Kelet-Magyarország, 1968. szeptember (25. évfolyam, 205-229. szám)

1968-09-06 / 209. szám

1968. síepíemEér 1. Rtcttfr WAG?Afföftg*A(5 Honvédelmi ismeretek diákoknak Most, áz új tanévben vala­mennyi iskolatípusban meg­kezdődik a honvédelmi isme­retek oktatásának bevezetése. Tantárgy ez abban áz érte* lemben, hogy külön tanterve van, s megfelelő tanári se­gédkönyveket, diákoknak pe­dig tankönyveket adnak ki belőle. Ám nem tekinthető tantárgynak, ha az osztályo­zásról van szó, hiszen ilyen rovat, hogy „honvédelmi is­meretek” sem az osztályozó naplóban sem pedig a bizo­nyítványban nem lesz. Pon­tosabban: a honvédelmi is­mereteket az osztályfőnöki, valamint a testnevelési — il­letve gimnáziumban a kémia és a biológia — óra keretébe illesztettek, s e tantárgyakba számítanak bele azok a je­gyek, amelyeket a honvédel­mi ismeretekre fordított órá­kon szereznek a diákok. („Potya” tantárgynak tehát semmiképpen sem tekinthe­tik a diákok.) A honvédelmi napokon nyújtott teljesítmé­nyeket pedig — ekkor tart­ják a honvédelmi rájverse- nyek keretében s az MHSZ felügyelete alatt á kispuska lövészeteket — arany, ezüst, illetve bronz jelvényekkel ho­norálják. Mindebből világo­san következik, hogy az isko­lai órák száma az új tan­tárgy bevezetésével nem nö­vekszik, a tanulók terhelése nem lesz nagyobb. Egyébként is áí általános iskola VI. és VII. osztályában — az idén csak a VII.-ben vezetik be! — mindössze évi 6—6 óráról van szó, a szakmunkásképző intézményekben és középis­kolákban pedig (itt áz idén az első osztályosokat érinti) évi 20 óráról. A honvédelmi ismeretek komplex jellegű tantárgy, amely hat témakört ölel fel. A haza védelméről Szóló po­litikai-társadalmi ismerete­ket, a polgári védelem tud­nivalóit, a tereptan alapele­meit, tájékoztatás a néphad­sereg haditechnikájáról, vala­mint a honvédelmi testneve­lést és a lövészetet. Ez utóbbi előkészítésére és megtartásá­ra az általános iskolában 1, a középiskolákban pedig 2 na­pot használtak fel. Ennyit a honvédelmi is­meretek jellegéről, szervezé­séről, felépítéséről. Ami pe­dig feladatát illeti: a most kiadott tantervek hangsúlyoz­zák, hogy az új tárgy „sajá­tos eszközeivel járuljon hoz­zá a tanulóifjúságnak a szo­cialista haza védelmére, a katonai szolgálat teljesítésére való felkészítéséhez.” A hon­védelmi nevelésnek tehát ki­mondottan világnézeti, erköl­csi és politikai tartalma van, s ezért minden fokon haté­konyan segítheti á nevelő­munkát. Segítheti, há megte­remtik hozzá a tárgyi, s min­denekelőtt a személyi feltéte­leket. Az új tantárgy „gaz­dái” az iskolaigazgatók, raj­tuk múlik elsősorban a Si­ker, áz ő feladatuk, hogy minden tekintetben a legjobb tanárokat bízzák meg a hon­védelmi nevelés oktatásával. Ez most, az első esztendőben különösen fontos, hiszen ez egyrészt a módszertani és a tartalmi munka kísérletének éve is, másrészt pedig most kell a diákokkal és a társa­dalommal megszerettetni a haza védelme alapjainak is­kolai tanítását (t.) Özembe helyezték Máté­szalkán a Gabonafelvásárló és Feldolgozó telepén a kül­földről vásárolt tablettatáp- készítő gépet. Az új beren­dezés szerelését Barthá Imre ég Saécsi Sándor végezték. További 160 millió forint Elek Emil felv. családi pótlékra DARNÓ kettős „házassága“ Változások egy kis településen Csaknem szabályos egyen­lő oldalú háromszöget jelöl a megye térképén, a szat­mári síkságon Jánkmajtis, Darnó ég Kisnamény. Fur­csaság ebben a legkisebb Darnó kettőssége a nagyobb Szomszédok mellett: gazda­sági szövetségben Jánkmaj- tishoz, igazgatásija® Kisna. fnényhoz tartozik. Hogyan le­het így meglenni, mennyire lehetnek önmaguk a darnói- ák? A „házasság“ története Nemes lsttAn, a közös tá­rács elnöke azt mondja: A darnóiak élnek azzal a lehe­tőséggel, hogy az erősebb Szomszédok segítségével job­ban kiléphessenek. Kilenc- Százötvenben, mikor a taná. Csők megalakultak, kétszáz körüli lakosa volt. Mit kezdhetett volna önálló ta­kácsuk? Jelenleg is négy tanácstagjuk van a tizenhat számú közös testületben. Kovács Pál, a jánkmajtisi Dózsa Tsz elnöke: „Hatvan­ban, amikor a szövetkezeti gazdálkodást Választották a darnóiak is, egy évig tartott ták önállóságukat. Számba Vették igen helyesen, hogy mindössze négyszáz holdnyi területért. — a háztájival égyütt — érdémes-e komoly beruházásokat vállalni? Az állandó munkaképes taglét­számuk a százat sem éri el. Ügy döntöttek, egyesülnek, A jánkmajtisi közös gazdaság­gal. Azóta meg is vagyunk égyütt. A darnóiak egy kü­lön brigádnak, területük kü. lön üzemegységnek számít. Helybe viszik a fizetést A közgyűléseken, tervké­szítéseknél, határozatok ho- iatalánál képviseltetik ma­gukat. Szövetkezeti demok- fáciájukófi nert) ésik csorba. — Munkaszervezésük, el­lenőrzésük? — Tu kacs Endre a bri­fádvezétőjük. Rendkívül szorgalmas, törekvő emberek á darnóiak. Nem szégyen megmordani, hogy például Jobban kihasználják a ház­táji jószágtartás lehetőségeit mint a jánkmajtlsiak. — Át kell jönniük a járan­dóságukért? —- Nem kívánhatjuk. Pénz­tárosunk Helybe viszi. Ezer­négyszáz forint tagonként átlagosán. Tüzelő vagy egyéb szállításukhoz adunk gépi szállító eszközt. Rostás Sán­dor főagronómussal felvált­va hetenként kétszer-három_ szór átmegyünk Damóra. S á másik oldal? — Minden hétfőn kiren­deltségi igazgatási nap van Darnón — mondja Nemes István tanácselnök. Akkor van a legtöbb ügyfél. S a hétfői nap mellett általában szerdától szombatig még egy másikon is tartunk ki­rendeltségi napót. — Tanácsülések? — Darnón is tartunk, per­sze. Évente kétszer-három- szor. — Fejlesztés? Darnó fejlő, dési lehetősége? — A hozzájárulás egyenlő a kisnaménylakéval. De ki­számítjuk a rájuk erő részt az alapból, amit részükre használunk fel. Járda, vil­lanyhálózat-bővítés, ártézi kút stb. Jövőre a kultúrház tatarozására kerül sor. — A gyerekek iskoláztatá­sa? — Az alsó tagozatos álta­lánososak helyben tanulhat­nak. A felsősök átjárnák Kisnaményba. Őszi, téli rossz időben a tsz-ük gondoskodik járműves szállításról. Közép­iskolában mintegy tizenöten tanulnak, és ez nem kis szám Nem csalódnak A falucska házainak mint­egy fele nem rég került fel­újításra, bővítésre vagy tel­jesen új. Nem ismeretlen a televízió, a korszerű háztar­tási gépek. Persze, van gond Itt is. Többek között nincs bor­bély-, cipészszolgáltatás a faluban. Erről azonban, s még néhány hasonlóról nem tehetnek a darnóiak. Bíz­nak, hogy ezek is előbb- utóbb megoldódnak. Mégis: helyzetük) sorsúk alakulása igazolja: kettős „házasságuk­ban” nem csalódnak. Egy nemrég megjelent kor­mányrendelet július 1-től je­lentősen kiterjesztette a csa. ládi pótlékra jogosultak kö­rét. Családi pótlékban ré­szesülhetnek az eddigieken kívül a gyermekes egyedül­álló férfiak, az öregségi és munkaképtelenségi járadéko­sok, az egyszerűbb mezőgaz­dasági szövetkezetek tagjai. A mezőgazdasági szövetkeze­ti tagok ezentúl gyermekeik, nek nem 14, hanem 16, illet­ve továbbtanulás esetén 19 éves koréig