Kelet-Magyarország, 1968. október (25. évfolyam, 227-256. szám)

1968-10-20 / 247. szám

mm. dmtx* m ITBLST-MÄOTARORSZACI 9. «NM» CSALÁD — OTTHON GYEREKEKNEK A divatékszer segít: Egy ruha — több alkalomra r Egyszerű, de hasznos ötlet: divatékszerekkel az alkalom­nak megfelelően változtat­hatjuk öltözékünket. Ha pél­dául van egy sima vonalú, egyszínű, selyem vagy szinte­tikus anyagból készült ru­hánk, a különböző típusú, de • jól megválasztott és olcsó ciivatékszerekkel — öv, csat, gyöngysor, stb — az egysze­rű ruhától az elegáns színhá­zi ruháig, sokféle változat­ban viselhetjük. 1. A sima vonalú ruha fémkarikával kombinált bőr-műbőr övvel és nappali jellegű nyomott-mintás, vagy festett nyaksállal, csinos kis utcai ruha. 2. Ugyanez a ruha kétféle gyöngyfűzérrel — egyforma színű tekla és fém, s matt műanyag kombinációjú ösz- szeállítással — kalappal ele­gáns délutáni viselet. 3. Elegáns színházi ruhává varázsolhatjuk a ruhát, ha ezüst színű, többsoros strassz- pánttal díszítjük. (Röltex- üzletekben, kézimunkabol­tokban kapható.) Az ujjatlan ruhához nagy divat a felső­karon viselt bizsú. Ugyan­abból a strasszpántból készít­jük. 4. Divatűjdonság a gvöngy- gallér — amely többféle fel­fűzött, nyakba fekvő gyöngy­sorból áll. ősszel, télen ele­gáns alkalmi, színházi, kon­cert, vagy táncruha lehet ve­le öltözékünk. 5. Délutánra azonban Is­mét egyszerű, elegáns ruha lesz belőle, ha gyöngy tűvel díszítjük csupán. 6. Minden évszakban divat a gyöngyöv. Az egyszínű, si­ma vonalú ruha, csillogó gyöngyövvel alkalmas lehet ötórai teához, színházba, tánchoz. Ha azonban ugyanez az öv műanyagból, vagy fa­gyöngy összeállításból ké­szült, nyáron például shan­tung ruhához egész nap vi­selhető. Kevesen tudják, hogy a kórom kétszer annyi nitro­gént és foszfort, ötvenszer annyi meszet tartalmaz, mint az istállótrágya. Ne tartsuk tehát a kályhacsőből, ké­ményből kikotort szénkor­mot haszontalan, piszkot adó szemétnek. Ha a trágya­dombra dobva letakarjuk, nem vész kárba, de közvetle­nül is felhasználhatjuk a növények táplálására. Vízzel keverve például ki­tűnő a rózsatövek öntözésé­re. Nagyon hasznos, ha ül­tetéskor kormot szórunk a cserepes virágok földjébe, mert nemcsak táplálja a nö­vényt. hanem fertőtlenít is. A palántaágyásokba kiszór­va. alkalmas a férgek távoltar­tására. A korom, az egyéb­ként nehezen kiirtható mesz- te'en csieákra szórva, azokat Is pusztítja. Arra is jó, hogy a póréhagyma férgesedését okozó legyet pusztítsuk vele. A hagyma szárát a föld felett 1 centire vágjuk le és a se­bet korommal kenjük be. A salátát, répát, a hagymát is védhetjük korommal a rova­rok ellen Riasztja a káposz­tabolhát és a gilisztát is a növény közeléből, ha a földet kormos vízzel öntözzük meg. A korommal beszórt borsó­vetés távoltartja a verebe­ket is. Nem használ azonban a korom mint trágya, ha sokáig áll a szabad levegőn. Nálunk sokáig ellenezték a rágógumi forgalomba ho­zatalát, de épp úgy, mint a világszerte közkedvelt üdí­tő ital a Coca-Cola, lassan ez is polgárjogot nyer, s az üzletekben már több helyen árusítják a külföldről beho­zott, különböző ízű rágógu­mikat. Valóban egészségte­len-e, vagy csak gusztustalan az állandó rágása? Az orvo­sok véleménye egyáltalában nem elmarasztaló ebben a kérdésben. A gumi rágása ugyanis fokozza a nyálterme­lést és segít eltávolítani a fogakról az ételmaradéko­kat. a lepedőket, ami a fog­szuvasodás megelőzése szem­pontjából előnyös is. A rá­gógumi egyben a rágóizom­A háztartásokban mindig akad több, kevesebb csont­hulladék, különösen a disz­nóölések után. Gyűjtsük ösz- sze. ne dobjuk szemétre a csontot, mert a veteményes, vagy virágos kert földjének javítására nagyon jól fel­használhatjuk. (Kisebb mennyiség is hasznos.) A csontokat tűzhelyen, vagy ke­mencében izzítsuk ki, s ka­lapáccsal, vagy mozsártörővei zatot, és a fogágyat is erő­síti. Erre