Kelet-Magyarország, 1968. szeptember (25. évfolyam, 205-229. szám)
1968-09-01 / 205. szám
Ü988 szeptember I.' KBLIT-MÄC-YARORSZAG 9. efíal Szabolcs és az árreform Hogy érintette megyénket a nyolc hónappal ezelőtt bevezetett árreform? Négy járásunk, a tanácsok, a tö- megszervezetek és számos dolgozó mondta el véleményét, tapasztalatait a minap egy, a fogyasztók körében folytatott közvéleménykuta. tásnál. Nézzünk meg közelebbről néhány aktuális megállapítást Találkoztunk korábban bizonyos nyugtalansággal: „a kereskedelem majd úgy kalkulál, hogy minél nagyobb legyen a haszna”. „Miért van arra szükség, hogy azonos árucikkeknek eltérő árai lehetnek egy községen belül is?” Volt ellenben túlzottan optimista vélemény is. Nem egy vásárló úgy gondolta, hogy január elseje után megszűnnek a hiánycikkek, bővül a választék, udvarias lesz a kiszolgálás, megváltozik és azonnal kulturáltabb lesz a megye kereskedelme. Milyen most a helyzet? Hat hónap alatt 138 millió forinttal növekedett Szabolcsban a kiskereskedelmi forgalom, s 7,6 százalékkal magasabb, mint az előző év első felében volt. Élelmisze. rekből 6,7 százalékkal, ruházati cikkekből 8,3 százalékkal, vegyes iparcikkekből pedig 12,3 százalékkal volt nagyobb a vásárlás, mint tavaly ilyenkor. Megnyugtató, hogy az áruforgalomban továbbra is az iparcikkek fogyasztása növekszik jelentő, sen. A lakosság az igényesebb élelmiszereket vásárolja elsősorban, s ez vonatkozik a drágább ruházati cikkekre, lakberendezési árukra és a mosó-tisztítószerekre, pipere, kozmetikai készítményekre. Az árváltozás igen kedve. 2Ő hatása, hogy megyénk lakossága előrelépett az étkezési kultúrában: sajtból 75, vajból 35, kakaóból 21 és kávéból 24 százalékkal vásárolt többet az első fél évben, mint az elmúlt év első felében. Érdekes a statisztika, amely szerint a motorkerékpár-forgalom három és félszeresére, a rádióé közel négyszeresére, a magnetofoné majdnem hatszorosára emelkedett. Ezenkívül kerékpárból 73, televízióból 90, porszívóból 25—30, míg bútorból 22 százalékkal vásároltak többet ebben az időszakban. Javult az áruellátás is, a szabadabb beszerzési lehetőségeket mind több kereskedelmi szerv használja ki. Többet vásárolnak a helyi ipartól, a kisipari szövetkezetektől, s eljárnak más megyék nagykereskedelmi vállalataihoz. Közvetlenül az ipartól e fél évben hatvankét százalékkal szereztek be több árut a megye fmsz-ei, mint 1967 első hat hónapjában — ezek a cikkek a lakosság által keresett áruk, hiánycikkek voltak. Ezenkívül kiegé_ szítő ipari üzemekkel 23 millió forintért termeltettek. A probléma, hogy a helyi ipar ár és minőség tekintetében sokszor még nem versenyképes a nagyiparral. örvendetes, hogy megjavult a hús- és a tejtermék- ellátás. Érthetetlen viszont, hogy hiányzik néhány apró, január eleje óta olcsóbb cikk, mint a teaízesítő, édesipari lisztesáru, keksz. Gyorsan kifogyott a csökkent áru ve_ gyi és háztartási cikkek többsége is, s utánpótlásuk új néven, de már magasabb áron kerül a forgalomba! Annál több a hiányzó cikk a vas- és hengerelt, húzott áruból, a fürdő- és vízvezeték, villanyszerelési cikkekből, a legapróbb háztartási vasáruból, tömegcikkből — bár ezek áraival a lakosság meg lenne elégedve. A lakosság megkérdezett része felveti, hogy nem érvényesül az állam árszabá. lyozó szerepe a piacokon. Azok a szervek, amelyek hivatottak lennének a piaci árak ■ letörésére — a tsz-ek és a MÉK a zöldség-gyümölcsárakat kihasználva nem egyszer magasabban árusítanak, mint a magántermelők. Az árképzéshez nem volt elég az eddig eltelt nyolc hónap, az ármegállapító bizottságok munkamódszere, informáltsága még nem megfelelő, sokszor ellentétes a piaci fogyasztói értékítélettel, legtöbbször csak mechanikus. Még néhány jellemző megállapítást. Sok a panasz a cipők minőségére, csupán az a megnyugtató, hogy a boltok most már szó nélkül újra cserélik a reklamált árut. Feltűnik a fogyasztónak, hogy egyes cikkek árát „minőségjavítás” címén felemelték — pl. a Cyránó serdülő ruha, a Yester serdülő ruha stb. — de az áru minősége á valóságban maradt a régi. Ezt az árellenőrző szervek figyelmébe ajánljuk! Hason, ló a helyzet más áruknál, ahol ugyan többször is emelték az árakat, de ennek serkentő hatása nem mutatkozott (befőző celofán, terpentin, festékáru) a termelésben — holott ezzel indokolták. Aránytalannak tartja sok fogyasztó a gyermek és felnőtt ruházati árak most már csökkentett különbségét, a műanyagáruk árait a hagyományos zománcedényekéhez képest, az alkatrészekét a késztermékekéhez viszonyítva, a nylonkészítményekét a műszálasokkal szemben. Sok a panasz, a kereskedelemre is: „Az udvariasság még mindig nem divat az üzletekben...” Pedig a vásárlóknak — akik joggal szeretnék pénzükért a legjobb minőséget, a nekik legmegfelelőbbet — az árak újszerűségéből következően most sokkal alaposabb tájékoztatásra lenne szükségük, mint bármikor korábban. Ezért jobban válogat, több időt tölt el a vásárlással, ugyanakkor nem kevés eladó csak foghegyről áll szóba vele, a boltok zsúfoltak, sokszor nincs is erre idő — s következik az összetűzés. Nem ártana jobban szervezni a kereskedelem munkáját, hogy több idő jusson a vevőre. Legalább ennyire szükséges lenne előadáson, reklámban, vagy más úton tájékoztatni a lakosságot az új árrendszerről, az ármozgásokról — főleg a falvakban. Nyolc hónap telt el, s a tapasztalatban több a pozi- iívum mint a rossz. De a vásárló érthetően még több jót vár. Kopka János Pesti gyár Bátorban Adalékok a szabolcsi ipartelepítés történetéhez AZ APA. Fábián István, a fehér hajú, fehér bajuszú öreg kincset adott örökbe négy fiának. Becsületet, tisztességet és hűséget az eszméhez. Ott volt 45-ben a pártalapítók között Fehérgyarmaton. Suszterájból nevelte, taníttatta őket, két keze munkájával. Alapító tagja volt a cipész ktsz-nek. Ma már nyugdíjas. Hogyan nevelte őket? íme a szürke sorok erről. „Örülök, hogy a négy fiam munkásőr.” Béla, István, Gyula és Mihály. Párttagok. BÉLA Ha kiképzés, gyakorlat van, a Fábián családból négyen fognak fegyvert. A rangidős Béla, tíz éve munkásőr. Kiképzési csoportvezető. Civilben a járási könyvtár igazgatója. Nős, két fia van: Péter és Zoltán. Könyv és fegyver. „Megfér együtt az irodalom és a fegyver. Sok példa van rá a történelemből, Petőfit, Zalkát említhetném.” A honvédségtől történt leszerelése után alig két hétig volt civil. Ö volt a községi KISZ- bizottság titkára. Innen került a munkásőrségbe. „Nem állítom, hogy öcséimmel én szerettettem meg a munkásőrséget.” Erre István és Mihály ezt mondják: „Nagy része volt benne.” Hetenként egy nap a munkásőrségben. ö végzi a kiképzések tervezését, szervezését, irányítását. Falcsik József, járási munkásőrparancs- nok: „Nem kis feladat. Ezen áll vagy bukik minden.” BéNégyen egy családból la ezt tekinti egyik legfontosabb pártfeladatának. A másik az hogy négy éve a községi alapszervezet párttitkára. A legnagyobb alapszervé, amely 78 párttagot számlál. Édesapja és Gyula is ennek az alapszervezetnek a tagja. A könyvtárnak 1500 olvasója van. Gyarmaton minden negyedik ember. Sokat tett ezért is. Elismerik mint könyvtár- igazgatót, szeretik, tisztelik mint párttitkárt, munkásőrt. Nemrégiben „kiváló parancsnok” kitüntetéssel jutalmazták. ISTVÁN Szakmája géplakatos, most gépkocsivezető a tsz-kö- zi vállalatnál. „Béla volt hatással ránk. Őrmesterként szereltem le, én is KISZ-titkár lettem, a munkásőrségnél a híradókhoz kerültem. Tetszik. És az a jó érzés, hogy a család ebben is együtt van, békében is.” A négy testvér együtt épít emeletes társas családi házat. A telket apjuk ajándékozta. „Újra csak együtt maradunk, s ez garancia arra, hogy az utunk azonos marad a muri- munkásőrségben is.” Mihály derűsen: „Csakhogy nekünk különösen jól kell lőnünk a gyakorlatokon, mert Béla a parancsnok, kitörne a családi botrány.” Mosolyognak Béla mondja: „Otthon mindig értékeljük az eredményeket. Nincs különösebb baj. Még versenyképes vagyok velük.” A három testvér derül. István is nős, egy kislányuk van. GYULA MIHÁLY Cseréljünk Pista, én utánad, hétfőn lennék szolgálatba.” Váltják egymást fegyverrel is. Jól jött a kis beszélgetés, itt a parancsnok is, s engedélyezi: . Gyula itt dolgozik a járási művelődési központban, mint gazdasági előadó. „Jön a Déryné színház, előadás lesz, azért szükséges a csere.” István lakzira lesz hivatalos. Jó kezekben lesz a fegyver. Gyula is „örökölte” a mozgalmi munkát édesapjától és Bélától. Először a középiskolában volt KISZ-titkár majd a TITÁSZ-nál, s most a fehérgyarmati KISZ csúcsvezetőségének a titkára. Béla: „Mindenképpen hozzám tartozik. így is, s mint munkásőr is.” Amikor Béla munkásőr lett, Gyula alig 12 éves volt csupán. „Én voltam a ruha, csizmatisztítója, mint egy „apród.” Egy éve vagyok munkásőr, csakhogy nekem nincs „apródom”, mert Mihály is munkásőr.” Nőtlen. Neki lesz legkönnyebb a családalapítás. Berendezett otthonba viheti majd a feleségét. „Tetszett, s úgy éreztem, nekem is ott a helyem, ahol a testvéreimé.” Beszélik, tavaly megharagudott, mert Gyulával együtt akart munkásőr lenni, de elkésett. Igaz, akkor nősült is. A családban ő a gyümölcstermelési szakember. A honvédségnél gépkocsivezető volt. Itthon a járási munkásőrpa- rancsnok „szükségpilótája.” Egy éve nősült, két hónapja munkásőr, három hónapja párttag. És három hónapja boldog családapa. „De, ha lehetne odaírni, fiú: László”. A nagyapa mondja: „Magával hozta a nevét, mert László estéjén született az unokám.” Újságolják, hogy nincs probléma az utánpótlással, vannak fiúk a családban. És ennek örül a nagyapa is. AZ ANYA. „A szülői házból hárman jártak munkásőrségbe. Béla, Pista most is a régi házban lakik velünk egy udvaron.” A mama sokszor mosta és mossa ma is az ingeket, ruhákat, készíti őket. Egy-egy riadónál halkan megszólal: „Már megint menni kell édes fiaim.” De büszke fiaira, az egyenruhás fényképeket nagy-nagy szeretettel őrzi. És még mindig tiszták voltak az acélszürke munkásőr. egyenruhák. Most már ez a feleségek gondja lett. Farkas Kálmán ELSŐSÖK. — Látod, így nem gyúródik a könyv, a füzet... ’ Hammel J. felvétel« kincsesbánya József _______ sose felejti azt az embert, aki még pénzt is akart „csúsztatni” nekik, csakhogy vegyék fel a lányát a gyárba, ne kelljen hetenként a vonaton hányódnia. — Akkor megértettem miért éppen ide, a világ végére költözünk. Itt kincses- bányája van a legfontosabb feltételnek: a munkaerőnek Meg a szorgalomnak, amit már az első napokban tapasztalhattunk. Kezdett elmúlni a szorongás a torkomból ... Anna-művezető a tűződei lányokért, asszonyokért valósággal él, hal. „Figyelmesek, igyekvőek és nem sértődnek meg, ha műszak végén összegezzük a hibáikat. Pedig legtöbbjük még sose látott gyárat.” Horn Istvánná tűzőnő felfedi a titkát. Eddig a bedolgozók bizonytalanságában élt a ktsz-nél. s a keresetről jobb nem beszélni. Itt biztos, állandó munkát kapott, szeretné nagyon megbecsülni, mert nő a gyermek is... Puskás Gyuláné képesített tűzőnő — az egyedüli helyi szakember —, de kényszerből eddig palackozási munkán dolgozott, mert kellett a pénz, „nyakára nőttek” a gyerekek. Viski Irén érettségi után ápolónői terveket dédelgetett, de a gyár hírére és a cipész foglalkozású paDa biztatására elállt szándékától, máris kenyérkereső lett. JAGELLÖ-AKCIÖ Most még a .. , -------------------------------„Jagel lo-akcional” tartanak, ami annyit jelent, hogy az anyagyár Jagelló utcai telepén készült termék gyártásához kezdtek. Plasztik papucsok formálódnak a 42 helybeli munkás kezében. Napjában máris kétszáz pár. Aztán majd több, ahogy biztosabbá válnak a fogások. Többen Pesten tanulják a szakma rejtelmeit, hazatértük utánj szeptember végén két műszakra is áttérhetnek. Addig persze jócskán meggyűlik a vezetők gondja a tanulókkal. Mert szeptember elsejétől már hozzálátnak 62 leendő szakmunkástanuló képzéséhez. A malom egykori magtárát szemelték ki tanműhelynek, — ebből csak később lesz valami. Addig szükségmegoldást keresnek. Ide kívánkozik a legújabb bosszúság: a vastömegcikk ipari vállalat (VÍV) Ígéreté ellenére sem hagyta el augusztus közepéig a malomépület legnagyobb műhelytermét. így most „társbérlet, ben” vannak a vasasokkal. Pedig, ha ez megszűnnék, gyorsabban enyhíthetnének helyiséggondjaikon. Megtudom __________________________ közben, a Pestről jött szakemberek most — szálloda hiányában — magánházaknál laknak, a gyár fizeti. És mi lesz később? Marad-e valamelyikük, hiszen itt most mindennél fontosabb a gyakorlott szakember. Kutyik Lajos tősgyökeres pesti, de a szíve ide húz. mert a felesége nyír- tassi. „Ha lakás lesz, maradok.” Aztán a többi is: __ha lakás lesz ___ Üjabb gond, újabb égető kérdés, pénz kell a megoldáshoz. Fordult a helyzet — elmélkedik Kutyik —, most mi ingázunk Szabolcsba. .Valameddig bír. juk, de azt itt jobban tudják, mit jelent a távoliét a családnak... Ha — akkor.. „ Érződik, szívesen maradná« nak Tízmillióba kerül a letel«« pítés. Már elkészültek a további fejlesztés tervei, van hely bőséggel az új gyárépületekre, az étkezdére, szociá. lis létesítményekre. Gyár születik Nyírbátorban, ha nem is máról holnapra, de egyre biztatóbban. Angyal Sándor PESTI INGÁZÓK Gyárat ad Budapest Nyírbátornak. Szédelőzködik és a távoli járásszékhely volt malomépületében üti fel „tanyáját” a komplett Fővárosi Cipőgyár. Kecsegtető távlat: évi 300 ezer pár női cipő exportra, 150 ezer a hazai boltokba, munkalehetőség hétszáz embernek — leginkább nőknek — és milliós beruházások ... Mindez már nem csupán ipar- telepítési álom, két hete valósággá kezdett válni. Augusztus 12-én jelezték a legelső műszak kezdetét. A távlatba vezető út azonban itt sincs gyémánttal kirakva. Aztán az emberek... Enzsöl József ideiglenes telepvezető felidézi a napot, amikor szabadságáról bement a, pesti munkahelyére. Már várta a személyzetis, vitte az igazgatóhoz, a párttitkárhoz s megkezdődött a „gyúrás”. Egy hétig vívódott, míg kimondta: jó, legyen, megyek, ha már így kell lennie. Nem ő volt az egyedüli, aki cseppet sem tapsolt a kitelepítési határozatnak. Idén már jubileumi pénzt kap, megszokta a napi útvonalat, be a gyárba, a pesti levegőt. A többiek sem lelkesedtek túlságosan: Tóth Lajos, Vecska Gábor éj Kutyik Lajos. Vonatra szállni, hetekig a család nélkül, mikor ők kitűnően érezték magukat az exportrészlegnél. Kovács Anna, a fiatal technikus-művezető, viszonylag gyorsan döntött, de ki is kötötte: két hónap, és ne tovább, utazik vissza a Dohány utcai lakásába. Talán csak Balogh Istvánná vezető adminisztrátor jött reménynyel: közelebb kerül Túristvándiban élő szüleihez, innen már gyakrabban láthatja őket. Hallották, tudták, milyen igyekezettel bábáskodnak a szabolcsiak a letelepítésen, azért akadt meglepetés. A sebtiben kialakított helyiségről hiányoztak az ablakok; hatalmas gaz az elhanyagolt malomudvaron. AKIKET „GYÜRTAK”.
