Kelet-Magyarország, 1968. szeptember (25. évfolyam, 205-229. szám)
1968-09-14 / 216. szám
ÍS68. szeptember 14. 'kelet-magyarorszAo S. oldal f Katedrára — pályázattal Közismert — országszerte •— a szabolcsi községek pedagógusellátottsága. Egyre sürgetőbb igény, hogy az általános iskolában valóban minden gyerek általános képzésben részesüljön. Ne legyenek iskolák, ahol nem szakos tanár tanítja a gyerekeket. Hogyan segítettek ezen a megyében? Elsősorban az iskolák körzetesítésével, diákotthonok létesítésével. Ma már a szabolcsi gyerekek 85 százaléka szakrendszerű oktatást kap. Ez a probléma azonban szorosan összefügg a megye pedagógusellátottságával; a távoli kisebb községekben, a tanyavilág iskoláiban évek óta gond a pedagógus állások betöltése. Évekig szükségmegoldásként (és legtovább meg'-mkben) képesítés nélküli i,-velőket is alkalmazni kellett. Sőt, az idei tanévben is sor került erre, igaz olyan pedagógusjelölteket neveztek ki egyes helyekre, akik sikeres felvételi vizsgát tettek a felsőfokú oktatási intézményeknél. De az tény, képesítés nélkül kezdik. Miért van szükség még napjainkban is erre a megoldási formára? Hogyan segítette a megyét a pedagógusok új pályázati rendszere? Kétségtelen, hogy megyénk sajátos helyzete: települési adottságai, a szatmári, beregi rész közlekedési nehézségei, a lakosság 15 százalékát kitevő tanyavilág mind-mind meghatározzák az iskolák nevelői ellátottságát. Ha ezekhez még a kisiskolák, tanyai tantermek tárgyi feltételeit, az oktató-nevelő munka körülményeit is hozzávesszük, reálisabban érzékelhetők a problémák. Számos községben szolgálati lakás, különféle juttatások, megértő és tartós gondoskodás veszi körül az érkező nevelőket. De nem egy helyen taszítják őket, a mostoha körülmények, a kicsinyes látásmód, vagy éppen a feltételek előteremtésének tényleges nehézsége. Nem vártak csodát a megye Iskolái, igazgatói, a járási tanácsok művelődési osztályai a bevezetett pályázati rendszertől. Optimizmus, bizakodás és kétely szövődött egybe. Vizsgálgatták, mit is hoz a járásnak a pályázati rendszer, vajon akik eddig nem szívesen mentek a távoli községekbe, tanyákra — a pályázat útján megváltoztatják-e elképzeléseiket, igényeiket. Szocialista szerződéskötés A tejipar illetékes vezetői és az Élelmiszer Kiskereskedelmi Vállalat az idén szocialista szerződést kötött a közöttük lévő kapcsolatok Az utolsó barackosi A rekord, a prémium és A „TITOK11 A búzatermesztés tapasztalatai Tisza lökön üresen áll már Barati András háza Barackos tanyán. Elköltözött ő is, utolsónak, csupán néhány épület maradt utána a kis településen. Meg az áiiomás. Igaz, hogy csak égj' lerakott vasúti vagon helyettesítette mindig is, míg volt utas. Jó ideje már az sincs. Dombrádon, Barati András lakást vásárolt. Igaz, nem újat, de egy a fő, mint mond ta: bent van a faluban. Mivel is lehetne mérni azi az időt, amit a tanyán töltöttek? Évekkel, vagy a születésekkel és a halálozásokkal? — Mi elkótyavetyéltük az életünket. — mondja Barac kos legutolsó lakója. — Ezért is voltunk azon. hogy valamennyi gyerekünk vagy a faluban .