Kelet-Magyarország, 1968. október (25. évfolyam, 227-256. szám)
1968-10-04 / 233. szám
T5B8. október 4. fclTFr-MAGYABORSZAG $ otdaf Munkás-paraszt tanulók Megkérdeztük az egyik pedagógust: hogyan foglalkoznak a hátrányos helyzetben lévő gyerekekkel. „Nálunk kevés a bukásra álló vagy sokat mulasztó tanuló. Alig van az iskolánkban hátrányos helyzetű gyerek.” A válasz nem tipikus, de nem is egyedi: számos pedagógus nem úgy értelmezi a hátrányos helyzetet, ahogy azt a párt művelődési politikája megfogalmazta. Az MSZMP IX. kongresszusán megerősítették: „...hogy különösen a pedagógusok közreműködésével segítsük a kétkezi dolgozók gyermekeit, akik a szülői házban kevesebb támogatást kaphatnak a tanulásukhoz." Nem azt kívánja a társadalom az iskolák nevelőitől, hogy ne foglalkozzanak különös gonddal azokkal a gyerekekkel, akikkel sok a probléma, bukásra állnak, veszélyeztetett családi körben élnek, gyógypedagógiai nevelésre szorulnak, stb. őket is „fel kell hozni” a megfelelő szintre. De a hátrányos helyzet alatt a munkás-paraszt gyerekek otthoni adottságait kell értenünk. Azt a hátrányt, hogy a munkás és paraszt szülők helyzetükből eredően nem tudnak annyi és olyan segítséget adni a gyerekek tanulásához, az életre való felkészítéshez, mint az értelmiségi, vagy más kategóriákban dolgozó szülők. Mindezt nehezíti, hogy a mezőgazdaságban dolgozó szülők gyerekein le többsége a részben osztott, vagy osztatlan iskolákban tanul Nem kevésbé hozzátartozik a problémához, hogy a megye iskoláinak csak 18 százalékában van napközi Otthon, a tanulók 8,8 százaléka napközis. Tanulószobát az iskolák 4,3 százalékában szerveztek, ez a tanulók 0,6 Százalékát érinti. Pádig megyénkben a keresők 75—80 százaléka fizikai dolgozó. Ilyen vonatkozásban a munkás-paraszt tanulókkal való foglalkozás szinte a tanulók egészét érintő probléma, csaknem egybeesik az általános iskola általánossá tételének feladataival. Hogyan érhető el, hogy a munkás-paraszt gyerekek viszonylag rövid időn belül behozzák az otthoni körülményekből adódó lemaradást? Elsősorban a gyerekek ismeretköre, világképe szűk és egyoldalú, gyenge az alapképzettségük főként az orosz nyelvből, matematikából, fizikából, kémiából. Nem kevésbé vannak pótolni valók a szóbeli és írásbeli kifejező, helyesírási és feladatmegoldó készségek kialakításában. Gond. hogy a szűkös szakmunkásképző, szakközépiskolai, technikumi keretek miatt a gyerekek minden elképzelés nélkül iratkoznak be a gimnáziumokba. Ezért is jelentős az általános gimnáziumokban a munkás és paraszt származású bukott tanulók aránya. Leglényegesebb „láncszem” talán ebben az időszakban a szemlélet megváltoztatása, annak a tisztázása minden iskolában, hogy a hátrányos helyzet alatt a munkás-paraszt gyerekek otthoni „restanciáját” kell érteni. Ennek tudatában nem szabad „feloarcellázni” a tanulók segítését. Egyes iskolákban a korrepetálásra irányítanak minden figyelmet, egyoldalúan csak ettől váriák az eredményeket Külön felhívták a figyelmet a megye oktatási szervei, hogy a hátrányos helyzetet egyetlen intézkedéssel, eljárással nem lehet megszüntetni. Természetesen az iskolák nem tudják kiegyenlíteni a szociális és egyéb tényezőkből fakadó hátrányokat. A nevelők elsősorban tanulmányi téren, az oktató-nevelő munka színvonalasabbá tételével, a korszerű tanítási órákkal, a differnciált foglalkozással, az egyéni bánásmód alkalmazásával tehetik a legtöbbet. És azzal, ha tovább javul a nevelők együttműködése a családi házzal. (PG) Közművesítés Vásárosnaményhan Korszerű eljárással készül a Vásárosnaményi Forgács- elemgyár szennyvízcsatornarendszerének kiépítése. Ahhoz, hogy az új gyár szennyvízvezető csatornáit ráköthessék a vásárosnaményi községi hálózatra, a vasútvonal aíatt kell elvezetniük a több mint egy méter átmérőjű vasbeton gyűrűket. Az Építéstudományi Intézet által szerkesztett új kísérleti gép segítségével a vásárosnaményi—záhonyi vasútvonal pályája alatt négy méter mélységben sajtolják át harminckét méter hosszan az erre a célra készített vasbeton gyűrűket. A vasbetongyűrűk föld alatti átsajtolását új kezdeményezésként az országban másodszor itt alkalmazzák Vásárosnaményban. Az első ilyen jellegű munkát Csepelen, az új lakótelep közművesítése során végezték el. Pont engem ? LL Az igazgató hivatta Ábel főosztályvezetőt, ö jött, kopogott és leült. Az igazgató hátba veregette. — Kérlek szépen öregem, csak azért kérettelek, egy örömhírt szeretnék közölni veled. Hatnapos tanácskozáson szeretném, ha te képviselnéd a vállalatot, hiszen... — Örülök, hogy rám gondoltál, igazán megtisztelő, de most az év végi hajrában hat nap munkakiesés... — Nyolc, mert oda is . . — Biztosíthatlak, hogy Grabulák osztályvezető éppen úgy mint én, képes a vállalatot... — Nézd, nem bánom, de akit választottatok, küldjétek fel hozzám megbeszélésre. ! 2. Grabulák osztályvezető jön. Kopog és leül. — Nézd, öregem, bár rám gondolt először az öreg. én azonban javasoltam, említve a képességeidet, hogy inkább te képviseld a vállalatot egy nyolcnapos tanácskozáson, addig én viszem az ügyeket. Ugye, te éppen most fejezted be az esti egyetemet, ragyogó alkalom, hogy bizonyíts. — Igazán hálás vagyok, hogy éppen rám... — Ugyan, hagyd, semmi az egész, én csak... — .. .de most, amikor szorongatnak a szállítási határidők, csak nem hagyhatom magára az osztályt, amikor neked amúgy is oly sok felelősségteljes feladatod van, igazán nem kívánhatom, hogy efféle részletkérdések vegyék el az energiádat. De majd intézkedem, legyél nyugodt Gráber csoportvezető éppen úgy megfelelő ember, mint én. — Nem bánom, de akit választottatok, küldjétek fel az öreghez. I 3. Gráber jön, kopog. — Á, kedves Gráber karA szovjet kereskedelmi delegáció látogatása megyénkben A szovjet küldöttség látogatása a nyírbátori fmsz-áruházban. Balról jobbra Misko Anatolij Mihajlovics — a küldöttség vezetője — Kobulej Mária Fedorovna, Pál Bertalan Bertolomej és Acél Béla, a MÉSZÖV elnöke. Elek Emii felvétele A Misko Anatolij Mihajlovics, a Szovjetunió Kárpá- tontúli Területi Pártbizottság osztályvezetője vezette öttagú szovjet küldöttség csütörtökön Nyírbátorba látogatott el. Vele együtt utaztak a járási székhelyre Lipej Jurij Ivanovics, a kárpáton- túli területi fogyasztási szövetkezetek megyei központjának elnökhelyettese, Pál Bertalan Bertolomej, az ungvári járási fogyasztási szövetkezet elnöke, Karabe- nos Andrij Vaszilovics, a jir- savai járási felvásárlási ki- rendeltség vezetője, Kobulej Mária Fedorovna, a szojvai járási áruház osztályvezetője. A küldöttséget elkísérte útjukra Acél Béla, a MÉSZÖV elnöke és Körtély Sándor, a megyei pártbizottság munkatársa. A kedves vendégeket Nyírbátorban Kanda János, a járási pártbizottság titkára, Goda Sándor, a helyi fmsz- igazgatóság elnökhelyettese, Kulcsár Mihály, a községi pártbizottság titkára, Kovács Antal, az fmsz párttitkára fogadták és kísérték el útjukra, melynek célja a járási székhely kereskedelmi hálózata munkájának megismerése. A küldöttség és vendéglátóik első útja az alig két éve épült, korszerű fmsz- áruházba vitt, ahol az áruház vezetője; Szarvas László kalauzolta őket. A mintegy tizenhárom milliós árukészlettel és évi hatvanmillió forintos forgalmat lebonyolító kereskedelmi centrum kulturált elrendezése és az áruk bő választéka osztatlan elismerést váltott ki a vendégekből. A délelőtti órákat a vendégek a község centrumában lévő fmsz-boltok látogatásával töltötték. Misko Anatolij Mihajlovics elmondotta, hogy amerre csak jártak, mindenütt érezték azt a meleg baráti szeretetet, amely a két nép megbonthatatlan barátságát jelképezi. Köszönetét mondott mindezért. Megjegyezte: nagyon tetszett az, hogy sokat adnak itt az áru csomagolására és elhelyezésére. Ugyancsak kedvezően nyilatkozott az önkiválasztó rendszerről és igen helyes törekvésnek tartotta a terület jó kihasználását, s mindezeken belül a kulturált kiszolgálást. A vendégeket délután Nyíregyházán Orosz Ferenc, a megyei pártbizottság első titkára fogadta. Ezután az almatprolóba látogattak el és ezt követően az őszi vásárt tekintették meg. A küldöttség ma utazik el megyénkből. Rövidített munkaidő Nyírtasson Az új gazdasági rendszer lehetőségei közepette az ipari üzemek mellett a mező- gazdaságban is keresik a rövidített munkaidő módját. Ilyen tervezetet dolgoztak ki a Nyírtassi Állami Gazdaságban. Alkalmazását I960, január 1-től kezdik. A rövidített munkaidő a gazdaság legfontosabb termelői ágazataira terjed ki: kertészetre: növénytermesztésre és a kapcsolatos ágazatokra. Bevezetésével az érintett dolgozók munkaideje éves átlagban — a jelenlegihez képest — körülbelül 350 órával lesz kevesebb. S nagyon fontos kitétele a tervezettnek. hogy a rövidített munkaidő miatt a dolgozók keresete nem csökkenhet. A jelenlegi bérkeretet megtartása érdekébén a gazdaság vezetősége a dolgozókkal megállapoova intézkedéseket foganatosít. Ilyenek, hogy a rövidített munkaidő bérhatását a dolgozók és a gazdaság egyenlő arányban vállalják. Olyan munkát végeznek, hogy az eddigi napi 10 órás átlag munkaidőben elért keresetüket legalább napi 9 órában elérjék. A gazdaság pedig a munkaidő csökkentéséből ráeső munkabér biztosítására a bértételeket mind a teljesítménybéres, mind az időbéres munkáknál 7 százalékkal növeli. A munkaidő csökkentésével kapcsolatos, de a tervezetben nem érintett kérdéseket a gazdaság a „Kollektív szerződésben”, annak mellékletét képező „Bérszabályzatban fogja részletesen kidolgozni. Nászajándék, menyasszonytánc és a hétköznapok Terem, a tizenhat éves falu A nyírbátori járás délkeleti csücskében, az 1950-es esztendőben, Sárgaház, Terem, Nagyfenék és még néhány párházas tanya lakói a szinte minden oldalról erdő övezte Teremet választották állandó helyül. 1952-ben kaptak önálló igazgatást. Utcákat jelöltek ki, házhelyeket szabtak és szorgalommal kezdtek új fészkek rakásához. Forrás Alajos tanácselnök „kapásból” mondja: legalább kétszáz új háza van Teremnek. Az udvarokon friss erőben lévő gyümölcsfák, szőlőlugasok mindenütt. Aztán egy-egy jelentősebb állomás: iskola, tanácsház, bolt, kultúrotthon, autóbusz- járat. Majd összefogás közös szövetkezeti gazdálkodásra. Neve: „Ifjúság”, a fiatal falut példázva. Megfogta-e az új hely lakosait? Mit csinálnak, miképpen élnek? A válaszok megegyeznek abban, hogy az idősebbek megvannak helyben, a fiatalok nemigen. Különösen a fiúk nem. Kun Ferenc főag- ronómus ad pontosabb magyarázatot: „A tsz gyümölcskertészetében dolgozik tizenegy fiatal, a növénytermesztésnél nyolc, a gépműhelyben hat tanuló, gyümölcs szakból kettő. Falusi illetékességű tizenhat—harminc év között körülbelül százötven fő.” Ugyanúgy eljárnak innen is fiatalok, akár a több száz éves községből. Egyrészük mint továbbtanuló diák, vágy szakmaelsajátítás céljából van távol — esetleg jár haza hetenként —, s ez nem baj. Hanem a többség mint segédmunkás vándorol. Ami a keresetet illeti, az ellen S az idősebbek? Szorgalmas, igyekvő emberek a maguk módján. Most például ősz van és jön a tél. Hogyan telelhetnek? Az egy tagra jutó kereset a tsz-ből tizezer forint körül alakul Nem sok. Hanem a háztájiból kerülő bevétel a nagyobb „pótlék” Szerény számítások szerint is az 