Kelet-Magyarország, 1968. október (25. évfolyam, 227-256. szám)

1968-10-04 / 233. szám

T5B8. október 4. fclTFr-MAGYABORSZAG $ otdaf Munkás-paraszt tanulók Megkérdeztük az egyik pe­dagógust: hogyan foglalkoz­nak a hátrányos helyzetben lévő gyerekekkel. „Nálunk kevés a bukásra álló vagy sokat mulasztó tanuló. Alig van az iskolánkban hátrá­nyos helyzetű gyerek.” A válasz nem tipikus, de nem is egyedi: számos pedagógus nem úgy értelmezi a hátrá­nyos helyzetet, ahogy azt a párt művelődési politikája megfogalmazta. Az MSZMP IX. kongresszusán megerősí­tették: „...hogy különösen a pedagógusok közreműködésé­vel segítsük a kétkezi dol­gozók gyermekeit, akik a szü­lői házban kevesebb támo­gatást kaphatnak a tanu­lásukhoz." Nem azt kívánja a társa­dalom az iskolák nevelőitől, hogy ne foglalkozzanak kü­lönös gonddal azokkal a gyerekekkel, akikkel sok a probléma, bukásra állnak, ve­szélyeztetett családi körben élnek, gyógypedagógiai ne­velésre szorulnak, stb. őket is „fel kell hozni” a megfe­lelő szintre. De a hátrányos helyzet alatt a munkás-pa­raszt gyerekek otthoni adott­ságait kell értenünk. Azt a hátrányt, hogy a munkás és paraszt szülők helyzetükből eredően nem tudnak annyi és olyan segítséget adni a gyerekek tanulásához, az életre való felkészítéshez, mint az értelmiségi, vagy más kategóriákban dolgozó szülők. Mindezt nehezíti, hogy a mezőgazdaságban dol­gozó szülők gyerekein le többsége a részben osztott, vagy osztatlan iskolákban tanul Nem kevésbé hozzá­tartozik a problémához, hogy a megye iskoláinak csak 18 százalékában van napközi Otthon, a tanulók 8,8 száza­léka napközis. Tanulószobát az iskolák 4,3 százalékában szerveztek, ez a tanulók 0,6 Százalékát érinti. Pádig me­gyénkben a keresők 75—80 százaléka fizikai dolgozó. Ilyen vonatkozásban a mun­kás-paraszt tanulókkal való foglalkozás szinte a tanulók egészét érintő probléma, csaknem egybeesik az általá­nos iskola általánossá tételé­nek feladataival. Hogyan érhető el, hogy a munkás-paraszt gyerekek vi­szonylag rövid időn belül behozzák az otthoni körül­ményekből adódó lemara­dást? Elsősorban a gyerekek ismeretköre, világképe szűk és egyoldalú, gyenge az alapképzettségük főként az orosz nyelvből, matematiká­ból, fizikából, kémiából. Nem kevésbé vannak pótol­ni valók a szóbeli és írás­beli kifejező, helyesírási és feladatmegoldó készségek ki­alakításában. Gond. hogy a szűkös szakmunkásképző, szakközépiskolai, technikumi keretek miatt a gyerekek minden elképzelés nélkül iratkoznak be a gimnáziu­mokba. Ezért is jelentős az általános gimnáziumokban a munkás és paraszt származá­sú bukott tanulók aránya. Leglényegesebb „láncszem” talán ebben az időszakban a szemlélet megváltoztatása, annak a tisztázása minden iskolában, hogy a hátrányos helyzet alatt a munkás-pa­raszt gyerekek otthoni „res­tanciáját” kell érteni. En­nek tudatában nem szabad „feloarcellázni” a tanulók segítését. Egyes iskolákban a korrepetálásra irányítanak minden figyelmet, egyoldalú­an csak ettől váriák az eredményeket Külön fel­hívták a figyelmet a megye oktatási szervei, hogy a hát­rányos helyzetet egyetlen in­tézkedéssel, eljárással nem lehet megszüntetni. Természetesen az iskolák nem tudják kiegyenlíteni a szociális és egyéb tényezők­ből fakadó hátrányokat. A nevelők elsősorban tanulmá­nyi téren, az oktató-nevelő munka színvonalasabbá téte­lével, a korszerű tanítási órákkal, a differnciált fog­lalkozással, az egyéni bánás­mód alkalmazásával tehetik a legtöbbet. És azzal, ha to­vább javul a nevelők együtt­működése a családi házzal. (PG) Közművesítés Vásárosnaményhan Korszerű eljárással készül a Vásárosnaményi Forgács- elemgyár szennyvízcsatorna­rendszerének kiépítése. Ah­hoz, hogy az új gyár szenny­vízvezető csatornáit ráköt­hessék a vásárosnaményi községi hálózatra, a