Kelet-Magyarország, 1968. október (25. évfolyam, 227-256. szám)

1968-10-03 / 232. szám

9m («Wifer $ 5 rtffoTaff R lakosság pénzbevétele 210 millióval növekedett egy év alatt Az új gazdasági mechanizmus tapasztalatairól tárgyal ma a megyei tanács Ma Nyíregyházán ülést tart a Szabolcs-SzaUnár Megyei Tanács. Az ülésen többek között dr. Fekszi István tart tájékoztatót az új gazdasági mechanizmus bevezetésének tapasztalatairól. A reform bevezetése, a ter­melés és a forgalom folya­matossága, a piac nyugalma, általában a feltételezett kö­rülmények között, nyugodt poll íikai légkörben ment végbe. Jelentkeztek ugyan problémák is, ezek azonban egyrészt átmeneti jellegűek, másrészt éppen azokból a gazdasági hatásokból eredő- ek, amelyek a reform érvé­nyesüléséből, az érdekeltségi rendszernek a gazdasági struktúra változtatására, a hatékonyabb gazdálkodási módok keresésére szorító ha­tásaiból következnek. Gyorsr i»bau az országos átlagnál A váll latok zöme ered­ményesen zárta az 1968. első fél évét. A termelés volume­nét a kialakult, országos át­lagtól magasabb növekedési ütemen tudták tartani. Az ipari vállalatok 12 %-kal, az élelmiszeripari vállalatok 17 %-kal, az építőipari vállala­totok 8,3 %-kal termeltek többet, mint az előző év ha­sonló időszakában. A termé­kek piaci elhelyezését meg­oldották. A saját értékesítés 2,8 %-kal emelkedett. Ezen belül a külkereskedelemnek történt értékesítés majdnem 50 %-kal növekedett. Kedvezően hatott, hogy a vállalatok többsége a koráb­ban gyártott termékeket ál­lította elő. A ráfordítások, illetve jóváhagyott árak mel­lett a tervezettől nagyobb mértékű nyereség realizáló­dott. Az új irányítási rendszer érvényesülésének kezdetével több új probléma is jelent­kezett. Az árak megállapítá­sának hiánya miatt vonta­tottan haladtak az alap- nyagok, késztermékek szerző­déskötései. Növekedtek az anyagbeszerzési gondok, egyes területeken rendelés­hiányok mutatkoztak. A tanácsi építőipar első félévi tervét túlteljesítette. Törekvés tapasztalható a be­ruházások koncentráltabb megvalósítására. Ennek eredményeként csökkent a munkahelyek száma. Az új számlázási rendszer ösztönöz­te a vállalatot arra, hogy növelje a befejezett állo­mányt, csökkentse az építke­zések átfutási idejét. Prob­lémát jelentett, hogy egyes építőanyagokat — pala, az­beszt, cement, nyomócső stb. •— c«ak magasabb árakon tudtak beszerezni, s még így sem a megrendelt mennyi­ségben. A kezdeti nehézségek után a kereskedelemben is egyre inkább kibontakozik az új gazdasági mechanizmus esz­közeinek hatása. A legjelen­tősebb előrelépés az új ter­mékforgalmazási rend és a hitelgazdálkodás területén mutatkozik. Az eredményes gazdálkodást mutatja, hogy az első félévi forgalomnöve­kedés az átlagosnál nagyobb ütemű volt: 10,7 százalékkal haladta meg a múlt évi szin­tet. A készletgazdálkodásban érvényesült a kevesebb kész­lettel, magasabb forgalmazás elve. A múlt év hasonló időszakához képest az átlag- készletek 11,7 millió Ft-tal, a forgási idő 11 nappal csök­kent. Ebben azonban kifeje­zésre jutnak olyan nem kí­vánatos jelenségek is, ame­lyek egyes áruk beszerzési nehézségeiből, a nem kielé­gítő áruutánpótlásból ered­nek. A többszektorúság kibon­takozásának vannak kezdeti eredményei. Jelentkezik vi­szont olyan probléma is, hogy az ellátatlan területek továbbra is ellátatlanok ma­radnak. Az állami kereske­delem részéről nem tapasz­talható törekvés, hogy a szö­vetkezetek működési terüle­tére betörjön. A bérekről, a beruházásokról A költségvetési gazdálko­dás, különösen az első ne­gyedévben nem volt zökke­nőmentes. Ezt befolyásolta a megváltozott költségvetési szabályozási rendszer. A já­rási tanácsok a tervkészítés­kor nem vették figyelembe az adórendszer változást. Ezért a gazdálkodó szervek feladatainak ellátásában le­maradások jelentkeztek. Ezt részben állami hozzájá­rulás megelőlegezésével el­lensúlyozták. A második ne. gyedévben az ilyen problé­mákat már részben megszün­tették. Lehetőséget találnak a bér- színvonal nagyobb arányú növelésére. Egyes járások azonban — óvatosságból — a bérfejlesztési kereteket nem használták fel. Nem tapasz­talható törekvés a lehetősé­geken belüli minőségi javí­tásra sem. A tanácsi fejlesztési ala­pok esetében a bevételi elő­irányzatokat 68 %-ban, a fel- használást 28 %-ban teljesí­tették. A beruházások jelen­tős hányada csak a második fél évben készül el, s a pénzügyi teljesítés csak a végszámlázás után várható. A beruházás területén még jelentős mértékben érvénye­sülnek a korábbi feszültsé­gek, aránytalanságok hatá­sai. A legnagyobb problémát az átárazás okozta. A külön­bözet mintegy 6—7 millió Ft többletköltséget jelent, ami egyes feladatok elhagyásával, illetve későbbi megvalósítá­sával jár. Hasonló gondok jelentkeznek a megnöveke­dett hiteligények kielégítésé­nél. Több munkaalkalom A tanácsi szervek tevé­kenységének elemzése után a tájékoztató foglalkozik a munkaerőgazdálkodással, a lakosság életkörülményeinek alakulásával A munkaerő­gazdálkodás legfőbb jellem­zője, hogy létszámcsökkenés nem következett be. A reform bérgazdálkodásra vonatkozó intézkedései a bér- színvonal alakulását a vál­lalati jövedelmezőség, az el­ért eredmény tömegének függvényévé tették. A vál­lalatok többsége — az ala­pul szolgáló eredmények kedvező alakulása ellenére — nem intézkedett kellő mértékben a bérfejlesztések iránt. A túlzott óvatosság és kellően végig nem gondolt elhatározás oda vezetett, hogy alig akad vállalat, ahol elérnék vagy túlhaladnák a bázisbérszint-mutatót. A próblémák megoldására né­hány területen már intézke­dés történt. A lakosság pénzbevétele 21o millió forinttal, 12 szá­zalékkal volt nagyobb, mint egy évvel korábban. Áruvá­sárlásra csaknem 2 milliárd forintot költött. Nyolc száza­lékkal többet, mint az előző év hasonló időszakában. Az iparcikkek forgalma 11 %- kai, az élelmiszereké 4 %-kal melkedett, míg a vendéglátó- ipar forgalma' nem érte el a múlt évi szintet. Az árszínvonal alakulása, mozgása viszonylag mérsé­keltnek mondható. A múlt évi árszínvonalat több ter­mék, cikkféleség ára megha­ladja. Viszont jelentős azon termékek száma, ahol ár­csökkenés következett be. A szabad árformába tartozó élelmiszereknél árszínvonal- emelkedés volt tapasztalha­tó. Tekintettel a rendkívüli időjárásra, az év második felében a szabad piaci ár­színvonal emelkedése várha­tó. Mindezek figyelembevételé­vel az életszínvonal politi­kánk az eltelt időszakban a céloknak megfelelően ala­kult. Megállapítható, hogy a meglévő hibák ellenére, a gazdálkodó és Irányító szer­vek felkészültek az új fel­adatok ellátására. A gondok az új rendszer bevezetésé­nek velejárói, és azok meg­oldásának lehetőségeit gaz­daságpolitikai céljaink bizto­sítják. A reform sok alap­vető intézkedése pedig csak hosszabb távon hoz megfe­lelő eredményt. Senki el nem marad a meghívottak közül. Szüretet nem lehet akármilyen indok­kal lemondani. Különben gyönyörű időt adott szeptem­ber utolsó vasárnapja. Mindjárt enni kell. Otthon, a háznál. Pohár pálinka után. Tvukhús, kacsahús, finom paprikás-hagymás zafttal, kívánatos gülbaba burgonyá­val. „A halni készülő is to­vább él. ha ebből jóllakik. Mi pedig egyelőre nem aka­runk halni” — mondja öreg Tóth János, aki a nyolcvan­hoz köaeledik és régen a báró parádés kocsisa volt. A sógorasszony nagy szív­vel. igyekezettel hordja a kiürülni nem engedő tálakat. András gazda pedig a bute- liát állítja az asztalra. Elö- szüreti kóstolóval. Nagyszerű hangulat ural­kodik kinn is, a szőlősorok között. Nem maradt otthon a kétliteres, piros zománcos kanna, sem egy jókora de­mizson. Feri- és Delavári-lé van bennük. (Nem lehet min­den szőlő a tokaji hegyen!) Telnek a kosarak, tizenkét igyekvő felnőtt serénykedik. A gyerekhad inkább a szép szemeket keresi. Szájuk sar­kán kibuggyan a cukorédes lé. A nótát az egyik sógor, Ho- monyik Béla kezdi. Jó hangja van, hát feszegeti a „melege­dő” hangulat. „Megérett, megérett a fe­kete szőlő, Ne menj arra pirosbarna kislány, Megfog a kerülő...” Száll a dal, fényesek a te­kintetek. Mint amilyen fé­nyesen terül szét a késő őszi napfény. Elő is kerül a kerülő, a ma­ga kosarával. Abba kell ad­ni a vámot az őrzésért. A háziasszony adja, a válagat- va szedett szép fürtöket. Meg a jókora pohár bor is jár Bíró Bálint bácsinak, a kerülőnek. Dehát nem lehet ezúttal sem csak úgy letenni a poharat. Eljut mindenki­hez. Szüret. Cseng, kong a szőlős határ­rész. Innen is, onnan is fel­röppen a dal, a hangos be­széd, a nevetés. A sógoréknak meglesz vagy ezer liter boruk. Kétszer for­dul a szekérrel Vass András kocsis, míg a jó ebédidőre hazakerülünk megannyiaa. S otthon még a munka: da­Megérett a fekete szőlő... Külföldön is nagy az érdeklődés s Kisvárdai Vas- és Fém­ipari Ktsz tetszess gyártmánya, a „Rotomultimix” elne­vezésű laboratóriumi keverőgép iránt. Hammel József felvétele M ÉGI EGY ZÉS: Mostoha bánásmód Hétfőn a BL—12-es. új tí­pusú NIM-motor első szériá­jának századik gépe is befe­jezte „pályafutását” az Ipari Szerelvény és Gépgyár 2-es számú, mátészalkai gyáregy­ségében. Negyven Vietnamba, harminc pedig Törökországba „utazik”. Öntözésnél szivattyúk, vagy áramfejlesztő generátorok meghajtásara és még sok más területen berendezések üzemeltetésére alkalmas, könnyen Kezelhető, egyszerű, üzembiztos gép. Eredeti terv szerint már a harmadik negyedévben 250- et kellett volna elkészíteni, de a törzsgyár késedelmesen szállította Mátészalkára a ko­vácsolt alkatrészeket. Késve kapták meg a kereskedelmi hengerelt árukat is. További külföldi igény je­lentkezik. A következő szé­riából már Iraknak is kell szállítani. Az anyagokat a törzsgyár mégsem biztosítja rendszeresen. Annak ellené­re, hogy a foglalkoztatás problémája száz embert érint Mátészalkán. Az anyavallalat moetohasá-J gára jellemző, hogy éppen azok a kovácsolt alkatrészek hiányoznak, amelyeket a törzsgyárnak kellene elkészí­teni és leszállítani Mátészal­kára. Most npár csak az a kér­dés: hogyan lesz ebből vidéki ipar, a fejlesztésre egyébként kijelölt Mátészalkán? Tóth Árpád Újabb vitúJf ibrányban A Burley-en nyert tízezer forrása Fél év után ismét napirenden a részes művelés Vannak viták, melyek fö­löslegesek, semmibe pocsé­kolják az emberek energiáját, nem vezetnek sehova, nincs eredményük. Vauinak azután olyanok, amelyeken gondola­tok tisztázódnak, akaratok egyesülnek, világosabbá vál­nak addig nem ertett fogal­mak. Ilyen hasznos, előrevivő nézeteket kialakító vitákról írtunk a Kelet-Magyarország április 12. számában „Az ib- rányi viták” címmel. Arról volt szó, hogy belátták: a ré­szes művelés túlhaladott for­ma már az ibrányi Rákóczi Termelőszövetkezetben. Azo­nos munkáért nem jár általa azonos kereset, márpedig ez igazságtalanság. „Lottó.” Aki pillanatnyilag jól jár, védte is egy ideig. Aztán egész sor területen megszüntették a ré­szes művelést. Csak a dohány, a borsmenta és a takar­mányrépa művelése — csu­pa munkaigényes művelési forma — maradt részesben, így jobban biztosítva van az anyagi érdekeltség. A Bvrfoy beleszól Lehet, hogy még évekig fgy maradt volna a helyzet, ha a korszerű mezőgazdaság nem rálni, hordóba hordani, pré­selni. De előbb megint enni kell. „Egyelőre nem akarunk halni”. Hogyan lehet dicsérni egy szüreti ebédet? Tökéletesen sehogy. Legyen hát elég csak a felsorolás: húsleves csiga­tésztával, hús, töltött káposz­ta csupa tyúk, kacsa- és libazuzával, nokedli, pörkölt rengeteg hússal. túróspala­csinta, lekváros fánk. Kinek is kellhet már az asztalra tett színe-java szőlő? Jólesik egy kis mozgás a kádak, hordók körül. Egy­helyben állni, vagy ülni bün­tetés lenne. Es dalolás megint szépen, szabadon... Asztalos Bálint hoz egy sokkal termékenyebb dohányfajtát: a Burley-t. Ebből lettek, lesznek az újabb viták. Az ibrányi Rákóczi Ter­melőszövetkezetnek — te­kintve — 1000 dolgozó tagja van. Ebből körülbelül a ne­gyede: 250 fő dolgozik a 175 holdas 'dohány-földeken. Ami­kor a részes művelésben meg­egyeztek — felesben — en­nek a 250 dolgozónak a munkáját egybevetve a vár­ható keresettel, igazságosnak tartotta mindenki. A 250 fő átlag 180—220 munkanapot teljesít évente a dohányfölde­ken. Az eddig termett sza­bolcsi dohány évente 6—8 mázsát adott. A feles dohá­nyosok holdankénti jövedel­me a 180—220 munkanap után 8—10 ezer forint volt. Jó kereset, de meg is kell dolgozni érte. A feles dohá­nyos, ha sürget a munka, ki­viszi dolgozni egész család­ját. Már itt is adódtak azonban problémák, ha mindkét rész­ről, tehát nemcsak a dolgo­zó tag, hanem a termelőszö­vetkezetek részéről is vizs­gáljuk a feles dohányterme­lést. Igazán ugyanis akkor volna feles, ha a dolgozó tag vállalná a dohánytermeléssel járó anyagi költségek felét is. De ez nem így van. A talaj­munkákon kívül a termelő- szövetkezet a neki járó felé­ből fizeti a szerves trágyát, a műtrágyát, a növényvédő­szert. Tehát az összes anyag- költséget, ezenkívül a fogat­munkát és a pajtahasznála­tot is. Tehát az úgynevezett „feles művelés” már itt sem feles. így volt ez a szabolcsi dohányfajtákkal is. De most jött a Burley. Ki dolgozik meg érte? A Burley, mint köztudomá­sú, valamivel munkaigénye­sebb, de sokkal több termést hoz. Holdanként megtermi a 11 mázsát. Ibrányban csak most terem az első parcella 10 holdon, de ebből is meg­lesz a 13 mázsa. Az a dohá­nyos, aki ebben feles, hirte­len dupla jövedelemre tesz szert. Ismerve a dohány árát, 1 hold művelése után elérhe­ti a 20 ezer forint jövedelmet is. Megdolgozik érte? Ezt kérdezi most minden hozzá­értő Ibrányban. A válasz tel­jesen egyértelmű: a második 10 ezer forintért nem dolgo­zik meg. A Burley-jei van ugyan valamivel több mun­ka, de ez csak évi 30—40 munkanap. A két számot összevetve kétségtelen, hogy ez a többletmunka nincs arányban a tag által elért többletjövedelemmel. A több­lettermésért viszont a termelő- szövetkezet, a közös — nem a feles — jóval többet fek­tet be a munkába, anyagba. A művelést gondosabban kel! végezni és többször. Kiadás? Kiadás! Műtrágyából is sok­kal több kell. (Van aki 9 mázsát is javasol holdan­ként, de hatot mindenkép­pen bele kell tenni.) Ki fize­ti a traktor túlmunkáját? Ki veszi a több műtrágyát? A közös! Mind az ezer tag! Vi­lágos, hogy igazságtalanság, ha a bevétel felét a tagok negyede, a dohánnyal foglal­kozó 250 ember kapja. Ismét előre! Az ibrányi Rákóczi Tsa most már válaszút előtt álL Vagy felhagy a kitűnő Bur­ley dohánnyal, vagy a ré­szes művelés szünteti meg. A jobb dohány ellen aligha lesz szavazat. Kiszámítják az igazságot egy másfajta ré­szesművelésiaránnyal? És ha nem úgy fizet? És ha jön egy másik, harmadik dohányfaj­ta? Túl bonyolult ez. Az em­berek Ibrányban is látják már világosan, hogy nern a jó időjárást, a szerencsét kell fi­zetni. hanem a munkát, még­hozzá mindenkinek egyfor­mán. Es azt is érzik, hogy ea újabb lépés lesz előre, a kor­szerű mezőgazdasági nagy­üzem felé, ahoi bizalom is van, kölcsönösen, munka­kedv is, jó vezetés, szorga­lom. És a sikert meg lehet mérni forinttal. Ahogyan ezt a Burley-do­hányt nézzük — nem is ke­véssel. (gmi

Next

/
Thumbnails
Contents