Kelet-Magyarország, 1968. december (25. évfolyam, 282-306. szám)

1968-12-12 / 291. szám

ősember 11 nrrrr S (firm ■ Semmi meglepő a vasár­nap közzétett 1909 évi terv­ben — állapíthatja, meg, aki e.-fV évi reform gazdálkodás után valamilyen szenzációra számított. A fejlődést a legmutatósab­ban mindenesetre a beruhá­zások jelzik, még akkor is, ha az új körülmények köze­pette csupán egy részük tar­tozik állami döntés körébe. A műtrágyagyártás és az energiaszolgáltatás gyors növekedését szolgálják a leg­tekintélyesebb befektetések a könnyű- és élelmiszeripar körében pedig a papír- és a rrtűbŐrgyártás bővítését, va­in mir t a már igen esedékes új sörgyár építésé­nek megkezdését Borsodban. Fontos és érdekes közlés: több lakást készülünk tető alá hozni, mint az elmúlt esztendőkben összesen 60—62 ezret, ezenbelül állami erő­ből is többet, az eddigieknél. Ebben már kifejeződik egy­részt a házgyárak megjelené­sének kedvező hatása, a be­épített bútorokat gyártó üzem ímcyaránj'ú növelése, más­részt a kerek tíz százalékkal megnövelt építőanyag árufe­dezet. amely ugyan még mindig nem lesz teljes mér­tékben elegendő. Már az említettekből is ki­világlik és az ipari termelés egészének alakítása is erre vall: az alapanyaggyártás nagy részében gyorsul a fej­MEG/EGYZES: Egy szélhámosság ürügyén „Leleplezték a bezdédi szélhámost’’ irtuk lapunk december 7-i számában. Min­den elővigyázatosság nélkül fontos beosztásban alkalma­zott a tsz (gépműhelyvezetői poszton) egy álmérnököt, aki a tsz-nek később rútul hátat fordítva, még hónapokon át üzérkedhetett a magával vitt bélyegző segítségével. A háromtagú ellenőrző bi­zottság ez évi tevékenysége kimerült abban, hogy „pár­szor megnézte a házi pénz­tárt. érdeklődött a munka- egységfelhasználásról és — nem zörög a falevél alapon — tíz nagy pulyka hiányát fe­dezte fel a baromfitelepen”. Ez volt. Most majd „odafi­gyel az év végi leltározások­nál” Előírja az új tsz-törvény, hogy a bizottságok — az ed­digi szabályozástól eltérően — önálló jogkörrel is felru­házhatok. Vagyis határozot­tabban, szabadabban végez­hetik megbízatásukat. És még szó szerint idézve: „Az ellenőrző bizottság tapaszta­latait. megállapításait és ja­vaslatait írásban a tsz-vezé- tőséggel közli, s ä közgyűlést ellenőrzéseiről rendszeresen tájékoztatja.” így nézve — mert így kell nézni — a dolgot, a tsz ellen­őrző bizottsága majdnem csak, hogy papíron van. S nem enyhíti ezt a megállapí­tást a gazdag tsz-hírnév. Most is rákerült az a bizonyos folt — az álmérnökkel. Ha többek között arra is komolyabban ránéz, jogos követeléssel kéri és ellenőrzi okmányait — ha már a vezetőség ezt elmu­lasztotta —, nem következik be a szélhámosság. Távol áll tölünk, hogy akár személy szerint bárkit vagy egy egész közös gazdaságot kioktassunk. Azt viszont kö­telességnek tartjuk, hogy ész­lelt hiányosságokra, fogyaté­kosságokra, felhívjuk a fi­gyelmet S mint • példa mu­tatja: ez egv aránylag gaz­dag. jó pénzű tsz elmére Is Kólhat (eUÄeälQS) © Mit és — hogyan? Egy NEB-vizsgálat hLtísa Javult a szabolcsi személyszállítás Kiemelt segítséget kér a megye lődés. míg a feldolgozás nö­vekedésének üteme valame­lyest méséklődik. Jó lehető­ség ez mindenfajta — keres­kedelmi, beruházói és expotr — ellátás színvonalának eme­lésére. Mit jelent ez? Hogy az ipar, megalapozottabb hát­térre támaszkodva, messzebb- menően tehet eleget/ a piac választékbeli és minőségi követelményeinek, ami a termelő és a fogyasztó szem­szögéből vizsgálva egyaránt igen fontos. Ha ezzel párhu­zamosan az ideinél kedve­zőbben alakul a termelé­kenység is, — amit a munka­erőkínálat korlátozott volta sok helyütt siettet majd — akkor a termelés sokat em­legetett hatékonysága is kie­légítőbben