Kelet-Magyarország, 1968. december (25. évfolyam, 282-306. szám)
1968-12-04 / 284. szám
1ÍW* *eeemí>«‘ I. KTT FT MAeTAWMW*« f eNM Meddig lehet ráfizetni? Az egyik gazdasági vezető találomra így fogalmazta meg a reform eddigi tapasztalatait: „A termelésben nincs lényeges változás, de azt mái tudjuk, minek kell megváltoznia”. És ez az új mechanizmus teremtette tisztánlátás egyattalán nem lebecsülendő eredmény. Minden vállalatnál immár pontosan tudják, hogy melyik termékük gyártása, értékesítése gazdaságos a hazai és a külföldi piacon, s melyikre fizet rá az ország. (Vagy úgy, hogy az export igényel állami támogatást, vagy úgy. hogy az importcikk — esetleg a hazailag gyártott konkurens termék — kerül kevesebbe.) És ez a tisztánlátás, amely a vállalat előremutató anyagi érdekeltségével is párosul, a céltudatos döntés és cselekvés. a holnapi gazda, sá "os termelés alapja. Mindezzel nem kívánjuk a fe' smeres és a cselekvés kötött meglévő különbséget feltétlenül igazolni, s a türelmetlenség jogosultságát tagadni. Messzebb járhatnánk a bátor elhatározásokban, a termelés szerkezetének átalakításában. akkor is, ha jól fud'uk, hogy nem lehet a féaí, a hagyományos cikk gyártását beszüntetni, máról holnapra. A folyamatos ellátás, a gazdaságosabb hazai és importforrások megszervezése is időt igényel. M'«inkább türelmet, időt kf. váft a termelő Vállalat átállítása a gazdaságtalan, ráfi-1 zetéses cikkekről kifizetődő termékek gyártására. A reform fokozatos kibontakozása lehetővé teszi a ’’álla latok átgondolt intézkedéseit, a termelés összetételének megrázkódtatásoktól, kapkodástól mentes átalakítását. Ezért is fizetnek az idén magas állami visszatérítést, dotációt és adnak más kedvezményt, engedményt a vállalatoknak. Ezek összege, mértéke jövőre és azután egyre csökken. Szükséges azonban itt megjegyezni, hogy a gazdálkodás idei feltételeit az indokoltnál kissé lazábbra szabták. Részben tapasztalatlanság miatt, részben a vállalatok „harcolták” ki a jogtalan előnyöket, állami kedvezményeket. Ezért jövőre u szigorítás mértéke is nagyobb lesz, több erőfeszítést igényelve a vállalatoktól. A probléma azonban meglehetősen összetett, mert ha például egyetlen cikk, vagy alkatrész ráfizetéses, annyi nagyvonalúságot elvárhatunk a vállalattól, hogy azt tovább gyártja, főként, ha ehhez kimutatható népgazdasági érdek is fűződik. A gazdaságossági szemlélet nem jelenthet tehát kisstílű anyagiasságot az üzleti politikában. De ebhez nyomban tegyük hozzá: az üzleti nagyvonalúság is megengedhetetlen akkor, amikor a vá'lalal egésze ráfizetéses, s állami támogatásból és dotációból tartja fenn magát. A türelmi idő senkit nem nyugtathat meg, s nem vezethet a gazdaságtalan termelés igazolására, tartósítására, hanem csakis az átalakulást, a változást szolgálhatja. Előfordulhat, hogy a vállalat nem képes a meglévő ráfizetéses terméket sem gazdaságossá tenni, sem más nyereséges cikkel kicserélni. Ilyenkor célszerűnek bizonyulhat a termelés, a létszám csökkentése, átcsoportosítása más vállalathoz. Ilyen intézkedésre eddig még nem került sor — tudomásunk szerint sehol, ezt egyelőre nem is tervezik — noha köztudott, hogy sok vállalat dolgozik nagyobb állami támogatással s az igen gazdaságosan termelő üzemek pedig létszám (vagy ritkábban anyagi hiánya miatt képtelenek keresett cikkeik gyártását fokozni. A Veszteségesen termelő üzemek csak a saját kényelmüket nézik, amikor az irányító szervektől még több türelmet és megértést Kérnek Érveik közt két tényező ismétlődik Az egyik a szocialista humánun, a apellál mondván, hogy munkát keli adni a dolgozóknak. Ez az érvelés figyelmen kívül hagyja hogy többnyire a dolgozók javát is szolgálná, ha a nagv perspektíva előtt álló, igen nyereségesen termelő v illalathoz kerülnének. A másik érv, amelyet a veszteséges termetes, az állami támogatás fenntartása mellett hangoztatnak: nem tehetünk róla, hogy éppen mi gyártjuk azt a terméket, ne is sújtsanak miatta. Valóban a kialakult helyzet a régi mechanizmus objektív terméke. (S lehet, hogy a tavaly még nyereséges cikk lett egycsa- pásra veszteséges.) De ahogy a vásárló, a fogyasztó nem hajlandó a vételárban megfizetni a vállalati veszteséget, ugyanígy az állam is csak feltételesen és átmenetileg vállalhatja ezt magára. A reform kibontakozásának egyik jellegzetessége: növekszik a piaci mechanizmus szerepe és egyre Kevésbé választhatók szét a munka, a gazdálkodás szubjektív és objektív körülményei. Ha növekszik a piaci konkurren- cia és csökken az eladási ár, hiába nem tehet róla a vállalat, anyagilag mégis kénytelen viselni a következményeket. Fordított helyzetben pedig haszonélvezője lesz az egész kollektíva az előnyös piaci hahásoknnk. Vagyis a vállalatok elhatározásaiknál, intézkedéseik" nél figyelembe kell, hogy vegyék a piaci változásokat, a kereslet alakulását a fejlődés irányát. Ezzel Szembeszállni: szélmalomharc. A nagyobb előrelátást, az ésszerű gazdálkodást, a társadalmi szükségletek magas színvonalú kielégítését csak átmenetileg pótolhatják az állami támogatások és kedvezmények. K. J. Javítják a kenyérellátást Fontos közellátási kérdésben döntött a megyei tanács vb. Fontos közellátási témáról tárgyalt legutóbbi ülésén a megyei tanács végrehajtó bizottsága: január elsejével módosítják a megye sütőipari ellátásának módszerét, pontosabban a sütőipari vállalatok ellátási területeit Másfél évtizeddel ezelőtt határozták meg a sütőipari vállalatok, pékségek ellátási körzeteit, azokat amelyek szerint ez év utolsó napjáig végzik a lakosság kenyérrel, péksüteménnyel való ellátását. Az 1953-ban megállapított körzetek ma már nem töltik be a közellátás feladatait a sütőüzemek kapacitáskihasználása aránytalanná vált s nem ritka esetben Közellátási zavarokat is okozott a körzetesítés elmaradottsága. Különösen nagy az aránytalanság a nagykállói járáshoz tartozó négy község — Balkány, Bököny, Gesz- teréd és Szakoly — ellátási körzetében, ahol az összesen mintegy 17 ezer főnyi lakosságot a balkányi kis kapacitású péküzem nem képes megfelelően ellátni. Ebbe az ellátási területbe rendszeresen kell szállítana! kenyeret ós péksüteményt a területtől 34 kilométernyire eső Nyírbátor sütőipari üzeméből. Ugyanakkor a járási székhelyen, Nagykállóban és az ugyancsak nem messze lévő Öjfehértón részben kihasználatlan termelő kapacitás áll a Nyíregyházi Sütőipari Vállalat rendelkezésére. Hasonló a helyzet jelenleg a baktalóránházi sütőüzem ellátási körzetébe tartozó 2200 fős Apagyon és az 1200 lakosú Nyírtéten is. A megyei tanács vb. a közellátási gondokat figyelembe véve tehát 1969. január 1-tŐl módosítja a megye két sütőipari vállalatát — a nyíregyházit és a mátészalkait — érintő ellátási területek megoszlását. Balkány, Bököny, Geszte- réd, Szakoly, Apagy és Nyírtét községeket most a mátészalkai vállalat látja el, a jövő évtől pedig a nyíregyházi, tehát a balkányi sütőüzemet a nyíregyházi vállalat veszi át Az átszervezés nyomán jelentős javulás várható az említett községek pékáruellátásában, tehermentesítik ezzel a túlzottan leterhelt és vasárnap is termelő nyírbátori és baktalórántházi üzemeket, s megyei — népgazdasági — szinten számottevő költségmegtakarítást jelent majd a szállítási távolságok jelentős csökkenése is. (sz.) Éjféli látogatók A z asszony átvitte a “ gyereket a nagymamához. Jómagam csak valamikor éjfél után vetődtem haza. Bevacsoráztam, talán túlzottan is jól, és rózsás hangulatban, dúdolva próbáltam beilleszteni a kulcsot a zárba. Az előszobában égett a villany. „Az az átkozott szórakozottság!” — gondoltam, miközben benyitottam, pedig ezúttal nem a szórakozottságomon múlt a dolog. Két idegen férfi tanyázott a lakásban. Kiráncigálták az összes fiókot és üzleti modorban társalogtak, miközben a padlón nyitva fekvő bőröndökbe rakosgattak egyet, s mást Ügy tűnt, mintha vakációra indulnának. földbe gyökerezett lábbal uiuun az ajtóban. Amikor égül is észrevették, az egyikük, az őszes bajszú ellenséges hangon rámszólt: — Mit akar? — Ez őrület! — feleltem én. — Hiszen ez az én lakásom. Nem gondolják, hogy itt tévedés történt? — Szó sincs róla. Maga jött haza túl korán... — Igaz, igaz, dehát Lali le akart feküdni és kidobta a társaságot.. Megkérdezhetném, mit művelnek ? — Ejnye, de nehéz a felfogása apuskám... — Úristen! — kiáltottam és valószínűleg elsápadtam. De hamarosan összeszedtem magara és szemrevételeztem, vajon mi mindent akarnak elvinni. Alázatos siránkozásba kezdtem. — De uraim! Tönkretesznek engem és a családomat is. — Ügy értsük, hogy maga havi fizetésből él? — kérdezte a fiatalabbik szemüveges, összehajtogatva feleségem télikabátját — Természetesen. — De a biztosító busás kártérítést fizet majd, nem igaz? — erősködött az őszes bajus2ú. Persze, lehet, hogy a bajusz ragasztott volt — Nekem nincsen betörés elleni biztosításom. — Micsoda? Nincs biztosítása? Még ilyen nagyfokú AHOL TÖBB ALMA TERMETT... A negyventagi! „család99 Ha egy emberi közösségben egesz sora a dolgoknak máskent van, mini sok más ban, arra fel kell figyelni. Márpedig a Fehér gyarmati Állami Gazdaság kölesei telepén valami történi az emberekkel, iáejteni régen lehetett. Most, hogy valószínűleg elnyerik a szocialista üzem megtisztelő címet, már tudni lehet Az almatermés csak egy példa. Köztudomású, hogy Szaboics-Szatmárban Idén általában kevesebb alma termett. így voll ez a megye valamennyi állami gazdaságában is. Kivétel a fehérgyarmati, amely hatvan vagon többlettermést hozott. Es ebből egyedül a kölesei telep adott negyvenet. Pedig a kölesei nlme.fák rügyét éppúgy megnyirbálta a tavaszi fagy, éppúgy „szorult” az alma a kora nyári meleg időben, éppúgy veszélyeztette a sok nyár végi eső a minőséget. Keményen és nagy szakértelemmel kellett küzdeni ezért a jó termésért. Mi adott nekik erőt hozzá? A brigádmozgalom? Heten egyszerre A szocialista címért 1903- ban kezdett küzdeni 15 ember. Az 1964. évi felszabadulási ünnepen vették át először a címet és a pénzjutalmat. Mindjárt belépett még tíz fő Bereczki András brigádjába. A következő évben már 25-en kapták a zászlót, jelvényeket, törzs- gárda jel vényt is. Amikor a fiatal Harbula István tavaly év elején átvette a telep vezetését — épp csak kikerült a főiskoláról — 30-ra szaporodott a brigád létszáma. Ismét nyertek. És akkor különös dolog történt. Már csak heten nem voltak tágjai a brigádnak. Rös- tellték. Idén január 18-án, a brigád tervtárgyaló gyűlésen kérték a felvételüket. Egy tizem, ahol mindenki brigádtag? His2en az már szocialista Üzem! Meg kell ezt gondolni! Dula Ferenc munknbH rád vezető javaslatára úgy döntöttek, hogy az idei munkától teszik függővé. A döntésre most, november 16-án került sor. Szokás szerin vacsorával egybekötött brigádgyűlésen zárták az idényt A három vadásztag gondoskodott finom fa’a* tokról. Eljöttek a ..brigádfeleségek”. A nagy kérdés Máté Elek gvömölcskertész éí Surányi Károly zetoros hozzászólásával dőlt el: megérdemelték. Negyven dolgozó, negyven brigádtag. Szocialista üzem. Lakások barátsásból A teljesített felajánlásokról beszélgetünk a duruzsoló kályha mellett Van egy tételük: szocialista módon dolgozni csak úgy lehet ha az ember szocigondatlanságot! Hát akkor most mi lesz? — Az őszes hajuszú mintha összegörnyedt volna egy pillanatra. — önök tudják uraim. — Mi a véleményed, Billy, most az egyszer még futni hagyjuk? A Billy nevezetű férfiú, a szemüveget viselő fiatalabbik bíztató szemhunyorítás- sal kihúzott egy nyomtatott űrlapot a zsebéből, átadta nekem és azt mondta: — Menjen és reggel azonnal biztosítsa be magát. Legközelebb már nem leszünk ilyen megértőek!... Gyere Johnny, menjünk egy házzal arrébb. És elmentek. Azóta két hőnap telt el, s én még most sem értem a dolgot. története alista módon él. Vagyis, segíti egymást, „együtt van”. Társadalmi munka? Kétszáztíz óra, így áil a papíron. De ki tudná leírni azoknak a napoknak a vidám hangulatát, amikor Máté Elek és Harbula István házépítésénél segítettek? Balesetmentes év? Teljesítették! Nagy dolog, mert szüretkor több száz idénymunkás dolgozik a kertben és azokkal sem történt baj. Mennyit töprengtek rajta! Végül: mindennap másik brigádtag volt a balesetőr, jelvénnyel, felhatalmazással. Tanulás? Hu- szonketten vállalták. hogy eljárnak a téli politikai tanfolyamra. Teljesítik? Huszonhatan járnak, hiányzás nélkül! Kérdem a négy ..fölösleget”. miért? Azt mondják, megszokták. hogy együtt vannak. De a tanfolyam is érdekes. Föd, fizetés, friísy Már érzem, egyetlen nap kevés, hogy ennek a szorosan együtt élő negyven embernek minden titkát kifürkésszem. Tömören: mindenki járat legalább egy napilapot. Az új szakmunkásokat a szaklapok is nagyon érdeklik, Adat még: a csaholci testvérgaz^avígba mentek segíteni, kapálni. Az általuk megkanált répa megyei csúcstermést hozott holdanként. Mit vállaltak még? Hogy fegyelmezetlenség, ittasság, igazolatlan mulasztás egyetlenegy sem lesz idén. Betartották! Látni kellene, amikor autóbusszal kísérik a fehérgyarmati labdarúgócsapat mérkőzéseit, hol brigádvezetőjük játszik balhátvédet. Egyébként szenvedélyes szurkolók. A vasasok Prisák Miklós, a dó- zsások Diószegj Bertalan, a fradisták Fülöp Boldizsár tv-je előtt nézik a mérkőzéseket. És a három „brigádházasság?” Az nem fejez ki semmit? Hogy három fiú: Mika Jóska. Kiss Laci és Papp Károly itt, a munkahelyen találtak maguknak két év alatt feleségnek valót? Köpcös. lassú mozgású férfi Bíró Ernő. A felszabadulás előtt sze-’my volt, mint a templom egere. De az itteni, 180Ó forintos keresetéből hét gyereket nevelt fel, „úgy, ahogy kell", mondja, csak a családi pótlék 65Ö forint volt. Hogyne lenne hűséges üzeméhez? Lassú beszédű. 27 éves fiatalember a másik brigád* eg, aki klkiser: Brilla János. „Ez volt az első munkahelyem és ez lesz az utolsó.** (150Ö forint jutalmat kopott) A sötétedő kertben ígv fogalmazzák meg kérdéseimre a végső választ: „Itt azért jó, mert mindannyian szorosan fogjuk egymás kezét* Gesztelyl Nagy Főtt'.» HUZAVONA egy mintabolt körül Az országban Nyíregyháza és Debrecen kivételével nincs megyeszékhely, ahol ne lenne állami gazdasági mintabolt. A legtöbb helyen ezeket az üzleteket ez évben nyitották meg. Ezek után jogos a kérdés: Nyíregyházán miért nincs állami gazdasági mintabolt? Az állami gazdasági mintabolt létesítésére megyénkben is történtek intézkedések. Februárban a megyei pártbizottságon tárgyaltak és elviekben állást foglaltak egy állami gazdasági üzlet gyors megvalósításáról. A februári tanácskozást azonban nem a gyors végrehajtás követte, hanem a tárgyalás- sorozatok láncolata, s ennek eredményeképpen mintabolt még nincs, de akta már kllószámra. Érdemes egy-két dolgot részletekben is idézni. A mintabolt létesítésével kapcsolatban napirendre került egy olyan lehetőség is, hogy az új Kossuth téri ABC-áruház megnyitása után a régi Csemege üzletben biztosítanak helyet a Balkányi Állami Gazdaságnak. Ezt a lehetőséget elvetették akkor, amikor szóba került, hogy az Állami Gazdaságok Igazgatósága egy mintabolt létesítésére megkaphatja a Széchenyi utcai papírüzletet. A továbbiakban már e körül a helyiség körül bonyolódtak a dolgok. A tervek szerint a mintabolt áruellátására és fenntartására a Balkányi Állami Gazdaságot jelölték ki. Ezért a tárgyalásokon és általában a mintabolt létesítésével kapcsolatos adminisztrációban a Balkányi Állami Gazdaságnak fontos szerepe volt és Van. Ők készítettek többek között egy kérvényt a Nyíregyházi Városi Tanácshoz a papírüzlet kiutalásáért. A kérvénynél először azt kifogásolták, hogy abban nincs pontos helymeghatározás. Ez némi levelezést vett igénybe. Aztán az állami gazdaság főkönyvelőjét megbüntették 120 forintra, mert kevés okmánybélyeget ragasztott a kérvényre... Túlzás lenne azonban azt mondani, hogy csupán a bürokrácia az oka, amiért Nyíregyházának nincs állami gazdasági mintaboltja. Létrehozását anyagi jellegű dolgok is akadályozták. Sok tárgyalás után eldőlt, hogy az állami gazdaság megkaphatja a Széchenyi utcai papírboltot, de ennek ellenében vállalja egy, a Víz utca 2. szám alatti üzlet tatarozását, közel 300 ezer forintos költséggel. Az Állami Gazdaságok Igazgatósága, s a Balkányi Állami Gazdaság figyelembe véve, hogy nekik a papírüzletet Is jelentős költséggel be kell rendezni, a Víz utcai tatarozást nem vállalták, akadt még más is. Ahhoz, hogy a Balkányi Állami Gazdaság mintaboltját fenntarthassa, vágóhidat is kell létesítenie. Bal- kányban ezzel kapcsolatban készítettek is egy felmérést, melynek alapján ők 600 ezer forintért létrehoztak volna egy vágóhidat. Ezt a tervet senki sem támogatta, senki sem fogadta el, ragaszkodtak egy hipermodern vágóhídHoz, amelynek szerény becslések szerint is ötmilliós lenne az építési költsége. Mintabolt még nincs és a közeljövőben sem lesz. A* Állami Gazdaságok Igazgatóságán ezzel kapcsolatban azt mondják: „ha három év alatt megtérülne a mintabolttal kapcsolatos költség, akkor nekünk megérné”. A városnak, de a megyének is érdekei fűződnek ahhoz, hogy az állami gazdaság mintaboltja a lehető leggyorsabban szolgálja a lakosságot. Nyíregyháza város rohamléptekkel fejlődik és nincs kellően megoldva a lakosság ellátása. A mintabolt emellett mint konkurréns ösztönzőleg hatna más vállalatokra is, hogy kereskedelmi tevékenységük minőségét fokozzák. Mindehhez még csak annyit: ami nem sikerül Szabóéiban, Nyíregyházán, az sikerül másutt. A Csengeri Állami Gazdaság történetesen Miskolcon tart fent egy boltot, teheti, mert amikor árujával jelentkezett, ott készségesen biztosítottak számára elárusítóhelyet Seres trot
