernyőre. De úgy érezzük, és ez sok tévénéző véleményével találkozol, mindennapjaink emberi és egyéb visszásságai akkor vál­nak a szatíra, a gúny, a komikum cégtábláivá, ha azok valóságos tőről fakad­nak. A valóság pedig váltó-/:k és már régen kinőtte a Vidám Színpad színvonalát. Valószínű, hogy a Szilvesz­ter 68 gyengéit vettük csak észre. Nem szóltunk arról a néhány valóban szellemes és találó számáról, melyek ran­gosán illeszkedtek a műsor­ba. Az is igaz, egy évben nemcsak egyszer — szilvesz­terkor szeretünk és akarunk nevetni, jól szórakozni. Más­kor is. De szilveszterkor még­is hosszú hónapok „adóssá­gát" is törleszteni szeretnénk — a tévé jóvoltából. Reméljük, a Szilveszter 1969 adásában... Páll Géza HOL A BABAPISKÓTA? öthónapos kislányom ré­szére hiába keresem az üzle­tekben már három hete a ba­bapiskótát — nem kapok. A csecsemőknek egyébként is nehéz változatos étrendet biz­tosítani. A főzelékkonzervek- ből is igen. szegényes a vá­laszték, s ami kapható, az is gyakran lejárt szavatossági idővel. Igaz, ha észrevesszük, s visszavisszük, kicserélik. Nem egyenletes a babapis­kóta-ellátás, pedig a cse­csemőknek legalább olyan fontos élelmiszer, mint a fel­nőtteknek a kenyér, Gerda Györgyné Nyíregyháza, Széchenyi u. 9. ...ÉS A HÖPALACK? Ismét itt volt a karácsony Is vele a tél. Elhatároztam, hogy beszerzek egy hőpalac­kot Jó lesz abban forró teát, kávét tárolni. De ajándéknak is megfelel. Végigjártam Nyír­egyháza valamennyi számba jöhető üzletét, hőpalackot azonban sehol nem találtam. Már hetekkel előtte sem volt. Pedig a kereskedelem olyan értelemben nyilatkozott, hogy a várható nagy karácsonyi forgalomra alaposan felké­szült Dr. Csáky Lajos Nyíregyháza, Szarvas utca 24. kedves ajándékokért és a fi­gyelmességért ígéretet tett, hogy erejükhöz mérten a jő vőben is részt vesznek a kő zös munkában. Felszólalt Kuritár Miklós tsz-nyugdíjas is, aki meghatott szavakkal mondta el vöröskatona emlé­keit a Nagy Októberi Szó cialista Forradalom kivívása ról, harcairól. Gergely Gábor, a járási pártbizottság munkatársa KÖSZÖNET — EMBERSÉGÉRT Még karácsony előtt Jánd és Gulács között az ország­úton elég súlyos, de végered­ményben mégiscsak szeren­csés kimenetelű baleset ért négyőnket, akik hivatalos ki­küldetésben Fehérgyarmatra kívántunk eljutni. Gépko­csink 50 kilométeres sebes­séggel haladva a síkos úton megcsúszott, s a gépkocsive­zető visszatartási kísérlete el­lenére az árokba fordult és felborult. A hátsó ajtón nagy­keservesen sikerült kibúj­nunk, és vártuk az ország­úton közlekedő jóindulatú émberek segítségét. Kartárs- nőnk komolyabb sérülést szenvedett, s enyhébb sérü­lés ért engem is. A Vásárosnamény felől ér­kező első gépkocsi azonnal visszafordult, hogy értesítse a rendőrséget, a másik kocsi utasai pedig bennünket ré­szesítettek elsősegélyben. Eközben érkezett a baleset színhelyére Spisák András, a Vásárosnaményi Járási Ta­nács el poke, a tanács gépko­csijával. Engem azonnal ma­gával vitt Naményba, hogy a balesettel kapcsolatban a szükséges intézkedést megle­hessük. Köszönetét szeretnénk mon­dani embertársainknak, akik önzetlenül segítségünkre siet­tek. Sajnos, a nagy izgalom­ban megfeledkeztünk arról, hogy feljegyezzük a nevüket Ezért az elnök elvtársat kér­nénk, hogy juttassa el köszo- netünket nemcsak a gépko­csik utasainak, hanem az SZTK-rendelőintézet dolgo­zóinak, a vásárosnaményi ktsz vezetőjének és nyolcta­gú brigádjának, akik a sé­rült gépkocsit az árokból túl­munkában kiemelték. A nagy lelki megrázkódta­tás még nem múlt el, a tu­dat, hogy életünk csak egy hajszálon múlott, nehezen fe­lejthető emlékeket hagyott bennünk. A baleset során ta­pasztalt embertársi segítség azonban enyhíti ezeket a rossz emlékeket. Dr. Orbán József üzemgazdász Nyíregyháza ÜNNEP FÜLPÖSDARÓCON A fülpösdróci tsz is meg­rendezte a hagyományos öre­gek napját. Az általános is­kola úttörői szavalattal és dalokkal, a KISZ-szervezet titkára meleg szavakkal kö­szöntötte a nyugdíjas és a járadékos tsz-tagokat. A tsz elnöke beszámolójá­ban nagy elismeréssel beszélt az idős tsz-tagok munkájáról, és arról a segítségről, amit még most is adnak a közös gazdaságnak. Végül bejelen­tette, hogy a tsz 500 forint készpénzt, 1 mázsa búzát és 1 liter pálinkát juttat az öre­geknek. Ezután átadták mindegyiküknek a kis kará­csonyi ajándékcsomagot. Szép pillanata volt az ünnepségnek, amikor a postahivatal kézbe­sítője megjelent a dísztávirat­tal, amelyben a község és a termelőszövetkezet dolgozói üdvözölték az öregek napja alkalmából az ünnepeiteket. A tsz legidősebb tagja, a 84 éves Kücsön János mon­dott köszönetét a pártszerve­zet és • tsz tagságának a Az Országos Vízügyi Hi­vatal elnöke az Országos Tervhivatallal egyetértésben új rendelkezést adott ki a vízgazdálkodás ágazati szintű tervezéséről. Korábban az Országos Tervhivatal állítot­ta össze, s az OVH csak vé­leményezte az ágazati tervet. Az új rendelkezés szerint a vízgazdálkodás egységes gaz­daságpolitikai irányítása, va­lamint a többi ágazatokkal és a tanácsokkal összehangolt fejlesztés érdekében ezután az OVH dolgozza ki a hosz- szú, közép és rövid távú ága­zati tervjavaslatot. össze­foglalja tehát az országban végzett összes vízgazdálkodá­si tevékenységet, függetlenül attól, hogy ezeket szervezeti­leg melyik ágazathoz tartozó vállalatok, vagy intézmények végzik A vízügyi Igazgatóságok gyűjtik össze a működési te­rületükhöz tartozó megyei ta­nácsoktól, vízgazdálkodási tár­sulatoktól, vállalatoktól, ter­melőszövetkezetektől és más gazdálkodó szervektől a fej­lesztési javaslatokat, infor­mációkat. Ezeket összesíti, kiegészíti az OVH, majd a vízgazdálkodási ágazat javas­latát a népgazdasági terv kidolgozása során az Orszá­gos Tervhivatal és a Pénz­ügyminisztérium rendelkezé­sére bocsátja. Ezzel a mód­szerrel első alkalommal a vízgazdálkodás negyedik öt­éves tervjavaslatát készítik el. Az ágazat területi javas­latainak kidolgozásához szük­séges részletes módszertani útmutatót január végére kap­ják meg a vízügyi igazgató­ságok. s ez év első felében fe­jeződik be a negyedik ötéves terv országos vízgazdálkodá­si tervezetének összeállítása. Rendelkezés a vízgazdálkodás ágazati szintű tervezéséről

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents