Kelet-Magyarország, 1968. december (25. évfolyam, 282-306. szám)

1968-12-07 / 287. szám

XXV. EVFOLTAM, 28’. SZÄM »68. DECEMBER 7, SZOMBAT . t AFP ff K TARTAT VS• A * Oft TiborszáJIás talpra állt <3. cidal) Kenyérlevee az ingyeukomhán <3 oldal) A rádió és tv jövő heti műsora (4. oldal) Leleplezték a bezdédi szélhámost f? oldal) ,1 mcytf SAJTÓ SÁPJAALKALMÁBÓL Kádár János levele a sajtó dolgozóihoz Ás Újságíró Szövetség ünnepi választmányi ülése az tDOSZ-$zékházhűn Több építkezést határidő előtt fejeznek be Kedvező hírek a két építőipari vállalattól As első legális kommunista lap, a Vörös Újság megjele­nésének 50. évfordulója tisz­teletére pénteken az ÉDOSZ- székházban ünnepi választ­mányi ülést tartott a Magyar Újságírók Országos Szövetsé­ge. A résztvevőket — újság­írókat, riportereket, a Ma­gyarországon dolgozó külföldi tudósítókat — már a bejárat­nál kedves meglepetés fogad­ta: valamennyiüknek át­nyújtották a Vörös Újság 1913 december 7-én megjelent első számának az eredetivel azonos formájú lenyomatát A választmányi ülésen megjelent és az elnökségben foglalt helyet Szirmai István, a Magyar Szocialista Munkás­párt Politikai Bizottságának tagja, Aczél György és Pullai Árpád, az MSZMP Központi Bizottságának titkárai, Jakab Sándor, az MSZMP KB agi- tációs- és spropaganda osz­tályának vezetője. Komját Irénnek, a MUOSZ alelnöké- nek megnyitó szavai után Barcs Sándor, a MUOSZ el­nöke, a Magyar Távirati Iro­da vezérigazgatója mondott ünnepi beszédet. Méltatta a Vörös Újság megszületésének jelentőségét, szólt elődeiről a Szóvjet-Oroszországban meg­jelent magyar nyelvű hadifo­goly lapokról, majd kiemel­te: a Vörös Újság az osztály­harcot hirdette-sürgette, ter­mészetes hát, hogy az uralko­dó osztály egész rendőri ap­parátusát, minden elnyomó hatalmát latba vetette, hogy megsemmisítse a munkás­mozgalom szókimondó harcos lapját. — A kis lapban, amely ele­inte csak hetenként egyszer, tíz- tízezer példányban jelent meg, mind erőteljesebben ki­domborodott a harcos szel­lem. Küzdött a polgári és a szociáldemokrata sajtó rága­lomhadjárata, bolsevistaelle- nes kirohanásai ellen. Gyor­san fejlődött, s szerkesztői azt is felismerték, hogy az olvasó oktatása és felvilágo­sítása rendkívül fontos fel­adat ugyan, de egy korszerű lap számára nem kevésbé lényeges a politikai program, a - olvasó becsületes, egyenes és okrétű informálása a bél­és külpolitikai eseményekről. Ünnepi beszédét a nap­jaink sajtójáról szóló szavak­kal zárta Barcs Sándor. Hang­súlyozta, hogy sohasem volt Magyarországon olyan nép­szerű a sajtó, mint ma. A napilapok példányszáma 2 250 000, a hetilapoké több mint négy és fél millió, s két és fél millió rádióhallgatót valamint 1 322 000 televízió előfizetőt tartanak nyilván. — Ma már túlzás nélkül el­mondhatjuk. hogy nincs ha­zánknak a városoktól még olyan távoleső, eldugott csücs­ke sem, ahová a korszerű hírközlés egyik vagy másil formája ne vinné el a párt, r kormány szavát, a manriz mus—lenínlzmus tanításait. ; haladó szePnmű kultúrá* Nine's olyan falu és alig akad elvan ház. amelyben az írott szó. vagy az elektromos hul­lámokon' terjedő hang ne ke­resné fe! népűnket örömében és bánatában, ne segítené tá jékozódását a politika bonyo iult változásaiban. Azt hi­szem minden különösebb hi­valkodás nélkül azt is meg­állapíthatjuk, hogy lapjaink változatosak, az újságírói mű­fajok széles skáláját vonul­tatják fel és színesen, sokré­tűen segítik nagy gazdasági terveink megvalósítását, a kulturális forradalom tovább­fejlesztését, a szocialista tár­sadalom felépítését. Néhány nappa1 ezelőtt, a Központi Bi. zottság ünnepi ülésén állapí­totta meg Kádár János, hogy a sajtó hatalmi eszköz is. „Nem felejtjük el és nem szabad elfelejtenie másoknak A hosszan tartó tapssal fo­gadott beszéd után Szirmai István, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja emelke­dett szólásra. — Kedves elvtársak! A most áttekintett múlt fél év­százados távlatból már törté­nelem. Most visszatekintve, már indulatoktól mentesen beszélhetünk arról, hogy a kommunista sajtó akár legá­lisan, akár illegálisan, nyom­tatásban vagy kézi sokszoro­sításban jelent meg, mindig a legnemesebb emberi gondo­latokat hirdette, az egyetemes emberi haladásért, az embe­rek felszabadításáért, a jobb és gazdagabb életért, a bé­kéért mozgósított. Ez a sajtó volt az egyetlen Magyarorszá­gon is, amely következetesen hirdette, hogy a lenini út, a bolsevikok útja, a szocialista forradalom a követendő: az egyetlen sajtó, amely követ­kezetesen harcolt a nemzeti szabadságért, függetlenségért Erre a múltra a sajtó mai munkásai is büszkék lehetnek. A múlt azonban elsősorban a történészeké — a sajtó munkásaié a jelen és a jövő. A jelen bonyolultabb, ma ne­hezebb áttekinteni és mélyen feltárni a világ különböző tájain erjedő, születő és el­haló előre és hátra húzó fo­lyamatokat, amelyek mögött osztályerők harca dúl. Nehe­zebb megtalálni és hirdetni a helyes osztályálláspontot. — A XX. század második felében — amely anyagiak­ban, technikában, tudomány­ban és kultúrában gazda­gabb. mint az első —, dacára az erőviszonyok jelentős meg­változásának, nem sikerült biztosítani még az emberiség­nek a félelem nélküli életet. Még léteznek imperialista erők. amelyek folytatják az embermillíók elnyomását, a faji üldözést, a népek, nem­zetek közötti uszítást, megal­kotják ennek ideológiáiát és kiépítik szervezeteit. Féléi, netes arányú fegyverkezés 'olyik. Nyilvánvalóan nem 'ehet fontosabb feladata a izocialista sajtónak, mint le- 'eplezni ezeket az emberte­len erőket, népellenes esz­méiket, s a toll, a betű növek­vő hatalmával segíteni a bé­ke megőrzését — Idehaza nyugodt az élet, a nép magáévá tette a párt proiiramját és szorgalmasa« sem* — mondotta — „hogy Magyarországon 1956 őszén a hatalomért vívott egyik vé­res csata éppen a rádió épü­leténél, annak birtoklásáért folyt.” — Ma, az 50. évfordulón olyan országból nézünk vissza a Tanácsköztársaság és a Vö­rös Újság korára, amelyben a magyar munkásosztály vég­leg és visszavonhatatlanul kezébe vette a hatalmat. S a munkásosztály harcának mindvégig hűséges segítőtár­sa volt, s az is marad a sajtó, és a sajtó munkása, a magyar újságíró. dolgozik a szocializmus tel­jes felépítésén. A szocializ­mus építése során is találkoz­tunk már nehéz akadályok­kal, buktatókkal és az élet, a fejlődés különböző fokain felvet újabb és újabb problé­mákat ugyanakkor visszahoz ismét és ismét sok elavultat, fölöslegeset. Az új gondok, a fejlődés során jelentkező új problémák megoldásában, a régi vagy az újabban kelet­kezett rossz elutasításában se­gíteni — ez most a magyar újságírók dolga. Vállalják és hirdessék a magyar munkás- osztály forradalmi harcát, amelynek célja mindannyiunk álma: az osztály nélküli tár­sadalom, a kommunizmus. A tőkés világ idealista gondol­kodói nem tudnak elfogad­ható jövőt mutatni az embe­riségnek, erre csak a marxiz­mus—leninizmus hirdetői ké­pesek Eszmei harc folyik és ez része a nemzetközi osztály­harcnak. Ebben legyenek a sajtó munkatársai gondolat- gazdag fegyveresek, élenjárók, a Magyar Szocialista Mun­káspárt nemzeti és interna­cionalista politikájának hívei. Szirmai István ezután fel­olvasta Kádár Jánosnak, az MSZMP Központi Bizottsága első titkárának a MUOSZ vá­lasztmányához, a sajtó dolgo­zóihoz intézett levelét. A le­vél a következőképp hangzik: „KEDVES ELVTÄRSAK! BARÁTAIM! A Magyar Szocialista Mun­káspárt Központi Bizottsága nevében a magyar sajtó nap­ján elvtársi megbecsüléssel köszöntőm önöket és a sajtó minden dolgozóját. A hagyományos ünnep fé­nyét növeli, hogy ez évben egybeesik az első magyar kommunista lap, a Vörös Új­ság megjelenésének 50. évfor­dulójával. A kommunista, a haladó sajtó félévszázados története arról tanúskodik, hogy pártunk, a magyar mun­kásosztály, a magyar nép mindig hűséges harcostársak­ra, szövetségesekre talált az írott szó elkötelezett és hoz- hozzáértö munkásaiban a ha­talomért, a nemzeti felemel­kedésért, a haza szabadsá­gáért és függetlenségéért ví­vott küzdelemben. fíVslytatás a 2. «lúaleaí Közeledik as év vége, minden vállalat számba ve­szi erőit, felméri a még előtte lévő munkát és teljes erővel nekilendül a tervek és ha­táridők teljesítésének. A Sza­bolcs megyei Építőipari Vál­lalat jelentősebb munkái között szerepel még ez évben 104 lakás átadása Nyíregy­házán. Ebből a Szarvas utcai hatvan lakás átadását a na­pokban megkezdték. Decem­ber 17-én a Vécsey utcában 20 lakás, 30-án pedig az Ösző- lő utcában 24 lakás műszaki átadására kerül sor. Decem­ber 31-re tervezték a Búza té­ri ABC áruház átadását, a határidőt itt is betartják. Amennyiben az időjárás is kedvez az építőknek, úgy a hónap végéig a beköltözhető- ségig átadnak a Nyíregyházi VAGÉP Vállalatnak egy csarnokot. A fehérgyarmati téglagyár átadási határideje a tervek szerint 1969. május 31. volt. Az építőipari válla­lat munkáját már befejezte, s amennyiben az építésben közreműködő társvállalatok "is végeznek, akkor az átadás­ra sor kerül január első nap­jaiban. Szintén határidő előtt adják át a kisvárdai VULKÁN két üzemcsarnokát. A sátuműhely és a segédcsar­nok átadásának eredeti ha­tárideje december 31 volt. Az építők munkájukat befejezve december II-re tűzték ki a műszaki átadás idejét. Részhatáridős munkáik közül egyik legjelentősebb a Nyíregyházi Almatároló bő­vítése. Itt január 2-ig techno­lógiai szerelésre alkalmassá tesznek hat hűtőkamrát. Me­gyén kívüli munkáikban is tartják a határidőket a válla­lat dolgozói. A napokban Sze­rencsen adták át az ország egyik legszebb egyedi terve­Péntek reggel Budapestre érkezett Frantisek Hamouz, a Csehszlovák Szocialista Köztársaság kormányának el­nökhelyettese. Itt-tartózkodása során megbeszélqséket folytat a nemzetközi gazdasági együtt­működés időszerű kérdéseiről Fock Jenő fogadta Fock Jenő, a Miniszterta­nács elnöke péntek délután fogadta Frantisek Hamouzt, a csehszlovák kormány elnök- helyettesét. A megbeszélésen Szófiában pénteken délután ünnepélyes keretek között aláírták a magyar—bolgár kulturális és tudományos együttműködési egyezmény 1969—70 évre szóló munka- tervét. Az okmányt magyar részről Demeter Sándor, a Kulturális Kapcsolatok Inté­zetének a! elnöke, bolgár rész­ről Joszif Toskovj a külföldi kulturális kapcsolatok álla­mi bizottságának alelncke ír­ta alá. zésű gimnáziumát. Csupán a a tornatermi rész átadása ké­sik, mivel az építettőK kivite­lezés közben kérték a terv­módosítás). A hollóházi por­celángyárban egy kemence- csarnokot adtak át a napok­ban rendeltetésének, míg a hónap végéig egy kazánház építési munkáját is befejezik. Az elmúlt évekhez viszo­nyítva az 1968-as évet úgy zárja a Szabolcs megyei Épí­tőipari Vállalat, hogy min­den munká,t sikerül határidő­re elvégezni, a következő évet így tiszta lappal kezdhetik. Az Építő és Szerelő Válla­lat dolgozói is betartották a szerződésekben rögzített ha­táridőket. Átlagban harminc nappal korábbi átadást mu­tatnak ki felméréseik. A kö­Elvtársi, baráti hangulatú ünnepségen adták át csütör­tökön Budapesten száz, Sza­bolcs-Szatmár megyében pat­ronáló munkát végző elvtárs­nak a megyei pártbizottság elismerését, a KMP megala­kulása 50. évfordulója alkal­mából. Évek óta a budapesti V. kerület intézményeinek kom­munistái patronálják me­gyénk termelőszövetkezeteit, a kerületi pártbizottság szer­vezésében, támogatásával. Munkájuknak jelentős ered­ményei vannak. A rendszeres patronálás mellett minden évben 35—40 tan folyam veze­tő segíti megyénkben a téli politikai tanfolyamok szerve­zését, előadásait. Apró Antallal, a Miniszterta­nács elnökhelyettesével, Ma­gyarország KGST képviselő­jével és dr. Ajtai Miklóssal, a Minisztertanács elnökhe­lyettesével, a magyar—cseh­szlovák gazdasági együttmű­ködési bizottság magyar tago­zatának elnökével. Frantisek Hamouzt jelen voltak Apró Antal és dr. Ajtai Miklós, a Miniszter- tanács elnökhelyettesei, to­vábbá Jozef Pucsik, a Cseh­szlovák Szocialista Köztársa­ság budapesti nagykövete. Az aláírt munkaterv jelen­tősen bővíti a két ország kul­turális együttműködését, elő­irányozza szakemberek köl­csönös tanulmányait, művész- együttesek, kiállítások cseré­jét. A terv szerint 1969-ben Magyarországon vendégszere­pei a Szófiai Szatíra Szín­ház társulata. A munkaterv számos rendezvényt irányoz zeímúitban átadott íétesitmé­nyék közül jelentősebbek vol­tak: a balkányi bölcsőde, a kemecsei és a nyírteleki 8—8 tantermes iskola, a Nyíregy­ház Kertészeti Vállalat új műhelycsarnoka, és a napok­ban elkészült a kisvárdai sza­kaszmérnökség székháza. De­cember hónapban már csak 3 lakást kell átadniuk Nyír­egyházán a KlSZ-lakóteie- pen, ezt a munkát is befeje­zik határidőre. A vállalat dolgozóinak többsége már a jövő évi munkákon dolgozik. Megkezdték a tyukoai. a dombrádi iskola és a fehér­gyarmati MüM-iskola építé­sét Nagyobb beruházással készülő munkáik közül meg­kezdték a rakamazi ktsz épí­tését is. Hazánkba érkezeit Frantisek Hamouz, a csehszlovák kormány elnökhelyettese Találkozás a tsz pafrmiá&éRkai Az Építési és Városfejless; tési Minisztériumban megtar­tott ünnepségen jelen volt dr. Fekete Károly, a buda­pesti V. kerületi pártbizottság első titkára. A szabolcsi ter­melőszövetkezetek megerősí­téséért végzett áldozatkész^ eredményes munka elismeré­seként a megyei pártbizottság köszönetét, valamint emlék­tárgyakat Markoviéi Miklós, a megyei pártbizottság osz­tályvezetője adta át. Beszédé­ben méltatta a patronáló mozgalom eredményeit, meg­köszönte az eddigi munkát, s kifejezte: az elkövetkezőkben is számítanak az V. kerület kommunistáinak segítségére termelőszövetkezeteink to­vábbi megszilárdításában. Ünnepi ülés Az állam és az egyházak közötti egyezmény 20. évfor­dulójáról a szabad egyházak tanácsának tagegyházai or­szágos ünnepi ülésen emlé­keztek meg. Palotay Sándor, a szabad egyházak tanácsának ügyvezető igazgatója az egyez­mény jelentőségének méltatá­sa során kiemelte, számukra külön nagy jelentőséggel bír, hogy államunk nem egyolda­lúan határozta meg .az egy­házak kötelességeit és jogait, hanem a jelenlegi normatívák az állam és az egyházak kö­zötti tárgyalások folyamán jöttek létre. Az ünnepségen megjelent és felszólalt Prantner József államtitkár, az állami egyház­ügyi hivatal elnöke. Befejeződött a™ atomenergia- ügynökség értekezlete Az ENSZ nemzetközi atomenergia-ügynöksége négy­napos szakértői értekezletet tartott Budapesten. A tanács­kozáson 15 ország neves tu­dósai és kutatói tárgyaltak a vízszennyeződési vizsgálatok nukleáris technikai módsze* reinek tapasztalatairól. Szirmai István felszólalása 4 magyar—bolgár kulturális együttműködés munkaterve ARA: 70 FILLÉR vitás pmrarrÁRJAi, t i m** •

Next

/
Thumbnails
Contents