fejlődhet tovább. Ehhez azonban még sok 'egvéb is kell. A többi között a kiviteti és behozatali ter­vek sikeres megvalósítása, különös tekintettel a tőkés piacokon mutatkozó elhelye­zési nehézségekre, amelye­ken csak rendkívül alapos és céltudatos munkával és főleg a kooperációt bővítő elmés kezdem ényezésekkel lehet úr­rá lenni. A belső ellátás — a jöve­delmek 1969-ben is bizto­sított szerény növekedésével arányban — tovább javul. Főleg az élelmiszerellátás lesz még változatosabb, de színesedik a ruházati cikkek, s némileg a tartós iparcik­kek kínálata is. Ami pedig az Beszédes hangulatában van a férfi a vonaton. Mellette két lány ül, szemben három. Azt mondja, a mai fiatalok előtt addig kedves a szülő, ameddig kapnak tőlük, akár egy ezrest is. „Utána semmik, míg megint nem adnak.” A mellette ülő lányok erre oda­figyelnek. Kérdi az egyik, a bácsi Is ígv van? Nem. ő nem így van. Két lánya férjnél, nincs gondja rájuk. Az otthoni fiú gépsze­relő a tsz-ben, hazaad ja rendesen a fizetését. „Az megvan tanítva.” Ellenben mástól hallotta amit mondott. „Különben igen divatolók, nagyravágyók a mai fiatalok.” — Bal az. ha tehetik? Olyanoknak kellene lenniük, mint régen volt muszáj? Nem is azért mondja. Ha­nem a könnyebb élet köny- nyebben szédít „Sok ma a válás, a fiatalon, meggondo­latlan házasság.” „Régen meg sok esetben volt kényszer földért, hozo­mányért Még rokonok, vér- tesK’érek is... Az meg bilincs volt” jön az ellenérv. Ahol árszínvonalat illeti, lényeges változás — a tervelőirányzat szerint — nem lesz. Azt vi­szont, hogy bizonyos — ne­hezen hozzáférhető vagy el­lenkezőleg, éppen nagy meny- nyiségben rendelkezésre álló — cikkék fogyasztói áru ru­galmasabban alakulhasson, a vásárlóközönségnek Is ér­deke. A lényeges a „vásár­lói kosár” megtöltésének alapvető stabilitása, amire az árhatóság továbbra is kü­lönös figyelemmel ügyel. Az életszínvonalpoiitikát szolgálják — a tervezett re­áljövedelem és reálbér növe­lés, s az említett lakásépíté­sek mellett — a kommunális beruházások, az útépítési programnak és a közlekedés korszerűsítésének folytatása, az egészségügyi, a szociális és az oktatási beruházások. Mindez — szerencsére! — meglehetősen szokványos felsorolás, csupán az 1969- ben e dékes számokat he­lyettesítettük be: 1500 új kór­házi ágy, továbbá 5000 óvodai férőhely, stb, stb. Hogy mindezt, az új lakásokat, kórházakat, iskolákat, min­dent, ami ehhez, ezekhez ve­zet, még meg kell-valósítani, arra a tervet tanulmányoz­va. hirtelenében talán nem is gondolunk Mintha ez a „megvalósítás” nem Is le­hetne jobb, rosszabb, százféle. Pedig néhány hét csupán, és már erről lesz szó. <B.) igaz szerelem van, ott ma is végső a kitartás egymásért. Igaz is. „Mikor én legény- kedtem jóval harminc év előtt — mert már bizony öt- venhét vagyok —, egy lányt váltig tukmáltak rám. Alig tudtam tőle egy-egy bálban is szabadulni.” Nem azt vette el. Kuncogás, nevetés. Aztán megint komoly arcok. Mert: „Ilyen fiatal lányok is, mint maguk, hogy járnak el a fa­lujukból? A szüleik szeme elől ?”1 „Aki olyan... nézhetik azt mindig.” Ök tanulnak. Miért is ne. ha módjukban áll, Hárman a kereskedelmi szak­mát szeretik. lceLen tanárok akarnak lenn). Azért járnak be a városba. Ha végeznek a Részletesen beszámolt la­punk arról, hogy az 5965 négyzetkilométer területű, 546 000 lélekszámú Szabolcs. Szatmár igen komoly sze­mélyszállítási gondokkal küzd. A megyéből mintegy 30 ezren járnak el rendszere­sen az ország más tájaira dolgozni, de a lakosság egy- tizede is szinte naponként utazik közhasználatú közle­kedési eszközök igénybe véte­lével. Mindezeket, a vasúti és közúti személyszállítás problémáit a Megyei Népi Ellenőrzési Bizottság 1967 május—júniusában