pedig talán azért van szüksége a kultűrem- bernek, mert a modern kony­hatechnika „jóvoltából” egy­re kevesebbet kell rágnia. Káros mellékhatásai leg­feljebb a túlzásba vitt fo­gyasztásnak vannak, annyi­ban, hogy az ízesítő anyagok csökkentik az étvágyat. Az azonban vitathatatlan, hogy a pofacsontok szünte­len le-fel mozgása nem va­lami esztétikus látvány. A gumi csámcsogva rágása, húzgálása, amelyre néhány fiatal a „divat” ürügyén tün­tetőén hajlamos, a lehető leggusztustalanabb dolog, il­letlenség és neveletlenség. törjük porrá; a kiégett cson­tok már könnyen poríthatók. Az így nyert műtrágya különösen savanyú talajokra alkalmas, de semleges, vagy lúgos földben is nagyon jó hatású a növények fejlődésé­re. Sokkal lassabban szívó­dik fel a növényekbe, mint a bolti szuperfoszfát, így hatása is sokkal hosszabb időre terjed. A csonthamu növényi tápanyag Birsalma­befőttek Amilyen fanyar a birsal­ma nyersen, olyan finom be­főtteket készíthetünk belőle, s minden része, még a héja, magháza is felhasználható. BIRS ALMABEFŐTT MUSTTAL A megtisztított, szeletekre vágott birsalmát lemérjük. Fele annyi cukorral, mint a birsalma és annyi édes musttal, hogy ellepje, felfor­raljuk. A birsalmát, ha puhá­ra főtt, üvegekbe rakjuk, a tetejére szalicilt teszünk és jól lekötözve száraz dunsztba rakjuk. BIRS ALMABEFŐTT RUMMAL A meghámozott, szeletek­re vágott magházától meg­tisztított gyümölcsöt üve­gekbe rakjuk. Nagyon sűrű szirupot főzünk, amelyet íze­síthetünk citromhéjjal, szeg­fűszeggel és csaknem teljesen feltöltjük vele az üvegeket. Tetejére 1—2 kanál rumot és kis szalicilt teszünk. Jól lekötözve annyi ideig gőzöl­jük, amíg a birsalma megpu­hul az üvegben. A gőzölés idejét megrövidíthetjük, ha a szirupban a birsalmát egy kicsit előfőzzük és úgy rakjuk az üvegekbe. BIRS ALMASAJT A megmosott, hámozatlan birsalmát szeletekre vágjuk és még a magházát sem vág­juk ki, ha nem hibás. Fedő alatt csak annyi vízzel, hogy félig ellepje a gyümölcsöt, puhára főzzük. A levét le­szűrve, a birsalmát szitán áttörjük. Minden kiló péphez legalább 70—80 deka cukrot számítunk. Ezt 4 deci leszűrt birslével sűrű sziruppá főz­zük, majd folytonos keverés­sel belefőzzük a pépet is. Közben evőkanállal próbát veszünk, s ha kihűlve meg­alvad, megkeményedik, to­vább nem főzzük. Tetszés szerint ízesíthetjük citromlé­vel és citromhéjjal, sőt dara­bos diót is keverhetünk be­le. Vízzel lehűtött tálkákba, vagy őzgerinc formába önt­jük. Pár nap múlva óvatosan kiborítjuk pergamenpapírra. Száraz, szellős kamrában még csomagolatlanul szikkasztjuk egy darabig. A birsalma különösen illa­tos lehámozott héját és a kivágot magházát sem kell eldobni, mert vízben puhára főzve, finom ízt, vagy szörpöt készíthetünk belőle. Szitán áttörve ízlés szerint édesít­hetjük cukorral, rövidebb lé­vel ízzé sűríthetjük, amely pa- lancsitába, kelt tésztába is finom, hosszabb lé­vel pedig, tehetjük szörpnek. Forrón üvegekbe rakva egy kis szalicillel meghintve szá­raz gőzben dunsztoljuk az ízt is, a szörpöt is. Apró tanácsok Ha a lefolyó kellemetlen szagot áraszt, tegyünk a szű­rőjére egy kis zsírszódát. Ez lassan felolvad, és feloldja a lerakodott, kellemetlen szagokat árasztó zsiradékot. * A gyümölcs- és főzelékfé­lét tartsuk lécekből készült ládákban, hogy a levegő jól átjárhassa. Vízszintes: 1. Megfejtendő, 6. Nikkel vegyjele, 7. Maró folya­dék, 8. ÖE. 9. Vissza: nagy ma­gyar költő, ül. ASN. 12. Ilona be­ceneve, 14. - Egyik évszakbeli, 16. Mártás, 18. Ételízesítő, 20. Meg­fejtendő, 21. Római 999, 22. Ele­ven, 24. E helyre, 25. Nagy, at­lanti-óceáni áramlat neve, 27. Névelővel, csapadék, 2ß. IMTA. 29. Húros hangszer. Függőleges: 1. Római 1001 és 550. 2. Gál Sándor, 3. Tibeti iga­vonó állat. 