Kelet-Magyarország, 1968. december (25. évfolyam, 282-306. szám)
1968-12-19 / 297. szám
M8Í. áeewrt>er If. tCELET-MAGYARORSZAö S. o?(M (Folytatás a t »Idáiról) A jövőben a vállalatoknak csak új, kedvező piaci lehetőségek feltárásával, korszerű, jó minőségű termékek gyártásával, a választék bővítésével kell elémiök a nagyobb nyereségeket. Azok a vállalatok, amelyek e követelményeknek nem tudnak eleget tenni, mind kisebb nyereséget realizálhatnak, vagy veszteségessé válnak. Nyilvánvaló azonban, hogy a jövőben a vállalatok pénzügyi korrekció, vagy újabb támogatás útján nem rendezhetik átmeneti nyereségcsökkenésüket, sem veszteségeiket. Erre legfeljebb a tartalékalapjuk nyújthat fedezetet. Ha a vállalati tartalék kimerül, akkor szanálási eljárásra kerül sor, komoly következményeivel együtt. A pénzügyminiszter továbbiakban hangsúlyozta: helyes, ha a vállalatok a kötelező tartalékoláson túl, biztonsági tartalékokat is képeznek. A tartalékok növelésével készülhetnek fel a vállalaA gazdasági folyamatok értékelése alapján megállapítottuk, hogv az élőmunkával való hatékony gazdálkodás problémáinak fő forrása nem a jövedelemszabályozási rendszer. Budapesten például létszámnövekedés nélkül jelentősen emelkedett a termelékenység. Vidéken a foglalkoztatottság növelésének lehetőségeit használták kj elsősorban, s a termelékenység kevésbé javult; pedig ugyanaz a jövedelemszabályozási rendszer érvényesül az egész ország területén. Üev tűnik az aktív, differenciált bérpolitika eszközeivel a vállalatok 1968-ban nem éltek eléggé, pedig az a hatékony munkaerogazdá1 kodás egyik legfőbb ösztönzője. Az élőmunka _ gazdálkodásának javítása, Hatékonyságának növelése érdekében 1969-től néhány intézkedést teszünk. Például' a népgazdaság egyes területein az egységestől eltérő béi-szorzókat az áUa’á- nos szabályoknak megfelelően állapítjuk meg; megszüntetjük a bárszínvona1- növe’ést korlátozó 4 sz.áza’é- kos határt. Az alapképzés szabályait úsy módnsftiuk, hogy nagyot» lehetőséget adion a rugalmasabb létszám- ' és bérgazdálkodásra. Tisztelt, országgyűlés! A lakosság fogva-ztása !9G8-ban 5—6 százalékkal növekedett, s ez lényegében megfelel a tervezettnek és az előző évek fejlődési ütemének. A kiskereskede’mi forgalom kb. 8 százaemelkedett, ami kisebb a tavalyi növekedésnél. Jóllehet, egyes árak változtak, a kiskereskedelmi árszínvonal nem változ.ott érezhetően. A lakosság pénzbevételei körülbelül 8—9 százalékkal haladták meg a múlt évit és azonos tendencia*: mutatnak a korábbi évekkel. A pénzbevételek kétharmadát kitevő munkabérek mintegy 5—6 százalékkal nőttek, a nyereségrészesedés! kifizetések várhatóan több mint 10 százalékkal haladják meg a tavalyit. A mezőgazdasági termeléssel kapcsolatos tevékenységből származó lakossági pénzbevételek kereken 18 százalékkal emelkedtek. E növekedés fő tényezői; a felvásárlás volumenének és árának emelkedése, valamint a termelőszövetkezeti dolgozóknak ki ri- zetett nagyobb készpénzelőlegek. A pénzbevételek felhasználása másként alakult, mint a múlt évben: alacsonyabb az áruvásárlásokra fordított ösz- szegek aránya és magasabb a megtakarítások képződése. Több mint 3,5 milliárd forinttal növekedett a takarékbetétállomány. Ez legalább két fontos dolgot mutat: egyrészt a lakosságnak az új mechanizmus sikerébe vetett hitét, a forint stabil vásárló- értékébe vetett bizalmát, másrészt a takarékbetétállomány növekedésében kifejezésre Jut az Is, hogy a lakosság kereslete a nagyobb éetékű fogyasztási javak irátok egyes nagyobb feladatok megoldására. Ilyen például a munkaidőcsökkentés, amely a vállalatok számára átmenetileg kiadási többletet jelenthet és ezt a vállalatoknak saját erejükből kell finanszíroznak. Ilyen tartalékok képzése és üzemszervezési tervek készítése útján kell az áttérést az új munkarendre megalapozni. A rövidített munkaidőre való áttérés zavartalan megvalósításának azért is nagy a jelentősége, mert az élőmunkafelhasználásban, 'a létszám- gazdálkodásban ez évben problémák mutatkoztak. Az élőmunka hatékony működtetésének kérdéseivel a kormány már több ízben foglalkozott. Miért olyan fontos számunkra ez a probléma? Azért, mert közvetlenül a dolgozók jólétéhez, társadalompolitikai céljainak megvalósításához kapcsolódik. Csak az élőmunkával való helyes gazdálkodás biztosíthatja a termelékenység kellő növekedését, a reál- jövedelmek tartós emelkedését. nyába tolódik el, ami előtakarékossággal jár. A lakosság pénzbevételei jövőre kb. 9%-al nőnek. A jövő évben a létszámnövekedés lassúbbodásával és 2 százalékos reálbéremelkedéssel számolunk, összességükben a lakosság fogyasztásának 5—6 százalékos, a kiskereskedelmi forgalom 7—8 százalékos növekedése várható 1969-ben. A gazdasági hatékonyság javulása, a termelékenység növekedése nemcsak a dolgozók reálbérével, hanem a társadalmi közös fogyasztás alakulásával is szoros kapcsolatban van. A munka szerinti elosztás során megszerzett jövedelmeken kívül az életkörülmények alakulásában egyre jelentősebb a szerepe a társadalmi juttatásoknak, akár készpénzben kapják a családok. mint a családvédelemmel összefüggő juttatásokat vagy az öregek eltartását biztosító nyugdíjakat, akár közvetve részesül ebben a lakosság az ingyenes oktatás, az egészségügyi ellátás, illetve társadalmi gondoskodás révén. Figyelembevéve azokat az intézkedéseket, amelyeket a párt és a kormány a lakosság életkörülményei rendszeres javítása érdekében hozott, a költségvetés az előző évinél több mint 2 milliárd forinttal nagyobb összeget irányoz elő az egészségügyi, a szociális és a kulturális célokra. Gyorsabban nőtt a nemzeti jövedelem Az elmúlt években a közös társadalmi szükségletek a nemzeti jövedelemnél gyorsabban növekedtek, elsősorban a társadalombiztosításra jogosultak számának emelkedése, valamint az újonnan létesített egészségügyi, szociális és kulturális intézmények fenntartási költségei miatt. Emellett kevés lehetőség volt arra, hogy az intézmények által nyújtott szolgáltatások színvonalát széles körben javítsuk. Ezért úgy véljük, hogy az elkövetkező években erőforrásaink egy részét — az intézményi hálózat mérsékeltebb ütemű fejlesztése mellett — az ellátás minőségének javítására kell fordítanunk. Az előterjesztett 1969. évi költségvetési előirányzatokból a *társadalombiztosításra 19 milliárd forint jut, ami az előző évit 7 százalékkal meghaladja. A gyermekes anyákról való fokozott gondoskodás jut kifejezésre abban, hogy tervezzük a gyermekgondozási segély időtartamának hat hónappal való meghosszabbítását és ezzel egyidejűleg a segély igénybevételére jogosultak körének kiszélesítését. Az utóbbi években örvendetesen nő a gyermekek születési arányszáma. A gyermek- gondozási segélyt az 1969. évben előreláthatóan mintegy 120 000-ren veszik igénybe, ezért e célra a költségvetés az előző évinél mintegy 440 millió forinttal nagyobb ösz- szeget biztosít. Egészségügyi és szociális feladatokra csaknem 7,5 milliárd forint, az előző évinél 5 százalékkal nagyobb összeg fordítható. A növekedés nagyobb része a gyógyító-megelőző hálózat további kiszélesítését, a csecsemő- és gyermekgyógyászat fejlesztését szolgálja, de lehetőséget nyújt a kórháV higiénia javítására, intenzív therápiás osztályok, laboratóriumok létesítésére is. A költségvetési javaslat kulturális kiadásokra több mint 11,5 milliárd forintot irányoz elő, kereken 500 millió forinttal többet, mint az előző évben. Folytatható az oktatási reform végrehajtása, a népgazdaság távlati szakemberszükségletének biztosítása és a különböző típusú intézmények fejlesztése. Az előző évinél bővebb pénzügyi keretek között, magasabb színvonalon lehet megoldani a tudományos és népművelési feladatokat is. Fegyveres testületeink: néphadseregünk, határőrségünk, karhatalmunk és rendészeti szerveink fenntartása és védelmi képességének fokozása, szocialista vívmányaink megőrzésének alapvető feltétele. A testületek 1969 évi kiadásai az összes kiadások 8 százalékát adják. Ezek az előirányzatok lehetővé teszik a fegyveres erők technikai korszerűsítésének tervszerű megvalósítását és a követelményeknek megfelelő kiképzést. Az előterjesztett javaslatban a tanácsok költségvetése Az 1969—1970 évi pénzügyi lehetőségeket úgy ítéljük meg, hogy ezek a korábbinál gyorsabb iitemű fejlesztési lehetőségeket biztosítanak a tanácsok, számára. Figyelembe kell venni azt is, hogy a tanácsokat az új gazdálkodási rendszerben nemcsak a feladatok gazdaságosabb megoldásából származó megtakarítások, hanem az elért többletbevételek is megilletik és azt a következő évben önállóan felhasználhatják. Az 1963 évi gazdálkodásból származó ilyen többletet mintegy 1,3—1,5 milliárd forintra becsüljük. Ez jelentős mértékben hozzásegíti a tanácsokat feladataik eredményesebb megoldásához, bejelenthetem, hogy a tanácsi vállalatok és szövetkezetek 1969-től befizetett építésszerelési adója teljes mértékben a tanácsi költségvetéseket 'illeti majd meg, amely a most beterjesztendő költségvetésen felül mintegy 200— 250 millió forint értékű további pénzügyi forrást jelent számukra. Az új gazdaságirányítási rendszer keretében új alapokra helyeztük a költségvetési szervek gazdálkodása". iS. A kezdeti eredmények biztatóak: célszerűbb az eszközök felhasználása és a munkaerő foglalkoztatása. Az elkövetkező évek feladata, hogy tovább erősítsük az ínCservenka Ferencné, az országgyűlés terv- és költségvetési bizottságának tagja, az 1969 évi állami költségvetésről szóló törvényjavaslat előadója bevezetőjében rámutatott, hogy mind a gazdasági vizsgálatok, mind a közvélemény tapasztalatai megegyeznek abban, hogy az új irányítási rendszer alkalmazása, bevezetése zökkenők nélkül történt. Ahogy ismertté váltak a mechanizmus országos és helyi céljai, úgy nőtt a bizalom és a tettrekészség a dolgozó emberekben. Ez húzódik