Kelet-Magyarország, 1968. november (25. évfolyam, 257-281. szám)
1968-11-01 / 257. szám
1968 november E fcET/ET-MAGYARORSZAä 9 oMaf Értekezlet gyertyafénynél MUNKÁBAN AZ ÓRIÁS DARU. A MÁV 60 tonnás motoros daruja a helyére emeli a 27 méteres vasoszlopokat, a sóstói útépítésnél. A vasoszlopok az út telett átívelő híd tartópillérei. Hammel József felvéiele Szabolcsi élet a fővárosban Hajógyári beszélgetések Négy asztal és huszonkét szék a tanácskozó berendelése. Az egyik asztalion — amelynél az igazgató és a vállalat vezetői szoktak ülni, — vastag, fehér diszgyer- tva áll. Biztosan saját termék. hiszen a Nyírbátori Növényolajipari Vállalatnál készítenek ilyet is. De ennek a gyertyának fontos szerepe van. Reggelenként itt jön ösz- sze a vállalat húsz legfontosabb vezetője, az igazgatótól a térmesterig. Pontban nyolc órakor meggyújtják a gyertyát és ez jel arra, hogy sorrendben az első beszámoljon munkaterületéről. Az értekezlet addig tart, míg a gyertyát el nem fújják. Pontosan fél kilencig. Átlagosan tehát másfél perc jut egy-egy emberre Ezalatt minden fontosat el kell mondania. Már beletanultak, szinte csak a számokkal beszélnek, amik kívülállónak nem mondanak semmit. Bezzeg a szakembernek! Egy ilyen gyárban, ahol a présből kijövő olaj hőmérséklete megmutatja, milyen munkát végzett a pörkölő, s a pörkölő munkája a kazánháztól függ, s a kazánházé .. Szóval szerves egész az egész gyár. De ha valahol, bármilyen lényegtelennek látszó munkafolyamatnál hiba adódik, — annak az egész üzem kárát látja Menet közben ke11 tehát mindenen segíteni, naHogyan alakul Szabolcs közös gazdaságaiban a szakember-ellátottság? E fontos kérdés került napirendre a Hazafias Népfront megyei bizottsága mellett működő mezőgazdasági társadalmi bizottság tanácskozásán október 29-én. Ismeretes, hegy a mező- gazdasági szakember-ellátottságban a lényeges és gyors változás 1962 után következett be, amikor a tsz-ek öt évre szóló káderfejlesztési tervet dolgoztak ki. Ennek megvalósítására való törekvés eredménnyel járt. Négy évvel később hasonló terv készült valamennyi termelő- szövetkezetben. Ennek végrehajtása újabb sikert eredményezett. így 1967-ben már 220 egyetemi, 256 felsőfokú technikumi és 336 középfokú technikumi végzettségű szakember dolgozott közös gazdaságainkban. 1963—67 között 422 szaktechnikus és 1110 technikus végzett, akik közül 214 szaktechnikus és 356 technikus a tsz-ekben helyezkedett el. Nehezíti munkába állásukat az ismert lakáshiány, bizonyos féltékenység az Idősebbek részéről. étkezési fjondok. s a házastársak elhelyezkedésével járó problémák. Évente átlagosan 120—130 szakember kerül a mező- gazdasági tanintézetekből a megyébe. Fontos, hogy velük megkülönböztetett módon foglalkozzanak, hogy az eltöltött gyakorlati idő után megmaradjanak a szövetkezetben. E tekintetben az utóbbi időszakban javulás tapasztalható, de még így is figyelemre méltó, hogy 17— 18 százalékuk eltávozik más megyékbe. A mezőgazdaságban a gépesítésé a jövő. Ez megköveteli a szakmailag képzett gépészeket stb. Gond, hogy eddig az országban csak a Budapesti Agráregyetemen és Mezőtúron volt felsőfokú gépészképzés, s a végzettekből kevés Jutott Szabolcsba. Nehezítette a helyzetet az Is, hogy a tsz-ek sem igényelték kellőképpen. Javítani fog ezen, hogy Nyíregyházán is megf»onta, hogy a lehető legütemesebben, szervezetten és tervszerűen menjen a munka. S azt mondják ez a gyertya aranyat ér. Miért? Olyan értékes lenne manapság a parafin? Nem. A gyár eredményei, az idei munka, és a számok többet mondanak mindennél. Tavaly az országos vállalatnál indított munkaversenyben a legkisebb egység, a nyírbátori lett az első. Meg is kapták érte a jutalmukat, s nemcsak egy szép kiállítású díszoklevelet, hanem két nap plusz nyereséget is. A tavalyi eredmények tehát nem lebecsülendők, s ez azért fontos, mert az idei terveket erre ala- linzták. Az idén már túlteljesítették a tervezett nyereséget eddig több mint hatmillió forinttal. Ez a kitűzöttnek a négyszerese! (Szinte nem akarják elhinni maguk sem.) Hogy milyen szerepe volt ebben a gyertyának? Nem lehetne azt állítani, hogy csakis annak köszönhető. Nyilvánvalóan nagyobb volt a súlya az olcsó és kitűnő szovjet rostlenmagnak a hatmillióban, vagy a nyolc szocialista brigád munkájának, az anyagelőkészítésnek, a munkaversenynek, a gépek jó műszaki állapotban való tartásának... És még annyi másnak is. Az önköltség csökkentésének, vagy a terkezdődött a képzés, s ez évben már végzett szakemberek kerülhetnek a közös gazdaságokba. Évente 20—25 ilyen szakember kerül tsz- einkbe. Érdemes volt a mezőgazdasági szakember-ellátottsággal annyit törődni, mert ez meglátszik a tsz-ek gazdálkodásán. Szabolcs az utolsó helyről az utóbbi öt év alatt végzett jó munka eredményeként a legjobbak közé került. Ma már 218 tsz- ünkben van felsőfokú végzettségű szakember, 28 tsz- ben középfokú és csak 6 tsz nem rendelkezik megfelelő szakkáderekkel. A javulást segítették elő az ösztöndíjak, amelyek szorgalmazása a jövőben is fontos teendő a közös gazdaságok részéről. Szó volt a tanácskozáson arról, hogy a gazdaságirányítás új rendszere sürgetően igényli a közös gazdaságokban is az üzemgazdászok, agrárközgazdászok, az értékesítési és áruforgalmi ismeretekkel rendelkező szakemberek beállítását. Már a folyosóról hallatszott a közeledő léptek kop- panása! Gyorsan! Aki időt nyer, életet nyer! Köpcös termetét meghazudtolva, egyetlen lendülettel a mellékhelyiségben termett, berántotta maga mögött az ajtót és a kulcsot kétszer ráfordította. Nagyot sóhajtott, reszkető kezefejével letörölte a verítéket a homlokáról. Igenám, de itt sem maradhat az idők végezetéig! A keskeny ablakhoz lépett, oldalvást kipréselte a felsőtestét, lenézett a gyárudvarra. Az udvar tele volt jövőmenő, rakodó, cipekedő emberekkel, fikarcnyi esélye sem volt rá, hogy ne vegyék észre. Megpillantotta a villámhárító vezetékét. Kinyúlt, megragadta a vastag kábelt, kihúzódzkociott, elrúgta magát az ablakpárkányról, rövid de rémületes kapálózás után sikerült a fél lábát megvetnie egy tartóvason. A nadrágja elszakadt, tenyerét égette a kábel, de 6 melékenység emelésének, avagy az anyag és energia megtakarításának... De azért nem szabad elhanyagolni a gyertyát sem. Először azért nem, mert sokkal könnyebb egy hibát kijavítani, mint a plenum előtt bevallani és meghallgatni az érte járó „dicséretet.” (Van is izgalom reggelenként, amikor az üzemvezetők megkapják előző napi eredményüket, még értekezlet előtt.) Ez jelent bizonyos fokú — nevezzük így. — lelkiismereti hajtóerőt. Az emberek azon igyekeznek, hogyne kelljen bevallaniuk semmit, ami kellemetlen. De van még másik két hatása is. Az egyik: a vállalat vezetése a lehető legrugalmasabban, gyorsan és célravezetőén tud intézkedni, mert minden reggel alaposan elemzik a napi munkát. Első kézből kapja az információt és frisset kap, tehá. a rá alapított intézkedés alapos és minden részletre kiterjedhet. A másik: az embereket pontosságra szoktatja. Fejlettebb ipari országokban a vállalatok percre beosztják a dolgozók idejét. Ha utói akarjuk őket érni — és ez üzemszervezési szakemberek véleménye a nyírbátori kísérletről, — nekünk is meg kell tanulnunk az idővel gazdálkodni. Kan István Elsőként az országban Megalakult a Tisza menti Tsz-ek Építőipari Közös Vállalata November 29-én, a Tisza menti Tsz-ek Területi Szövetsége szervezési és előkészítési munkája nyomán Szabolcsban, elsőnak az országban megalakult a tsz-ek építőipari közös vállalata. Az új, tsz-közi vállalat létrehozásához a területi szövetség 76 tagszövetkezete és más öt, a Nyírségi Területi Szövetséghez tartozó tsz csatlakozott A tsz-közi vállalat központi irodája Nyíregyházán, a Beloiannisz téri Irodaházban van. Már november 1-tól megkezdi tevékenységét. Hozzálát építőipari anyagok, gépek, berendezések beszerzéséhez. Mintegy 7,5—8 millió forint saját alappal kezd, amit a társ tsz-ek fizetnek be. Az előzetes felmérések szerint 1969 teljes esztendőre 65 millió forint termelési értéket fog produkálni, s 540 főt foglalkoztat. ügyet sem vetett rá, csak kúszott felfelé. Feltornázta magát az irodaház lapos tetejére, megfordult, lehasalt, az eresz- csatorna fedezéke mögül lenézett. Üldözője már 0tt mászik a kábelen, most ér fel a harmadik emeletig! Futás! Az épület túlsó oldalán tüzoltólétrát talált, azon leereszkedett, egy szénkupacra pottyant, onnan begurult a kazánházba. Szerencse a szerencsétlenségben! A kazánházban éppen nem tartózkodott senki, így hát észrevétlenül besurranhatott a csövek dzsungel- jébe, jó negyedóráig has- mánt kúszott-mászott közöttük, végül valami szellőzőaknán keresztül halálos fáUjpest határán, a Váci úton gyáróriás; a Magyar Hajó- és Darugyár. 7000 embert foglalkoztat. Dolgozóinak 40 százaléka vidéki és nagyon sok a szabolcsi, szatmári. — Nem véletlen. A szabadban végzett munkához szokott vidéki ember alkatilag a legalkalmasabb a hajóépítő munkára — mondja Cseh Árpád, a személyzeti főosztály vezetője Ezért is alkalmaznak szívesen vidékieket — Munkaerő gondjaink vannak. Szeretnénk lemenni a megyékbe — Szabolcsba is — munkásokat toborozni. Persze íel kell készülnünk erre. Nem valami rózsásak a körülmények a különböző helyeken átmeneti megoldáskét létesített munkásszállóinkban. Tavasszal korszerű 600 személyes munkásszálló építéséhez kezdünk. Ott majd négyágyas szobákban szállodaszerű elhelyezést kapnak dolgozóink. Jó munkások Az épülő hatalmas tengerjárók mellett játékszernek tűnő kis motoros visz át a Dunán a Szúnyog-szigeti munkásszállóra. A gondnok néni kis csoport szabolcsit tessékel be az egészségügyi szobába Míg bemutatkoznak, mindegyikhez és mindegyikről van ef»v szava. (Jó volt tapasztalni a gyárban, hogy szeretik a mieinket.) Földi István Dombrádról, Gál Miklós Kántorjánosiból. radtan kikeveredhetett a napvilágra. Sajgóit minden izma, kapkodva szedte a levegőt, a szája, szeme, a füle szénporral volt tele. Leült a földre, érezte, hogy nem bírja tovább. De hátha üldözője elvesztette a nyomát? Akkor nem veszett kárba az idegtépő izgalom. A szellőzőnyíláson megjelent az üldöző, öszes, sovány férfi, kék köpenyben. Erőinek végén járt ő is. Nekitámaszkodott a falnak, alig jutott szóhoz. — Főmérnök kartárs — Khegte, miközben egy papírlapot kotort elő a zsebéből. — miért csinálja ezt velem? Valakinek vállalnia kell a felelősséget! Könyörgöm, írja alá ezt a megrendelést két kiló műszaki kenőszappanról! Mindkettőjüknek fehér a haja. ötven körüliek. Arad belőlük az otthon, a családi körben töltött két nap derűje. Ma jöttek vissza Két fiatal fiú lép az asztalhoz: Geese Kálmán Tivadarból és Dobos László Turistvándiból. Vasszerkezeti lakatosok. — Jöjjünk még többen is? — kérdezi nevetve Földi bácsi. Mert vagyunk itt bőven a megyéből Menne csak végig a gyáron, minduntalan szabolcsiba botlana. Elmondom: érdekel a sorsuk. Kicsit csodálkoznak, azután elkomolyodva mondják: jólesik nekik. Gál Miklós viszi a szót. Tizennégy éve dolgozik itt. Hajókovács. Minden héten utazom. Négy utazást térit a vállalat, ki is használom. Hogy érdemes- e? Legutóbb 3500 forint volt a bérszalagomon. Igaz, keményen megdolgozom érte, kinti szerelésen télen, nyáron. Már megszoktam. — Család? — Két kislányom van. A nagyobbik 13 éves, a kicsi másfél. Jó velük otthon lenni, de a megélhetésem itt van, s az övék is. Fekete vonat? — Nekem is jólesne a családommal élni — szól közbe Földi István. Már nagyok a gyerekeim. A lányom a gumigyárban dolgozik, a fiam fodrász a Sóstón. Nem vagyok már fiatal, nem mellékes, hogy mennyi lesz a nyugdíjam. Emiatt jöttem el ide öt éve. A Mo2iüzemi Vállalat dolgozója voltam otthon a községben, nagyon keveset kerestem. Nézze falábam van. S mikor otthon jártam munka után, bizony volt, ahol megmondták nyíltan; mit kezdjenek egy falábú emberrel. Itt rögtön felvettek. A daraboló műhelyben dolgozom, vasas szakmában. Érzem, hogv szükség van rám, ragaszkodnak is hozzám. A párttagok is befogadtak maguk közé. Alapszervezetünk vezetőségének egyik tagja vagyok. — A heti hosszú utazás? — Szokás dolga. De a „fekete vonat”, amiről mostanában annyi szó esett, nagyon rosszul jött! — csattan fel Gál Miklós. — A munkások az okai? A MÁV miért engedi az italárusítást? Becsületes munkásember különben sem issza el a fizetését. Miért útalánosítanak? Nemcsak szabolcsiak utaznak azoh a vonaton. Lassan csillapodik az indulat, s a két idős ember a fiúkat bíztatja. Elmondják, hogy Fehér- gyarmaton és Debrecenben is jelentkeztek ipari tanulónak. Betelt a létszám, maradt Budapest. Ahhoz képest, hogy egy éve szabadultak, jól keresnek. Kálmánnak 2000, Lacinak 2600 forint az átlagkeresete. — Mire költik? — Öltözködésre, szórakozásra, kosztra. Bár mostanában gyakran túlóráznak, így is marad szabad idő. Az idősebbek a klubszobában a tévét nézik, ultiznak, társasjátékkal játszanak, olvasgatnak. És persze a vacsorafőzés... A fiatalok jó időben fociznak, nyáron úszkálnak a Dunában. — Eljárunk sportrendezvényekre, moziba, színházba. Szombatonként táncos klubest van. A KISZ-szervezet rendszeresen programot nyújt a fiataloknak. — Gondoltak rá, hogy végleg letelepedjenek a fővárosban? A kérdés után támadt nagy csendben az egyik fiatalember halkan ennyit mond: — A fél falumat nem adnám Pestért. A többiek nem szólnak. Úgy látszik, egyetértenek. A fiúk elköszönnek. Ahogy becsukják maguk után az ajtót, arra gondolok, vajon haza találnak egyszer? „A hajógyárat ne bántsa!*' Földi bácsi eltűnik néhány percre és falubelijével, Nagy Józseffel tér vissza. Nem fiatalember, már sok mesterséget megpróbált. Itt is beiratkozott a targoncavezetőt tanfolyamra. Felesége a dombrádí Vörös Csillag Tsz tagja. Két fia és egy lánya van. — A nagyobbik fiam öntözéses gépész lesz. A gyermekeim jövőjén sokat gondolkodom. Tudja mit mondott a fiam osztályfőnöke egyszer? .Józsi bácsi, a fiún észrevenni, ha maga szabadságon van.” Ez is, meg már 1935 óta járok el dolgozni a falumból. Elhiszi, hogy kezdem unni? De a megyei építőipari vállalatnál a mostaninál kevesebbet i "értek állandó vidéki munkáért. — Úgy érzik, érdemes a családtól távol élni, itt a munkásszállón? Gál Miklós rosszallóan csóválja a fejét. Félreértett. — A hajógyárat ne bántsa. Ha gondunk, problémánk van, szólunk, és ha lehet, segítenek. Házon belül elintézzük. Ha jót akar, azt írja meg, hogy a nyíregyházi állomáson ne az utolsó pillanatban tolják be hétfőn a 7,43-ös miskolci mentesítő vonatot. Sötét este lesz, elbúcsúzunk. Kicsit megkéstek a vacsorafőzéssel. Lebbencs készül majd, meg pörkölt. Kádár Edit Egyetemről a termelőszövetkezetbe Sokat javult 5 év alatt a szabolcsi gazdaságok szakemberellátása Kürti András: ■HA JSZA
