Kelet-Magyarország, 1968. október (25. évfolyam, 227-256. szám)

1968-10-13 / 241. szám

'4L «MM ÍTETET. M AG YÁRÖRSZAÖ 1963. ofcfföer Ü Jelentés a Baross Ma még ilyen kép fogadja a járókelőt a Baross tér környékén. 7ollózás személyzeti dossziéban II kapáláshoz Is kell egyetem! Az aranykalászos gazdáktól az agrármérnökig A Keleti pályaudvar indu­lási oldala mellett az egykori Capitol mozi helyén áll a Baross téri aluljárórendszer építőinek felvonulási épület­sora. Itt ül műszaki rajzok előtt, amik jelen esetben a térképet helyettesítik, a Ba­ross téri „csata” egyik pa­rancsnoka, Drávutz László íőépítésvezető. — Mielőtt kimegyünk a té­repre — mondta —, néhány szót az előzményekről: sor­rendben harmadik, méretben többszöröse a két eddig el­készült aluljárónak. Fontos­ságát tekintve pedig — ha egyáltalán lehet ilyen sorren­det megállapítani a zsúfolt forgalmú Budapesten — az első, mert a Baross tér kör­forgalma a csúcsforgalom idején valóságosan felmond­ta már a szolgálatot. A Rákóczi út új szakasza, a körúttól a Baross térig már elkészült a nyár köze­péig. s nemcsak a burkolat, hartem a fénytengely, ami majd a téren teljesedik ki, valóságos fényárrá. Négyemelet magas beton- készítő monstrum, valóságos láboniáró gyár, mindig népes nézőközönség mellett készíti a kétnyomtávú felüljáró cö­löpéit. Ezeken a cölöpökön állnak majd a pillérek, ame­lyeken keresztül ível a karcsú pályaszerkezet. Ezzel egysze­rűen megszűnik a Baross tér Rákóczi úti torkolatának közúti kereszteződése, egy könnyed mozdulattal az új felüljáró átemeli a Kerepesi út és a Rottenbiller utca forgalmát a tér fölött. Az építkezés során fél szé­lességben mér elkészült a Kerepesi út új burkolata. A Keleti elől induló villamosok végleges helyükre költöztek, a Festetich utcába, modem emeletmagasságban épült in- riítóközpontból irányítja a Fővárosi Villamosvasút for­galmistája a kocsikat. Az ed­P G nyíregyházi lakosnak mé volt dolga a szabálysér­tési hatóságokkal. Mégis rá­szórna magát arra, hogy a Búza téri önkiszolgáló bolt­ból ellopjon egy doboz ci­garettát Az eltulajdonított áru értéke csak 3 forint, de a szabálysértés miatt 150 fo­rintra büntették a bolti tol­vajt. H.-né nyírlugosi asszony gyakran kikap a férjétől, mert szereti az italt. Ilyenkor mindig otthagyja családját, négy gyermekét, s hetekig nem megy tiaza Nyíregyhá­zán az egyik önkiszolgáló bobban ellopott két deci ikköly pálinkát. Még le sem digi jelentéktelen kis Feste- tleh utca valóságos forgalmi központtá változott. S hogy a gyalogosok minden nehéz­ség nélkül jussanak el az át­szállóhelyekre, a Park-szál­lónál már- majdnem elkészült, s év végéig befejeződik az aluljárórendszerbe kapcsoló­dó gyalogos aluljáró, amely a Kerepesi út alatt jut el a fedett csarnokba. Jövő hét végén visszakerül a gyalogosforgalom a Keleti pályaudvar elé, és lassan hozzákezdenek a villamos- vasút pályájának Keleti előtti szakaszához is. A Keleti új pénztárcsarno­kának bejáratánál állunk. A tartópilonok már az új vas­betonszerkezeteken nyugsza­nak. Az aluljáró szintjén álló csarnokba két széles lépcső­sor fut majd le a jelenlegi peron magasságából. A közé­pen maradt nyílás fölött ha­talmas, külön erre a célra tervezett és szerkesztett csil­lár árasztja majd a nappali fényt. Október 25-én kezdő­dik a födémszerkezet építése. Ha elkészül — s ez jövő év közepéig megvalósul — az új pénztárcsarnok, s előtte az útburkolat, visszaállítják a Keleti hagyományos lépcső­sorát is a megszokott főbejá­rathoz. így aztán az Utazókö­zönség kétszinten is az alul­járóból és az utcáról is be­juthat a pályaudvar előcsar­nokába. Széles sugárutak szelik majd keresztül a teret. A vil­lamosmegállókat — vala­mennyit — aluljárókon le­het megközelíteni, tehát egyetlen egyszer sem kell ke­resztül haladni a közúti for­galmon. A pályaudvarról ér­kezők az aluljárón keresztül bejutnak a tér központjába, ahol világítótáblák pontosan eligazítják, merre, hogyan juthatnak el. Az építők eddig minden vállalt határidőt pontosan betartottak. folytatták a szabálysértési tárgyalást ellene, amikor pár nap múlva újabb két deci pálinkát lopott Az ő ügyében még nem hoztak határozatot, de a büntetést nem kerüli el. V.-né nyíregyházi lakos Budapesten új orkánkabáto­kat és szivacskosztümö­ket vásárolt. A há­rom orkán kabátot és három szivacskosztümöt, amit 4200 forintért vásárolt — állítólag saját céljára —, a nyíregyhá­zi piacon és az utcán értéke­sítette. őt 500 forintra bírsá­golták Azt, hogy ilyen ol­csón megúszta az üzletelést, annak köszönhette, hogy a szabálysértést október 1., az Nagyon figyelemre méltóak a Debreceni Agrártudományi Főiskola számadatai. Száz­éves fennállásának minapi ünnepségén hangzott el egye­bek között, hogy a legutóbbi tizenöt esztendőben 1500 szakember hagyta el a főis­kola kapuit. A következő években bővül a képzés, még nagyobb lesz a szakemberek száma. Jó részüket Szabolcs kapja. Szükség van ennyire? Vagy ez is kevés lesz? Hon­nan indultunk és hogyan ál­lunk szakemberek ügyében Szabolcs-Szatmárban? Ezek­kel a kérdésekkel nyitottunk be Kozma Ferenc elvtárs­hoz, a megyei tanács mező- gazdasági és élelmezésügyi osztálya személyzeti csoport- vezetőjéhez. A páncélszekrény adatai Előkerültek a páncélszek­rény legrégibb dossziéi és felelevenítettük az emléke­ket. Azt a régi, kezdő össze­jövetelt, amikor össze kellett hívni a régi „botosispánokat”, az aranykalászos tanfolyamot végzett gazdákat és rövid egyhetes tanfolyam után ki­bocsátani az újonnan alakult termelőszövetkezetekbe. Vagy amikor a megye vezetői útra­keltek és a gödöllői főiskola végzőseiből — némi agitálás után — elhozták az első ti­zenhárom diplomást a „ne­héz” Szabolcsba. Majd mind megvan most is: közülük va­ló Kuzsdi Árpád, most a ti- szaszalkai Búzakalász elnöke, Bencs Tibor, a márokpapi Oj Barázdában, Zentai Gyula, a vásárosnaményi Vörös Csil­lag főagronómusa, Szendrei Kálmán, a beregdaróci Ba­rátság főagronómusa — 6 egy tanárfeleséget is hozott a faluba — és Mihalovics Endre az aranyospáti Béké­ben, a vajai, dombrádi fő- agronómusok. Az első időkben nem kis gond volt a szemlélet le­győzése: „kapálni mi is tu­dunk.” Az emberekkel való gazdálkodás tudományos ér­vekkel harcolt. Felmérte, hogy 1962-ben mindössze 54 egyetemet végzett agrárszak­ember volt a megyében. Egy főre 10 895 hold jutott. A megye 288 termelőszövetke­zetében mindössze 198 közép­iskolát végzett szakgárda, így készült el Szabolcs-Szat- már első mezőgazdasági ká­derfejlesztési terve. És har­cot hirdettek a tanulásért. Hogy milyen eredménnyel, azt egy számsor mutatja: a megye termelőszövetkezetei­nek elnökei közül mindjárt az első évben, 1963-ban 81-en határozták el az általános is­kola befejezését, 11 iratko­zott be szakmunkásképzőbe, 28-at elnökképzőre javasol­tak. 62-en technikumba kezd­tek járni, 16-an felsőfokú technikumba és 4-en egye­temre. A 288 elnök közül Í21 tanult! És már 1963-ban sa­ját erőből hárommilliót szán­új szabálysértési törvény életbe lépése előtt követte el. T. István nyíregyházi la­kos egy este az Ezerjó étte­remben szórakozott K. Anna társaságában. Amikor a hölgy átment a szomszéd asztalnál ülő ismerőseihez T. István egy alkalmas pillanatban 40 forintot kiemelt K. Anna ott­hagyott táskájából. Mivel a nem éppen lovagiasan visel­kedő férfi erkölcsi bizonyít­ványa már néhány bejegy­zést tartalmaz, 1500 forintra bírságolta a szabálysértési hatóság. T. I. tak társadalmi ösztöndíjakra, szakemberek fizetésére. (A harminc első ösztöndíjat 1962-ben adták. Az első gya­kornokok 1963-ban érkeztek.) Szakember­áradat Ahogyan a tanult szakem­berek sorban bebizonyították hasznosságukat, úgy nőtt irántuk a kereslet. Jólesik nézni, milyen nagy utat tet­tünk meg rövid pár év alatt Az 1963-as évben még csak 63 gyakornok érkezett, 1967- ben már 150. Az 1963-as ösztöndíjasok száma 97 volt, a rákövetkező évben 177. Jelenleg 273 egyetemet, 343 felsőfokú technikumot vég­zett és 416 középfokú techni­kumot végzett szakember dolgozik a megye termelőszö­vetkezeteiben, hála a tanácsi és pártszervek éveken át tartó céltudatos erőfeszítései­nek, a termelőszövetkezeti tagok és vezetők megértésé­nek. Minden termelőszövet­kezetben elkészítették és közgyűlésen elfogadták a szakemberfejlesztési tervet. Itt Van találomra a kömörői Üj Élet elfogadott terve. 1966-ban két szakembere van. 1970-re kilencet akar. És a jelenlegi ötéves terv­ben újabb 180 egyetemet végzettet. 260 felsőfokú tech­nikust és 125 technikust kí­vánnak beállítani. Hol van ennek a határa? Ahol a cipő szőrit Gyakorlatilag sehol. A szakemberigény állandóan növekszik! A most épülő al­Régen kapott ólyáft súlyos büntetést —- négy év és hat hónap szigorított börtön és öt év közügyéktől eltiltás, — a nyíregyházi megyei bíró­ságon szélhámos, mint most Burai István, 42 éves apor- ligeti foglalkozás nélküli. Nem mintha előzmények nél­küli lenne ennek a strasz- novignáci stílusú csalónak a bírósági múltja. 1946 óta nehéz lenne megszámlálni, hány ügy miatt állt bírái előtt, az azonban bizonyos, hogy több mint 12 esztendőt töltött börtönben. Csaknem minden esetben csalások miatt, vagy más vagyoni bűntett — például betörés — volt a rovásán. 1966-ban például a betörés miatt kiszabott három évet töltötte le. Nem sokáig várt az újabb bűncselekménnyel sem. A plébánia bélyegzőjével •«« Rakamazon járt Látta, hogy építik a templomot. — Ez adta az éceszt — vallotta később Burai, — hogy pénzhez juthatok. Az esperes azonban nem adott. Persze, a beszélgetést még­is kihasználta. Egy óvatlan pillanatban — mikor az es­peres távozott a szobából — Burai zsebre tette a plébá­nia kör bélyegzőjét. Debre­cenben, a vállalkozó kisipa­rosnál már a plébánia meg­bízottjaként mutatkozott be. Érdeklődött minden iránt, s úgy döntött: anyagot vesz. Illetve csak ezt mondta a kisiparosnak, s amikor visz- szatért hozzá, 1150 forint se­gítséget kért a vásárláshoz. Megkapta, és a bélyegzés nyugta hatott. matárolók és termelőszövet­kezeti hűtőházak például új típusú szakembereket kíván­nak. Ugyanígy az új segéd­üzemek. A mezőgazdasági mérnökök száma korántsem kielégítő. Legalább gépész- technikusok kellenének. Az egyetlen mezőtúri iskola nem győzi. Szerencse, hogy jövő­re már Nyíregyház •’ végez az első itthoni >lyam. Nem tréfa, hogy í. árosán „brigádagronómusokra” is szükség lesz. (Főleg ahol egy brigád ezer holdon dolgozik.) Minden 250—300 számos­állathoz kellene egy felsőfo­kú végzettségű állattenyésztő. Egy háromszázholdas gyü­mölcsöshöz: egy kertészmér­nök, 3 technikus és 18 szak­munkás. Jó pár tucat terme­lőszövetkezetünk van még, ahol csak középiskolát Vég­zett szakember dolgozik, pél­dául a ramocsaházi Rákóczi, a gacsályi Dózsa, a tisztabe- reki Petőfi, a tunyogmatol- esi Üj Élet, a szabolcsveres- marti Tiszagyöngye és a kéki Búzakalász. És van még jó pár, ahol egyáltalán nincs semmiféle képzett szakember, például a csegöldi Bajcsy- Zsilinszky-ben, a nagyhodosi Petőfi-ben és a tiszadadai Kossuth-ban. Van még tenni­való bőven. De az bizonyos, hogy a mezőgazdaság szocialista át­szervezése óta eltelt hat hét évben, a szakemberek iránti igények megszületése óta igen nagy utat tettünk az új falusi agrárértelmiség megte­remtése felé. Az idei termés már jelzi, hogyan válik a tudomány Szabolcs-Szatmár­ban is’ termelőerővé. Gcsztelyi Nagy Zoltán Később a kisiparos leve­let írt Rakamazra, amelyben említette ezt a lebélyegzett nyugtát is. Akkor jöttek rá, hogy a körbélyegző eltűnt. Ezután még egy helyen, a mátészalkai esperesnél tett szolgálatot Burainak a bé­lyegző, 250 forint kicsalásá­ra. Azzal az ürüggyel kérte, hogy oda érkezett az építési anyag és ki kell rakni. (Mit keresett volna ott a rakama- 7& építőanyag?) Ezután egy évig csend volt, csak a nyomozás folyt ered­ménytelenül egy Tassy ne­vezetű ember után, mert Bu­rai így mutatkozott be. Bu­rai pedig töltötte egy másik „csínye” miatt kiszabott 11 hónapját. Nem tétlenkedett. Tállyán már ügyész... — A rabkórházban hallot­tam, hogy Tállyán visszaélé­seket követtek el borral. Gondoltam, megfelelő ürügy­gyei pénzt szerzek tőlük. Mi­kor kiszabadultam, nyomban oda is utaztam — vallotta a bíróság előtt. — A meglátogatott csalá­doknak azt mondta, hogy a lefoglalt borok ügyében ér­kezett Budaházinak hívják, ügyészségen dolgozik. (Sze­rény szélhámos Burai, mert „ügyészségi munkaköréről” elmondta, hogy egyszerű be­osztást kapott, bár többre lenne hivatott.) A többre hivatott szélhá­mosnak hitt mindenki. Ille­tékbélyegre kért 165 forintot négy családtól és meg is kapta. Ezután elutazik a Dunán­túlra, a gellénházi körorvos­tól — akinek gépkocsiveze­tője volt a katonaságnál, — kicsal 2600 forintot becsap egy-egy szállásadót, igazot­Gyorsul a gázbekötés A vezetékes gáz használa­tát egyre többen igénylik Nyíregyházán. A fokozódó kereslet és a már megépített vezetékrendszer gazdaságos kihasználása érdekében a Ti­szántúli Gázszolgáltató és Szerelő Vállalat nyíregyházi kirendeltsége ez évben jélelí- tős számú lakásba köti be a gázt. Terv szerint év végéig összesen 1850 lakásban lesz vezetékes gáz a városban. Eb­ből 750 lakásban a gázt szo­bák fűtésére is használhat­ják. Az igények gyorsabb ütemű kielégítését- fékezte, hogy sok esetben hiányozták a szüksé­ges szerelékek, s kevés a szakember. Ezek és külön­böző más természetű okok miatt több lakásban hosszú hónapokig vártak a gaz be­kötésére. Ilyen jellegű pana­szok elsősorban az Arany János utcai lakók részéről ér­keztek szerkesztőségünkbe. Kérésünkre ezzel kapcsolat­ban Ács István, a kirendelt­ség vezetője a következő’'öt mondotta:-- A panaszok jogosak. Megértjeik, hogy türelmetle­nek azui-í, akiknél már a cserépkályhakat is leszerel­ték, s a fűtési idényben már csak a vezetékes gázra szá­míthatnak. Éppen ezért kér­tünk és kaptunk szakembe­reket a vállalat központjától. — Az elkövetkező héten kerül sor az Arany János ut­ca 36 szám alatti, tizenkét- lakásos OTP-lakás gázbekö­tésére. Ugyancsak megkapja a vezetékes gázt a már em­lített Józsa András utcai 53 lakás is. Ezzel október 20-ig minden olyan lakásban bekö­tésre kerül a vezetékes gáz, amelyekben már be van sze­relve a gázkészülék. Bár a bekötések időpontjáról a la­kók két-három nappal előbb kapnak értesítést, megtörtén­het, hogy egy-egy lakótömb­ben — közbejött hibák miatt — egy napon nem tudjuk be­fejezni a munkát, s á lakónak másnap is otthon kell ma­radni. Ilyen esetben kérjük a lálíők megértéséi és türelmét. ványt hamisít, kölcsönt kérj Csak dolgozni ném szeret* pedig két szakmája is vart. Számlák a Hegedű utcán 1968. februárjában Nyír­egyházára vetődik. Az Utas­ellátó éttermében meglát ki­töltetlen számlákat (ott van­nak az asztalon), elvisz tízét. Jó lesz még valamire. A levéltárból kell egy iratmá­solat, s míg ezt készíti ét ott dolgozó asszony, Burai lepecsételi a számlákat két bélyegzővel is. Levágja róluk a fejrészt, és elmegy a Hegedű utcába néhány családhoz. Mint a TITÁSZ dolgozója mutatko­zik be, azzal, hogy ipari órát szerelnek föl, fizessenek 32 forintot. — Úgy gondoltam — val­lotta erről, — nem nagy Ősz­szeg, nem tűnik föl, nekem meg elég lesz, ha 8—10 hely­ről kapok. Kilenc család fizeti ki a kívánt pénzt, amiről meg­kapják a szabályos „Szám­lát”, de hiába mennek be vele a központba. Minden szélhámosság-soro- zat véget ér egyszer, így ke­rült Burai is húsz kisebb- nagyobb bűntett miatt, bíró­ságra. Ott különös enyhítő körülményt hozott föl az utolsó szó jogán: — Nem azért mondom, hogy mentsem magam, de nagyon sok hiszékeny ember­rel találkoztam, akiktől na­gyobb pénzeket is ki tudtam volna szedni De nem akar­tam, mert nekem csak eny- nyire volt szükségem. Ami a hiszékenységet ille­ti? Ha valaki, hát ő már csak tudja. Kun Isivé* fíistoli ajok* üzletelők A szabálysértési oseport jegyzőkönyveiből üs csporligeti „Strasznov Ignác"

Next

/
Thumbnails
Contents