Kelet-Magyarország, 1968. november (25. évfolyam, 257-281. szám)
1968-11-12 / 265. szám
WB? november íi. tCT!T .rr-MAOVAROR«!?ÄÖ S ólán! Garancialevél Hitelképtelennek bizonyult nemrég a Nyírbátori Vastö- önegeikkipari Vállalat, s a megyei tanács adbtt garancia- IéVelst a banknak. Nem először került ilyen helyzetbe a nyírbátori vállalat az utóbbi években, bár lehetőségei, adottságai jók. De az illetékes megyei szakirányítási szervek most nem mentek el szótlanul a probléma mellett, megvizsgálták, mi okozza az állandóan visz- szatérő nehézségeket. Érdemes volt: a munkaszervezés tanulmányozásakor kitűnt, hogy túlszervezett adminisztrációval állnak szemben. Harminc dolgozót bocsátottak el — nem a munkapadok mellől, hanem a könyvelésből és az adminisztráció más területeiről. S a vállalat, amely néhány hónapja nehéz pénzügyi körülmények közé került. ma kétmilliós nyereséggel dolgozik. Ha csak a harminc felesleges adminisztrációban lévő munkabérét nézzük is, az már mintegy évi egymilliós megtakarítás a vállalatnak, s a népgazdaságnak. De ettől is lényegesebb, hogy itt többről van szó. Áz adminisztratív túlszel-vezettség ugyanis azt is jélénti, hogy párhuzamosan csinálják ugyanazt a munkát, gyűjtik az anyagra, statisztikára vonatkozó adatokat. Az Összegyűlt ót'iásl adathalmazt azután nem értékelik, senki sem használja fel — vagy csak igen ritkán — mondjuk arra, hogy naponta kimutassák a jövedelmezőséget. A számszerűség pedig önmagában nem mond semmit. A sok felesleges adat tömegre gyűl, s újabb adminisztrációt szül. Itt, a nyírbátori esetben beavatkozott a megyei »anács szakigazgatási apparátusa — s mindjárt nagy eredménnyel. Felbukkan a kérdés: miért nem lehet ezt minden vállalatnál megtenni? Minisztériumi és a tanácsi vállalatoknál nagyon sok még a rejtett tartalék, amelyet a gazdaságirányítás új rendszerében milliókra változtathatnának. Persze, nem a felsőbb szerveknek kell elsősorban felülvizsgálni a vállalatok szervezettségét, hanem magúkba)? a vállalatoknak. Az is igaz. amit egy szakember mondott ezze kapcsolatban: a vállalati adminisztráció maga ellen do'gozna, ha feltárná, milyen feleslegesen felduzzadt. S addig még sok víz lefolyik a Tiszán, amíg az ott dolgozók is rájönnek, hogy nekik is jobb, még anyagilag is kedvezőbb, ha olyan helyen dolgoznának, ahol több hasznot tudnak hajtani. Ott van viszont a vállalat vezetője, akinek látnia kell — ha másként nem, a pénzügyi kihatások árán — milyen nagy veszély a felduzzadt adminisztráció. A vállalatok vezetőinek meg kéíl tanulniuk a munka- szervezést. Nem arról van szó, hogy ebben legyen minden igazgató szakember. De arról már igen. hogy bízzon meg, s esetleg céljutalommal jutalmazzon egy üzemszervezőt, vagy akár a vállalat egv csoportját azzal, hogy akár két-három hónapig vizsgálja a helyzetet, dolgozzon ki javaslatokat. Ha egy vállalat — mint például a nyírbátori — csak azt vizsgálja, milyen a belső anyagmozgatás (sok száz tonna anyagot mozgatnak Itt) óriási új erőt hozhat felszínre, nagy rejtett kapacitást tárhat fel. Nagyon megéri az ilyen vizsgálódás. És nemcsak Nyírbátorban, de másutt, még a most újonnan alakuló üzemeknél, vállalatoknál is, ahol már tapasztalni adminisztratív túlszervezést. Akkor nem lesz szükség se indokolatlan hitelre, se a csőd elleni garanciára. (fcopka) Az erők egyesítése Szakemberek, gazdaságok gondja ma, hogy miként lehetne az állattenyésztést jövedelmezőbbé tenni. Általánosságban az állatállomány fejlődik, s egyes esetektől eltekintve a _ jövedelmezősége nem. Különösen így van ez a sertéstenyésztésben. A sertéstenyésztés jövedelmezőségének egyik kritériuma, hogy komplex sertéstenyésztő telepeket kellene létrehozni, így a szakszerű takarmányozással korszerű fiaztatás! és hizlalá- si módszerrel, szállítási utak lerövidítésével az 1 kilogramm hús előállítására jutó költséa jelentősen csökkenne, növekedne a gazdaság nyeresége Ezt kellene tenni és van is Ilyen törekvés. A nagyecsedi Rákóczi Termelőszövetkezel jövőre egy olyan sertéskombinát felépítését tervezi, ahol 6R0P—7000 darab hízó sertés kibocsátása válik lehetővé. A nagyecsedi tsz megteheti. mondhatnák sokan, hiszen mammutgazdaság, anyagilag elbírja a nagy beruházást és több ezer holdján a kombidat - hoz szükséges takarmány is könnyen megtermelhető. De mit csináljon az a termelőszövetkezet. amelynek kapacitását. áhyágí erőforrását és takarmánytermelő lehetőségét figyelembe véve csupán 100— 200 hízott sertés előállítására képes? Országos jelenség, hogy a gazdaságok különböző állattenyésztési és hizlalás! telepek létrehozására társulnak. Különösen a sertéstelep létrehozása kifizető társulásos alapon. Egy, évi 6500—7000 darab hízó Sértést kibocsátó, korszerű technológiával működő zárt telep beruházási költségé 29—30 millió forint. Ebből a 70 százalékos ártámogatást figyelembe Véve, a telep építőire kilencmillió forint sajáterős beruházás jut. Közgazdászok kiszámították, hogy egy ilyen telep évi tiszta nyeresége 2 millió feleit van. A beruházott összeg tehát négy év alatt megtérülhet. Kilencmillió mondjuk, s az ellenvetés az, hogy ez is sok. Kétségtelenül sok, ha ezt az ösz- szeget egyetlen kis termelőszövetkezet kívánná előteremteni. Felemésztené több erre az amortizációs alapot ás minden olyan pénzeszközl- ímellyel a termelőszövetkezet rendelkezik. Nem sok azonban a kilencmillió forint, ha több termelőszövetkezet között megoszlik. Az anyagi erő egyesítésével könnyén megoldható egy ilyen beruházás amelynek feltétele, hogy ne történjék más ágazatok fejlesztésének rovására. Mindezt tudva, érthetetlen, hogy a termelőszövetkezetek elzárkóznak e lehetőség elől. Jellemző erre, hogy Dombrá- don három termelőszövetkezet közül az egyik kezdeményezte a társulás létrehozását, a másik két tsz viszont ellenezte. A ' kombinátot Domb- rádon is megépítik, mert a kezdeményező termelőszövetkezet még akkor Is előnyösnek és kifizetődőnek látja, ha amortizációs alapját teljes egészében leköti. Ismételten egy példa: a mátészalkai járásban jelenleg 23 termelőszövetkezet foglalkozik sertéstenyésztéssel, s ösz- szesen évi 15—16 ezer hízott sertést értékesítenek. Ugyan ezt a mennyiséget két kombinát megerőltetés nélkül produkálhatná, és nem lenne szükség helyenként ráfizetéssel 100—200 darabos sertés- hizlalásra. Az új gazdasági mechanizmus feltételezi a mezőgazdasági üzemek részéről a szakosított termelést, a belterjesség növelését, az erők koncentrálását. Közös gazdaságaink csakis abban az esetben növelhetik jövedelmüket tehetik szilárddá gazdaságukat, ha bátran élnek a lehetőségekkel. (seres) Gyógyulás közben Szeptember 26-án egy fiatalember is érkezett repülőgéppel a fővárosból Nyíregyházára. Aztán tovább „utazott”. A kis tiszaháti faluba: Tiszaadonyba. örültek érkezésének, s főleg azt figyelték, érdeklődtek: hogy van, miképpen érzi magát? Balogh •Jóska mosolygott, aminek láttán anyja, apja volt a legboldogabb. Gerő Árpád párttifkárral és Endrédi Mihály tsz-fő- agronómussal nyitottunk be Balogh Jóskáékhoz A fiú — tizenkilenc éves — pizsamában ül a heverő végén. Előtte újságok, képeslapok halmaza és könyvel?. Jóska anyja kezdi a szo- (tiórú történetet: — Az általános iskola nyO*- óádil? ‘sztályát már csak úgy tudta elvégezni, hogy betegsége közben is tanult. Izületi betegség uralkodott el rajta. Nagyon keserves öt esztendő telt él. A beteg fiú óvatos mozdulatokkal égy irattárcát vesz elő az agy melletti egyik dobozból. Látszik rajta, féltve és reménykedve őrzi azt a dobozt. Aztán egy pecsétes papírt mutat. Azt. amit legutóbbi kezelése után kapott. A bélyegzés szó szerint: „Országos Reuma és Fürdőügyi Intézet, Budapest. Héine- Madin II. remüá osztálya.” (Egyébként egy nemrég nyílt gyógyfürdő a Frankel Leó utcában.) A papíron az áll, hogy vissza kell mennie újabb kurzusra, önkéntelen kívánkozik a kérdés: högyan tartja figyelemmel a tsz a beteg fiú sorsát? — A tsz-re nincs panaszunk — mondja Baloghné. — Mióta beteg a Jóska fiúnk, minden évben egy mázsa búzát adtak a közösből részére. Jólesett, mikor a nyáron nem utasították el a kérvényünket, amit azért adtunk be. a sok költség enyhítésére adnának valami pénzbeni támogatást. Nyolcszáz forintot adtak. Jól jött az is, hogy ebben az évben négyszáz Öl háztáji földet mértek ki külön, a Jóska Emberek, vagonok, tonnák az ország keleti kapujában Záhony ősszel Vagonsorok, sínpárok rengetege: ez Záhony, az ország keleti kapuja. Egy szürke hétköznap délelőttjén vágtunk neki a hatalmas kitér jedésű átrakónak Földvár Lajossal, a szakszervezeti bizottság tagjával. CSÚCSFORGALOM — A szokásos őszi csúcsforgalmi időszak — magyarázza kísérőm. — ilyenkor mindig kevés az üres vagon, várniok kell a tele kocsiknak. — Az embernek Szinte ezer felé kell szakadnia, hogy minden rendben menjen — mondja Kedves György térfőnökhelyettes. Minden árunak megvan a maga speciális kocsiigénye. Gépkocsit például csak oldal nélküli vagonban lehet szállítani. Vagy a dohány, amit tranzitáruként Svájcba szállítanak. Csak tele vagonban fogadják, tehát olyan kocsit választanak, amelyikbe hiány nélkül belefér. — Ezért kell még futásban (ahogy az állomásra bejön) nézni és kiválasztani a kocsikat... Most például a pőre kocsikra van nagy Szükség, mert rengeteg a személygépkocsi. Ma már kétszázat el tudunk szállítani... MOSZKVICS 408 Csak amikor a gépködíiíá- kodókhoz érünk, akkor derül ki; nem is olyan nagy szám az a kétszáz. A rakodótéren annyi a Moszkvics 408-as, hogy szülte híjjá se látszik majd ha útnak indul a kétszáz. A tartalékbrigád legfiatalabb tagja Mikita József. Fiatal házas, Anarcson laknak. Aznap állt munkába először. Vajoh meddig...? — Ügy határoztam, maradok. Kell a pénz, a gyerek is útban... Két bátyám — Zoltán és Sándor — már itt dolgoznak, az apám is jön... Többen szóvá teszik, hogy Dombrádról nehéz a bejárás. Autóbusz kellene. Ügy mint Szabolcsvéresmarton és Pusztadoboson. IftANY EUROPA A kökszcsúzda alatt készen állnak rakodásra az export-trahzii forgalomra is alkalmas RIV-es kocsik. Fenn már állítják be a rakott szovjét Vagonokat. Pár perc. és már zuhog is lefelé a koksz. — Éz az osztrákoknak megy — magyarázza Simák részére, támogatásképpen. Szóval, a tsz mindent megtesz,, ami tőle telik. kérdezem a lábadozó fiút, mit szeretne csinálni, ha ki- győgyülna betegségéből. Válaszában ő sem másabb, mint a mai többi: a gépek érdeklik. „Az szeretnék lenni, mint Sándor testvérem. Traktoros...” Az anya közben három kispárnát hoz be a szobából. Kettőnek a huzata nagyon szép. keresztszemes a harmadiké varrott. Színes fonalakkal. A Jóska munkái. Nagy figyelemre és tettre- készség tanúbizonyságai. „Még lánytestvérét is megajándékozna ilyenekkel” — mor.dis a fiú anyja Kívánjuk a tizenkilenc éves fiú teljes meggyógyulását. (a. b.) Ferenc, a kökszcsúzda raktár- noka. Nagyon változatos a lista, háztartási, öntészeti, olajos koksz. Aztán itt rakjuk át a ként, kénkovandot is a piritet is. — Nagyszerű berendezés óz kérem — kapcsolódik a beszélgetésbe Karámos András, a tizenöt tagú brigád vezetője. — Valamikor kézzel csináltuk. Tizenkét óra alatt raktunk át egy vagonból. Most negyven-negyvenhat kocsit is kiürítünk egy műszak alatt... — Az új. amelyik épül. még jobb lesz — folytatja kísérőm. — Az már korszerűbb berendezéssel lesz ellátva és méreteiben is nagyobb. VIRÁG A FÜTÖHAZAN A vágányokon túl, a felvételi épület frontvonalában egy külsejében is impozáns, új épület körvonalai bontakoznak ki. — A szertárfőnökség új épülete Ma volt a műszaki átadás. A régieket átadják a fűtőháznak. Öltözőt, mosdót rendeznek be benne. . . — magyarázza menet közben Földvári Lajos. Késő délutánba hajlik az idő, mire elérünk a fűtőház körletébe. Megkapó a rend és a tisztaság. Nyíregyháza fejlődő ipari üzemei nagy vonzóerővel hatnak a környező falvak, bokrok fiataljaira. A városban munkát vállalók szorgos kezének hiányát odahaza a tsz-ben gyakran megérzik. Traktorosok negyvenezerie Ez év márciusában egyesült a Nyíregyházi Ságvári Tsz a felsősimáival. Összes földterületük 3300 kh, 390 dolgozójának jelentős része, mintegy 130 fő harminc év alatti. A fiatalok legtöbbjének szülei is itt dolgoznak, de van akit barátok, ismerősök hoznak ide. A -áfttitkár: „Nincs nagy gondunk a fiatalok elvándorlásával. Számítását mindenki megtalálhatja, akik mégis elmennek — az ismeretlen iránti kíváncsiságból — ha nem sikerül beilleszkedniük a zaklatottabb városi életbe, úgyis visszajönnek. A Ságvári Tsz dolgozóinak átlag életkora 36,2 év. Lapozgatunk a múlt évi végelszámolásokban. A 8—9 hónapot dolgozó növénvtermesztők összk.ere- sete 22—28 000 Ft között oszlik meg. A raktorosok 4C 000 Ft körül kerestek. Rákó György sertéstenyésztő 33 798 Ft-ot kanplt, Petris János fogatos 42 893-at. Mind fiatalok. ...és esküvő után? Závodszki Ilona: „Szüleim is itt dolgoznak, én a hároméves szakmunkásképző tanfolyamot végeztem el, növénytermesztő vagyok. Jó iti nekem, múlt hónapban 1500— 1600 Ft között kaptam előleget.” Kató Anna már nyolcadik vés tag. vőlegénye a tsz traktorosa. Az esküvő után is Itt maradnak. Márföldi Hona kukoricaleBenn a futóba zban míg ázfehibetűnőbb a rend. Szinte ünnepi a hangulat. — Mindönkinek vah saját virága. És társadalmi! munkában szereltük be á központi fűtést, most készül a villarríöSmuhelv. AIUJ, A S2ÖVMETUNÍOB(ÍL Áz átrakóban jubileumi! rérseny köti. A legfőbb tói: a kirakásra váró szovjet vagonok számának csökkentése. A maradvány pár héttél ezelőtt még 2110 volt. Azóta háromszázzal csökkent. Vállalták, hogy november 25-rb ezerötszáz alá szorítják. Megszólal a hangosbé'llbn- dó: — A széles egyes vágány mérlegére megkezdjük a güri tás t. •. Sarusok foglalják el a helyüket. . S az automata mérlegen egymás után dübörögnek át az áruval megrakott szovjét vagonok. Szerelvényszámra érkezik a vasérc, szén, koksz, műtrágya, cement, fa, gépkocsi, hús..., s innen cserébe az autóbusz, dömper, gépi berendezések. Növekszik a tranzitforgalom is. Nincs megállás, mindig van utánpótlás. Fél év alatt a túlteljesítés egymillió tonna. T A. velet tépdes, zavarja, hogy terveiről érdeklődöm. Még nem tudja. íétsz'k. néki, ho?v a lányok e-ütt von- ’? a munkában és ttibrr 5 emlegetik az agg! -.''oki kb- 'n- dulást, amivel a tsz jutalmazta a fiatalokat, meg á hurka-kolbász vacsorái. Esténként a klubba járnak á simaiak és forgalmas 6 tsz- köroont klubterme is. Pilinszkl Erzsiké után sietni kell. mert ő nem áll meg, töri tovább a tengerit, úgy válaszol gat hegyes, pattogó szavakkal, ö mól- másfélé is dolgozott, de visszajött. Vőlegénye a magti'Z ónál vsft, de ő itt érzi jól magát. Traktor hajtja a földre inága előtt a szárakat. Fiatalember az ülésen, Glnesál József. „Három éve megyek ezen é gépen. Dolgoztam már másfelé is, de most itt veftebi házat magamnak. Édesanyámmal lakom, még nőtlen vagyok.” Kitüntetés, akadémia A 390 dolgozóból 15 szocialista brigádban 312 fő versenyez a megtisztelő cím elnyeréséért. Az ifjúsági brigád vezetője Tócslk Istvátf. „Posta-műszaki alkalmazásomat hagytam ott annak idején, hogy visszajöjjek Nyíregyházára. Apám kívánságra is ez volt. Könyvelői vizsgát tettem a mezőgazdasági technikumi érettségi mellé, agronómüs vagyok. A KISZ-ben vezetőségi tag. Sóstóhegyről járok ki, riap mint nap.” Komoly, megfontolt mondatait önmagának is összefoglalja: „elégedett vágyók a sorsommal.” A Ságvári Tsz a felsősimái út mentén helyezkedik el, a város határában. Fiataljai tudják hogy nem a „’’áros peremén” élnek. (barakső) így élnek a „város peremén" Tsz, ahonnan nem vágynak el a fiatalok