4. Esztendő, 5. Kö­szönetnyilvánítás diákkörben, 6. Ejfélt kongatott a távoli toronyóra, amikor Ildikó mocorogni kezdett álmában. Forgott jobbra-balra, s egy pillanatra el is röppent szeméből az álom. A hold­fényes szobában hallgatta testvérkéi szuszogását, az­tán, ébrenlétében-e vagy is­mét álomba szenderülve, valami más nesz ütötte meg a fülét. Valaki a mellette lévő székről nagyot sóhaj­tott: — Már nem bírom to­vább! Teljesen össze-vissza vagyok forgatva, a "karom kicsavarva, a derekam meg­görbítve, kificamítva. Jaj! Jaj! Hát így kell egy isko­laruhát letenni? — Ugyan, megszokhatta már — szólt oda a kötény lemondóan. Én már teljesen beletörődtem. Engem már simára se lehet vasalni. Már a keményítő sem tartja ben­nem a lelket! — És mi? Mi mit mond­junk? — sírt fel a gombóccá gyűrt fehérnemű — amikor még a piszkos zoknikat is közénk keverték! — Jó, jó, nem kell azért személyeskedni — szólaltak meg a zoknik, mivel ikrek voltak. — Nem azért va­gyunk mi koszosak, mintha nem mosnának ki bennün­ket, dehát ennek a gyerek­nek a lábán lehetetlenség tisztán maradni. — Ha már itt tartunk, néz­zetek meg bennünket — csi­korogták a cipők. — Nem vagyunk idősebbek két hó­naposnál, s tessék, öregek vagyunk. Csupa ránc, kopás, zúzódás a bőrünk. Nem vi­gyáz ránk a gazdánk, egész nap kavicsot, meg követ rug­dos velünk, s mindig ott jár, ahol a legnagyobb a sár. — Kh, kh, kh — köhögött valaki az asztalról. — Ugyan ti beszéltek? — Hisz titeket mosással, vasalással, kefé­vel rendbe lehet hozni, mert mégiscsak ruhák vagytok. — De én, a szegény töltőtoll? Nem létezik, hogy egy este is eltenne ez a leány! Min­den éjjel meghűlök itt a huzatban az asztalon, már teljesen kiszáradtam. Elha­tároztam, hogy holnap fel­Megfejtendő, 10. bői, bői, népé­tül, 11. Kártyalap, 13. Vásznat készít, 14. Évszak, 15. Neves. 17. Ásó betűi keverve, 19. Nehézfém, 21. Ez évben, 23. Gyilkolt, 24. Női név, 26. Szilárd testű nöt ény, 27. Alumínium vegyjele. Megfejtendő: Ma fejeződik bé.„ vízsz. l. a függ. 6, vízszintes 20. Múlt heti megfejtés: A Ben­czúr emléktábla avatás. Könyvjutalom: Ignáez Katalin Tyúkod. Gergely József Nyír­egyháza, Bihari Ibolya Nagy­kalló. mondom a szolgálatot és nem írok többet! — Igaza van a töltőtoll­nak! — hangzott fel kórus­ban minden oldalról. — Elég volt Ildi rendetlenségéből. Beszéljünk össze, hogy nefn türjük tovább ezt a bánás­módot és holnaptól mi i« új életet élünk. Ekkor ismét ütött a to­ronyóra, Ildi nyöszörögve fordult meg az ágyban, s azután csend lett. Másnap reggel a szokottnál is korábban akart elkészül­ni, de valahogy sehogysem sikerült az öltözködés. Ruhá­ja olyan gyűrött, össze-visz- sza fordított volt, hogy szin­te fel sem lehetett venni. Hiába ráncigálta elől a zipp- zárat, meg se moccant. Fel­húzója úgy ingatta a nyel- vecskéjét, mintha azt akar­ta volna mondani: nem, nem... És nem járt jobban a köténnyel sem. Gombját há­tul csak egy szál cérna tar­totta, az egyik megkötőié csaknem teljesen leszakadt. Az anyagtól elvált zseb al­ján meg úgy kandikált ki a gyűrött, tintás zsebkendő, mintha mutogatni akarta volna magát. A cipőnek el­szakadt a zsinórja, begyűrő- dött a nyelve. A hajszalag kígyózva, összesodródva sik­lott ki a kezéből. Semmi, semmi sem sikerült ezen a reggelen és Ildi sírva futott az anyjához. — Segíts, mert elkések! A szidás, a szemrehányás után homályosan valami éj­szakai álomra kezdett emlé­kezni. Este olyasmi történt, amire még nem volt példa tíz év alatt. Rendesen kiráz­ta a ruháját, és úgy fektette a szék támlájára. Cipőt tisztított. Takarított maga körül. A szépen kötött fü­zetek mellé tette a tolltartó­ját, a töltőtollal. Igaz, hogy már ma nem működött, de majd apa megcsinálja — gondolta. Amikor éjfélkor újra fel­riadt az óraütésre, teljes csend honolt körülöi’ Nem. hallatszott ott már nesz, mint a testvérkék ^yaszsé- ges szuszogása, R MU Ildikó álma Törd a fejed A korom haszna Egészséges-e a rágógumi ?

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents