Kelet-Magyarország, 1968. december (25. évfolyam, 282-306. szám)

1968-12-04 / 284. szám

1ÍW* *eeemí>«‘ I. KTT FT MAeTAWMW*« f eNM Meddig lehet ráfizetni? Az egyik gazdasági vezető találomra így fogal­mazta meg a reform eddigi tapasztalatait: „A termelés­ben nincs lényeges változás, de azt mái tudjuk, minek kell megváltoznia”. És ez az új mechanizmus teremtette tisz­tánlátás egyattalán nem lebe­csülendő eredmény. Minden vállalatnál immár pontosan tudják, hogy melyik termé­kük gyártása, értékesítése gazdaságos a hazai és a kül­földi piacon, s melyikre fi­zet rá az ország. (Vagy úgy, hogy az export igényel álla­mi támogatást, vagy úgy. hogy az importcikk — eset­leg a hazailag gyártott kon­kurens termék — kerül keve­sebbe.) És ez a tisztánlátás, amely a vállalat előremutató anyagi érdekeltségével is párosul, a céltudatos döntés és cselekvés. a holnapi gazda, sá "os termelés alapja. Mindezzel nem kívánjuk a fe' smeres és a cselekvés kö­tött meglévő különbséget fel­tétlenül igazolni, s a türel­metlenség jogosultságát ta­gadni. Messzebb járhatnánk a bátor elhatározásokban, a termelés szerkezetének átala­kításában. akkor is, ha jól fud'uk, hogy nem lehet a féaí, a hagyományos cikk gyártását beszüntetni, má­ról holnapra. A folyamatos ellátás, a gazdaságosabb ha­zai és importforrások meg­szervezése is időt igényel. M'«inkább türelmet, időt kf. váft a termelő Vállalat átál­lítása a gazdaságtalan, ráfi-1 zetéses cikkekről kifizetődő termékek gyártására. A reform fokozatos kibon­takozása lehetővé teszi a ’’ál­la latok átgondolt intézkedé­seit, a termelés összetételének megrázkódtatásoktól, kapko­dástól mentes átalakítását. Ezért is fizetnek az idén ma­gas állami visszatérítést, do­tációt és adnak más kedvez­ményt, engedményt a válla­latoknak. Ezek összege, mér­téke jövőre és azután egyre csökken. Szükséges azonban itt megjegyezni, hogy a gaz­dálkodás idei feltételeit az in­dokoltnál kissé lazábbra szabták. Részben tapasztalat­lanság miatt, részben a válla­latok „harcolták” ki a jogta­lan előnyöket, állami ked­vezményeket. Ezért jövőre u szigorítás mértéke is nagyobb lesz, több erőfeszítést igényel­ve a vállalatoktól. A probléma azonban meg­lehetősen összetett, mert ha például egyetlen cikk, vagy alkatrész ráfizetéses, annyi nagyvonalúságot elvárha­tunk a vállalattól, hogy azt tovább gyártja, főként, ha ehhez kimutatható népgaz­dasági érdek is fűződik. A gazdaságossági szemlélet nem jelenthet tehát kisstílű anya­giasságot az üzleti politiká­ban. De ebhez nyomban te­gyük hozzá: az üzleti nagy­vonalúság is megengedhetet­len akkor, amikor a vá'lalal egésze ráfizetéses, s állami támogatásból és dotációból tartja fenn magát. A türelmi idő senkit nem nyugtathat meg, s nem vezethet a gazda­ságtalan termelés igazolására, tartósítására, hanem csakis az átalakulást, a változást szol­gálhatja. Előfordulhat, hogy a vál­lalat nem képes a meglévő ráfizetéses terméket sem gaz­daságossá tenni, sem más nyereséges cikkel kicserélni. Ilyenkor célszerűnek bizo­nyulhat a termelés, a létszám csökkentése, átcsoportosítása más vállalathoz. Ilyen intéz­kedésre eddig még nem ke­rült sor — tudomásunk sze­rint sehol, ezt egyelőre nem is tervezik — noha köztudott, hogy sok vállalat dolgozik nagyobb állami támogatással s az igen gazdaságosan ter­melő üzemek pedig létszám (vagy ritkábban anyagi hi­ánya miatt képtelenek kere­sett cikkeik gyártását fokoz­ni. A Veszteségesen termelő üzemek csak a saját kényel­müket nézik, amikor az irá­nyító szervektől még több türelmet és megértést Kérnek Érveik közt