kapják a csalá­di pótlékot. A SZOT Társadalombizto­sítási Főigazgatóságának most elkészült felmérése sze­rint eddig 28 700-an kérték, hogy az új rendelet alapján ők is kapják meg a családi pótlékot, közülük 1700 egye­dülálló, egygyermekes és 900 kétgyermekes férfi. A még be nem érkezett de vár­ható igényeket is figyelem­be véve, az eddigieken kí­vül 54 000 újabb gyermek után mintegy 30 000 család­nak fizetnek majd családi pótlékot, ezenkívül 75 000 mezőgazdasági termelőszövet­kezeti család 175 000 gyer­mekének családi pótlékát emelik. A jogosultság kiter­jesztése és az emelések kö­vetkeztében évente az eddi­ginél X60 millió forinttal na. gyobb összeget fizetnek ki. Asztalos Bálint Gacsályból nagyobb mennyiségű trappista sajtot küldenek Budapest ellátására. Ké­pünkön Veszprémi Miklós egy húszmázsás szállítmányt készít elő továbbításra. Búcsú dr. Simon Lászlótól Szeptember 3-án a Farkas­réti temetőben barátok, tisz­telők, tanítványok búcsúztak dr. Simon Lasz;-"> fdldrdjztu- dóstól, a magyar gazdaság­földrajzi tudomány egyik leg- kiemelkeáőDb képviselőjétől aki életének utolsó éveiben a Nyírség tudósává, a Nyír­ség szerelmesévé vá;t. Nem csoda, hiszen innen indult. Nyíregyházi kisdiákként, be­utazta a megyét, és a har­mincas évek fojtogató lég­körében az országban a leg­szegényebbnek a nyírségi pa­rasztot találja, melynek vé­rét még a kíméletlen, átko­zott, haszontalan homok is szipolyozza. Nyíregyházán érettségizett, innen a Deb­receni Kossuth Lajos Tudo­mányegyetem történelem— földrajz szakára iratkozott. Kis jövedelmű vasutas édesapja nem tudta fia tanítását vál­lalni, ezért szinte önerejéből termeti meg tanulmányai költségét. Egyetemi évei alatt megismerkedik a marxizmus­sal. Marxista társadalmi tu­dományi szemináriumok szer­vezője, vezetője. Aktívan kap­csolódott be a haladó diák- szervezetekbe is, e kapcsola­ta a debreceni tanári évei alatt sem szakadt meg. A fel- szabadulás után azonnal tud­ja hol a helye, az első de­mokratikus kormány vallás és közoktatásügyi államtitká­rává nevezik ki. A politikai torzulás időszakában nehéz erkölcsi és anyagi megpró­báltatás után a tudományos kutatómunka válik éltető elemévé Agrár gazdaságföldrajzi ku­tatásai során hamarosan sza­kít a csupán reprodukáló, te­rületi térképezést végző ku­tatási módszerekkel, olyan módszerek és területek fel­kutatásán fáradozik, melyek tisztázása egy terület gazda­sági fellendítésének nélkülöz­hetetlen eszközé. így jutott el a mezőgazdasági termelés belterjessége vizsgálatának szükségességéhez. Simon László hatalmas am* bícióval tanulmányozta a már meglévő nyírségi kutak víz­hozamát, vízszintingadezását és hosszas, precíz felmérő munka eredményeként arra a megállapításra jutott, hogy a mai felszín alatt 200 méter mélységben meghúzódó dur­va szemcsés, úgynevezett al­sópleisztocén rétegek több balatonnyi vízmennyiséget tartalmaznak. És ez az öntö­zés számára is hozzáférhető) gazdaságosan kitermelhető. Feltevését azóta gyakorlat igazolta, Simon László szerette me­gyénket, szive egy darabja a Nyírség volt. Ide szeretett volna hozni mindenkit, alti segíthet, vagy aki csak meg­érti e táj problémáját. Ami­kor kezdeményezésére 1963- ban majd 1965-ben a föld­rajzi társaság vándorgyűlését és tudományos ülését Nyír­egyházán szervezi, vagy ami­kor a szabolcsi baráti kör szervezésében fáradozik, ak­kor is csak azért teszi, hogy e vidék megsegítésére tudo­mányos erőket toborozzon. Szóval, tollal harcolt a