Kelet-Magyarország, 1969. január (26. évfolyam, 1-25. szám)

1969-01-22 / 17. szám

KEt rr MAGYARORSí AO

tm. ftinv* m,

Külpolitikai összefoglaló

Irány: az integráció

0 A rVlxon-beszéd visszhangja ^ Szovjet válasz Párizsnak © Brit fiottaösszevonás

Richard Nixon hétfői beiktatási bestédéből washingtoni megfigyelők elsősorban arra következtetnek, hogy az új elnök egyelőre középutas politikát kíván folytatni. Kerülni óhajtja a váratlan döntéseket, hacsak nem merül fel valamilyen váratlan helyzet a nemzetközi politika színterén. Mindenesetre beszédének első hazai visszhangja eléggé kedvező. Még • a békepárti Eugene McCarthy szenátor Is „jó beszédnek” nevezte, noha megállapította, hogy semmi különöset nem tartalmazott. Fulbright szenátor, a szenátus külügyi bizottságának elnöke, aki oly éles ellenzője volt Johnson vietnami politikájának, elégedett volt Nixon beszédével. Mus- kie szenátor, aki Humohrey alelnök.felöltieként futott, ugyancsak pozitiven értékelte az elnöki szűzbeszédet. Ugyancsak fürgén — és kevésbé udvariasan — reagált Nixon első hivatali megszólalására a francia sajtó. Ta- fc-'Ui- asszony szerint mintegy f?> évet kell 'várni, amíg Nixon politikájának fő vonali ’ :gazán feltárulnak. Egyébként mind ő. mind a többi francia politikai kommentátor javarésze azt állapította meg, hogy a békéről sok általános és üres szólamot hangoztatott a Fehér Ház új ura, igaz, magas filozófiai és erkölcsi síkon, de a konkrétumot lehetőleg kerülve. „Inkább prédikáció, mint beszéd” — írja még a jobboldali Figaro is, ’ rámutatva: Níxpn nem jelpite meg, hogyan akarja megvalósítani békeelképzeléseit és közvetlenül egyetlen nemzetközi problémát sem nevezett meg.

Pedig nemzetközi probléma, megoldandó feladat — a vietnami háborún kívül is — jócskán akad. Itt van például a közel-keleti helyzet, amellyel kapcsolatban kedden annyi újság történt, hogy megérkezett a szovjet kormány hivatalos válasza a franc'a kormányhoz. Moszkva támogatja Párizsnak azt a javaslatát, hogy a négy nagyhatalomnak az ENSZ Biztonsági Tanácsában helyet foglaló képviselői üljenek össze a közel-keleti válság megoldására. A szovjet kormány osztja a francia kormány aggodalmát az e térségben kialakult helyzet miatt. Ami Izraelt illeti: Tel Aviv változatlanul elutasító

Szombaton plenáris ütés Párizsban

Párizs (MTI):

A vietnami problémával foglalkozó négyes értekezlet kedden nem nyílhatott meg, és a francia fővárosban kialakult vélemények szerint a héf végénél'Háfnárabb nem is' kerülhet rá" sor. Az amerikai küldöttséghez közelálló körök értésre adták, hogy a kül_ döttség új vezetőjének, Henry Cabot Lodge nagykövetnek hétfőn Párizsba érkezése semmiképpen sem tette lehetővé, hogy már kedden sorra kerüljön a konferencia első ülése. A saigoni és az amerikai kül. döttség meg akarja várni Ky alelnök Párizsba való visszaérkezését Az időhúzásra irányuló szándékukra mutat az is, hogy a konferenciához közelálló körökből származó értesülések szerint az amerikai küldöttség ismét megpróbált nehézségeket támasztani a tárgyalóasztal körül.

Az első üléstől kezdve változás lesz a sajtóértekezletek rendiében is. Hétfőn délelőtt a küldöttségek szóvivői megegyeztek abban, hogy a jövőben mind a négy delegáció r francia kormány által rendelkezésre bocsátott sajtóköz- _popth9fltaUja,táÍékP.zt<jtóit.

'— Cabot Lodge, a-Párizsban ' tárgyaló' amerikai küldöttség új vezetője, az aktiv diplomáciától visszavonuló Harrjmar utóda, kedden megtartotta el. ső munkaülését a Saigon' rendszer Párizsba küldött delegációjával. Az eszmecser: után nem sókkal bejelentették, hogy a vietnami helyze' békés rendezésére vonatkoz' párizsi tárgyalások első plenáris ülését szombaton délelő'. 10,30 órakor tartják. A bejelentést a VDK delegációja hivatalosan megerősítette, közölvén, hogy az Egyesült Államok Ide vonatkozó javaslatát mind a VDK, mind pedir a DNFF delegációja elfogad ta.

II. Országhatárok felett és alatt.

magatartást tanúsít a négyhatalmi rendezéssel szemben, s továbbra is a két fél közötti közvetlen tárgyalásokhoz ragaszkodik makacsul. Nem kevésbé makacs az A1 Fatah nevű palesztfnai ellenállási mozgalom kedden nyilvánosságra hozott memorandumából tükröződő álláspont, amely ugyancsak nem könnyíti meg a helyzet békés rendezését. A memorandum ugyanis elutasít minden békeszerződést a Közel- Keleten, beleértve a Biztonsági Tanács 1967 novemberi határozatát, vagy azon alapuló bármilyen tervet. Ismeretes, hogy az EAK és Jordánia kormánya többször hangoztatta: elfogadja a BT 1967 novemberi határozatát és mind a szovjet, mind a francia rendezési elképzelés is ezen a határozaton nyugszik, Tovább élezi a mediterrán medencében kialakult,

amúeyis feszült helyzetet a Földközi-tengeren végrehajtott angol flottaösszevonás Mint a Pravda szemleírója megállapítja, ezzel „mégin- kább növekszik a feszültség Dél-Európa, Észak-Afrika és a Közel-Kelet létfontosságú körzeteiben... Felvetődik a kérdés: Vajon a jelenlegi ősz- szevonás után az angol flotta ugyanazt a csendőrszerepet kívánja betölteni, mint az Egyesült Államok 6. flottája?”

Apró Antal beszéde

(Folytatás az 1. oldalró)

A KGST távlatairól szólva megállapította, hogy a tapasz, tálatok szerint csak nemzetközi összefogás útján lehet sikeresen előrehaladni. Kijelentette: „Az élet azt bizonyította, ‘hogy ez az út',' arHbiyfen elindultunk helyes^Vblt.^ 'A^,tí^>‘, mészetes, hogy általános fejlődésünk mellett a KGST- ben folytatott együttműködésünk — az új szükságletek kielégítése érdekében — továbbfejlesztésre szoruL Az élet nem állhat meg. Min;' jobban kibontakozik egy olyar világméretű tudományos-mű szaki forradalom, amely meg követeli, hogy a mi gazdaság' szövetségünkben — a KGST ben is — jobban egyesítsü’ anyagi és szellemi erőinket í gyorsabb szocialista fejlődj' érdekében és azért, hogy a bő kés gazdasági versenyt, amelyet a kapitalista világrend- szerrel folytatunk, sikeresen vívhassuk meg.”

„A kelet-európai országok 30 évvel ezelőtt az európai birodalmaktól függtek. Kelet- Európa igen rövid idő alatt meg tudta szilárdítani gazdaságát, lényegesen növelte a termelést, a történelemben soha nem látott módon emelte a nép életszínvonalát... A kelet-európai országokban a legutóbbi 10 esztendőben végbement szocialista építés szinte csodának tűnik”.

S. Nearing ismert amerikai közgazdász idézett véleménye nem egyedülálló Nyugaton. A szakértők persze nem állnak értetlenül a szocialista „csoda” előtt. Látják annak belső forrásait, s elismerik, hogy a KGST-országok dinamikus fejlődését a szocialista gazdaság közös előnyei határozzák meg, amelyeknek kiaknázása ugyancsak együttes erőfeszítés eredménye. Az együttműködés, a munkamegosztás, mint a siker döntő külső tényezője — elfogadott megállapítás a szocialista világban, s kényszerű felismerés a tőkés rendszerben. A KGST az első olyan nemzetközi gazdasági szervezet, amelynek közvetlen célja a társult országok ipari fejlődésének elősegítése és ezen az alapon gazdaságuk általános fejlettségi fokának közelítése.

A kérdés: milyen eredménnyel tör céljai felé? Erre választ ad az a tény, hogy az egy főre eső nemzeti jövedelem — amelynek az alakulása a legszemléltetőbben mptatja a fejlődést — 1950 és 1967 között Bulgáriában 4,1-szeresére, Romániában 4,1-szerecére, Lengyelországban 2,5-Ezörösá- re, az NDK-ban 3,7-szeresáre, a Szovjetunióban 3,2-szeresá- re, Magyarországon 2,5-szörö- sére és Csehszlovákiában 2,3- Szeresére emelkedett.

A KGST-országok között maximális különbség az egy főre eső ipa- iíri termelés tekintetében több felére csökkent. Tűnőben van az agrár és ipari országokra való feloszlás is.

A szocializmus jövője, országainak gyorsabb előrehaladása szempontjából — minthogy a viharos ütemű tudományos — műszaki haladás korát éljük — kiemelkedő jelentőségű a technikai és tudományos együttműködés. Nemzetközi becslések szerint ,az Egyesült Államokban és a Szovjetunióban külön-külön ítöbb mint félmillió tudós, mérnök, kutató dolgozik. Ha ehhez hozzávesszük a kisebb szocialista országokban dolgozó kutatók, tudósok számát gmely több mint kétszázezer, akkor kiderül, hogy a KGST- állarr.okban együtt több mint hétszázezer fő a közösen kamatoztatható szellemi tőke. Kiaknázásával egyrészt kiküszöbölhetők a párhuzamos, tehát felesleges kutatások, másrészt a kis országok közkincsévé válhatnak azoknak a kutatásoknak az eredményei, amelyeket saját erejükből nem tudtak volna elvégezni. Éppen ezért nagy lépés volt a KGST közreműködésével elfogadott első, koordinált kutatási terv kialakítása, amelynek révén a tagországok

1964—1965-ben több mint 500 kutatási eredményt cseréltek ki. A jelenlegi — 1966—70 évekre

szóló — terv 140 kiemelt és 500 általános — népgazdasági jelentőségű — kutatási programot koordinál. A legszervezettebb együttműködés a Dubnái Egyesült Atomkutató Intézetben valósul meg, ahol 12 szocialista ország tudósai közösen kutatják a nagy energiájú fizika és a magfizika egyes területeit, együtt kristályosítják ki azokat a vívmányokat, amelyeket a fejlett tőkés országok egymás előtt hétpecsétes titkos anyagként kezelnek.

A KGST „emlékművei“

De nemcsak a dubnai intézet hirdeti kőbe vésve, vasba ágyazva a szocialista országok együttműködését. Vannak a KGST-nek egyéb, földbe fúrt, vagy égre törő „emlékművei”, azok a közös létesítmények, amelyek az érdekelt tagállamok számára nélkülözhetetlenek.

Már felsorolásuk is imponáló. A „Béke” villamos távvezeték, amely országhatárok felett ívelve hozza, viszi Csehszlovákia, Lengyelország, Magyarország, az NDK, Románia és a Szovjetunió között az •áraí'npt —' attól függően, kinek van-feleslege, s kinek hiánya. Az energíarend- szer kapacitása, amelyet a prágai diszpécserközpont koordinál, már megközelíti a 40 ezer megawattot.

Varsó (MTI):

Gdanski tartózkodásának másokid napján Fock Jenő, a magyar forradalmi munkásparaszt kormány elnöke meg., tekintette a gdanski óvárost meglátogatta a Lenin hajógyárat és felkereste a Wes-' terplattét (1939. szeptember 1_ én itt dördültek el a második világháború első ágyúlövései.)

A „Barátság” olajvezeték amely az országhatárok alatt 1967 végéig 36,4 millió tonn» olajat szállított a Szovjetunióból Magyarországra, az NDK- ba, Lengyelországba és Csehszlovákiába A közös var gonpark, amely már 110 009 kocsival könnyíti és gyorsítja meg a szállításokat. A Nemzetközi Gázdasági Együttműködési Bank, amely egy közösen kialakított un. átszámítási rubel (aranytartalma 0,987 gramm tiszta arany) felhasználásával intézi a bankkal szerződő felek között a kölcsönös áruszállításokkal és egyéb fizetésekkel kapcsolatos elszámolásokat A csapágyipari együttműködési szervezet, amely a csapágygyártás fokozott szakosításával segíti hat ország iparát. Az Interme- tall, amely ugyancsak hat orr szág részvételével alakult 9 kohászati termékek gazdaságos gyártására és a népgazdasági igények jobb kielégítésére. S folytathatjuk a sort a KGST elvei alapján, de kétvagy többoldalú megállapodás értelmében kialakult formákkal: öt szocialista ország együttműködik a kórházak exportjában, magyar—bolgár viszonylatban létrehozták as Agromas és az Intransmas közös vállalatokat és így tovább. Minden közös létesítmény és vállalat alapító levele méltó dokumentuma annak, hogy a KGST-országok együttműködése lépést tart a korra».

S éppen ezárt ahhoz iá hozzá kíván járulni, hogy a tagországok lakossága a kor kör vetelményeinek szintjén elégíthesse ki szükségleteit, A KGST emberközelben is erezr teti hatását. Tagországai évenr te hét százalékkal növelik 9 fogyasztási áruk cseréjét, hogy növeljék a hazai áruvár lasztékot. Mert ez fontos része a két világrendszer versenyének. arhelyről legközelebb szólunk.

Következik: Erősödd poci* ciók a világgazdaságban,

Pálns Tárná*

A magyar miniszterelnököt elkísérte Stanislaw Koeiolek, a LEMP Politikai Bizottságának tagja, a gdanski vajdasági pártbizottság első titkára, valamint a gdanski vajdasági és városi vezetők egy csoportja, A Westerplattén Fock Jenő miniszterelnök megkoszorúzta az 1939—1945-ös harcok hőseinek emlékművét.

Feck Jenő Gdanskban

Gerencsér Miklós:

4 gyűlölet ellenfele

Regény Eötvös Károlyról

29.

Qjra elemében volt Eötvös, a szigorú gondolkodó, miután kifecsegte magát Eötvös, a rapszódikus mesélő.

—t Olvastam a tiszaeszlári bonyodalmakról szóló írásait a debreceni Egyenlőségben. Jó írások. Szellemük harcos, kemény. Csak egy kicsit általánosak.

Heumann Ignác előrehajolt árnyékszerű elmosódottságá- ból.

— Igaza van a képviselő úrnak, de honnan vegyük a konkrétumokat? Hovatovább puskatussal vernek el bennünket a pandúrok a vizsgálat közeléből.

— No én nem féltem Szabolcs} urat — legyintett szivart tartó kezével Eötvös és a lendülettől pocakjára hullott a hamu. — Nem kevés, amit eddig tett, de a hitem rá, hogy ennél sokkal többre képes. És maga is, kollega úr —

bökött a szivarral Heumann felé.

A hűvös iroda egyre jobban fölmelegedett az élénkülő hangulattól. Heumann nem tudott tovább nyugodtan ülni, hajszoltan járkált, magas alakja gomolygó foszlányokká tépte a rétegekben lebegő szivarfüstöt.

— Tehetetlenségre vagyunk ítélve. A vizsgálat minden értesülést befalaz a szemünk elől. Elsikkasztják a védelem bizonyítékait, hogy a tárgyaláson majd üres kézzel ' álljunk oda a váddal szemben. Csak a vizsgálat lezárása után kaphatjuk kézhez az iratokat, azokból pedig nem ismerhetünk meg mást, mint Bary József költeményét.

Semmi sem lett volna károsabb. minthogy egymást hozzák indulatba. Saját vérmérsékletén tapasztalta Eötvös, hogy a heveskedés árt a megfontolt gondolkodásnak, most pedig éppenséggel a legjóza- nabb agyra volt szükség. Megrögzött szokása szerint valamilyen históriai esettel vezette he okfejtését, ezúttal azonban kedélycsillapitónak szánta a példát.

A reneszánsz éppúgy kedvelte a sötét haragokat, mint a fényes műveltséget. Cezare Borgia, annak a vérfertőző Sándor pápának kalandor fia elvetemültebb volt, mint akármelyik pokolbáli gonosz. Ez a gyilokrá termett sátán- fajzat szokta mondogatni, hogy a bosszú olyan étel, amely hidegen jó. Ördögi mondás, méltó a kitalálójára. Mi ne a bosszúra mondjuk ezt, hanem a tiszta észre. Gondolkodjunk hidegen. Lássunk hozzá. Kikkel találkozott Eszter, amig elért gazdaasszonya házától Kohl- mayer boltjáig?

Heumann és Szabolcsi ösz- szenézett. Egyik a másiktól várta a feleletet,

— Neveket nem tudnék mondani, de biztos, hogy több

emberrel Is találkozott — — mondta az újságíró.

— Hát arról van-e valami közelebbi, hogy kik és hányán látták a Tiszából kifogott hullát még június tizennyolcadikén éjszaka?

Szabolcsi gyűrött noteszt húzott elő zsebéből. Hosszasan forgatta a lapokat, maid töredezetten olvasta a följegyzésekből :

— Először a tiszadadai csősz értesült a tutajosoktól... Megjelent Zoltán István segéd- szolgabíró Tiszalökről... Zurá- nyi Kálmán gyógyszerész. Több név nincs, de sokan voltak. Megtudhatjuk..,

— Milyen tények alapján bizonyíthatnánk be, hogy kínzással szedték ki a tutajosok- ból a vallomást?

Háttal az ablaknak, tanácstalanul ácsorgott Heumann Ignác.

— De képviselő úr, ■ hiszen épp a bizonyítékokat rejtegetik előlünk a legnagyobb gonddal! Szabolcsi most jött Tiszalökről. Talán tud valamit.

A debreceni újságíró összeharapta a száját, így nézte poros cipőjét.

— Nem tudtam meg semmi bizonyosat... Félnek az emberek A zsidók zárkózottabbak, mint a keresztények. Szemtanú előtt szóba se akartak állni velem. Sőt azt kellett tapasztalnom, hogy sok zsidó maga 'is hisz a hullacsempé- szetben. Őszintén meg kell mondanom képviselő úrnak, hogy enyire reménytelennek még nem láttam a helyzetet.

Eötvös meg sem lepődött a borúlátó kijelentésen. Csaknem vidám arckife.iezéssel tűnődött, s ezt szokatlannak találta Heumann Ignác és Szabolcsi Miksa, ök még nem tudták, hogy politikai bajvi- vások híres kedvelője olyankor látszik vidámnak, ha nagynak ítéli a bajt, ha viszont pártjára áll a siker, egész lényét a mogorvaság uralja.

— Az előbb hármat kérdeztem — szólt szinte szórakozottan a Vajda. — Mind a három kérdés a vádanyag egy-egy fő csoportjára vonatkozik. ösztönöm intése szerint attól függ a készülő per kimenetele, hogy mennyire találjuk meg a pontos választ a három fő témára: Eszter eltűnésének körülményeire, a tutaj osok ügyére, meg a felismerési eljárás zűrzavarára. Hosszú órákon át utaztam, gondoltam erre-arra, megvizsgáltam, hogyan áll a szénánk. Mindent szabad, csak kétségbeesni nem. Ámbár még na- gyon-nagyon az elején tartunk. Maguk nélkül szó sem lehet sikerről. Itt maradok Nyíregyházán. Ha kell hetekig, akár hónapokig. Nyugodtan szakítsanak meg a munkában, csak hozzák a tényeket, olyan tömegben, amit egyelőre el sem tudunk képzelni. Sokkal több tényre van szükségünk, mint a vizsgáiéinak. Ha valamire öt bizonyítékot talál Bary, akkor mi öt* ven ellenbizonyítókkal söpörjük le. Ebben a? ügyben nine* lényegtelen mozzanat. Még annak is döntő jelentősége lehet, hogy mit kapott reggelt- re Solymösi Eszter április elsején, Előre tudom, sokszor meg fogunk még döbbenni egészen apró dolgokon. Ma még álmukban sem gyanítják a felekezeti izgatok, hogy mennyire megkeseríti majd életüket az igazság. Nem beszélek a levegőből, évtizedek tapasztalata tanított meg rá, hogy a legragyogóbb képzelet is hitvány semmi a való élet gazdagsága mellett. Szüksége* törvény van ebben. A hamts képzelet előbb-utóbb zsákutcába 3ut, egy ponton ráeáfol a logika. De a valóság logikájában nem lehet tévedés. Minél nagyobb zajt csapnak ellenünk, mi annál nagyobb csendben dolgozunk az igazság kiderítésén. És ha itt le«3 az ideje, ezer hordó lőporral robbantjuk fel azt a várat, amelyről most azt hiszik a vád költői, hogy erősebb, mint a gellérthegyi Citadella.

(Folytatjuk)

t m(ff