Kelet-Magyarország, 1968. november (25. évfolyam, 257-281. szám)
1968-11-17 / 270. szám
^f5Üí. Hovemtier Ä fctTlT-TOAGYÁfcO'RSZAÖ A kútfúró okúiba esett“ újítása Bálint Péter tízéves kálváriája Szerkesztőségi kerekasztal Mezőgazdasági szocialista brigádok a csengeri járásban Hz évvel ezelőtt egy fényképpel illusztrált rövid cikk jelent meg a Kelet-Magyar- országban. Az írás a 76 éves Bálint Péter nyugdíjas újítását méltatja, amelyről a emberek is kedvező véleményt adtak. Az idős kútfúró mester a régi, hagyományos kézi meghajtású szivaty- tyús kutaknál olyan változtatásokat eszközölt, amely gazdaságilag is számottevő eredményt hozhat. Joggal hinné az ember, hogy a mindenképpen hasznos újítás sorozatgyártása ezek után megkezdődött és — a népgazdaságnak is jelentős megtakarítást eredményezve — már az egész országban ezzel szerelik fel a mély fú- rású szivattyús kutakat. Az igazság azonban az, hogy az újító azóta is járja a kálváriát, s szinte áttekinthetetlen már az az iratköteg, amely az immár 86 éves embert egyre jobban keseríti. ÍGY kezdődött A„VÁNDORÜT” A kút üzemszerű gyártásával az újító első ízben az akkori Vízmű- és Kútépítő Vállalatnál kísérletezett, de a prototípus elkészítésén és a kétszáz forint összegű újítási díj megítélésénél már tovább nem jutott. A kutat megvásárolták és Kemecsén felszerelték. A vállalat — érthetően — nem foglalkozott a gyártással, hiszen nem tartozott a profiljába. Az idős embert ezután is bíztatták: elgondolása jó, érdemes vele foglalkozni. De hiába kilincselt, kivitelező nem akadt. Végül is az öntödei Vállalat mohácsi gyáregységénél kopogtatott Közben Bálint Péter levélben és személyesen is kapcsolatba lépett az Országos A gyámügyi előadó asztalán iratcsomók fekszenek. Levelek, kérelmek, melyek meggondolatlan fiatalok zátonyra futott életéről beszélnek. „Családi körülményeim nem teszik lehetővé, hogy továbbra is otthon maradjak, ezért szeretnék férjhez menni, de még csak 17 éves vagyok. Jelenleg gimnáziumban tanulok, de idegeim már tönkre mentek. Négy éve szeretek egy fiút, aki szintén szeret, de ezt szüleim ellenzik. Sokat kaptam már rrjat- ta, de nekem megéri, mert szeretem.” A fiú, 21 éves villanyszerelő, a levél megérkezése után pár nappal arra kérte a gyámügyi főelőadót, ne intézkedjenek az ügyben mert ha a szülők megtudják, még nagyobb lesz a baj. Egy ehhez hasonló másik eset azt mutatja, hogy a meggondolatlanul, anyagi és erkölcsi alap nélkül házasságot kötött fiatalok áldozatává válhatnak a szülői felelőtlenségnek. A szülők ragaszkodtak a fiatalok házasságkötéséhez. Lakást ugyan még nem tudtak szerezni nekik, ezért eltartási nyilatkozatot kellett aláírniuk. A házasságkötés után azonban napirenden voltak a civódások, veszekedések, végül a szülők elzavarták a fiatalokat. A szülői felelőtlenséget számtalan példa igazolja. 32 éves férfi 15 éves kislányt okart feleségül venni, természetesen szülői beleegyezéssel. Meg is kapta, annak ellenére, hogy munkaviszonya hosszú ideig nem volt, csupán azért vállalt munkát, hogy az engedélyt megkapja. Az sem ritka, amikor a vőlegény és a menyasszony is 17 éves Később azonban rájönnek arra, hogy nagyot tévedtek, mert az ifjú férj részeges, ami keveset keres azt is el- íssza, sőt üti is a kislányukat. Ilyenkor ismét felkeresik a j gyámügyi előadót, most már I arra kérve, válasszák el a J fiatalokat. Találmányi Hivatallal. Miközben folyt a levelezés, a mohácsi öntöde is érdeklődött a bejelentés sorsáról a Találmányi Hivatalnál, de választ nem kapnak. Végül is — válaszként az újító többszöri sürgetésére — a gyáregység a javaslatot „annak költséges megoldása” és az „érdeklődés hiánya” miatt elutasította. Az újító nem nyugodott bele a sikertelenségbe. Panaszával foglalkozott a Szak- szervezetek Megyei Tanácsa, ahonnan az elmúlt év decemberében levélben fordultak a gyáregységhez. Válaszukban elismerik: a megoldás kétségtelen előnye, hogy tökéletesebb és hosszabb az élettartama, mint a hagyományos szivattyús kutaké. Válaszolt az SZMT levelére az Országos Találmányi Hivatal is: ”... a bejelentés jelenleg újdonságvizsgálaton van és előre láthatóan az első negyedév végén kerül az iparjogvédelmi tanács elé, döntésre.” EGY FURCSA VÁLASZ A válasz óta közel egy év telt el, de a bejelentés sorsáról a újító értesítést még mindig nem kapott... Bálint Péter újabb levelet írt a gyáregységhez, melyre ez év november 4-i keltezéssel megérkezett a válasz is: gyáregységünk az újításával, annak bevezetésével egyáltalán nem foglalkozott és nem is foglalkozik... gyáregységünk sem rajzokkal, sem pedig anélkül az ön újítási ügyében nem járt a Találmányi Hivatalban”. Aláírás „Gerbecz Tivadar gyáregységvezető, Bállá Ferenc műsz. vezető.” Érdemes ezzel kapcsolatban emlékeztetni a levél aláíróit egy ugyancsak általuk Az utóbbi években a fiatalkorúak házasságkötésének száma emelkedő tendenciát mutat. Ezzel párhuzamosan a válóperek tömkelegét a fiatalon kötött házasságok adják. A kellő erkölcsi és anyagi alap nélkül összekötött fiatal sorsok így zátonyra futnak. Az elhamarkodott párválasztás és az azt követő válás mély nyomot hagy bennük egész életükre. Elsősorban a szülők és pedagógusok feladata, hogy nagyobb felelősséggel, eredményesebb ráhatással, ha kell, kellő szigorral figyelmeztessék a felserdült ifjakat: a házasság nem játék! Tomasovszky István szignált 1967. december 28-án kelt válaszuk néhány mondatára: „... a gyáregység a Találmányi Hivatalt ez ügyben megkereste... Elvi rajzát gyáregységünk több helyen propagálta, bemutatta... a Szerelvényértékesítő Vállalat — mint Magyaror- ság legnagyobb forgalomba hozó vállalata — a kutat nem igényelte.” JOBB A TÖBBINÉL De nézzük a tényeket: A kutat 1959. decemberében helyezték üzembe Kemecsén, a Rózsa Ferenc utcában. Féléves próbaidő után a községi tanács vb. hivatalosan foglalt állást, hogy a „kút használható és jól bevált. Rá egy évre a környék 66 lakója írásban fejezi ki elismerését az újítónak. A rajzok, leírások áttanulmányozása után Rück István, a Szabolcs-Szatmár me- megyei Víz- és Csatornamű Vállalat igazgatója a következőket állapította meg: A javaslatban szereplő gumidugattyús tömítés kisebb súrlódással rendelkezhet, mint a bőrtömítés. A dugattyútest formájának átalakítása és a vonórudhoz való kapcsolása ugyancsak jobb megoldású a jelenleginél. A golyós szelepek gumiüléses megoldása jobb, mint a békaszelepeké. Ezek a megállapítások vonatkoznak a ... stb. stb. Az újító törekvése — az elavult megoldások újjal való helyettesítésére — helyesnek látszik. Tény az, hogy mindezek ismeretében is kettőn áll a vásár: az újítón és a kivitelezőn. Az újítás megvan, de nincs vállalkozó, aki elfogadja az üzemi szinten való kivitelezését. NINCS JOGALAP? Nyolcvanhat éves korban már a járás is nehezebb. Dolgozott, utazott, költött, rajzot készíttetett és most még az sincs, aki ennek a kiadásnak csak egy részét — méltányosságból — elrendezze. A mohácsi gyáregységben egyszerűen „nem találnak jogalapot” párszáz forint megtérítésére. Nincs szándékunkban kételkedni a mohácsi gyár vezetőinek, sem az Országos Találmányi Hivatal ügyintézőinek jóindulatában. Nem akarunk mindenáron elfogadtatni senkivel sem egy olyan újítást, amelynek idestova tíz éve „csak” a prototípusa működik még. Csupán néhány megszívle- lésre méltó jelenségre hívjuk fel ezúttal az illetékesek figyelmét. Tóth Árpád A Csengeri Járási Pártbizottság és a Kelet-Magyaror- szág Szerkesztősége rendezésében kerekasztal-beszélgetés volt Csengerben a mezőgazdaságban dolgozó szocialista brigádvezetőkkel. Részt vettek a szamosbecsi Dózsa Tsz-ből Páti Katalin, a sza- mostatárfalvi Ady Tsz-ből Péterfi Sándor, a szamossá- lyi Űj Élet Tsz-ből Fási Jolán, a csengeri Lenin Tsz-ből Böröcz József, a Csengeri Állami Gazdaságból Kereskényi László, Kiss Ernő, Seres Sándor és Szenczi István. Részt vett a tanácskozáson Beregi Gyula, a járási párt- bizottság titkára, Szkokány János, a népfront járási titkára, dr. Bélteki Béla, a járási tanács osztályvezetője és Csikós Balázs újságíró. Célok, követelmények A csengeri járás mezőgazdasági üzemeiben néhány évvel ezelőtt 36 brigád nevezett be a szocialista címért küzdők sorába. Most 15—16 brigád az, amelyik működik és elismerést érdemel. Lehetne azon vitatkozni, hogy a megmaradt 16 brigád a körülményekhez képest kevés, vagy elegendő. Ezt nehéz lenne eldönteni. A tanácskozás alapján inkább azt lehet megállapítani: a 16 brigád nagy eredmény és nagy erő, aminek a kisugárzása életre keltheti az egész járásban a szocialista brigádmozgalmat. Jól példázta a megbeszélés, hogy a brigádok megerősödésének több feltétele közül alapvető: mennyire a helyi adottságoknak megfelelő céllal, követelménnyel indulnak és mennyire segíti a szakvezetés, a pártszervezet a munkájukat. Azok a brigádok váltak elsősorban életképtelenné, ahol az országos séma szerint munkában, tanulásban, politikai és egyéb feladatokban bizonyos százalékos vállalást tettek és kész. De ahol kutatták, helyben hol szorít a cipő, mi az, amin javítani kellene, azok a brigádok megfelelő segítséggel meg is erősödtek. A Csengeri Állami Gazdaságban magas volt a segédüzemi költség, a gépműhely dolgozói ennek csökkentését fő célként tartották felszínen. Az urai üzemegységben, az állattenyésztőknél baj volt a munkafegyelemmel. A csengeri Lenin Tsz-ben a gépek jobb kihasználása, a szamossályi Űj Élet Tsz-ben a zöldségtermesztés fellendítése volt az egyik céL Érdemes volt Az említett állami gazdasági gépcsoport brigádjának sok köze van ahhoz, hogy egy normálhold gépi munkáját 80 forintról 51 forintra szorították le. Csak ebben az évben 9 forintot faragtak le a költségekből. Az állathíz- lalók két forinttal olcsóbban állítanak elő egy kiló húst, mint a tervezett. Ebben a brigádban a takarmányosok fixfizetést kaptak. Nem voltak érdekelve a súlygyarapodásban. A brigád javaslatára teljesítménybérezésbe vonták be őket is. Meglepő lett az eredmény: azóta hiánytalanul, időben és tisztán ott van a takarmány, amikorra kell és jól jártak a takarmányosok is, mert a bérük 6—800 forinttal emelkedett. Szamossályiban, ha rendben van a lucerna és vasárnap eső készül, ott a szocialista brigád és máris gyűjtik. Ha ünnepen kell vagont kirakni, szinte mindenütt először a szocialista brigádtagok jelentkeznek. Tanulnak, segítik az időseket, betegeket és egymást is nagyobb munkában, mint például családi ház építés. A szamosbecsi brigád egy árván maradt leány brigádtagot segít. Elismerik őket A brigádok politikai, gyakorlati segítése mellett nagyon fontos dolog, hogy munkájukat erkölcsileg és anyagilag is elismerjék. Nem véletlenül írtam előre, hogy erkölcsileg. A jobb, termelékenyebb munka automatikusan is nagyobb jövedelmet biztosít, a feladatokra kitűzött célprémiumokat a vállalás teljesítésével szintén megkapják. Kirívó az olyan példa, ahol a jutalmak osztásánál ne gondolnának elsősorban a szocialista brigádokra. A munkájuk elismerése és ismertetése már nem megy ilyen automatikusan. A szamosbecsi brigádvezető első helyen említette, milyen jó érzés volt számukra, amikor párttaggyűlésen a tagság előtt megdicsérték, értékelték a brigád munkáját A csengeri állattenyésztők mondták el, hogy igen gyakori vendégük a gazdaság igazgatója és a párttitkár is. Az ilyen elismerések, értékelések legalább annyira kellenek, mint az anyagi. A járásban szinte divattá vált a szocialista brigádok ország- és küldföldjárása. Jutalomutazásokon vesznek részt Hajdúszoboszlón, Budapesten át a Balatonig és Szegedig. Sok brigád ismerős városként emlegeti Pozsonyt, Ungvárt és Moszkvát Gazdagságukat, de életfelfogásukat és igényük változását is mutatja az, hogy szívesebben vesznek egy pozsonyi kirándulást, minthogy azzal az összeggel a kelengye, vagy egy motorkerékpár árába besegítsen a tsz. Szívesen utaznak egy-egy színházi előadásra is. Hogyan tovább ? A megjelent brigádok általában a jól működők voltak, így panasz szinte alig hangzott el. Talán a szamossályi termelőszövetkezet vezetőinek kellene azon elgondolkozni, hogy négy évi működés után — a már többször jutalmazott brigád miért nem kapta még meg az elismerő szocialista címet. A szakmai tanfolyamok szervezése könnyebben megy, mint a nyolc általános iskoia elvégzése. Talán a vezetők is gyorsabb sikert várnak és látnak a szakmai tanfolyamtól. Pedig a nyolc általános olyan alapműveltséget ad, ami a mai élethez szinte elengedhetetlen. Az általános műveltség gyarapítása még a munkára is kihat és mindenképpen szükséges a politikai, kulturális tudatváltozáshoz. A tanácskozáson a járás vezetői elmondták, hogy a legjobb brigádok példáját tudatosítják, módszereiket megismertetik valamennyi termelőszövetkezeti vezetővel. Hiba, hogy a versenymozga- lomnak és a szocialista brigádoknak nincs igazi gazdája. A tanácsok és a népfront már nem az — az új gazda — a termelőszövetkezetek szövetsége pedig még nem az. összegezve: a szocialista brigádmozgalom gyökeret vert a mezőgazdaságban is. Helye, talaja van minden szövetkezetben. Létük, jó működésük a reális helyi feladatvállalásban és a vezetők segítőkészségében rejlik. Eltűnt egy tanya Nem mindennapos határozatot hozott a Szabolcs- Szatmár Megyei Tanács. Kimondotta egy iskola megszüntetését. A komornak ható határozat mögött azonban jó hír rejlik. A fehér- gyarmati Károly-tanya iskoláját a járási tanács kérésére kellett bezárni, mert nem volt már aki belejárjon. Megszűnt maga a Károly-tanya is, vagy más néven gróftanya, ahogyan a gyarmati Győzhetetlen Brigád Termelőszövetkezet tagjai nevezték a Károlyi uradalom majorját, egykori zsellérvoltuk tanúját. Akinek van megyei térképe, húzza le róla. Senkinek sem fáj, volt lakóinak legkevésbé. De. hová lettek? Hová járnak gyermekeik? És mi lett a pedagógussal. A tanya a községtől öt kilométerre, a tunyogmatolcsi úton volt. Az egykori négylakásos zsellérépületek félig lebontva állják az őszi szél malterporlasztó rohamát. Ez volt ám a típustervi Mindenütt ekkorák voltak a cselédlakások Szabolcsban. A bontási anyag felét a volt lakók kapták. Csak az iskola kopott téglaépülete áll már. Alighanem megvásárolja a termelőszövetkezet. Raktárnak jó lesz. Az egyik helyiségben még Mercz János 65 éves ember lakik feleségével. Csak ők nem voltak a tanya lakói közül tsz-tagok. Hét gyermeket neveltek fel. A megoldás számukra is útban van. Az egykori pedagóguslakásban fiatal házaspár, Gár- dos Pál és felesége helyezkedett el. ök még nem voltak házasok, amikor a nagy népvándorlás itt befejeződött. Most utólag kérik az építési kölcsönt. Mind a négy ember arcán, a fiatal és idős házaspárén egyformán látszik: alig várják már a pillanatot, amikor végleg elmehetnek innen. A pedagóguslakás és az egykori iskolaterem zárva. A tanya tanítónénije, Foga- rassy Ferencné is beköltözött mór Gyarmatra. Az Ady Endre utca 17 alatti kedves családi házában találok rá. Kertjében foglalatoskodik. Most ment nyugdíjba. Ha az iskola még egy évig fennmarad, egy évvel elhalasztotta volna a nyugdíj iránti kérését. Ha viszont már tavaly bezárják, egy évvel korábban pihenni kívánkozik. Tizennyolc évig volt a tanya nevelője. Huszonhárom gyermekkel kezdte. Az elmúlt tanévben már csak nyolc tanítványa volt. Egy elsős, két másodikos és négy harmadikos. — Ha újra kezdhetné az — inkább a halál! — válaszol tréfásan, jelezve, hogy ne várjon tőle senki szép szavakat a tanyai életről. Kemény harc, elkeseredett küzdelem volt a ő számára. Bökönyből került oda. Elgazosodott udvar fogadta. Tíz év múlva a gyerekek és szülők segítségével kis parkot varázsolt az iskola köré. És körülbelül ugyanezt próbálta megvalósítani a gyerekek tudatában is. Szigorú volt és kemény. Szerették érte, mert ilyenek voltak az emberek is, akik között élt. A tizennyolc év küzdelme közben úgy elrepült, hogy észre sem vette múlását. Hibátlan, tiszta fényű, karcolásmentes iskolapadokat adott át. Tiszta iskolatermet, tiszta kezű és szívű, világos fejű tanulókat. Nem néz ki többnek 35 évesnél. Ilyen fiatalos Hadadi Györgyné is, akihez a fehér- gyarmati Kinizsi utcába kopogtatok. Egész utca a volt tanyasiak házsora. Csinos szobáikban a csillárok már a mennyezeten lógnak. Néhány napon belül bekötik a villanyt. Minap készült e! az új járda a Kinizsi utcában. A tanyasiak maguk készítették, egy hétig dolgoztak rajta, ap- raja-nagyja, munkaidő utón. Hadadiné élete nagyobb részét a Károly-tanyán élte le. 24 évet. Kicsit sajnálja, hogy idebenn nem lehet majd állatot tartani annyit, mint odakint. De meggyőződéssel mondja: —Az már nem volt igazi élet. De megkönnyezték a búcsút a tanyától valamennyien, mondja. Életük egy szakaszától búcsúztak így. S ha nincs a belvíz, meg a kedvezményes kölcsön, talán még évekig ott maradnak. Büszkén mutatja a konyhabútort. Már előre megvette, még kész sem volt az új ház. És beraktározta ismerősöknél. Mert odakinn a tanyán nem volt hová tenni. A gyermekek vidám bu- jócskával ismerkednek az új, hatszáz négyszögöles telek minden zegével-zugával. Egy fiatalember vadonatúj motorbiciklit tol be az egyik udvarba. A szomszédba most hozzák a televíziót A Győzhetetlen Brigád Termelőszövetkezet — melynek valamennyien tagjai — tavaly 37 forintot garantált, idén 64-et és valószínűleg azt is túl fogja teljesíteni. Gyarmaton alig tudta valaki megmondani hol van a Kinizsi utca. De úgy, hogy a „Károly-tanyasiak utcája”, azonnal megmutatja mindenki. Büszkén. Gesztelyi Nagy Zoltán t flKh!' Kiskorúak házassága
