Kelet-Magyarország, 1968. november (25. évfolyam, 257-281. szám)

1968-11-15 / 268. szám

1*88 fMRremfter 13. KW TT 4 sitiéit A párt tagja Ásszonydicséret Dombrádon Ahol a nők „hozzák fel“ a tsz-t Régi ismerősömmel talál­koztam. Nyugdíjas bácsi, nem a gondtalanok kategó­riájából. De most, igazán lak­kozás, túlzás nélkül adom to­vább, mintha néhány centit kiegyenesedett volna a gör- nyedtségéből, s szemében új derű csillant. Mi van, mi új­ság? Hát büszkén közölte: „Fiam kilenc nappal ezelőtt párttag lett”, — talán még az órákat is meg tudta vol­na jelölni. Azután egy má­sik barátommal jöttem össze, ő a taggyűlésükről beszélt. „Tudod, valami megütötte a szívemet. A munkahelyem nem nagy, a pártszervezetben is kevesen vagyunk. Az egész épületben, tele hivatallal, ugyanez a helyzet, nem a kommunisták vannak több­ségben. Az elnök a taggyűlé­sen maga is megemlítette eze­ket a körülményeket, és vé­gül kérte, énekeljük el az In- térnacionáiét F.gv kicsit elfo- gödottak voltunk. egvszer- kétszer megbicsaklott a han­gunk. de elénekeltük az In- térnacionálét, s hidd el. az utolsó sorokat, onnan az is­métléstől. már szinte érces­nek hallottam.. ” Benném is megrezdült va­lami, amikor, közvetlenül egymás után az említett két találkozásom volt. Együtt éreztem, együtt ürültem az idős kommunistával, aki min­denkinek elmondta, hogy az ő fiával erősödött a párt. S beleéltem magam barátom helyzetébe, akit a taggyűlés felemelő pillanatai egy kicsit ellágyítottak. Hogy a két va­ll) és igaz történet érzelmi húrokat pendít meg, ez azért van, mert emlékeztet, milyen nagy erő, ha megőrizzük a. párttagság nemes pátoszát, a nehéz küzdelmek harcosai­nak — lehet, nem is egészen kifogástalan a kifejezés — romantikáját. S nagyon jó, ha ezt sohasem felejtjük. Mostanában részt vettem több vezetőségvólasztó tag­gyűlésen, s rendkívül örven­detesnek tartom azt a ta­pasztalatot, hogV — valószí­nűleg szerepe van ebben a párt töretlen, céltudatos po­litikájának, a nemzetközi helyzet alakulásának, az ezek­ből adódó teendők, állásfog­lalások sorának — ismét elő­térbe került a kérdés: mit jelent párttagnak lenni? Sok pártszervezetben, nyil­ván a rendkívül sürgős napi feladatok közben, de esetleg más, túlbecsült, vagy éppen­séggel mellékes körülmények miatt, a kelleténél keveseb­bet foglalkoztak a párttagság jelentőségével. Voltak párt­tagok és voltak hangulatok, hogv az ország mai egészsé­ges fejlődése, a párt szilárd­sága és egybeforrottsága ide­jén most már lazítani lehet, a kommunisták elé állított mércét már nem kell szabá- Ivozgatni ellenőrizgetni, nem szükséges hangoztatni a külö­nösebb odaadást, az áldozat- készséget, az erőfeszítést, a példamutatást, s valahogy csak kibíriuk. ha diszkréten félrenézünk az itt-ott fel­bukkanó önzés. elmaradott gondolkodás, méltatlan maga­tartás láttán, még ha az ille­. A vásárlók régi panasza; hogy a hazai gyártmányú vasbógni rossz is, drága is és alig lehet kapni. Munkatár­sunk most a vasbógni nyo­mába eredt. Elsőként a Vas­kereskedelmi Szakbolt Háló­zat helybeli fiókvezetőjének, Kremola Vidornak tettük fel a kérdést: miért rossz, drá­ga és kevés a vasbógni? Kre­mola elkomorodva válaszolt: — A vasbógnival valóban problémák vannak. Ez bi­zony elsősorban nekünk, ke­reskedelmi dolgozóknak okoz gondot, hiszen a fogyasztók folyton nyaggatnak miatta bennünket. Pedig mi aztán igazán ártatlanok vagyunk! Mi kiváló, olcsó és rengeteg vasbógnit rendelünk, viszont a gyár vacak, drága és ke­vés vasbógnit szállít. Nyomban felkerestük hát az Első Magyar Vasközszükség­leti cikkeket Gyártó Iparte­lepek igazgatóját, Sanda Pongrácot. tő zsebében, ha restellkedve is, piros tagsági könyvecske lapul. Sokan hajlamosak ar­ra, hogy ne hallják meg, ami­kor hanyag, fegyelmezetlen, feladatait nem teljesítő, mo­hó párttag környezetében az emberek arról kezdenek sut­togni: „Ha neki szabad, ne­künk is szabad." Pedig az a párttag, aki megpróbálja ke­rülni az MSZMP szabályza­tát, a kormány rendeletéit, aki problematikus helyzetek­ben hajladozik, mint a nád­szál, akit csak a maga zsebe érdekel, akiből hiányzik a megértés mások baja iránt, akiben nincs emberi meleg­ség, az többszörösen kárt okoz a pártnak, államunk­nak, dolgozó népünknek, a legtöbbször környezetének és önmagának is. Jó tudni, hogy a párttagok óriási többsége nern ilyen ember. Nem kis munka áll amögött, hogy a magyar nép felismerte, a kommunisták nem „vizet prédikálnak és bort isznak”, hanem minden­napi munkájukban, cseleke­deteikben is hűségesek azok­hoz az elvekhez, és normák­hoz, amelyeket hirdetnek. Mi más bizonyítaná ezt fénye­sebben. mint az ország nagy­szerű előretörése, eredmé­nyeink sokasodása, nemzet­közi tekintélyünk növekedé­se! Mégsem szabad, hogy ár­nyékban maradjanak azok a pontok, ahol még javítani kell. Hiába van lefektetve, többen is szóvá tették, hogy a párt a kommunistáktól pél­damutatást vár el a takaré­kosságban, a pazarlás ellen folyó harcban, a kommunista ebben a tekintetben is le­gyen élő lelkiismeret. Másutt új nevet vétettek fel a veze­tőség jelöltjeinek listájára, mert az egyik párttagnak fel­rótták türelmetlenségét, né­ha sértő, nyers modorát. Ha az, hogy mit is jelent párttagnak lenni, ritkábban kerül is napirendre az utóbbi években, most, az új vezető­ségválasztó taggyűléseken és ezeket követően, a pártta­gok között, a munkahelyek közösségében erőteljesen és komolyan hozzáláttak ennek a jelenségnek a felszámolá­sához. Világosabban áll az emberek előtt, ahogyan eddi­gi eredményeink elérésében is a párttagok jártak elől, a további út sem képzelhető el másképp. Nem titok, hogy a jövőben még több függ a kommunisták szilárd helytál­lásától, erőfeszítéseitől. Nyil­vánvalóan első és legelső tör­vény, hogy a párt minden tagja ehhez méltó legyen, mindenütt, ahova az élet ál­lítja, akár vezetőnek, akár beosztottnak. A vezetőségvá­lasztó taggyűlések lendülete, alapossága, aktivitása táplál­ja azt a tudatot, hogy a párt­tagság eleven erő. Ha ez az óriási erő teljes lendülettel dolgozik, ha a lelkesedés tüze kiolthatatlan marad, akkor magával ragadja a dolgozók millióit. íme, erre is gondol az em­ber, amikor azt hallja, hogy nyolc kommunista elénekelte az Internacionálét. — Valóban problémák van­nak — válaszolt elkeseredet­ten Sanda igazgató. — Ámde a vasbógni szerkezetének leg­fontosabb alkatrészét, a kar- nibert a Finomszerkezeti Mű­vektől kapjuk, de ennek a minősége pocsék, már a ta­vaszi napsütéstől kilágyul és menten behorpad. A tetejé­be azok ott egy horribilis árat buliztak ki maguknak, és állítom, azért szállítják a rendelt mennyiség negyedré­szét, hogy mesterséges hiányt támasszanak a magas ár miatt. Irány: a Finomszerkezeti Művek. Hübele Balázs igaz­gató összeráncolta a homlo­kát: — A karniberrel valóban problémák vannak. De erről még a Herkó páter is inkább tehet, mint mi. A karnibert nyolc finom acélcsavar tar­taná össze, ha a csavarok minősége megfelelne a köve­telményeknek. Nos. ez acél? Ez kérem lavórbádog! Ré­Váratlanul megsokasodott a házasságkötés Dombrádon A Vörös Csillag Tsz az ezer forint ajándékot kénytelen volt felére csökkenteni, nem bírta a szociális alap. Ez maradt ez évre is. De már nagy a valószínűsége, hogy jövőre újra adhatja házasu­ló fiataljainak az ezreseket. A nők „felhozzák” a tsz-t. „/Vem lehet csalódni bennük“ — A családi pótlék javítá­sa, a szülési, gyermeknevelé­si segélyek, szabadságok, no meg a háztáji rendezése megteszik hatásukat — mondja Gábor Jenő elnök. — Háromszáznegyven dolgozó tagunk közül százkilencven nő. Nem lehet bennük csa­lódni. Ez idő szerint négy nő van szülési, három gyermekneve­lési szabadságon. Havonta át­lag 580, illetve 500 forintot kapnak. S használnak annyi háztáji területet, mint amennyi tavaly illette őket. Minden száz munkanap tel­jesítése után fél holdat, s a további tíz napokra száz öllel többet, teljes egy hold­ig. Az új tagok —- köztük húsz lány van — nyolcszáz öl háztájit használnak. Jövőre pedig az idei teljesítmény lesz a mérvadó, — Az élvonalba tartozik a kertészet női szocialista bri­gádja. Idén harmadszor tűz­ték célul a megtisztelő cím elnyerését. A tiszalöki Kos­suth Tsz jubileumi verseny- felhívásához csatlakozva vál­lalták, hogy tervüket jóval túlteljesítik. Pénzben ez azt jelenti, hogy az előirányzott 625 ezer forint helyett egy­millió-háromszázezer forint kerül a közös kasszájába. Nagyszerű teljesítmény. Napkelet előtt De nem maradhat el a di­cséret a tsz többi nőtagjával szemben sem. Emlékezetes eseményként tartják számon, amikor száz hold vetőborsó betakarítására került sor a nyáron. Nyütték, tövestül tépték fel olyan időben, ami­kor nem pergett a mag. Haj­nali két órakor keltek a nők is és mentek a borsóba. Napfelkelte után tértek vissza haza, hogy reggelit ké­szítsenek a családnak. Utána megint ki a mezőre, végezni tovább a közös munkát. szünkről hiába minden jó­akarat. És tudja, mi az ára egy ilyen nyomorult álcsa­varnak? A kész vasbógni nem ér annyit, mint ezek a kar­ra bercsa varrat! A felelőst ke­resse az acélcsavargyárban! Maszlagi Dömötör. igazgató elpirult mérgében: — Az említett acélcsava­rokkal botrányok vannak. Ez pedig a XIV. számú Vasko­hászati Üzem bűne. Onnét kapjuk az anyagot, amiből mi a csavarokat készítjük. Az az anyag csak elvileg hasonlít a vashoz. Az olyan puha, hogy ha rászáll a légy, beleragad a lába Azt képzeli, hogy re­volver-esztergapadon vágjuk rá a menetet? Szó sincs róla, ezt az anyag nem bírná ki. Kézimunkával, húros sodró­gépen biggyesztjük rá a me­netet, amin egyébként tyúk­húslevesbe való csigalésztát szoktak készíteni. Ha meg akarja találni a felelőst a vasbógniért, nem kell messzi­re mennie: forduljon a XIV. — Holdanként közel tizen­három mázsa borsót takarí­tottunk be. Szinte országos rekordnak számít. Hogy nem lett veszteség, sok közük van hozzá a nőknek. Aztán még két híres mun­kacsapat. Csupa fiatalokból. Mindenben gyors, minőségi munkát végeznek. Feltétlen rájuk kell gondolni, na vala­hol sürget a munka. Emiatt késett meg különterületü- kön a kender kapálása is. Egyes idősebbek bosszúsan célozgattak a veszedelme­sen gyomosodó kenderre, ami a fiatalok „bűne”. Akkor néztek csak nagyot és válto­zott meg a véleményük, ami­kor a fiatalok kendertáblá­jából igen gyorsan eltűnt a gyom. — Nem tartanak lakatot sem a szájukon. Megmondják mindenről a véleményüket. Ha okuk van rá, személy sze­rint bírálják az elnököt, párttitkárt, brigád vezetőt, rendszerint mikor nem biztosított munkájukhoz a kellő feltétel. A megértés és megbecsülés a legjobb vonzóerő. A lá­nyok sem másutt keresik a A Nyírbátor és Nyírgyulaj közötti út mentén csendesen, szerényen húzódik meg egy kis üzem a hajdani szélhord- ta, apró homokdomb olda­lán. A Szabolcs-Szatmár megyei Gyümölcsszeszíőzde- és Szikvízipari Vállalathoz tartozó épületcsoport sokkal inkább hasonlít még egy kis gazdasági szeszfőzdéhez, mintsem egy modern, rövide­sen milliós értékeket előállí­tó üzemhez. Az országban egyedül itt állítják elő egy szívbetegeket gyógyító orvosság alapanya­gát: a kristályos, nyers aspa- ragint. Kei esett cikk, érdek­lődnek már iránta külföldön is... Lupinusz — fényben A hosszas kísérletezés után kidolgozott gyártástech­nológia első hallásra ma már számú Vaskohászati Üzem­hez! Fordultunk. Tohonya Gerő igazgató megértőén bóloga­tott: — A vasbógniba való kar­nibert összetartó acélcsava­rok vasalapanyagának minő­ségével valóban problémák vannak. Ezt mi egy olyan vasból készítjük, amihez az ércet a szomszédos Likker- bányáról kapjuk. Maga még ilyen hitvány ércet nem is látott! Nem is hasonlít az érchez, inkább olyan, mint a vízben áztatott prézli. Sze­retném én látni azt a vasko­hászati szakembert, aki eb­ből különb anyagot tudna kiolvasztani! De a felelőst nyilván gyerekjáték lesz meg­találni ott, Likkerbányán. Rigolya Richárd. a likker- bányai igazgató nem is cso­dálkozott. hogy felkerestük. — A likkerbányai érccel valóban problémák vannak. Ilyen silány érc nincs még egy Európában. Tudja, mi­csoda ércek vannak a Ruhr- vidéken? Most mondja meg, hát Árpád-apánknak pont ide kellett jönnie honfoglalni?! H. megélhetést, nem vándorol­nak el a megélhetés, a bol­dogulás után. Sőt. Jönnek haza a férjek! Zsoldos Gizei'a nemrég ment férjhez, szombati na­pon volt az esküvője Követ­kező hétfőn munkára jelent­kezett, készítette elő a cu~ kon épát szállításra. Harsá­ny! Irénke is ugya vártkor tar­totta lakodalmát, s hétfőn ő is együtt dolgozott a többi­vel. — Az a pláne, hogy az Irénke újdonsült térje ide­genben dolgozik, s ide akar­ja hozni maga mellé, a tsz- be. ügy mint Balogh Lajosné, Lippai Ilonka. Ö múlt évben ment férjhez, most szülési szabadságon van. Nem nyu­godott addig, amíg férje a vándorlásból nem a tszbe jött dolgozni. Már tag is a Balogh Lajos. A tagság között százkilenc­ven nő keményen, okos szá­mítással dolgozik. Megér­demlik a dicséretet. Asztalos Bál:ni szinte egyszerűnek tetszik: a keserű csillagfűrt magvát csíráztatják, a csirákat meg­mossák, darálják, préselik, a levet sűrítik, s az edények al­ján és oldalán lerakódnak a kristályok. A gyártás bonyolultsága csak akkor döbbent meg, amikor Ricsovinyi László és Koszkócsák István végig kí­sérnek az üzemen: a csíráz­tató pincétől a tepsükben szá­radó sárgásfehér, kristályos anyagig. A csíráztató valóságos föld alatti labirintus: nagy termekkel, vízzel, villannyal, szállítócsillékkei, futószala­gokkal. A termekben — ahol vastag réteg nedves ho­mokon csirába szökken a lu­pinusz — vörös fény világit. — Csak ebben a fényben marad fehér a csira — ma­gyarázza szakértő szavakkal Koszkócsák István. — A zöld csirában kevés asparagin képződik. És ki gondolná, hogy pél­dául erre a célra még a fe­hér magvú csillagfűrt se mind alkalmas, a hatóanyag tartalmat még az élő növény virágának a színe is befolyá­solja. „ Aratás futószalagon“ Az egyik fülkében még a talaj előkészítés folyik, az utolsóban, amelyikben nyolc nappal ezelőtt vetettek, ha­marosan aratnak; kiszedik a csirákat, folytatja útját a má­sodik épületbe. Minden el­hamarkodott lépés, vágj’ fele- dékenység tönkre teheti a gondos munka gyümölcsét. — Az új vetéshez cserélni kell a talajt is — mondják kísérőim. — Ez a munka leg­nehezebbje. Harminc köb méter homokot kell a pincé­ben folyamatosan megmoz­gatni, hogy mindig friss földbe kerüljön a mag... A feldolgozó üzemben da­ráló, prés, korszerű automa­LAPSZÉLEN Hiányos főkönyvek A termelőszövetkezeti gaz­dálkodásban fontos szerepe van a különböző hitelek el­határolásának, illetve annak, hogy a fennálló közép és hosszú lejáratú hitelek éven­kénti esedékességét a nyil­ván tartásokból pontosan meg. állapítsák. Ezt a munkát na­gyon sok termelőszövetkezeti könyvelésben elhanyagolják, Gyakorlatilag ez ol.' an prob­lémát idézhet e!ö, hogy egyes beruházások döntésénél megalapozatlan a hitelkérés, illetve az elutasítás. Egy másik igencsak ko­moly hiba a főkönyveit körül, hogy néhány termelőszövet­kezetben a tagok munka lt­jának ogy részét —- esetenként a munkadíj teljes egészét — az előlegek között szerepel­tetik. Az is előfordul, hogy « termelőszövetkezetekben a ta­gok természetbeni részesedé­sét nem könyvelték el. A termelőszövetkezetek ve­zetői, de a tsz-ekkel kooperá­cióban lévő vállalatok és in­tézmények, az országos szer­vek is e könyvelések alapján informálódnak, együttműkö­dési feltételei: és intézkedé­sek meghozatalának érderé­ben Ha a főkönyvek eleve téves adatokat szolgáltatnak, úgy az információk alapján tett intézkedések is tévesek lehetnek. Ez elsősorban a2 adott gazdálkodási egység munkájára hat károsan, de ugyanígy káros lehet népgaz­dasági szinten is. A megol­dás? A főkönyveknél és álta­lában a könyvelésnél lehető­leg naprakész állapotot kell teremteni. S. E. tákkal felszerelt gyorslepár­ló, gőzzel fűtött, zománco­zott főzőüstök, hatalmas kondérok. Feltűnő a rend és a tisztaság. Valóságos nagy­üzemi laboratórium. A kristályosodásra váró massza olyan, mint sűrű malátakávé. — Mint az epe, olyan Ke­serű. Aki egyszer megkós­tolja, nem vágyik az ízére többet — teszik hozzá nevet­ve. Aranyat érő gyógyszer A kezdet persze nem volt ilyen egyszerű. A bonyolult gépek, berendezések megis­merése után kezdődhetett, csak el az igazi, nagyüzemi kísérletezés. Nehány ember­nek valósággal ezermesterré kellett válni: a kőműves- munkától a villanyszerelésig mindent meg kellett tanul­ni... Mert a kőművesmunka most sem szünetel. Uj csíráz­tató pince készül el rövide­sen, több, mint háromszáz- ezer forint költséggel. A két menet közötti szünetben ott dolgoznak valamennyien. — Ha ez a pince elkészül, már két műszakban is tu­dunk majd dolgozni, gazda­ságosabb lesz a termelés — magyarázza Ricsovinyi Lász­ló. A homokdombra épült tizemben aranyat érő gyógy­szer készül. Alapanyaga — a csillagfűrt is — szabolcsi termés, a homok újabb aján­déka. A kettő együtt. így szinte szimbóluma az akarás­nak, a rr, ally el a természet szeszélyes játékát a maga cél­jaira használja fel az em­ber. Az aranyosi palás nyitját manapság már nerr. kutatják alkimisták. Rájöttek, hogy a titok nyitja maga a munka és terméke. Tóth Árpád Vető József Árpád és a vasbógni Modern alkimisták Nyírbátor határában Egy föld alatti labirintus titkai

Next

/
Thumbnails
Contents