Nyír­ségről alkotott közfelfogás megváltoztatásáért. Élete 56. évében tudomá­nyos munkásságának csúcsán ragadta ki a tollat a kézéből a halál. Távozása veszteség a magyar tudományos életnek, de nekünk szabolcsiaknak kü­lönösen fájdalmas. Köszönjük neki szeretetét és gyászoljuk mi, álmát valóra váltó nyír­ségi emberek. De rajtunk kí­vül miként Váci Mihály ír­ja: „Gyászolja négyezeröt­száz kút, gyászolják a nyír­ségi, a kunsági, a delibláti homokbuckák ártézi kútja! melynek adatait oly szívós tudományossággal vizsgálta, elemezte, vízáradásokat keres­ve a homok alatt, gyászolják Szabolcs-Szatmár végtelen almáskertjei, melyeknek ön­tözéséért annyit fáradozott.” Kuknyő János MEGJEGYZÉSEK: ü" Kinek nyitották? Megnyílt egy postahivatal a nyíregyházi Északi Alköz­pontban az ott lakók nagy örömére. Nem kell már időt tölte­ni, a városközpontba járni pénz befizetésével, csomag fel­adásával, stb. Az ott lakó mintegy háromezer ember meglepetése csak ezután következett: korán kezdtek örülni a kényelemnek. A postahivatal ugyanis délelőtt tízkor nyit és délután hatkor zár. Pénz be- és kifizetés pedig csak 17 óráig van. Aki el­megy hét-nyolckor dolgozni, s hazatér öt-hatkor, azt ez a posta cseppet sem segíti. És az ott lakók nagyon nagy többsége dolgozó, a férj is, a feleség is. így hát maradtak a nyugdíjasok, akik ráérnek, otthon vannak — nekik ez a hivatalos nyitvatartási időpont kitűnő. De kérdem: nekik nyitották a postát? Vagy meg kellene változtatni a hivatalos órákat, hogy a dolgozók is hozzájus­sanak...? H Tisztaság Egy tanárnő hivott fel, ott tanít az Erdő sori iskolában! „Kérem, itt van egy szépen parkosított iskola, lakótelep. Én és minden nevelő arra oktatjuk a gyerekeket, ne szemetel­jenek, ne dobálják el a hulladékot, dobálják a hulladékgyűj­tőbe... Azt mondja az egyik tanu,6: tanár néni, én bedobnám, de az egész környéken nincs egy szemétgyűjtő kosár.” Valóban nincs. így azután nemigen lehet se gyerektől, se felnőttől el­várni, hogy vigyázzon jobban lakóhelye, utcája tisztaságára. Pedig az ott befektetett milliók, a szép környezet óvása mi­att is megérné, hogy felszereljenek harminc-negyven hulla­dékgyűjtőt. Nem szólva az esztétikáróL \ Kopká Jánös Sül Fegyelmi ügyek A szövetkezeti tagsági viták, fegyelmi ügyék intézésére a termelőszövetkezeti törvény új szerv, a vezetőség bizottsága létrehozását ren­delte el. Szükségességéhez és az ezzel kapcsola­tos szándék célszerűségéhez nem fér kétség. Ennek ellenére a tsz-ekben nem látják eléggé az intézkedés jelentőségét. A bizottságok elnökei és tagjai nem tudják feladatukat, ha­táskörüket. Ezt igazolja az a felmérés, melyet a Tisza menti Tsz-ek Területi Szövetsége irodájának munkatársai végeztek. Sürgős feladatként jelentkezik tehát az új bizottság se­gítése a tsz-ekben. A vezetőség bizottsága eredményes működését nagyban elősegíti, ha a tsz-vezetők — főagronómus, főkönyvelő — ha­tározottan élnek az alapszabályban biztosított fegyelmi jog­körükkel. Ez esetben az elsőfokú fegyelmi határozat ellen a vezetőség bizottsága másodfokon járhat el, ami ellen további fellebbezésnek helye nincs. így a fegyelmi ügyek jelentős ré­sze a tsz-ben belül, a jogszabályoknak megfelelően rendeződ­het. Csak helyeselni lehet, hogy az említett területi szövetség a tsz-ek vezetőségi bizottságai eljárására tájékoztató jellegű tanácskozást kíván tartani az illetékes tsz-ek képviselői rész­vételével. — asztalos —* 5 oiíaj

Next

/
Thumbnails
Contents