Kelet-Magyarország, 1968. november (25. évfolyam, 257-281. szám)

1968-11-30 / 281. szám

L november 30. KBLET-MÄGTAttORSZA« Fiatalok véleménye a keresetről, a lakásról, a szabad időről NŐKNEK 'IILOS! Munkakör egészségi ártalom nélkül Egy rendelet végrehajtása nyomában A fiatalok életében u leg­nagyobb választóvonal a há­zasság, a gyerek. Másként gondolkozik egy fiatal szak­munkás, ha otthon, kényelmes körülmények között lakik szüleivel, és megint másként, ha családjával — esetleg már gyerekkel is — albérletben kell élni. Mások a gondok, ha lakást kapnak, és való­ban önálló családot alapít­hatnak. Ez volt az első és alap%rető motívuma annak a beszélgetésnek, amelyet mun­kásfiatalokkal folytattunk szerkesztőségünkben. Részt vett a beszélgetésen Baross József, a Nyírségi Nyomda gépszedője. Écsi Lajos, a VAGÉP Vállalat lakatosa, Hók József, a Megyei Építő­ipari Vállalat kőművese, Pataki Gézáné, a Nyíregy­házi Dohányfermentáló Gyár nyersanyagátvevője, Pozso­nyi József, a Megyei Építő­ipari Vállalat vízvezeték­szerelője. Saláth Erzsébet. a Nyíregyházi Konzervgyár szakmunkása és Marik Sen­ior újságíró. Fiataljaink jól keresnek, a szakmunkát néhány kirívó kivételtől eltekintve meg is fizetik — ebben valameny- nyien egyetértettek. Jó ér- aés látni: az idősebbek. a vezetők értékelik a fiata­lok munkáját. A jelenlegi érvényes lehetőségek arra ösztönzik a vállalatokat, hogy megbecsüljék a fiatal szakmunkásaikat. Más cég­nél esetleg jobban megfi­zetik, s nem akadályozhatják meg a távozásban. Mégis viszonylag állandó a fiatalok köre, és megyénk vállalatai mind „fiatalabbak”. Hók Jó­zsef mondta: nem biztos, hogy egy kínálkozó jó alka­lomért pillanatnyilag nem pezsdül meg a fiatalok vére. De ha itt a lehetőség, leg­többjük mégsem él vele: ré­gi munkahelyét, a törzsgár­dát, az összeszokott brigá­dot nem cserélik fel. Külö­nösen a régi jól működő szo­cialista brigádok jelentenek nagy vonzóerőt a fiatalok­nak. Öt-tízéves vállalati tag­ság után nagy felelősséget éreznek a vállalatuk mun­kájáért, termékeiért. Kiss József költő, lapszer­kesztő, a 19. század végi ma­gyar líra egyik kiemelkedő képviselője. 125 évvel ezelőtt született. Hányatott ifjúsága után öt évig vándortanítóként tartotta fenn magát. Élmény­világának első költői kifejezé­se a Zsidó dalok című kötet 1868-ban jelent meg. Ekkor azonban Kiss József verseit még közöny fogadta. Korrek­torként, majd rövid életű ké­peslap szerkesztőjeként keresi kenyerét. A szegénység pony­vaírót csinál belőle, aki Szen­tesi Rudolf álnéven jelenteti meg rémtörténeteit. A Buda­pesti rejtelmek érdekessége, hogy a főváros korabeli éle­téről hiteles dokumentumokat is megőriz. Az első sikert a Simon Ju­dit című ballada hozza, ame­lyet Toldy Ferenc közbenjárá­sára a Kisfaludy Társaságban is felolvastak. Ettől kezdve a költő mind a kritika, mind a közönség részéről figyelem­ben részesül. 1882-ben a kor Elmondták a fiatalok, bát­ran fordulnak a pártszerve­zethez, az igazgatóhoz. Több­nyire lakás miatt emelnek szót. Ebben nehéz dönteni: minden jogosult nagyon szá­mon tartja, nem juttatott-e vállalata olyan dolgozónak lakást, aki kevésbé rászorult. Akár államiról, akár szövet­kezetiről van szó. Ebben a családosok: Boross József, Pataki Gézáné és Pozsonyi József is egyetértenek. Nem kívánnak indokolatlan elő­nyöket, de várják gondjaik megoldását. Sajnos Nyíregy­házán már üzlet kezd lenni az albérlet. Az egyébként is drága díjat fél, vagy egy évre előre kérik sok helyen. Ugyancsak a családosok tartják nagy jelentőségűnek a kedvezményes üzemi ét­keztetést és a bölcsődét, óvo­dát. Jól bevált szokások van­nak a „problémás ügyek” el­intézésére. A konzervgyárban az igazgatói fogadónap je­lenti a legkedveltebb megol­dást. Az építőknél, a VA- GÉP-nél, a dohányfermentá­lóban a szakszervezet, a a pártszervezet, gazdasági vezetők a sorrend. A KISZ- hez ritkán fordulnak bér­lakás vagy más panaszokkal. A KISZ-től a fiatalos poli­tizálást, a szabad idő célszerű kitöltését kérik számon el­sősorban a munkásfiatalok. Elhangzott: túl sok az érte­kezlet a KISZ-nél. A tag­gyűlés, megbeszélés szüneté­ben, végén mindenkinek van mondanivalója, mindenki beszél, de a „hivatalos ré­szen” gyakorta hallgatnak. Ennek feloldását szeretnék. Dicsérik a KISZ-klubokat. Helyiségek kellenek. A kon­zervgyár és az építők ifjú­sági klubjában pezsgő élet van, lehet táncolni, társasjá­tékot játszani, tévét nézni, ismerkedni. A vendéglátó rendezvényeit így jellemezte Saláth Erzsébet: „Kicsik, szűkek a táncparkettek és az majdnem mindent meghatá­roz”. Még részleges megol­dás lehetőségét is csak az ifjúsági ház megépítésében látják. A jelenlegi vendéglá­egyik hírneves osztrák .elő­adóművésze budapesti ven­dégszereplése alkalmával Ágota kisasszony című balla­dájával sikert aratott. A ver­set programjára tűzte, Euró- pa-szerte szavalta. Példája a magyar színészeknek is ked­vet csinált a Kiss József-bal- ladák szavalásához. Legin­kább talán a nagy tragika, Jászai Mari kedvelte ezeket az erős drámaiságú, a ma­gyarországi zsidó népélet konfliktusait és hangulatát kifejező költeményeket. A kenyérgondok mellett a munkásságról folyó kritikai harc is szerepet játszott ab­ban, hogy Kiss József 1890 januárjában megindította éle­te nagy vállalkozását. A Hét című irodalmi folyóiratot. Ez az orgánum, amelynek iroda­tó lehetőségek elsősorban az italfogyasztás emelését te­szik lehetővé, a kulturált szó­rakozás, különösen este ki- lenc-tíz óra után csak álom. Pozsonyi József keserűen je­gyezte meg: „Széket is alig lehet kapni négy-öt óra után. Ezért egész rétegek marad­nak távol szórakozóhelyeink­től”. Különösen a rövidebb munkahét bevezetésével je­lentkezik ez a gond. A do­hányfermentálóban és a VAGÉP-nél már 44 órás munkahét van, a konzerv­gyárban most készül az új kollektív szerződés. Ha nem is a teljés nap, a délután és az este felszabadul. Boross József hiányolja, Pataki Gé­záné és Pozsonyi József tá­mogatja abban: a színházban a korábban látott más vá­rosbeli színtársulatok, gazda- dabb műsor és — a szabadon vásárolható jegyek most nincsenek meg. A rengeteg bérlet „elviszi” az előadáso­kat, alkalomszerűen — kü­lönösen a jobb műsorokra — nem lehet jegyet kapni. Eze­ket igénylik a fiatalok. Nincsenek kényes kérdé­sek — mondja Écsi Lajos. A párt és a KISZ rendezvényei segítenek a legbonyolultabb kérdések megválaszolásában is. A lapok belpolitikai ré­széből leginkább az érdekli őket: mit kap és mit ad me­gyénk, városunk. A külpoliti­kát elsősorban a rádióból, té­véből ismerik. Boross József és Hók József különösen az egymás közötti beszélgetése­ket tartják értékesnek, ame­lyeken megvitathatják egy- egy szokásosnál nagyobb port felkavaró esemény hát­terét. „Minden eseményként érdekes” — mondja Saláth Erzsébet. Nagy lelkesedéssel beszélnek a rádió, a tévé kö­zönséget is bevonó politikai műsorairól. A hallgatók „fo­gós” kérdésére adott vála­szok a kényes kérdések eltű­nését jelentik. És ez a jó politikai légkört, a fiatalok tájékozottságát egyaránt fel­tételezi. lomtörténeti és sajtótörténeti jelentősége egyaránt nagy, maga köré tudta gyűjteni a századvég csaknem vala­mennyi jelentősebb tehetsé­gét. Olyan írók felfedezője és szóhoz juttatója volt, mint Ignotus, Ambrus Zoltán, Hel- tai Jenő, Kozma Andor, Tóth Béla, Makai Emil és sokan mások. A Hét érdeméit az sem csökkenti, hogy a Nyu­gat 1908-as indulása után fo­kozatosan változtatott irá­nyán, lassan-lassan átvette a konzervatív körök szólamait. Ezzel párhuzamosan történt, hogy az irodalmi társaságok szószólói részéről élesen bí­rált Kiss József az első világ­háború előtt a Kisfaludy Tár­saságban is helyet kapott. Művei erre alapot is adtak. Költői fejlődése töretlen volt. Pályája kezdetén a nép­Rendelet írja elő, hogy nem szabad női dolgozókat olyan munkakörben foglal- lalkoztatni, amelyekben egészségi ártalmak állnak fenn, illetve azok veszélye fenyeget. Kötelezték az üze­mek vezetőit, hogy a szakszer­vezeti bizottságokkal és üzemorvosokkal közösen ké­szítsenek részletes jegyzéket azokról a munkakörökről, amelyekben nők nem foglal­koztathatók. Azbeszt a keinenceajtón A kisvárdai járásban mű­ködő üzemek és ktsz-ek közül csak a Kisvárdai Öntödei Vállalatnál kerültek „tilal­mi jegyzékre” olyan munka­körök, amelyekben nő: munkaerő nem foglalkoztat­ható, de a jegyzék elkészí­tése előtt ezekben a munka- rökben már nőket alkalmaz­tak. A vállalat vezetősége azonban a technika, a tech­nológia, a védőfelszerelések megváltoztatásával lehetővé tette néhány női dolgozó számára a további foglalkoz­tatást. Az egyik üzemrész­ben például az olajtüzelésű kemence ajtaját azbesztlap- pal szerelték fel. Ezzel a hő­kisugárzást minimálisra csökkentették. Az üzemrész­ben keletkezett gázok elszívá­sára a levegőcsere biztosítá­sára két darab ventillátort szereltek fel. Így nyolc nő ré­szére tették lehetővé a továb­bi foglalkoztatást. Nyugdíj elöli Az intézkedések végrehaj­tása nem minden esetben egyszerű. A tilalmi jegyzéken lévő öntvénytisztításnál je­lenleg is két női munkaerőt foglalkoztatnak. A vállalat vezetősége őket ez év au­gusztusában más munkate­rületre helyezte át, ők azon­ban áthelyezésükbe nem nyugodtak bele. Panasszal fordultak a felsőbb szer­vekhez, mivel havi keresetük az új munkahelyen jóval ala­csonyabb lett, mint előző munkahelyükön. Nyugdíja­zásukhoz mindössze fél év hiányzott — s mivel kerese­tük jelentősen kihat a nyug­díj összegére — ezért kér­ték eredeti munkahelyükre való visszahelyezésüket. A vállalat vezetősége a munka átszervezésével megteremtet­te a lehetőségét annak, hogy nyugdíjukig továbbra is ere­deti munkahelyükön maradja­nak. s ehhez engedélyt kért az illetékes megyei szer­vektől. nemzeti iskola, mindenekelőtt Arany hatására írta balladáit. (Az említetteken kívül a Ro- boz Ágnest, a Rabasszonyt és a Szép Batónét). Később a groteszk, melankolikus, kiáb­rándultán mosolygós versek mellett, a forradalmi változá­sok iránti rókonszenvének is költői kifejezést adott. Verset írt Dózsa Györgyről, a Tüzek és a Knyaz Potemkin című költeményében pedig a szo­cializmus híveként jelentke­zik. Valójában mégis a libe­rális polgárság költője volt, s ha a líráját ihlető társadalmi hatások, múltba merülése után is élvezzük verseit — nem mindennapi tehetségé­nek adózunk. 125. születés­napján ezt ünnepeljük. <d.) Kisvárdai Öntödei Válla­lat a dolgpzók egészsége, tes­ti épsége védelmében több olyan beruházást oldott meg, amely nagyban hozzájárul a munkahelyen lévő egészségi ártalmak kiküszöböléséhez. Válogatás— szabadban ? Vannak még olyan üzemek a járás területén, ahol bő­ven akad tennivaló a dolgo­zók egészségvédelme szem­pontjából. A Bútoripari Vállalat régi telepén például sokat kellene tenni a megfe­lelő munkakörülmények biz­tosítása érdekében. Azonban az üzemrész elavultsága mi­att a vállalat vezetősége a munkakörülmények javításá­ra már nagyobb mérvű be­ruházásokat nem szándéko­zik fordítani, mivel ezt az üzemrészt a jövő évben fel akarják számolni. Az itt dolgozókat a tervek szerint áthelyezik a központi te­lepre. Tavaly „sürgős" előjellel kezdődött megyénkben az almahűtőtárolók építése. Két üzemi tároló megépült. de idén már nyolc darab 100 va- gonos hűtőtároló építéséhez kezdtek hozzá a termelőszö­vetkezetek. Aimaérés és tá­rolás idejére ebből a nyolc­ból öt került időben átadás­ra: a nyíregyházi, a rakama- zi, szamosbecsi, szamosta- tárfalvi és a csengeri ter­melőszövetkezetek által meg­rendelt tárolók. Nem készült él. de év végére elkészül a nyírmadai, tuzséri és fényes- litkei üzemi almatároló is. Ismert, hogy a közeljövő­ben megduplázódik me­gyénkben az almatermés, s a hűtő tárolótér jelenlegi nagyságát négy-ötszörösére kell növelni. A szakembe­rek minőségi változtatások­ra is törekednek. Az ez év­ben épített üzemi hűtőtáro­lókat kooperációban az Ener­giagazdálkodási Intézet, a Diósgyőri Gépgyár és a VERTESÉ építette. Ogv tű­nik, nagyrészt a jövőben is ők végzik majd ezt a mun­kát. Az ÉGI talán ezért is az úgynevezett gáztárolás lehe­tőségeivel kezdett behatóan foglalkozni. Széles körben ismert, hogy a gyümölcs érési folyamatá­ban széndioxidot termel. Az is ismert, hogy a levegő oxi­géntartalma 21 százalékos s az almatároláskor ezt az oxi­gént fogyasztja, s az elfo­gyasztott mennyiségnek meg­felelően termeli a széndioxi­dot. A gáztárolásnak ea a lényege. A megfelelően vá­Penteken délelőtt ünnepé­lyesen felavatták Tiszavasvá- riban az új, nyolctantermes, külön kémiai előadóterem­mel, tornateremmel, irodai helyiségekkel és szertárakkal felszerelt ipari szakmunkás- képző iskolát. Építésére csak­nem 6 millió forintot költöt­tek. Átadásával az iskola régi, volt kastélyépületét tel­jes egészében kollégiumi cé­lokra hasznosítják, ezzel az eddiginél több vidéki diák tanulását teszik lehetővé. Az r A tuzséri ÉRDÉRT Válla­latnál a deszka osztályozásá­nál, a szortírozásnál és a hulladékanyagok válogatásá­nál dolgozó nők munkájukat a szabadban végzik. így ki vannak téve az időjárás vi­szontagságainak. Igaz, ré­szükre a vállalat a téli idő­szakban ■ megfelelő védőruhá­zatot és külön meleg teát biztosít. A ládaelem készítők részére nincs megfelelő női öltözőhelyiség. Az itt dol­gozók az október elejéig tar­tott vizsgálat alkalmával el­mondták, hogy a munka­helyhez legközelebb fekvő elsősegélynyújtó helyen az ügyeletesek balesetek alkal­mával nem részesítik őket elsősegélyben, arra hivatkoz­va, hogy területileg nem oda tartoznak. A kisvárdai járás terüle­tén végzett vizsgálat azt iga­zolja, hogy van még tenni­való a dolgozó nők testi ép­sége és egészsége védelmé­logatott, jó minőségű almát légmentes tárolótérbe helye­zik s egy- úgynevezett szén­dioxidelnyelő készülékkel szabályozzák a tárolótér oxi­gén és széndioxidtartalmát. A gáztároláshoz szükséges gázt tehát az alma termeli meg és nincs szükség arra, hogy gázvezetékből, vagy gázpalackból juttassák a hű­tőtérbe a gáztárolás anya­gát. Milyen gyakorlati haszna van ennek? A jelenleg épí­tett hűtőtárolókban az almát megnyugtatóan áprilisig, márciusig lehet tárolni. A gáztárolással a tárolási idő két-három hónappal növel­hető. A haszon tehát ott je­lentkezik, hogy a „gyümölcs­szegény” hónapokban friss gyümölcs kerülhet a piacok­ra. Ennek haszna az értéke­sítési árban jelentkezik. Az idén épített százvago- nos hűtőtárolók beruházási költsége 3 millió 800 ezer fo­rint (50 százaléka állami do­táció) két és fél év alatt té­rül meg. A gáztároló a költ­ségeket 40—50 százalékká! növeli és gyakorlatilag a 10O vagonos hűtőtér 30—40 szá­zalékán képeznek ki gázhű­tésre alkalmas kamrákat. Bár számítás még nem ké­szült rá, a megtérülés ideje a plusz beruházási költség arányaihoz mérten nem na­gyon növekszik. A gáztárolás előnyeit te­kintve túlzás nélkül mond­ható: a jövő évek tárolásá­nak uralkodójává válik. S. R. átalakítási munkálatokat rö­videsen megkezdik és elő­reláthatólag a jövő évben átadják rendeltetésének. Az idei év kiemelkedő volt a szabolcsi ipari szak­munkásképzés fejlesztésének történetében. Egyetlen évben 38 tanteremmel bővült az ipari szakmunkásképző-há­lózat, mivel a öszavasvárin kívül Mátészalkán 10, Nyír­egyházán 20 tantermes isko­la építését fejezték be. Emlékezés Kiss Józsefre ben. Tomasovszki István Gyümölcstárolás nyárig Új eljárás a hütőházak gazdaságosságának fokozására Szabolcsban íj ipari szakmunkásképző iskola Tiszayasyáriban Hók József, Écsi Lajos, Saláth Erzsébet, Pozsonyi József, Pataki Gézáné, Boross József, Marik Sándor

Next

/
Thumbnails
Contents