-agy a városba' éljen. Nem engedtem meg egyiknek sem, hogy a lányát válasszák. Még ezekben a hónapokban, hetekben kezdik leszűrni, értelmezni a pályázati rendszer tapasztalatait, kedvező és még csiszolásra váró vonásait. Megyénkben is érthető megelégedéssel fogadta a pedagógus társadalom a szabad választási lehetőséget, társadalmunk demokratizmusának, humanizmusának újabb gyakorlati megnyilvánulását. A probléma ellentmondásosságából származik, hogy a pályázati rendszer másik pólusa, amely az iskolák tanerő ellátottságának javítását szolgálná, nem rajzolódott ki elég meggyőzően. Az évek óta nevelőhiánnyal küszködő iskolák tucatja tette közzé a pályázati felhívásokat, azonban számosán mégsem tudták betölteni a helyeket. Miért? Mert a pályá- zandók több helyre adhatták be jelentkezésüket, s a legkedvezőbbet fogadták el. Előfordult, hogy két vagy három helyen elfogadták a „nevezésüket” és ezeken a helyeken számítottak rájuk. Reális alapjuk nem volt az iskoláknak erre, hisz nem tudhatták, hogy nem a másik hely mellett dönt-e végül is a pályázó pedagógus. Egy sor iskola került bizonytalan helyzetbe. Azok is, akiktől elpályáztak, s akik újakat vártak, jellemző példa, hogy a megye középiskoláiban 39 pályázónak fogadták el a jelentkezését, s mikor az állás elfoglalására került sor, 21-en jelentek meg. Ezért kell tíz jövőre végző egyetemistát kikérni az egyetemtől és betölteni velük főként kisebb falusi középiskolákban a különböző szakos helyeket. Meglehet, elsősorban a negatív vonások rajzolódtak ki. később szembetűnnek a pozitívak is. Annyi azonban bizonyosnak látszik, hogy a pályázati rendszer egyes pontjait szükséges lesz felülvizsgálni, tovább csiszolni, ösztöndíjasok kiválogatásával, nevelésével, a lakás és élet- körülmények merészebb javításával, a társadalmi elismerés sok-sok formájával lehetséges érdemben enyhíteni, távlataiban pedig megnyugtatóan megoldani a szabolcsi iskolák pedagógusellátását. Mindez összefügg több mint tizenötezer elsősorban kisiskolában tanuló gyerek jövőjével, az életre való előkészítéssel, egyéni boldogulásukkal és a társadalom közös érdekeivel. Páll Géza javítására. A szerződés eredményeképpen javult a tej- és tejtermékellátás, és 24 százalékkal növekedett a forgalom tavalyhoz képest. Felesége, akárcsak a férje tsz-nyugdíjas, halkan szól a beszédbe: — Nem is akarta azt egyik se választani. A bőrükön érezték, hogy milyen a tanya. Amikor iskolába jártak. Bi zony volt úgy, akkora hófúvás lett reggelre, hogy az ajtót lapáttal kellett kiszabadítani. Nekik mégis iskolába kellett járni. Öt kilométert gyalogoltak. Barati András kevés beszédű ember. Talán a tanyán szokott hozzá, hogy maga volt nindig. feleségével meg pár szóból is megértették egymást. — Még az csak hag.vján — eszi hozzá. — hiszen, ha egészség volt. bizony akár tíz kilométerre is elgyalogoltak volna. De amikor jött egy-egy betegség. Akkor volt aztán a A tiszalöki Kossuth Tsz 410 hold búzaterületről 17 mázsa holdankénti átlagtermést takarított be. De egyik tábláján 23, egy másikon 21 mázsa átlagot ért el. Termelési tapasztalatukról Tóth Mátyás főagronómus adott tájékoztatást. A táperő forrása Középkötött vályogtalajú határukat úgynevezett tömbös műveléssel hasznosítják már évek óta. így alakítják ki a legjobban megfelelő vetésforgót. Búzaterületük rendszerint egy dűlőbe kerül és tartják az átlag 400 holdat. Ezeken a helyeken olyan kapás és egyéb előveteményt termelnek, melyek korai érésűek, az őszi vetést megelőzően be tudnak takarítani, s a talajt kellő időben előkészíthetik. Kalászos vetése csak nagyon elenyésző területen ismétlődik. Nagy gondot fordítanak a talajelőkészítésre, megfelelő táperőben tartására. Kikísérletezték, hogy talajukon legjobban megfelelő a 26—32 centis vetőszántás. Holdan_ ként 2 mázsa szuperfoszfáttal és 1 mázsa nitrogénműtrágyával „alapoznak”. (Ta_ lajvizsgálatot végeztek, amely szerint káliműtrágya használata búza alá nélkülözhető.) A Megyei Népi Ellenőrzési Bizottság az Állami Kereskedelmi Felügyelőséggel együtt ez év májusában, júniusában széles körű utóvizsgálatot tartott az Élelmiszer Kiskereskedelmi Vállalat tizenöt, az általános fogyasztási és értékesítési szövetkezetek harmincnyolc boltjában, a FŰSZERT kisvárdai és mátészalkai fiókjánál, valamint a Gabonafelvásárló és Feldolgozó V állalat mátészalkai telepén. A vizsgálat a fogyasztók érdekvédelmének jegyében zajlott le, s azt ellenőrizte, hogy a csomagolt árukon feltüntetett súly, egységár megfelel-e a valóságnak, továbbá a mérlegelések helyesen történnek-e. A fenti vizsgálat általános megállapítása az, hogy 1964 óta — akkor folyt le hasonló, az egész megyére kiterjedő vizsgálat — javult a vásárlók érdekvédelmének helyzete. A vizsgálatok a boltoknagyobbik baj. Hiszen semmiféle jármű, hogy elvigyék az orvoshoz, s nekem vágj' az asszonynak bizony a gya- 'ogos út túl sokáig tartott. Huzatos egy hely volt a Ba- askos. Mindenfajta szél átjárta azt. Az asszony bólogatott: — Néha egész napon á< kellett a csutkát rakni a tűz re. Különben akkora lett volna a hideg, hogy akkor is ráztunk volna, ha valameny- nyien összebújunk egy kupacba. Pedig voltunk éppen elegen. Négy gyereket neveltem én fel. És mind a négyből tanult ember lett. Mert hiába volt a távolság Én mindig csak azon voltam. tanuljanak. Nem látják majd kárát. A falusi ház egy nem is olyan régen megnyitott utcán, a Felszabadulás útján áll. Három év óta csak be- zosztája — 1-es intenzív búzafajtát termelnek. Rendszeresen 80 mázsa másodfokú vetőmagot szereznek be elvetésre, aminek hozama biztosítja a következő évre a harmadfokú saját vetőmagot. A vetésre kerülő magot háromévenként cserélik. Levegő, vadvíz, gyom A környéken elsőnek alkalmazták a gabonavetést végző traktorosok és a vetőgépügyelők premizálását. Mind a traktorosok, mind a „farosak” 1000—1000 forint prémiumra számíthatnak, amennyiben a szigorúan vett követelményeknek mindenben eleget tesznek. S a prémium csak a kikelés után esedékes, amikor megállapítható a munka minősége. Kü_ lönösen kényes szempontnak számít a vetőmag egyenletes adagolása, 4—6 centiméteres földbe juttatása és a csatlakozó sorok hibamentessége. A búza vetését október elejétől 25-ig végzik. Télen jégpáncélképződés esetén gyűrűshengereznek — hogy levegőhöz jusson a növényzet —, ha pedig nagy a hó, jószággal járatják. Tavasszal első feladatok közé tartozik a vadvíz elvezetése, felfagyásnál a hengerezés. A fejtrágyázást az időjárástól teszik függővé, késedelem nélkül 60—100 kiló nitrogén- műtrágyát adnak holdanban a kiszerelt áruknál tudatos súly csonkítást nem tapasztaltak, megállapították, hogy az áruk csomagolása is általában megfelel a követelményeknek. De a papírzsákba csomagolt liszt, a celofánba csomagolt száraz tészta, valamint a polietilén csomagolású túró és a poharas tejfel csomagolása nem a legcélszerűbb. A boltokban ellenőrzött áruknál — kristálycukor, rizs, mák, dióbél, stb. — tapasztalt súlyhiány mintegy 0,5 százalékot tett ki. Ezeket elsősorban a mérleg pontatlan beállítása, vagy a kiszerelést végzők gondatlansága okozta, s a nyári meleg miatt nagymérvű a száradás. A vizsgálat továbbá néhány esetben árfelkerekítésből, súlycsökKözel a Tisza, töltését már a kiskapuból is látni lehet. — Nincs is velük semmi panaszom. A lányom Selypen lett óvónő. A fiam Nyíregyházán gépkocsivezető, két fiam pedig Pesten dolgozik. Férje köhint egyet, az asz- szony megmosolyogja: — Mert az ember nem híve annak, hogy szétmentek, mint ott kint tanyán a csirkék. Mindig azt mondta, minek olyan messze, annyifelé, ahányan vannak? Nincs nekik itt dolguk, ahol mi is élünk? De hát a saját sorsukat már ők irányítják. Amikor sötétedik, az asz- szony meggyújtja a villanyt. A Barackoson csak a petróleum lámpa járta. Barati András rádiót hallgat. Most azt tervezik, tévét vesznek. — Talán ez is volt az oka annak, hogy hatvan év után üresen hagytuk ott azt a házat, Barackoson. Horváth S. János ként, a növényzet állapota szerint. Május “lején, ahol nem kielégítő a vetés fejlődésé, újabb 50—60 kiló péti- sóadag következik holdjára Ahol pedig gyomosodásra hajlamos a terület (idén 200 hold volt ilyen) karbamidos lombtrágyázás és dikonirt gyomírtószer együttes alkalmazására kerül sor. 7500 kontra 1500 Az aratás kezdetét sem bízzák a hagyományos véletlenre. Mintát vesznek és azt a gabonafelvásárló telepen vízszázalékra megvizsgáltatják. A termés betakarítását 16—17 százalék víztartalomnál kezdik Három kombájnjukkal csakis egymene. les aratást végeznek. A jó munkára pedig itt is premizálás serkent. Idén a 410 hold búza aratását-cséplését — 260 hold őszi árpával és 30 hold borsóval együtt — 16 nap alatt fejezték be. Egy mázsa búza termelési önkölt_ sége 131 forintra alakult. Joggal tartják azt a tiszalöki Kossuth Tsz-ben. hogy a búzatermesztés kellő tervezéssel, a helyi adottságok és a megfelelő agrotechnika kihasználásával az egyik legjövedelmezőbb a szántó területen. Igazolására még két szám: 1964-ben 1500 mázsa búzát értékesített a tsz, idén pedig 4500 mázsát. Ugyanannyi területről. A. B. kenésből eredő, egy forintig terjedő fogyasztói megkárosítást tapasztalt. Az árjelző táblák elhelyezésénél a vizsgált boltok mintegy 50 százalékában tapasztaltak hiányosságot az ellenőrzők, de továbbra is változatlanul kifogásolható az áruk szavatosságának feltüntetése, s a boltokban használt mérlegek egy része is pontatlan. A fogyasztók érdekvédelme az általános javulás ellenére is fokozott felügyeletet, ellenőrzést kíván. Hiszen előfordulnak, rendszerint gondatlanságból eredő hibák, melyek nyomán a vásárlók károsodnak meg. Például az ártájékoztatás elmulasztásából adódott, hogy a próbavásárlás során a mátészalkai 4. sz. önkiszolgáló, valamint 1-es számú csemege önkiszolgáló boltban a 2 dkg-os borsot 5,20 Ft helyett 5,90-ért, az 1 dkg os szegfűszeget 1,60 helyett 1.90, illetve 2 forintért értékesítették. A mérőeszközök vizsgálatánál az élelmiszer kiskereskedelmi boltokban hiteles, megfelelő módon beállított mérőeszközöket találtak az el- ellenőrök. Ezzel szemben a szövetkezeti boltok többségénél más volt a helyzet. Közülük 15 boltban pontatlanul állították be a billenő és tizedes mérleget, s hitelesítetlen „x” jelzéssel ellátott, pontos mérésre alkalmatlan súlyokat használtak. A