Kelet-Magyarország, 1968. október (25. évfolyam, 227-256. szám)

1968-10-16 / 243. szám

W68. oStŐtíer ÍS. rrrrf-WAGYíRORSzíflí 8 oWrf V ezetSség választás az Alkaloidában A taggyűlés jő utravalót adott az új vezetőségnek Válasz a nyíregyházi húsipart bíráló cikkünkre Fukarkodott a dicsérettel a pártvezetőség beszámolója. Ezt szóvá is tette felszólalá­sában a taggyűlés vendége, Szilágyi Menyhért elvtárs, a megyei pártbizottság osztály- vezetője. „A beszámolónak nemcsak az a célja, hogy bí­ráljon, önkritikus legyen, ha­nem az is, hogy megfelelően elismerjen, dicsérjen.” Ennek elhanyagolása alapvető hiba volt. Annál is inkább, mert a világhírű Tiszavasvári Al­kaloida Vegyészeti Gyár ter­melési sikerei bizonyítják: a kommunisták vezetésével helyt áll a kollektíva. Éves termelési tervük 121 millió 815 ezer forint, s ebből az első fél évben 62 millió 894 ezer forint értéket teljesítet­tek. Sikeresen halad a ma­gyar gyógyszeripar egyik leg­nagyobb beruházása is. Önkritikus beszámoló És ezeket az itt dolgozók százai valósítják meg. Szi­lágyi elvtárs nem azért em­lítette a dicséret hiányát, mintha neheztelt volna a jo­gos kritikákért, a hibák fel­tárásáért, melyet egy kom­munista asszony: Gazdag La- josné így fogalmazott meg: „A vezetőség beszámolója annyira őr' "itikus volt, hogy szinte alig .ad mit mondani az ember. Bár furcsa kissé, hiszen ha hosszú ideje tud­ták a hibákat, miért nem ja­vították ki”” És ez is igaz. A dolog másik oldala. Érez­ni lehetett, hogy bár a hi­bákat feltárta a beszámoló, okainak elemzésével adós maradt kissé. Száznegyvenegy tagja van az Alkaloida pártszervezetének. Ennyi kommunista nevében tanácskozott az új pártveze­tőséget választó taggyűlés, s mérlegelte a régi vezetőség­nek az utóbbi két évben végzett munkáját. Erre az elemzésre a higgadtság, a segíteni akarás volt a jel­lemző, s a felszólalások jól egészítették ki a beszámolót. Kiss Sándor, a pártszervezet titkára ismertette a vezető­ség kétéves munkáját. Elöljáróban arról szólt, hogy munkájuk alapját a párt IX. kongresszusának, valamint a megyei és a já­rási pártbizottságok határo­zatai képezték. Az értékelés időszakában 7 pártonkívülit vettek fel. Ez kevés. Különö­sen a kiválóan dolgozó nők körében volt hiányos a párt­építő munka. Az Alkaloidá­ban 177 nő dolgozik, s csu­pán 9 közülük a párt tagja. Ha azt is számításba vesszük, hogy közülük sokan tagjai a szocialista vagy e címért munkálkodó brigádoknak, azt kell mondani: itt sürgősen Sok erőpróbája van már a csegöldi Bajcsy-Zsilinszky Tsz-nek, dehát a lónak is négy lába van, mégis... Kimaradt a kezdeti számí­tásból huszonöt hold kukori­ca. Márhogy arra nem ké­szült betakarítási díjazás, mi­vel kísérletképpen vegyszere­zéssel művelték, mellőzve tel­jesen a kézi munkát. (Az egyéb kapásokért munkaegy­ség, plusz 14 százalék ered­ményességi prémium,) De mi legyen hát azzal a tábla kukoricával? Feltétlen gyor­san kell vele végezni, vetésre jelölt terület, s méghozzá va­sárnap letörni, rendbe tenni. Más napokon szorít az alma­szüret, meg seregnyi tenni­való. „Ingyen nem lehet kö­vetelni a munkát, megfize­tünk érte, de levágni, bekötni a szárai is. Vasárnap! így beszéljük meg a tagokkal” — határozta) el a vezetőség. Minden vezetőnek számít­hatom tizenhárom ház ju­tott. az „agitációban.” Be­csülettel sorbajárták. Az javítani kel] a pártépítő munkát. Ennek egyik oka volt az is, hogy formális volt a kapcsolat a pártvezetés és a pártbizalmiak között. Nem kaptak rendszeresen felada­tokat. A pártmegbizatásokról szólva említette a beszámoló, hogy ennek elosztásában egyenlőtlenség mutatkozik Állandó jellegű pártmunkát a 141 párttag közül csak 75-en végeznek, s a megosz­tás nem megfe ő. Sok elv­társnak van 3—4 pártmegbi- zatása, míg soknak egy sincs. Mes(ker ülték a pártvezetőséget örvendetes, hogy a pártok­tatás színvonala javul, egy­re többen vesznek részt a KISZ és a szakszervezet által szervezett oktatásban is. Alapvetően jó és elvszerű a kapcsolat a gyár gazdasági és pártvezetői között. Néhány kérdésben azonban van javí­tani való. Különösen vonat­kozik ez a személyi ügyekre, amikor fontos beosztásba vesznek fel valakit. Néha megtörtént, hogy „megke­rülték” a pártvezetőséget így vettek fel jogtanácsost,'s neveztek ki művezetőt. A tag­gyűlés úgy foglalt állást, hogy erre a jövőben jobban ügyel­ni kell. Az Alkaloidában si­keres a munkaverseny és a szocialista brigádmozgalom. A gyárban jelenleg 13 bri­gád dolgozik a szocialista címért melynek csaknem másfélszáz tagja van. Több brigád már tulajdonosa a büszke címnek, s ezeknek a munkásoknak, technikusok­nak, mérnököknek köszönhe­tő, hogy az első fél évben 1 millió 857 ezer forinttal tel­jesítették túl vállalásukat. De szóvátette a beszámoló, hogy az újítómozgalom visszaesett, a korábbi évek újításaival szemben az értékelés idősza­kában egyetlen újítás került elfogadásra. Sikeresen halad a nagy beruházás, melyből a gyógy­szertabletta gyártó üzem épí­tését előrehozták. Elkészül az új fürdő-öltöző is, s e beru-. házások megvalósításával 1971-re a gyár létszáma megháromszorozódik, az Al­kaloida modem nagyüzem lesz 1600 dolgozóval. Törődni a fiatalokkal A vitában többen felszó­laltak. Gazdag Lajosné arra kérte az új pártvezetőséget, hogy legyen türelmesebb az emberekkel szemben, ne olyan hevesen reagáljanak egy-egy észrevételre, mint korábban. Elmondta, hogy a egyenes szó, a való tndok nem maradt hatástalan. Mi sem maradunk el, felmérjük kinek hány sor jut — mond­ták a vezetők. Nem maradt el senki. Az egyik családos férfi a testvé­rével állt munkába, hogy se­gítsen neki. De az indulás után mindjárt meg is gondol­ta magát. „Már ne haragudj testvérem, én is kifogom a magam részét.” Négy sor ju­tott egy-egy tagra. S mellet­tük voltak a családbeliek is, idősek, fiatalok. Délben elszállt a harang­szó. Nem mentek haza ebé­delni. Törték a kukoricát, vágták, kötözték a szárat. A traktorok terhes pótkocsikat vontattak a központi major­ba. Jól bevált a kísérletezése: mintegy ezerkétszáz mázsa csöves termést adott. Akkor azt mondogatták egymásnak: „Jól megbolydítottuk ezt a vasárnapot”. A vezetőség pe­dig őszinte köszönetét érzett. Elhárult az akadály. (asztalos) párttitkár többet foglalkoz­zon az emberek problémái­val, gondjaival. Fontos fel­adatként hangsúlyozta, hogy a nők között végzendő párt­építő munkát javítsák, hi­szen több mint 100 olyan nő­dolgozó van, akik közül lehet nevelni párttagokat. Nagy Sándor mérnök arról beszélt, hogy 1969 áprilisában az új üzemben megkezdik a próba- üzemelést, s ez még nagyobb feladatok elé állítja a párt­vezetést is. Erre alaposan készüljenek fel. Valovics Gyula főmérnök azt elemez­te, hogy a jövőben még job­ban érvényesítsék a kollek­tív munkát, ezért javítani kell a pártvezetés és a párt­tagok közötti kapcsolatot. Eb­ben korábban szakadás volt. Szüksége van a pártvezető­ségnek is arra, hogy minden fontos kérdésről tájékozód­jon, másképp nem vezethet helyesen. Különös felelősség­gel szólt a fiatalokkal való foglalkozásról. A gyár fiata­lodik, s nincs megfelelő tö­rődés velük. Pedig az utóbbi időszakban több tucat fiatal szakember került a gyárba. Bizalom és segítség A felszólalók valameny- nyien már a jövőre, a mo­dernebb üzemre s az ezzel járó bonyolultabb feladatok­ra figyelmeztették a pártve­zetőséget Ez jutott kifejezés­re abban is, hogy az eddigi 7 pártvezetőségi tag helyett 9-et választottak. Párttit­kárnak ismét Kiss Sándort, a tervosztály vezetőjét vá­lasztotta meg a taggyűlés. Olyan kollektíva ez, amely eddig még minden nehéz fel­adatot megoldott. Minden re­mény megvan arra, hogy ez a jövőben is így lesz. Ehhez adtak egyrészt bizalmat az új pártvezetőségriek. De se­gítik is a közösen meghatá­rozott feladatok végrehajtá­sát Farkas Kálmán Nb. lapjuk 1968. szeptem­ber hó 22-i számában „Mis­kolcon vizsgázott a nyíregy­házi húsáru — elégtelenre” című cikkükben foglaltakkal kapcsolatban, annak kihang- súlvozásával, hogy nem kí­vánunk a vállalat védőjeként fellépni — a folyó hó 2-án a helyszínen tartott ellenőrzés ás az ott lefolytatott megbe­szélés alapján, az alábbiakat tartom szükségesnek közöl­ni: A Szabolcs megyei Húsipa­ri Vállalat adottságait illető ­en kétségtelenül nem tartozik a legjobb vállalataink kö- zá és ott komolyabb kapacitást növelő és a termelés bizton­ságát növelő rekonstrukciós munkák csak ebben az évben kezdődtek meg. miután soká­ig kérdő—s volt, hogy a ta­nácstól üt, teljesen kor­szerűtlen vállalat fejlesztése helyett, nem lenne-e gazdasá­gosabb egy új objektum léte­sítése. Fentiek figyelembe vételé­vel mi a magunk részéről — minden ott előforduló hiba ellenére is — a vállalatnak a megye zavartalan ellátása érdekében kifejtett erőfe­szítéseit tiszteletre méltónak tartjuk és elismeréssel adó­zunk azért a munkáért, amellyel szinte teljesen sa­ját erőforrásaiból nem csak fenntartotta, de még növelte is termelési kapacitását, ami­nek szemléltetésére csak any- nyit, hogy míg a vállalat 1964-ben mindössze 28 245 db’ sertést vágott le, addig f. év­ben I—VIII. hónapi vágása 41 660 db volt, és 1962 évi 127 millió forint termelési értéke már 1967-re 157 millió forint­ra emelkedett, ami f. évben már augusztus hó 31-én kö­zel 150 millió volt Nem kétséges, hogy a vál­lalat a megnövekedett és egyre növekvő húskészítmény igényeket ma még megköze­lítőleg sem tudja kielégíteni és a gyártott áruk minpségét és választékát illetően sem az első között foglal helyet — aminek kiküszöbölésére a vállalattal közösen mindent megteszünk és amíg az újabb erőfeszítések eredménye nem realizálódik, addig a Hajdú- Bihar megyei Húsipari Vál­lalat be fog segíteni a megye ellátásába. A beszállítás engedélyezé­sével egyrészt javítani kí­vánjuk a megye ellátását, másrészt ösztönözni kívánjuk a vállalatot a jobb munkára, a minőség és a választék ja­vítására. (Itt jegyzem meg, hogy a húskészítmény igények min­den területen meghaladják gyártási kapacitásunkat és húskészítményből ez idő sze­rint a jelenlegi csúcsidény­ben teljes kielégítettséget csak igen kevés területen tudunk biztosítani.) Ami a miskolci beszállí­tás és az áru egy részének visszaszállítása körüli vitát illeti — tekintettel árrá, hogy magát az árut mi nem lát­tuk, a magunk részéről csak annyit tudunk mondani, hogy a minőség megítélését ille­tően Miskolcon sem volt egy­értelmű a vélemény — és a visszaküldéssel a kiskereske­delmi vállalat áruforgalmi osztályvezetője sem . értett egyet és az a tény, hogy a visszahozott árut a Húsipari Állatorvosi Ellenőrző Szolgá­lat vezetője felülvizsgálat után közfogyasztásra alkal­masnak minősítette — csak azt bizonyítja, hogy az áru a szabványkövetelményeknek megfelelt és a kereskedelem sem követett el hibát, s nem volt megalkuvó akkor, ami­kor az árut értékesítésre át­vette. Magában a cikkben foglal­takkal, amely szerint a Sza­bolcs megyei Húsipari Vál­lalatnak munkáját tovább kell javítani és közelebb kell kerülni az igényekhez mind minőségben, mind választék­ban egyetértek és ehhez a magunk részéről minden se-' gítséget meg is adunk, d$ erősen kifogásolom, a cikk teljesen ledorongoló, hangza­tos címét, ami joggal keserí­tette el a vállalat vezetőit és dolgozóit, akik igen ne­héz körülmények között, fá­radtságot nem kímélve vég­zik munkájukat és akiket az Állami Kereskedelmi Fel­ügyelőség 1963. évi első fél­évi jelentésében foglalt azon megállapítás alapján, hogy a „Szabolcs és Nógrád me­gyei felügyelőségek vizsgá­latainál egyetlen boltban sem lehetett az ipar felé tett bármiféle kifogást meg­állapítani” meg is kellett vol­na dicsérnem. A cikkben foglaltak és a f hó 2-án Nyíregyházán megtartott értekezleten el­hangzottak alánján a válla­lat nrndent elkövet annak érdekében, hogv a munkájá­ban meglévő hiányos­ságokon javítson, hogy áru­ja a megyében erősen fel­dicsért, de ugyanakkor Deb­recen'-sn nem egyszer kifo­gásolt Hajdú megyei áruval azonos szintre kerüljön. Hogy ehhez a szaktudás megvan, azt jól bizonyítja az ugyancsak október 2-án meg­tartott termékbemutató és ha a jelenlegi gyártási adott­ságokon rövid időn belül ja­vítani tudunk és ott a füstölt, főtt áruk gyártása is megin­dul, úgy az az ellátási szint jelentős javulását fogja bizto­sítani. Ehhez a vállalatnak mész-, szemenő segítséget adunk. Szeretném remélni, hogy a tett és teendő intézkedése­ink kapcsán rövid időn be­lül egy jelentős javulásról beszámoló cikk feledtetni fogja azt, hogy „Miskolcon vizsgázott a nyíregyházi hús­áru ELÉGTELENRE". Köves Béla, az Allatforgalmi és Húsipari Tröszt vezérigazgatója EZ IS KÖZŐS ÉRDEK Jól segíti a csertgerújfalui Béke Tsz a háztáji jőszágtartást Szép csordaállomány ha­rapja a sarjúfüvet a község­széli legelőn. Háztáji tehenek, növendékborjúk. Ezeknek még lehet így, de mi van az egyéb jószágfélékkel, ha ugyan van? S hogyan lesz té­len? Erről érdeklődtünk a csengerújfalui Béke Tsz iro­dájában Major Dénes főag- ronómustól. — Mindig nagy tisztele­tet, szeretetet élvezett itt az állattartás — mondja a fő- gazdász. — Szándékosan ne­vezem állattartásnak, mivel a célszerű tenyésztés most kez­dődik a háztájiban is. S ha már megvannak az udvari ólak, vétek lenne ki nem használni. A tsz az elmúlt évben úgy tervezte meg a termelést és úgy szervezte a munkát, hogy végre önellátó lehessen takar­mányból. Ez tette lehetővé, hogy tavaly nyártól — árpa- csépléstől kezdve — takar- mánytáp-juttatást kezdhetett meg a háztáji gazdaságok részére. — Sertés és baromfi részé­re adtunk előbb tápot. Azóta ez folyamatos. Választék és igény norma Háztáji baromfi részére rö­videsen kiszélesedett a vá­laszték: csibeindító, hízaló és tojótápot igényelhetnek háztáji baromfiállományuk részére a tsz-tagok. Hasonló lehetőséget teremtett a közös gazdaság vezetősége sertés- tartás céljára is, malactáptól kezdve hízlalótápig. S hogy a szándék mennyire helyesnek bizonyul, igazolja, havonta mindkét állattartás részére több vagonnal visznek ki a tagok. — Az igénynorma rendjére is megtaláljuk a helyi körül­ménynek megfelelő igazságos alapot. Készpénz ellenében történik tápkiadás háztáji ré­szére. A cserét, szállítást, tá­rolást a tsz intézi. A fizetés­sel nincs is probléma. Az igénynormát pedig a törvé­nyes keretek között tartott háztáji állomány szabja meg. Szálas- és abraktakarmány­juttatás Aki a közös munkából rendszeresen kiveszi a részét, minden tízórás munkanap után 7,23 kiló pillangós és egyéb szálas takarmányt kér­het a közösből. Térítésénél a tsz az állami vásárlási ár kedvezményét adja. (Ez má­zsánként mintegy száz forin­tot jelent, a szabad piaci ár­ral szemben^ A teljesített munkanapokra két kiló sze­mes árpát is igényelhetnek a tagok. S itt is az elszámolá­si árat veszik alapul. (Ez kö­rülbelül 150 forinttal kedve­zőbb a szabad piaci árnál.) S mi sem bizonyítja jobban a csengerújfalui tsz-gazdák korszerű szemléletét, hogy háztáji szarvasmarha-állo­mány részére is vesznek igénybe hizlaló és tejelőtá­pot. A tsz vezetősége ez elől sem tér ki, gazdálkodási új mechanizmusával erre is megteremti az alapot. (Felté­tele a baromfi- és sertéstáp igénybe vételével azonos: készpénztérítés forgalmi áron és a közös munkában való részvétel.) — Probléma még a mun­kanapok számánál adódik. De a tagság nagy többsége azt az álláspontot támogatja, hogy az a legigazságosabb mérce: ki, hogy veszi ki részét a közös tennivalókból. S ehhez történik mindjobban az iga­zodás. Nem lehet itt sem egyenlősdit „játszani”. Köztudott, hogy a háztáji gazdaságok helyzete fontos gazdaságpolitikai kérdés. A csengerújfalui Béke Tsz meg­teremtette a kedvező feltételt. Sőt, a már említetteken kívül gondja van a tsz vezetőségé­nek, hogy a háztáji állatok számára lédús takarmány ta jusson. Minden állattartó tsz-tag 200 öl takarmányré­pát művelhetett idén közös területen, harmados alapon. Idén vezették be először, hogy közös kukoricaszárból otthon silót is készíthessenek. A tsz — munkanapok ará­nyában — 18 forintért ad egy mázsát, beszecskázva. Hason-, ló áron és feltétellel bebálá­zott alomszalmát is. A falu javára — A készpénzvásárlásote nem okoznak problémát, mi­vel a gazdaságnak készpén­zes teljesítménybérezése van. Havonta megtörténik az el­számolás. Évente átlag 25—30 hízott bikát, 10—15 előhasi vemhes üszőt, 150—200 kövér sertést, több száz malacot, süldőt, több tízezer tojást, mintegy 300—300 hizlalt libát, kacsát s 40—50 ezer liter tejet kap az itteni háztáji gazdaságokból az állami felvásárlás. Mindez egyáltalán nem csökkenti a közös gazdaság feilődését, in­kább mintegy kiegészíti azt; növeli a tagság jövedelmét, ami végső soron a falu javá­ra van. A. Gf \ Csegöldi vasárnap

Next

/
Thumbnails
Contents