Kelet-Magyarország, 1968. szeptember (25. évfolyam, 205-229. szám)

1968-09-08 / 211. szám

S. «Mal RELEÍ-MÁGYARORSZÁO 1968. szepíemSér 8,' Á mal Porcsalma 1,1 I Azt kérdem, ! milyen volt itt A művelt az élet, s Árvái ... I István egy Péchy esendői o*s i>eszédből idéz, I amely negyven_ egyben hangzott el a magyar felsőházban: „...Nem kell félni attól, hogy a •Bú „csendőreink elragac}.-'*' tátják magukat. Vannak any- •nyira műveltek, hogy tud- 'ják: kinek, mikor kell po­font adni...” Ugyanéi az ember java­solta a deres bevezetését. Porcsalma múltjából eny_ nyit S talán még, hogy eb­ben a szatmári nagyközség­ben gbk volt a nagygazda, sok a szegény. Élt a kaszt­szellem, a föld választotta el egymástól az embereket a házasságnál, a törvény előtt és másutt. — Volt olyan középpa­raszt, aki bocskorban jártás vászongatyában, évekig nem ivott meg egy tejeskávét, <e gymág ruhájában nősültek s legények. Az iskolában — Erdős szép, új, nemrég , , , avatták, emeletes Antal - a nyolcadik tanulása osztály a. világ­............... történelemmel is_ merkedlk. A tanterem előtt cipők, har. minchárom. Pantonettek, szandálok, körömcipők, és valamennyi divatos, tiszta, elegáns. — Ezek a gyerekek már másak. Több, mint száz az érettségizett, s nem egy egye­temet, főiskolát végzett — mondja az igazgató. Megváltozott az élet. Két­százan — a felnőttek tizenöt százaléka! — végezték el a dolgozók esti általános isko­láját. — Jönnek egyszerű em­berek? — Most már csak ők. Er­dős Antal elvégezte a szál­kái technikum kihelyezett tagozatát, most brigádvezető a fez-ben. Mondják, jól megállja a helyét Milyen a tsz? Jó Árvái említi, . „ hogy nagy volt a számítás tülekedés, még — itthon most egy éve is egy „fixes” ál- lásért: mikor a bölcsődében kerestek takarí­tónőt, postást, kisbírót, a kü­lönböző szervek egymás után adták elő, ki a jelöltjük, kit támogatnak. Az iskola most két hete hirdetett hivatalse_ gédi állást. „Bemondtam a hangos híradóba, hogy ezer­kétszáz átlagkereset, családi pótlék, nyolc óra, külön pénz szénhordásért, de eddig még nem jött senki...” Nem hagyják ott a szövet­kezetét. Égj7 évve! ezelőtt is az emberek tömege utazott el a városokba. Dunántúlra, még a tsz-ekbe is. Most nem. Megtalálják a számításukat itthon. A szövetkezetben, vagy éppen a konzervüzem­ben. Csehi r óo’dd vb-elnök volt itt az első az einfii-ök sorá­ban, s az utolsó, tizennyolc éve mú’t, -hogv megválasz­tották. ismeri ‘a községet. — Vo’tak jó és kevésbé jó évek. AlakUottam tsz-t, nem is eovsz^r Taláike-^am rém­hírrel, lazítással. ötvenesv- ben sóban etbitték, hogv ha bejönnek a szövetkezetbe feile1*?’roízák a kanalakat, a dunyhákat... Akkor a tsz-ek hirtelen felbomlottak, tjj—-e ikantták. ötvenháromban fMVi-imW-ak megint, egv maradt. Földvá_ sír!ás. srekulálá.s indult. Az­tán jött ötvenhat. Tgv felezi ki: ....a megmarad1 mag új­ra rostálódott. Az aarárpro- letávok. volt cselédek azt mondták, ők nem tudnak és nem is akarnak másként él­ni ” 0 ■ ismét kivetkezett a földvásárlás. „Voltak embe­rek, akik rá egy-két hónap­ra be is vitték’- a közösbe. Hatvanban az egész faluból tizenkét egyéni gazda ma­radt ki. Egyikük éppen a napokban mondta, így bi­zony nagyon nehéz. Egyedül. Volt év, amikor negyvenöt forintot ért egy munkaegy­ség. És azután volt, hogy semmit. Most új a ve- zetés. Komoly pénzeket fektet­... , nek be, hogv a otthonok szövetkezet nagy­___________ üzem legyen. Jobb a fegyelem. Bekerítik a központot, be és kijövet csak fuvarlevéllel. Akik megsértik a közöst, azokkal eljárnak, szigorúan. Tizenöt forint a munka­egységelőleg, azzal már le­het mit. kezdeni. Jobb ter­més, gépek. Répakombájn, napraforgókombájn dolgozik, szerelőműhelyük van, tele géppel. Sokan már azt mondják, mit csinálnak majd az em­berek, ha mindenütt ott a gép. Van mit csinálni. Idén már jó a jövedelem. Mire költik? Uj lakásokra. A tanácsel­nök azt mondja, hogy most már nem a föld, hanem a lakás és a jövedelem a meg_ ítélés mércéje Porcsalmán. Egy névsort mutat, abban 168 gáztűzhely, nincsenek még benne a legújabbak. 140 a televízió. — Jönnek a bontási enge­délyért. Egész jó házak tűn­nek el. Ráfogják, hogy ned­ves, s utána kétszobásat, fürdőszobásat csinálnak. Építkeznek. Egy Üj és régi utcának még . . nincs neve, ott. pedago- az iskola_ a kul_ gusok túrház, kövesút, járda készül. Úgy nevezte el a fa­lu: kultúrköz. A művelődési otthon most kapott új gazdát, Pestről jött le — rossz kife­jezés. ideköltözött — egy házaspár, a férj tanít, az asszony az otthon igazgatója. Most kaptak szolgálati la­kást. A legtöbb vezető itt szüle­tett, a legtöbb pedagógus idevaló. És a többiek? — Megragadnak. Vagy szolgálati lakást kapnak, vagy építenek. Saját, szép házakat. A pedagógusok, az állatorvos, a tanácstitkár, a tsz főkönyvelője. Azt mond­ják, Porcsalmán — bár messze van a kultúrközpon_ toktól — nem félnek az új pályázati rendszertől. Csinál­tak egy felmérést — az is­kolaigazgató saját szakállára — kik vannak itt tíz éve. Azok megkapták a címet „Törzstag nevelő” — s ezzel jutalomszabadságot is. Hu­szonhat nevelő közül tizen­hat már törzstagnak számít. Fejlesztés. Kis- Víz vendéglő készül a ... .. lebuj kocsma he­a fürdő- lyett, kerthelyi. szobákhoz Seggel, szép be­rendezéssel. Lesz ~~■—- benne üzemi ét_ keztetés. A pedagógusoknak, a tsz-tagságnak. Fogorvosi lakás és rendelő, új körzeti lakás, és rendelő, új körzeti or­vosi lakás épül. Járdák kilo­méterei, kisáruház, önkiszol­gáló üzlet épült. Villany van mindenütt. Az fmsz új. a ktsz új központba költözött, a tsz-ét most csinálják, ter­vezik, a központban a sa­rokra új buszvárót akarnak. És most beszélnek a törpe vízműről. Ahol annyi für­dőszoba van, ne legyen víz nélkül. Fehér folt. Akik dolgoznak, meg­nyertek élnek, s jól. De . . , . . van a faluban tehetnének háromszáz ci_ ______Sány. A tanács telket ad nekik, a község ími-olvasni tanítja őket — százhuszonnégyet si­került. De a putrik többsé­ge megmaradt. És ez újra­termeli (ők mondták így) az analfabétizmust. Sok próbál­kozás, egészségügyi előadás, ifjúságvédelmi munka. De a tsz-ben nincs elég hely, a férjek Pesten az építőknél, a család itthon... Jönnek haza a szabad szombatokon és első út a kocsma, azután verekedés. Van köztük, aki már más­ként él, úgy mint a falu, em_ bérül. Neveket mondanak: Varga Sándor, Kaluca Ká­roly. A fia agronómusnak tanul Szálkán. A tsz-ben vannak, szép új ház, beton­kerítés, járda, villany, tv. A többi? ök is ilyenek le­hetnek, csak akarjanak ilye­nek lenni. A beszélgetés, . nek vége. Las- Megtanuln; sacskán megta, .. . nulnak az e'-i­elm berek élni. Tud­ják, mikor van a névnapjuk, há­zassági évfordulójuk, s meg ünnepük, mint egy lakodaL mat. Az öregek közül még a téli, nyári konyhákban élik az életüket, a nagy szoba még csak mutatóban van, a vendégnek. A fiatalok? Mosolyognak a kérdésen Azért építenek, hogy lakjanak benne. Nyárfaligetek, nyírfák, fű­zek, parkok mindenütt. Évek óta gondozzák, kezelik, vé­dik az emberek. Most már erre is gondol­nak. Kopka János A Szatmárvidéki Háziipari Termelőszövetkezet fehér- gyarmati kosárfonó részlegében naponta több, mint száz kandalló és piaci bevásárló kosarat készítenek. A kandalló kosarakból eddig 2400 darabot kanadai megrendelésre szállítottak. Képünkön: Kovács Károly kosárfonó munka közben. Elek Emil felvétele Tesrvénytüdé fcsnácsfcsgok „Eligazító iroda" a megyei tanácson Szeptember 3-án befejező­dött az utolsó „szabálysérté­si” tanfolyam is a megyében. Ezen a napon tanultak utol, jára a fehérgyarmati járás 36 községének szabálysértési előadói, bizottsági elnökei, többnyire vb-titkárok, az október elsejétől működésbe lépő új „falusi bíróságok” vezetői, ötven napig tartott az oktatás a megye tíz já­rásában 215 „szabálysértési bizottság” vezetőjét és he­lyettesét képezték ki. Szeptember 10-ig minde­nütt meg kell választani a bizottságok tagjait, akik mindjárt esküt is tesznek és helyi „tanfolyamon” ismer­tetik velük a törvényt, mely­nek végrehajtói lesznek. Kö­rülbelül ezer köztiszteletben álló falusi ember, javarésze tanácstag, tanulja ezekben a napokban a „törvényt”, vá­lik törvénytudóvá, aki fele­lős lesz, hatáskört kap ne­velőmunkájához. .Az 1968. évi I. számú törvénnyel, melyet ez év március 29-én fogadott el az országgyűlés és az április 18-án megjelent 17/1968. szá­mú kormányrendelettel — a kettőt együtt Szabálysértési Kódexnek nevezik, — nem­csak rend és világosság tá­madt egy olyan területen, ami állampolgárok milliói­nak okozott gondot, hanem a végrehajtás módja egyben ismét szélesebbre tárja a de­mokráciát. A Szábofes-Szátmár Me­gyei Tanács a kormányha­tározatot az elsők között hajtja végre. Néhány hét múlva a megyei tanács épü­letébe érkezőt egy „eligazító iroda” munkatársai fogad­ják, akik megmondják, ho- váj milyen iratokkal, mikor, kihez kell fordulni. Ha hiá­nyos az irat, segítenek ki­egészíteni, jegyzőkönyvet vesznek fel, irányítják az ügyfelek és iratok forgalmát. Nyilván sok lakosnak és még több tanácsi dolgozónak ta­karítják meg az idejét. Jól látja az időszerű ten­nivalót a Tiszalöki Járási Ta­nács, mely minap határoza­tot hozott, hogy egy kis tör­vény- és szabályismertető füzettel látja el a járás va­lamennyi tanácstagját. Biztosak vagyunk benne, hogy a többi járás is követ­ni fogja a tiszalöki jó példát. (g) Csendes lesz a faléi rassza ? Egy helyszíni tárgyalás és ami mögötte van Heéészoa Az elmúlt napok egyikén a mátészalkai járásbíróság dr. Soltész Pál tanácsa kiszállt Hodászra, hogy az elkövetés színhelyén tárgyalja Vas Jó­zsef 22 éves hodászi