Kelet-Magyarország, 1968. november (25. évfolyam, 257-281. szám)
1968-11-23 / 275. szám
törLerr-MAer'X?%!95is» nmss. hiwemSef Pályázatot hirdetünk művezetői munkakör betöltésére. UT-, hídépítési GYAKORLATTAL RENDELKEZŐK ELŐNYBEN. Fizetés megegyezés szerint. Pályázatot ..Timsina” jeligére a debreceni Hirdető címére kérjük leadni. (D. 43 377) NOVEMBER 24-ÉN VASÁRNAP A SÓSTŐI SZÁLLÓ NAGYTERMÉBEN zenés-táncos feadélutánt rendezünk délután 5 órától FELLÉP A KÖZKEDVELT NYÍRBÁTORI ORIGÓ együttes Belépődíj 6,— Ft. KEDVES VENDÉGEINKET SZERETETTEL VARJUK. VENDÉGLÁTÓI? ARI VÄLLALAT Isméi’ kapható A KÖZKEDVELT PARKGONDOZÁSBAN jártas szakképesítéssel rendelkező KERTÉSZT keres 1969. január 1-vel a baktalórántházi megyei tbc gyógyintézet. Fizetés képesítéstől függően. (777) fővárosi 3. sz- építőipari VÁLLALAT felvesz: kőműves, ács, állványozó, t-etófedó, bádogos, vízszereló, üveges, hidegburkoló, szakmunkásokat kubikos, valamint betanított segédmunkásokat 44 órás 5 napos munkahéttel (minden szombat szabad), jó kereseti lehetőség- Vidékieknek munkásszállás van. Felvétel esetén felutazási költséget térítünk. Különélés!, idény és egyéb pótlékot Is biztosítunk. Szakmára betanítunk. Jelentkezés: Budapest, XIII, Csokonai u. 6. EMKE aluljárónál (munkaügyi osztály). (Bp. 346) A PALMA GUMIGYÁR nyíregyházi gyArrészlege egy fő szakképzett köszörűst AZONNALI BELÉPÉSRE FELVESZ JELENTKEZÉS: A GYÄR MUNKAÜGYI OSZTÁLYÁN. „Sport" borítékos sorsjegy SOK NYEREMÉNY — IZGALMAS JÁTÉK Kis boríték — nagy pénz AZONNAL FIZET 1 VÁSÁROLJON BORÍTÉKOS SORSJEGYET! ÄRA: 4,— FT. KIVITELEZŐK FIGYELEM! A Nyíregyházi Vendéglátóipari Vállalat PÁLYÁZATOT HIRDET a Tölgyes Csárda és a Jereván-kert helyén létesítendő új vendéglátóipari egységek felépítésére A munkákkal kapcsolatosan részletes felvilágosítást ad a vállalat közponjta, NYÍREGYHÁZA. RÁKÓCZI U. 4. SZ. lírd in nt í fi te k a tii>eknek a fa gyón hlKÍoül íimfo a 11 Nagyobb kockázatviselést vállal a Állami Biztosító Altatni gazdaságét k, tsz-ek, háztáji gazdálkodók számára egyaránt nélkülözhetetlen a ^PÖRÖLY- UNIVERZÁLIS ÖRLÖ, MORZSOLÓ, TAKARMÁNY- ELÖKÉSZITÖ KISGÉP. Morzsol és őröl, egyidöben vagy külön-külön. Nagy kapacitású. Üzembiztos. Magyar szabadalom. JótállásRAKTÁRRÓL AZONNAL SZÁLLÍTJUK. A kívánt szemcsenagyságban, lisztfinomságig őröl kukoricát, gabonát, száraz- takarmányt. Egy óra alatt 200 kg kukoricát morzsol, a nedvességtartalomtól és a rostalemeztől függően 40—90 kg-ot őröl. A „pöröly“ őrlő minőség Forgalomba hozzák az AGROTRÖSZT MEGYEI AGROKER VALLALATAL A Dorogi Szénbányák Igazgatósága KERES FÖLD ALATTI BÄNYAMUNKARA CSILLÉS MUNKAKÖRBE 18—45 ÉV KÖZÖTTI FÉRFIAKAT. Átlagos kereseti lehetőség havi 2000—2200 Ft. Szezonális munkarend. INGYEN MUNKARUHA, LÁBBELI ÉS CSALÁDFENNTARTÓKNAK HAVI 5 q SZÉN, vagy annak értéke, 164,— Ft. HŰSÉGJUTALOM ÉS NYERESÉGRÉSZESEDÉS az előírt feltételek teljesítése esetén. MUNKÁSSZÁLLÁS ÉS ÉTKEZÉS TÉRÍTÉS EL- \ LENÉBEN. JELENTKEZÉS, ILLETVE BŐVEBB FELVILÁGOSÍTÁS a Nyíregyházi Városi Tanács munkaügyi osztályán a fogadónapokon és Dorogon, a Dorogi Szénbányák munkaügyi osztályán szóban vagy írásban. (734) Motorkerékpár vezetői jogosítvánnyal rendelkező férfi munkaerőt hirlapszervezői munkakörbe felvesz a Nyír egyháza 1. megyei postahiva tál. A termelőszövetkezetek vagyonbiztosítási rendszerében 1968. január 1-től alapvető változásokra került sor. A vagyonbiztosítás új rendszere lehetővé tette, hogy az üzemek a fokozottabb igényeket kielégítő szélesebb kockázati kört felölelő biztosítást is köthessenek. Szabolcs-Szat- már megye termelőüzemeinek nagy része élt ezzel a lehetőséggel. Kétségtelen, az új rendszer, a nagyobb kockázatvállalás magasabb díjtételek mellett történt, de ma már rendelkezésre áll olyan adat, amely az új kockázatvállalásokat indokolttá tették. A téli kipusztulásra, homokverésre és növényviharkárra az Állami Biztosító Szabolcs-Szatmár megyében több mint 20 millió forint kártérítést fizetett ki. összességében a kifizetett károk kártérítési összege eddig több mint 73 millió forint, amely év végéig még növekszik. A TOT elnökségének és az Állami Biztosító tanácskozásának alapján az Állami Biztosító 1969. évre azonos díjtételek mellett tovább növeli a kockázatvállalást. A kockázatvállalás növelése kiterjed növénytermesztésre, állattenyésztésre, álló és forgóeszközökre, de ezen túlmenően egyéb módosításokra is sor kerül; egyszerűsödik a kártalanítási eljárás, az adott szolgáltatás. Növény termesztésben az alapvető változás, hogy kiterjed a biztosítás, határidő megkötöttség nélkül azokra a tavaszi fagykárokra is, amelyek valamennyi áttelelő (évelő) és tavaszi vetésű szántóföldi növényekben legalább 50 százalékos a palántázott szántóföldi zöldségnövényekben és a dohányban pedig 10 százalékosnál nagyobb állomány, illetve tőkipusztulást okozna, További kedvezmény és előny a termelőszövetkezetek részére, hogy térítésre kerülnek azok a jégverés folytán keletkezett következményes károk is, amelyeket 70 százalékos, vagy ennél nagyobb méretű terméskárt előidéző jégverés okoz a szőlőhajtás részeiben, vessző és tőke több éves részeiben, valamint a termőgyümölcsfák hajtásában és több éves részeiben. (Törzs, vessző, termőág stb.) A növényben bekövetkezett károk kártalanítása a megállapított terméskár százalékának a 10 százalékkal történő növelésével történik. Bővül a homokverési kockázatvállalás is az Állami Biztosító részéről. Ez elsősorban azért, mert hatályon kívül helyezik a kárviselésnek azt az előfeltételét, amely a károk térítésének lehetőségét a kiszántáshoz illetve újrapa- lántázáshoz köti. Ennek megfelelően 1969- ben azok a homokverési károk is rendezésre kerülnek, amelyeknél a kár a közvetlen homokverés vagy betemetés, illetőleg kifúvás következtében teljesen kipusztul. Figyelembe veszik azt is, ha nem pusztul el teljes mértékben a növényzet, de terméshozásra képtelenné válik. A szántóföldi növények viharkárainak térítésénél megszűnik az a kötöttség, amely a kártalanítást csak a 15 m/sec-nál magasabb erejű szél okozta károkhoz kötötte. A viharkockázat a továbbiakban úgy módosul, hogy a biztosított kenyér- és takarmánygabona, a repce, a cukor- és takarmányrépa, a bab, a borsó és a lencse le nem aratott (lábonálló) szem, illetve magtermésében érés idején bekövetkezett szemkiverési szélkárok, továbbá a biztosított rostkender lábonálló szemtermésében, a dohány töretlen levelében bekövetkezett Szélkárok attól függetlenül kerülnek megtérítésre, hogy azokat milyen erősségű szél idézte elő (Téli alma esetében továbbra is csak a 15 m/sec erősségű szél által okozott károk kerülnek térítésre.) A homokverésnél és viharkároknál adott kedvezmény Szabolcs-Szatmár megyében nagy jelentőségű. Már ez évben is több termelőszövetkezet kifogásolta a 15 m/sec erősségű szél szükségességét. Megyénkben főleg a homokos területeken a homokmozgást, s ezáltal a károkozást nagyrészt kisebb erősségű szelek idézik elő. Téli alma esetében a kötöttség indokolt, hiszen szakemberek megállapítása, hogy kisebb erősségű szél a termésben csak jelentéktelen kárt okozhat. Az üzemek részére nagy jelentőséggel bír, hogy az Állami Biztosító az eddigieknél nagyobb mértékű kártalanítást fizet azokra az úgynevezett foltokban jelentkező fagy, homokverés, yíz által előidézett állománykárokra is, amelyek területe a nem károsított területrészek növényállományának károsítása nélkül munkagéppel nem közelíthető meg, s emiatt az újrahasznosítás nem lehetséges. Korábban ezeket a károkat 25 százalékkal, most katasztrális holdanként a biztosított hozamérték 60 százalékával térítik. Ide tartozik még az a kedvezmény is, hogy gabonafélék esetében a foltok területére betakarítási többlet- költség címén holdanként 150 forint kártalanítást kapnak a termelőszövetkezetek. Növeli a kártalanítás összegét árvízkártalanításnál, hogy az Állami Biztosító az eddigi 50 százalékos térítés helyett 60 százalékos térítést fizet. Az sem lebecsülendő, hogy a lábonálló növények tűz, villámcsapás és földcsu- szamlási károk eddigi 2000 fo- fintos önrészesedési határértékét 500 forintra csökkentették. A növénytermesztéshez hasonlóan az állattenyésztés területén vállalt kockázatbővítés szintén igen jelentős. Az állatkockázat köre a jövő évben kiterjed a törzskönyvezett tehenek és előhasú üszők vemhességének idő előtti megszakadásából eredő magzatelpusztulás kártalanítására olyan esetekben, amikor az az utolsó megtermékenyítési nap után számított 140 nap elteltével következik be, vagy ha a magzat rendellenes ellés miatt pusztul el. Az ilyen káreseményre nyújtott kártérítési összeg vetélésenként illetve kora ellésként 1000 forint. Bővül a kockázat azzal is, hogy az Állami Biztosító megtéríti a kimarásos és he- venyfelfúvódásos károkat is; Üj a kockázatvállalásban, hogy az Állami Biztosító abban az esetben is fizet selejtezési kártalanítást, amikor a növendéksertések és növen- dékjuhok igazolt értékesítése általános fogyasztási és értékesítő szövetkezet útján történik. A növendéksertések selejtezésénél az eddigi 12 Ft/kg egységár helyett 14 Ft/kg egységár alapulvételével történik a kártalanítás. Megváltozik az állatkártalanítás módszere úgy is, hogy a betegségből vagy balesetből származó állatkárok esetén az elhulláskori súly helyett a megbetegedéskori igazolt súly alapján térül. Lényeges még az állattenyésztők számára, hogy megszűnik a törzskönyvezett anya- és apaállatok egyedi utánbiztosítására vonatkozó legmagasabb biztosítási összeghatár. A termelő- szövetkezetek az ilyen állataikat is szabadon meghatározott értékben biztosíthatják. Álló- és forgóeszközökre vonatkozóan a viharkockázat kiterjed most már azokra a legalább 15 m/sec erősségű szél (vihar) által előidézett kártételekre, amelyek a stabil üvegházak üvegezésében törés vagy repedés következtében álltak elő. Az álló- és forgóeszköz biztosításánál az eddig alkalmazott 2000 forintos önrészesedés 500 forintra módosul. A kockázatbővítéssel összefüggő módosítások egyéb vonatkozásai is lényegesek a termelőszövetkezetek részére. Ilyen többek között, hogy az egyes növények hozamleszállítására megadott időpontok úgy módosulnak, hogy a termelőszövetkezetek a valóságban várható termés mértékére vonatkozó hozamleszállítási bejelentéseiket — kukoricánál (szemes éí siló), ciroknál, cukor- és takarmányrépánál, napraforgónál, dohánynál és fűszerpaprikánál VII. hó 15-ig, — szőlőnél és téli almánál VII. hó 31-ig, — rizsnél VIII. hó 15-ig, — egyéb növényeknél VI hó 15-ig közölhetik. 