15— 20 ezer forint körüli. A tsz egyik legnagyobb gondja, hogy a háztájibán tartott jószágoknak is legyen takarmányuk. De ez az igyekezet bajosan elegendő. Némely szövetkezti gazda, hogy tarthassa — nem egy esetben túlzott számú — háztáji jószágait, tiltott legeltetést is „igénybe vesz”. (Az elmúlt esztendőben az egyik tsz-tag 36 sertést tartott háztáji gazdaságában!) Körülbelül ez a tizenhat éves falu jelene. S holnap? társ. Jó, hogy visszajött a szabadságról, kipihente magát? — Természetesen osztály- vezető kartárs. Csak nincs valami baj? — Baj, nevetnem kell. Éppen ellenkezőleg. A fölső vezetés, de elárulhatom magának, hogy én is külön javasoltam, nyolcnapos tanácskozáson ön képviselje a vállalatot. Jóllehet, ezt a megtiszteltetést először nekem szánták. No, örül? — Hááát, hogyne! Hogyne örülnék. Ezt a váratlan megtiszteltetést. .. Hm... Csak hát az anyagnorma listát akkor ugye ki fogja elkészíteni? És mi lesz a közös prémiummal, ha én nyolc napon át ülésezek, valami mittu- doménmilyen témáról. Nem osztályvezető kartárs, ezt az én lelkiismeretem nem engedheti meg, de biztosítom, megtalálom a legmegfelelőbb embert. 4. hohonczi Benő gyakornok kopog be. Nincs hátbaverege- tés, nincs cigaretta. Gráber szigorú, hivatalos: — Ügy döntöttünk, hogy ön képviseli a vállalatot egy nyolcnapos értekezleten. Vegye megtiszteltetésnek. Most menjen az igazgató elvtárshoz, a részleteket ott tudja meg. !_5. Rohonczl ment. „Nyolc nap ide vagy oda, igazán mindegy.” Az igazgató szívélyes, mindent elmond. Sok sikert. Ajtó előtt Ábel, Grabulák és Gráber elégedetten somolyognak. Rohonczi felhevül- ten tárja ki az ajtót. Boldog. — Köszönöm önöknek. Itt aztán igazán helyet adnak a fiataloknak. ígérem, méltó leszek ehhez a bizalomhoz. Hétfőn indulok. — Miért, hol lesz ez a nyolcnapos tanácskozás? — Csak hatnapos, mert egy nap oda, egy nap vissza az út, még repülőgéppel is elég messze van Párizs. Regős István nincs kifogás. Csakhogy nemigen jut abból sok az otthoni családnak. Inkább kérnek csomagot, vissza útiköltséget. Tetemes „pótlékok“ A nősülés általában otthon történik. A lányok nem szívesen mennek máshova férjhez. A lakodalom külön nagy ünnepség. A nászajándékok között egyre inkább „hódítanak” az egyébként már cseppet sem újdonságok, mint az autószifon, kávéfőző és egyéb háztartási gépek. Menyasszonyi táncnál 10—15 ezer forintot is beleraknak a násznagy előtti tálba Azután az újdonsült férj, ha már korábban is eljárt dolgozni, megy el megint. Az asszonyka a tsz-ben kér munkát. A legények főleg katonasor után választanak élettársat, a lányok 18 éves korban mennek férjhez. (A húszéven felüli lányt már „vénnek” tartják.) Megtörténik, mint tavaly is két esetben, hogy kiskorú lány megy férjhez, s hatósági engedélyre van szükség. Válásról nem tudnak, ilyet nem ismernek. Jönnének akkor... Kun Ferenc tsz-főagronó- mus illetékesnek érzi magát a válaszra. „Van lehetőség. Nagyon hálás lenne például az itteni viszonyok mellett különböző gyógynövények (di- gitálisz, ökörfarkkóró, szappangyökér) termesztése. Akár kettőszáz holdon is. Csupán munkaerő kérdése. Télen háziipari tevékenység: kukori- cacsúhé feldolgozása, szőnyeg, falvédő készítése sásból De mind ez nem megy, ha napi száz forintot keresnének sem. Az idősebbek nem vállalnak olyan munkát, ami számukra idegen, szokatlan. Pedig nincs más megoldás. Intenzívebbé tenni a termelést, gépesíteni. így tágulna a foglalkoztatottság lehetősége, a gépekhez jönnének haza és itthon maradnának a fiatalok. Kutatni, keresni kellene a módját, hogyan lehessen elkezdeni. Türelmes magyarázattal, szóértéssel. Nehezen képzelhető ugyanis el, hogy a falu ne ismerné fel a maga javát, további boldogulásának útját. Asztalos Bálint
