Kelet-Magyarország, 1968. december (25. évfolyam, 282-306. szám)

1968-12-23 / 301. szám

tf#w (teeemW«* W. iret,rr-MAGTARORS7AO S. «Mal Korabeli dokumentumok a kommunista ifjúsági szervezet megalakulásának körülményeiről Pontosan fél évszázaddal ezelőtt bontott zászlót a ma­gyar ifjúmunkásság új típu­sú tömegszervezete: a Kom­munista Ifjúmunkások Ma­gyarországi Szövetsége, a KIMSZ. A szálak ugyan fél évszázadnál távo­labb is- vezetnek, a ma­gyarországi szocialista ifjú­sági mozgalomhoz, ennek gyökerei a múlt század utol­só éveibe nyúlnak, s ebből nőtt ki a KIMSZ. A Habsburg monarchia idején embertelen körülmé­nyek között éltek és dolgoz­tak a tanoncok, az ifjú mező- gazdasági munkások. Rendkí­vüli méreteket öltött a gyer­mekmunka. Ezt illusztrálják • korabeli sajtóból idézett cikkek. A szemetesGúk (Részlet a Népszava 1916. január 16-i számából). Azért használom a többes- ízámot, mert kétféle szeme­test'! ú van. A bérük is már megkülönbözteti őket: az egyiknek ugyanis három, a másiknak pedig egy korona a r.api fizetsége. Az egykoro­nás fiú házról házra jár és a csengettyűt rázza, a három­koronás a kocsin ül és ugyan­olyan munkát végez, mint a felnőtt kocsis. Korban is kü­lönböznek egymástól: akik három koronát kapnak, azok •z Idősebbek, a csöngettyűs fiúk a fiatalabbak. Amazok 13—16 éves fiúk. emezek kö­zött 9—10 éves is akad. A minap meghalt egy ilyen kis csöngettyűs fiú, Simon János nevezetű. A Rudas­fürdő előtt lebilléftt a sze- meteskocsiról, a kerekek alá került és vége volt. Az apja szeme láttára halt meg. Mert nz is szemeteskocsis. Már el is temették. Mindössze 10 éves volt szegény Simon Já­nos. Most másik fiú rázza he­lyette a csöngettyűt Ifjúmunkások a mezőgazdaságban (Részlet Lékai János cik­kéből az Ifjúmunkás 1918. aug. l-i számában.) Kevés figyelemre szokták méltatni azokat az ifjúmun­kásokat, akik az ipari köz­pontoktól távol falun és ma­jorokban élik az ő elszige­telt életüket. Pedig az az élet, ami ezekben a mezőgazdasági telepeken folyik, éppenséggel nem mondható rózsásnak: ez már nem is a munkás kizsák­mányolása, hanem lelkiisme­retlen merénylet az ifjúmun­kás szellemi és testi épsége ellen. Rabszolgák nincsenek már, az emberi test mint áru, nem szerepel — a jobbágyságot is megszüntették törvényeink — és mégis ezeknek a helyzete nem különb, a hajdani rab­szolgáénál. A mai mezőgaz­dasági munkás szabad moz­gását, ha nem is a tőrvény tiltja, de annál nem cseké­lyebb úr — a tőke. A diákság 1918-ban M Kossuth rádió adása 1943 Október 29-én). Az 1918-as októberi esemé­nyekben fontos szerepe volt az egyetemi ifjúságnak. Hiá­ba hazudták a diákság reak­ciós vezetői két évtizeden át, hogy az 1918-as október elő­készítésében csak a Galilei Körnek volt része, a diákság akkori baloldali szervezeté­nek. Tény, hogy 25 évvel ezelőtt az egyetemi ifjúság nagy többsége lelkes híve volt a demokratikus átalakulás­nak. Ott voltak a diákok a nagy lánchidi béketüntetésen, melyet a reakció 3 nappal a forradalom győzelme előtt vérbei'ojtott. Ott voltak a munkásszervezetekben, segí­tették szervezni a ntgy tö­megsztrájkokat a háború el­len. A diákok titkos nyom­dákat szerveztek, ők írták, nyomtatták, és terjesztették a békét követelő röplapokat. Titkos, hazafias diákcsopor­tok működtek a háború ei­len. Tagjai elmentek a ka­szárnyába, kapcsolatot te­remtettek a nép és a hadse­reg között. Sok egyetemi hallgató került hazafias, há­borúellenes tevékenysége miatt katonai börtönökbe. Elmondhatjuk, hogy az 1918- as diákság méltó utódja •volt az 1843-as márciusi ifjúságnak: tele volt haza- fisággai, demokratikus füg­getlenségi szellemmel, tett- vággyai és áldozatkészséggel. A Kommunisták Magyar- ország: Pártja megszületése első percétől kezdve nagy jelentőséget tulajdonított az ifjú nemzedék osztályharcos nevelésének, a munkásmoz­galomba való bevonásának. A párt megalakulásával majd­nem egyidőben jött létre az a kommunista ifjúsági aktíva, amely a Magyar Szociálde­mokrata Párt ifjúsági veze­tőivel egyetértésben megve­tette az ifjúmunkás szövetség alapjait. így jött létre 1918. november 30-án az Ifjúmun­kások Országos Szövetsége, az IOSZ. Központi vezetősé­ge 1918. decemberében tartott ülésén végleg szakított a re­formista politikával és meg­alkotta a forradalmi ifjú­munkás szövetséget. így szü­letett meg 1918. december 30-án a KISZ elődje, a Kom­munista Ifjúmunkás Szövet­ség. Az ezzel kapcsolatos do­kumentumokból idézzük az alábbiakat. Megalakult az Ifjúmunká­sok Országos Szövetsége. Mii akarnak a szocialista ifjúmunkások (Részletek a nagygyűlésen elhangzott beszámolókból.) 1918. november 30, törté­nelmi dátuma lesz ez az if­júmunkás mozgalomnak. Az első és leghatalmasabb tömeg­megnyilvánulásunk volt ez, ezer és ezer ifjúmunkás ta­lálkozása. ...A közelmúltban csak ti­tokban végezhettük a felvilá­gosítás és szervezkedés mun­káját az ifjúmunkások kö­zött; ma már teljes nyíltság­gal hirdethetjük, hogy a pro­letár ifjúságot nem lehet to­vábbra is a testi és lelki el­nyomatásban tartani. Érdeke ez, nemcsak a proletár ifjú­ságnak, hanem az egész tár­sadalomnak. Most kell, hogy az ifjúmunkás mozgalom év­tizedes követelései valóra váljanak. Ifjúmunkásvédelem, az iparoktatás fejlesztése, a munkaviszony megjavítása, az egészségünk kímélése, a tanonciskolák reformálása — ezek a követeléseink. Kell, hogy ezek a követeléseink szorosra fűzzék közöttünk az összetartást (Részletek az Ifjúmunká­sok Országos Szövetségének alapszabályából.) 1. Az egyesület címe: Ifjú­munkások Országos Szövet­sége. Székhelye: Budapest, hatásköre kiterjed Magyaror­szágra 2. Az egyesület céljai: Tagjainak szellemi és testi nevelése A tagok anyagi és erkölcsi érdekeinek megóvása. Az állami törvényhozás be­folyásolása szociálpolitikai Intézkedésekre az Ifjúság vé­delmére. Az ifjúság védelmét szol­gáló törvényjavaslatok készí­tése. Az ifjúmunkások szaktudá sának rendezése és mélyítése A munkát tanulók kivoná­sa a tőkés kizsákmányolás alól. A mai tanoncrendszer meg­változtatása olyképpen, hogy a munka művészetét állami és községi műhelyekben ta­nulják a munka társadalmá­ba lépő ifjak. A szocialista erkölcsi érzék fejlesztése. , Az Ifjúmunkások Országos Szövetsége függetlenné alakult (Részlet az ' Ifjú Proletár 1919 január l-i számából.) Az IOSZ december 30-án este 6 órakor a Társadalmi Múzeum nagytermében össz- vezetőségi ülést tartott, amelyen az összes csoportok vezetősége majdnem teljes számban képviseltette magát A terem zsúfolásig megtelt és a jelenlévők a legnagyobb érdeklődéssel és ki-kitörő iz­galommal vettek részt az ülésen. Balogh elvtárs beszédéből: ...Független ifjúmunkás moz­galmat akarunk, mert csak így tudjuk a vitás kérdéseket megoldani. Egy hatalmas párt készleteivel (a szociálde­mokrata pártról van szó — a szerk.) és energiájával már kísérleteztünk, de ez a párt sohasem szállt síkra érde­keinkért. Amikor így támo­gatás nélkül állottunk, és tudtuk, hogy a pénz elfogy elkövettük azt a „hatalmas bűnt”, hogy tárgyalásokba bocsátkoztunk a kommunista párttal. Az ifjúmunkás moz­galmat nem sajátíthatja ki magának egy párt sem. Azon­ban elvárhatjuk mindké' párttól, hogy mozgalmunka! önzetlenül támogatni fogja És akkor váratlan meglepe tés ért bennünket. Azt hit­tük, hogy ez a párt is nem törődömséggel fog fogadni és éppen ellenkezőleg tör­tént. A kommunista párt el fogadta költségvetésünket és mozgalmunk támogatására hatalmas összeget szavazott meg. A lap kiadásában is tá­mogatnak, úgy, hogy a lapot hetenként megjelentethetjük Azonkívül a brosúrák is rendelkezésünkre fognak áll­ni. Helyiséget majd szerzünk magunknak: ha elmegyünk a tanácshoz és megmondjuk, hogy tanulni akarunk, az Iskolák nyitva állnak előt­tünk. Bűnt követnénk el te­hát, ha újból elsekélyesedni hagynók a mozgalmat. De egy másik nézőpont is felmerült: a két párt között folyó pártpolitikai küzdelmek nem maradhatnak befolyás nélkül, az ifjúmunkás moz­galomra sem... Az ifjúmunkás mozgalom nem fog tönkre­menni, ha nem lesz kifeje­zetten szociáldemokrata... Tizenöt évi eredménytelen­ség után most odajutottunk, hogy önerőnkből mozgalmat kezdhetünk, ezt ki kell hasz­nálnunk. A vita után megejtett sza­vazás eredményeképpen óriás többséggel Balogh elv­társ javaslatát fogadja el a gyűlés. (A szociáldemokrata párt korifeusainak más ja­vaslatuk volt, hogy megaka­dályozzák a szakadást — a szerk) A javaslat ellen mind­össze heten szavaztak. December 30-a még csupán csak csendes születésnap volt, s taktikai okokból még nem hozhatták nyilvánosság­ra a megalakulás tényét, to­vábbra is IOSZ néven tevé­kenykedtek, elfogadva a KMP eszmei vezetését és a tömegszerveztek közül első­ként csatlakoztak a kommu­nisták pártjához. <B) Mit jelent gazdának lenni Hermánszegen ? Alkalmi beszélgetések a szövetkezeti demokráciáról Hogy milyen megélhetést nyújt tagjainak a hermánsze- gi Béke Termelőszövetkezet, erre egy példával válaszol­nak a községben Jó éve köl­tözött oda egy cigánycsalád. A családfő állatgondozó, a családtagok is szorgalmasan dolgoztak a szövetkezetben. Ennek a jutalma, hogy ez a család szinte csupán egyéves jövedelméből felépítette a fa­lu majdcsak legszebb és leg­nagyobb házát Honnan rá a pénz ? Pedig Hermánszegen nem könnyű túlszárnyalni az épü­leteket. Építkezés, újonnan vakolt, kőporozott kis kasté­lyok feszítenek az utcákon. Bontják a régit, költöznek az újba. Hogy honnan rá a pénz? Egyszerű: a szövetke­zetből. Amelynél évek óta soha nem volt kevesebb a munkaegység értéke ötven forintnál. Idén viszont már hatvanat terveztek, s ezt ki is osztják. A gazdagság nyit­ja csak annyi, hogy a her- mánszegi emberek dolgoz­nak. Szívesen és keményen. Ennyi bevezető után alig­ha lehet kétségbe vonni, hogy a szövetkezeti tagság kitűnőre vizsgázik, mint szö­vetkezeti dolgozó. De vajon ugyanez a helyzet akkor is, amikor azt vizsgáljuk, hogy milyen ez a tagság, mint a szövetkezet tulajdonosa, gaz­dája? Bízzuk a fiatalokra... Erre kerestünk választ né­hány családnál, tagnál. Anél­kül, hogy előzetesen ismertük volna őket, nyitottunk be a házakba. Idős Kozma Géza azt mondja, bár korábban lépett volna a közösbe. Jól érzi ma­gát, mint mondja van kis nyugdíja, ehhez kap háztájit és idén eddig 169 munkaegy­séget szerzett. „De a tsz ügyeibe nem nagyon van be­leszólásom. Azt mondják a fiatalabbak, hogy ezt bízzuk rájuk..." —* A közgyűlésen sem? — Ott sem... Szabó József a szövetkezet teljesítménvelszámolója ép­pen fizetéses szabadságát tölti otthon. „A munkaegység és a munkanapok .megszer­zésével van probléma. Ta­vasszal azt vette alapszabály­ba a közgyűlés, hogy csalt 250 munkanap után jár sza­badság. Kitűnt, hogy jár ke­vesebb után Is — ezt most módosítja majd a közgyűlés. — Vannak javaslatok, vi­ták a közgyűléseken? Erre a kérdésre azzal vá­laszol, hogy nagyon régen volt közgyűlés, már nem is igen lehet erre emlékezni. Amit biztosan tud: az em­berek szólnak, de legtöbbször nem a közös ügyében, ha­nem egyéni panaszukat hoz­zák elő. Pedig nagyon elkelne itt is a javaslat. Mert az új gaz­dálkodási körülmények több szempontból is igénylik a jó kezdeményezést. A javaslatok sorsa Kozma András könyvelő, az ellehőrző bizottság elnö­ke azt mondja, hogy igaz. kellene a javaslat Jó lenne, ha a tagság beleszólna az ügyekbe. De ez nagyon rit­kán van így. „Az embereket — őszintén — az érdekli in­kább, vagy csak egyedül, mennyit ér majd egy mun­kaegység. Azon túl...?” Elismeri, hogy ehhez a ve­zetőségnek is tenni kell. Pél­dául azt, hogy a tagság értse is a szövetkezeti ügyvitelt, ismerje, mit, miért tesznek. Vagy tudják, mi például az amortizáció, s mikor a zár­számadáskor, vagy más ösz- szejöveteleken ismertetik a gazdasági helyzetet, figyelje­nek is oda, mi lesz a szö­vetkezet vagyonával. Hiszen ez a pénz a közösség, az egész tagság pénze. Sajnos — mondja — nemhogy az egy­szerű tag. de még a vezető­ség sok tagja sem ismeri a rendeleteket. Ezzel kapcso­latban vetődött fel a javas­lat: nem ártana, ha indítana a tsz egy téli házi tanfolya­mot, amelyen megbesz.Űik, milyen jogai és kötelességei vannak a vezetőségnek, a tagságnak? És itt megismer­kednének a szövetkezel anya­gi erejével, jövőjével, terve­ket is szőhetnének. A szövetkezeti demokrácia sarkalatos kérdése az is, hogy működnek-e a bizottsá­gok? A hermánszegl válasz, hogy közel sem kielégi tőén. Az ellenőrző bizottság egy­szer tartott idén ellenőrzést. A fegyelmi bizottság csak konkrét esetben, — s ez rit­kán' van — ülésezett. „Leg­inkább a szociális és kultu­rális bizottság dolgozott.” Hogy mit? — erre a vá­lasz: „Megrendezték az öre­gek napját, az osztásnál mér­legelik a helyzetüket.” És a kulturális rész? Erre nemle­ges a válasz, illetve néhán^ kirándulást említenek, amit nem a bizottság, hanem a vezetőség szervezett. Pedig lenne tennivaló, például a fiatalok szórakozásáért. Mert még ebből a gazdag faluból is elmentek Pestre a fiatalok. A válasz: „Sok a tv, s az ki­elégíti az igényeket...” Ki­tűnik, nem mindenkiét. Kel­lene ifjúsági klub, rendezvé­nyekkel, tánccal, berendezés­sel. Jó lenne, ha indítaná­nak általános iskolai hetedik és nyolcadik osztályokat — sokan elvégezhetnék. Dányádi Gyula, a tsz nö­vénytermesztője gondolkodik a válaszon, mit javasolna most ő a közös ügyében? Az­tán azt mondja, hogy adja­nak mindig munkát. A kér­désre. hogyan gondolia, kur­ta választ ad: „Oldják meg, törjék rajta á' fejüket.” Mondom, hogy ehhez sok minden kellene, például mel­lék és segédüzemág az alma tárolására, melléktermékek feldolgozására. Helyesli a ja­vaslatot, de azt válaszolja, hogy ezzel tag nemigen me­het a vezetőséghez, úgysem fogadnák el. Hogy miért nem? Mert szerinte csak egy­szerű emberek javasolnák. „És ezzel is úgy vagyunk valahogy, hogy asszonybeszéd pipafüst.. Valóban az lenne? Kanyó József brigádvezető szerint nem. Mert lehetne itt sok mindent csinálni. Nagyon jól jönne egy ötven vagohos tá­roló, mert egyre nehezebb ősszel jól eladni az almát. „És ha beállnak az új gyü­mölcsösök, meg kell ka­paszkodni.” Lehetne építeni egy szagtalan szeszt előállí­tó főzdét — ennek nagy az exportpiaca. — Előterjesztették már a tagságnak? — Erre nemmel felel. Még a vezetőségnek sem, csak beszélgettek róla. Szűk körben. „Mert a tagság úgyis leszavazná a beruhá­zást, hiszen csorbulna egy­két évre a munkadíjazás ösz- szege...” De azután bőségesen ka­matozna. Egyetért ezzel, de azt emlegeti, hogy itt nehéz nagyon. Pedig csak látszat­ra az. Mert. ha a tagság tud­ja, ha világosan és egysze­rűen elmondják neki, miről van szó, megérti. Kell a javaslat Hermánszegen ma nagyon jól élnek. Ahhoz, hogy hol­nap is így, vagy jobban él­jenek, kell a javaslat, a? okos és merész kezdeménye­zés. Kellenek a jó tanácsok, a tagság vitában kialakuló egy­sége, tettereje. Mert a tagság kollektív bölcsessége, akarata nélkül még qlyajj jó tsz, sem fej­lődhet tovább, mint a her- mánszegi. (Kopka) KÉT IAVASLAT ® Hasznos elgondolás A Szatmár-beregi Termelőszövetkezetek Területi Szövet­ségének értekezletén a Szabolcs-Szatmár megyei Tejipari Vállalat hasznos javaslatot terjesztett a közgyűlés elé. A vál­lalat igazgatója ismertette, hogy a mátészalkai telephelyen melléktermékként napi 60—70 ezer liter savó keletkezik. A vállalat készséggel támogatna egy olyan társulást, amely er­re a melléktermékre sertéshizlaldát létesítene. Az érvényben lévő rendelkezések szerint vállalatok és termelőszövetkezetek létesíthetnek közösen vállalkozásokat, ha annak tárgyi feltételei biztosítottak. A mátészalkai tej­üzem mellékterméke ilyen gazdaságosan hasznosítható fel­tétéi Megyénkben ehhez hasonló javaslat, kezdeményezés még nem volt. A tejipari kezdeményezés mindenképpen di­csérendő és remélhető, hogy a termelőszövetkezetek élnek is a lehetőséggel. Azt is reméljük, hogy az első kezdeménye­zést több is követi, hiszen a termelőszövetkezetekkel nagyon sok vállalat áll termelői kapcsolatban és hellyel-közzel min­den vállalatnak van olyan eddig még ki nem használt lehe­tősége, amely közös vállalkozásban kölcsönösen hasznot haj­tó tevékenységgé fejleszthető. Seres Érné • Szolgáltató iskola Ha egyre bővül is, még mindig elmarad az igények mö­gött Nyíregyházán a lakossági javító-szolgáltató tevékeny­ség. Több helyütt elég hosszú a vállalási idő, másrészt hiá-' nyos a teljesítőképesség. Lehetne persze most már magá­nak a városi tanácsnak is alapítania kizárólag javító-szol­gáltató tevékenységet végző üzemet, vállalatot (legutóbb tett is ilyen ajánlatot egyik helyisége felkínálásával a sütőipar a városnak). Csakhogy az alapításhoz sok minden szükséges, mindenekelőtt rendelkezésre álló anyagi erő, szakember, stb. Ehhez még nem értek meg a feltételek. Bíztatni szeretnénk éppen ezért az Illetékeseket egy életrevaló elképzelés megvalósításában. A Vasvári gimná­ziumban Nyíregyházán az egyik tagozaton úgy tanulják a televíziók szerelését a fiatalok, hogy egyik osztály össze­rakja, a másik szétszereli a készüléket. így ismerkednek a bonyolult szerkezettel. Hallottuk a városi tanácson: jó vol­na ezt hasznosítani a lakosság részére. De még mennyire jó volna! Nagyobb anyagi befektetés nélkül megoldható, hogy a hibás készülékeket szolgáltatásszerűen javítsák a diákok, olykor úgyis rengeteg munkája van a GELKA-üzemnek. Ta­lán még olcsóbban is lehetne felszámítani a költségeket: jól járna a megrendelő, de némi anyagi forráshoz jutna az is­kola is. Nem új dolog ez, másutt már kitalálták. S mert tud­juk: jövőre 16 tantermes szakközépiskola nyílik a megye- székhelyen, reméljük, ott már gyakorlat lesz ez az „iskolai lakosságszolgáltatás.” Kár halogatni az ötlet valóra váltását Angyal SáaA*

Next

/
Thumbnails
Contents