Kelet-Magyarország, 1968. november (25. évfolyam, 257-281. szám)

1968-11-05 / 260. szám

tftW november S.

KELET-MAGYARORSZAG

s oTfTa!

Szerződések

A mezőgazdasági nagyüzemi termelés biztonságot jelen, tő alapja a szerződéses termelés, illetve értékesítés. A korábbi években a szerződés- kötés formális volt, hiszen a szerződő felek az irányító szervek által részletesen kidolgozott és kiadott szerződésmintától nem térhettek el. Ez a rendszer ebben az évben megszűnt A szerződő felek ajánlott minták alapján köthették meg szerződésüket és az év háromnegyedének elteltével azt lehet mondani, hogy a változás helyesnek és szükségszerűnek bizonyult. Javult a szerződő felek kapcsolata, érvényesült a kölcsönösség elve, a kockázatvállalás terhei jobban megoszlottak.

A szerződéses termelésben az ajánlott minta kezdeti lépés volt. ’'fost továbblépnek az üzemek és vállalatok, amelynek jeleit az 1969. évi értékesítési szerződéskötések előkészületei tartalmazzák. A január elsejével életbe lépő alapfeltételek kormányrendelet formájában már megjelentek. A területi szövetségek ezeknek alapján tárgyalást folytatnak vállalatokkal, illetve értékesítési szervekkel. Nagy általánosságban ezek a tárgyalások eredményesek. Jellemző, hogy a vállalatok

— nem véletlen, hiszen meg kívánják tartani partnereiket

— nagyobb mértékben vállalnak kötelezettségeket,

mint korábban. A Szabolcs- Szatmár megyei Állatforgal- mi Vállalat például a hízott sertés, vágómarha átvételénél már pár órás késedelmet is figyelembe vesz, s ha ez hibájából történik, akkor a kereskedelemnek megfelelően csökkenti a súlylevonást. Ugyanígy kedvező az is, hogy

LAPSZELEN

Rugalmasság

A Nyírség Ruházati Szövetkezet megrendelést kapott 120 ezer darab orkánkabát készítésére. Az üzleti kapcsolat eddig sem egyszerű. Az anyag — 350 ezer méter — olasz gyártmány, a megrendelő osztrák cég, s a munka a Szovjetunió részére készül Magyarországon.

Igen ám, de az osztrák cég az anyag szállításától számított 25. munkanapon kéri az első 50 ezer orkánt, a második hasonló nagyságú tételt áz 50. munkanapon .,.

Naponta tehát legalább kétezer orkánt kell kiszabni és összevarrni. Erre a Nyírség Ruházati Szövetkezet nem képes, bármennyire is átszervezik itt a termelést, még fia minden használható gépet és talpon levő munkáéról is erre állítanának rá, akkor sem.

Mit csináltak? A munkát csak nem adják vissza?

Nem, erről szó sincs, Tárgyalásokat kezdtek a Minőségi Ruházati Vállalattal, a Sárospataki testvérszövetkezettel és más ktsz-ekkel: alvállalkozóként lépjenek be az üzletbe. így történt, hogv a minőségi elvállalt hatezer orkánt és a sárospatakiak is beleegyeztek elvileg a nekik Sem rossz munkába

Ez az idei Ötödik exporttársulása a Nyírség Ruházati Szövetkezetnek. (Korábban egyszer történt hasonló.) Mért érdemes ezt említeni? Azért, mert teljesen új jelenség gazdasági életünkben, főként a konfekcióiparban.

Rugalmasság és újfajta Szemlélet — ez tette lehetővé a társulást. Mindenki jól jár, a népgazdaság is. a fő- vállalkozó meg az alvállalkozók is Ha mindenkinek jó, akkor keresni keli a lehetőségeket. magyarán meg kell szokni, hogy elébe menjenek a vevőnek, másrészt a pontosság érdekében még azokkal is együtt kell működni, akik versenytársak egyébK. L

szállítás esetén a távolságnak megfelelően növekszik a költségátalány. A Tejipari Vállalattal folytatott megbeszélések szintén eredményesen végződtek s ebben a legkedvezőbb az, hogy a Tejipari Vállalat a tsz-eknek a tej ellenértékét kívánság szerint hóközben is átutalja.

