Kelet-Magyarország, 1968. december (25. évfolyam, 282-306. szám)

1968-12-13 / 292. szám

TG** WeWmfier IS. tcrrrr WA S r*tf>tt A dolgozók képviseletében Vita volt az ebédtéritéssel kapcsolatban a Nyírlugosi Állami Gazdaságban. Azok. akik az üzemi étkezést nem igenyelték, úgy vélekedtek, ne járuljon hozzá a gazdaság az üzemi étkezés térítéséhez, mert az a részesedési alapot tei heli. Hasonló nézet volt az apagyi és a hodászi gazdasá­godban is. Kinek a feladata, hogy döntsön e kérdésben? Az Ujfehértói Állami Gaz­daságban és az erdőgazdaság­nál néhány esetben több dol­gozótól megvonták a nyere­ségrészesedést és az egyéb kedvezményeket. Sérelmezték a munkások. Ki keresse meg az igazukat? összeültek a szakszervezeti tanácsok, alaposan elemezték a problémákat, s úgy döntöt­tek. hogy az ebédtérítési hoz- zálávulás szerzett iog és azt a továbbiakban Is fenn kell tartani. így került sor Nyír- lúgoson, Apagyon és Hodá- szon szoknak az állami gaz­dasági dolgozók érdekei­nek a megvédésére, akik az Üzemi étkezést igénylik. A nyoreségmegvonási esetekben te igazságos döntések szület­tek. A dolgozók érezték: van, ak: segítsen, s beleszólhatnak minden olyan ügybe, amely ók’t érinti. Gazdaságirányításunk ú! rerdszere szülte a vállalati szakszervezeti tanácsokat. Újak. alig kilenehónanos műkő;' s áll mögöttük, de már az eltelt időszak is bi­zonyítja: szükségesek. Sza­bolcs 17 állami, mezőgazda- sági üzemében került sor meg­alakításukra. Tevékenységük kétirányú: egyrészt szervezik és nevelik a dolgozókat tár­sadalmi, politikai, gazdasági erejének növelésére, másrészt biztosítják anyagi, szociális és kulturális igényeik kielé­gítését, védelmezik a törvé­nyekben, rendeletekben biz­tosított jogaikat. Ez £ felelősségteljes tevé­kenység arra ösztönzi eket, hogy őrködjenek az üzemi demokrácia elvének az érvé­nyesítésén, segítsék elő kitel, jesedését. És ez az új mecha­nizmus viszonyai között szükségszerű. Elsősorban azért, mert a vállalatok önál­lósága megnövekedett. Ez megkövetelte a szakszerveze­ti munkában is az új formák keresését, olyan tevékenység kibontakoztatását, amellyel a legjobb módon tudják szol­gálni a dolgozók, a vállalat és a népgazdaság érdekeit egvaránt. Üzemi szakszervezeti taná­csaink munkájára még az útkeresés a jellemző. De a tapasztalatok bizonyítják, jó úton haladnak, hatékonyab­ban végzik munkájukat, mint elődeik, az üzemi tanácsok Ez mutatkozik meg a szak- szervezeti demokrácia érvé­nyesítésében, részvételük a különböző, a dolgozók az üzemek érdekeit elősegítő döntésekben, vitáikban, ja­vaslataikban. Hogy mi mutat­ja ezt? Csupán néhány pél­dát bizonyítékul. Á Fehér- gyarmati Állami Gazdaság­ban két esetben tárgyalták meg a kollektív szerződést. A vállalati szakszervezeti ta­nácsoknak fontos szerepük vaii abban, hogy a kollektív szerződések a dolgozók Meg­elégedésére készültek, s szá­mottevő panasz nem volt el­lenük. ök voltak a kezdemé­nyezői a jutalomszabadság kollektív szerződésekben va­ló biztosításának, a szocia­lista bri gádvezetőket érintő megbecsüléseket. Jelentős eredményeket értek el a se­gélykeretek összegének, a jutalmazási pénzek igazságo­sabb elosztásában. S ott vannak, ha a szol­gálati lakások elosztásáról döntenek. Véleményeik meg­alapozottak. s számítanak rá­juk a gazdasági vezetők és a pártvezetőségok. A Hodá­szi Állami Gazdaságban so­kat tettek azért, hogy üzemi napközi otthon létesüljön. Ilyen és hntsonló feladatok­kal nemcsak gazdasági, de egyben szociális és kulturális problémák megoldását is se­gítik. Eddig végzett munkájuk jogos reményekre jogosít? 't- fel a dolgozókat, párt- és szakszervezeteinket, s a ta­pasztalatokat igazolják-meg­felelnek azoknak a követel­ményeknek. amelyek az új gazdasé'’irányítási rendszer­ben reájuk hárulnak. F. K. vizsgálat és óvas fi gyermekgondozási segély nyomában Nemsokára két esztendeje lesz, hogy a gyermekgondo­zási segélyről szóló 3/1967. számú kormányrendelet megjelent. Szabolcs-Szatmár megyében is sok nő élt a le­hetőséggel, hogy — megsza­kítva munkáját — gyermeke két és fél éves koráig ott­hon maradjon. Egy felmérés szerint 1968 június 30-ig 1263 megyebeli kismama igényelte a segélyt. A kisebb keresetű szülő nők és az igényjogosult termelőszö­vetkezeti tag nők csaknem kivétel nélkül éltek vele. Ebből következik, hogy a legtöbb probléma éppen a falusi nők ügyei körül adó­dott. Négyszáz ügy tükrében Néhány kiragadott példa a helytelen ügyintézésre: Danka Györgynének augusztus 23-ig állapították meg a gyermekgondozási se­gély folyósítását, holott egy hónappal tovább, szeptem­ber 24-ig járt volna neki. Pintye Sándornénak közel két hónappal kevesebbet ál* lapítottak meg az ügyinté­zők a jogosnál. Zsuk János­áé is két havi segéllyel ká­rosult volna egy adminiszt­ratív hiba miatt. Illés Györgyné pedig több mint három hónappal. Mind a négyen a nyírlu­gosi Szabadság Termelőszö­vetkezet dolgozói. Rajtuk kívül még hárman kértek ott gyermekgondozási se­gélyt Elgondolkoztató, hogy a hét esetből négyet rosszul számítottak ki. A példák abból a vizsgá­latból valók, melyet a Sza­bolcs-Szatmár megyei fő­ügyészség — kilenc járási ügyészség bevonásával — az anyasági segélyek folyósítá­sának ügyintézéséről, a tör­vényesség betartásáról most fejezett be. Három megyei vállalatnál, nyolc állami gazdaságnál, nyolc általános fogyasztási szövetkezetné! és tizenkét termelőszövetkezet­né! nézték meg alaposan 144 vállalati, 80 állami gazdasá­gi . 66 fmez-munkavállaló és 110 termelőszövetkezeti tag kérelmét. Kitűnt, hogy je­lentős számú kérelem inté­zésénél elkövetnek anróbb- na !’obb hibákat. A felsorolt nyírlugosi esetekben a ké­relmező kismamák kárára tévedtek. Feltűnt, hogy minél ki­sebb gazdasági egységben folyt a vizsgálat, a hibák száma annál töljb. A kérel­mező kismamák is tájéko­zatlanok néhány fontos kér­désben. De akadt ügyintéző is, aki nem ismerte a helyes eljárást. A szamostatárfal- vi Ady Tsz SZTK-ügyinté- zője például egyedül foglalt állást abban a kérdésben, hogy a kérelmező jogosult-e a gyermeknevelési segélyre. Holott tudnia kellett volna, hogy a jogosultság kérdésé­ről a termelőszövetkezet ve­zetőségének kell határoza­tot hoznia. Tipikus hibák Tipikus ügyintézői hibák: figyelmen kívül hagyják a harminc hónap kiszámításá­nál a munkaszüneti napokat Máshol nem számítják bele a szülés előtti négyhetes Szülési szabadság idejét Nem tartják nyilván a le­járati napokat. így Szamos- tatárfalván Farkas Árpádné, Országh Miklósné és Porko­láb Lajosné esetében is té­vesen számították ki a se­gély folyósításának határ­idejét Ugyancsak téves volt a határidő a mátészalkai Egyesült Erő Termelőszövet­kezet három nőtagja, Veres Sándorné, Giczi Mihályné és Nagy Sándorné esetében. A vizsgálatot folytató ügyészek az ilyen esetekben apró hi­báknál intézkedéssel orvo­soltak, súlyosabbaknál fel­szólaltak és a hat legsúlyo­sabb hiba ellen óvással él­tek. A rossz tájékozottság szá­mos esetben károsítja a vállalati dolgozó kismamá­kat is. Abban az esetben például, ha a szülőnő a szü­lés előtt nem veszi ki a ne­ki járó 28 napos szülési sza­badságot. A kismamák nem tudják, hogy számukra az az előnyösebb, ha a szülés előtt kiveszik a szülési szabadsá­got. Ugyancsak rosszabbul járnak, ha a szülési szabad­ság és a segély folyósítása között veszik ki rendes évi szabadságukat. Van egy rendelet, amely a nők vé­delmében orvosi hozzájáru­lást ír elő, ha a szülni ké­szülő nő nem akaria kiven­ni a neki járó 28 napot a szülés előtt. Sok helyen ezt sem kérték. Feltűnő hogy a termelő­szövetkezeti nők mennyire nem ismerik a segély kéré­sének módját, jogaikat. Sok problémát okozott, hogy a termelőszövetkezeti nők egy jelentős részénél a szülés időpontjában még nem volt elég az igényjogosultsághoz szükséges ledolgozott napok száma. Orvoslásra váró göncök A vizsgálat során az ügyészségek együttesen 6 óvást, 27 felszólalást, 3 fi­gyelmeztetést, 7 jelzést nyújtottak be. Ezenkívül 9 orvoslásra irányuló intézke­dést tettek. Együttesen tehát 52 beavatkozásra volt szük­ség. Megállapították, hogy az ügyintézők többsége hoz­záértéssel és lelkiismeretesen intézi a rábízottakat Az elmúlt héten a Ma­gyar Televízió is foglalko­zott ezzel a témával. Ott el­hangzott illetékes szájából,» hogy a közeljövőben sor ke­rül a segély folyósítási ide­jének meghosszabbítására. Ügy véljük, további tisztá­zásra van szükség néhány más kérdésben is, amit — egyebek között — a televí­zióban vitatkozó illetékesek is elismertek. Véleményünk szerint az egyik legsürgő­sebben tisztázandó a terme­lőszövetkezeti nők gyer­mekgondozási segélyével kapcsolatos néhány kérdés, elsősorban az igényjogosult­ság és a hozzá szükséges feltételek problémája. j Gesztelyi Nagy Zoltán I B. Pur login: — Hivat a főnök!... Me­gyek. Dehogy — rohanok! — Maga az? — keresztül- szúr a tekintetével. — Maga mert engem kritizálni, mivel nem hagyom önállóan tevé­kenykedni a beosztottjaimat! Vegye tudomásul, hogy me­het, amerre lát! — Olyat csap öklével az asztalra, hogy majdnem széthasad. (Nem az ökle. hanem az asztal). — Szenya, Szenyuska! Miért bőgsz? — hallom a nagymamám hangját. — Li­dércnyomás kínoz, vagy mi­fene?.. Nem gondolod, hogy ideje felkelni? — Semmi baj — törlőm a könnyeimet —, csak egy­Szovjet barátaink a nagykállói járásban A küldöttség a Balkányl Állam) Gazdaság burgonya­tárolójában. Képünkön előtérben: Kubárics Mikola Mihaj- lovics, a Kárpátontúli Területi Tanács mezőgazdasági osz­tályának helyettes vezetője, Radóczi János, a Nagykállói Járási Pártbizottság titkára, és Kernaszovszkij Pavlov Filipovics, a területi pártbizottság mezőgazdasági ins­truktora. giek Emi) felvétel« öt napon át barátok ven­dégeskedtek Szabolcs-Szat- márban. Szovjet szakembe­rek ismerkedtek eredmé­nyeinkkel, két és fél évtized szabolcsi mezőgazdaságának sikereivel. Barátok, kollé­gák jártak az elmúlt öt nap nyírségi . termelőszövetkeze­tekben, mezőgazdasági ku­tatóintézetünkben, állami gazdaságunkban. mezőgaz­dasági gépjavító vállala­tunknál,. egyik területi tsz- szövelságünknél. Beszélget­tek, tapasztalatokat cserél­tek megyénk mezőgazdasá­gának irányítóival, gyakor­lati szakemberekkel, me­gyénk dolgozó parasztságá­nak számos képviselőjével, öt, élményben, munkában gazdag nap zárult ma, ami­kor utolsó napjához érke­zett a Kárpátontúli ' terület mezőgazdasági pártmunkás­küldöttségének szabolcsi lá­togatása. — A történelem króniká­sai nem jegyzik a nagy ese­ményekhez ezt a mait, — mondta a nagykállói Zöld Mező Tsz-ben tett látogatás befejeztével Kernaszovszkij Pavlov Filipovics, a terüle­ti pártbizottság mezőgazda- sági instruktora — mi mégis jeles napnak könyvelhetjük el ezt a napot, épp úgy, mint a többit, amelyet most ma­gyar földön töltünk, jeles napjai ezek két nép, ponto­sabban két baráti ország határterületének, Szabolcs- Szatmár megyének és a Szovjetunió Kárpátontúli területének mai történeté­ben. Az öttagú szovjet küldött­ség a szocialista nagyüzemi gazdálkodás szabolcsi bázi­sait tanulmányozta; vendé­geink közül ki először, ki másodszor jár nálunk. Ku­bárics Mikola Mihajlovics, a területi tanács mezőgaz­dasági osztályának helyettes vezetője, a delegáció veze­tője másodszor járt ezúttal megyénkben. Mint szakem­bernek, volt tehát alapja az összehasonlításra, a fejlődés tényének megállapítására: — Amikor először jártam itt, néhány évvel ezelőtt, ugyanebben a járásban vol­tam, s beszélgettem a járás mezőgazdasági vezető szak­embereivel, akik annak ide­jén nagy tervekről beszéltek. A mostani találkozások ar­ról győztek meg, hogy az ak­kori nagy tervek valóra vál­tásához volt akaratuk, ere­jük magyar kollégáimnak. A küldöttség szerdán a nagykállói Zöld Mező Tsz- ben járt A gazdaság veze­tőinek és a járás párt és ta­nácsi vezetőinek kíséreté­ben meglátogatták a tsz ál­lattenyésztési telepét, ahol a szovjet mezőgazdasági szak­emberek különösen a hízla- lási radonok összetétele iránt érdeklődtek, elismeréssel nyilatkoztak az itatásos bor- júnevelésrőL — A szarvasmarha-hizla­lás intenzitása és a magas szintű állattenyésztési tech­nológia győzött meg arról, hogy ennek a tsz-nek a tag­jai, vezetői a kollektív gaz­dálkodás útján okos gazda módjára haladnak, — mond­ta Kubárics elvtárs. — Mi, szovjet emberek nagy meg­elégedéssel szemléljük szom­szédaink, barátaink, eredmé­nyeit. Szabó Lászlóval, a nagykállói Zöld Mező Tsz elnökével nemrég a Szovjet­unióban. a hegyközi járásban találkoztam, akkor sokat be­szélgettünk az ő gazdaságá­ról, s most az akkor elmon­dottakat szemléltette itt, a gazdaságban. Szabó elvtárs elmondta, hogy egy-két éven belül végrehajtják a tsz- ben a szakosítást a fejés gé­pesítésével, az önitatással, a takarmányosztás gépesítésé­vel. A küldöttség tagjai kifeje­zést adtak véleményüknek, hogy igen jó a nagykállói közös gazdaság takarmánvo- zási technológiája, s a gépe­sítés továbbfejlesztése még nagyobb növekedést biztosít­hat a termelékenység terén, s csökkentheti a munka ön­költségét. A szovjet mezőgazdasági pártmunkásküldöttség szer­dán, az esti órákban elláto­gatott az ötezer holdon gaz­dálkodó Balkányi Állami Gazdaságba is. Radnai Já­nos igazgatóhelyettes, főag- ronómus ismertette a vendé­gekkel a 20 éves jubileumát ünneplő mezőgazdasági üzem történetét, eredmé­nyeit A szovjet szakemberek megtekintették és érdeklő­déssel szemlélték a még épü­lő 100 vagonos kísérleti bur­gonya hűtőtárolót, a burgo- nyacsiráztatót, majd a hely­beli szakemberekkel kicse­rélték szakmai tapasztalatai­kat Orz) szerűen bőgök egy kicsit. Olyan régen sírtam már. Furcsa álom volt. — elmél- kedek magamban. — Nem vagyok babonás, de valami lóg a levegőben.'... Apám me­sélte, hogy mit kapott ő egy­szer, amikor bírálni merte a főnököt... De persze, akkor még más pennával írtak! „.Milyen vésztjóslónak tű­nik a csend!... — Hivat a főnök! — szól hirtelen valaki a hátam mö­gött. s én már — száguldók! — Maga az?! — gúnyos mosollyal fogad, s rdmför- med: — Maga mert engem kritizálni, hogy beosztottjai­mat nem engedem kibonta­kozni?! Hallatlan! Itt van­nak az asztalomon a legújabb tervezési feladatok. Tessék, magára bízom valamennyit! Csupán magira. Oldja meg egytől egyig — önállóan!... No, rajta, bátran! — s olyat sújt öklével az asztalra, hogy .csak úgy táncolnak rajta a feladatok. — Szenya, Szenyuskám... Mi van veled? — hallom is­mét a nagymama hangját. Mi az, megint sírnék?... — Elké­sel a munkából, hallod-e?! Már fél nyolc! — s kimegy a konyhába_ — Nagymama, — kiáltok utána a fürdőszobából, — az öregek szerint melyik álom szokott leginkább beteljesed­ni? Az első, vagy a második? — Mikor melyik, — hang­zik a diplomatikus válasz. ...Alig kezdek bele a mun­kába. amikor megszólal asz­talomon a telefon. Hivat a főnők. „Ahál — gondolom. — Kezdődik!" — Szóval, — fogad moso­lyogva a főnök, — gondolkoz­tam a maga kritikai megjegy­zésein és sok mindenben egiietértek a véleményével. Jól van szabad kezet adok magának, megengedem, hogy önállóan dolgozzék, hogy ki­bontakoztathassa kövességeit. De... azért lássa be, hogy ma­ga még elég fiatal mérnök, s rászorul az idősebbek segítsé­gére. Beosztok hát maga mel­lé négy főmérnököt, három csoportvezető mérnököt, két laboratóriumvezetőt és egy igazgatót, azaz — magamat. „Na, — villan fel bennem — most fog majd az as-talra csapni, és év f?1ébrcdek...,‘ De vem csapott. — No. miért hallrat? — néz rám csodálkozva. — Menjen csak, és dolgozzék önállóan! Fordította: Baraté Rozália» Hivat a főnök!

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents