Kelet-Magyarország, 1968. december (25. évfolyam, 282-306. szám)

1968-12-13 / 292. szám

Vfcw iecerriber T3. *"Br.irr-MAöTA«o?»5r.Ä9 9 atÄI Nemzetközi labdarúgó­mérkőzések A szerdai, negyedik labda­rúgó világbajnoki selejtező mérkőzést este a madridi Bernabeu stadionban lá’-'ot- ták le a Spanyolország—Bel­gium találkozót. Az ered­mény meglepetés, a belga csapat hazavitt egy pontot a spanyol fővárosból­Belgium—Spanyolország 1:1 (1:0). Vezette: Varcia (portugál). Góllövő: Devrint, illetve Garaté. EZZEL AZ rPET>M*rVNYEI, a vi. csoport Állasa: 1. Belgium 4 3 t — 12: 3 7 2. Jugoszlávia 3 111 9: 4 3 3. Spanyolorsz. 2 — 2 — 1:12 4. Finnország 3 — — 3 3:17 — Santiago de Chile: A nem­zetközi torna első fordulójá­nak eredményei: Lengyel vá­lthatott—Colo-Colo (chilei) 2:1 (0:0). Universidad Ca­tholics (chilei)—Portuguesa (brazil) 4:2 (2:1). Észak-lrország—Törökor­szág 3:0 (1:0). Isztambul, 25 ezer néző. VB-selejtező. Bergamo, KK-mérkőzés: Crvena Zvezda (jugoszláv)— Atalanta (olasz) 4:2, (2:1). Góllövő: Dzsajics (2), Lazare- vics és Osztói cs, illetve In- eerti és Novellini. Admira Energie—Varda 2:2 (1:0). A visszavágót december 21-én játsszák Bécsben. A Wembley stadionban 80 000 néző előtt szerdán vá­ratlan eredmény született. Barátságos mérkőzésen a vi­lágbajnoki elmet védő Ang­lia 1:1 arányú döntetlenre végzett Bulgáriával- A bol­gárok szerezték meg a veze­tést a 32. percben Aszparu- hov egyéni játékból elért góljával, 3 percöel később Hurst egyenlített Sporthítck A BVSC férfi asztalite­nisz-együttese az Európa Kupában szerdán játszotta újabb mérkőzését, a vasuta­sok Jénában a Carl Zeiss Jena bajnokcsapatával ta­lálkoztak. A magyarok jó játékkal 5:1 arányú győzel­met arattak. A BVSC győzel­mével bekerült az elődöntő­be. As 1968, évi eredmények alapján elkészült a tekézők ranglistája. A férfiaknál Rá­kos József, a Bp. Előre ver­senyzője foglalja el az első helyet, s érdekesség, hogy mögötte három vidéki spor­toló következik a sorrend­ben. 2 Tékán István (Pá­pai Vasas), 3. Felten Ist­ván (Pápai Textil), 4. Varga M!klós (Győri ETO). Nők­nél: 1. Sallai Mátyásné (Zuglói Danuvia) .. .6. Vajjia Jenőné (Győri Richards). Münchenben bemutatták az 1972. évi nyári olimpiai jéiékok sportlétesítményei­nek makettjét. Az olimpiai stodion 80 000 férőhelyes lesz, 45 000 az ülőhelyek. 35 000 az állóhelyek száma A stadion tartozékai; 105x03 j méteres labdarúgópálya, 400 | m-es nyolcsávos futópálya, két magasugró, egy távolug- róiiely és külön kijelölt rész a rúdugrók számára. Az at­létikai versenyhelyek tartar borításúak és felszerelnek a stadionban különböző fűtő­be rendezéseket is — a hó ellen Olyan technikai körül­ményeket is biztosítónak hegy éjjel is legyen lehető­ség a tévék színes adására. Láttuk — hallottuk ELMARADT A Náúl uuALOM Az elmúlt hét vége első­sorban három spot tág osztá­lyozol révén keltett érdek­lődést a sportkedvelők kö­rében. A röpiabdasport hí­vei például kíváncsian vár­ták, hogy milyen ered­ménnyel tér haza Miskolc­ról a Zrínyi-VSC női röp labdacsapata. E sportágban oda-visszavágós fordulóban rendezték az osztályozott A nyíregyházi lányok az első fordulóban nagy küzdelem­ben, idegölő harcban győz­ték le vetélytársukat, Sal­gótarján csapatát. Ezután a visszavágó előtt érthetően nagy volt a várakozás; sike­rül ismét jól szerepelni, vagy sem? Sikerült, olyannyira, hogy a várt nagy izgalom elma­radt. Ugyanis a nyíregyházi lányok simán -3:0-ra verték meg a nagy riválist, majd ugyanennyire a D. Kinizsit, s 'NB Il-es csapatként utaz­hattak haza. így — ki hitte volna ezt, még egy évvel korábban ? — jövőre a röp­labda NB II keleti csoport­jában két nyíregyházi csa­pat szerepel: a Spartacus és a Zrínyi-VSC női együttese. A TANÁRKÉPZŐ MAR SZÍNRE LEPETT Am’kor a Nyíregyházi Tanárképző Főiskolán meg­kezdte működését a testne­velési tanszék, akadtak akik tamáskodva fogadták a hírt, mely szerint minőségi csa­patokat kíván létrehozni. Nos, az elmúlt időszak alatt, de különösen az utób­bi hetekben a főiskolás spor­tolók alaposan bizonyítottak. Atlétái a megyei válogatot­tat erősítik, de közülük Kiss Mária az olimpiára, Mexikóba is eljutott. Az inté­zet női kézllp.bdaesapata há­rom héttel ez előtt Tatán harcolta ki imponáló föiény- nyel az NB II-be jutást. S végül a főiskolás lányok az elmúlt hét végén nagysze­rűen dupláztak: kosárlabda­együttesük szintén bevere- kedte magát az NB Il-be. Ügy .hisszük, ezek után az elismerő szavakra nincs is különösebb szükség, hiszen a fenti eredmények önmaguk helyett beszélnek. I AKIKNEK NEM SIKERÜLT A közelmúlt hetek nagy osztályozó forgatagában még három együttesünk vett részt. A Nyíregyházi Építők férfi röplabda, a Nyíregyházi Dó­zsa férfi kézilaoda, s a Nyíregyházi Spartacus férfi rcosáriaudacsapata. Mint ismeretes, egyikük- t,ek sem sikerült NB il-be jutniuk. Akadtak, akik leki­csinylőén fogadták eredmé­nyeiket. Pedig nem volt iga­zuk, hiszen a fenti együtte­seknek nincs miért szégyen­kezniük. Hiszen tudásuk legjavát nyújtva küzdöttek az osztályozó mérkőzéseken, s jobbakkal szemben marad­tak alul. A HAGYOMÁNY KÖTELEZ Immár egyre inkább kö­zeleg az úttörő, téli olim­piák ideje. Az asztalitenisz megyei döntő már lezajlott, s kialakult a csapat, mely az országos döntőn me­gyénk színeit képviseli. S mivel beköszöntöttek a hideg* napok, egyre inkább megindul az élet a jégspor­tokban is. A hírek szerint a város korcsolyapályáin is hamarosan kezdődik az idény. Szükség is van erre, hiszen úttörő gyorskorcsolyá­zóinkra idén is nagy feladat vár. Ugyanis az elmúlt, években . kitűnően szerepel­tek az úttörő téli olimpia országon döntőin. Mondhat­juk azt is, hogy a hagyo­mány idén is kötelezi őket. De az újbóli jó szereplés­hez a múlt évinél is lénye­gesen több edzési lehetőség- ’re, versenyre lesz szüksé­gük. MEGÍRTUK VOLNA HA... Nyírbátorban hat csapat részvételével terem röplabda­kupát rendeztek a napok­ban. A lebonyolított torná­ról annak rendje-módja szerint be is küldték a jegy­zőkönyveket a Megyei Röp­labda Szövetséghez. A dicséretes kezdeménye­zést, a teremkupa eredmé­nyeit, végső sorrendjét szí­vesen le is közöltük volna sportrovatunkban, ha... Er­re azonban nem kerülhet sor, mert a beküldött jegyző­könyvekből sajnálatosan nem lehetett megállapítani, hogy melyik csapat lett első, s mi lett a torna végső sorrendje. B. L. A csehszlovák NB I-es lab­darúbó-bajnokság őszi utolsó fordulójában, az ez évben az első osztályba felkerült fia­talokból álló besztercebányai csapat otthonában, gyors és korszerű játékkal valósággal lelépte a nagy múltú Slávia Prágát és 4:0-ás győzelmével a 12. helyre került. Mikor a mérkőzés ‘végén a közönség újjongása közben, összeölel­keztek a besztercebányai já­tékosok, sem ők, sem a tele­vízió nérői nem tudták még hogy milyen „végzetes” hibát követett el Jirsa, a beszterce­bányai csapat edzője. Miután ugyanis már két mezőnyjáté­kost cserélt, a 85. percben le­hetőséget adott Ondik te,"la-1 lékkapusnak is, hogy életé- 9 ben először első ligás mérkő- S zésen játsszék. Senkinek, i még Davidek bírónak sem ju-K tott eszébe, hogy a szabályai szerint három játékos cseré-1 jéré nincs lehetőség. A Slá­via a mérkőzés után óvott, kéri a szabályok szerint 3:0- ás gólaránnyal a mérkőzés két pontját. Lapzártakor érkezett: Csütörtökön este a Sport­.»..moniian rendezték rneg a női asztalitenisz csapatbaj­nokság első helyét eldöntő megismételt FTC—Statiszti­ka rangadót (a két csapat a oajnokság élén azonos pont­számmal végzett és ezért kellett újból mérkőzni.) Az eredmény: Statisztika—FTC 13:5. Az 1968. évi női aszta litenisz csapatbajnok tehát a Statisztika együttese, 2. FTC. Megkezdődött az országos férfi egyéni sál;''bajnokság döntője. Az első fordulóban mind a 11 játszma befejező­dött, hat találkozó döntetlent hozott. Nagy küzdelmet ví­vott Portisch Polgárral és csak fél pontot tudott sze­rezni. A TrSE női kosárlabda­csapata csütörtökön a TF- leremben ismét találkozott az SC Rotation Kunst Berlin együttesével és 69:47 (35:18) arányban győzött. Az NSZK labdarúgő-vá- iogatottja megérkezett Rió­ba, ahol európai idő sze­rint szombatra virradóra játszik Brazília ellen. 8 A Minisztertanács ülése Az újítómozgalomról Az újítómozgalom helyze­tét értékelő jelentés a válla­latok széles körére kiterjedő vizsgálat alapján megállapít­ja, hogy az újításokról 1967- ben hozott kormányrendelet lehetőséget teremtett az újí­tómozgalom továbbfejleszté­sére. Különösen nagy jelen­tőségű az az intézkedés, hogy a mozgalom részkérdéseit a vállalatok a helyi lehetősé­gek, adottságok4 messzemenő figyelembe vételével — a kollektív szerződés mellékle­tét képező újítási szabályza­tokban -r maguk rendezik. A jelentés szerint az újító­mozgalomban a várt fellen­dülés helyett mégis némi visszaesés következett be; fő­leg a műszakiak részvétele csökkent. A beszámoló rész­letesen elemzi ennek okait. A kormányt a nehézségek elhárítására, az újító^/ozga- lom ösztönzésére hozott ha­tározata előírja: — A munkaügyi miniszter intézkedjék, hogy az iparvál­lalatok mellett a1 közlekedé­si. a kereskedelmi és a me­zőgazdasági üzemek, vállala­tok is növelhessék meg bázis, bérszínvonalukat az elmúlt években kifizetett újítási dí­jak átlagának, maximálisan azonban a bértömeg 0,5 szá­zalékának megfelelő összeg­gel; — a munkaügyi és a pénzügyminiszter úgy mó­dosítsák a fennálló jogszabá­lyokat, hogy az újításokért kifizetett díj (prémium, juta­lom, stb.) összegét — ameny- nyiben az a részesedési ala­pot terheli — tekintet nélkül az értékhatárra a teljes ré­szesedési alap, s ne az érin­tett dolgozó részesedési kate­góriája terhére számolják el; — a szabadalmaztatás! el­járás alatt álló — újításként elismert és hasznosított — műszaki alkotások díjazását a vállalatok termelési költ­ségeik terhére folyósíthatják (ha az újítás mégsem bizo­nyulna szabadalmaztatható- nak, a kifizetett díjakkal a részesedési alapot kell meg­terhelni) ; — a SZOT és az Országos Találmányi Hivatal által ki­adandó irányelvek segítsék elő, hogy a vállalatok az 1969/70-ré szóló újítási sza­bályzatokban fordítsanak na­gyobb gondot az újítások anyagi elismerésével kapcso­latos kérdésekre. A kormány utasította az Országos Műszaki Fejlesztési Bizottság, valamint az Orszá­gos Találmányi Hivatal elnö­két, hogy a munkaügyi és a pénzügyminiszterrel egyet­értésben legkésőbb 1969. jú­nius 30-ig rendezzék a beru­házási költségekben megta­karítást eredményező, vala­mint az új gyártmányok (cikkek) előállításával kap­csolatos újítások díjazásának problémáit. A kormánynak az a törek­vése, hogy a műszaki alkotó munka anyagi elismerése vál­jék széles körűvé és megfele­lő mértékűvé, ezért felhívta a minisztereket és az orszá­gos hatáskörű szervek veze­tőit. egyben felkérte a SZOT elnökségét, hogv az Országos Találmányi Hivatal elnöké­vel pgvüH°sen segítsek elő a törekvések valóra váltását. Cj szabványú rendelet A termékek minőségének tanúsításáról szóló kormány- rendelet célja, hogy a meg­rendelők tájékoztatást kanjá­nak az áruk számukra fon­tos jellemzőiről. Szocialista szervezet az áru átadásakor köteles az átvevő szocialista szervezettel közölni a ter­méknek a felhasználás szem- nonfiából lényeges tulajdon­ságait. A kormányrendelet tehát lényegesen kiterjeszti a ta- nusítások alkalmazásának körét, de egvben az eddiginél nagyobb szabadságot ad a fe­leknek a tanúsítás módjai­nak megválasztásában. A szerződő felek álta’ábar szabadon állapodhatnak meg abban, hogr a termék átadó- ia müven formában és mit tanúsít a minőségről. Azok­ban az esetekben azonban amikor a közérdek szüksé­gessé teszi az illetékes minisz­ter továbbra is előírhatja a tanúsítás módját, és tartal­mát. Ugyanilyen előírást ál­lami szabvány is tartalmaz­hat. A kormányrendelet a ta­núsításnak minden olyan for­máját megengedi, ami a ter­mék természetének és a ve­vő érdekeinek megfelel. A minőség tanúsítható: szaba­tos mérési eredményeket tar­talmazó minőségi bizonyít­vánnyal (például egyes fon­tos nyersanyagoknál) műsza­ki leírással (gépek, háztartási eszközök) árucímkével (fo­gyasztási cikkek), minőségi jellel. Ha tanúsítás formája nincs előírva vagy kikötve, a vállalat a kísérőjegyzékben (a szállítólevélen, vagy a szám­lán) köteles tanúsítani a mi­nőséget. Ez a forma megfe­lel akkor, amikor a vevő számára elegendő annak egy­szerű tanúsítása, hogy a ter­mék megfelel a szabványnak, illetve a szerződésben foglalt minőségi előírásoknak. Kiskereskedelmi forgalom­ban — amennyiben a szolgál­tatás jellege lehetővé teszi — a fogyasztóval közölni kell a terméknek mindazokat a tu­lajdonságait, amelyek minő­ségének megítéléséhez és fel- használáshoz szükségesek. A tanúsítás leggyakrabban al­kalmazott módja ez esetben az árucímke, vagy a minősé, gi jel. Árucímkével tanúsít­ható a minőség, például kon- zerveken és csomagolt élel­miszereken, ruhaneműkön. Minőségi jellel akkor lehet a minőséget tanúsítani, ha ér­telme közismert. Műszaki le­írást, használati, kezelési utasítást is kell adni, ha ez a fogvasztó kellő tájékoztatá­sa céljából szükséges (pél­dául háztartási gépekhez), közölni kell, hogy müvén tartós az áru. mennyi időn belül fogyasztható el, vagyis mikor jár le a szavatossági idő. (Például élelmiszerek, vegyi cikkek esetében). Ha állami szabvánv minőségi osztályozást ír elő, fel kell tüntetni, hogy a termák me­lyik (I., II., III.) minőségi osztálynak felel meg. Meg­követeli a rendelet, hogv a terméken feltüntetett, illető­leg a fogvaszfén-iV adott minden közlésnek közérthe­tőnek kell lennie. A kormányrendelet 1939. január 1-én lép hatályba. 4z öregségi és rohhantsáoi nyugdíjról A jelenlegi jogszabályok szerint korlátozás nélkül fo­lyósítható az öregségi, illet­ve rokkantsági nyugdíj ab­ban az esetben, ha a nyugdí­jas munkaviszonyban áll, munkabére azonban a havi 500 forintot nem haladja meg. Az elmúlt évek tapasztala­tai azt mutatták, hogy a ke­reseti határ havi 500 forint­ban történt * megállapítása nem szolgálja megfelelően sem a népgazdaság, sem a nyugdíjasok érdekeit. Ezért a Minisztertanács új rendelet« módosította az öregségi és rokkantsági nyug­díjak, s ezenkívül a mező- gazdasági termelőszövetkeze­ti tagokat megillető öregségi és munkaképtelenségi jára­dékok folyósítását korlátozó szabályokat. Az új rendelke­zések az öregségi és rokkant­sági nyugdíjasokra és a me­zőgazdasági termelőszövetke­zeti járadékosokra aklcor vo­natkoznak. ha munkaviszony­ban (megbízásos viszonyban) állanak vagy kereső foglal­kozást folytatnak. A jogsza­bályok kiteriednek az összes öregségi és rokkantsági nyugdíjasokra, függetlenül at. tói, hogy nyugdíjukat milyen rendelkezés alapján állapí­tották meg. Nem érintik a rendelkezé­sek azokat az öregségi és rokkantsági nyugdíjasokat, járadékosokat, akik a mező- gazdasági termelőszövetkezet­ben tagként dolgoznak. A jogszabályok a nyugdí­jak folyósítási rendszerét lényegében 'fenntartják, de a nyugdíjasok racionálisabb foglalkoztatása érdekében havi 500 forint helyett évi 6000 forintos kereseti lche- ' tőséget biztosi.anak a nyug­díj folyósításának korláto­zása nélkül. A mezőgazdasági terme' ő- szövetkezeti öi\. égi és munkákéi:; sler.c ég'i járadé­kosoknál ez a kr 21 az ed­digi havi 2C0 helyett évi 3120 forint. Az üregei gi nyugdíj fi ’ fá­sítása arra a naptári hó­napra sz,n:iel, amelyben a nyug új ok keresete a nap­tári éven belül az évi 6000 forint.keretet túllépte. A naptári év hátralévő részé­ben az öregségi nyugdíj fo­lyósítása minden olyan hó­napban szünetel, amelyben a nyugdíjasoknak bármilyen összegű keresete van. A rokkantsági nyugdíjnak az egyharmada, illetőleg a baleseti rokkantsági nyug­díjnak a fele folyósítható arra a naptári hónapra, amelyben a nyugdíjas kere­sete a naptári éven belül a 6000 forintos keretet túllép­te. Ugyanígy kell korlátozni a rokkantsági nyugdíj folyó­sítását mindazokban a hó­napokban, amelyekben a nyugdíjasnak bármilyen ösz- szeuű keresete van. j Kereső foglalkozás esetén mind az öregségi, mind a rokkantsági nyugdíj folyósí­tása szünetel. Az évi 6000 forintos ke­retet minden olyan hónapra havi 500 forinttal kel! csök­kenteni, amelyben a nyug­díjasnak kereső foglalkozása van, vagy aro'iy hónapok­ban a nyugdíj folyósítása egyéb ok miatt szünetel. Az év közben nyugdíjazottak­nál a 6000 forintos keret annyisz-r pro f<-—nttal csök­ken, ahány hónap a nyugdíj meeállaoításáig eltelt. Általában ezeket a szabá­lyokat — az évi 3120 forin­tos keretben — megfelelően alkalmazni kell a mezőgaz­dasági termelőszövetkezeti öregségi és munkaképtelen­ségi járadékosokra is. öregségi vagy rokkantsá­gi nyugdíiast, mezőgazdasá­gi termelőszövetkezeti öreg­ségi vagy munkaképtelenségi járadékost, illetőleg kivéte­les nyugellátásban részesülő személvt csak „nyugdíjas­nyilvántartólap” egyidejű kiállítása és vezetése mel­lett lehet foglalkoztatni. A naptári év folyamán a fog­lalkoztatott nyugdíjasnak csak egy nyilvántartó1 apja lehet. Ha két vagy több nyilvántartólap került kiál­lításra, a nyugdíj folyósítá­sát mindaddig szüneteltetni kell, amíg a nyugdíjas nem igazolja, hogy a nyugdíj fo­lyósítását kizáró ok nem áll fenn. A kormányrendelettel egyidőben megjelenő SZOT- szabályzat tartalmazza a „nyugdíjas-nyilvántartó­lap” kiállítására, vezetésére és a bejelentési kötelezett­ségre vonatkozó tennivaló­kat, s meghatározza a kere­ső foglalkozások körét is. Az új rendelkezések 1969. január 1-én lépnek életbe, ezzel egyidejűleg az Öregsé­gi és rokkantsági nyugdíjak, továbbá a mezőgazdasági termelőszövetkezeti öregségi és munkaképtelenségi jára­dékok folyósítására vonatko­zó korábbi jogszabá’vok hatályukat vesztik. (MTI) Olvasóink panaszára válaszol az iüetéhes A Kelet-Magyarország no­vember 21-i számában kö­zölte olvasóinak panaszát a Kotyogó kávéfőző alkatré­szeinek hiányáról. Az igaz, hogy nem tudjuk teljes mértékben kielégíteni az igényeket, de folyamato­san szállítunk alkatrészeket, és ez csak kisebb zavarokat okozhat az ellátásban. Na­gyobb problémát* jelent azon­ban a rendelkezésre álló al­katrészek elosztása. Ezt a Budapesti Vasért végzi, elő­fordulhat. hogy nem egyen­letes az elosztás és nem jut el az ország valamennyi al­katrészt árusító kiskereske­delmi vállalatához­„ELZETT” Fémlemeriparl Művek, Budapest A ESE33ÉLET HÍRE! Kord volt az erem...

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents