Kelet-Magyarország, 1968. november (25. évfolyam, 257-281. szám)

1968-11-16 / 269. szám

WWflfttWf ItL RELET-WAGYARORSZA9 S «Mat Pártunk a történelem parancsaként jött létre Beszélgetés Vass Henrikkel a Párttörténeti Intézetben lezajlott tudományos ülésszakról Havasi Gyopár, Tisiakanyár Kiút a mérleghiányból A Kommunisták Magyar­országi Pártja megalakulásá­nak 50. évfordulója alkalmá­ból kétnapos tudományos ülésszakot rendezett az MSZMP Központi Bizottsá­gának Párttörténeti Intéze­te, Társadalomtudományi In­tézete és politikai főiskolá­ja­MEGKÉRTÜK VASS HEN­RIK ELVTÄRSAT, A PART­TÖRTÉNETI INTÉZET IGAZGATÓJÁT: FOGLAL­JA ÖSSZE LAPUNK SZA­MARA A TUDOMÁNYOS ÜLÉSSZAK KÉTNAPOS VI­TÁJÁT. — Három fő előadás alap­ján két szekcióban vizsgáltuk a párttörténet fontos kérdé­seit, tizenöt korreferátum egy érdekes részproblémával foglalkozott. Vázlatosan így foglalnám össze a tudomá­nyos ülésszak eredményeit: Az első előadást (Miiéi György a Párttörténeti Inté­zet tudományos főmunkatár­sa tartotta) a Kommunisták Magyarországi Pártja létre­jöttének történelmi körülmé­nyeit vázolta fel. A korábbi­nál árnyaltabban, pontosab­ban világította meg a párt­munkát 1918 novemberében létrehozó erők politikai és ideológiai arculatát. Az is­mert, s kissé már sablonná merevedett definíciót (hogy tudniillik a KMP-t a balol­dali szociáldemokraták, a forradalmi szocialisták és az Oroszországból hazatért volt hadifoglyok alapították), az előadás tudományos precizi­tással taglalta. így egyebek közt rámutatott arra, hogy a baloldali szociáldemokraták­nak egy csoportja vett részt az új párt megszervezésében; a többiek, akik ugyancsak a proletárforradalom hívei vol­tak, később, már a forrada­lom folyamán, mások a Ta­nácsköztársaság idején, egye­sek pedig az emigrációban váltak a kommunista mozga­lom harcosaivá. Az előadás megvilágította — a pártala­pító erők felsorolásánál — a baloldali üzemi bizalmiak testületének eddig elhanya­golt, fontos szerepét is. Erőteljesebben nyert bizo­nyítást, hogy a magyar kom­munista mozgalom létrejötte minőségileg újat jelentett ha­zánk forradalmi mozgalmai­nak történetében. Pártunk 50 esztendővel ezelőtt objek­tív törvényszerűségként, úgy is mondhatnánk: a történe­lem parancsaként jött létre. Nyilvánvalóvá vált ugyanis, hogy a burzsoá-szociálde- mokrata koalíciós kormány a polgári demokratikus forra­dalmat meg akarja állítani, holott a tömegek átérezve Ady nagyszerű költői kifeje­zését: „Minden változásért és újért kiált itt!” — már a polgári forradalom célkitű­zésein túlmutató követelése­ket támasztottak. De a forra­— Azt csináltuk, amihez von anyag, — Milyen anyag hiány­zott ? — Listát készíthetnék ma­gának, de az úgysem férne bele az újságba. MEGRENDELÉS ERFURTBÓL Májusban szállítani kezd­ték az erfurti Optima gyár­nak az elektroforetikus fes­tőberendezést. Ez volt a Haj­tómű- és Felvonógyár nyír­egyházi gyáregységének nem­zetközi premierje, bár „csu­pán” négymilliós munka, de rekordidő alatt. Utána megkezdték a kassai megrendelés első munkáit. Nem programszerűen, hanem a meglévő anyagok diktálta ütemben. (Ahogy azt Hajnal dalom továbbvitelét sürgette az objektív helyzet is. Elég itt utalni a belső okok mel­lett a kedvező nemzetközi konstellációra, arra, hogy az imperialista háborút köve­tően egy sor országban for­radalmi fellendülés volt. A legjelentősebb tényező ter­mészetesen a Nagy Október hatása, amelynek nyomán széles munkástömegekben vált mind népszerűbbé a kö­vetelés: „Cselekedjünk mi is orosz módra!” A kommunista párt poli­tikájának fő vonásai az el­lenforradalmi rendszer ide­jén címmel hangzott el a második előadás (Szabó Ág­nes tudományos főmunkatárs tartotta), amely a párt stra­tégiájának és taktikájának negyedszázados fejlődését vá­zolta fel. Az előadás meg­győzően bizonyította, hogy pártunk a Horthy-rendszer kegyetlen erőszakszerveivel, spiclihálózatával, a kommu­nistaellenes hajsza országos légkörével szembeszegülve, egy pillanatra nem hagyta abba tevékenységét. A párt életének folyamatossága az óriási vérveszteségek, letar­tóztatások, kudarcok ellené­re soha nem szakadt meg; a sorból kihullok helyébe min­dig új harcosok léptek. A magyar társadalomnak nem volt olyan sorskérdése, amelyre az illegalitásban küzdő kommunista párt ne keresett, s ne adott volna vá­laszt. Ezt azért is hangsú­lyoznunk kell, hogy lássuk: a párt erejét, befolyását nem lehet csupán szervezeti ere­jével mérni. A kommunisták Másfél hónappal ezelőtt, szeptember 30-án, a máté­szalkai almatárolóban is megkezdték a munkát. Igaz, még csak egy csarnokot fog­lalhatott el az a hatvan em­ber, aki itt dolgozik, de már eddig is, nem éppen jó mun­kakörülmények között hat­van vagon almát válogattak ki és csomagoltak be. A szál­lítmányok főleg exportra mennek, egv része a Szovjet­unióba, a másik az NSZK-ba. A munkafolyamatokat, amennyire csak a hely és a körülmények engedték, már gépesítették. Bár a teherau­tóknak még be kell hajtani­uk a csarnokba, mert a vil­lamos targoncák csak a teljes átadáskor érkeznek meg. Az ideiglenes válogató és cso­magolóhely Mátészalkáról így is év végéig még hatvan vagon szabolcsi almát ad át a külföldi megrendelőknek. Közben az építőmunkások Tibor üzemvezető mondta: anyagjuk alig volt hozzá.) A kassai megrendelés jó­val nagyobb, mint az erfurti, értékben és munkában hat­szor akkora: összesen 25,7 millió forint. Akkor majd­nem reménytelennek látszotl —■ tekintve a sok hiányzó kohászati alapanyagot, festé­ket és kereskedelmi árut, — hogy időre elkészüljön. Hétfőn vitték a berendezés egyik fődarabját, az első ha­talmas kádat, szerdán a má­sodikat, s a harminckétvago- nos szállítmányból a héten 21 vagon elment. A határidőből még két hét van hátra. „KERESSENEK A DOLGOZÓK”! — Augusztus elejétől szá­mítható csak az ütemes ter­egész népünk jövőjét képvi-. selték, és e szervezeti kere­teknél messze mélyebbre ha­toló, nagyobb kiterjedésű volt befolyásuk a tömegekre. A Szocialista átalakulás népi demokratikus útjáról és a párt politikai irányvonalá­nak főbb kérdéseiről beszélt vitaindító előadásában a harmadik előadó (Szabó Bá­lint, a Párttörténeti Intézet tudományos főmunkatársa). Elemezte a népi demokrati­kus út értelmezését, e foga­lom fejlődését. Rámutatott az 1944—48-as időszak nagy eredményeire és elemezte az 1948 után el­követett hibák okait. Az elő­adás részletesen kitért arra, hogy a Magyar Szocialista Munkáspárt 1956 után, az azóta eltelt 12 esztendő alatt az új körülményeknek meg­felelően, valóban alkalmazza a marxizmus—leninizmust a gazdaságpolitikában, a kul­turális-ideológiai területen, a párt és a tömegek, a párt és a szövetségesek viszonyá­ban, az élet minden fontos területén. Az újkori, a legújabbkori történelmet nem lehet meg­érteni a munkásmozgalom, a kommunista mozgalom tör­ténetének beható vizsgálata nélkül. Ezért úgy érzem, — mondotta befejezésül Vass elvtárs, — hogy kétnapos ta­nácskozásunk eredményes hozzájárulás pártunk, egész népünk történelme sorsdön­tő fontosságú kérdéseinek tisztázásához. fis teljes ütemben dolgoznak a következő csarnok építé­sén, most már a fő hangsúlyt a téliesítésre fordítják. Meg­történt a nagy hűtőtároló, az 1400 vagonos főépület alap­jainak kitűzése, sőt a hideg idő beálltáig az alapozást is befejezik. Mintegy 250 mé­ter hosszú és 75 méter szé­les hűtőrész a megye egyik legnagyobb ilyen jellegű léte­sítménye lesz. A már átadott szegezőcsar­nok mellett elkészült az út­burkolat nagyobbik része is. Eddig is megtörtént már, hogy az építési határidők teljesítése érdekében a mun­kások a szabad szombatju­kat áldozták fel. Igaz, csak az év első részében volt némi elmaradás, az év második fe­lében viszont minden a ter­vek szerint megy. így az építkezés második ütemének 28 millió forintos beruházását december 31-ig meg tudják valósítani. melés — mondja Hajnal 'Ti­bor. De már zömmel készen van ez a nagy munka is. Főleg a két lakatosbrigád tett ki magáért e három hónapban: Mikucza András brigádja és a Bodó Istváné (ő még az Er­furtba kiküldött Budaházi Józsefet helyettesíti.) Mikuczáéknál a 27 ember közül tíz jelentkezett, hogy a célprémium érdekében hajlandó különfeladatokat is elvégezni. — A többi nem bízott a pénzben — mondja a bri­gádvezető — csak akkor néztek, amikor kifizették. És — ha/ meglesz időre minden, — a többit is kifi­zetik. — Nem baj, ha keresnek a dolgozók — vélekedik Lő- rincz István gyáregységveze­Március elsején történt a veztőségcsere a tiszakanyári Havasi Gyopár Tsz-ben. Ké­sőn ahhoz, hogy a korábbi nehéz évek, mérleghiányok korrigálására komoly terme­lésszerkezeti változtatásokat vezethessenek be. De nem későn új követelmények, szer­vezeti módosítások bevezeté­sére. Erre hívták fel az új­ságíró figyelmét a Kisvárdai Járási Tanácson, ahová Tisza- kanyár is tartozik. A helyszí­nen pedig Pécsik Albert tsz- elnök és Pálur Tivadarné fő­könyvelő adták az adatokat. Több termés — kevesebb önköltség Első teendőnek tekintették a tagság bizalmának megerő­sítését, a minél jobb mun­kavégzésre serkentést. Persze úgy, hogy ez „zseben keresz­tül” is érezhető legyen. Az új vezetőség javaslatára meg­változtatták a korábbi, egyál­talán nem ösztönző premizá­lási rendszert. Az általános, terméstől független 20 szá­zalék helyett 10 százalékot hagytak meg tervteljesítésig, terven felül pedig 50 száza­lékot állapítottak meg. A tervig elért eredmények után fennmaradt 10 százalék a korábbi prémium egyik alapja lehetett a rendszeres havi előlegezés biztosításá­nak. Mert az is egyik fájó, pont volt, hogy a tagság nem kapott rendszeresen havi előlegpénzt. A termelési ráfordításokat a növénytermesztésben nem változtatták meg. Az ösz­tönzőbb javadalmazási mód­szer azonban kellő lendületet adott a munkák jó végzésé­re. Növekedtek az átlagter­mések. A több termés pedig csökkentette az önköltséget, növelte az áruértékesítés vo­lumenét. A tsz főbb növé­nyei — 'mint a burgonya, do­hány, kukorica, kenyérgabo­na — terven felüli termés- eredményeket hoztak. Bur­gonyából 100, kukoricából 150 százalékos az átlagtermés­növekedés; dohányból a ta­valyi 3 mázsa helyett átlag 7 mázsát takarítottak be hol­danként. A burgonya egy mázsa önköltsége — a bősé­gesebb termés következtében — a tavalyi 120 forintról 68 forintra csökkent. Többé-ke- vésbé hasonló mértékben csökkent a többi termény termelési önköltsége is. Jelez a könyvelés A mostani könyvelés nem elégszik meg azzal, hogy a megfelelő helyekre beírja a tő főmérnök. — Keressenek, De ahhoz produktum kell, termék. Mégis örülök, ha ke­resnek az emberek, mert egyrészt megmaradnak itt, másrészt előbbre tudjuk „hozni” a termelési határidő­ket. S hogy az ösztönző nagy­ságú célprémiummal ez si­került is, azt a kassai szál­lítmány bizonyítja. Meg az emberek. — Akiben volt ambíció — így Mikucza András, — az itt megtalálta a számítását. Az itt is marad. És még a rozsdátlanítást — lakatosoknak rangon alu­li munka, — is elvégzi, ha arra szükség van. SZÁZMILLIÓS EXPORTAJÁNLAT De nemcsak a dolgozók vizsgáztak. A gyár is. Az erfurti berendezés ese­tében a versenytárgyaláson olyan határidőket vállaltak, mint a nyugatnémet verseny­társ. így kapták meg a meg­rendelést számokat. Egyben „baromé­tere” is a gazdaságnak. Rend­szeresen figyelemmel kíséri az önköltség alakulását és szükség esetén megadja jel­zéseit Felhívta a figyelmet, hogy kellő tartási környezet hiá­nyában az ezer létszámos tyúktörzsállománynál egy; év­ben darabonként 150 forint a ráfizetés. Ennek a gazda­sági ágnak az erőltetése hát­rányos. Jól jár viszont a tsz, ha csirkeelőneveléssel fog­lalkozik. (A napos csibéket 5—6 hetes korig tartani és nevelésre továbbadni.) Erre van megfelelő helyiség és adottság. 13 ezer előnevelt csirke után csaknem félszáz ezer forint haszon lehetsé­ges. Tonlos felmérések havonta Jobb szervezéssel, a kihasz­náltság fokozásával csökken­teni lehet a fogatok, trakto­rok által végzett munka ön­költségét. Előbbieknél nor­málholdanként 120 forintról 100-ra, utóbbiaknál 90-ről Évről évre nagy területek­kel nő Nyíregyháza zöldöve­zete. öt évvel ezelőtt még csupán 144 ezer négyzetmé­ternyi parkfelülete volt a vá­rosnak, jövőre pedig már 350 ezer négyzetméternyi terü­let biztosítja a pihenést, a jobb levegőt és a megyeszék­hely esztétikusabb képét. A jövő évben újabb 25 ezer négyzetméterrel növeli a parkterületeket a Nyíregyházi Kertészeti Vállalat, s park­jaink fenntartására 3 millió 900 ezer forintot költenek. A közelmúlt hetekben kezdték, s tavasszal fejezik be a vá­ros legújabb útvonalán, az Északi nagykörúton a parko­sítást. Az idén épült kocka­házak közötti területen úgy­nevezett „két korcsoportos” játszóteret építenek, s itt olyan játékokat helyeznek el, amelyek egy része 8—10 éves korig másik része 16 éves korig nyújt szórakozást a Hasonlóan történt a kassai elektroforetika esetében is. A cél az volt, hogy megszerez­zék a piacot. Ez sikerült. Megállás nincs. A lakato­sok már új berendezésen dolgoznak. Ez — az erfurti­hoz hasonló nagyságú, — aZ NDK-beli Scharfeinsteinbe megy, még az év végéig Ha az Optimát nem készíti el a vállalat időre, ezt aligha ren­delik meg Pedig igen kockázatos volt elvállalni öt hónapra e be­rendezéseket. Se dokumentá­ció, se anyag, se tapasztalat... Am a kockázat nem azért kockázat, hogy csak veszíte­ni lehessen vele. Erre bizo­nyíték az a százmilliós aján­lat, amely a Szovjetuniótól és a Skoda Művektől a jövő évre már most beérkezett. S ha ezt teljesíteni akarják, meg kell háromszorozni az idei termelést. Alighanem meg is teszik, mert a válla­lat piaci érdeke ezt megkí­vánja. Kun István 60-ra. Sok kicsi sokra gyűl Meg kell lenni a 20 száza­lék forgóalapnövelésnek. Nagyon jól tudják a tsz- ben, hogy az új gazdasági rendszerben különös súllyal hat az önköltség alakulása. Ehhez pedig rendszeres el­lenőrzés, felmérés, nyilván­tartás szükséges. A könyvelés adja. Megszüntették azt a va­gyonkezelési anarchiát, amely csak saccol, felületesen ke­zel, s így nem is mutathatja a tényleges valóságot. Ezút­tal pontos feljegyzéssel ke­rül tárolásra, értékesítésre minden, hogy megbízható a számbavétel, mérhető a gaz­daságosság. Egy esztendő alatt nem le­het szenzációs eredményeket produkálni a mezőgazdaság­ban. A tervszerűség, szakmai hozzáértés hosszabb időn át érleli gyümölcsét. Ez évben annyi az eredmény „elöljáró­ban”, hogy az egy tagra jutó átlagkereset a közösből a ta­valyi 7 ezer forintról minden valószínűség szerint 12 ezer forint körül alakul. Ez pedig megnyugtató a továbbjutás­gyerekeknek. Kúszórácsok­ból, forgó és billenő hinták­ból, csőállványos hintákból és homokozómedencékből hu­szonötöt helyeznek el itt, a parkokban. A zöldövezet tér­hódítására jellemző összeha­sonlítás: a körút 14 és fél ezer négyzetméternyi rende­zett területéből 2500-at fog­lalnak el majd a játszóterek, parkok. A Déli Alközpont két út­vonalán, az út közepén épí­tenek zöld osztósávot. Évelő cserjékkel ültetik be az Arany János utca és a Vasgyár ut­ca osztósávjait. Ugyancsak a jövő évben végzik el a Ta­nárképző Főiskola új épüle­tei körül a kertrendezést. Új parkok építésére a me­gyében 4 milliót, ebből Nyír­egyházán másfél—kétmillió forintot költ jövőre a kerté­szeti vállalat. Ebből a költ­ségből rendezik az Érpatak környékét, füvesítik a me­derfalat, s a parton — mint­egy élő védősövényként — cserjesort alakítanak ki. A közelmúltban elkészült játszótéren kívül újabbat terveznek a bujtosi gyerekek­nek, s ugyancsak korszerű játszóteret építenek a lakos­ság társadalmi munkájával elkészült Bukarest utca kör­nyéki parkban. A kertészeti vállalat telep­helye is tovább bővül. Ezek­ben a napokban tart a köz­ponti fűtéses új épületek és a 350 négyzetméteres üveg­falú hajtatóház műszaki át­adása. Tavasztól pedig meg­valósul — nyíregyházi újítás alapján — a gumigyár kon- denz meleg vízével való fű­tés a kertészetben. Ez a fűté­si költségeket egyharmadára csökkenti. A kertészet korszerűsödése újabb lakossági szolgáltatá­sok bevezetéséhez segíti a vállalatot Egyebek között a tervekben szerepel 10 ezer szál hajtatott rózsa március­áprilisi árusítása. A kerté­szetben ezenkívül most já­cint és tulipánfélék hajtatá­sát végzik. tezüágyO Premier a világpiacon A kockázat sikere Nyíregyháza legfiatalabb gyárában Már exportra szállít Mátészalka leendő legnagyobb üzeme hoz. Asztalos Bálint Milliók a zöldövezet térhódítására Új parkok, játszóterek, cserjesorok

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents