Kelet-Magyarország, 1968. december (25. évfolyam, 282-306. szám)
1968-12-21 / 299. szám
ITELET-MACYAttORSTlÄG METXÉKUETB H oldal waa íwfimíw 21. A FAGY Az Apagyi Állami Gazdaságban korszerű gép osztályozza dz almát. A Nyíregyházáról Naménynak futó országút mellett néhány helyen egy név tűnik szembe; „Apagyi Állami Gazdaság.” A gazdaság központja Anagyon van, il- iéfvé pár száz méterrel a község utolsó házaitól. Az országút mellett, de azon túl is levelűid, rnagvi, nagy- kálié! és még számos község határában a gazdaságnak rná.ioriai telephelyei, gyü- mölcsöskertjei találhatók. Ha szigorúan a Számokhoz ragaszkodunk- akkor az Apa- gvi Állami* Gazdaság nem íflóndható nagyrisk. 1.200 hold szántóval. 940 hold gyümölcsössel. 160 hold szóló'el rendelkezik. Alig nagyobb ifi'nt egy közepes térmélő- sífivetkegnt. de h» fegv másik oldalát nézzük a sz.á- rhókflak, történetesén ez éves bruttó termelési értéket: több mint negyvéftmilliö forint, akkor a térüihtré alkalmas közepes jelző már nem mérvadó. Az Aoagyi Állami Gazdaság csakúgy, mint a megye minden gazdasága 1949 eleién alakult. Pontosabban 1969 áorilis elsején ünnepelhetik a húszéves évfordulót Húsz év alatt nagy utat tettek meg. Érdekes, izgalmakban, erőfeszítésekben gazdag múltat mondhatnak magukénak. Az első években Igazgató Igazgatót váltott, mert az új forma többet és többet követelt. Palásti János, a jelenlegi igazgató 19.62 október i-töí van a gazdaság élén. Kölcsönkért munkaeszközök A gazdaságban ma 49 olyan dolgozó végzi munkáját, aki jelen volt a kezdetnél. Az első napokról, hónapokról és évekről pár mondat is jellemző képet ad. A központ Magyon rendéz- Jkedett be. mint a Szerencsi Állami Gazdaság trösztjének üzemegysége. 600 hold Szántóval rendelkeztek. Kovács Bertalan, aki most a Szakszervezeti bizottság titkára, erről az időszakról mondja; kaptak lovakat, ésak éppen szekeret, szerszámot nem. Hogy szántani tudjanak, a gazdáktól kölcsönkért munkaeszközöket használták. Ennek ellenére nagy volt a kedv és a bizakodás. hogy létrehozzák a környék korszerű mezőgazdasági nagyüzemét. A korszerűség, a nagyüzemi gazdálkodás azonban évekig váratott magára. Palásti János igazgatónak élénken él emlékezetében, hogy mit talált, látott és tapasztalt 1952 ószén. amikor íjebreceribőí, a mezőgazdászképző kétéves akadémiáról Magyra érkezett. Állatállomány takarmány nélkül Az új igazgatót nem lepte meg, hogy a gazdaságban, ahova delegálták jelét sem látta annak, amire az mondható; nagyüzem. Az év ötmillió forintos veszteségét a tíz község határában lévő leromlott földeket mutatták neki. az ezer anyakocát, a 138 lovat és a 240 hízómarhát, amelyeknek egy cseppnyi takarmány sem volt. A lovak felkötve gerendán lógtak, mert ha egy is elfekszik, nem áll fel többé A száz koca szaporulata hullott, mert nem volt ami az éhséget csillapítsa, nem volt alom,- ami a hidegtől védje őket. Amikor az állattartás, ta- vasszaf, már a legkritiku- sabbá vált. a gazdaság kapott két vagon abrakot bulyár exportból. Húsvétkor érkeztek a vagonok az állomásra. Nem volt ember, aki kipakolja. Az igazgató, és felesége két sógora akik a Hajdúságból ünnepel h | érkeztek. aztán Borik Sándor, a párttitkár. BoCskm Sánc! - á szakszervezeti titkár álltak oda takarmányt zsákolni a vagonhoz. A traktoron Hábör Mihály Ült. Az elsß év vesztesé? hélkül Hogy nem volt ember a vagonok kirakásához, á műnké f egyelem, ä munka- szervezés gyengéit mutatta. Igaz, a gazdaság dolgozóinak nagy része uradalmi cselédekből került kj. olvan emberekből. akik ha keserves oldaláról is. de már tapasztalták á namviizemi gazdálkodást. Sok rosszat meg is őriztek a korábbi tapasztalásból. Ani'kor tráevát kellett hordani a földekre, akkor előbb húsz, kocsit meg- Opknlf-k és huczaP indultak ki a földre, megvárták mfg mindenki lenaknlt. s ú'rn csoportban Indultak a majorba. Bevett szokás volt ez az urasági munkán, időt húztak vele. pihentették mainkat az emberek. lev tették előbb az állami gazdaságban is. csak nehezen értették meg, hofíy az időhúzásnak már nincs értelme. Már nem uraságon állnak vele bosszút. Az évek távlatából nézve a munkafegve’em. a szervezés apró-esenrő napi üevei alig érthető. Akkor viszont 1953- bán ezek a hétkoznani tettek Segítették a gazdasági; ahhoz. hogy nyereséggel zárjanak. Négymillió nyereség Az A nagyi Állami Gazdaság első sZenzáeióia — szenzáció volt a javából — 12 leánv nevéhez és e”v százholdas cukorrénafö'dhöz fűződik A 12 leány Kristóf Vára vezetésével — azóta már fémhez ment. Uiheivi Jánósné — a mai szocialista brigád ősét alakította mes. Munkaversenvben maximális terméseredménv elérését vállalták. Amikor a réoa beta- karíMcára került sor akkor derült ki. bó«v holdanként 060 mázsás átlagtermést értek el. Tlven eredménv még nem volt Szabolcsban. s azóta is lónak számít ha va- támélvik gazdaság 260 mázsa cuknrrénát takarít b° átlag. He nemesek a cukorrépa- földön mutatta már előnyét az állami gazdaság Növénv- termesz* éshon. á11n*tenvész- tésb“n dé föle" a kertészet- ben elvan eredményeket értek él höev az évet négymillió ferirCrvs tiszta nvere- séggel zárták. Az eh* n«*»v *ermés almából A gpzrlncácr ÍS. is rt állandó fz.*5Hrv7,ps kor*7nM+ élte. 53 TT10ff tobTrtf-70+f p-7 -pírkor a tf'i’cvátvlqi K'í«‘*ó-1ofí Ot^Z^cIcú<7V>07 ^réiv^cpfnipiib<*r) hoi^ fölr^e*. 59 ^c-iórt 59 s a ffp'rrlooAcr Y-pirv+o akkor i.ßOO boltra ffszí* *>00 S7iOfno bo^ra a'ía^iií. Ak- Itb7* rn*5r a^f í-s bof*^ bft a k^^: homokokon tnrlpnk p*»*§ckf5i->n pb?rlólkn^-ni peak i'öV brl pr^ Ótemben t>Tpr*f+»bpk óí?bb fioídfif frifovzA i'ii-bb ptmáskorfpt fr*1^ní+^4f«k A pvrMTíö1nc??<"ban ewve főbb ero^ornek bi^o+f rn»ip- ka p n cfi'olib c7:'rphnn nevelődtek a id ker+'SR'T°k A rnupVa fi veri irqrívn oviim öl- rse QC7^r> ^ppff f»p rt,ríbb mint kéís?d7 ra^ön álmát zedtek és amivel kevés gazdaság diccekadb«=>tett ez országban. a t’S^ta rrreres?g 7 és fél millió forint volf. Sioc!áih-kulturális hél' ze* úgy illik, hogy ne csupán a termelésről; a gazdaság] eredményektől eSsék szó. Mert a kapához, kaszához később a modern mezőgazdasági eszközökhöz gépek és vegyszerek aikäifftazäsäKoz émberék is kelíettek. Embfe- l-eket. is kellett, névéiül. Mint már említettük, a gazdaság központja Magyon Féfldfezkedett be régi. urasági épületekben. Szó sem lehetett arról, hogy üzemi konyhát létesítsenek, högy a fiataloknak klubhelyiséget rendezzenek be. Komoly gondként jelentkezett. hogy a gazdaság dolgozóinak nagy része képzetlen volt. a többség három-négy elemivel rendelkezett. Szakmunkás egyáltalán nem volt. Szívós, következetes murikával lépéSrőI-lépésre változott a helyzet. Ma a dolgozók többsége rendelkezik a nyolc általános osz'állval. a felnőttek közül tizenheten végezték el a kertész Szakmunkásiskolát, kiképeztek huszonhárom traktorost géplakatost és szerelőt, gépjárművezető igazolvánnyal harmincnyolcán rendelkeznek. A szakirányítás fejlődésére jellemző, hogy a gazdaság vezetői közül — a legtöbben munka mellett tanultak — hatan rendelkeznek egyetemi végzettséggel, öten technikumi végzettséggel. Változott a szociális-fcüitu- rális helyzet olyan vonatkozásban is, hogy felépült a korszerű ebédlő, a gazdaság központjában lehetőségük van a dolgozóknak kulturális igényeik kielégítésére. A gazdaság színházbérletet váltott, s a dolgoz "kát mun’ á- juk elismeréseként rendszeresen jutalmazza ' egy-egy színházi bemutató megtekintésével. Az első nagykabát Hogy megértsük honnan hová is jutottak ott Apagyon, Magyon és környező községben az emberek, ahhoz még el kell mondani egy történetet. A gazdaság miután felszámolta a sertéstenyésztő-telepet. nem szakított teljes egészében az állattenyésztéssel. Most is évente 200—250 sőrét hizlalnak, s a hizlalóban m.a is ott dolgozik egy ember, Margitics Antalnak hívják. Ennek az embernek — pedig már nem volt fiatal — 1955-ig nem volt téükabátia. Nem is lehetett, hiszen hat testvérével együtt özvegy édesanyjával a nagy szegénységet iátó szegények között is a legelesettebbek voltak. Amikor a gazdaság vezetői megtudták ezt, egv csa'ádlátoga- tót küldtek ki, beteg asszonyt talált, földre hányt szalmán feküdt. A család a gazdaságtő’ rendkívüli segélyt kapott Antinak 500 forint ju(almrt adtak, akadt aki saját, zsebébő’ is hozzáadott és télikabátot vettek. Margitics Anialna ez volt az első tMikab''tja. Anti sokaknak már Anti bácsi, havonta jóval kétezer forinton felül keres. Űj házat épített. Családjának mint más állami gazdasági dolgozónak. a gazdaságtól kapott tövedelemből mindenre telik. Nehéz évek A gazdaság vezetői, dolgozói önhibájukon kívül Is nem egyszer kerültek olyan helyzetbe, amikor a józanság, megfontoltság, az erélyes intézkedés volt a legfőbb feladat. 1956 ősze Apaey felett sérti szállt él nyomtalanul. A gazdálkodásban félmillió forint jövedelemki- esést jelentett, hogy nem kanták vagont a készáru él- szá'h'tására. És jelentkeztek a forró fejű emberek is. Megkapőan szép azonban, ahogy a dolgozók többsége vélekedett. Amikor arról volt szó, hogy a gazdasági és pártvezető embereket támadták, akkor a dolgozók úgy nyilatkoztak; — „Ha kevés lesz ötven ember, kétszázan ülünk a küszöbre, hogy megvédjük vezetőinket és a gazdaságot.” A dolgozók és vezetők együttműködése tette lehetővé, hogy az ellenforrada’om évét és az azt követő gazdasági évet úgy vészelték át, hegy a fejlődés nem szakadt meg. Vezetők és dolgozók közösen tisztázták a gazdasági és politikai kérdéseket, s eközben jutott erejük arra is, hogy úi központot építettek, Magvró! Apagyra költöztek át, lerakták alapjait a gazdálkódá1 új irányának. Asszonyok a gyümölcsösben Az Apagyi Állami Gazdaságban az új telepítésű gyümölcsösök az 1958-as 50-es években egyre nagyobb hártyádban fordultak termőre. 58-ban megkezdték egy hagy almai eldolgozó üzem alapjainak lerakását. 1059-ben vi-. szont olyan gondok je’en'- keztek, hogy kevés volt a férfi munkáskéz a gyümölcsösben. Az asszonyok munkájára is szükség lett. De először le kellett küzdeni p.zt a régj felfogást; ha elvették tartsál el. Az asszonyok mondták ezt. A jég megtöri azzal, hogy akadt egy-két ember, Bácskái Sándor. Tarr Károly, Czipa János, akik megmagyarázták a feleségüknek, hogy nem arról van szó; mintha ők nem tudnák eltartani a családot. A gazdaság egész léte kívánta, hogy az asszonyok is dolgozzanak. így ment Bácskái Sándomé, Tarr Károlyné, Czipa Jánosné és még pár asszony példamutatóan dolgozni a gyümölcsösbe. Pár nap múlva már ötvén asz- szony követte őkét. A gyü- bölcsöt leszüretelték, s ma már hagyomány, hogy a nagy őszi betakarításban részt vesznek a családtagok. Az első élüzem cím Első ízben 1960-ban nyerte el az apagyi gazdaság az élüzem címet. A lerfőbb jövedelmi forrás akkor is az alma'ermesztés volt, de nem csupán ezért kapta meg a magas kitüntetést az Avagvi Állami Gazdaság. Allaricr- tásban is. növénytermesztésben is mindén edd’ffí eredményeket felülmúló sikereket értek el. Az első élüzem címet 1964- ben a második követte Közben azonban az eredményes gazdálkodásunk más elismerésben is részesült. 1961- ben erfurti gyümölcskiállftá- son egy arany és egv ezüst éremmel jutalmazták az apagyi almát. A VII. kongresszus tiszteletére kezdeményezett munkaversenyben a harmadik helyezést éririk el. És azóta is elismerő oklevelek sokasága jelzi, hogy vezetők és dolgozók szorgalmas munkával töltötték napjaikat. A számok felfelé íveinek A gazdaság könyvelésében őrzik a régi könyveket amelyek a oénzügvi eredményeket tarfelmazzák. Érdemes be'eoillarttani. 196t-b?n több mint négvmill’ó 62-ben kezel négymillió. 63-ban már k'iencmi’lió-nvnicszázezer forint volt a tiszta haszon 196-’-fcen először túljutotta' a tízmillión. Pontosan 15 49 ezer forint volt a t’sztá haszon. 1966-ban 21 345 ezer fo rint tiszta haszonnal zá’tá'- az évet. A R8-as év k 10 mi! lió forinton felüli tiszta nyereséget hoz. Terven felüli milliók. Min dert évben keménven men ke’lett harco’nl érte, A búz- átlagtermését oé’dául a kezdeti 10 mázsáról 18 mázsára kéllfett növelni, a kültérién * 10—12 mázsás átlagtermését 15—18 mázsára. Ezt nem csupán a gépeknek, vegyszereknek köszönhették. Nagyrészt annak, hogy változtak az emberek, minden évvel iavult, csiszolódott a vezetés színvonala, javult a dolgotok munkához való viszonya. 1967-ben hét szocialista brigád dolgozott a gazdaságbah, s a munkaverserty közel nyolcmillió forint többletjövedelmet eredményezett. Idén is a munkaverseriyben vállalt többlettermelés a jobb értékesítés, az önköltségcsökkentés közel négymillió forint pluszt jelent. /elen és jövő Há valaki most vészi a fáradságot és körülnéz Annimon, Magyon. a gazdaság központiéban és a majorokban, csak felsőfokón említhető dolgokat lát. Korszerű nagvüzem, olyan mezőgazda- sági üzem az snasyi gnzdá- ság. amelv méltóan romezen tállá fejlődésünket. Elég erre egy példát említeni. a. rnelevhegy] telephelyet. Az idei 30 vagon almát egy 2400 pésvzetméter alaptérü- letű feldolgozóhelyen készítették elő exportra. Ugyanott idén már deleozott az aszalőürem. És már látni lehet azokat a vasvázp'-at. amelvek evv 290 vagohnj !-ii_ tőtároló első beépített Néniéi. A feűődés szakadaM-r r^_ rnételten a öremeevrég példázza ezt. Jövőre ládaűz»met, gyürne1ög- foldo1gozó-üzemet. érü’et- elemgyártó-üzemet létesítés nek maid. Mindez tovább# ió munkaalkalmát. íó keresetet jelent a környező községek lakosainak. Ha valaki húsz évvé! ko-' rabban kishitű is volt áz anagyi gazdaság jövőiéf illetően, most már a'ano- an megváltozott a véleményé. A gazdaság mindazt, amelyet hivatva volt megierem-' teni következetesen és o’*°d- ménvesen tel lesitette. K^er és ezer ember részesült és részesül azokból a javakból, amely húsz évvel korábban még álomnak Is túlzó*tan szépnek tűnt. Ä párt, a szakszervezet és a pazdaság- vez°iés mmdi“ ö'^rtanvhan lévő munkáiénak nagy eredményé ez. A gárda-ági vezetés mellett a várt és srakszervocet tudatformáló és nevelő rmm' aha- állandóan készen1é*b°n őht a lobb eredmények e’é"poéórt. Vsamba István főkeNiész, ^zabó Irtszló üzemikonyha- /ezető, Mester János Verté- zetj brio ár’vezető és még -,ok az 1949-es évek -nán 'ott kommunisták neve em- líthető, akik kitartóan Segítették a fejlődést. Az Apagyi Állami Garda- tág ma élenjáró gazdasága a mezőgazdasági termelem 'k. Húsz év kefnéhy munkája tette azzá. A gazdaság központjában szolgálati lakosokat építettek a dolgozóknak.