Kelet-Magyarország, 1968. december (25. évfolyam, 282-306. szám)

1968-12-24 / 302. szám

BTJTv évfolyam. 302. szám ARA: 1,20 FORINT IMS. DECEMBER 24. KEDD DCedoej ohm sóinknak bőldog ii a ne pékéi lúóáiuutk ! A béke szava KORUNKBAN, amikor any- nyi tömegpusztító fegyver halmozódott fel a világban, amennyi óreg Földünk teljes megsemmisítését is lehetővé tenné, roppant felelősség ne­hezedik minden államférfi vállára. Még nagyobb a fele­lőssége azoknak a kormányok­nak, amelyeknek döntő a sza­vuk a háború és a béke kér­déseiben. Frázis-e, hogy minden jó­zanul gondolkodó ember azt igényli napjaink nagyhatal­maitól: kövessenek el min­dent a világbéke fenntartá­sáért, a minden eddiginél bor­zasztóbb következményekkel járó háború elkerüléséért, a vitás nemzetközi problémák­nak békés eszközökkel, tár­gyalások útján való rendezé­séért? Nem szólam ez: az egy­szerű emberek száz és száz­milliói érzik, tudják, hogy mekkora a kockázat, amellyel szembe kell néznie az egész világnak... A szocialista tábor és élén a Szovjetunió következetes bé­kepolitikával felel meg a tö­megek vágyainak, törekvései­nek. A szocialistá közösség diplomáciájának kezdeménye­zései kivétel nélkül azt a célt szolgálják, hogy véget vesse­nek a fegyverkezési hajszá­nak, meg lehessen kezdeni a leszerelést, nemzetközi tár­gyalásokon rendezzék a füg­gő, vitás problémákat. A SZOVJETUNIÓ a leg­utóbbi időszakban nagy nyo­matékkai tárta a világfórum, az ENSZ elé leszerelési javas­latait. Érdemes újra felidézni Gromiko „nyolc pontját”, — a szovjet külügyminiszter ok­tóber elején nyolc fontos le­szerelési intézkedést indítvá­nyozott. Ezek sorában az el­ső — mert hordereje is a leg­nagyobb — a nukleáris fegy­verek gyártásának megszünte­tésére vonatkozó nemzetközi megállapodás javaslata. Az atom- és hidrogénbombák gyártásának abbahagyásával párhuzamosan hozzá lehetne látni a meglevő készletek csökkentéséhez. Ki lehetne mondani a nukleáris fegyve­rek gyártásának teljes tilal­mát is.. A megfelelő nemzet­közi ellenőrzés megszervezé­se nem jelentene technikai problémát, hiszen már az úgy­nevezett „atomsorompó­egyezmény” végrehajtása so­rán kipróbálhatják a nem­zetközi ellenőrzés elvi és gya­korlati részleteit A NUKLEÁRIS LESZERE­LÉSNEK ez a döntő eleme természetesen csak akkor va­lósulhat meg, ha a nagyha­talmak között valamilyen mi­nimális bizalmi légkör ala­kul ki, — ettől pedig még messze vagyunk... A szovjet diplomáciára azonban éppen az a jellemző, hogy az átfo­gó és nagy horderejű javas­latokat olyan indítványok kí­sérik, amelyek dolgában vi­szonylag könnyebben és gyor­sabban történhet megállapo­dás. A szovjet kezdeményezések második pontja nemzetközi megállapodást sürget a stra­tégiai nukleáris fegyverek hordozóeszközeinek korlátozá­sáról és csökkentéséről. Egy­szerűbben kifejezve: a raké­ták, bombázó repülőgépek és tengeralattjárók gyártásának abbahagyásáról, vagy leg­alábbis korlátozásáról van itt szó. Köztudomású, hogy ez a gondolat már Amerikában is hívekre talált: a Johnson-kor- mányzat hajlamosnak látszik tárgyalásokat indítani a Szov­jetunióval ebben a tárgy ban. Műszavai saj tökömmé marok ugyancsak keűvezőea ítélték meg ilyen eszmecsere hasz­nosságát. Feltehető, hogy a Nixon-kormányzat hatalomát­vétele után ebben a vonatko­zásban szovjet—amerikai dip- lamáciai véleménycserére ke­rül sor. A Szovjetunió javaslatai­nak sorában jelentős a har­madik pont: a minap az ENSZ-ben Malik, a Szovjet­unió állandó képviselője újra felvetette. Malik hangoztatta, hogy a Szovjetunió kész min­dennemű nukleáris fegyver- kísérlet haladéktalan abbaha­gyására. Mint emlékezetes, a kísérleti robbantások beszün­tetése terén már megszülettek az első eredmények: 1963-ban jött létre az „atomcsend- egyezmény”, az a nemzetközi megállapodás, amely eltiltja — a föld alatti kísérletek ki­vételével — az atmoszférában vagy a tengereken a nukleáris kísérleti robbantásokat. Az „atomcsendnek” köszönheti a világ, hogy a légkörünk nem szennyeződött tovább radioak­tív elemekkel. Pedig az 50-es években, a 60-as esztendők elején végzett légköri kísér­leti robbantások nyomán, egyes pontjain a világ már veszedelmesen közeledett a radioaktív szennyezettség vég­zetes „küszöbéhez”. (A „kü­szöbön” túl már egészségi ár­talmak, például fehérvérűség, és genetikai károsodások, a világrajövő gyermekek elkor- csosulása, fenyegették az em­beriséget). A föld alatti nuk­leáris robbantások sem men­tesek ilyen kockázatoktól, ugyanakkor nyilvánvaló az is, hogy ilyen formában a nukle­áris fegyverkezési hajsza to­vább folyhat. Ennek vetne vé­get a szovjet javaslat elfoga­dása nyomán létrejövő nem­zetközi megállapodás a kísér­leti robbantások teljes abba­hagyásáról és tilalmáról. MÉG SZEMBESZÖKŐB BEN békés jellegű az a szov­jet kezdeményezés, hogy jöj­jön végre létre megállapodás a vegyi- és baktériumfegy­verek eltiltásáról. Már az első világháborúban megriasztotta a világot a gázháború szörnyű lehetősége. Ugyanilyen bor­zosztó perspektívát nyúlt, ha egy támadó ország baktériu­mokkal, szörnyű járványokat okozó fertőzést terjesztve folytatna háborút egy másik ellen... A józan ész és az emberiesség követeli az ilyen „fegyverek” kiiktatását a pusztítás arzenáljából! A külföldön levő katonai támaszpontok felszámolását, atomfegyvermentes övezetek létrehozását, a fegyverkezési verseny megszüntetését, a kö­zel-keleti térség országainak leszerelését stb. tartalmazzák a szovjet javaslatok. Tárgya­lások révén, ha nem is egy­könnyen és gyorsan sor ke­rülhetne ezekre a fontos le- szere’ésí intézkedésekre. Szov­jet részről, a szocialista kö­zösség részéről megvan a jó­szándék és az akarat. A túlsó táboron múlik, hogy megin­dulhassanak a tárgyalások és meghozhassák első. eredmé­nyeiket sajnos; e pillanat­ban a mondvacsinált „cseh­szlovák ürüggyel” az imperia­lista hatalmak inkább a hi­degháborús légkör feléleszté­sén fáradoznak. A főleg Bonnban keltett hisztéria magyarázható persze azzal, hogy augusztus 21-én túl nagy csalódás érte azokat, akik Csehszlovákiának a szocialis­ta közösségből való kiszakítá­sán ábrándoztak és mester­kedtek ... A szovjet diplomá­cia ugyanakkor, amikor a szo­cialista tábor békés fejlődése és az egész világ, közelebbről pedig Európa békéje szem­pontjából nagy jelentőségű ja­vaslatokkal él és mérsékletei tanúsít a túloldalról elhangzó hidegháborús, hisztérikus kia­bálás hallatán is, nyomatéko­san leszögezi, hogy nem enged hozzányúlni a szocialista kö­zösséghez! A szocialista or­szágok nem engedik meg olyan helyzet kialakulását amely a szocializmus létérde keit veszélyezteti. Nem tűrik, hogy egyesek megpróbálja­nak kiszakítani egy láncsze met a szocialista országok erős láncolatából, amelynek léte elvileg is, gyakorlatilag is korunk békéjének záloga. Pénteken és szombaton békekölcson-sorsolás Az Országos Takarékpénz­tár pénteken és szombaton Budapesten, a MÁV Utasel­látó Vállalat Arany János «teái művelődési termében rendezi az idei utolsó állam- kölcsön-sorsolásokat, a II., III. és a IV. Békekölcsön 1968. második félévi húzását. A két nap alatt a három bé­kekölcsönből összesen 974 4Ó0 kötvény számát sorsolják ki 151,4 millió forint értékű nyereménnyel és törlesztés­sel. A nyeremények bevál­tása január 7-én kezdődik. Jelentés &w. Apolló—8 ói fáról HOUSTON: A hétfő reggeli hírügynök­ségi jelentésekből kitűnik hogy az Apolló—8 űrhajó há­romtagú legénységével az elő­írt menetrend szerint foly­tatja útját a Hold felé. Kö­zép-európai idő szerint hétfő reggel 7,15 órakor a Föld vonzóerejétől még egyre las­suló űrhajó 272 000 km-rc távolodott el a Földtől. Borman és Anders gyo­morrontására és influenzáié ra tekintettel némileg átala kltották az űrhajósok napi­rendjét, akik több időt kap nak alvásra. Azóta már vala­mennyiük állapota jelentősen javult. Az űrhajó műszerei töké­letesen működnek, úgy hogy a hétfő reggelre tervezett pá­lyakorrekciós manőverre nem is került sor. MOSZKVA: A világűr meghódításánál, több kérdéséről, közlük az Apolló—8 útjáról írt cikket a Pravda hétfői számában Pet­rov akadémikus, a Szovjei Tudományos Akadémia űr­hajózástudományi intézeté­nek igazgatója. Miután emlékeztet arra hogy a világűr meghódítása az első. szovjet szputnyik. majd ezt követően Gagarin űrrepülésével kezdődött, rá­mutat: Borman, Lovell ét Anders kozmikus útja, amely méltán hívja fel magára az emberiség figyelmét, folyta­tását jelenti ezeknek a repü­léseknek. Az Apoiló—8 prog­ramjának sikeres végrehaj­tása — húzza alá Petroy akadémikus — újabb hozzá­járulás lesz a világűr ta­nulmányozásához. Az amerikai kísérlet sajá­tosságát a szovjet tudós ab­ban látja, hogy az Apolló—3 jelentékeny messzeségre eltá­volodik a Földtől, miközben olyan pályán halad, amely közel áll a Szonda—5 és a Szonda—6 szovjet kozmikus (Folytatás a 2. oldalon) VILÁG PROLETÁRJAI EGYESÜLJETEK I HAMMEL JÓZSEF NYlREGHÁZI PILLANATFELVÉTELE

Next

/
Thumbnails
Contents