Kelet-Magyarország, 1968. december (25. évfolyam, 282-306. szám)
1968-12-23 / 300. szám
KELET- % ACT ATÍOtíSZA® S oM«* Az első nép törvényről Száz éve, 1868. decemberében született az első magyar népoktatási törvény, ameiy több mint egy évtizeddel Anglia és Franciaország előtt kimondta hatéves kortól a tankötelezettséget Rögzítette az állam iskolafenntartói jogát, s lehptővé tette, hogy a nemzetiségek gyerekei saját anyanvelvükön tanulhassanak. Igaz, 1848-hoz képest kompromisszumos volt a törvény. 1848 követelése, az oktatás államivá tétele nem történt meg. Sőt. az állami Iskolaáliitási jog is inkább formális lehetőség marad, hiszen az egyházi iskolái: száz évvel ezelőtti 95 százalékos aránya a felszabadulásig is csupán 73,2 százalékra mérséklődött És a nemzetiségek is alig tíz évig élvezhették a törvény előnyét, mert az erősödő nacionalizmus a magyarosítás szolgálatába kényszerítette iskoláikat. S mégis: önmagában a törvényt jó kezdetnek kell tekinteni, hiszen jogilag megteremtette az alapokat egy széles körű népoktatás megszervezéséhez. És Eötvös, bízva a törvényben, nagy igyekezettel látott munkához: megszervezte a tanügyigazgatást, megindította a tanítók továbbképzését, elkészítette a népiskola tantervét, gondoskodott tankönyvek kiadásáról. A klérius a parlamentben megszavazta ugyan a törvényt, de a valóságban alig tett valamit érte, sőt sok helyütt a szószékről izgatott a kötelező népoktatás ellen. A földbirtokosok is vonakodtak hozzájárulni az iskolaállítás költségeihez, a községek meg nem bírták egyedül a terheket. Ami pedig az állami költségvetést^ illeti: a törvény elfogadásának évében, 1868-ban az or- szággvűiés háromszor annyit szavazott meg a királyi udvartartásra. mint a közoktatásra. Érthető hát ha lassan épültek az iskolák, s elmaradt az Eötvös által remélt fejlődés. A törvény szü letését követő 77. esztendő —- 1919 kivételével — tulajdonképpen az időnkénti nekirugaszkodások ellenére is, á! landó visszalépések sorozat" volt. A kötelező népoktatás iga zi megoldása csaknem nvol évtizedet váratott magára, t felszabadulás után. az egyse ges és mindenki számára kö telező állami általános isko la megteremtésével lett csa' valóság, mégpedig új korsza kot nyitó valóság. E hosszt' 1868-tól napjainkig tartó uta’ egy most megjelent, képek kel illusztrált tanuimönyke tét foglalja össze. A Tanulmányok a 100 éves kötelező népoktatásról című könju feltétlenül szakmai hiány pótol, de egyben emléket ’ állít a centenárium alkalma ból mindazoknak, akik az utóbbi száz évben oly álha- tatosan küzdöttek a demokratikus alapozó iskoláért. — t. — HÚSZÁN KEZDTEK Javítóműhelyből üzem lett Tiszáinkon Húsz emberrel kezdte meg munkáját négy évvel ezelőtt a tiszalöki erőmű területén a Feisőtiszavidéki Vízügyi Igazgatóság hajójavító üzeme. Az elmúlt négy év alatt a munkások száma hetvenre emelkedett. A hajójavító a tiszalöki járás „ingázói” közül sokat vonzott haza Budapestről és az ország különböző helyeiről. A tervek szerint négy év múlva 150—200 embert foglalkoztatnak majd az üzemben, ami azt jelenti, hogy a környék vasipari szakmában tevékenykedő szakembereinek jelentős része közelebb kerülhet otthonához. Újítások, ésszerűsítések t Az üzem törzsgárdájához tartozik Kiss Sándor szocialista brigádvezető. Budapesten dolgozott tizenegy évig, majd a Tiszavasvári Gépjavítóhoz került, onnan jött át — 1964 január elsején a hajójavító üzem munkájának beindulásakor — Ti- ezalökre. — Hazajöttem, mert itt van a családom és a szakmámban is végre el tudtam helyezkedni Tiszalökön. Különösen azért szerettem meg ezt az üzemet, mert nem sablohmunkákat kell végeznem, mint eddigi munkahelyeimen, így itt szakmai tudásomat is fejleszthetem. Ezt bizonyítja az is. hogy újításaival, ésszerűsítési javaslataival több ezer forintot megtakarított a vállalat kollektívájának. Például egy „kidobott” hidraulikus prést célgéppé alakított át. melynek segítségével olyan munkákat is el tudnak végezni, amit eddig távoli üzemeknél kellett megrendelniük. ök gyártanak más vállalatok számára is célszerszámokat, Kiss Sándor „átalakított” gépével. A brigádnapló A szocialista brigád naplója tartalmas, közös munkáról, szórakozásról ad számot: parkosítás az üzemben, műhely kialakítás, társadalmi munkák, közös színház-, mozilátogatás, ismeretterjesztő előadások meghallgatása. Őszintén elmondják, azért legszívesebben a futballmérkőzéseket látogatják közösen. A brigád most azon fárado- zi, hogy újabb ésszerűsítését megvalósítsa. Hulladékanyagból vonalfúró gépet szerkesztenek, melynek segítségével motorjavításokat is Végezhetnek majd. A 25 ezer forint értékű gépet ők megszerkesztik hétezer forintból. Fontosnak tartják a szakmai képzést, s talán ezért is ragaszkodnak annyira az üzemhez, mert munkájuk sokrétű, érdekes, mindig újat hozó. Dezső Lajos esztergályos két éve dolgozik itt. Előző három műszakos munkahelyét felcserélte az itthoni egyműszakossal. Szabad idejének nagy - részét a tanulás tölti ki, mivel a Debre- ni Gépipari Technikum másodéves hallgatója. Mikor terveiről kérdezem, így válaszol: »„Nem ‘kell nekem íróasztal, azután is gépnél akarok dolgozni.” Valamennyien szerelmesei a gépeknek, melyek munkájukban segítő társaikká yál- tak. Büszkén mutatták meg a három új gépet, amit most kaptak külföldről. Azonban legbüszkébbek a maguk szerkesztette gépekre. Szárazföldön Az üzem dolgozói jelenleg a vízi járművek karbantartását végzik, emellett a társszervek építkezéseihez vas- szerkezeti elemeket is készítenek. Egész évben akad munkájuk bőven. A borítékba is összegyűlik annyi hónapról hónapra, hogy nem érdemes messzire menni a családtól, itthon is megtalálják számításukat. Kulcsár Péter Tiszalökre nősült, lakást vett itt, ezért jött a hajójavítóba dolgozni. Ö a víz- életet cserélte fel a száraz földivel. Kilenc évig matróz volt, a MAHART fedélzet- mestereként bejárt hét országot, de miután családot alapított, leszállt a hajóról, otthon ülő ember lett. Ha látja a javításra befutó vízi járműveket, hajókat, sokszor fáj a szíve, de mint mondja „legényembernek való a csavargó élet!” Tomasovszky István Felesleges fceszleüti — raktárén Az eladatlan áru csökkenti a nyereséget Adminisztrációs hiba miatt kétszer is megkapta ugyanazt az anyagot a Nyíregyházi Vas- és Fémipari Ktsz. Miatta a forgóeszközkészlet négymillió forinttal növekedett. A Szabolcs-Szat- már megyei Víz- és Csatornamű Vállalat ez évben félmillió forint értékű sárgaréz szűrőbetétet vásárolt, de a harmadik negyedév végéig ennek csak negyedrészét használta fel. Ilyen, és ehhez hasonló „melléfogások” miatt a 12 százalékos árbevétel-növekedés mellett az eszközállomány értéke 18 százalékkal emelkedett. Tizenegymillióval több Háromnegyed év alatt a megye tanácsi iparában a bázishoz képest mintegy százmillió forinttal növekedett az árbevétel. Az aránylag gyors ütemű emelkedés ellenére is a készletnövekedés mértéke még mindig mintegy 11 millió forint értékben haladta meg a bank. ajtal elfogadott szintet. Csökkent az anyag forgási sebessége ez idő alatt elsősorban a faiparban. Az általában 10 százalékos forgóeszközállomány növekedést — mint például a Szatmárvidéki Faipari Vállalatnál — csak két százalékos árbevételemelkedés követte. Még ennél is nagyobb aránytalanságok tapasztalhatók a megye kisipa $ szövetkezeteinél; háromnegyed- év alatt a 63 milliós árbevétel növekedéssel szemben az eszközállomány 49 millióval emelkedett. Van olyan ktsz, amelynél a forgóeszköz-állomány 70 százalékát a bank fedezi hitellel. Hovatovább ez az állapot oda vezet, hogy a bank a ktsz-t kénytelen lesz kizárni a hitelezésből. Saját bőrükön érzik A raktáron heverő anyag, a félig kész termék, az eladhatatlan áru nem hoz hasznot. A felesleges készletekkel lekötött érték súlyos tehertétel nem csak a vállalatnak, üzemnek, hanem a népgazdaságnak is. A helytelen készletgazdálkodás kellemetlen következményeit ez évben megyénkben nem egy vállalat már saját bőrén érezhette. Rendkívül nehéz feladatok elé állította ez péidáui a Nyírbátori Vastömegcikk- ípari Vállalatot, voltak problémád az Universil Szilikátipari Vállalatnál is. Az árbevételek megfelelő szintre való növelésével, az eszközök forgási sebességének fokozásával jó eredményt értek el a Nyíregyházi Vasszerkezeti és Gépipari Vállalatnál. A forgóeszközök átfutási idejének 15 nappal való megrövidítésével 2 millió 700 ezer forinttá! az elfogadott szint alá csökkentették az eszközállomány értékét. Hosszú utat tesz meg az anyag addig, amíg feldolgozva, készáruként a fogyasztó kezébe kerül. Minél gyorsabb ezeknek az anyagoknak, eszközöknek a forgási segessége, annál hamarabb térül meg a befektetett energia és munka értéke, gyorsabban kamatozik a vállalkozás. Nem csak az egyes vállalatoknak, gyártó üzemeknek, hanem az egész népgazdaságnak is súlyos veszteséget jelent, ha valahol az anyag, eszköz, félkész termék, vagy éppen a készáru mértéktelenül felhalmozódik. A partner megválasztása A Nyíregyházi Cipőipari Vállalatnak például azért kellett középlejáratú hitelt igénybe venni, mert a készáruért a Cipőnagyker késedelmesen fizet. Az ilyen jelenségek aztán arra késztetik a termékeket előállító ’vállalatokat, hogy az értékesítésnél olyan partnereket keressenek, akik az átvett áruért rövid időn belül fizetnek, s akiknek szintén érdekük, hogy az áru minél előbb piacra kerüljön, vevőre találjon. Mert az, eladatlan portéka holt tőke’ s aki tartogatja, az ráfizet. A gazdasági mechanizmus új viszonyai között ez évben jelentősen megnövekedtek az eszközarányos költségek; új költségként lépett be a vállalatok gazdasági életébe az eszközlekötési járulék, növekedtek a forgóeszköz-állomány fedezésére igénybe vett bankhitelek kamatai. Ezek kihatása a nyereségtömeget is érintik, s végső soron a fejlesztési alap nagyságát és az év végi nyereségrészesedés összegét is befolyásolják. A helytelen készletgazdálkodás felboríthatja a’ pénzügyi egyensúlyt a különben stabil gazdasági egységnél is. Tóth Árpád OLVASÓINK IRAK: ** Oi napja Nyírm ikály di Lun Termelőszövetkezetünk, a nyirmihálydi Űj Élet is megrendezte a közelmúltban az öregek napját. Az ünnepségen jelen volt valamennyi nyugdíjasunk és járadékosunk, akiket nemcsak megvendégeltünk, hanem meg,, is jutalmaztunk. A mi öregjeink igazán megérdemlik az ünneplést. Sokan közülük még ma is dolgoznak a közösben, pedig már meghaladták hét- 1 Venedik életévüket, nem kellene dolgozniuk. Fúró János- né, Orosz Jánosné és Papik Mihályné az idén is 140 munkaegységen felül teljesített. A férfiak közül Riksái József és Kálmánchelyi Ferenc a fiataloknak is példát mutatva dolgoztak, de sorolhatnánk az idős emberek nevét tovább is. Az ünnepség a késő esti órákban ért véget — írja Krasnyászkv József fcz-elnök. Tevékeny MHSZ-élet Csegöidön A esegöldi MHSZ-szervezet is megtartotta évi közgyűlés sét. Értékeltük ez évi munkánkat és tizenöt új tagot vettünk fei. Szeretnénk es útón is köszönetét mondani a helyi termelőszövetkezetnek és a községi tanácsnak az anyagi támogatásért. Ebben az évben öt-ötezer forintot kaptunk tőlük. Ezenfelül a tsz még nagy segítséget adott a gyakorlótér építéséhez, amelynek körbe- fásítását és füvesítését a tagság végzi majd el az új esz* tendőben, társadalmi munka-* ban. Bizonyítanunk kell a jövőben, elsősorban munkánkkal, hogy nem érdemte-j lenül kapjuk a támogatást — olvastuk Bogdán Béla esegöldi MHSZ-titkár leveléből. Tizenötmilliós bővítés a konzervgyárban Üj üzemrésszel gyarapodik 1969-ben a Nyíregyházi Konzervgyár. 15 millió forintos költséggel megépítenek egy pektingyártó üzemet. A pek- tin a konzervgyári, édességipari és gyógyszeripari termelésnek fontos alapanyaga. Kötőanyagként használják majd. A kötőanyagot eddig nyugati és szocialista országokból importáltuk. Az új üzem termelése 1970-ben a konzervipar szükségletét teljes egészében fedezi majd és fokozatosan lehetőség nyílik import teljes megszűnte- lesére, sőt exportálásra. A pektingyártás szabolcsi jelentősége — túl azon, hogy az üzemrész Nyíregyházán épül — leginkább abban van, hogy a szabolcsi ipari alma szolgáltatja az alapanyagot. A konzervgyár már 1969-ben kétezer vagon ipari almát vásárol fel. Későbbiekben ez a mennyiség növekszik. A pektin tehát arra is jó megoldás, hogy termelőszövetkezetek, állami gazdaságok egyre nagyobb mennyiségben jelentkező ipari almájukat biztonságosan, folyamatosan értékesíthetik. Könyvtár a konyhában Tulajdonképpen túlzás a cím. „Könyvtár a konyhában”. Mégis igaz. Bökönyben, ebben a négyezer lakosú nyírségi községben ugyanis általános iskolai tanteremben „székel” a könyvtár. Alig néhány négyzetméternyi helyen 3800 kötet könyv, szinte „világrekordnak” számít. Jó értelemben, mert évente tízezer könyvet olvasnak el a bökönyi parasztok. És kevésbé jó ez a „világrekord”, mert. nincs hely a könyveknek és az olvasóknak. S hogy kerülnek a könyvek a konyhába? Lászlófy Jánosné pedagógus szinte a nap minden órájában adja és fogadja a hazai, a világirodalom és a tudományok remekeit. Kivéve, amikor tanít az iskolában. Máskor főzés közben, a konyhában is megkeresik a könyvtál őst, s felróható-e, hogy kötetek halmaza sorakozik a tv alatt és felett, a polcokon. De nem sokáig, mert a négyszáz állandó ól; vasó nemcsak névlegesen iratkozott be, valóban megszerette a könyvek lapjain ki- bomló életdarabkákat. És a tanterem, ahol a könyvtár van, csak óra után szabad Többen várakoznak, fagyoskodnak — a csengetésig. Aztán húsz-harminc felnőtt és gyerek tódul a terembe kezükben az olvasójeggyel. Elég-e a heti kétszer három óra a kölcsönzésre? Lehet-e „stopperórával” mérni az olvasókedvet? Ezen meditál Lászlófy Jánosné, de nem sokáig. Helyette a bökönyi olvasók napi „ostromát” idézgeti, és mosolyogva említi a kezdeti időket, a kitépett lapokat, elveszett köteteket... Ma már mindez a múlté. Nem mondja így szó szerint, csak utal rá: hogy a neheze mégis ezután következik. Megtanítani olvasni a falusi embereket. Ez a könyvtáros legszebb, egyben legfelelősségteljesebb hivatása. Még akkor is, ha nem jár érte fizettség, csak szinte képletes tiszteletdíj. Ma még a legtöbben azzal jönnek: „tessék adni, tanító néni egy jó könyvet”. Hogy kinek mi a „jó” könyv, az a könyvtáros emberismeretén, tájékozottságán. nevelési szándékán múlik. Mert, ha ritkán is mondják így: a könytáros valójában egy falakkal körül nem vett életiskolában nevelő. Az érdemjegyeket az egyes emberek az olvasók változó ízlésvilága rejti magában. Talán olykor ezért nehéz is észrevenni?! önálló könyvtári helyiség, olvasószoba, otthonos berendezés nélkül . is kiváló a könyvtári munka. S ezt a pluszt Lászlófyék igyekezete pótolja. Nem is igyekezet ez, rajongás, elkötelezettség a könyveknek, az olvasóknak. És így többes számban, hisz a könyvtári órákon ott van az egész Lászlófy család: a férj, aki szintén pedagógus, és a községi művelődési ház igazgatója, a hetedikes kislány, Éva. S ha fogytán vanJ nak a könyvtári könyvek, előfordul, hogy a saját otthoni kiskönyvtár is kiürül* „Hozómra” — nem olvasójeggyel. „Látták azt a nagy építkezést a tanácsháza előtt?” — fordul hozzánk Lászlófyné. „Abban kap helyet az új könyvtár, olvasóterem... Másfél, két év múlva már ülve böngészhet a bökönyi olvasó is, nem kell várni az iskolai óra végét” Bököny megizlelte az olvasás életet szépítő, gondolkodtató élményét. Igaz, aki ma ott jár meglepődik, mindenütt zsúfoltság. És mindenkinek nem tudja egyeztetni a szabad idejét a nyit- vatartás néhány órájávaL Ezért kopognak Lászlófyék konyhájában... De ez a kép mégis inkább optimista, mint lehangoló. Mert a mai problémákban, gondokban ott feszülnek a holnap, a közeli holnap örömei, a bíztató változások. De addig még sokszor, nagyon sokszor kell a könyvek fölé hajolni Lászlófyéknak. FAQ Géz* 18ÜW ! wÍCÍ üt
