Kelet-Magyarország, 1968. november (25. évfolyam, 257-281. szám)

1968-11-06 / 261. szám

•»38. november 8. két ,rr-wTO?xireiis*Äö Járási vezérkar A minap Fehérgyarmaton a járás kommunistáinak vezérkara, a pártbizottság ülésezett és napirenden az új mechanizmus, a tapasztalatok, a gondok és a fel­adatok szerepeltek. Kérem az olvasót, aki ezen az ülé­sen nem volt ott, ne vegye érzelgősségnek e sorok író­jától a megállapítást: a fehérgyarmati járás 46 ezer lakosának sorsa nagyon-nagyon jó kezekben van. Ta­lán a nagy történelmi évfordulók, amelyeknek sűrű­jében vagyunk, adta az önkényes gondolatot, hogy 23 év előtti, a főváros egyik külvárosának értekezleteire gondoljak. Pontosabban arra, hogy akkoriban a hata­lomért folyó harc idején, mivel, hogyan, milyen hoz­záértéssel foglalkoztunk és most, mivel és hogyan, mi­lyen hozzáértéssel foglalkozik ez a járási pártbizottság Feláll a pedagógus és a faluja, a tsz-ben a fegyel- metlenkedők, a kocsmázók problémája foglalkoztatja. Feláll egy tsz-elnök, örömmel jelenti, hogy az új mechanizmust szigorúbb hozzáértés, jobb munkalég kór követi, örül a kitűnő időjárás adta jó lehetőség­nek, de szól a pártbizottsághoz figyelmeztetően és szavai az egész járást intik, hogy tartalékoljunk, oko­san gazdálkodjunk, hogy az idei szintet jövőre is eset­leg kedvezőtlenebb időjárás esetén is tartani tudjuk. Feláll a rendőrtiszt (ó, horthista világ rendőrei, ti­teket mi foglalkoztatott és ugyan mihez értettetek a kardlapozáson kívül?) és konkrétan szól a tsz-ek elölt álló feladatokról: az új mechanizmus adta lehetősé­gekben elemzi két község helyzetét. Egyik ahol már vannak Segédüzemek, de semmi nem megy előre a ki­csinyesség és bátortalanság miatt és szembe állít egy másik falut, amelynek viszont nincs segédüzeme, de az életrevaló vezetőség és megértő tagság együttműkö­déseként jelentős tipikusan segédüzemi jövedelemre tesznek szert. Feláll az fmsz igazgatóságának elnöke és annak örül, hogy a járásban a pártoktatás milyen kitűnően se­gítette az új mechanizmus megértetését. Jelenti a párt­bizottságnak, hogy ez év első kilenc hónapjában 10 millió forinttal többet költött a lakosság, mint a múlt év hasonló időszakában (elgondolkoztatóul elmondja Üt az önállósághoz Az amortizációs alap felhasználása a komlódtótfalui Két Vadas Testvér Tsz-ben Közel két esztendeje, 1967 kezdetétől gyakori beszédté­ma és feladat a termelő me­zőgazdasági üzemekben az amortizációs alap képzése, in­tézése. Milyen tapasztalatai vannak, erre a kérdésre ke­restünk feleletet a komlód­tótfalui Két Vadas Testvér Tsz-ben. A hitelpolitika helyes változtatása A 2400 holdas gazdaság lé­nyegében két községet kép­visel, mért Csengersima is hozzá tartozik, egyik üzem­egység. A szövetkezeti csa­ládok száma 350. — Amortizációs alapra, a meglévő állóeszközök leírási kulcsa szerint az első évben, vagyis tavaly kerek félmil­liót biztosítottunk. Különö­sen jó oldala az intézkedés­nek, hogy az alappal min­den külső beavatkozás nél­kül gazdálkodhatunk. Egyik feltétele ez a nagyobb önál­lóságnak, a vállalati gazdál­kodás kialakításának — mondja Szilágyi Béla fő­könyvelő. Egyetértenek a szövetke­zetben a korábbi hitelpoliti­ka megváltoztatásával. Pél­dákat is sorolnak fel. Hitelt felhasználni. Tavaly két erő­gépet, egy kombájnt és mun­kagépet vásárolt a tsz. Idén négyezer forinttal növekedett az alap, jelentős részét — ál­lami támogatás kiegészítésé­vel — tehénistálló építésére fordítják. Legközelebbi prog­ram: jöyőre korszerű borjú­nevelő épülettel gyarapítják a tanyaközpontot. — Az a tervünk, hogy tel­jesen felszámoljuk szerfás épületeinket. Helyettük job­bakat, időtállóbbakat épí­tünk. Sok árteres, vízveszélyes területe van a tsz-nek. Fo­kozott gazdálkodási figye­lemre, a tapasztalatok hasz­nosítására van szükség De erre ösztönöz az amortizáció is, mivel szorosan összefügg a gazdálkodás eredményes­ségével. Hiszen éppen a jö­vedelem, az árkülönbözet terhére kell azt képezni. Ez a követelmény pedig nagyon fontos része annak az igénynek, amely a nagyobb önállóság, fokozott felelős­ség érvényesülését jelenti. A tagság jövedelme nem csökkenhet tsz. Az amortizációban vala­mi lökésszerű is van a gaz­dálkodás javítására, az ér­tékszámítások vezetésére? — mondom. Az amortizációs alap biztosítása Sertéshízlalásnál egy kiló hús előállítási költségét a ko­rábbi 18—19 forintról 17, majd 16 forintra szorították le. Általában az abrakérté­kesítést 16—17 százalék hasz­nosulásról 20—22 százalékra fokozták. Mindezt épp az amortizációs alap érdekében. Hogy annak kívánt meny- nyiségü képzése ne csökkent­se a tagság jövedelmét. S, hogy ez lehetséges, há­rom adat bizonyítja legjob­ban. Két évvel ezelőtt. a közösből az egy tagra jutó átlagkereset 7500 forint volt, tavaly 9600, idén pedig — minden valószínűség szerint — 12 500 forint körül ala­kul. így nem teher az amor­tizációs alap biztosítása, de lehetőség a tsz magasabb szintre jutásához, jó kiegészí­tője az önállóságnak, a vál­lalati gazdálkodás kialakítá­sának. Asztalos Bálint Export Csehszlo vákiáha A Hajtómű és Felvonógyár nyíregyházi telepén dicsére­tesen végzik az itt dolgozók exporttevékenységüket. A ha­táridők betartása mellett Igen nagy gondot fordítanak a mi­nőségre, a termékek kivitele­zésére. Jelenleg csehszlovák exportmegrendelésen dolgoz­nak. A terveknek me"f'e!élő- en szárítóberendezést készí­tenek. Képünkön a szerelők: Szalai László, Sipos Bertalan, Majba István és Hegedűs László munka közben látható. Hammel József felvétele azt is, hogy a lakosság csak élelmiszerre többet költött most, mint 18 éve összesen mindenre.) Feláll egy másik tsz-elnök, elemzi a járás mező­gazdasági helyzetét és fontos intézkedésre hívja fel a pártbizottság, de különösen a járási végrehajtó bizott­ság figyelmét. A tsz-ek egy része sok beruházást esz­közölt, de a kisüzem jelleg egyre jobban kiütközik. A versenyben így nem lehet élen, de még középen sem maradni. A kisüzem már a közeljövőben alkalmatlan rentábilis gazdálkodásra. Javasolja, hogy több tsz tár­suljon modern sertés- és baromfitelepek, kombinátok létrehozására, valamint a gépjavítói munkákra. Csak néhány példát említettem vázlatosan, felüle­tesen. Közgazdasági hozzáértéssel, magas politikai hő­fokon, a járás dolgozói iránti nagy felelősséggel tanács­kozott a vezérkar. Jó érzés tudni milyen kitűnő kezek és szívek alakítják a fehérgyarmati nép sorsát <o> adott a bank silókombájnra, mert arra volt keret. Meg­vette a tsz, holott nem is ar­ra volt legnagyobb szüksége. S az ilyesmi többször ismét­lődött. Ez mindinkább gát- lólag hatott, sértette az ön­állóságot, akadályozta az egyenletes fejlődést. — Az alap létrehozásához megfelelő feltételt teremtett az árszabályozás, az abból eredő jövedelemelvonás lehe­tősége. Ami nem mindegy Bevált módszernek jelölik meg, hogy az amortizációs alapot beruházásokra lehet Mosolygó Antal Moszkvából 1927 március 22-én levél érkezett a kis szatmári faluba, Öpályiba. „Kedves jó Mama! Kedves jó Papa! Ügy fáj a szívem ma­guknak megírni, de legyenek erősek, február 2G-án Antink ismét megbetegedett, február 28 án átment a hűlés kétol­dali tüdőgyulladásba. A drá­ga szíve gyenge volt, és nem bírta ki! Március 7-én reggel itthagyott bennünket. Kedves Papa ép nem tudom vigasz­talni magukat, ha ott lennék itieliettűk átölelném kedves, öreg, sokat szenvedett fejü­ket és sírnék együtt maguk­kal, de szavakkal nem lehet vigasztalni. Sokat vesztet­tünk! Nemcsak a fiúkat. Vesztették, és nemcsak a pá­romat vesztettem, de elvesz­tettünk egy régi, kemény, törhetetlen harcost, egy ve­zért. .. Március 12-én volt a temetése. Ne gondolják, hogy felhagyatva halt meg itt ide­genben. Nem kedves Mama, kedves Papa! ö a mi nagy halottunk volt, barátai, elv- táisai felváltva álltak őrt koporsója nieliett. Temetésén százak és százak sírtak, erős, nagy emberek, akik száz ha­lállal bátran néztek szem­be. .. Nagvon szerették, na­gyon becsülik és sajnálták a tnaguk Anti fiát, mert egész, lelkes, fiatal életét másokért áldozta, hogy felszabadítsa a szenvedőket...” Ki az az ember, akinek a messzi Moszkvából jelzik ha­lálát? Abban az időben nem beszéltek erről. Csak a szűk családi kör tudta meg a gyá­szos eseményt. Igaz. akkor még a legközelebbi tiozzátar- tuaók sem tudták pontosan ki is volt Anti, csak annyit, ha Moszkvába került, jobb hallgatni róla. Ki volt hát? Honnan in­dult? Milyen céllal? Hová jutott? Mosolygó Gusztáv ópályi szegényparaszt egy gyermeke ő a nyolc közül, akinek nevét 1891 január 27-én jegyezték be az anya­könyvbe. öt évvel született korábban, mint a szomszé­dos község, Matolcs nagy fia, Zalka Máté. Az ismeretlen­ségből két üstökös robbant be a forradalom egére a „szatmári adózó nép” sorai­ból, akik nyomora miatt mór Kölcsey Ferenc is interpel­lált. A nyomor és a paraszt- gyerekek százféle ragálya csigázta a fiatal Mosolygó fiút. Vézna gyermek, ami­kor Mátészalkán véget érnek az inas évei és az akkori szokág szerint nyakába veszi a világot. Nyíregyháza, Deb­recen után Budapest, majd Ausztria, Olaszország, Svájc és Németország a segédi vándorlásának színhelyei. Velencében. Genovában csat­lakozik a szlndikalistákhoz. Hazatérve Szabó Ervin tanít­ványa, munkatársa lesz. 1913-ban a szociáldemokrata párt már a Zsil völgyébe kül­di, a bányászok közé, mint szervezőt. Katona lesz. Megjárja a háborút, fogságba esik, ahon­nan megszökik. A háború végén Mátyásföld a munka­helye. Hadimunkán dolgo­zik a repülőgyárban. A moz­galomban Korvin Ottó és Lengyel József a legközeleb­bi munkatársai, Együtt szer­kesztik a röplapokat. Amikor Budapesten a pol­gári demokratikus forradal­mat ünnepelték, repülőgépek jelentek meg a kétszázezres tömeg felett és piros röpla­pokat szórtak. A szovjet kor­mány üzenetét ismertették. A repülőgépek felszállását, Má­tyásföldön Mosolygó Antal szervezte meg. November 24-én ott volt a Kommunisták Magyarországi Pártjának bölcsőjénél. Nem­csak alapító tag, de az első ' Központi Bizottságnak is tagja. Még december elején ő alakítja meg az országban az első községi alapszervezetet Aszódon. Érről hírt ad de­cember 12-én a Vörös Üjság is. A kommunista vezetőkkel együtt őt is letartóztatják és a Tanácsköztársaság kikiáltá­sakor szabadul. Az ország egyik legexpo-- náltabb helyén, Gödöllőn lesz a járási munkástanács elnö­ke. A királyi nyaraló tövé­ben oszt szociális segélyeket, lakást ad a szegényeknek, népkönyvtárat szervez, üdül­ni küldi a királyi birtok cse­lédeinek gyermekeit és így tovább. Amikor veszélybe kerül a proletárba* alom. fegyvert ragad. Az északi hadjárat egyik politikai biz­tosa. A miskolci harcokban esik fogságba. A kegyetlen — Nagyon nem mindegy, hogy a beruházások értéke mennyi idő múlva térül meg, hogyan használódik ki és milyen megbecsülésben ré­szesül. Mindjárt ami az utóbbit, a megbecsülést ille­ti, például mindjobban szi­gorítjuk a traktorosok ellen­őrzését, hogyan kezelik, be­csülik meg a gépeket. Beszélgetésünk közben szó szerint mondja a főkönyve­lő: — Az amortizációra biz­tosítani kell az alapot, ak­kor jó. Különben teher. — Oda kell figyelni, hogy egy adott területen meny­nyit és mennyiért termel a kínzások idején kiújulnak ré­gi betegségei és ezert nem ítélték halálra csak életfogy­tiglani börtönre. 1921-ben a fogolycserék során a Szovjetunió két ma­gyar tábornokot ad Mosoly­gó Antalért cserébe. így ke­rül ki a forradalom szívébe, Moszkvába. Itt újra bekapcsolódott a mozgalomba. A magyarokat összefogó klubnak egyik ala­pítója. A huszas évek elején utánaszökik Budapestről egy forradalmár tanárnő, Adler Gizella, aki élettársa lesz, akitől halálhíre érkezett 1927- ben Öpályiba. Zalka Máté írta: „A boly­gók visszatérnek”. Egyikő- jüknek sem sikerült vissza­térni, de csak a testük nem tért vissza, Lukács tábornok spanyol földben nyugszik, Mosolygó Antal egy gondo­zott sírban, a forradalmárok között Moszkvában, ahol ke­gyelettel ápolják sírját. Bu­dapesten a m; gyár munkás- mozgalmi hősök Pantheonjá- ban márványtábla őrzi jelké­pes sírját. A napokban szü­lőfaluja, Ópályi állított neki örök emléket A legnagyobb emlék azonban a szelleme. Ha a teste nem tért is haza, de tanítása, akarata él és 1945 óta megvalósult. A „bolygók” mégis visszatér­lek, ott élnek ők a szatmá­ri emberek szívében, az új házakban, iskolákban, a nép számára termő gyümölcsö­sökben, minden örömünk­ben. Életüket adták milliók boldogságáért és ezért, ahogy Marx írta: „Mártír a it a munkásosztály nagy szívébe zárta.” Csikós Balázs 342-SZER Sziréna. Baleset,- tűz? Béke időben csak ezekre gondol az ember, s arra, vajon nem érintett-e ismerőst, barátot. Az elmúlt kilenc hónapban háromszáznegyvenkétszer hangzott fel a veszélyt jelző tűzoltóautók szirénái. S bár igaz, hogy másfél millió kárt okozott a tűz — amelyből modern iskola épülhetett volna fel! —, de tízmilliókra tehető az, amelyet megmen­tettek, s még fontosabb, hogy sokszor életeket mentettek meg. Sokszor azonban hiába a gyorsaság, a legnagyobb ió- akart, késő. mert a tűz marta­lékává válnak családi fész­kek, gyermekéleteket köve­tel az elővigyázatlanság, gon­datlanság. Ilyen eset volt nem­régiben Nyíregyházán. Egy kisgyermek szenvedett olyan égési sebeket, hogy bele­halt. Hathónaoos volt csu­pán. Nyírcsászáriban egy kis­lány a f elismerhet ellenségig égett meg. Fájdalom, gyász. De felnőttek is áldozatává válnak a tűznek. Ez év>>en eddig nyolc felnőtt lelte ha­lálát, hat gyermek és tizen­hét ember sebesült meg sú­lyosan. És az okok? Mert ilyenkor ezt keresi mindenki. Mind­ezt az emberi gondatlanság okozta, a tűzrendészet! sza­bályok megsértése, meg nem tartása. Sokan drága árat fi­zettek azzal, hogy ágyban, s legtöbb esetben italos álla­potban dohányoztak. Negy­venhat esetben okozott tüzet a cigarettázás, s több, mint kétszázezer forint bánta. Sok tüzet okoznak a tüzelőfélék szabálytalan használatával, a szabálytalanul épített kémé­nyek, s csak ez utóbbiból ti­zenöt esetben keletkezett tűz s ötvenezer forint volt a kár Örvendetes a háztartások gépesítése. Ez azonban gond­dal is jár. Az elektromos be­rendezések szabálytalan hasz nálata túlterhelése és ellen­őrzésének elmulasztása miatt nyolc esetben keletkezett tűz s csaknem 250 ezer forint volt a kár. örvendetesen ter­jed a gáz és olajtüzelésű be­rendezések használata is. Csak az a baj, hogy a hasz­nálati utasításokat gyakran megsértik, s ezekből aztán súlyos tűzesetek keletkeznek. Felrobban a gázpalack, ég az egész ház, emberek éle­te kerül veszélybe, mint leg­utóbb Csengerújfaluban, ahol a gázpalack felrobba­nása egy ember’ súlyos égés! sérülését okozta, s csaknem teljesen leégett a lakóház. Borbányán hasonló mi. t halt meg egy nő. s eZ?n H >1 négyen sebesültek meg súlyo­san. De még mindig a legtöbb életet követeli és a legtöbb anyagi kárt okozzák a gyer­mekjátékból keletkezett tü­zek. Szabolcsban ebből az elmúlt tíz hónapban száztíz tűz volt, gyermek halt meg, és félmilliós érték pusztult el. És ami megdöbbentő es elgondolkoztató: csaknem száz esetben a gyufa okozta. Ok, a szülők felelőtlensége, hiszen többségét hat éven aluli kicsinyek okozták, ak­kor, amikor a szülők is ott­hon tartózkodtak. Bár ren­delet szabályozza, hogy a tűzgyújtó eszközöket és a tűzveszélyes folyadékokat olyan zárt helyen kell tarta­ni, ahol gyerekek nem jut­hatnak hozzá, ezt azonban so­kan megszegik. Téves felfogás az, hogy csak a nyár a tűzesetek idő­szaka. Minden évszaknak megvan a rá jellemző tüzek okozója. Nagyon időszerű nőst a fűtési idényben a üzelőberendezések, kémé­nyek felülvizsgálata, a hibák megszüntetése. Ehhez ellen­szolgáltatás nélkül nyújtanak segítséget a községek ön-i kéntes tűzoltói, akik éppen izekben a napokban vizsgál­ók felül a lakóházakat, s ihol szükséges intézkednek, anácsokat adnak. Ebben a munkában tizenötezer önkén­tes közül háromezren vesz­lek most részt. De ahhoz, hogy minél rit­kábban szóíaljanak meg a. vésztjelző szirénák, alapvető követelmény a tűzre ndészeti szabályok megtartása. ti F . K, * oldal

Next

/
Thumbnails
Contents