szövetkezeti kereskedelemre vonatkozó hibákat csak súlyosbítja, hogy a Megyei NEB korábban már felhívta a figyelmet a legutóbb, is tapasztaltakra. A Megyei Népi Ellenőrzési Bizottság, valamint az Állami Kereskedelmi Felügyelőség az utóvizsgálat befejezése után megtette a szükséges jalvásiatokat az érdekelt vállalatokhoz, szervekhez (béli) Új létesítmények Dombrádon Iskolára van a legnagyobb szükség ebben a pillanatban Dombrádon. Jelenleg 12 tanteremben tanulnak a gyerekek, összesen 900-an. De ezek közül négy szükségtanterem, korszerűtlen, kicsi és egészségtelen. Az új nvolctan- termes iskola 1970-re készül el, s átadásával már meg tudják oldani a jelenlegi problémákat. Az iskola építésének költségéhez 6 és ‘él millió forinthoz, a község’ a- nács egymillió forinttal á- rul a, községfejlesztési alapból. Dombrád fejlődését nemcsak az jelzi, hogy új iskolát kap. Nemrégen Uj-Dombra- don egy klubházat adtak at, amelyben egy nagyterem, könyvtárhelyiség, orvosi rendelő és váró kapott helyet. A. központtól távol eső .településen ez a létesítmény 200 ezer Eorintba került. S befejezés előtt áll a 2-es számú orvosi körzet szolgálati lakásának, rendelőjének és várójának építése is, amelyhez még egy fogorvosi rendelő és váró is tartozik. Nagy gondot oldott meg, sok Kisvárdára való bejárást szüntetett meg a községi tanács azzal, hogy gázcseretelepet épített a községbe, amit hamarosan megnyitnak. ÚTIKÉP Szomjúság Szeptemberi napsütéses délután. Poros útkereszteződés. Négy sáron. Egyiken a fehéren világító köböl újjáépített, a németek által visz- szavonuláskor lerombolt templom, vele szemben a községi könyvtár. A másik, kettőn egymással szemben a tanácsháza es a gyógyszertár. Tiszaeszlár, a vérvád faluja. Autóbusz áll meg a ta_ nácsháza előtt. Diákok jönnek. A falu széléről öregasszony. Aztán egy hetven év körüli öreg, Oláh Józsi bácsi. Majd még egy. Szatmári bácsi. Lányok, copfosan, jókedvű diákok. Zárva a templom vasrácsos nehéz ajtaja. Tárva nyitva a könyvtár. Bent ül egy halom könyv társaságában Hamonna Lász. Ióné, a könyvtáros. Felballag a lépcsőn a két öregember. Szatmári bácsi beteges, nemrég operálták, de könyvért mindig eljön. Oláh Józsi bácsi meg csak a szovjet klasszikusokat, a háborúról írt regényeket szereti. Állandó olvasók. — Már tudom, kinek mi kell — mondja Homonnáné. Kinn süt. a nap, itt benn válogatnak. Mindennap délután kettőkor nyit a könyvtár, s bár hivatalosan fél négyig lenne nyitva, sokszor még hat órakor is van munkája a könyvtárosnak. Egy fiatal asszonyka a ..Szerelem iskolája” című könyv után érdeklődik. Meg_ kapja. A fiatalok Berkesi, Rejtő könyvet visznek. Sokat olvas Tóth Imréné, az idős tsz-tag is. Most éppen Sásdi Sándor: Város szélén című regényét szorongatja a kezében. Köszöni és elballag. Kiss Jánosnénak négy gyereke van. De emellett is szakít időt az olvasásra. ö most Hammett: A máltai sólyom című regényét választja. Elégedett a forgalommal Homonnáné. — Bevárom mindennap a diákokat. mert most már nagy a „láz”. Megkezdődött az iskola, s a kötelező irodalmi olvasmányokat itt kapják meg — mondja: — Évente félezer olvasónk van. Legalább ötven diák. Jönnek a közeli tanyákról is. Viszik a könyvet, oltják szomjukat. Öregek és fiatalok. A vérvád falujában. Farkas Kálmán X~es súly a serpenyőn Javult a fogyasztók érdekvédelme, de...