1969. január 1-től — a gya-» kori véleményeltérések meg-- szüntetése céljából — egység ges kártalanítási eljárás lép életbe. Ennek főbb elvei; a holdankénti hozamérték 25 százalékával kerülnek kártalanításra az áttelelő, évelő szántóföldi növényekben a IV. hó 15-e előtt, a biztosítási év tavaszán vetett, palántázott növényekben az V. hó 20-a előtt bekövetkezett állomány, illetve tőkipusztulásos károk, ide sorolva a szántóföldi növények III. hó 31-e előtti belvízkárokat is. A III, hó 3U utáni belvízkárok csak a kiegészítő vízkárbiztosítás keretében térülnek meg. A holdankénti hozamértéli 60 százalékával kerülnek térítésre a szántóföldi növények IV. hó 15-e illetve az V. há 20-a után a fagy, árvíz, homokverés folytán keletkezeti állomány illetve tőkipusztulásos kárai. A kár nélküli tényleges, de legfeljebb a bizton sított hozam alapján kerülnek kártalanításra megjelöli határidő után és az ezt megelőző időpontban bekövetkezett jég- és árvízkárok, amennyiben a hozam a károsodás időpontjában már meg^ állapítható. Feltétlenül fontos a termelőszövetkezetek részére, hogy a kockázatbővítéssel egyidősben 1969-ben jelentősen egy-- szerűsödik az adatszolgálta«* tás. Az évenkénti többszőrei« adatszolgáltatás csupán egy-; szeri adatközlésre korlátozó-; dik. Ennek megfelelően a termelőszövetkezetek a tárgyév*« ben termelt növényeinek tényleges területi, valamint a biztosítani kívánt holdankénti terméshozam ára és egy4| ségáraira vonatkozó véglege« adatokat IV. 15-re és V. h#| 20-a között tartoznak megadj ni. Mint az a fentiekből ki tűé nik, a TOT, valamint az Állami Biztosító a termelőszövetkezetek vagyonbiztosítási rendszerének módosításával kapcsolatban a termelőszövetkezetek előnyére eredményesen tárgyalt. Ennek ellenére néhány nyitott kérdés még függőben maradt. Ilyen többek között, hogy az országban néhány termelőszövetkezet a biztosítási díjat magasnak találva, úgynevezett önbiztosítást kíván megvalósítani. Szabolcs-Szatmár megyében is található olyan termelőszövetkezet, ahol ezzel a gondolattal foglalkoznak. Nagyon helyes a TOT elnökségének az a megállapítása, amely szerint a termelőszövetkezetek túlnyomó többségében jelenleg nincsenek meg a termelési és a jövedelem stabilitását biztosító gazdasági feltételek (tartalékok, amelyek lehetővé tennék, hogy az üzemek a* „önbiztosítás” útjára lépjenek. Szabolcs-Szatmár megyében ez különösen így van. Elég erre egyetlen példát említeni: a fehérgyarmati járásban háromszori jégverés közel két és fél millió forint kárt okozott, három termelőszövetkezetnél pedig a különböző károk 1 millió forinton felüli terméskiesést eredményeztek. Az önbiztosítás ez ilyen nagy összegű károk fedezetét nem tudná megteremteni. Kétségtelen, hogy akadnak termelőszövetkezetek, ahol az évek során nem következett be elemi kártétel, ismerve azonban az időjárás szeszélyességét, nincs biztosíték arra, hogy a következőkben azok a tsz-ek szenvednek kárt, milliós nagyságrendben, ahol eddig sem vihar, sem jég, sem homokverés nem tizedelt. A vagyonbiztosítási rendszer módosítása a termelőszövetkezetek igényeit figyelembe véve jó alapot teremt ahhoz, hogy a biztosítás az eddigieknél még jobban szolgálja az üzemek érdekeit