lefolyta­tott nagyarányú vizsgálatá­ban tárta fel. Kedvező előjelek a vasúton A vizsgálat óta eltelt idő­szakban kétségtelenül kedve­ző változások történtek. Mind a megyei tanács vb, mind a megyei tanácsülés hasznos intézkedéseket tett. Eljárt a megfelelő közlekedési szer­veknél. Javaslatára a MÁV az idei menetrendben már egész sor módosítást hajlott végre. Az utazóközönség ér­dekében lényegesen éssze-" rűbben állapították meg jó néhány megyén belül közle­kedő személyvonat indulási és érkezési idejét. Uj járat indításával a fehérgyarmati, illetve csengeti járás több községét is bekapcsolták a rendszeres vasúti forgalom­ba. Kedvező intézkedések tör­téntek a vasútállomásokon tapasztalt hiányosságok fel­számolására is. A várakozó utasok kényelme érdekében lényegesen tisztábbak, kul­turáltabbak az állomásépüle­tek, mint korábban. A fenti, kétségtelenül ked­vező változások mellett azon. ban továbbra is megvannak az alapvető gondok. A szárny- és mellékvonalakon még mindig kevés a kocsik száma, hosszú a menetidő, s ideértve a fővonalakat is — többnyire nagy a zsúfoltság, így továbbra is nagy szük­ség van arra, hogy a lehető­ségekhez mérten tovább ja­vuljon a helyzet. Mén mindin kevés a busz Megyénkben a közúti sze­mélyszállítást az 5. sz. Autó- közlekedési Vállalat bonyo­lítja le. A vállalat 1967-ben 91 autóbusszal és 12 pótkocsi­val igyekezett munkáját el­látni. Komoly fejlődést je­lent. hogy ma már 15 csuklós autóbusz közlekedik me­gyénkben. s terven felül to­vábbi 10 busz lépett be a forgalomba. A vállalat ez tanulással, majd meglátják. Lehet, hogy végképp meg­maradnak majd szülőfalu­jukban. Csak, mióta utazgat, nak. többször találkoztak a vonaton. összeszoktak. S nem kell-e a tanár, a jól képzett kereskedő a falun?... Nagyon is. Kellenek „Azért érdemes eljárni.” A férfi táskájáért nyúl. Kinyitja Enni kezd. „Én is amiatt utazom, hogy meg­tudjam. miiven módon vé­gezhetné el a fiam a techni­kumot Megkért, én jöjjek helyette.” A két tanárjelölt lány könyvet vesz elő. annak ol­vasásába mélyednek, Egyi­kük Szép piros almát vág három részre, » elosztja. A. B. évben még 17 autóbuszt vá­sárolt saját erőből. A csuklósbuszok igen nagy szolgálatot tesznek a megye­székhely elővárosi, helyi for­galmában, továbbá tíz vidéki vonalon A gépkocsiparis bő­vülése. az elavult kocsik tervszerű korszerűsítése egy­re kedvezőbben érezteti ha­tását. Mind Nyíregyházán, mind a járások területén je­lentősen enyhíti a zsúfoltsá­got, ritkábban fordulnak elő utaslemaradások. Gondok azonban még min* dig bőven akadnak. Hiszen a vállalat a saját erőből vásá­rolt autóbuszok révén mint­egy három évre lekötötte anyagi erőit, s ez idő alatt eleve nem vásárolhat újabb kocsikat. Pedig ahhoz, hogy megnyugtatóan le tudja bo­nyolítani a megye autóbusz­forgalmát még mintegy 36 kocsira lenne szüksége. Hi­szen közismert, hogy a me­gye sajátos helyzetéből adó­dóan a lakosság mintegy harmadrésze kizárólag csak autóbuszon érheti el munka, helyét, úticélját. örvendetes, hogy megyénk Az év végéig még mint­egy két hétnyi munkanap­pal számolhatnak az üze­mek, vállalatok. A megye néhány üzemétől kértünk in­formációt a terv időarányos teljesítéséről, illetve a vár­ható eredményekről. Nyírbogdány, Kőolajipari Vállalat: A feldolgozó vállalatok közül eddig országosan leg­jobb eredményről kaptunk hírt ebből az üzemből — ami a részesedést illeti. A válla­lat vezetői elmondták, hogy az éves tervet három nappal ezelőtt teljesítették, s az év végére 23—24 millió forin­tos nyereségtömegre számí­tanak. Sikeresen teljesítette a vállalat az exportkötclezett- ségeket. A második fél év elejétől, amikor megkezdték az exporttevékenységet, Szí­ria, Jugoszlávia és a leg­újabb megrendelő, Ausztria részére 170 tonnányi vazelint készítettek kétféle minőség­ben. A vazelingyártás hazai igényeire 700 tonna mennyi- ség készül Nyírbogdányban 5—8 féle Ipari és gyógyá­szati minőségben. A múlt hét végéig tehát a vállalat teljesítette 340 mil­lió forintos termelési tervét, s az év utolsó napjáig még mintegy 20 ezer tonna kő­olaj feldolgozását tervezik. Vörös Október Férfiruhagyár, Nyíregyháza: A gyárrészleg eddig 101,1 százalékra teljesítette idei, időarányos termelési tervét Féríipantallóból hazai és külföldi megrendelésre 344 ezer darabot készítettek. Exportra — zömében Líbiá­nak, Hollandiának, az NSZK-nak és a Szovjetunió­nak — 210 ezer. a belkeres­kedelemnek pedig 134 ezer férfinadrág készült. Igen je­lentős az, hogy az idén már a termékek 99 százaléka 1. osztályú minőségben hagyta el a nyíregyházi gyárat. A ruhagyár két lépcsőben valósítja meg a csökkentett vezetői, a MÁV és az 5. SR, AKÖV illetékesei a helyzet alapos felmérése óta, min­den tőlük telhetőt elkövettek megyénk személyszállítási gondjainak enyhítésére Nehéz tépést tartani Nincs könnyű dolguk, hi­szen nagyon nehéz lépést tartani a napról napra ro­hamosan növekvő Igények­kel.- Már csak azért is, mert — ez országos viszonylatban is közismert — Szabolcs- S7atmár. minden más megyé­nél lényegesen rosszabb aíap- helyzetből indult-. Mindezek sajnálatos tények, s arra kell figyelmeztessék az illetékes országos szerveket is, hogy a lehetőséghez mér­ten további, kieme't segítség­re van szükség. Mert Sza- bolcs-Szatmár megye sze­mélyszállítási problémái vál­tozatlanul nagyonis élő gon­dok — melyek további, sür­gős intézkedésre várnak. Bézl LászM munkaidő bevezetését: as idén, július 1-én bevezették a 46 órás munkahetet, majd 1969. január 1-én áttérnek a 44 órás munkahétre. A csökkentett munkahét bevezetése ellenére — a technológia színvonalának növelésével, gyártmányfej­lesztéssel — sikerült elérnie a gvárnak, hocy a dolgozók munkaintenzitása növeió-e nélkül tartották, illetve 2 százalékkal emelték az al;o- bérszintet. Tehát a dolgozók keresete nem csökkent. Sőt emelkedett: az év végéig a* egy dolgozóra jutó jövede­lemben hozzávetőlegesen 20® forintos emelkedésre számí­tanak 1967-hez képest. T IT ÁSZ, Nyíregyháza: Éves hálózatszerelési programját várhatóan 16 szá­zalékkal teljesíti túl az áramszolgáltató vállalat. Az év folyamán 53 és fél kilo­méternyi kisfeszültségű há- lózatot építettek a megye te­rületén. Tíz kilométerrel többet, mint az év elején tervezték. Nagyfeszültségű vezeték 34 és fél kilométe­res hosszúságban épült Sza- bolcs-Szatmárban, valamivel több, mint a tervezett volt Jelentős összeget — 17 millió forintot — költöttek a megye meglévő villamos'íe- rendezéseinek karbantartásá­ra, üzembiztosságának növe­lésére. A hőerőműhöz két újabb kazán épült az idén 18 mil­liós értékben, a megnöveke- dett ipari és lakossági gőz­igények kielégítése érdeké­ben. A kazánépítéseknél, mint érdekességet említették a TITÁSZ-nál, hogy erede­tileg mindkét kazánt me­gyén kívüli vállalat tervezte építeni, de így késedelme­sebb lett volna, az egyik ka­zánt a vállalat saját dolgo­zói építették. Végül még egy adat: amely a lakosságot közvetlenül érinti: Nyíregyházán és a megye számos községében az Utcai közvilágítás korszerű­sítésére mintegy 600 ezer fo> rintot költöttek. Ott. 3*» Az ország több vidékéről szállítják felújításra a csúcs esztergagépeket a specializált megyei gépjavító vállalathoz. A képen: Petrikovics István és Révész László a csúcsesz­tergák villamos berendezését javítják. Elek Emil felvétele Húsz nappal év vége előtt a szabolcsi üzemekben Teljesítik a tervet, jobb a minőség VITA

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents