Kelet-Magyarország, 1968. október (25. évfolyam, 227-256. szám)
1968-10-16 / 243. szám
W68. oStŐtíer ÍS. rrrrf-WAGYíRORSzíflí 8 oWrf V ezetSség választás az Alkaloidában A taggyűlés jő utravalót adott az új vezetőségnek Válasz a nyíregyházi húsipart bíráló cikkünkre Fukarkodott a dicsérettel a pártvezetőség beszámolója. Ezt szóvá is tette felszólalásában a taggyűlés vendége, Szilágyi Menyhért elvtárs, a megyei pártbizottság osztály- vezetője. „A beszámolónak nemcsak az a célja, hogy bíráljon, önkritikus legyen, hanem az is, hogy megfelelően elismerjen, dicsérjen.” Ennek elhanyagolása alapvető hiba volt. Annál is inkább, mert a világhírű Tiszavasvári Alkaloida Vegyészeti Gyár termelési sikerei bizonyítják: a kommunisták vezetésével helyt áll a kollektíva. Éves termelési tervük 121 millió 815 ezer forint, s ebből az első fél évben 62 millió 894 ezer forint értéket teljesítettek. Sikeresen halad a magyar gyógyszeripar egyik legnagyobb beruházása is. Önkritikus beszámoló És ezeket az itt dolgozók százai valósítják meg. Szilágyi elvtárs nem azért említette a dicséret hiányát, mintha neheztelt volna a jogos kritikákért, a hibák feltárásáért, melyet egy kommunista asszony: Gazdag La- josné így fogalmazott meg: „A vezetőség beszámolója annyira őr' "itikus volt, hogy szinte alig .ad mit mondani az ember. Bár furcsa kissé, hiszen ha hosszú ideje tudták a hibákat, miért nem javították ki”” És ez is igaz. A dolog másik oldala. Érezni lehetett, hogy bár a hibákat feltárta a beszámoló, okainak elemzésével adós maradt kissé. Száznegyvenegy tagja van az Alkaloida pártszervezetének. Ennyi kommunista nevében tanácskozott az új pártvezetőséget választó taggyűlés, s mérlegelte a régi vezetőségnek az utóbbi két évben végzett munkáját. Erre az elemzésre a higgadtság, a segíteni akarás volt a jellemző, s a felszólalások jól egészítették ki a beszámolót. Kiss Sándor, a pártszervezet titkára ismertette a vezetőség kétéves munkáját. Elöljáróban arról szólt, hogy munkájuk alapját a párt IX. kongresszusának, valamint a megyei és a járási pártbizottságok határozatai képezték. Az értékelés időszakában 7 pártonkívülit vettek fel. Ez kevés. Különösen a kiválóan dolgozó nők körében volt hiányos a pártépítő munka. Az Alkaloidában 177 nő dolgozik, s csupán 9 közülük a párt tagja. Ha azt is számításba vesszük, hogy közülük sokan tagjai a szocialista vagy e címért munkálkodó brigádoknak, azt kell mondani: itt sürgősen Sok erőpróbája van már a csegöldi Bajcsy-Zsilinszky Tsz-nek, dehát a lónak is négy lába van, mégis... Kimaradt a kezdeti számításból huszonöt hold kukorica. Márhogy arra nem készült betakarítási díjazás, mivel kísérletképpen vegyszerezéssel művelték, mellőzve teljesen a kézi munkát. (Az egyéb kapásokért munkaegység, plusz 14 százalék eredményességi prémium,) De mi legyen hát azzal a tábla kukoricával? Feltétlen gyorsan kell vele végezni, vetésre jelölt terület, s méghozzá vasárnap letörni, rendbe tenni. Más napokon szorít az almaszüret, meg seregnyi tennivaló. „Ingyen nem lehet követelni a munkát, megfizetünk érte, de levágni, bekötni a szárai is. Vasárnap! így beszéljük meg a tagokkal” — határozta) el a vezetőség. Minden vezetőnek számíthatom tizenhárom ház jutott. az „agitációban.” Becsülettel sorbajárták. Az javítani kel] a pártépítő munkát. Ennek egyik oka volt az is, hogy formális volt a kapcsolat a pártvezetés és a pártbizalmiak között. Nem kaptak rendszeresen feladatokat. A pártmegbizatásokról szólva említette a beszámoló, hogy ennek elosztásában egyenlőtlenség mutatkozik Állandó jellegű pártmunkát a 141 párttag közül csak 75-en végeznek, s a megosztás nem megfe ő. Sok elvtársnak van 3—4 pártmegbi- zatása, míg soknak egy sincs. Mes(ker ülték a pártvezetőséget örvendetes, hogy a pártoktatás színvonala javul, egyre többen vesznek részt a KISZ és a szakszervezet által szervezett oktatásban is. Alapvetően jó és elvszerű a kapcsolat a gyár gazdasági és pártvezetői között. Néhány kérdésben azonban van javítani való. Különösen vonatkozik ez a személyi ügyekre, amikor fontos beosztásba vesznek fel valakit. Néha megtörtént, hogy „megkerülték” a pártvezetőséget így vettek fel jogtanácsost,'s neveztek ki művezetőt. A taggyűlés úgy foglalt állást, hogy erre a jövőben jobban ügyelni kell. Az Alkaloidában sikeres a munkaverseny és a szocialista brigádmozgalom. A gyárban jelenleg 13 brigád dolgozik a szocialista címért melynek csaknem másfélszáz tagja van. Több brigád már tulajdonosa a büszke címnek, s ezeknek a munkásoknak, technikusoknak, mérnököknek köszönhető, hogy az első fél évben 1 millió 857 ezer forinttal teljesítették túl vállalásukat. De szóvátette a beszámoló, hogy az újítómozgalom visszaesett, a korábbi évek újításaival szemben az értékelés időszakában egyetlen újítás került elfogadásra. Sikeresen halad a nagy beruházás, melyből a gyógyszertabletta gyártó üzem építését előrehozták. Elkészül az új fürdő-öltöző is, s e beru-. házások megvalósításával 1971-re a gyár létszáma megháromszorozódik, az Alkaloida modem nagyüzem lesz 1600 dolgozóval. Törődni a fiatalokkal A vitában többen felszólaltak. Gazdag Lajosné arra kérte az új pártvezetőséget, hogy legyen türelmesebb az emberekkel szemben, ne olyan hevesen reagáljanak egy-egy észrevételre, mint korábban. Elmondta, hogy a egyenes szó, a való tndok nem maradt hatástalan. Mi sem maradunk el, felmérjük kinek hány sor jut — mondták a vezetők. Nem maradt el senki. Az egyik családos férfi a testvérével állt munkába, hogy segítsen neki. De az indulás után mindjárt meg is gondolta magát. „Már ne haragudj testvérem, én is kifogom a magam részét.” Négy sor jutott egy-egy tagra. S mellettük voltak a családbeliek is, idősek, fiatalok. Délben elszállt a harangszó. Nem mentek haza ebédelni. Törték a kukoricát, vágták, kötözték a szárat. A traktorok terhes pótkocsikat vontattak a központi majorba. Jól bevált a kísérletezése: mintegy ezerkétszáz mázsa csöves termést adott. Akkor azt mondogatták egymásnak: „Jól megbolydítottuk ezt a vasárnapot”. A vezetőség pedig őszinte köszönetét érzett. Elhárult az akadály. (asztalos) párttitkár többet foglalkozzon az emberek problémáival, gondjaival. Fontos feladatként hangsúlyozta, hogy a nők között végzendő pártépítő munkát javítsák, hiszen több mint 100 olyan nődolgozó van, akik közül lehet nevelni párttagokat. Nagy Sándor mérnök arról beszélt, hogy 1969 áprilisában az új üzemben megkezdik a próba- üzemelést, s ez még nagyobb feladatok elé állítja a pártvezetést is. Erre alaposan készüljenek fel. Valovics Gyula főmérnök azt elemezte, hogy a jövőben még jobban érvényesítsék a kollektív munkát, ezért javítani kell a pártvezetés és a párttagok közötti kapcsolatot. Ebben korábban szakadás volt. Szüksége van a pártvezetőségnek is arra, hogy minden fontos kérdésről tájékozódjon, másképp nem vezethet helyesen. Különös felelősséggel szólt a fiatalokkal való foglalkozásról. A gyár fiatalodik, s nincs megfelelő törődés velük. Pedig az utóbbi időszakban több tucat fiatal szakember került a gyárba. Bizalom és segítség A felszólalók valameny- nyien már a jövőre, a modernebb üzemre s az ezzel járó bonyolultabb feladatokra figyelmeztették a pártvezetőséget Ez jutott kifejezésre abban is, hogy az eddigi 7 pártvezetőségi tag helyett 9-et választottak. Párttitkárnak ismét Kiss Sándort, a tervosztály vezetőjét választotta meg a taggyűlés. Olyan kollektíva ez, amely eddig még minden nehéz feladatot megoldott. Minden remény megvan arra, hogy ez a jövőben is így lesz. Ehhez adtak egyrészt bizalmat az új pártvezetőségriek. De segítik is a közösen meghatározott feladatok végrehajtását Farkas Kálmán Nb. lapjuk 1968. szeptember hó 22-i számában „Miskolcon vizsgázott a nyíregyházi húsáru — elégtelenre” című cikkükben foglaltakkal kapcsolatban, annak kihang- súlvozásával, hogy nem kívánunk a vállalat védőjeként fellépni — a folyó hó 2-án a helyszínen tartott ellenőrzés ás az ott lefolytatott megbeszélés alapján, az alábbiakat tartom szükségesnek közölni: A Szabolcs megyei Húsipari Vállalat adottságait illető en kétségtelenül nem tartozik a legjobb vállalataink kö- zá és ott komolyabb kapacitást növelő és a termelés biztonságát növelő rekonstrukciós munkák csak ebben az évben kezdődtek meg. miután sokáig kérdő—s volt, hogy a tanácstól üt, teljesen korszerűtlen vállalat fejlesztése helyett, nem lenne-e gazdaságosabb egy új objektum létesítése. Fentiek figyelembe vételével mi a magunk részéről — minden ott előforduló hiba ellenére is — a vállalatnak a megye zavartalan ellátása érdekében kifejtett erőfeszítéseit tiszteletre méltónak tartjuk és elismeréssel adózunk azért a munkáért, amellyel szinte teljesen saját erőforrásaiból nem csak fenntartotta, de még növelte is termelési kapacitását, aminek szemléltetésére csak any- nyit, hogy míg a vállalat 1964-ben mindössze 28 245 db’ sertést vágott le, addig f. évben I—VIII. hónapi vágása 41 660 db volt, és 1962 évi 127 millió forint termelési értéke már 1967-re 157 millió forintra emelkedett, ami f. évben már augusztus hó 31-én közel 150 millió volt Nem kétséges, hogy a vállalat a megnövekedett és egyre növekvő húskészítmény igényeket ma még megközelítőleg sem tudja kielégíteni és a gyártott áruk minpségét és választékát illetően sem az első között foglal helyet — aminek kiküszöbölésére a vállalattal közösen mindent megteszünk és amíg az újabb erőfeszítések eredménye nem realizálódik, addig a Hajdú- Bihar megyei Húsipari Vállalat be fog segíteni a megye ellátásába. A beszállítás engedélyezésével egyrészt javítani kívánjuk a megye ellátását, másrészt ösztönözni kívánjuk a vállalatot a jobb munkára, a minőség és a választék javítására. (Itt jegyzem meg, hogy a húskészítmény igények minden területen meghaladják gyártási kapacitásunkat és húskészítményből ez idő szerint a jelenlegi csúcsidényben teljes kielégítettséget csak igen kevés területen tudunk biztosítani.) Ami a miskolci beszállítás és az áru egy részének visszaszállítása körüli vitát illeti — tekintettel árrá, hogy magát az árut mi nem láttuk, a magunk részéről csak annyit tudunk mondani, hogy a minőség megítélését illetően Miskolcon sem volt egyértelmű a vélemény — és a visszaküldéssel a kiskereskedelmi vállalat áruforgalmi osztályvezetője sem . értett egyet és az a tény, hogy a visszahozott árut a Húsipari Állatorvosi Ellenőrző Szolgálat vezetője felülvizsgálat után közfogyasztásra alkalmasnak minősítette — csak azt bizonyítja, hogy az áru a szabványkövetelményeknek megfelelt és a kereskedelem sem követett el hibát, s nem volt megalkuvó akkor, amikor az árut értékesítésre átvette. Magában a cikkben foglaltakkal, amely szerint a Szabolcs megyei Húsipari Vállalatnak munkáját tovább kell javítani és közelebb kell kerülni az igényekhez mind minőségben, mind választékban egyetértek és ehhez a magunk részéről minden se-' gítséget meg is adunk, d$ erősen kifogásolom, a cikk teljesen ledorongoló, hangzatos címét, ami joggal keserítette el a vállalat vezetőit és dolgozóit, akik igen nehéz körülmények között, fáradtságot nem kímélve végzik munkájukat és akiket az Állami Kereskedelmi Felügyelőség 1963. évi első félévi jelentésében foglalt azon megállapítás alapján, hogy a „Szabolcs és Nógrád megyei felügyelőségek vizsgálatainál egyetlen boltban sem lehetett az ipar felé tett bármiféle kifogást megállapítani” meg is kellett volna dicsérnem. A cikkben foglaltak és a f hó 2-án Nyíregyházán megtartott értekezleten elhangzottak alánján a vállalat nrndent elkövet annak érdekében, hogv a munkájában meglévő hiányosságokon javítson, hogy áruja a megyében erősen feldicsért, de ugyanakkor Debrecen'-sn nem egyszer kifogásolt Hajdú megyei áruval azonos szintre kerüljön. Hogy ehhez a szaktudás megvan, azt jól bizonyítja az ugyancsak október 2-án megtartott termékbemutató és ha a jelenlegi gyártási adottságokon rövid időn belül javítani tudunk és ott a füstölt, főtt áruk gyártása is megindul, úgy az az ellátási szint jelentős javulását fogja biztosítani. Ehhez a vállalatnak mész-, szemenő segítséget adunk. Szeretném remélni, hogy a tett és teendő intézkedéseink kapcsán rövid időn belül egy jelentős javulásról beszámoló cikk feledtetni fogja azt, hogy „Miskolcon vizsgázott a nyíregyházi húsáru ELÉGTELENRE". Köves Béla, az Allatforgalmi és Húsipari Tröszt vezérigazgatója EZ IS KÖZŐS ÉRDEK Jól segíti a csertgerújfalui Béke Tsz a háztáji jőszágtartást Szép csordaállomány harapja a sarjúfüvet a községszéli legelőn. Háztáji tehenek, növendékborjúk. Ezeknek még lehet így, de mi van az egyéb jószágfélékkel, ha ugyan van? S hogyan lesz télen? Erről érdeklődtünk a csengerújfalui Béke Tsz irodájában Major Dénes főag- ronómustól. — Mindig nagy tiszteletet, szeretetet élvezett itt az állattartás — mondja a fő- gazdász. — Szándékosan nevezem állattartásnak, mivel a célszerű tenyésztés most kezdődik a háztájiban is. S ha már megvannak az udvari ólak, vétek lenne ki nem használni. A tsz az elmúlt évben úgy tervezte meg a termelést és úgy szervezte a munkát, hogy végre önellátó lehessen takarmányból. Ez tette lehetővé, hogy tavaly nyártól — árpa- csépléstől kezdve — takar- mánytáp-juttatást kezdhetett meg a háztáji gazdaságok részére. — Sertés és baromfi részére adtunk előbb tápot. Azóta ez folyamatos. Választék és igény norma Háztáji baromfi részére rövidesen kiszélesedett a választék: csibeindító, hízaló és tojótápot igényelhetnek háztáji baromfiállományuk részére a tsz-tagok. Hasonló lehetőséget teremtett a közös gazdaság vezetősége sertés- tartás céljára is, malactáptól kezdve hízlalótápig. S hogy a szándék mennyire helyesnek bizonyul, igazolja, havonta mindkét állattartás részére több vagonnal visznek ki a tagok. — Az igénynorma rendjére is megtaláljuk a helyi körülménynek megfelelő igazságos alapot. Készpénz ellenében történik tápkiadás háztáji részére. A cserét, szállítást, tárolást a tsz intézi. A fizetéssel nincs is probléma. Az igénynormát pedig a törvényes keretek között tartott háztáji állomány szabja meg. Szálas- és abraktakarmányjuttatás Aki a közös munkából rendszeresen kiveszi a részét, minden tízórás munkanap után 7,23 kiló pillangós és egyéb szálas takarmányt kérhet a közösből. Térítésénél a tsz az állami vásárlási ár kedvezményét adja. (Ez mázsánként mintegy száz forintot jelent, a szabad piaci árral szemben^ A teljesített munkanapokra két kiló szemes árpát is igényelhetnek a tagok. S itt is az elszámolási árat veszik alapul. (Ez körülbelül 150 forinttal kedvezőbb a szabad piaci árnál.) S mi sem bizonyítja jobban a csengerújfalui tsz-gazdák korszerű szemléletét, hogy háztáji szarvasmarha-állomány részére is vesznek igénybe hizlaló és tejelőtápot. A tsz vezetősége ez elől sem tér ki, gazdálkodási új mechanizmusával erre is megteremti az alapot. (Feltétele a baromfi- és sertéstáp igénybe vételével azonos: készpénztérítés forgalmi áron és a közös munkában való részvétel.) — Probléma még a munkanapok számánál adódik. De a tagság nagy többsége azt az álláspontot támogatja, hogy az a legigazságosabb mérce: ki, hogy veszi ki részét a közös tennivalókból. S ehhez történik mindjobban az igazodás. Nem lehet itt sem egyenlősdit „játszani”. Köztudott, hogy a háztáji gazdaságok helyzete fontos gazdaságpolitikai kérdés. A csengerújfalui Béke Tsz megteremtette a kedvező feltételt. Sőt, a már említetteken kívül gondja van a tsz vezetőségének, hogy a háztáji állatok számára lédús takarmány ta jusson. Minden állattartó tsz-tag 200 öl takarmányrépát művelhetett idén közös területen, harmados alapon. Idén vezették be először, hogy közös kukoricaszárból otthon silót is készíthessenek. A tsz — munkanapok arányában — 18 forintért ad egy mázsát, beszecskázva. Hason-, ló áron és feltétellel bebálázott alomszalmát is. A falu javára — A készpénzvásárlásote nem okoznak problémát, mivel a gazdaságnak készpénzes teljesítménybérezése van. Havonta megtörténik az elszámolás. Évente átlag 25—30 hízott bikát, 10—15 előhasi vemhes üszőt, 150—200 kövér sertést, több száz malacot, süldőt, több tízezer tojást, mintegy 300—300 hizlalt libát, kacsát s 40—50 ezer liter tejet kap az itteni háztáji gazdaságokból az állami felvásárlás. Mindez egyáltalán nem csökkenti a közös gazdaság feilődését, inkább mintegy kiegészíti azt; növeli a tagság jövedelmét, ami végső soron a falu javára van. A. Gf \ Csegöldi vasárnap