meg a számok mögött, amelyeket Válvi elvtárs az 1968-as év eredményeként ismertetett. Az új gazdasági mechanizmus eddigi eredményeinek elismerésével nem akarjuk elterelni a figyelmet a meglévő problémáiról. Teljesen pénzügypolitikánknak azt a törekvését mutatja, hogy megteremtse a tanácsok több évet átfogó pénzgazdálkodásának feltételeit A gazdálkodás eddigi eredményei jelzik, hogy a tanácsok a rendelkezésükre álló pénzeszközöket a helyi 'igényeket gondosan mérlegelve tervezték meg. A tanácsi költségvetési szervek kiadásai a jövő évben 17,4 milliárd forinttal, 1970-ben 18 milliárd forinttal szerepelnek. Ezt évente mintegy 1,5 milliárd forinttal növeli a tanácsi vállalatok kezelésében lévő lakóházak fenntartásához és felújításához adott állami támogatás. A tanácsok az 1969—70 években előző évi pénzmaradványaikkal együtt évente több, mint 10 milliárd forint fejlesztési alappal számolhatnak. Ennek csaknem háromnegyedét nagyberuházásokra, lakásépítésre és kommunális célokra fordítják. Az 1969 évi költségvetési előirányzat mintegy 70 'százalékát a tanácsok raját bevételeikből, 30 százalékát pedig állami hozzájárulásból fedezik. A helyi bevételek aránya növekedő tendenciát mutat, ami tovább erősíti a tanácsok gazdasági önállóságát. A kétéves költségvetési szabályozás megfelelő alapot nyújt az előrelátóbb pénzügyi és gazdálkodási tévé-, kenység körültekintőbb megszervezésére. A tanácsok ennek révén felszámolhatják a korábbi — az éves szemléleten alapuló — munka hátrányos Vonásait: a gazdálkodási perspektíva hiányát, az eszközök nem eléggé célszerű felhasználását. tézmények önállóságát, felelősségét és a rugalmas gazdálkodás érdekében tartalékok képzésére késztessük az irányító és gazdálkodó szerveket. Tisztelt országgyűlés! A reform első évének gazdasági eredményei meggyőzően bizonyítják, hogy helyes gazdaságpolitikát folytatunk, hogy gazdálkodási módszereink alkalmazkodnak a magyar népgazdaság helyzetéhez. Úgy ‘érezhetjük, hogy eredményesen kapcsoljuk egybe szocialista társadalmi céljainkat és gazdasági építőmunkánkat. Társadalompolitikai törekvéseink a dolgozók életszínvonalának tartós, fokozatos emelését, a népgazdaság és az egyén számára egyaránt hasznos munka megbecsülését, az ifjúság jövőjének biztosítását szolgálják. Tudjuk, hogy az ezt megalapozó gazoasági munka sikere nagy erőfeszítéseket kíván mindannyiunktól. Az eddigi eredmér nyékét és a jövő lehetőségeit mérlegelve, bizakodva nézhetünk a gazdasági reform további kibontakozását hozó 1969-es apztendő elé. A forradalmi munkás-paraszt kormány nevében kérem a tisztelt országgyűlést, hogy az 1969 évi állami költségvetést fogadja el. világos a kormány előtt és gondolom a gazdaságpolitikával egy kicsit is foglalkozó emberek előtt, hogy vannak gondjaink, ismerjük őket és bőven maradtak tennivalóink. Változatlanul nagy munkát igényel például a beruházások arányának megváltoztatása és gazdasági hatékonyságának növelése, gondjaink vannak a termelékenységgel, tennivalóink vannak a vállalatok és az állam közötti jövedelemelosztás arányát illetően, nagyon gondos munkát kíván, hogy a költségvetés 1,7 milliárdos deficitjét 1970—71-re ledolgozzuk és így tovább. Mindezek tudatában állítjuk, hogy a gazdasági mechanizmus korszerűsítésének