Kelet-Magyarország, 1968. október (25. évfolyam, 227-256. szám)
1968-10-03 / 232. szám
XXV, ÉVFOLYAM, 232. SZÁM ARA: 70 FILLÉR ^968. OKTOBER 3, CSÜTÖRTÖK tSAPtrxx TASTTtttllOtiC Dr. Bíró József nyilatkozata. (2. oldal) Újabb viták Ibrányban. (3. oldal) Olvasóink leveleiből. (5. oldal) 35 ezer forint 60 fillérért. (4. oldal) Labdarúgó-bajnokságok. (5. oldal) Demokrácia és pártszerűség Nem az illendőség, hanem az igazság kedvéért kell m egállapí tani: pártszervezeteinkben nincs különösebb probléma a demokráciával. Általában az a jellemző, hogy az utóbbi években növekedett pártunk demokratizmusa és helyesen érvényesülnek azok az elvek, szabályok, amelyeket pártunk IX. kongresszusa, az ott elfogadott szervezeti szabályzat ezzel kapcsolatban meghatároz. Az általános, kedvező helyzet viszont nem mond ellent annak, hogy egyes helyeken, főleg konkrét kérdések kapcsán felbukkannak helytelen nézetek, hibás módszerek, újjáélednek elavult gyakorlatok, olyanok, amelyek negatívan hatnak pártszervezeteink fejlődésére. Találkozni még mindig a pártdemokrácia helytelen, felszínes értelmezésével. Előfordul, hogy egyes helyeken a demokráciának csak az egyik oldalát hangsúlyozzák, azt gondolván, hogy a párt- demokracia egyenlő a vitával, a bírálat szabadságával, a jogok gyakorlásával. Igaz ugyan, hogy a felsoroltak fontos és nélkülözhetetlen vonásai a pártdemokráciáriak, de legalább úgy hozzátartozik ahhoz a párttagság aktivitása, öntevékenysége, tevékeny részvétele a közösen kialakított teendők végrehajtásában. A párton belüli demokrácia tehát a két fontos alkotó elemnek szerves egysége: egyrészt a kérdés széles körű megvitatása, párt- szerű eldöntése, a jogok biztosítása, másrészt a feladatok végrehajtása, a párttagság nagyfokú aktivitása, önkéntes, tevékeny részvétele a határozatok teljesítésében. Mint a pártélet minden szabálya, a demokrácia fejlesztésé is a párt egységét, szervezettségét, tevékenységének hatékonyságát hivatott erősíteni s csakis ebből a nézőpontból lehet jelentőségét ténylegesen megérteni és értékelni. Ezzel függ össze egy másik kedvezőtlen jelenség is, amely végső soron szintén a pártdemokrácia fejlődését gátolja. Ez pedig a formalitások, a külsőségek túlbecsülése, az érdemi, a lényegi, a tartalmi dolgok rovására. Az utóbbi időben több fontos központi intézkedés történt, amely a pártdemokrácia formális vonásainak felszámolását segíti. Ilyen volt mindenekelőtt a vezetőségválasztó taggyűléseknél a jelölő bizottságok előzetes megválasztása, illetve annak a feltételnek a biztosítása, hogy a jelölés valóban a tagság véleményét fejezze ki. További lépés volt ebben az irányban, hogy a most sorra kerülő beszámoló taggyűlésekre már, a választó taggyűlés elnökét és szavazatszedő bizottságát is előzetesen megválasztják. Ezzel persze nem állíthatjuk azt, hogy most már mindenfajta formalizmus megszűnt. Vannak még más ilyen jelenségek és a harcot sohasem szabad megszüntetni ellenük. A taggyűlés elé kerülő beszámolók és javaslatok sokszor olyanok, amelyek már eleve nem tesznek lehetővé komolyabb vitát, változtatásokat, hanem inkább „jóváhagyás” céljából készül- Bek. Elképzelhető1 lenne például az is, hogy a taggyűlés elé készülő beszámolók eleve a vitatott kérdéseket tárnák fel, alternatív javaslatokat tartalmaznának és a döntést a taggyűlésre bíznák. A taggyűlés helyes szerepének érvényesítése végső soron két dolgon múlik: az egyik az alapszervezeti vezetőség felismerésén, annak tudatosításán, hogy számukra, a közvetlen felső pártszerv , a taggyűlés. A másik: a párttagság öntudatán, annak a jogos igényén, hogy a taggyűlésnek nemcsak az a feladata, hogy megválassza a pártvezetőséget, hanem az is, hogy ellenőrizze, irányítsa, segítse, módosítsa annak munkáját. A taggyűlésnek, mint vezető testületnek a szerepét azért is fontos hangsúlyozni, mert az utóbbi években, különösen pártunk IX. kongresszusa óta, jelentősen megnőtt az alapszervezetek felelőssége. Adódik ez részben abból, hogy a szervezeti szabályzat- módosításával valamennyi alapszervezet jogkörét, hatáskörét felemelte az üzemi alapszervezetek színvonalára. Ezzel különösen a hivatali és intézményi párt- szervezetek feladata kiszélesedett, megiiövekedett. Másrészt következik ez a gazdaságirányítás reformjának bevezetéséből is, amelynek nyomán a helyi gazdasági szervek önállósága lényegesen ki- szélesedett és ez a helyi pártszervezetek munkájának hatókörét, felelősségét is megnövelte. A pártdemokrácia érvényesülésének fontos, szinte nélkülözhetetlen ismérve a kommunista bírálat és önbírálat állandó alkalmazása. A feladatok végrehajtása akkor halad jól, akkor vannak leginkább kizárva a hibák és tévedések lehetőségei, ha a párttagok személyre való tekintet nélkül 'elmondják kritikai megjegyzéseiket, javaslataikat és annak nincs semmiféle hátrányos következménye a bírálóira nézve. A helyi vezetőkkel meg kell értetni: a pártrendezvények erejét, a taggyűlések jelentőségét éppen az biztosítja, ha ott mindenki mindenféle belső szorongás nélkül el meri mondani véleményét. Aki ezt nem érti, vagy nem akarja tudomásul venni, pártunk demokratikus szabályait alapjaiban sérti. A pártszervezetek vezetőségének, a taggyűlésnek, sőt minden egyes kommunistának vissza kell utasítani minden olyan próbálkozást, amikor a hivatali vezető a pártélet során is érvényesíteni próbálja egyébként szükséges tekintélyét és hatalmát. A párton belüli demokrácia elmélyítése, a pártélet ezen lenini normáinak betartása a párt szilárd elvi, politikai egységének alapfeltétele, s a pártszervezetek eredményes munkáját, hatékony tevékenységét hivatott szolgálni. Jelentősége azonban túlnő a párt keretein. Kiindulópontja, ösztönzője az állami, gazdasági. társadalmi élet demokratizmusának, alapja a széles néptömegek alkotó tevékenysége kibontakozásának, végső soron a szocializmust építő társadalmunk fejlődése meggyorsításának. (V.) Tanácskozik az ENSZ-közgyűlés Megkezdődött az általános vita Béketüntetés zavarta meg Rusk amerikai külügyminiszter beszédét New York, (MTI): Gromiko szovjet külügyminiszter kedden megérkezett New Yorkba, hogy részt vegyen az ENSZ-közgyűlés ülésszakán. Gromiko a New York-i repülőtéren nyilatkozatot tett. Felhívta a figyelmet az ENSZ nagy felelősségére, s hangoztatta, hogy a Szovjetunió nagy fontosságot tulajdonít a szervezetnek, mint a világbéke fenntartása fontos eszközének. A Szovjetunió következetesen és kitartóan harcolt és továbbra is harcolni fog a nemzetközi enyhülésért, az ENSZ alapokmány elveinek szigorú betartásáért. Országunk mint korábban is, kész együttműködni az ENSZ keretében és azon kívül mindazokkal a kormányokkal, amelyek az újabb háború veszélyének kiküszöbölésére és a béke megőrzésére törekszenek. Ebből kiindulva — mondotta Gromiko — a szovjet küldöttség minden erejét arra összpontosítja, hogy az ENSZ-közgyűlés a béke ügye számára kedvező eredményekre vezessen. Ezt a célt szolgálják azok a fontos javaslatok, amelyeket a Szovjetunió kormányának a fegyverkezési verseny korlátozásáról és a leszereléshez szükséges intézkedésekről szóló emlékirata tartalmaz. Élénk diplomáciai tevékenység folyt kedden az ENSZ-ben. Rusk külügyminiszter több arab ország külügyminiszterével tárgyalt, köztük Riad, egyiptomi külügyminiszterrel. Ugyancsak tárgyalt Manescuval, az ENSZ előző közgyűlésének elnökével, a román külügyminiszterrel, valamint több más diplomatával. Kedden megkezdődött az általános vita az Egyesült Nemzetek Szervezete közgyűlésének 23. ülésszakán. A vita megnyitása előtt az érdeklődés ismét a Közel- Kelet kérdései felé fordult a világszervezetben, A Szovjetunió legutóbbi állásfoglalását követően számos küldöttség vezetője hangoztatta, hogy az ENSZ-nek haladéktalanul határozott lépéseket kell tennie a háborús veszély kiküszöbölésére. A vitát szerdán Brazília képviselőjének felszólalása nyitotta meg, majd Rusk mondott beszédet. Külügymi- niszterségének nyolc éve alatt most először szólalt fel a világszervezetben: jelenleg, mint ismeretes, az Egyesült Államoknak nincs kinevezett és jóvá is hagyott ENSZ delegátusa. George Ball távozását követően Johnson elnök Russel Wiggins újságírót bízta meg a küldöttség vezetésével, de a szenátus külügyi bizottsága, illetve teljes ülése még nem hagyta jóvá ezt a kinevezést. ' Béketüntetés zavarta meg Rusk amerikai külügyminiszter beszédét az ENSZ közgyűlés ülésszakán. Amint a külügyminiszter, a szerdai ülés második szónoka, fellé(Folytatás a 2. oldalon) Múzeumi hónap Fedics-szoba avatása Aporligeten A múzeumi hónap eseménysorozatában október 2- án, szerdán bensőséges ünnepségre került sor Aporligeten abból az alkalomból, hogy a világhírű — és itt élt — nagy magyar mesemondó, Fedics Mihály emlékének áldozva emlékszobát avattak fel. Az ünnepségen megjelent dr. Ortutay Gyula akadémikus, az Elnöki Tanács tagja, ott volt Gulyás E-milné dr. a megyei tanács vb elnökhelyettese, Nagy Mihály, a megyei párt- bizottság munkatársa, a járási* párt, tanács és tömegszervezetek képviselői, a községi párt, tanács és tömegszervezetek vezetői, a község sok száz lakója. A Fedics Mihály nevét viselő művelődési házban az ünneplők, emlé- kezők előtt dr Ortutay Gyula akadémikus, néprajzkutató emlékezett meg Fedics Mi- hályról. Bevezetőben köszöntötte a község lakosságát, szólt arról, hogy harminc-harminckét évvel ezelőtt fedezte fel a magyar mesemondás egyik legnevezetesebb alakját, s örömét fejezte ki, hogy a róla elnevezett úttörőcsapat arra vállalkozott, hogy összegyűjti emlékét. Ezután arról beszélt, hogy harminchat esztendő alatt megváltozott a világ, s az akkori település helyén ma már fejlődő falu áll. Szólt arról, hogy Fedics meséi bejárják a világot, s legszebb gyöngyszemei megjelentek német, angol, finn, csehszlovák és japán nyelven is. Erre nem gondolt volna Fedics Mihály, akinek sok összeütközése volt a Horthy csendőrségével, s bár a szegényparasztság sorsában osztozott meséi mégis az eljövendő boldogabb paraszti jövendőt jósolták meg. A régi világban Bátor egyik koldusa volt Fedics Mihály, s ha él, ma a népművészet mestere lenne, mint társai. Ö még a régi, de társai már az új világra emlékeztetnek valamennyiünket. Fedics Mihály a legnagyobb paraszti nyomorúságban a parasztság boldog jövőjét jósolta meg meséiben is. Egy pj világ emlékezik rá, s a legszebb, hogy ez a község, ahol élt. nem felejtette el a világhírű mesemondót. Ezt követően igazán az alkalomhoz hű, Fedics mesevilágát idéző emlékműsor következett. Utána Gyúró Imre, a járási tanács vb elnökhelyettese valamint dr. Sza- lontai Barnabás, a nyírbátori múzeum igazgatója ismertették Fedics Mihály életét, munkásságát és átadták az emlékszobát Szabó Ferenc községi tanács vb elnöknek. A kiállítást dr. Erdész Sándor, a Nyíregyházi Jósa András Múzeum tudományos főmunkatársa ismertette. Ezt követően Fedics Mihálynak a sírjánál kegyeletüket rótták le az emléke- zők. (f. K.) Szovjet szakszervezeti delegáció érkezett megyénkbe Az SZMT Szabolcs-Szat- már megyei elnökségének meghívására szerdán a Szovjetunió Kárpáton túli Területi Szakszervezeti Tanácsának képviseletében négytagú delegáció érkezett Nyíregyházára. A tapasztalatcsere céljából érkezett vendégek négy napon át tanulmányozzák a megyei és üzemi szakszervezeti munkát. A delegáció vezetője; Pa.- rafejnyik Jergenyi Szfedoro- vich, a Kárpátontúli Szak- szervezeti Tanács elnökségének tagja, munka és bérosztályvezető. Tagjai: Szofilká- nich Iván Nyikolájeva munkavédelmi osztályvezető, Mar- csenkó Nyikoláj Alexandre- vics, a területi tanács tagja, az Ungvári Gépgyár üzemvezetője és Jakob Joszif Alexandrovics, a szakszervezeti tanács ellenőrző bizottságának elnöke, a Beregszászi Konzervgyár tervosztályvezetője. A vendégeket Gátfalvt Barnabás, az SZMT szervezési osztályának vezetője és Dankó Ferenc, az MSZMP kisvárdai járási bizottságának osztályvezetője fogadta. A szovjet szakszervezeti küldöttség látogatásának célja, hogy megismerkedjenek a megyei szakszervezeti munkával, különös tekintettel a dolgozók érdekvédelmében és a kulturális területen végzett munkával, ennek szervezeti felépítésével. Ennek érdekében meglátogatják a megye néhány üzemét is, ahol a párt-, szakszervezeti- és gazdasági vezetőkkel folytatnak baráti beszélgetést. A küldöttség csütörtöki programjában szerepel az építők meglátogatása, ahol a vállalat párt-, szakszervezeti és gazdasági vezetői fogadják őket. A tapasztalatok kicserélése után a vendégeknek bemutatják a Nyíregyházán folyó építkezéseket. A tapasztalatcsere keretében a kijzeli napokban megyei szakszervezeti küldöttség viszonozza a látogatást. 1 VILÁG PROLETÁRJAI,EGYESÜLI ETEKI Dr. Ortutay Gyula akadémikus az aporligeti Fedics Mihály emlékszoba megnyitásán. Hammei József felvétel«