Az előzetes tárgyalások, amelyek a jövő évi szerződéses termelés végső alakulásában fontos szerepet töltenek be, nem minden vonatkozásban zárultak eredménnyel. Pontosabban a termelőszövetkezeteknek nagy előnyére szolgálna, ha a dohányipar minősítője a termelőszövetkezetben venné át a termést. Ez egyrészt gyorsítaná az átvételt, más vonatkozásban utólagos reklamációknak is elejét venné. ‘Az ügyben megállapodás még nem jött létre. Tárgyaltak arról is. hogy szerződő vállalatok a tsz-ek által igénybe vett rövidlejáratú hitelek kamatterhének egy részét vállalják át, mert ezzel egyes kevésbé gazdaságos termék nagyobb arányú termelését ösztönöznék. Néhány vállalat nem zárkózott el a gondolat realizálásától, de konkrét megállapodások még nem születtek.

A sok közül csupán néhány jó és pár megoldatlan problémát közöltünk. Végeredményben ami a legnagyobb eredménynek számít az, hogy teljes mértékben új alapokra épül a jövő évi szerződéses termelés. Nem arról van szó, hogy a vállalatok rosszabbul járnak, inkább arról, hogy az új körülmények között kiegyenlítődnek a korábbi aránytalanságok. Kétségtelen a termelőszövetkezetek ezek utár. nagyobb kedvvel és odaadással tesznek majd eleget szerződéses kötelezettségeiknek Gyakorlatig azon kívül, hogy gazdasági előnyökkel is jái a tsz-ek részére kötött megállapodások betartása, a tervszerű termelés továbbfejlesztésében is nagy jelentősége van. November elején tartunk és még nem volt példa rá, hogy egy következő év szerződéses termelése ennyire konkrét formában napirenden legyen. Ezért is szükséges megjegyezni, hogy az érdem a tsz területi szövetségeké, s ez ismételten bebizonyítja, mennyire szükség volt az érdekvédelmi szervek létrehozására.

S. E.

Mechanizmus távirányítással

Ember éli és gondok a hatvanéves Nag) halászi Kendergyárban

A Nagyhalászi Kendergyárban 1903-ban kezdték a kender tilolását. Kézzel és verítékkel. Akkoriban még csak rostkikészítéssel foglalkoztak. Negyven-hatvan ember. A nyers kenderkórót a környező falvak kis gazdaságaiban termelték meg, A fel- szabadulás után bővült az üzem.

Lassan modernizálódik. Négyszázötven embernek ad munkát és kenyeret. Három műszakban termelnek. Ma már a rostkikészítéssel nem a hagyományos módon, hanem géppel foglalkoznak. így végzik a tilolást is.

Régen a kende rnozdofját fűtésre használták. Most műgyantával keverve értékes bútorlapokat készítenek belőle. Itt van az ország legnagyobb kapacitású matracüzeme is.

Akták kilói

Nagyhalász és Szeged között csaknem háromszáz kilométer " távolság. Innen. Szegedről irányítja a Nagy- halászi Kendergyárat a a Rostkikészitő Vállalat. Milyen ez a távirányítás?

Milvius Lóránt, a gyáregység vezetője sorolja a pozitívum-'“ * Elmondja nem teljesen önállóak. A könyvelés Szegeden történik. Készítenek tervjavaslatokat, s ezeket vagy elfogadják, vagy nem. Az utóbbi időben igen. Ezelőtt a gyár gépeinek a javítási költségeit is Szegeden intézték, most 60—70 százalékban a nagyhalásziak. Önállóan rendelkeznek a matracüzem felett. Szabadkezet kaptak a rost és bútorlapüzem egyes termékeinek az értékesítésére is. Könnyítetlek az anyagbeszerzésen önállóan vásárolhatnak, nincsenek kötött keretek, mint a régi mechanizmusban.

Bővült a gyáregységvezető jogköre, adhat' fizetés nélküli, rendkívüli szabadságot, dönthet a munkásruhák ki hordásában. Személyi ügyekkel foglalkozik. Rendelkezik jutalomkerettel, s hatáskörébe kerültek a műszakiak és adminisztratív dolgozók felvétele.

És ezeknek örülnek. Van azonban a távirányításnak hátránya is 1968. szeptember végéig a telefonköltség 16 343 forint volt És nagyon sok a

körlevél. Megszámlálhatatlan Megmértük: 3 kiló 28 deka

volt.

— Ez már jó. Több is volt Sokszor tíz-húsz oldalasakat kapunk. Ez is a távirányításhoz tartozik — ^•«•zi meg a gyáregységvezető.

Miért

Sarkadról ?

Tökéletesítésre szorul ez j

távir-'-W-'-s. Sok jogkört adtak át a Nagyba1*—1* Ken•••nak, a mechanizmust azonban csiszolni kell.

Évente 1850 tonna tilolt kendert és kócféleséget készítenek. melyet Budapestre, Pécsre, Szegedre szállítanak. " íhez évente 7700 tonna kóró átlátását végzik. Most gépesítették. Ez könnyített a nehéz fizikai munkán. Ezenkívül 4800 köbméter bútorlapot gyártanak, melynek az alapanyagát részben saját rostaüzemük, másrészt a testvértelepeik biztosítják. Készítenek 12 ezer mázsa kárpitos kócot, felét a matracüzemben használják fel. Évente 175 ezer darab n rácot gyártanak, melynek többsége afrik tömésű, s az alapanyagát Marokkóból .importálják.

Csakhogy a nyers kenderkórót kizárólag más megyéből kapja a gyár. Ez nagymértékben növeli a költségeket. Egy tonna szállítási költsége p Iául Sarkadról 320 forint. Évente 9 ezer tonnára van szükség. Ez 2 millió 800 ezer forint. Lehetne csökkenteni, ha a nyers kenderkóró egy részét azokban a sza- boP-s-szátmári tsz-ekben

termelnék meg, amelyek erre megfelelő adottságai rendelkeznek. Olcsóbbá válna a szállítás, term 1 ■ iárrának a közös gazdaságok is.

Egy mázsa rostkender JlO forint. Holdanként 35--10 mázsa is megterem. Amíg ez nem y’aődik meg. a megyén kívül tizenöt tsz-szel állnak kapcsolatban Sárrétudvari tói G,w”

.......... ‘•■k nincs

A bútorlapgyártó üzeni alapanyagát — a ! -der pozdoriáf — részben más telepekről kell Nagyhalászba szállítani. Ez évben 6 ezer mázsa szállítására kaptak

engedélyt. Ez -----tmiil!5

fo-' került. Ezen is tehetne seeíter.i, ha a röst- üzem és a szárítóiéi ->p kapacitását bővítenék. Tíz éve ták Vatják az elavult, de oly szükséges présgépet a bútorlapgyártó üzemben. Újra lenne már szükség. Egy év alatt megtermelné az értékét.

Van arról szó, hogy Szegedről ’ utalnak egv tij présg Hogy mikor? Ez a kérdés [gaz. sok váltónál történt a? utóbbi egy észten- dohén a decent-atí-Mái« következtében. Több és nagyobb jogköh kapott a gyár- egvség, de ezn nCg javítani k<ül.

Önállóit* pénz nélkül...

Itt azl mond iák: nagyobb

az Önállóság, de ná-iti is kell,

hnw a oblémákát nlég"*!- ják És ez igaz. Az üzem ével termelési értéke 70 millió forint.

S még a távirányítás inét- i"t.t is több gobdőt fovd'thái- n A bak a dőlgőz,ó emberekre.

Négyszázötven embernek nincs i..-«»felelő Ivóvize Nincs korszerű ebédlő, öltöző. szekrények, rí-os egészségtelen a bűtorlapüzem.

Hatvan év után eddig ?1- .1 RM. mí— minimális követelmény Ezt a gyár dolgozói joggal igénylik és elvárják.

Farkas Kálmán

A megye egyik legkorszerűbb malmát építik Kisvárdán. A közel 12 milliós beruházásból épülő új létesítmény építését a Kis- várdai Építő Ktsz végzi. Képünk: A vasbetonszerelő-brigád az alaphoz szereli a vasszerkezetet.

Ének Emil felvétele

Rizsaratók

Szombaton délben sokan várják a botpaládi buszt a

fehérgyarmati .-,kaszinó” előtt. Csak húsz perccel a déli harangszó után indul, de már fél tizenkettőkor egész tömeg topogott, ahová majd befut Nagyarból. A többi négy járatra összesen nem akarnak ennyien felkerülni, mint erre az egyre. Indul pedig egy 13,40-kor is. De szombat van, mindenki hamarabb szeretne hazakerülni, elsősorban a távoli Paládok lakosai. Meg a sonkádiak, kölcseiek, fülesdi bevásárló háziasszonyok, Vámosoroszi, Nemesborzova, Mánd. Penyi- ge ügyes-bajos utasai.

A kalauzok leemelik & zsírpumpát és derekasan dolgoznak. Végre befejezik, nyílik az ajtó és nekiesik mindenki Egy kiskátona hátra nyomja a férfiakat, hogy áz öreg és gyermekes nők előre jussanak. Néhány kövét* fiatalasszony szemérmetlenül előre tolja pocakját, mintha kismama lenne és tolakszik. A borgőzös

hazatérő tréfál: „Ez majdnem olyan nehéz, mint a fogkrémet visszanyomni a tubusba.”

Már fele fenn van a társaságnak, az ülőhelyek már mind foglaltak, amikor kiderül, hogy az egész várakozó csoport második fele egyetlen társaság, tarka ruhás asz- szonyok és barna bőrű férfiak, gyermekek zsivalygó gomolyaga. Iszonyú sok csomaggal. És milyenekkel. Tele zsákok és nagy szerszám- kötegek. összekötözve gondosan. Kaszák! Pengéjük külön gondosan bebugyolálva zsákvászonba és leszerelve, mellékötözve a nyélnek. Nagy zsivalygásukból csak a süket nem érti meg, hogy botpa- ládiak, kispaládiak és most rizsaratáson voltak Tiszasü- lyön. Jól kerestek, fékezik a jókedvüket, de ez mégis nagy tumultus így együtt. Udvariasan megvárták, míg a többiek felszálltak, de ezzel csak azt érték el, hogy az egész zsúfolt utastömegen át cipelik a zsákokat és emelgetik a

szerszámkötegeket.

A fiatal kalauz aggódva figyeli, hová teszik az első köteg kaszát. A csomagtartóba ne, azt mondja, mert ráz a busz és valakinek a fejére esik.

— Nem esik az1 — mond ia egy tagbaszakadt cigány, alighanem a csoport vajdája.

Az utasok azonban, akik a kaszák alatt ülnek, bizalmat- anul nézeg"tik a fejük fölöt- í hálókat.

A vajda erre morogva leszedi. Függőlegesen tartja, így tartják a többiek is. A rizses zsákokat még mindig cipelik befelé A viszály magvai már el vannak hintve az utasok között. Zsiva- lyog már az egész busz. Ki nek a lábát csiklandozza ég> kaszanyél, kinek a lábafejért tettek egy nzses zsákot. „Te gye odébb” — „Tegye odéb! maga a lábát” — „Ne döf ködjön” — „Döfködi magái a nagynénikéje” — ilyenek hallatszanak mindenfelől A fiatal kalauz ijedten nézi a fejleményeket. A sofőr megszánja, kiszáll, hátrajön az

ajtóhoz és rámordul a társaságra:

— Ki adott engedélyt arra, hogy kaszát szállítsanak az autóbuszon?

Nagy csend lesz ám erre. Az engedély szó megteszi a hatását. Egy bátortalan női hang megszólal hátul:

— Hol vannak itt kaszák“*' Be vannak azok csomagolva szépen, szabályszerűen.

Na, most meg a szabály szerű szó nyomja a kis sofőrt. Ráncba szalad a hóm loka. Látható, azon töpreng mi van a szabályzatban minderről. De hogy mégis győzzön, rászól a vajdára, aki állva tartja a szerszámköte- get:

— össze ne karcolja vele i kocsi tetejét.

Szegény vajda. reszkető mezekkel emeli a köteget. íogy beteszi az ülés alá. És iont idegességében megkoc- antja az autóbusz vakító fe- érre lakkozott mennyezetét.

— Na látja! — szól diadal- asan a sofőr.

A paládiak ész nélkül igye- eznek az ülések aló rejteni i kaszakötegeket. Gyöngéden, óvatosan. Ezalatt a másik kocsi kalauza is átjön, segíteni a kollégáknak. Harsány. kövér, könyörtelen ember. Azzal kezdi, hogy elordítja magát:

— Kaszások leszállni! Itt nem iehet kaszával utazni.

És most furcsa dolog történik Azt az utolsó két-há- rom szerszámköteget. amit nyilvánvalóan az utasok csendes ellenállasa miatt nem lehetett eddig eldugni az ülések alá, most tucatnyi kéz fogja, irányítja Egyszeriben sikerül mindet eltenni Az jgyik segítőtárs halkan morog: „Hol vannak itt kaszák?” A vajda nem ismeri fel benne az idegent és rámordul: ..Hallgass mán te! Vagy azt akarod, hogy gyalog menjünk haza Botpaládra, 38 kilométert?”

Az utas ijedten kapja szája elé a kezét és bocsánat- kérőén von állat. A vajda csak most látja, hogy nem cigány Ö is szólni akar, de ő is szája elé kapott kézzel hallgat Ezen aztán mindketten elmosolyodnak.

Lassan — a három ='aven- ruhás is elmosolyodik. A vendégkalauz kollégájára éz. A sofőr leugrik, beül á vezetőfülkébe és indít

Gemtélyl Nagy Eoltéft