Kelet-Magyarország, 1968. október (25. évfolyam, 227-256. szám)

1968-10-06 / 235. szám

'I. <gte& ms. <&8bei t! A Széchenyi nie» helyeit Újítás a megyei tanácsnál terelőút a ken & városközpontba Barátságos ügyfélfogadás Korszermí?'és 4 millióért —Zöld sáv a kitérőnél „Sziget“ a Szabadság téren A szerdán reggel vonattal Nyíregyházára érkezők és a Déli Alközpont lakói szokat­lan látvánnyal találkoztak: le­zárták a város egyik fontos utcáját, a Széchenyi utcát, pontosabban annak .jármű­forgalmát. A több évtizede épült út — kisebb javítások­tól eltekintve — mostanáig a századforduló közlekedési kö­vetelményeihez volt méretez­ve, s az utóbbi évek közmű- vesítési munkálatai során eléggé elhasználódott. A városi gyűjtőút funkció­ját ellátó mintegy 770 méte­res iát — az Iskola utcától a Vasgyár utcáig — korszerűsí­tési terveit Berecz András, a KPM Közúti Igazgatóság ter­vezője elkészítette, s október 2-án megkezdődött a közel 4 milliós állami ■ költségvetés­ből a kivitelezés, a Közúti Építő Vállalat munkája. 1968 végéig az utat rész­ben ismét átadják a forga­lomnak úgy, hogy a pálya- szerkezet alapjára egyrétegű kötőréteget készítenek, s az út teljes átadása a jövő év első fél évének végre vár­ható. A korszerűsített Szé­chenyi utca a Szabolcs ut­cai kitérő kivételével 12 mé­ter széles, lesz, két mozgó és két leálló közlekedési sáv­val, s a nehéz járművek köz­lekedésére alkalmas aszfalt- burkolattal. A nyíregyházi villamos és kisvasúti közle­kedés megszűnésével, a sí­nek felszedésével a kitérőben zöld, sávot létesítenek majd, s a vízügyi Székház előtt parkolóhelyet. Az útkorszerű­sítéssel kapcsolatosan a me­gyei pártbizottság mostani épülete előtt 10—12 gépkocsi számára építenek parkolóhe­lyet, az út két oldalán ugyan­csak parkolást biztosítanak az MHSZ székház előtt. Az or­szágzászló Szabadság téri he­lyén parkosított terelősziget készül, s ezzel lehetővé te­szik a Zrínyi Ilona utcának a Szarvas utca felőli egy­irányú közlekedését. A Szabadság teret úgy ala­kítják majd át, hogy az töké­letesen megfeleljen a leg­korszerűbb forgalomtechni­kai követelményeknek. Már most lezárták, s a jövőben is zsákutca jellegű marad az Engels utca. A Széchenyi utca eddgi átmenő forgalmát terelőuta- kon bonyolítják le'. A MAV- állomás felől érkező jármű­vek a Kiss Ernő utcán vagy az Arany János utcán jut­hatnak a város központjába. Kálmánháza felől a Szarvas és a Kereszt utcán át lehet eljutni a centrumba, a kon­zervgyár felől pedig a Vas­gyár és a Bethlen utca veze­ti be a központba a jármű- forgalmat. Az építkezés idején is za­vartalan lesz a mentők, tűz­oltók behajtása a Széchenyi utcára,, valamipt a zöldség­bolt, a cukrászda és a tej­bolt áruellátása. A villamos közlekedései s a megállók he­lye változatlan, ugyancsak korlátozás nélkül folyik a gyalogjárdákon a közlekedés. Az építők a Széchenyi utca egyik oldaláról a másikra való gyalogos átkelést palló­járdákkal, néhol pallóhidak- kal biztosítják. (szilágyi) Egy lakás — egy garázs A stadion környék parkirozási gondjai Megnyílt a pinceklub Szombaton, október 5-én este ünnepi klubestével meg­nyitották a nyíregyházi Köl­csey gimnázium pinceklubját, melyet a diákok az elmúlt tanév végén létesítettek az iskola alagsorában. A han­gulatos helyiségek, melyek­nek berendezése sok testvér­gimnázium és szabolcsi üzem ajándékaival csinosodott ki, ezután minden héten prog­rammal várják a diákokat. Október 19-én este például szavalóversenyt rendeznek a pinceklubban azzal a kimon­dott céllal, hogy tehetségeket kutassanak fel az önképzőkör és az iskola irodalmi színpa­da számára. Az első KISZ alapszervi klubestét október 26-án a Il/d osztály rendezi, — mivel a legfürgébb volt a program összeállítóinál. Az Északi Alközpont, sta­dion környék rendezési ter­vének egyeztetésére gyűltek össze az illetékes szakembe­rek szerdán a Nyíregyházi Városi Tanács VB építési és közlekedési osztályán. Az új lakótelepen a gépkocsik el­terjedésével egyre tpbb ga­rázsra és parkolóhelyre van szükség. Az irányelv az, hogy minden lakásra egy garázs jusson. A kisgarázs és parko­lóhely építését az Északi Al­központban két ütemben va­lósítják meg. Az eredeti terv szerint a Stadion út, Vas­vári Pál út, Sóstói út és Er­dősor által határolt területre terveztek egy kétszintes par­kolóhelyet, ami a sportren­dezvényeket látogató közön­ség parkolási igényét is kielé­gítette volna. Ez a tervjavas­lat azonban nem bizonyult elfogadhatónak, mivel a Sta­dion sportterüíetéből szakí­tott volna ki nagy helyet. A módosított tervjavaslat sze­rint a stadion területe teljes egészében megmarad. Keríté­sén kívül a nyugati oldalon létesítenek 280—300 gépkocsi részére parkírozó helyet és építenek több mint száz kis- garázst. Az alközpont lakói­nak garázsproblémáit ez tel­jes egészében megoldja az el­következendő évekre. A ren­dezési terv második ütemé­ben 1990 után a Vasvári Pál utcától nyugatra tervezik egy többszintes „emeletes garázs” építését. Járási agrárkluh alakult a kisvárdai művelődési házban Az információs és eligazító iroda első ügyfelei és tapasztalatai Az új típusú „közönség- szolgálatot” az ügyintézés új mechanizmusa hívta életre. Egy minisztertanácsi határo­zat javasolta a megyei ta­nácsoknak információs és el­igazító iroda felállítását az ügyintézés egyszerűsítése ér­dekében. Ilyen módon a Szabolcs-Szatmár Megyei Ta­nács hívta életre elsőnek az országban (A Fővárosi Ta­nács mellett és a Szolnok Megyei Tanácsnál ugyan működik egy ilyen eligazító iroda, de azoknak nincs ál­landó vezetője, a tanácsi dol­gozók közül tartanak felvált­va ügyeletet bennük.) A mi megyei tanácsunk egyik legtájékozottabb emberét ál­lította az iroda élére, Án­gyán Zoltánt, aki korábban, a megyei tanács vb-elnöké- nek titkára volt, és több mint két évtizedes közigaz­gatási tapasztalatokkal ren­delkezik. Az ő ügyfélforgalmát fi­gyeljük. Szűcs Antal nagyha­lászi lakos jön a panaszával. Hetvenöt százalékos rokkant, mert a termelőszövetkezetben üzemi baleset érte és sem munkát nem adnak neki, sem az eltartásáról nem gon­doskodnak. Igaza van. Án­gyán Zoltán felveszi panaszáról a jegyzőköny­vet és ügyében ir az illetékes járási tanácshoz, hogy a 36/1967. számú tör­vényrendelet 99 szakasza ér­telmében gondoskodni kell róla. Gondoskodjanak hát törvényes jogai érvényesíté­séről. Ezután Hoffman Károlyné tiszabezdédi lakos következik, összes jövedelme havi 80 fo­rint nőtartás. A gyógycipője megvásárlására igazította ide a községi tanács. Hely­telenül. mert ügyét épp a községi tanácsnak kellett volna kezdeményezni. Jegy­zőkönyv és levél a községi tanácsnak, hogy intézkedjék. Sebők András csömöri la­kos következik. Olvasta a Szabad Föld-ben, hogy Sza­bolcsban a jubileumi ünnep­ségekre meg akarják hívni mindazokat, akik Szabolcs­egy ideig, amíg megérti, hogy a számára kedvező döntés ellen nincs mit fellebeznie. Bánki Sándor Nyírbátorból azt panaszolja, hogy fiának a könnyűipari miniszter hala­dékot adott az iparitanuló­szerződés megkötésére, az iparitanuló-iskola mégsem akarja megkötni a szerző­dést. Jegyzőkönyv, egy tele­fon, a munkaügyi osztály magára vállalja a jogos pa­nasz azonnali elintézését. Ángyán Zoltán 17 ügyfelet fogadott az első napokon. Eb­ből csak négyet kellett fel- küldenie valamelyik osztály­ra. Másik négy esetben jegy­zőkönyvet vett fel. A többi kilenc ügyfélnek elég volt a szóbeli eligazítás. Stoppolta az időt: egy ügyfélre 13,7 percet fordított. Ki tudja, meddig bolyongtak volna a folyosókon, amíg választ kapnak kérdéseikre. Felsze­reléséhez írógép barátságos berendezés, dossziék és tör­vénykönyvek tartoznak. A Munka Törvénykönyve, az építési, anyakönyvi, tsz és földtörvény Ezeket már mind megtanulta. Statiszti­kát készít róla, milyen tí­pusú problémái vannak az állampolgároknak. Nemcsak az ügyfelek járnak tehát jól, hanem az államigazgatás is, mely rajta át megismerheti gyenge pontjait. (gnz) Telefon a tanyán Tíz és fél millió vonalépítésre két év alatt megyénkben Évről évre nagyobb ütem­ben halad a kis települések, tanyák nyilvános telefonállo­mással való ellátása. A me­gyei távközlési üzem az év végéig újabb két telefonállo­mást ad át rendeltetésének. Ferenctanyát Nyírtelekkel kö­tik össze. A közel háromszáz lakosú Ura-Börvelyi út tele­fonját Ura községbe kapcsol­ják. Ez az egy telefonállo­más több mint 130 ezer fo­rintba kerül. A következő két évben újabb 40 nyilvános tanyai tele­fonállomást létesítenek me­gyénkben. A beruházási ösz- szeg eléri a 10 és fél millió forintot. Ezek a tanyai állo­mások nagy segítséget adnak a kis települések lakóinak. Te­lefonon hívhatják az orvost, nem kell 8—10 kilométert gyalogolniuk. Gyorsabban kapcsolatot teremthetnek a tűzoltósággal, vagy intézhe­tik el hivatalos dolgaikat te­lefonon. Egy-egy tanyai állo­más kiépítése átlagosan 250 —300 ezer forintba kerül. A vonalépítési munkákat a pos­ta dolgozói szombaton és va­sárnap végzik, mivel kapa­citáshiány miatt hétköznap erre nincs lehetőség. A köz­ségi tanácsok az anyagok szállítását és a földmunkák elvégzését segítik elő társa­dalmi munkával. A következő két évben nyilvános telefonállomást kap többek között Kabalás. Osz- szekötése Nyírpazonnyal 400 ezer forintba kerül. Geszte- rédre kötik be Szállásföld, Lovastanya és Kálmánchelyi tanya nyilvános állomásait. A három állomás kiépítésére közel egymilliót fordítanak. A Marx-tag Kálmánházával lesz összekötve, a hálózatépí­tési munkák elérik a ne­gyedmilliót. Nagy cserkeszre a púposhalmi nyilvános állo­mást kötik be. A tervekben szerepel még Nyírtelek, Nagy- kálló, Kállósemjén, Nyírma- da. Kemecse, Bököny és Nyír­telek környéki tanyák nyil­vános telefonállomással való ellátása. 1971—72-ben megyénkben újabb húsz tanyai telefonál­lomás létesítésére lesz lehető­ség. (t. i.) Só az országúton Ahol már a téli napokra készülnek Utána sorban megkapják az osztályok és meghívják klub­estéikre a nyíregyházi diák­világból jóbarátaikat, vita­partnereiket. A legrangosabb novemberi rendezvényt a for­radalmi emlékünnepen kívül a Baranyi Ferenccel megbe­szélt író-olvasó találkozó je­lenti. november 16-án. Ezen­kívül a diákok által kért elő­adások szerepelnek a kötött klubestek programján, pél­dául egy előadás a dzsessz- ről. A felszolgáló — miután a két vendég megtagadta a fi­zetést — dühében az általuk fogyasztott étel tányérját az abban lévő maradékkal együtt a „kedves vendégek” arcá­hoz mázolta, majd megpo­fozta őket. A csete-patéra megjelenő üzletvezető a ven­dégektől érdeklődött, mi tör­tént. Ez alatt a „két kikent, vendég” távozott. Valaki helytelenítette a pincér eljá­rását, de drasztikus szavak­kal őt is elhallgattatta. Nem éppen lóvagias eljárás miatt rt társadalmi bíróság szigorú megrovásban részesítette, bíz­va abban, hogy' megjavul. Nemsokára ismét panasz ér­keze* ellene. Az étteremben Régi elképzelés valósult meg Kisvárdán, október 4-én megalakult a járási agrár­klub. Százharmincnyolc ag­rárértelmiségi és mezőgazda- sági dolgozó jelentette be részvételét a járási művelő­dési házban helyet kapott agrárklub munkájában. Ot szakosztályt létesítettek: nö­vénytermesztési, gyümölcs és zöldségtermelési. állatte­nyésztési, üzemgazdasági, tu­dományos és műszaki isme­retek hazai és külföldi kí­sérleti eredmények klubszerű feldolgozására. Elsősorban a nyitás előtt pár perccel ven­dég érkezett, s megkérdezte: „Kérhetek valamit?” ö min­den udvariasságot mellőzve így válaszolt: „Elnézést, azt kérhet”. Ezt a tettét harma­dik fegyelemsértés is követ­te, ezért a vállalattól elbo­csátották. Egy másik vádlott „csak” kartársát inzultálta. A sön- tésben megrendelt egy pohár sört a pincérnél. Néhány per­cet kellett várnia, ez felin­gerelte. A mellette elhaladó pincért elgáncsolta, majd mi­kor az hátrafordult, arcul ütötte. (Mi lenne, ha a ven­dégek is ezt tennék türel­metlenségükben?) A magá­ról megfeledkezett raktárost, járásban és a megyében fo­lyó korszerű eljárásokkal fog­lalkoznak. Meghívnak neves szakembereket, tudósokat, mezőgazdasági szak író-olva­só találkozásokat, tapasztalat­cserelátogatásokat, kirándu­lásokat szerveznek. Az agrárklub fokozatosan kiterjeszti munkáját a járás valamennyi községére. Gon­doskodnak a szakosztályok a különféle szakmai folyóiratok megrendeléséről, egy-egy spe­ciális témát felölelő foglal­kozás lebonyolításáról. szigorú megrovásban része­sítették. Vannak olyan dolgozók a vendéglátóiparban, akik ke­rülve a nyilvánosságot, fel­tűnés nélkül szabálytalankod­nak. Egyik italboltban „há­rom kartárs” a vendégek ro­vására ügyeskedett. Ellenőr­zésük során kiderült, hogy a blokkon eladott harminchá­rom liter szilvapálinkából négy litert megtakarítottak. A takarékoskodás hármójuk­nak hatszáz forintba került. Másik vendéglátóhelyen „összefonódásra” derült fény. Az üzletvezető eltűrte, hogy munkatársai térítés nélkül fogyasszanak, s hozzányúlja­nak a kasszához. Helyettesé­ről kiderült, hogy fizetés nél­Szatmár akkori népmozgal­mában részt vettek. Márpe­dig ő tagja volt a megyei munkástanácsnak és a szak- szervezeti tanácsnak. Ángyán Zoltán örömmel utasítja a rendezőkhöz. Az iroda többi ügyfele is rendhagyó eset. Urbán Sán­dor orosi lakos új lakóháza után 15 évi adómentességet kapott. A végzésre rá volt írva, hogy 15 napon belül fel­lebbezhet”. Ezért jött. Eltart kül italt vitt ki az üzletből. Bebizonyosodott, hogy bűn­cselekményt is elkövetett, „zsebelt.” öt elbocsátották, az üzletvezetőt áthelyezték, másik két dolgozót szintén elmarasztaltak a szabályta­lanságokért. (Egyikük példá­ul egy ittas emberbe pohár számra öntötte a szeszes italt.) A Nyíregyházi Vendéglátó­ipari Vállalatnál működő tár­sadalmi bíróság az elmúlt évi tizennyolccal szemben az idén csak négy esetet tár­gyalt. Nevelési eredményét és hatásosságát bizonyítja az, amit a vállalat egyik dolgo­zója mondott: „Inkább el­megyek a vállalattól, de a társadalmi bíróság elé nem megyek. Ha fegyelmit adnak, csak páran tudják, így pe­dig mindenki értesül a tár­gyalásról.” A fenti esetekből sokan levonták a tanulságot. Temasovszky István ősz van. de a Nyíregyházi Városgazdálkodási Vállalat­nál már egy évszakkal előbb tartanak: most készülnek elő havas, fagyos téli napok hóel­takarítási, útsíktalanítási munkálataira. November 15- ig üzemképes állapotba he­lyezik a vállalat speciális jár­műveit, munkagépeit. Két új géppel bővült a téli munkálatok szolgálatát vég­ző járműpark: egy vontatott homokszóróval és egy olyan rakodógéppel, amely télen hómunkát, nyáron különféle földmunkákat végezhet. Most készítik elő a vállalat három tehergépkocsiját is a télre. A munkagép parkot három gép­kocsira szerelhető és négy traktor vontatású hótoló egé­szíti ki. Mór beszerezték a város fagyos belterületi útjaira kerülő „keverékeket”. A te­let 300 mázsa fűrészporral ke­vert só és 200 köbméter ho­mok várja. A téli hónapokban a vál­lalat 80 munkása áll a fagy és hó elleni küzdelem napi szolgálatába, de nagyobb havazások idején az idén is számítanak a rendkívüli hó­munkásokra. A Városgazdálkodási Vál­lalatnál most készítik a bel­területi hótakarítási tervet, amely alapján meghatároz­zák a hószolgálati készenlét rendjét, az utcák takarításá­nak sorrendjét. A megye útvonalain a hó­eltakarítási és síktalanítási munkálatokat a KPM Közúti Igazgatóság téli szolgálata végzi mintegy félszáz jármű­vel, erőgéppel. Azokon a szabolcsi útsza­kaszokon, ahol rendszerint nagyobb akadályokat okoz a hófúvás, vesszőből font hó­fogó rácsokat helyeznek el. A hófogóval ellátandó szakaszok teljes hossza meghaladja a 16 ezer métert. Míg a múlt télen és korábban csak a 4-es budapest—záhonyi és a 41-es nyíregyháza—beregsurányi utakat szórták le sóval fa- gyás idején, az idén már a megye minden számozott út­ját, tehát közel 350 kilo­métert síkíalanitanak így. A télre szánt 1200 tonna só egy része már most kinn van a szabolcsi és szatmári utak mentén depókban, az után­pótlást pedig rendszeresen biztosítják majd. A megye fontosabb összekötő útjain 24 órás szolgálatban úgynevezett őrjáratos rendszerű homok­szóró gépkocsik cirkálnak, s a kisebb jelentőségű utálton „rajongos” kocsikkal dolgoz­nak. (8*1 Ä pincér bossstijes Bset&k a vendéglátó társadalmi bíróságától

Next

/
Thumbnails
Contents