két tényező is­métlődik Az egyik a szocialis­ta humánun, a apellál mond­ván, hogy munkát keli adni a dolgozóknak. Ez az érvelés figyelmen kívül hagyja hogy többnyire a dolgozók javát is szolgálná, ha a nagv perspek­tíva előtt álló, igen nyeresé­gesen termelő v illalathoz kerülnének. A másik érv, amelyet a veszteséges termetes, az álla­mi támogatás fenntartása mellett hangoztatnak: nem tehetünk róla, hogy éppen mi gyártjuk azt a terméket, ne is sújtsanak miatta. Valóban a kialakult helyzet a régi me­chanizmus objektív terméke. (S lehet, hogy a tavaly még nyereséges cikk lett egycsa- pásra veszteséges.) De ahogy a vásárló, a fogyasztó nem hajlandó a vételárban megfi­zetni a vállalati veszteséget, ugyanígy az állam is csak fel­tételesen és átmenetileg vál­lalhatja ezt magára. A reform kibontakozásának egyik jellegzetessége: növek­szik a piaci mechanizmus szerepe és egyre Kevésbé vá­laszthatók szét a munka, a gazdálkodás szubjektív és objektív körülményei. Ha növekszik a piaci konkurren- cia és csökken az eladási ár, hiába nem tehet róla a vál­lalat, anyagilag mégis kény­telen viselni a következmé­nyeket. Fordított helyzetben pedig haszonélvezője lesz az egész kollektíva az előnyös piaci hahásoknnk. Vagyis a vállalatok elhatá­rozásaiknál, intézkedéseik" nél figyelembe kell, hogy ve­gyék a piaci változásokat, a kereslet alakulását a fejlődés irányát. Ezzel Szembeszállni: szélmalomharc. A nagyobb előrelátást, az ésszerű gazdál­kodást, a társadalmi szükség­letek magas színvonalú kielé­gítését csak átmenetileg pó­tolhatják az állami támoga­tások és kedvezmények. K. J. Javítják a kenyérellátást Fontos közellátási kérdésben döntött a megyei tanács vb. Fontos közellátási témáról tárgyalt legutóbbi ülésén a megyei tanács végrehajtó bizottsága: január elsejével módosítják a megye sütőipa­ri ellátásának módszerét, pontosabban a sütőipari vál­lalatok ellátási területeit Másfél évtizeddel ezelőtt határozták meg a sütőipari vállalatok, pékségek ellátási körzeteit, azokat amelyek szerint ez év utolsó napjáig végzik a lakosság kenyérrel, péksüteménnyel való ellátá­sát. Az 1953-ban megállapí­tott körzetek ma már nem töltik be a közellátás felada­tait a sütőüzemek kapacitás­kihasználása aránytalanná vált s nem ritka esetben Közellátási zavarokat is oko­zott a körzetesítés elmara­dottsága. Különösen nagy az aránytalanság a nagykállói járáshoz tartozó négy község — Balkány, Bököny, Gesz- teréd és Szakoly — ellátási körzetében, ahol az összesen mintegy 17 ezer főnyi lakos­ságot a balkányi kis kapaci­tású péküzem nem képes megfelelően ellátni. Ebbe az ellátási területbe rendszere­sen kell szállítana! kenyeret ós péksüteményt a területtől 34 kilométernyire eső Nyír­bátor sütőipari üzeméből. Ugyanakkor a járási székhe­lyen, Nagykállóban és az ugyancsak nem messze lévő Öjfehértón részben kihaszná­latlan termelő kapacitás áll a Nyíregyházi Sütőipari Vállalat rendelkezésére. Hasonló a helyzet jelenleg a baktalóránházi sütőüzem ellátási körzetébe tartozó 2200 fős Apagyon és az 1200 lakosú Nyírtéten is. A megyei tanács vb. a közellátási gondokat figye­lembe véve tehát 1969. ja­nuár 1-tŐl módosítja a me­gye két sütőipari vállalatát — a nyíregyházit és a má­tészalkait — érintő ellátási területek megoszlását. Balkány, Bököny, Geszte- réd, Szakoly, Apagy és Nyír­tét községeket most a máté­szalkai vállalat látja el, a jövő évtől pedig a nyíregy­házi, tehát a balkányi sütő­üzemet a nyíregyházi válla­lat veszi át Az átszervezés nyomán je­lentős javulás várható az említett községek pékáru­ellátásában, tehermentesítik ezzel a túlzottan leterhelt és vasárnap is termelő nyírbá­tori és baktalórántházi üze­meket, s megyei — népgaz­dasági — szinten számotte­vő költségmegtakarítást je­lent majd a szállítási távol­ságok jelentős csökkenése is. (sz.) Éjféli látogatók A z asszony átvitte a “ gyereket a nagyma­mához. Jómagam csak vala­mikor éjfél után vetődtem haza. Bevacsoráztam, talán túlzottan is jól, és rózsás hangulatban, dúdolva pró­báltam beilleszteni a kulcsot a zárba. Az előszobában égett a villany. „Az az átkozott szó­rakozottság!” — gondoltam, miközben benyitottam, pe­dig ezúttal nem a szórako­zottságomon múlt a dolog. Két idegen férfi tanyázott a lakásban. Kiráncigálták az összes fiókot és üzleti mo­dorban társalogtak, miköz­ben a padlón nyitva fekvő bőröndökbe rakosgattak egyet, s mást Ügy tűnt, mintha vakációra indulná­nak. földbe gyökerezett lábbal uiuun az ajtóban. Amikor égül is észrevették, az egyi­kük, az őszes bajszú ellen­séges hangon rámszólt: — Mit akar? — Ez őrület! — feleltem én. — Hiszen ez az én la­kásom. Nem gondolják, hogy itt tévedés történt? — Szó sincs róla. Maga jött haza túl korán... — Igaz, igaz, dehát Lali le akart feküdni és kidobta a társaságot.. Megkérdez­hetném, mit művelnek ? — Ejnye, de nehéz a fel­fogása apuskám... — Úristen! — kiáltottam és valószínűleg elsápadtam. De hamarosan összeszedtem magara és szemrevételeztem, vajon mi mindent akarnak elvinni. Alázatos siránkozás­ba kezdtem. — De uraim! Tönkretesz­nek engem és a családomat is. — Ügy értsük, hogy maga havi fizetésből él? — kér­dezte a fiatalabbik szemüve­ges, összehajtogatva felesé­gem télikabátját — Természetesen. — De a biztosító busás kártérítést fizet majd, nem igaz? — erősködött az őszes bajus2ú. Persze, lehet, hogy a bajusz ragasztott volt — Nekem nincsen betörés elleni biztosításom. — Micsoda? Nincs biztosí­tása? Még ilyen nagyfokú AHOL TÖBB ALMA TERMETT... A negyventagi! „család99 Ha egy emberi közösség­ben egesz sora a dolgoknak máskent van, mini sok más ban, arra fel kell figyelni. Márpedig a Fehér gyarma­ti Állami Gazdaság kölesei telepén valami történi az emberekkel, iáejteni régen lehetett. Most, hogy valószí­nűleg elnyerik a szocialista üzem megtisztelő címet, már tudni lehet Az almatermés csak egy példa. Köztudomású, hogy Szaboics-Szatmárban Idén általában kevesebb al­ma termett. így voll ez a megye valamennyi állami gazdaságában is. Kivétel a fehérgyarmati, amely hatvan vagon többlettermést ho­zott. Es ebből egyedül a kölesei telep adott negyve­net. Pedig a kölesei nlme.fák rügyét éppúgy megnyirbálta a tavaszi fagy, éppúgy „szo­rult” az alma a kora nyári meleg időben, éppúgy veszé­lyeztette a sok nyár végi eső a minőséget. Keményen és nagy szakértelemmel kellett küzdeni ezért a jó termés­ért. Mi adott nekik erőt hozzá? A brigádmozgalom? Heten egyszerre A szocialista címért 1903- ban kezdett küzdeni 15 ember. Az 1964. évi felsza­badulási ünnepen vették át először a címet és a pénz­jutalmat. Mindjárt belépett még tíz fő Bereczki András brigádjába. A következő év­ben már 25-en kapták a zászlót, jelvényeket, törzs- gárda jel vényt is. Amikor a fiatal Harbula István ta­valy év elején átvette a te­lep vezetését — épp csak kikerült a főiskoláról — 30-ra szaporodott a brigád létszáma. Ismét nyertek. És akkor különös dolog történt. Már csak heten nem vol­tak tágjai a brigádnak. Rös- tellték. Idén január 18-án, a brigád tervtárgyaló gyűlé­sen kérték a felvételüket. Egy tizem, ahol mindenki brigádtag? His2en az már szocialista Üzem! Meg kell ezt gondolni! Dula Ferenc munknbH rád vezető javasla­tára úgy döntöttek, hogy az idei munkától teszik függő­vé. A döntésre most, novem­ber 16-án került sor. Szokás szerin vacsorával egybekö­tött brigádgyűlésen zárták az idényt A három vadász­tag gondoskodott finom fa’a* tokról. Eljöttek a ..brigádfe­leségek”. A nagy kérdés Má­té Elek gvömölcskertész éí Surányi Károly zetoros hoz­zászólásával dőlt el: megér­demelték. Negyven dolgozó, negyven brigádtag. Szoci­alista üzem. Lakások barátsásból A teljesített felajánlások­ról beszélgetünk a duruzsoló kályha mellett Van egy tételük: szocialis­ta módon dolgozni csak úgy lehet ha az ember szoci­gondatlanságot! Hát akkor most mi lesz? — Az őszes hajuszú mintha összegör­nyedt volna egy pillanatra. — önök tudják uraim. — Mi a véleményed, Billy, most az egyszer még futni hagyjuk? A Billy nevezetű férfiú, a szemüveget viselő fiatalab­bik bíztató szemhunyorítás- sal kihúzott egy nyomtatott űrlapot a zsebéből, átadta nekem és azt mondta: — Menjen és reggel azon­nal biztosítsa be magát. Legközelebb már nem le­szünk ilyen megértőek!... Gyere Johnny, menjünk egy házzal arrébb. És elmentek. Azóta két hőnap telt el, s én még most sem értem a dolgot. története alista módon él. Vagyis, se­gíti egymást, „együtt van”. Társadalmi munka? Kétszáz­tíz óra, így áil a papíron. De ki tudná leírni azoknak a napoknak a vidám hangu­latát, amikor Máté Elek és Harbula István házépítésé­nél segítettek? Balesetmen­tes év? Teljesítették! Nagy dolog, mert szüretkor több száz idénymunkás dolgozik a kertben és azokkal sem tör­tént baj. Mennyit töpreng­tek rajta! Végül: minden­nap másik brigádtag volt a balesetőr, jelvénnyel, felha­talmazással. Tanulás? Hu- szonketten vállalták. hogy eljárnak a téli politikai tan­folyamra. Teljesítik? Hu­szonhatan járnak, hiányzás nélkül! Kérdem a négy ..fö­lösleget”. miért? Azt mond­ják, megszokták. hogy együtt vannak. De a tanfo­lyam is érdekes. Föd, fizetés, friísy Már érzem, egyetlen nap kevés, hogy ennek a szoro­san együtt élő negyven em­bernek minden titkát ki­fürkésszem. Tömören: min­denki járat legalább egy napilapot. Az új szakmun­kásokat a szaklapok is na­gyon érdeklik, Adat még: a csaholci testvérgaz^avígba mentek segíteni, kapálni. Az általuk megkanált répa me­gyei csúcstermést hozott holdanként. Mit vállaltak még? Hogy fegyelmezetlen­ség, ittasság, igazolatlan mu­lasztás egyetlenegy sem lesz idén. Betartották! Látni kel­lene, amikor autóbusszal kí­sérik a fehérgyarmati lab­darúgócsapat mérkőzéseit, hol brigádvezetőjük játszik balhátvédet. Egyébként szen­vedélyes szurkolók. A vasa­sok Prisák Miklós, a dó- zsások Diószegj Bertalan, a fradisták Fülöp Boldizsár tv-je előtt nézik a mérkőzé­seket. És a három „brigád­házasság?” Az nem fejez ki semmit? Hogy három fiú: Mika Jóska. Kiss Laci és Papp Károly itt, a munka­helyen találtak maguknak két év alatt feleségnek va­lót? Köpcös. lassú mozgású férfi Bíró Ernő. A felszaba­dulás előtt sze-’my volt, mint a templom egere. De az itteni, 180Ó forintos ke­resetéből hét gyereket ne­velt fel, „úgy, ahogy kell", mondja, csak a családi pót­lék 65Ö forint volt. Hogyne lenne hűséges üzeméhez? Lassú beszédű. 27 éves fia­talember a másik brigád* eg, aki klkiser: Brilla János. „Ez volt az első munkahe­lyem és ez lesz az utolsó.** (150Ö forint jutalmat kopott) A sötétedő kertben ígv fo­galmazzák meg kérdéseimre a végső választ: „Itt azért jó, mert mindannyian szo­rosan fogjuk egymás kezét* Gesztelyl Nagy Főtt'.» HUZAVONA egy mintabolt körül Az országban Nyíregyháza és Debrecen kivételével nincs megyeszékhely, ahol ne lenne állami gazdasági mintabolt. A legtöbb helyen ezeket az üzleteket ez évben nyitották meg. Ezek után jogos a kérdés: Nyíregyházán miért nincs állami gazdasági mintabolt? Az állami gazdasági mintabolt létesítésére megyénkben is történtek intézkedések. Februárban a megyei pártbizottságon tárgyaltak és elviekben állást foglaltak egy állami gazdasági üzlet gyors megvalósításáról. A februári tanácskozást azon­ban nem a gyors végrehajtás követte, hanem a tárgyalás- sorozatok láncolata, s ennek eredményeképpen mintabolt még nincs, de akta már kllószámra. Érdemes egy-két dolgot részletekben is idézni. A min­tabolt létesítésével kapcsolatban napirendre került egy olyan lehetőség is, hogy az új Kossuth téri ABC-áruház megnyitá­sa után a régi Csemege üzletben biztosítanak helyet a Bal­kányi Állami Gazdaságnak. Ezt a lehetőséget elvetették ak­kor, amikor szóba került, hogy az Állami Gazdaságok Igaz­gatósága egy mintabolt létesítésére megkaphatja a Széchenyi utcai papírüzletet. A továbbiakban már e körül a helyiség körül bonyolódtak a dolgok. A tervek szerint a mintabolt áruellátására és fenntartá­sára a Balkányi Állami Gazdaságot jelölték ki. Ezért a tár­gyalásokon és általában a mintabolt létesítésével kapcsolatos adminisztrációban a Balkányi Állami Gazdaságnak fontos szerepe volt és Van. Ők készítettek többek között egy kér­vényt a Nyíregyházi Városi Tanácshoz a papírüzlet kiutalá­sáért. A kérvénynél először azt kifogásolták, hogy abban nincs pontos helymeghatározás. Ez némi levelezést vett igénybe. Aztán az állami gazdaság főkönyvelőjét megbün­tették 120 forintra, mert kevés okmánybélyeget ragasztott a kérvényre... Túlzás lenne azonban azt mondani, hogy csupán a bü­rokrácia az oka, amiért Nyíregyházának nincs állami gazda­sági mintaboltja. Létrehozását anyagi jellegű dolgok is aka­dályozták. Sok tárgyalás után eldőlt, hogy az állami gazda­ság megkaphatja a Széchenyi utcai papírboltot, de ennek el­lenében vállalja egy, a Víz utca 2. szám alatti üzlet tataro­zását, közel 300 ezer forintos költséggel. Az Állami Gazda­ságok Igazgatósága, s a Balkányi Állami Gazdaság figyelem­be véve, hogy nekik a papírüzletet Is jelentős költséggel be kell rendezni, a Víz utcai tatarozást nem vállalták, akadt még más is. Ahhoz, hogy a Balkányi Állami Gazdaság mintaboltját fenntarthassa, vágóhidat is kell létesítenie. Bal- kányban ezzel kapcsolatban készítettek is egy felmérést, melynek alapján ők 600 ezer forintért létrehoztak volna egy vágóhidat. Ezt a tervet senki sem támogatta, senki sem fo­gadta el, ragaszkodtak egy hipermodern vágóhídHoz, amely­nek szerény becslések szerint is ötmilliós lenne az építési költsége. Mintabolt még nincs és a közeljövőben sem lesz. A* Állami Gazdaságok Igazgatóságán ezzel kapcsolatban azt mondják: „ha három év alatt megtérülne a mintabolttal kapcsolatos költség, akkor nekünk megérné”. A városnak, de a megyének is érdekei fűződnek ah­hoz, hogy az állami gazdaság mintaboltja a lehető leggyor­sabban szolgálja a lakosságot. Nyíregyháza város rohamlép­tekkel fejlődik és nincs kellően megoldva a lakosság ellá­tása. A mintabolt emellett mint konkurréns ösztönzőleg hatna más vállalatokra is, hogy kereskedelmi tevékenységük mi­nőségét fokozzák. Mindehhez még csak annyit: ami nem sikerül Szabóéi­ban, Nyíregyházán, az sikerül másutt. A Csengeri Állami Gazdaság történetesen Miskolcon tart fent egy boltot, teheti, mert amikor árujával jelentkezett, ott készségesen biztosí­tottak számára elárusítóhelyet Seres trot

Next

/
Thumbnails
Contents