vasútvo­nal aíatt kell elvezetniük a több mint egy méter átmé­rőjű vasbeton gyűrűket. Az Építéstudományi Intézet ál­tal szerkesztett új kísérleti gép segítségével a vásárosna­ményi—záhonyi vasútvonal pályája alatt négy méter mélységben sajtolják át har­minckét méter hosszan az erre a célra készített vasbe­ton gyűrűket. A vasbetongyűrűk föld alatti átsajtolását új kezde­ményezésként az országban másodszor itt alkalmazzák Vásárosnaményban. Az első ilyen jellegű munkát Csepe­len, az új lakótelep közmű­vesítése során végezték el. Pont engem ? LL Az igazgató hivatta Ábel főosztályvezetőt, ö jött, ko­pogott és leült. Az igazgató hátba veregette. — Kérlek szépen öregem, csak azért kérettelek, egy örömhírt szeretnék közölni veled. Hatnapos tanácskozá­son szeretném, ha te képvi­selnéd a vállalatot, hiszen... — Örülök, hogy rám gon­doltál, igazán megtisztelő, de most az év végi hajrában hat nap munkakiesés... — Nyolc, mert oda is . . — Biztosíthatlak, hogy Grabulák osztályvezető ép­pen úgy mint én, képes a vállalatot... — Nézd, nem bánom, de akit választottatok, küldjétek fel hozzám megbeszélésre. ! 2. Grabulák osztályvezető jön. Kopog és leül. — Nézd, öregem, bár rám gondolt először az öreg. én azonban javasoltam, említve a képességeidet, hogy in­kább te képviseld a vállala­tot egy nyolcnapos tanácsko­záson, addig én viszem az ügyeket. Ugye, te éppen most fejezted be az esti egyetemet, ragyogó alkalom, hogy bizonyíts. — Igazán hálás vagyok, hogy éppen rám... — Ugyan, hagyd, semmi az egész, én csak... — .. .de most, amikor szo­rongatnak a szállítási határ­idők, csak nem hagyhatom magára az osztályt, amikor neked amúgy is oly sok fele­lősségteljes feladatod van, igazán nem kívánhatom, hogy efféle részletkérdések vegyék el az energiádat. De majd intézkedem, legyél nyu­godt Gráber csoportvezető éppen úgy megfelelő ember, mint én. — Nem bánom, de akit választottatok, küldjétek fel az öreghez. I 3. Gráber jön, kopog. — Á, kedves Gráber kar­A szovjet kereskedelmi delegáció látogatása megyénkben A szovjet küldöttség látogatása a nyírbátori fmsz-áruházban. Balról jobbra Misko Anatolij Mihajlovics — a küldöttség vezetője — Kobulej Mária Fedorovna, Pál Berta­lan Bertolomej és Acél Béla, a MÉSZÖV elnöke. Elek Emii felvétele A Misko Anatolij Mihaj­lovics, a Szovjetunió Kárpá- tontúli Területi Pártbizott­ság osztályvezetője vezette öttagú szovjet küldöttség csütörtökön Nyírbátorba lá­togatott el. Vele együtt utaz­tak a járási székhelyre Lipej Jurij Ivanovics, a kárpáton- túli területi fogyasztási szö­vetkezetek megyei központ­jának elnökhelyettese, Pál Bertalan Bertolomej, az ungvári járási fogyasztási szövetkezet elnöke, Karabe- nos Andrij Vaszilovics, a jir- savai járási felvásárlási ki- rendeltség vezetője, Kobulej Mária Fedorovna, a szojvai járási áruház osztályvezető­je. A küldöttséget elkísérte útjukra Acél Béla, a MÉ­SZÖV elnöke és Körtély Sándor, a megyei pártbizott­ság munkatársa. A kedves vendégeket Nyír­bátorban Kanda János, a járási pártbizottság titkára, Goda Sándor, a helyi fmsz- igazgatóság elnökhelyettese, Kulcsár Mihály, a községi pártbizottság titkára, Kovács Antal, az fmsz párttitkára fogadták és kísérték el út­jukra, melynek célja a já­rási székhely kereskedelmi hálózata munkájának megis­merése. A küldöttség és vendég­látóik első útja az alig két éve épült, korszerű fmsz- áruházba vitt, ahol az áru­ház vezetője; Szarvas László kalauzolta őket. A mintegy tizenhárom milliós árukész­lettel és évi hatvanmillió fo­rintos forgalmat lebonyolító kereskedelmi centrum kultu­rált elrendezése és az áruk bő választéka osztatlan el­ismerést váltott ki a vendé­gekből. A délelőtti órákat a ven­dégek a község centrumában lévő fmsz-boltok látogatásá­val töltötték. Misko Anatolij Mihajlo­vics elmondotta, hogy amer­re csak jártak, mindenütt érezték azt a meleg baráti szeretetet, amely a két nép megbonthatatlan barátságát jelképezi. Köszönetét mon­dott mindezért. Megjegyezte: nagyon tet­szett az, hogy sokat adnak itt az áru csomagolására és elhelyezésére. Ugyancsak kedvezően nyilatkozott az önkiválasztó rendszerről és igen helyes törekvésnek tar­totta a terület jó kihaszná­lását, s mindezeken belül a kulturált kiszolgálást. A vendégeket délután Nyír­egyházán Orosz Ferenc, a megyei pártbizottság első titkára fogadta. Ezután az almatprolóba látogattak el és ezt követően az őszi vá­sárt tekintették meg. A kül­döttség ma utazik el me­gyénkből. Rövidített munka­idő Nyírtasson Az új gazdasági rendszer lehetőségei közepette az ipa­ri üzemek mellett a mező- gazdaságban is keresik a rövidített munkaidő módját. Ilyen tervezetet dolgoztak ki a Nyírtassi Állami Gazda­ságban. Alkalmazását I960, január 1-től kezdik. A rövidített munkaidő a gazdaság legfontosabb ter­melői ágazataira terjed ki: kertészetre: növénytermesz­tésre és a kapcsolatos ágaza­tokra. Bevezetésével az érin­tett dolgozók munkaideje éves átlagban — a jelenlegi­hez képest — körülbelül 350 órával lesz kevesebb. S na­gyon fontos kitétele a terve­zettnek. hogy a rövidített munkaidő miatt a dolgozók keresete nem csökkenhet. A jelenlegi bérkeretet megtartása érdekébén a gaz­daság vezetősége a dolgozók­kal megállapoova intézkedé­seket foganatosít. Ilyenek, hogy a rövidített munkaidő bérhatását a dolgozók és a gazdaság egyenlő arányban vállalják. Olyan munkát vé­geznek, hogy az eddigi napi 10 órás átlag munkaidőben elért keresetüket legalább napi 9 órában elérjék. A gaz­daság pedig a munkaidő csökkentéséből ráeső munka­bér biztosítására a bértétele­ket mind a teljesítménybéres, mind az időbéres munkáknál 7 százalékkal növeli. A munkaidő csökkentésé­vel kapcsolatos, de a terve­zetben nem érintett kérdése­ket a gazdaság a „Kollektív szerződésben”, annak mel­lékletét képező „Bérszabály­zatban fogja részletesen ki­dolgozni. Nászajándék, menyasszonytánc és a hétköznapok Terem, a tizenhat éves falu A nyírbátori járás délkele­ti csücskében, az 1950-es esztendőben, Sárgaház, Te­rem, Nagyfenék és még né­hány párházas tanya lakói a szinte minden oldalról erdő övezte Teremet választották állandó helyül. 1952-ben kap­tak önálló igazgatást. Utcá­kat jelöltek ki, házhelyeket szabtak és szorgalommal kezdtek új fészkek rakásá­hoz. Forrás Alajos tanács­elnök „kapásból” mondja: legalább kétszáz új háza van Teremnek. Az udvarokon friss erőben lévő gyümölcs­fák, szőlőlugasok mindenütt. Aztán egy-egy jelentősebb állomás: iskola, tanácsház, bolt, kultúrotthon, autóbusz- járat. Majd összefogás közös szövetkezeti gazdálkodásra. Neve: „Ifjúság”, a fiatal fa­lut példázva. Megfogta-e az új hely la­kosait? Mit csinálnak, mi­képpen élnek? A válaszok megegyeznek abban, hogy az idősebbek megvannak helyben, a fiata­lok nemigen. Különösen a fiúk nem. Kun Ferenc főag- ronómus ad pontosabb ma­gyarázatot: „A tsz gyümölcs­kertészetében dolgozik tizen­egy fiatal, a növénytermesz­tésnél nyolc, a gépműhelyben hat tanuló, gyümölcs szakból kettő. Falusi illetékességű ti­zenhat—harminc év között körülbelül százötven fő.” Ugyanúgy eljárnak innen is fiatalok, akár a több száz éves községből. Egyrészük mint továbbtanuló diák, vágy szakmaelsajátítás céljából van távol — esetleg jár ha­za hetenként —, s ez nem baj. Hanem a többség mint segédmunkás vándorol. Ami a keresetet illeti, az ellen S az idősebbek? Szorgal­mas, igyekvő emberek a maguk módján. Most például ősz van és jön a tél. Ho­gyan telelhetnek? Az egy tagra jutó kereset a tsz-ből tizezer forint kö­rül alakul Nem sok. Hanem a háztájiból kerülő bevétel a nagyobb „pótlék” Szerény számítások szerint is az 15— 20 ezer forint körüli. A tsz egyik legnagyobb gondja, hogy a háztájibán tartott jószágoknak is legyen ta­karmányuk. De ez az igye­kezet bajosan elegendő. Né­mely szövetkezti gazda, hogy tarthassa — nem egy eset­ben túlzott számú — háztáji jószágait, tiltott legeltetést is „igénybe vesz”. (Az elmúlt esztendőben az egyik tsz-tag 36 sertést tartott háztáji gazdaságában!) Körülbelül ez a tizenhat éves falu jelene. S holnap? társ. Jó, hogy visszajött a szabadságról, kipihente ma­gát? — Természetesen osztály- vezető kartárs. Csak nincs valami baj? — Baj, nevetnem kell. Ép­pen ellenkezőleg. A fölső ve­zetés, de elárulhatom magá­nak, hogy én is külön java­soltam, nyolcnapos tanácsko­záson ön képviselje a válla­latot. Jóllehet, ezt a megtisz­teltetést először nekem szán­ták. No, örül? — Hááát, hogyne! Hogyne örülnék. Ezt a váratlan meg­tiszteltetést. .. Hm... Csak hát az anyagnorma listát ak­kor ugye ki fogja elkészíte­ni? És mi lesz a közös pré­miummal, ha én nyolc napon át ülésezek, valami mittu- doménmilyen témáról. Nem osztályvezető kartárs, ezt az én lelkiismeretem nem en­gedheti meg, de biztosítom, megtalálom a legmegfelelőbb embert. 4. hohonczi Benő gyakornok kopog be. Nincs hátbaverege- tés, nincs cigaretta. Gráber szigorú, hivatalos: — Ügy döntöttünk, hogy ön képviseli a vállalatot egy nyolcnapos értekezleten. Ve­gye megtiszteltetésnek. Most menjen az igazgató elvtárs­hoz, a részleteket ott tudja meg. !_5. Rohonczl ment. „Nyolc nap ide vagy oda, igazán mindegy.” Az igazgató szí­vélyes, mindent elmond. Sok sikert. Ajtó előtt Ábel, Grabulák és Gráber elégedetten somo­lyognak. Rohonczi felhevül- ten tárja ki az ajtót. Boldog. — Köszönöm önöknek. Itt aztán igazán helyet adnak a fiataloknak. ígérem, méltó leszek ehhez a bizalomhoz. Hétfőn indulok. — Miért, hol lesz ez a nyolcnapos tanácskozás? — Csak hatnapos, mert egy nap oda, egy nap vissza az út, még repülőgéppel is elég messze van Párizs. Regős István nincs kifogás. Csakhogy nem­igen jut abból sok az otthoni családnak. Inkább kérnek csomagot, vissza útiköltséget. Tetemes „pótlékok“ A nősülés általában ott­hon történik. A lányok nem szívesen mennek máshova férjhez. A lakodalom külön nagy ünnepség. A nászaján­dékok között egyre inkább „hódítanak” az egyébként már cseppet sem újdonsá­gok, mint az autószifon, ká­véfőző és egyéb háztartási gépek. Menyasszonyi tánc­nál 10—15 ezer forintot is beleraknak a násznagy előtti tálba Azután az újdonsült férj, ha már korábban is el­járt dolgozni, megy el me­gint. Az asszonyka a tsz-ben kér munkát. A legények fő­leg katonasor után válasz­tanak élettársat, a lányok 18 éves korban mennek férj­hez. (A húszéven felüli lányt már „vénnek” tartják.) Meg­történik, mint tavaly is két esetben, hogy kiskorú lány megy férjhez, s hatósági en­gedélyre van szükség. Válás­ról nem tudnak, ilyet nem is­mernek. Jönnének akkor... Kun Ferenc tsz-főagronó- mus illetékesnek érzi magát a válaszra. „Van lehetőség. Na­gyon hálás lenne például az itteni viszonyok mellett kü­lönböző gyógynövények (di- gitálisz, ökörfarkkóró, szap­pangyökér) termesztése. Akár kettőszáz holdon is. Csupán munkaerő kérdése. Télen há­ziipari tevékenység: kukori- cacsúhé feldolgozása, sző­nyeg, falvédő készítése sás­ból De mind ez nem megy, ha napi száz forintot keres­nének sem. Az idősebbek nem vállalnak olyan munkát, ami számukra idegen, szo­katlan. Pedig nincs más megoldás. Intenzívebbé tenni a termelést, gépesíteni. így tágulna a foglalkoztatottság lehetősége, a gépekhez jön­nének haza és itthon ma­radnának a fiatalok. Kutatni, keresni kellene a módját, hogyan lehessen el­kezdeni. Türelmes magyará­zattal, szóértéssel. Nehezen képzelhető ugyanis el, hogy a falu ne ismerné fel a ma­ga javát, további boldogulá­sának útját. Asztalos Bálint

Next

/
Thumbnails
Contents