fiatalem­ber ügyét. Nyolcvanan hall­gatták végig a bírósági eljá­rást, melynek végén egy évet kapott, nem jogerősen. Lóháton a moziba A mátészalkai bíróság évek óta nem tartott helyszíni tár­gyalást. Miért volt rá most mégis szükség? Mert Hodá- szon az utolsó időkben na­gyon elszaporodtak a garáz­daságok, verekedések és más hasonló bűncselekmények. Mindig ugyanazok követik el a garázdaságokat. A község­nek már olyan rossz a híre, hogy még a kézilabda-csapa­tát is csak erős óvintézkedé­sek után merik fogadni más községben. Meghökkentő történeteket hallani Hodászon. Vas Jó­zsef ügye, amit tárgyaltak, abból állt, hogy este az ital­bolt udvarán, minden külö­nösebb ok nélkül megvert egy embert. Mire a bíróság kiszállt, már volt egy másik verekedése is. Arra a kér­désre, mi lesz, ha azért is megbüntetik, vállat von és azt mondja: „Majd csak ki­bírom azt is.” Egy másik „falurossza” mi­nap elkötötte egy rokona lo­vát és belovagolt a moziba. Kétszer is elküldték. Akkor a mozitól nem messze egy vasrúddal agyonverte a lovat. Egy harmadik közismert ga­rázda mérges lett valamiért és az italbolt udvarán pusz­ta kézzel, új hodászi Sám­sonként ledöntötte a mellék- helyiség téglafalát. Mutatták a romokat. Garázda nagyivók Mindig és állandóan ugyan­azok. Van közte, aki csak „szellőzködni” jön haza a bör­tönből. Szikszay Sándor tanácsel­nök elmondja: „A község ve­zetői ismerik ezt a gondot és megpróbálnak, hadakozni el­lene. De segítség is kellene.” Mert — és ez meglepő — a növekedés és fejlődés „mel­lékterméke” is mindez. Ho­dászon nagyon megugrott az életszínvonal és a kulturális fejlődés nem tartott lépést vele. Ahogyan a tanácselnök tömören kifejezi: ahol sok az alma, ott sok a forint, fogy a pálinka és nagy a virtus. Nézzük a számokat: a ter­melőszövetkezet tizenöt mil­lió jövedelmet ad a falu la­kosainak. A háztáji almás­kertekből bejön másik tizen­ötmillió. Az állami gazdaság ötmillió bért oszt. Ha min­den apróságot is hozzáadunk, a község összjövedelme évi negyvenmillió. Ez a 2019 fel­nőtt lakosra elosztva felnőtt lakosonként húszezer forint. Ugrásszerűen nő a boltok for­galma. De ugyanígy nő az italfogyasztás is. Egy társa­dalmi bizottság nemrég fel­mérte: Hodász felnőtt lakos­sága havonta 681 forint áru szeszes italt fogyaszt. (Ebben benne van a háztáji almából főzött pálinka és a termelő- szövetkezet kiosztott bora is.) Az italboltok forgalma Szál­kán az összes kiskereskedel­mi bolti forgalom 7, Nagy- ecseden 9, Hodászon 20 szá­zaléka. Ez persze csak az át­lag. Van olyan is, mondják, akinek a napi adagja két li­ter pálinka. Persze, nem min­den italos ember garázdálko­dik. De minden garázda nagy­ivó. És az italtól verekszik. A megoldás Csak egy megjavult falu­rosszáról tudnak, aki nemrég még kis fejszével ment az italboltba, s ha nem tetszett valami, odavágta. Legutóbb, büntetése letöltése után ta­lálkozott az egyik ügyésszel és azt mondta: „Engem töb­bet nem látnak. Megházaso- ■ dóm, csendesen fogok élni.” Tartja is a szavát. De a töb­bi? Palcsák János italboltveze­tő: Már reszketek, ha egy ve­rekedő bejön. Majd minden LAPSZÉLEN Uzletház — várakozással Szeptember 15-én kitárja ajtajait- a vásárló közönség előtt Debrecenben, a Dobozi úton a nyírbátori járás hét termelőszövetkezete által lé, tesített zöldség-gyümölcs üz­letház. Az ötlet végre meg­valósult. Végre! Mert a nyírbátori kezdeményezés első volt ugyan abban a sorban, amely itt a megyében jelezte a tSZ- ek nagvobb önállóságát a mechanizmus adta lehetősé­get, de a kezdeményezés megvalósítása váratott ma, gára. A nyírbátori járás hét ter­melőszövetkezete még 1963- ban határozta el, hogy ÜZ- letházat létesít Debrecenben, Akkor nem is üzletházról, de kombinátról beszéltek. Sej­teti az arányokat, hogy há­rommillió forintos hitelért kilincseltek. Nos. ha a tíz­eknél mechanizmus van, ak­kor a banknál i* mechaniz­mus van, s ennek alapján alaposan megnézik, mire ad­ják a pénzt. Száz szónak is egy a vége, a társulás nem kapott hárommilliót de olyan bíztató szót igen. ha üzletházat akarnak. akkor létesítsék saját rezsiben. így került sor arra, hogy a tár­sulás 1967-ben igazgatósági tanácsülésen már arról tár­gyalt. hogy vesznek egy épü­letet, és kisebb arányokban, de megvalósítják elgondold» sukat. Az üzletház tehát megkez­di árusítását, s év végéig szerény számításokkal két­százezer forintot, jövőre pe, dig egy év alatt több mint kétmillió forintot forgalmaz majd. A kétmillió forintból nyilván nyereség is szárma­zik majd, g e nyereség bi­zonyos hányadából sor ke­rülhet az üzletház fejleszté­sére. A debreceni üzletház azon­ban intő példa. TapasztolfÄ, tó — ami egyébként igen helyes —, hogy a termelő­szövetkezeti üzemek jöve­delmük növelését szolgáló ötletekben gazdagok. Mel­léküzemági tevékenységre, áruértékesítésre szinte na­ponta születik elgondolás. Csupán a megvalósítás vá­rat magára. Miért? Azért, amiért a nyírbátoriak három év alatt tudtak egy üzlethá, zat létrehozni. Az ötletek születésénél sok helyütt nem gondolnak arra. honnan lesz a pénz, miből fizetik ki a tervezési, építési és egyéb beruházási költségeket. Pe­dig ez a leglényegesebb rész. Elsősorban az anyagi erőforrásokkal kell számolni.' Ha a termelőszövetkezetek nem feledkeznek meg arról, hogy addig nyújtózzanak, amíg a takaró ér, akkor nem lesz különösebb hiba. Seres Ernő este van valami. De ha nem szolgálom ki, odaviszik neki az italt a barátai. Nagyobb, kulturáltabb helyiség kellene ekkora forgalomhoz. Láttuk Vas Józsefet is ha­zatántorogni. Árva fiú, szép háza van, almáskertje. De itt­hon nem kap egy meleg le­vest, egy tiszta lepedőt, fe­hérneműt. A börtönben kap.' Pedig élnek rokonai Hodá­szon, törődhetnének vele. Asztalos József né, a köz­ségi nőtanács titkára, tanár­nő mondja ki végül: „A szép szó már nem használ. A kocs­mát át kell telepíteni a falit közepéről máshová. Legalább a gyermekek ne lássák a pia­con, a falu főterén trágár, erkölcstelen magatartásukat. És megerősített karhatalmat kérünk, mert attól tartanak. Hadd tegyük hozzá, hogy minden esetben kényszer-el­vonókúrával, pénzbünteté­sekkel. És hadd riasszuk a népművelőket is: íme, itt egy szép feladat, megtanítani szé­pen élni az embereket, hogy a forint ne a pálinkára visz­kessen. Annál is inkább, mert a problémával máshol is ta­lálkozhatunk még. (gnz)

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents