Kelet-Magyarország, 1968. december (25. évfolyam, 282-306. szám)
1968-12-08 / 288. szám
EAPPWKTART A tHABOB CSV. EVFOLTAM, 288. SZÄM ÁRA: 1 FORINT 1968- DECEMBER 8, VASÁRNAP Riport Vállajról 3. oldal Kérem a panaszköny vet! 14. oldal) A milliomos hagyatéka (4. oldal) Lesz*e sportcsarnok Nyíregyházán ? (11. oldal) Megemlékezés a Vörös Újság megjelenésének 50. évfordulójáról r Á magyar kommunista saj tó születésnapja, a Vörös Újság megjelenésének 50. évfordulója alkalmából a Ke- let-Magyarország szerkesztő bizottsága fogadást adott a szerkesztőség tanácstermében. A megemlékezésen többek között megjelent Orosz Ferenc. az MSZMP Szabolcs- Szatmár megyei Bizottságának első titkára, dr. Fekszi István, a megyei tanács vb elnöke. Gombás Sándor, a megyei pártbizottság titkára, Kanda Pál. az SZMT vezető titkára, a megyei párt-vb tagja. Murczkó Károly, Nyíregyháza Városi Pártbizottság első titkára, Markovics Miklós, a megyei pártbizottság osztályvezetője, Gulyás Emil- né dr, a megyei tanács vb elnökhelyettese és Oláh Gyula kommunista veterán, nyomdai szakmunkás. Ordas Nándor, a lap fő- szerkesztője, a megyei pártA képen balról Jobbra: Dr. Fekszi István, Murczkó Károly, Randa Pál, Orosz Ferene, Ordas Nándor, dr. Gombás Sánd oe, Koszorúzás! ünnepség a Visegrádi utcában A magyar sajtó napja és a Vörös Újság megjelenésének 50. évfordulója alkalmából szombaton koszorúzási ünnepséget rendeztek a Visegrádi utcában annál a háznál, ahol először adott otthont az első legálisan megjelenő kommunista lap szerkesztőségének. Az ünnepségen megjelentek . a magyar újságírótársadalom, a magyar sajtó vezető személyiségei, a szerkesztőségek, a tájékoztatási és hírközlési szervek küldöttségei. A Vörös Újság megjelenésének évfordulóját Romját Irén, a Magyar Újságírók Országos Szövetségének alelnöke méltatta. A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága nevében Jakab Sándor, a KB osztályvezetője és Katona Imre, a Budapesti Pártbizottság titkára, a Központi Bizottság tagjai helyeztek el koszorút. A Népszabadság nevében Gosztonyi János fő- szerkesztő és Vadász Ferenc, a szerkesztő bizottság tagja, a Magyar Újságírók Országos Szövetsége képviseletében Barcs Sándor, a MUOSZ elnöke, az MTI vezérigazgatója és Siklósi Norbert, a MUOSZ főtitkára a Tájékoztatási Hivatal nevében dr. Lindner László és Pataki László helyezett el koszorút. Elhozták a megemlékezés virágait a nyomda, a papíripari és a sajtó dolgozói szakszervezetének, a művészeti dolgozók szakszervezetének képviselői. Tanácstagok továbbképzése Egy tömegpolítikai akció kezdeteként megalakult a megyei tanács továbbképzési albizottsága a megyei tanács, vb szakosztályai, a Hazafias Népfront, a TIT és a megyei művelődési központ munkatársainak részvételével, szombaton délelőtt a megyei tanács vb. termében. Az ülésen dr. Fábián Lajos, a megyei tanács vb. titkára tartott referátumot. Nyolcezer Szabolcs—Szat- már megyei községi tanácstag részvételével januárban indul, s márciusban fejeződik be a ' továbbképzés, melynek fő célja a szocialista községpolitikai szemlélet kialakítása. Az 1969, évi népgazdasági terv bizottság tagja ismertette a Vörös Újság megalakulásának körülményeit és a kommunista sajtó munkásainak félévszázados harcát. 4 A magyar kommunista sajtó egyidős a párttal, amely 1918. november 24-én alakult meg, s csak anyagi és technikai nehézségek miatt jelent meg az első példánya december 7-én. Egyidős, hiszen a párt látva a történelmi pillanatot, a jorradalmi helyzetet, úgy határozott, hogy az őszirózsás polgári forradalmat továbbfejleszti proletárforradalommá, s megteremti Magyarországon a dolgozó nép hatalmát. Ehhez újságra volt szükség, amely gyorsan és széles körűen ismerteti az elveket, a programot, és mozgósítja a munkásosztályt a hatalom átvételére Rendkívül nehéz körülmények között, a magához tért burzsoázia rendőri fenyegetései és atrocitásai közepette az Ügynök utca 14. szám alatti ház egyik lakásában alakult meg a szerkesztőség. Kun Béla, Rudas László, László Jenő és Vágó Béla kaptak elsőnek megbízatást a lap szerkesztésére. Nem sokkal később hazaérkezett Oroszországból Szamuely Tibor. aki átvette a lapszer- kesztes vezetését. December 7-én jelent meg a Vörös Újság első száma. Nyílt, merész hangja azonos volt a nagy tömegek érzelmeivel Azonosult a mérhetetlen szenvedésekben, ki- ssákmányoltságban, a rablóháborús célok érdekében vágóhídra küldött százezrek óhajaival. Megszületett a szabad sajtó Magyarországon, Ahogy Lenin írja 1917. noOrosz Ferenc, a megyei pártbizottság első titkára pohárköszöntőjében meleg szavakkal üdvözölte a szabolcsi újságíró társadalmat, elisnje* vemberében: burzsoázia sajtószabadságon azt értette, hogy a gazdagoknak szabadságukban áU lapokat kiadni, a kapitalistáknak szabadságukban áll meghódítani a sajtót, ami a gyakorlatban világszerte mindenütt, a legszabadabb országokat sem véve ki, a sajtó megvásárolha- tóságára vezetett. — A munkás és paraszt kormány sajtószabadságon azt érti, hogy a sajtó felszabadul a tőke igája alól, hogy a papírgyárak és nyomdák átmennek az állam tulajdonába A Magyar Tanácsköztársaság valóban szabaddá tette a sajtót mindenféle nyílt, vagy rejtett cenzúrától, megszabadította a különféle tőkés csoportoktól és üzleti érdekeltségektől, s a munkásosztály felszabadításának, a proletár- hatalom megteremtésének szolgálatába állította. A magyar sajtó haladó munkásai számára először volt adott az a két előfeltétel, amelyet Engels minden sajtótevékenység alapkövetelményeként jelölt meg: „Az első a'teljes sajtó- szabadság, a második annak biztos tudata, hogy szavunk éppen ahhoz a közönséghez jut el. amelyhez szólni akarunk. Szemmel kísérhetjük minden egyes szavunk hatását. Látjuk, hogyan találnak telibe az egyes cikkek, mintha csak gránátok lennének, amint szétvetik őket a bennük lévő robbanóanyagok”. A Vörös Újság meg nem alkuvó eszmeiséggel, forradalmi érettséggel teljesítette történelmi feladatát. A Magyar Tanácsköztársaság vérbe főj. rően szólt tevékenységűkről és további sikereket kívánt munkájukhoz, amely a szocializmus teljes felépítését szolgálja. S* tása után Illegalitásba szorult a párttal együtt. A kommunisták röplapokkal, brosúrákkal terjesztették a forradalom eszméit, tartották ébren a szocializmus gondolatát, szabadságukat, életüket kockáztatva, áldozva. T942- ben a háború kellős közepén jelent meg a Kommunisták Magyarországi Pártjának illegális központi lapja, a Vörös Újság méltó utóda, a Szabad Nép. Hirdette, hogy a fasiszták el fogják veszteni a háborút, kiadta a jelszót a független, szabad, demokratikus Magyarországért. Az év májusában a horthysta rendőrség felfedezte a lap nyomdáját, Rózsa Ferencet, a Szabad Nép első szerkesztőjét halálra kínozták. De a munkatársak többsége is életét adta. 1944 szeptemberében jelent meg újra a Szabad Nép. Elég a háborúból, halál a német megszállókra! — hirdette az illegális kommunista lap. 23 éve szabadon jelenik meg Magyarországon a kommunista sajtó, köztük a mi lapunk, a Kelet-Magyarország is. A Vörös Újságra emlékezve, az 50 esztendő véres áldozataira, majd az újjáépítésért, a szocialista haza megteremtéséért folytatott küzdelmekre. büszkén érezzük, hogy mi is utódok vagyunk. A szabad Magyarország társadalmában végezzük tisztes feladatunkat: tolmácsoljuk a párt szavát, a párt eszméit, megyénk dolgozó népének, illetve tolmácsoljuk, jelezzük pártunknak, a nép gondjait, problémáit és as örömöt. A Miniszhe r tanács Tájékoztatási Hivatala kösd*: A kormány megtárgyalta és jóváhagyta az 1969 évi nép- gazdasági tervet Megállapította, hogy 1968-ban a népgazdaság zavartalanul állt át az új mechanizmus viszonyaira. Az idei tapasztalatok azt bizonyítják, hogy mai gazdaságirányítási rendszerünk alkalmas a központilag elhatározott gazdaságpolitikai célok és a népgazdasági terv megvalósítására, a helyi ön- tevékenység kibontakoztatására, a szocialista tervgazdaság továbbfejlesztésére. A népgazdaság fejlődése 1968-ban általában megfelel a tervezettnek, a növekedés egyes területeken az előirányzottnál valamivel gyorsabb ütemű. A társadalmi termék és a nemzeti jövedelem 5—6 százalékkal, a fogyasztás körülbelül 6 százalékkal, a felhalmozás — a tervezett 1—2 százalék helyett — mintegy 4 százalékkal emelkedik. Az ipari termelés a tervnek megfelelően várhatóan 5—6 százalékkal nő. A termékek választéka a korábbinál jobban megfelel ugyan a szüE- ségleteknek, de korszerűségben, minőségben még sok termékünk nem éri el a kívánt színvonalát. Az iparban foglalkoztatottak száma több mint 3 százalékkal nő, a termelékenység azonban nem emelkedik olyan arányban mint kívánatos lenne. A viszonylag jelentős létszám- emelkedés mellett egyes területeken és szakmákban munkaerőhiány mutatkozik. Az építőipar ez évi teljesítménye kb. 8 százalékkal haladja meg a tavalyit, ugyanakkor a dolgozói létszám mintegy 6 százalékkal bővült. Ez azonban még nen elégséges ahhoz, hogy az épí tőipar ki tudja elégíteni a növekvő építési igényeket A mezőgazdaság termelése a rendkívüli kedvezőtlen időjárás ellenére is kis mértékben meghaladja a múlt évit. Kenyérgabonából több termett a tervezettnél, s jó a szemestakarmány-termés is. Szálastakarmányokból, burgonyából, s néhány zöldség- és gyümölcsféléből az előirányzottnál alacsonyabb volt a termés. Az állattenyésztés termelésének értéke meghaladja a tervben számítottat; a sertés- és szarvasmarhaállomány azonban az év elejei kedvező fejlődés után csökkent Beruházásokra az év végéig várhatóan nagyobb ösz- szeg kerül felhasználásra a tervezettnél. Elkészült, illetve az év végéig átadásra kerül — többek között — a hódmezővásárhelyi edénygyár, a lágymányosi telefonközpont a Borsodi Vegyi Kombinát nitrogénműtrágya gyára, a siófoki 400 ágyas kórház és rendelőintézet, Balatonará- cson 750 személyes szálloda, stb. A beruházási igények és a kivitelező kapacitások között a több év óta fennálló feszültség nem csökkent a kívánt mértékben. A külkereskedelmi forgalom mintegy 6—7 százalékkal meghaladja a tavalyit, s a forgalom egyenlege is kedvezőbb a múlt évinél. A lakosság pénzbevételei a számított 6—7 százalék helyett 8—9 százalékkal magasabbak a tavalyinál. A fogyasztói árszint emelkedése alacsonyabb a számítottnál. A munkások és alkalmazottak reáljövedelme az előirányzott 3—4 százalékkal szemben várhatóan 5—6 százalékkal, a parasztságé ennél valamivel nagyobb mértékben nő. Az egy keresőre jutó reálbér a számított 1,5—2 százaléknál szintén nagyobb mértékben, mintegy 2—2,5 százalékkal emelkedik. A* 1969 évi népgazdasági terv a harmadik ötéves tervben kitűzött gazdaságpolitikai célok megvalósítását hivatott szolgálni. Ennek érdekében — a gazdaságirányítási rendszer reformjának erőteljesebb kibontakozása útján — biztosítani kell: — a fogyasztó rácra a jő árukínálat fenntartását, a választék bővítését; — a beruházási tevékeny« ség hatékonyságának fokozását, a beruházási kereslet és kínálat közötti összhang javítását; — a külföldi versenyképesség növelését, a külkereskedelmi áruforgalom egyenlegének tervezett alakulását. Nemzeti jövedelem« beruházások A tervben megszabott követelményeknek — figyelembe véve a népgazdaság jelenlegi helyzetét — viszonylag mérsékelt fejlődési ütem mellett lehet eleget tenni. Ezért az 1969 évi népgazdasági terv a tavalyihoz hasonlóan a társadalmi termék és a nemzeti jövedelem 5—6 százalékos emelkedését irányozza elő. A beruházások a terv szerint az ideihez képest 6—7 százalékkal növekednek, várhatóan elérik a 73 milliárd forint értéket. Az építőipar tervezett fejlődése lehetővé teszi az előirányzott beruházások építési igényeinek kielégítését . Bizonyos építőipari munkáknál, illetve aa ország egyes körzeteiben azonban a kereslet és a kínálat közötti feszültség — bár az eddigieknél kisebb mértékben — továbbra is fennmarad. (Folytatás a 2. oldaton! VILÁG PRO LETÁRJ AI, EGYES ÜLJ ETEK I
