Kelet-Magyarország, 1968. november (25. évfolyam, 257-281. szám)
1968-11-02 / 258. szám
*XV. ÉVFOLYAM, 258. SZÁM ÁRA: 70 FILLER 1988. NOVEMBER t, SZOMBAT feAPPNBTABTALMABflft Mátészalka 1968. (3. oldal) A rádió és televízió heti műsora (4. old íl) Sportjelentéseink (7. oldal) A lottó e heti nyerőszámai (8. oldal) Moszkva ünnepli Beregovojt Brezsnyev mondott beszédet a Lenin-renddel kitüntetett űrhajós vezérőrnagy tiszteletére rendezett nagvgyűlésen Hővel József, az MTI moszkvai tudósítója írja: Georgij Beregovoj ezredes, a Szojuz—3 űrpilótája pénteken többórás repülőút után Bajkonurból megérkezett a szovjet fővárosba. A különgép magyar idő szerint kevéssel déli 12 óra előtt szállt le a kozmosz hőse tiszteletére zászló- és virágdíszbe öltözött Vnukovói repülőtéren. Itt a tizenkettedik űrhajóst Leonyid Brezsnyev, Nyikolaj Pod£i>rnij, Alekszej Koszigin, valamint a szovjet párt és állam más vezető személyiségei, Leonov, Nyikolajev, Tyereskova és más űrhajóstársai, Beregovoj 70 éves édesanyja, Marija Szemjonovna és felesége, Li- gyija fogadták. Az ünnepélyes eseményt egyenesből közvetítette a moszkvai rádió és televízió. Kint voltak a repülőtéren a Moszkvában működő külföldi tudósítók, a világsajtó képviselői. Georgij Beregovoj a szovjet hadsereg repülőezredesi egyenruhájában lépett ki a négymotoros IL—18-as kü- löngépből. A megjelentek „Hurrá!” és „Éljen!” kiáltásokkal üdvözölték a kozmosz hősét, aki a repülőtérre leterített vörös szőnyegen határozott léptekkel haladt a díszemelvényhez és ott jelentést tett a Szovjetunió Kommunista Pártja Központi Bizottságának, a Szovjetunió Legfelső Tanácsa elnökségének és a szovjet kormánynak. Jelentette, hogy a Szojuz—3 űrhajó feladatát sikeresen teljesítette a Nagy Októberi Szocialista Forradalom 51. évfordulójának előestéjén, az űrhajó berendezései kifogástalanul működtek. Leonyid Brezsnyev. Nyikolaj Podgornij és Alekszej Koszigin orosz szokás szerint az egybegyűlt tömeg éljenzése közepette csókkal köszöntötték a 47 éves bátor űrhajóst. Ezután kozmonauta társai köszöntötték. Felesége és édesanyja, valamint lelkes úttörők csonortja virágcsokrokat nyújtott át neki. Ezután a repülőtéren felállított lövegek 21 díszlövést adtak le Georgij Beregovoj tiszteletére, miközben a zenekar a szovjet himnuszt játszotta. A himnusz elhangzása után a Moszkvában akkreditált diplomáciai képviseletek vezetői köszöntötték Beregovoj űrhajóst. Hazánk nevében Szipka József, a Magyar Népköztársaság moszkvai nagykövete gratulált a nagyszerű sikerhez. A repülőtéri fogadtatás után Georgij Beregovoj útja a Kreml kongresszusi palotájába vezetett, ahol forró hangulatú nagygyűlésen találkozott a moszkvaiakkal. Végig a Lenin sugárúton tízezrek eleven sói fala között haladt a világűr hősét, édesanyját és feleségét vivő, virágokkal feldíszített nyitott gépkocsi. Beregovoj virágcsokrokkal integetve köszönte meg a forró hangulatú fogadtatást. A Kreml zsúfolásig megtelt kongresszusi palotájában hatezer moszkvai jelenlétében került sor a moszkvaiak nagygyűlésére. Magyar idő szerint valamivel egy óra után dörgő taps, éljenzés köszöntötte Georgij Beregovojt, a hős űrrepülőt, Leonyid Brezsnyevet, Alekszej Koszigint, fjyikolaj Podgornijt, valamint a szovjet párt és állam más vezetőit, akik a díszelnökségben ugyancsak felállva és tapssal köszönték meg a részvevők szűnni nem akaró ovációját. Viktor Grisin, a Moszkvai Városi Pártbizottság első titkára nyitotta meg a nagygyűlést. Moszkva lakosai és a Szovjetunió dolgozói nevében üdvözölte a kozmosz új hősét, a szovjet nép hű fiát, majd bejelentette, hogy Georgij Beregovojt illeti a szó. Percekig zúgott a taps, amíg Beregovoj elkezdhette beszédét. Köszönetét mondott a párt és a kormány gondoskodásáért, amely lehetővé tette a Szojuz—3 útját. Hangsúlyozta, hogy a Szojuz—3 Űrrepülése meggyőzően bebizonyította, hogy ez az űrhajó nagyszerű kozmikus berendezés, ez az elvileg új konstrukció képes a tudpmányos kísérleti feladatok széles körének ^megoldására. Rámutatott arra, hogy az űrhajón kényelmes feltételeket biztosítottak a munkához és a pihenéshez. A Szojuz—3- at felszerelték új, többcsatornás berendezéssel, amely tökéletesen biztosította a Földdel való kapcsolatot. A jó rádiókapcsolat — mondotta — lehetővé tette, hogy meghalljam barátaim hangját, beszélgetést folytassak velük. A televízióban megmutattam nekik a fedélzeti naplóba írt bejegyzéseimet, magyarázatokat fűztem az éppen folyamatban levő kísérletekhez. — A repülés programja bonyolult és tartalmas volt. Nekem, mint űrhajósnak, nincs semmiféle kritikai észrevételem a fedélzeti berendezések munkájával kapcsolatban Kényelmesnek bizonyultak a keringés során, továbbá hatékonyak és megbízhatóak voltak, — mondotta. Beregovoj hangsúlyozta, hogy a repülés első napján érezte helyzete szokatlansá- gát, majd hozzászokott a súlytalanság állapotához. Az elkövetkező napokban pedig megbarátkozott ezzel az állapottal. Az űrhajó kémlelő ablakán látni lehetett hatalmas erdőségeket, nagy folyókat, tavakat, havas hegyláncokat, planétánk páratlan szépségű színeit. Az űrhajó leszállása végtelen pontossággal történt. Beszédének befejezésekor hosszan hangzott a jelenlevők kiáltása: dicsőség az űrhajósoknak! Ezután Leonyid Brezsnyev lépett a mikrofonhoz. Az SZKP Központi Bizottságának, a Szovjetunió Legfelső Tanácsa elnökségének és a Szovjetunió kormányának nevében üdvözölte a kozmonautát. Az SZKP Központi Bizottságának főtitkára emlékeztetett arra, hogy az űrkorszak kezdetétől, az első szovjet szputnyik felbocsátásától 11 (folytatás a 2. oldalon) A vietnami nép hősi harcának első részeredménye: a Johnson-kormányzat beismerni kényszerült politikai és katonai kudarcát Beszüntették a VDK bombázását Washington, (MTI): Johnson elnök csütörtökön este, washingtoni idő szerint nyolc órakor, (magyarországi időszámítás szerint pénteken hajnali két órakor) bejelentette, hogy az Egyes ült Államok megszünteti a VDK elleni légitámadásokat, haditengerészeti és egyéb hadműveleteket, pénteken, washingtoni idő szerint reggel nyolc (budapesti idő szerint délután két órától). Az elnök közölte, a párizsi előzetes tárgyalásokon ezentúl részt vehetnek a sai- goni kormány és a Nemzeti Felszabadítási Front képviselői. Az első ilyen találkozóra november hatodikán kerül sor. Johnson hangoztatta, „okkal hiheti, hogy Észak-Viet- nam azonnali, termékeny, intenzív és komoly tárgyalásokat kekd” az előrehaladás érdekében. Kijelentette azonban, a döntés nem jelenti, hogy Délkelet-Azsiában „azonnali béke” következik be. „Lehetséges, hogy még nehéz harcok előtt állunk és minden bizonnyal bonyolult tárgyalások következnek” — mondotta. Mint az elnöki bejelentésből kitűnik, Vietnamban nincs szó fegyverszünetről, a harcok folytatódnak. Johnson utalt rá, hogy az amerikai fél arra számít, a harcok folyamán nem következnek be támadások a nagyvárosok ellen és — Johnson szavai szerint — tiszteletben tartják a demili- tarizált övezetet. Az elnök közvetve figyelmeztetett arra, hogy adott esetben az USA felújíthatja a légiháborút, ha valamilyen okból szükségesnek ítéli azt. „Abban a reményben hoztam meg ezt a döntést, hogy a vietnami háború békés rendezéséhez vezethet” — mondotta. Johnson utalva arra, hogy a döntés meghozatalát a párizsi tárgyalásokon elért haladás, valamint a dél-vietnami helyzet megszilárdulása tett lehetővé. Mint mondotta, hosszan tartó és gondos tárgyalásokat folytatott a kérdésről az Egyesült Államok szövetségeseivel és katonai valamint diplomáciai tanácsadóival, elsősorban Abrams tábornokkal, a Vietnamban harcoló amerikai csapatok parancsnokával, Johnson ismét aláhúzta, hogy az Egyesült Államok kitart a saigoni kormány mellett. „Végül úgy határoztam, hogy most teszem meg ezt a lépést, hogy meggyőződhessünk azoknak jószándékáról, akik biztosítottak bennünket: a bombázás megszüntetésének eredménye előrehaladás lesz” — mondotta Johnson. Pénteken helyi idő szerint 21 órakor (magyar idő szerint 14 órakor) hatályba lépett Johnson elnöknek az Észak-Vietnam elleni amerikai bombázások megszüntetéséről szóló döntése. Amerikai hírügynökségek az Egyesült Államok Dél-Vietnamban állomásozó fegyveres erőinek főparancsnokságára hivatkozó jelentéseikben közük, hogy az amerikai légierő, a 7. flottának a Tonkini-öböl- ben cirkáló egységei és a demilitarizált övezettől délre felsorakozó amerikai nehézágyúk megszüntették Észak- Vietnam bombázását, illetve lövetését. Mint a saigoni amerikai szóvivő közölte, „nincs kétség az iránt, hogy a támadásokat pontosan leállították”. A támadások leállítása előtti utolsó órákban azonban — közölte a szóvivő — az amerikai repülőgépek folytatták akcióikat észak-vietnami célok ellen. Dél-Vietnamban tovább tartanak a harcok — jelentették be egyidejűleg Saigonban. Kommentárunk az elnöki intézkedésről Ha az amerikai elnök megtartja szavát, akkor a tegnap estével lezárult a vietnami nép ellen viselt háború egyik legszégyentelje- sebb szakasza: a Vietnami Demokratikus Köztársaság bombázása és partvidéki településeinek tüzérségi rombolása. Négy esztendőn át, néha napi 120—130 bevetésben zúdították rettenetes terhüket a legkorszerűbb amerikai repülőgének eev szuverén, velük hadiállapotban nem álló ország városaira, közúti berendezéseire, szalmatetős falvaira, s óriási áldozatokkal létesített, új ipari központjaira. Négy esztendőn át golyósbombákkal, repeszekkel. napalmmal gyilkolták, pusztították ennek az országnak a lakóit, nem kímélve gyerekeket, asszonyokat, senkit... Óhatatlanul erre kell gondolnunk most, amikor Johnson rendelkezésére az Egyesült Államok hadigépezete feltétel nélkül beszünteti a VDK elleni támadásait. Az amerikai elnököt — ugyanazt az embert, aki nemrég még támadásokra küldte repülőit — aligha a lelkiismeret késztette arra, hogy ma mást tegyen, mint amit négy esztendőn át művelt. ő most ..kölcsönös engedmények” eredményének tünteti fel lépését, holott mindenki tudja,' hogy a VDK nem tett, nem is tehetett semmiféle engedményt, hiszen az Egyesült Államok egyoldalú agresszív cselekedeteiről volt szó. A VDK négy éven át csak egyet tehetett, megszervezte az ag- resszorral szembeni népi ellenállást, a katonák és a lakosság hősiességére, fegyelmére, lelki erejére s a testvérországok segítségére támaszkodva sikeresen megvívta a harcot az amerikai légierő és haditengerészet ellen. Még az Egyesült Államok szövetségesei is megállapítják ma a sajtójukban, hogy Johnson „túlságosan nagy árat” fizettetett az amerikaiakkal ezért a barbár légiháborúért: repülőgépek ezrei, pilóták sokasága pusztult el Észak-Vietnam felett. Minden jóérzésű emberből világszerte csodálatot váltott ki a VDK népének nagyszerű helytállása, s megvetést a leghatalmasabb kapitalista ország terrorháborúja. Az árba ez is beletartozott tehát: az Egyesült Államok politikájának példátlan méretű nemzetközi elszigetelődése, illetve bírálata. Soha még kormányra ily nagy nemzetközi nyomás nem nehezedett, mint Johnson kormányára. A bombázások beszüntetése világköveteléssé nőtt. Az ENSZ-ben a mi hazánk küldöttsége például már 1965 októberében kijelentette. ha az Egyesült Államok azt akarja, hogy a békés rendezés tekintetében komolyan vegyék, akkor első lépésként feltétel nélkül le kell mondani a VDK elleni valamennyi háborús cselekedetéről. Ennek a most megtett első komoly lépésnek a kierőszakolásában fontos szerepe van annak is, hogy az amerikai tömegek nagy része kiábrándult ebből a háborúból, s szembefordult vele. Lehetséges, hogy á Johnson bejelentés időzítésében része van az elnökválasztás közelségének is, de ez csak még inkább aláhúzza a lényeget: azt. hogy a vietnami hadszíntéren elszenvedett kudarcokhoz, a nemzetközi felháborodáshoz otthoni tömegnyomás is járult, s mindez együttesen kényszerítette ki a Johnson-féle vietnami politika felülvizsgálatának kezdetét. Mert ami eddig történt, azt valójában csak kezdetként értékelhetjük. Most megnyílik az út, hogy « párizsi tárgyalásokon megkezdődjék a vietnami probléma érdemi megvitatása. A harc még nem ért véget, a bombázás beszüntetése nem jelent még általános fegyverszünetet Vietnamban, s az út a békéhez még hosszú és rögös lesz, de ma már azt mondhatjuk: nem járhatatlan. Ha valaha, akkor most van igazán szükség arra, hogy a haladó világ fokozza az Egyesült Államokra gyakorolt nyomását, s a vietnami népnek adott támogatását. VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJ ETEK! Georgij Beregovoj űrhajós vezérőrnagy
