Kelet-Magyarország, 1968. december (25. évfolyam, 282-306. szám)

1968-12-11 / 290. szám

l. dteeen&er II. CTLtT WAOTARORSTÁ« 9. ofcfat Beruházási hitelek az új esztendőben A VÁLLALATI BERUHÁ­ZÁSOK pénzügyi fedezete több forrásból — a fejlesztési alapból, az állami hozzájáru­lásból, a beruházási hitel­ből — tevődik össze. A hi­tel megnövekedett szerepére utal, hogy a vállalatok, a szövetkezeti gazdaságok és a tanácsok 1968-ban több, mint 7 milliárd forint beruházási hitelt vettek igénybe; a nép­gazdaság összes beruházásai­nak pedig csaknem egyhar- madát beruházási hitelből fi­nanszírozták. A jövő esztendőben az idei­vel nagyjából azonos összegű beruházási hitel folyósítására lesz lehetőség. A több mint 7 milliárdos hitelkeretből mint­egy 2 milliárdot a szövetke­zetek és a tanácsok vehetnek igénybe, míg a népgazdaság különböző ágaiban az állami vállalatok mintegy 5,5 mil­liárd forintot. Az újonnan in­duló beruházások hitellehető­ségei azonban szűkösek, mert az 1969. évi hitelkeret jelen­tős részét lekötik a meglévő hitelszerződések és a folya­matban lévő beruházások 1969 évi szükségletei. AZ 1969. JANUÁR 1-TÖL érvényes hitelpolitikai irány­elvek a gyorsan megtérülő beruházások hiteltámo­gatását helyezik előtérbe. En­nek megfelelően a hitelkeret legnagyobb tételét a középle­járatú beruházási hitelek al­kották, amelyeknek feltételei — 36 hónapos lejárat és 8 százalékos kamat — változat­lanok. A hitelversenyben azonban azok a vállalatok lesznek az esélyesebbek, amelyek rövidebb időre kérik a hitelt, azaz gyorsabban tudnak törleszteni. Megváltoznak a hosszú le­járatú hitelezés feltételei. Kezdjük azzal, hogy a hitel lejárata nem a# üzembe helye­zés időpontjával kezdődik, hanem az első kölcsönrészlet folyósításával. Nem kevésbé fontos az a változás, hogy 1969-ben hosszú lejáratú be­ruházási hitelt csak a Hitel- politikai Irányelvekben prefe­rált — kedvezményezett — célokra lehet nyújtani. A kedvezményezett és kie­melt célok — a lejárat és a kamat mértéke szempontjá­ból — négy csoportot alkot­nak. Nyolcéves lejárattal és 6 százalékos kedvezményes ka­mattal lehet hosszú lejára­tú hitelt nyújtani az életbiz­tonsági szempontból halaszt­hatatlan, a szociális ellátást javító, a jóléti intézményeket fejlesztő beruházásokhoz. Tíz­éves lejárattal és 7 százalékos kamattal engedélyezhető hi­tel egyebek között jnezőgaz- dasági termékek tárolásához szükséges hűtőtárolók, vala­mint manipulációk létesítésé­hez. .Tízéves lejáratra, 6 szá­zalékos kedvezményes ka­mattal nyújtható hosszú lejá­ratú hitel a vidéki iparfeilesz- tést szolgáló beruházásokhoz, ha azok a kijelölt területe­ken valósulnak meg. Ugyan­ezek a feltételek érvényesek a gáz- és olajfelhasználást növelő, a lakossági javítás­szolgáltatást és a sütőipar fejlesztését előmozdító beru­házásokra. Tizenkét éves le­járatra és 6 százalékos ked­vezményes kamattal nyújtha­tó hitel mindazokhoz a be­ruházásokhoz, amelyek az ország fizetési mérlegét javít­ják. A MEZŐGAZDASÁGI ÜZEMEK ugyancsak közép- és hosszú lejáratú hiteleket vehetnek igénybe. A hitele­zés alapvető feltételei: a kö­zéplejáratú hitelek futamide­je 48 hónap, míg a hosszú le­járatú hi te1 éké 5 évtől 15 évig terjed. A hitelek kamata az Gt év alatt kétszeresére nőtt négy érik eleklromosenergia- Igénye. A TITASZ áimai úti centráléja fogadja a 120 ezer kilovoltos távvezetésien érkező energiát. Innen megfelelő feszültségre alakítva juttatják el a megyei és városi háló- tatba. Képünkön: Spáncz József és Iski Károly a köz­ponti kapcsolóteremben. Hammel j. felv. Befejezéshez k5ze!cíliti az üzemi polgári védelmi LiLépzés A manöken sem volt vé­kony, az esetleges háborús „divat” sem volt éppen csi­nos. de azt mindenki látta, vagv inkább érezte, hogy mennyire hasznos a védőru­ha. Megtanulták, hogy stól- lel hátnak kell levetni, s ho­gyan kell vigyázni, nehogy valamilyen fertőzés érhesse a ruha viselőjét. A bemutató hétfőn este Hríént a Hajtómű és Folyot nőgyár nyíregyházi gyáregy­ségének ebédlőjében. Ez volt a polgári védelmi okta­tásban részt vevő csoport utolsó előadása. A csoport megtanulta mindazt. amit egy esetleges támadás ese­tén az olyannyira sebezhető hátországban élőknek tud­niuk kell, és megértetnék hogy ha a háború veszélye közvetlenül nem Is fenyeget, de föl kell készülni egy ilyen eshetőségre tg eddigi 3 százalékról 1969- ben 5 százalékra növekszik. A lejárat a mezőgazdaságban is az első kölcsönrészlet fo­lyósításával kezdődik. A be­ruházási hitelekkel a mező- gazdaságban a folyamatban lévő beruházások befejezé­sét, terméktárolók létesíté­sét, a hústermelés növelése érdekében a szarvasmarha- és sertésférőhelyek építését kívánják a bankok elősegí­teni. Elsősorban azok a ter­melőszövetkezetek számíthat­nak hitelengedélyezésre, amelyek saját forrásaik be­vonásával a beruházások gyors megtérülését biztosít­ják. Mivel a kedvezőtlen adottságú gazdaságok nem versenyezhetnek a tehető­sebbekkel. számukra a hitel­keret elkülönített összeget tart fenn. Kétségtelen, hogy a beru­házási hitelpolitika a vállala­tok számára nem ígér hitel­bőséget, hisz a hitelkeret nem nő jelentősen, a hitel- nyújtás feltételei pedig szi­gorúbbak. A BERUHÁZÁSI BANK FELMÉRÉSEI szerint a nép­gazdaság állami szektorában a vállalatok 1969-ben több, mint 30 százalékkal kívánják növelni a beruházásokat. Ha figyelembe vesszük, hogy 1969-ben „a központi és a vál­lalati beruházások aránya kb. azonos lesz, nyilvánvaló, hogy a vállalati tervek valóra vál­tása tovább élezné a beruhá­zási piac feszültségeit. Nem véletlen, hogy a hi­telpolitika — miközben a hi­telnyújtás feltételét szigorít­ja — egyidejűleg akkumulá- lásra ösztönzi a vállalatokat. 1939. január 1-től a betéti kamatdk emelkednek, az ed­digi 2,3, 3,5 és 4 százalékról 3—5—6—7 százalékra. A be­téti kamatok a hosszabb le- , kötés esetében nőnek jelen­tősen. A bank másféltől 2 évik terjedő lekötésnél 6, két éven túl pedig 7 százalé­kos betéti kamatot fizet, az utóbbi esetben a betét hoza­ma eléri a hosszú lejáratú be­ruházási hitelekre előírt jö- delmezőségi minimum szint­jét. (100 forint befektetésre 7 forint jövedelem.) A mező gazdasági üzemek és a taná­csok betétei után a bank alacsonyabb kamatot fizet, ennek maximuma 5 százalék. MI VÁRHATÓ 1959-BEN a hitelpiacon? Már a koráb­bi felmérések is arra utal­tak, hogy a vállalatok hitel­igényei többszörösen megha­ladják a hitelnyújtás lehető­ségeit. Az is bizonyos, hogy a vállalatok — a tervezettnél magasabb nyereség következ­tében — fokozott mértékben hitelképesek, ami kiélezi a hite’versenyt, csak a legked­vezőbb feltéfelekkel jelent­kező vállalatok számíthatnak hitelre. Mindenki hasznára Egy sok vihart megért termelőszövetkezet sikere Hirtelen jött jó eredmények a fábiánházi Kossuth Tsz-hcii A kis tsz-irodában négy szakember dolgozik serényen az év végi kimutatásokon és jövő évi terveken. A legré­gibb Farkas Frigyes főállat­tenyésztő, már öt éve dolgo­zik, főleg a híressé váló szarvasmarha-állomány javí­tásán. Kiss Imre fökertész 1967-től gondozza a 118 hold almást, nemsokára termőre fordul. Nádudvari Zoltán gépcsoportvezető a legújabb, két napja érkezett, de nagy feladatok várnak rá. Nemes- sályi Zsolt főagronómussal egyeztetik terveiket. Ez a fiatal szakember, aki egyedül végzett vörös diplomával a főiskolán, már két éve van itt — de a tervei húsz évre szólnak. Saját fejjel Jakab Gyula, a termelő­szövetkezet elnöke az idei gazdálkodási évről nagyon érdekeset mond. Ezt mondja: — Tavaly még, ha problé­ma volt, sokszor hajlandók voltunk arra, hogy gondolja ezt át helyettünk a járási ta­nács. Idén — ezt megértettük — a fábiánházi problémákat fábiánházi fejjel kell végig­gondolni. Mindezt olyan vidáman mondja, hogy aki évekkel ez­előtt találkozott utoljára Fá- biánháza sok gonddal küzdő* termelőszövetkezeti elnökére, nem ismerne rá. Nem is csoda. Már elnök­sége kezdetén egy rossz al­matelepítés szakadt a nya­kába. (Volt csemete, amit gyö­kérrel felfelé ültettek el.) Aztán végre 1962-ben 150 000 forintot tudtak tartalékolni. Rá két évre 350 000 forint volt a hiány. Nagy küzdelmek után 1966-ban már félmilliót tartalékoltak. És jött 1967, a maga kétmilliós mérleghiá­nyával. („Június 18-ig ki sem tudtunk menni a földekre, a belvíz miatt, még vetni sem.”) Most másfél milliójuk van a bankban. „Kedvező viszony­ba kerültünk a bank embe­reivel.” Ennek a termelőszövetke­zetnek az állattenyésztésből lehet a legtöbb haszna — folytatja. Szarvasmarha-állo­mányunk máris jó, fejleszté­sét folytatjuk. Istállót épí­tettünk tavaly, azt építünk jövőre, ez egyenesben van. Már nem volt ilyen egy­szerű csirketenyésztésünk. Tavaly 75 000 darabot nevel­tünk. Idén 15 000-et. De az idei ötödannyin ugyanannyi hasznunk volt, mint a tavalyi ötszörannyin. Aztán itt vannak az ipari növények. Csak egy példa. Az már biztos, hogy érdemes nö­velni a dohánytermesztést. De hogyan? Tavaly csak egy holdat kaphatott egy részes. Megvizsgáltuk, kik csinálták jól. Azok idén többet Is igé­nyelhetnek. De a legfonto­sabbnak a sertéshizlalási terv átalakítását tartjuk, amit a Kelet-Magyarország cikke nyomán határoztunk eL Közös hízó a háztáji ólakban Akik nem Ismerik a televí­zió november 14-1 műsorából az egyházasrádóci kezdemé­nyezést, (november 16-i szá­munkban ismertettük) azok számára leírjuk: —- Fábiánházán azokban a napokban, amikor e sorok megjelennek, a termelőszö­vetkezet több száz süldőjét vihetik haza a tagok háztáji hizlalásra. Húszkilós malacot kapnak és hozzá öt mázsa abraktápot. Minden mázsa súlytöbbletért 10 munkanapot írnak jóvá. (Egy asszony, aki­nek az évi kötelessége 150 munkanap, öt malaccal har­madát teljesítheti.) Ezenkívül megkapják a nagyüzemi fel­ár felét. Végül — s talán ez a legnagyobb előny — ki­számítottál., hogy a háztartá­si moslékon, az öt mázsa tá­pon öt malac mellett meghí­zik egy hatodik is, a tag sa­ját szükségletére. Hogy a tag­nak előny, azt fölösleges ma­gyarázni Nem lehetne annyi malac, hogy el ne vinnék. És mi a tsz előnye? Az új rendszerrel a tsz is keres disznónként 350 forintot. Hogyne érné meg?! A legnagyobb haszon azon­ban — és ezt a fábiánháziak dicséretére mondjuk — hogy egy olyan községben, ahol tu­dományos tényként az állat­tenyésztésé a jövő, terjesztik, tágítják az állattenyésztésben való érdekeltséget. Mindenki hasznára. <m*l Bárom megye pedagógusainak továbbképzése Nyíregyházán Min van haszon ? Uj mechanizmus van — mondja Nemessályi Zsolt fő- agronómus — szigorúan át kell vizsgálni céljainkat, ter­veinket Amin haszon van, azt fejleszteni. Amin nincs, azt hanyagolni. Vagy változ­tatni rajta. A Nyíregyházi Tanárképző Főiskola egy évre szóló megállapodást kötött három megye — Hajdű-Bihar, Bor­sod-Abauj-Zemplén és Sza- bolcs-Szatmár — tanácsainak vb. művelődésügyi osztályai­val: a nyíregyházi főiskolán végzett hallgatók, illetve e három megyében ma már gyakorló pedagógusok, álta­lános iskolai tanárok rend­szeres továbbképzését, ta­pasztalatcsere lehetőségét biztosítja a nyíregyházi fel­sőfokú oktatási intézmény, A megállapodás szerint a főiskola és a tanácsok vb. művelődésügyi osztályai köl­csönösen segítik — a fiatal pedagógusok szakmai képzé­se érdekében — a tudomá­nyos és kísérletező munka feltételeinek biztosítását, rendszeres óralátogatásokat, a pályamunkák kiadását, lektorálását, a levelező ok­tatás támogatását. A három megyében a művelődésügyi osztályok vállalták a megfe­lelő tanulmányi előmenetelű, magatartású, tehetséges fia­talok felkészítését, illetve a főiskolára való irányítását, a főiskola pedig — a felvételi vizsgák idején, illetve az azo­kat követő döntéseiméi fi­gyelembe veszi a három közigazgatási terület igé­nyeit A megállapodásban az, em­lítetteken túl pedagógiai na­pok, hetek közös szerve Il­se, megrendezése is szere­pel. A közös munkaprogra­mok alapján került sor a közelmúlt napokban bemuta­tó tanításokra a nyíregyhá­zi főiskola gyakorló általá­nos iskolájában, s ezekert három megye itt végzett ta­nárai és tanulmányi fel­ügyelők vettek részt — a műszaki ismeretek és gya­korlatok tanszék meghívásá­ra. Hivatása népművelő Egy öreg tanítóm mondta egyszer, amikor munkám si­kertelenségét panaszoltam el neki: „Ha úgy érzed, nem si­került megoldanod egy nehéz feladatot, aludj rá egyet, s másnap még nagyobb erővel fogj hozzá. Lehetetlen, hogy ne sikerüljön, ha te is igazán akarod!” Ezek a bíztató szavak ju­tottak eszembe, amikor Mol­nár Mátyással, a vajai műve. lődési ház igazgatójával mun­kájának eredményeiről, ku­darcairól beszélgettünk. Ne- vfe nemcsak megyénkben is­mert. hiszen irodalmi és mű­vészeti életünk számtalan képviselője Vaján megfordul­va ismerősként köszönti a falusi népművelőt. Küzdel­mes élet. szüntelenül tartó tenniakarás jellemzi Molnár Mátyás eddigi népművelő te­vékenységét. Bizony neki is sokszor jól jöttek volna a bíztató szavak, amikor egy- egy nehéz feladat megoldásé, ban magéra maradt, A mun­kájában erőt adó biztatást, segítséget nem mindig kapta meg, ennek ellenére hitt ab­ban. amit csinált ezért sike­rült eredményeket elérnie. Az ő munkáját már elisme­rik, ezért előnyben van azok. kai a fiatal népművelőkkel szemben akik most álinak pályájuk kezdetén, s ha meg nem hátrálnak a nehézségek elől ugyanolyan küzdelmes, de egyben tartalmas élet vár rájuk, mint a vajai népmű­velőre. Az 1961-ben helyreállított Vay kastély megyénk egyik legjelentősebb műemléke, amelyben 1964-ben múzeum lett. A 14 holdas parkban fekvő várkastély gondnoka Molnár Mátyás, három hó­napja függetlenített népmű­velő. ö lett a most épült va­jai művelődési ház igazgató­ja. Azért a munkáért, amit eddig társadalmi munkában végzett most fizetést kap. Igaz a község kulturális ren­dezvényei nem látványosak, mégis Sok embert vonzanak Vajára Gyakori ven’-^g a Déryné Színház. Mű vészei szívesen jönnek ide, hiszen mindig telt ház előtt játsza­nak. Az ismeretterjesztő elő­adások színvonalasak, egy­aránt foglalkoznak politikai, gazdasági és művészeti kér­désekkel. Országos hírű, ne­ves előadók fordultak meg itt a közelmúltban: Korotía Mik­lós író, Boros Géza festő, Köpeczi Béla akadémikus. Lőrincze Lajos és még sokan mások Az előadások látoga­tói között gyakori a környező községektől jött vendég, sőt Nyíregyházáról is sokan utaz­nak oda egy-egy érdekesnek ígérkező előadás meghallga­tására. Az új művelődési ház klub­szobája móa üres. hiányza­nak a székek, bútorok, azok nélkül pedig nem lehet meg­kezdeni a munkát. Nem volt könnyű megszerezni a pénzt a berendezések megvásárlá­sához. de végül is sikerült Levél a járáshoz, megyéhez, minisztériumba. személyes tárevaló'-ok uta^vetée. vesze­kedés. míg végül meglett az eredménye a sok fáradozás­nak. A minisztériumtól 35 ezer forintot kannak és 60 ezer forint értékű képzőmű­vészeti alkotást. A helyi ter­melőszövetkezet 15 ezer fo­rinttal járul hozzá a költség gekhez, ötezer forintot pedig a szakmaközi bizottság aján­lott fej. Molnár Mátyás a népmű­velő munkában a klubfoglal­kozásokat tartja igen fontos­nak, mivel ott van lehetőség a leginkább a széles körű is­meretterjesztésre és közvet­len nevelésre Eredményesen működik .a krónikaíró ét honismereti szakkör, amely­ben felnőttek és gyerekek szívesen dolgoznak. Most Vs." Adám halálának 250. évfor­dulójára készülnek. össze­gyűjtik Rákóczi udvari mar- salljának emlékeit, a kuruc- kori hagyományokat. Vaja híres, neves község lett az utóbbi években. • A múzeum gazdagodó gyűjte­ménye és a színvonalas nép­művelő munka vonzza a szépet kedvelő emberekt . Vaja hírét elviszik az ország különböző részeibe, azok az írók, költők, képzőművészek', tudományos munkát végző emberek akik a várkastély alkotószobáit időnként fel­keresik S hogy a falu Ide eljutott szívós, kitartó mun­kát igenvelt attól, aki a mú­zeumot megalapozta. gyű jtv . menyét gazdagította, s a né­pet megismertette a szép fo­galmával, Tomasovszky Istvia

Next

/
Thumbnails
Contents