Kelet-Magyarország, 1968. október (25. évfolyam, 227-256. szám)
1968-10-03 / 232. szám
9m («Wifer $ 5 rtffoTaff R lakosság pénzbevétele 210 millióval növekedett egy év alatt Az új gazdasági mechanizmus tapasztalatairól tárgyal ma a megyei tanács Ma Nyíregyházán ülést tart a Szabolcs-SzaUnár Megyei Tanács. Az ülésen többek között dr. Fekszi István tart tájékoztatót az új gazdasági mechanizmus bevezetésének tapasztalatairól. A reform bevezetése, a termelés és a forgalom folyamatossága, a piac nyugalma, általában a feltételezett körülmények között, nyugodt poll íikai légkörben ment végbe. Jelentkeztek ugyan problémák is, ezek azonban egyrészt átmeneti jellegűek, másrészt éppen azokból a gazdasági hatásokból eredő- ek, amelyek a reform érvényesüléséből, az érdekeltségi rendszernek a gazdasági struktúra változtatására, a hatékonyabb gazdálkodási módok keresésére szorító hatásaiból következnek. Gyorsr i»bau az országos átlagnál A váll latok zöme eredményesen zárta az 1968. első fél évét. A termelés volumenét a kialakult, országos átlagtól magasabb növekedési ütemen tudták tartani. Az ipari vállalatok 12 %-kal, az élelmiszeripari vállalatok 17 %-kal, az építőipari vállalatotok 8,3 %-kal termeltek többet, mint az előző év hasonló időszakában. A termékek piaci elhelyezését megoldották. A saját értékesítés 2,8 %-kal emelkedett. Ezen belül a külkereskedelemnek történt értékesítés majdnem 50 %-kal növekedett. Kedvezően hatott, hogy a vállalatok többsége a korábban gyártott termékeket állította elő. A ráfordítások, illetve jóváhagyott árak mellett a tervezettől nagyobb mértékű nyereség realizálódott. Az új irányítási rendszer érvényesülésének kezdetével több új probléma is jelentkezett. Az árak megállapításának hiánya miatt vontatottan haladtak az alap- nyagok, késztermékek szerződéskötései. Növekedtek az anyagbeszerzési gondok, egyes területeken rendeléshiányok mutatkoztak. A tanácsi építőipar első félévi tervét túlteljesítette. Törekvés tapasztalható a beruházások koncentráltabb megvalósítására. Ennek eredményeként csökkent a munkahelyek száma. Az új számlázási rendszer ösztönözte a vállalatot arra, hogy növelje a befejezett állományt, csökkentse az építkezések átfutási idejét. Problémát jelentett, hogy egyes építőanyagokat — pala, azbeszt, cement, nyomócső stb. •— c«ak magasabb árakon tudtak beszerezni, s még így sem a megrendelt mennyiségben. A kezdeti nehézségek után a kereskedelemben is egyre inkább kibontakozik az új gazdasági mechanizmus eszközeinek hatása. A legjelentősebb előrelépés az új termékforgalmazási rend és a hitelgazdálkodás területén mutatkozik. Az eredményes gazdálkodást mutatja, hogy az első félévi forgalomnövekedés az átlagosnál nagyobb ütemű volt: 10,7 százalékkal haladta meg a múlt évi szintet. A készletgazdálkodásban érvényesült a kevesebb készlettel, magasabb forgalmazás elve. A múlt év hasonló időszakához képest az átlag- készletek 11,7 millió Ft-tal, a forgási idő 11 nappal csökkent. Ebben azonban kifejezésre jutnak olyan nem kívánatos jelenségek is, amelyek egyes áruk beszerzési nehézségeiből, a nem kielégítő áruutánpótlásból erednek. A többszektorúság kibontakozásának vannak kezdeti eredményei. Jelentkezik viszont olyan probléma is, hogy az ellátatlan területek továbbra is ellátatlanok maradnak. Az állami kereskedelem részéről nem tapasztalható törekvés, hogy a szövetkezetek működési területére betörjön. A bérekről, a beruházásokról A költségvetési gazdálkodás, különösen az első negyedévben nem volt zökkenőmentes. Ezt befolyásolta a megváltozott költségvetési szabályozási rendszer. A járási tanácsok a tervkészítéskor nem vették figyelembe az adórendszer változást. Ezért a gazdálkodó szervek feladatainak ellátásában lemaradások jelentkeztek. Ezt részben állami hozzájárulás megelőlegezésével ellensúlyozták. A második ne. gyedévben az ilyen problémákat már részben megszüntették. Lehetőséget találnak a bér- színvonal nagyobb arányú növelésére. Egyes járások azonban — óvatosságból — a bérfejlesztési kereteket nem használták fel. Nem tapasztalható törekvés a lehetőségeken belüli minőségi javításra sem. A tanácsi fejlesztési alapok esetében a bevételi előirányzatokat 68 %-ban, a fel- használást 28 %-ban teljesítették. A beruházások jelentős hányada csak a második fél évben készül el, s a pénzügyi teljesítés csak a végszámlázás után várható. A beruházás területén még jelentős mértékben érvényesülnek a korábbi feszültségek, aránytalanságok hatásai. A legnagyobb problémát az átárazás okozta. A különbözet mintegy 6—7 millió Ft többletköltséget jelent, ami egyes feladatok elhagyásával, illetve későbbi megvalósításával jár. Hasonló gondok jelentkeznek a megnövekedett hiteligények kielégítésénél. Több munkaalkalom A tanácsi szervek tevékenységének elemzése után a tájékoztató foglalkozik a munkaerőgazdálkodással, a lakosság életkörülményeinek alakulásával A munkaerőgazdálkodás legfőbb jellemzője, hogy létszámcsökkenés nem következett be. A reform bérgazdálkodásra vonatkozó intézkedései a bér- színvonal alakulását a vállalati jövedelmezőség, az elért eredmény tömegének függvényévé tették. A vállalatok többsége — az alapul szolgáló eredmények kedvező alakulása ellenére — nem intézkedett kellő mértékben a bérfejlesztések iránt. A túlzott óvatosság és kellően végig nem gondolt elhatározás oda vezetett, hogy alig akad vállalat, ahol elérnék vagy túlhaladnák a bázisbérszint-mutatót. A próblémák megoldására néhány területen már intézkedés történt. A lakosság pénzbevétele 21o millió forinttal, 12 százalékkal volt nagyobb, mint egy évvel korábban. Áruvásárlásra csaknem 2 milliárd forintot költött. Nyolc százalékkal többet, mint az előző év hasonló időszakában. Az iparcikkek forgalma 11 %- kai, az élelmiszereké 4 %-kal melkedett, míg a vendéglátó- ipar forgalma' nem érte el a múlt évi szintet. Az árszínvonal alakulása, mozgása viszonylag mérsékeltnek mondható. A múlt évi árszínvonalat több termék, cikkféleség ára meghaladja. Viszont jelentős azon termékek száma, ahol árcsökkenés következett be. A szabad árformába tartozó élelmiszereknél árszínvonal- emelkedés volt tapasztalható. Tekintettel a rendkívüli időjárásra, az év második felében a szabad piaci árszínvonal emelkedése várható. Mindezek figyelembevételével az életszínvonal politikánk az eltelt időszakban a céloknak megfelelően alakult. Megállapítható, hogy a meglévő hibák ellenére, a gazdálkodó és Irányító szervek felkészültek az új feladatok ellátására. A gondok az új rendszer bevezetésének velejárói, és azok megoldásának lehetőségeit gazdaságpolitikai céljaink biztosítják. A reform sok alapvető intézkedése pedig csak hosszabb távon hoz megfelelő eredményt. Senki el nem marad a meghívottak közül. Szüretet nem lehet akármilyen indokkal lemondani. Különben gyönyörű időt adott szeptember utolsó vasárnapja. Mindjárt enni kell. Otthon, a háznál. Pohár pálinka után. Tvukhús, kacsahús, finom paprikás-hagymás zafttal, kívánatos gülbaba burgonyával. „A halni készülő is tovább él. ha ebből jóllakik. Mi pedig egyelőre nem akarunk halni” — mondja öreg Tóth János, aki a nyolcvanhoz köaeledik és régen a báró parádés kocsisa volt. A sógorasszony nagy szívvel. igyekezettel hordja a kiürülni nem engedő tálakat. András gazda pedig a bute- liát állítja az asztalra. Elö- szüreti kóstolóval. Nagyszerű hangulat uralkodik kinn is, a szőlősorok között. Nem maradt otthon a kétliteres, piros zománcos kanna, sem egy jókora demizson. Feri- és Delavári-lé van bennük. (Nem lehet minden szőlő a tokaji hegyen!) Telnek a kosarak, tizenkét igyekvő felnőtt serénykedik. A gyerekhad inkább a szép szemeket keresi. Szájuk sarkán kibuggyan a cukorédes lé. A nótát az egyik sógor, Ho- monyik Béla kezdi. Jó hangja van, hát feszegeti a „melegedő” hangulat. „Megérett, megérett a fekete szőlő, Ne menj arra pirosbarna kislány, Megfog a kerülő...” Száll a dal, fényesek a tekintetek. Mint amilyen fényesen terül szét a késő őszi napfény. Elő is kerül a kerülő, a maga kosarával. Abba kell adni a vámot az őrzésért. A háziasszony adja, a válagat- va szedett szép fürtöket. Meg a jókora pohár bor is jár Bíró Bálint bácsinak, a kerülőnek. Dehát nem lehet ezúttal sem csak úgy letenni a poharat. Eljut mindenkihez. Szüret. Cseng, kong a szőlős határrész. Innen is, onnan is felröppen a dal, a hangos beszéd, a nevetés. A sógoréknak meglesz vagy ezer liter boruk. Kétszer fordul a szekérrel Vass András kocsis, míg a jó ebédidőre hazakerülünk megannyiaa. S otthon még a munka: daMegérett a fekete szőlő... Külföldön is nagy az érdeklődés s Kisvárdai Vas- és Fémipari Ktsz tetszess gyártmánya, a „Rotomultimix” elnevezésű laboratóriumi keverőgép iránt. Hammel József felvétele M ÉGI EGY ZÉS: Mostoha bánásmód Hétfőn a BL—12-es. új típusú NIM-motor első szériájának századik gépe is befejezte „pályafutását” az Ipari Szerelvény és Gépgyár 2-es számú, mátészalkai gyáregységében. Negyven Vietnamba, harminc pedig Törökországba „utazik”. Öntözésnél szivattyúk, vagy áramfejlesztő generátorok meghajtásara és még sok más területen berendezések üzemeltetésére alkalmas, könnyen Kezelhető, egyszerű, üzembiztos gép. Eredeti terv szerint már a harmadik negyedévben 250- et kellett volna elkészíteni, de a törzsgyár késedelmesen szállította Mátészalkára a kovácsolt alkatrészeket. Késve kapták meg a kereskedelmi hengerelt árukat is. További külföldi igény jelentkezik. A következő szériából már Iraknak is kell szállítani. Az anyagokat a törzsgyár mégsem biztosítja rendszeresen. Annak ellenére, hogy a foglalkoztatás problémája száz embert érint Mátészalkán. Az anyavallalat moetohasá-J gára jellemző, hogy éppen azok a kovácsolt alkatrészek hiányoznak, amelyeket a törzsgyárnak kellene elkészíteni és leszállítani Mátészalkára. Most npár csak az a kérdés: hogyan lesz ebből vidéki ipar, a fejlesztésre egyébként kijelölt Mátészalkán? Tóth Árpád Újabb vitúJf ibrányban A Burley-en nyert tízezer forrása Fél év után ismét napirenden a részes művelés Vannak viták, melyek fölöslegesek, semmibe pocsékolják az emberek energiáját, nem vezetnek sehova, nincs eredményük. Vauinak azután olyanok, amelyeken gondolatok tisztázódnak, akaratok egyesülnek, világosabbá válnak addig nem ertett fogalmak. Ilyen hasznos, előrevivő nézeteket kialakító vitákról írtunk a Kelet-Magyarország április 12. számában „Az ib- rányi viták” címmel. Arról volt szó, hogy belátták: a részes művelés túlhaladott forma már az ibrányi Rákóczi Termelőszövetkezetben. Azonos munkáért nem jár általa azonos kereset, márpedig ez igazságtalanság. „Lottó.” Aki pillanatnyilag jól jár, védte is egy ideig. Aztán egész sor területen megszüntették a részes művelést. Csak a dohány, a borsmenta és a takarmányrépa művelése — csupa munkaigényes művelési forma — maradt részesben, így jobban biztosítva van az anyagi érdekeltség. A Bvrfoy beleszól Lehet, hogy még évekig fgy maradt volna a helyzet, ha a korszerű mezőgazdaság nem rálni, hordóba hordani, préselni. De előbb megint enni kell. „Egyelőre nem akarunk halni”. Hogyan lehet dicsérni egy szüreti ebédet? Tökéletesen sehogy. Legyen hát elég csak a felsorolás: húsleves csigatésztával, hús, töltött káposzta csupa tyúk, kacsa- és libazuzával, nokedli, pörkölt rengeteg hússal. túróspalacsinta, lekváros fánk. Kinek is kellhet már az asztalra tett színe-java szőlő? Jólesik egy kis mozgás a kádak, hordók körül. Egyhelyben állni, vagy ülni büntetés lenne. Es dalolás megint szépen, szabadon... Asztalos Bálint hoz egy sokkal termékenyebb dohányfajtát: a Burley-t. Ebből lettek, lesznek az újabb viták. Az ibrányi Rákóczi Termelőszövetkezetnek — tekintve — 1000 dolgozó tagja van. Ebből körülbelül a negyede: 250 fő dolgozik a 175 holdas 'dohány-földeken. Amikor a részes művelésben megegyeztek — felesben — ennek a 250 dolgozónak a munkáját egybevetve a várható keresettel, igazságosnak tartotta mindenki. A 250 fő átlag 180—220 munkanapot teljesít évente a dohányföldeken. Az eddig termett szabolcsi dohány évente 6—8 mázsát adott. A feles dohányosok holdankénti jövedelme a 180—220 munkanap után 8—10 ezer forint volt. Jó kereset, de meg is kell dolgozni érte. A feles dohányos, ha sürget a munka, kiviszi dolgozni egész családját. Már itt is adódtak azonban problémák, ha mindkét részről, tehát nemcsak a dolgozó tag, hanem a termelőszövetkezetek részéről is vizsgáljuk a feles dohánytermelést. Igazán ugyanis akkor volna feles, ha a dolgozó tag vállalná a dohánytermeléssel járó anyagi költségek felét is. De ez nem így van. A talajmunkákon kívül a termelő- szövetkezet a neki járó feléből fizeti a szerves trágyát, a műtrágyát, a növényvédőszert. Tehát az összes anyag- költséget, ezenkívül a fogatmunkát és a pajtahasználatot is. Tehát az úgynevezett „feles művelés” már itt sem feles. így volt ez a szabolcsi dohányfajtákkal is. De most jött a Burley. Ki dolgozik meg érte? A Burley, mint köztudomású, valamivel munkaigényesebb, de sokkal több termést hoz. Holdanként megtermi a 11 mázsát. Ibrányban csak most terem az első parcella 10 holdon, de ebből is meglesz a 13 mázsa. Az a dohányos, aki ebben feles, hirtelen dupla jövedelemre tesz szert. Ismerve a dohány árát, 1 hold művelése után elérheti a 20 ezer forint jövedelmet is. Megdolgozik érte? Ezt kérdezi most minden hozzáértő Ibrányban. A válasz teljesen egyértelmű: a második 10 ezer forintért nem dolgozik meg. A Burley-jei van ugyan valamivel több munka, de ez csak évi 30—40 munkanap. A két számot összevetve kétségtelen, hogy ez a többletmunka nincs arányban a tag által elért többletjövedelemmel. A többlettermésért viszont a termelő- szövetkezet, a közös — nem a feles — jóval többet fektet be a munkába, anyagba. A művelést gondosabban kel! végezni és többször. Kiadás? Kiadás! Műtrágyából is sokkal több kell. (Van aki 9 mázsát is javasol holdanként, de hatot mindenképpen bele kell tenni.) Ki fizeti a traktor túlmunkáját? Ki veszi a több műtrágyát? A közös! Mind az ezer tag! Világos, hogy igazságtalanság, ha a bevétel felét a tagok negyede, a dohánnyal foglalkozó 250 ember kapja. Ismét előre! Az ibrányi Rákóczi Tsa most már válaszút előtt álL Vagy felhagy a kitűnő Burley dohánnyal, vagy a részes művelés szünteti meg. A jobb dohány ellen aligha lesz szavazat. Kiszámítják az igazságot egy másfajta részesművelésiaránnyal? És ha nem úgy fizet? És ha jön egy másik, harmadik dohányfajta? Túl bonyolult ez. Az emberek Ibrányban is látják már világosan, hogy nern a jó időjárást, a szerencsét kell fizetni. hanem a munkát, méghozzá mindenkinek egyformán. Es azt is érzik, hogy ea újabb lépés lesz előre, a korszerű mezőgazdasági nagyüzem felé, ahoi bizalom is van, kölcsönösen, munkakedv is, jó vezetés, szorgalom. És a sikert meg lehet mérni forinttal. Ahogyan ezt a Burley-dohányt nézzük — nem is kevéssel. (gmi