első lépései elgondolásaink szerint, megfelelően alakultak, az indítás és jelenlegi helyzet kedvező számunkra. Egyes helyeken módosul a bérszorzó 4 tanácsok gazdálkodása Cservenka Ferencné előterjesztése A pénzügyminiszter elvtárs sokféle számmal és adattal illusztrálta az új gazdasági mechanizmus hatására kibontakozott eredményeket. Van azonban egy dolog, amit számokkal nem lehet kifejezni, de a mechanizmus megváltoztatásának következtében egyre erőteljesebben érezteti hatását. Ez a közgazdasági szemlélet mindén korábbinál tudatosabb és magasabb színvonalú érvényre jutása. Mint a költségvetés előadója jelentem a tisztelt ország- gyűlésnek, hogy az 1969 évi költségvetést az országgyűlés különböző bizottságai megvitatták. A terv- és költségvetési bizottság a? összes bizottsággal egyetemben a költségvetés kisebb módosítással az országgyűlésnek elfogadásra ajánlja. A bizottsági ülések hűen tükrözték, hogy a közgazdasági gondolkodásmód és szemlélet formálódása nem kerülte el a mi házunk, a képviselők házatáját sem. Érdemes felfigyelni arra, hogy ezek a csoportülések intenzív, a helyzetet sokoldalúan és közgazdasági szempontból mélyen elemző megbeszélések voltak. Dr. Lérárdy Ferenc felszólalása Dr. Lévárdy Ferenc nehézipari miniszter bevezetőül az új mechanizmus ösztönző hatásáról szól. Kifejtve, hogy javult a nehézipari vállalatok áruinak' összetétele, nőtt a termékek mennyisége, ütemesebbé vált a termékek kibocsátása. Az év első háromnegyedében, a nehézipari vállalatok 3,6 milliárd forint értékű árut adtak a belkereskedelemnek, s mintegy 1,7 milliárd deviza- forint értékű exportalapot biztosítottak, ami 7 százalékos fejlődést jelent az előző év hasonló időszakához képest. A szocialista országok iránti nemzetközi kötelezettségeiknek maradéktalanul eleget tettek, tőkés viszonylatban is számottevő mértékben járultak hozzá a fizetési mérleg javításához. A tárca területén az Idén körülbelül 14 milliárd forint értékű beruházás valósul meg, ami a tavalyihoz hasonló mértékű. Ezután a nyereségérdekeltségről szólt, s elmondotta, hogy a nehézipari vállalatok 73 százaléka ért el az előirányzottnál nagyobb nyereséget. A teljes nyereségtömeg az év végére megközelíti a 7 milliárd forintot. Ez 12 százalékkal meghaladja az előirányzatot. A nyereség növekedésének mintegy 40 százalékát a vállalatok jó munkája biztosította. A vegyipar termelése ez év első háromnegyedében több, mint 12 százalékkal növekedett az előző év hasonló időszakához viszonyítva. M*g ezt a gyors ütemű fejlődést is meghaladja azonban a vegyi termékek iránti igények növekedése, ezért a vegyipari cikkek importja is fokozódik. A nagyobb termelés a fokozódó import ellenére műtrágyából, műanyagból, vegyi szálakból az egy főre jutó felhasználás ma még mindig lényegesen alacsonyabb hazánkban. mint á fejlett ipari országokban. . Nitrogénműtrágyából az idén mintegy 25 százalékkal többet biztosítanak a mező- gazdaságnak, miét tavaly. A műtrágyagyártás kapacitása 1969-ben további 30’százalékkal bővül. 1969—1970-ben két olyan üzem létesül, amely két, illetve három hatóanyagú műtrágyát bocsát a mezőgazdaság rendelkezésére. Ezenkívül vállalati forrásból további műtrágyakeverő üzem létesítését is tervezik. A mezőgazdaság széles választékban igényel egyre korszerűbb növényvédő szereket. Az Aktinit nevű gyomirtószerből 1963 első háromnegyedében mintegy 40 százalékkal termeltek többet. örvendetes, hogy az Észak-magyarországi Vegyiművek 1968-ban már saját fejlesztési alapjából gondoskodott új növényvédőszerek gyártásáról. A magyar népgazdaság ipűanyagfelhasználása az elmúlt évek során rohamosan nőtt. 1968-ban a műanyagokból készült fólia-, lemez- és csőtermelése mintegy másfél- szeresére emelkedett, 1969- ben pedig körülbelül kétszeresére növekszik. A tevtilinar részére az idén 75 százalékkal több poliamidszálat, vagy is nylont. állítottak elő, 1971-től már ki tudják elé- ■ gíteni a szükségleteket e mű- anyagsz Álból. A gyógyszeripar kisebb fejlesztések és ésszerűsítések segítségével a háromnegyedévben egyharmaddal többet termelt, s ugyanennyivel többet gyártott exportra, mint tavaly ilyenkor. Ennek az iparágnak a feilődését nagymértékben segíti a magyar- szovjet gyógyszeripari együttműködés. A gumiipar lényegében kielégíti a hazai szükségletet s exportgyártása is növekszik. Az eddig Budapesten koncentrálódott gumiipar létrehozta a szegedi és nyíregyházi bázisát. A földaázértékesftés 1969- ben körülbelül háromszorosa lesz az 1965. évinek, a gáztermelés ma már — hőértékben számolva — számottevően meghaladta a kőolajtermelést. A földgáznak a fogyasztókhoz történő szállítását biztosítja a megépült, illetve építés alatt á'ló 1*09 kilométer össz-hos?7.úsá«ű távvezeték. Növekszik a földgázellátásba békán* salt háztartások, mezőgazda? isi üzemek és a kisebb v*dJki települések száma is, bár az utóbbiak beruházási és á’ló- eszközigényei nagyok és állo- lvos terheket rónak a gáziparra.Az idén a propán-bufán- gázzal ellátott ház+a’ lások száma meghalsd.in az eg*’- milliót. Ezzel már mos* t '- jesítjük a harmadik f-'té es terv végére előirányzott ‘ - í-’- tet. 1970-ig pedig további 200 000 háztartás sám’ra biztosítják a palackos gázt. A miniszter ezután a Vö- vetkezőket mondotta: — Csaknem ké* esz*endeie arról számoltam be az országgyűlésnek, host* lehetőség van a korábbi energia- hiány következtében szükségszerűen erőltetett, a kedvezőtlen természeti adottságok miatt pazdnsáctalan szénbányák termelésének fokozatos megszüntetésére, és ezzel a gazdaságos hazai szénbányászat feltételeinek megteremtésére. Most azt jelenthetem, hogy a szén*er- melés racionalizálásának és műszaki fejlesztésének eredményei kétséget kizáróan biztatóak. Az elmúlt három év alatt 12 bánya leállítására került sor, s ezzel egyidejűleg az egy bányára tutó ‘érmei ás emelkedett. Míg korábban nagy erőfeszítések e'- lenére a termelékeny-ég évente csak 2—3 százalékkal nőtt. add'g ez évben a növekedés várhatóan megközelíti a 12 százalékot. Ez idő alalt a hazai szénbányászat lé'szá- ma mintegy 17 000 fával csökkent. s mint azt már korábban említettem, a szénbányászat áttért a heti 44 órás rövidített munkaidőre. A szerdai ülésen felszólaltak még dr. Jókai Lóránd. Kovács Istvánná, dr. Noszkav Aurél, We'szböck Rezsőné. Szilágyi László, Busa Jár,os Németh Imre, dr. Varga Jenő, Horváth Kálmán és dr. Pilaszonovich Imréné. Az országgyűlés befejezte szerdai tanácskozását. Csütörtökön délelőtt 10 órai kezdettel folytatják a költség- vetési törvényjavaslat tárgyalását.
