Kelet-Magyarország, 1968. szeptember (25. évfolyam, 205-229. szám)
1968-09-29 / 229. szám
4 «&M RELST-MÁSYARORSZAö 1«9B. SMsptember 38. Egészséges-e a szabolcsi tej Az illetékesek válasza egy orvos aggodalmára Jó hónapja, hogy Nyíregyházán, a TIT egészségügyi vándorgyűlésén egy orvos ezóvátette: sok még a gümő- kóros tehén S bár az állam » tbc mentesített tej után felárat fizet, nem sokat ér, ha a tejbegyűjtő helyen ösz- szekeverik az egészséges és a fertőzni képes, orvosi szaknyelven pozitív tejet. Az orvos Szabolcs megyét is említette a rossz példák között. Óvott attól, hogy pasz- törizálatlanul, nyers állapotban árusítsák a tejet. Mint mondta: ez számos betrj idés forrása lehet, vagyis káros az emberi szervezetre. Utánajártunk az illetékeseknél, mi a helyzet a tejjel? Megtudtuk, hogy ez a probléma évekkel ezelőtt valóban élő volt. megyénkben. Akkor a tehénállománynál több volt a fertőzött, mint az egészséges. Az állam milliókat fordított arra, hogy közvetve, vagy közvetlenül támogassa a gazdaságokat, a háztáji tehéntartókat abban: frissítsék fel állományukat, egészségesre cseréljék a teheneket. „Ez a munka a végeidé közeledik, tájékoztattak a megírni állategészségügyi felügyelőségen, A tehenek nagy része ma már tbc- mentes, teje is kifogástalan. Dr. Szenárji István, a Szabolcs megyei Tejipari Vállalat igazgatója kimutatásokkal bizonyít Idén, az első fél évben a felvásárolt tej mennyiségének 79 százaléka volt. teljesen egészséges tehéntől származó. A második fél év eddigi hónapjaiban javult a helyzet,, az arány meghaladta a nyolcvan százalékot. S az állandó bakteriológiai vizsgálatok szerint a tejfelvásárlásnál mind több az új, az egészséges állománytól származó tej mennyisége. A tejipar határozottan állítja, hogy a megyében nyers állapotban — vagyis pasztörizálás nélkül — sehol nem kerül az üzletekbe, a tejcsarnokokba Ibc-s tehén teje. Ezt az állítást támasztja alá a KÖJÁL igazgató főorvosának, dr. Váry Jánosnak a véleménye is. Szerinte sem került a tejipar olyan helyzetbe, hogy figyelmeztetni kellett volna az illetékes közegészségügyi szerveknek. 'Probléma mégis van: az Egészségügyi Minisztérium éppen a megyék jelzései alapján kifogásolta a Tejipari Trösztnél, hogy sok még a pasztörizálatlan, úgynevezett nyers tej az üzletekben, tejárusító helyeken. S bár ez a tej teljesen egészséges tehenektől származik, (a többit csak ipari célra hasznosíthatják) és magasabb zsírtartalmú is mint a városi üzemekből kikerülő — a helyzeten javítani kell. Pasztörizált tejet ugyanis a megyében eddig csak Nyíregyháza, Mátészalka, Kis- várda, Nagykálló, Vásárosna- mény, Fehérgyarmat és Záhony fogyasztói ihattak. A többi, mintegy kétszázharminc településen erre nem kerülhetett sor, mert nem volt — és még ma sincs — termelési és szállítási kapacitás Néhány éve azonban Üdítő ital, brendy, coctail, bor szabolcsi almából ízelítő az ipari almafeldolgozás jövőjétől a MÉK ,,kóstolóján'* Uj ízekkel, aromákkal ismerkedtek szabolcsi szakemberek szeptember 28-án a MÉK központ kultúrtermében. A megyei pártbizottság januári határozatának megfelelően, — amely a téli alma több irányú hasznosításának kérdését szorgalmazta — a MÉK megbízást adott a Szövetkezeti Kutató Intézetnek különböző gyümölcslevek, pulpok, pálinka és borkészítmények kikísérletezésére. A kísérlet eredményeként a RATI megrendezett tájékoztatóján tele üvegeket sorakoztatott fel. Két üvegben jonatán és sztarking, tiszta almalevet másik két üvegben két-három százalékos szesszel erősített almalevet mutattak be. Az almaleveket 13,1 fokos száraz bor, 12 fokos édes bor és 14.2 fokos ürmös követte. Különleges receptura alapján készített pálinkafélék következtek ezután. Vákuumos lepárlással készített pálinka azon túl kétféle brendy és kétfajta coctail itat, A bemutatott almalékülön- legességek erénye, hogy hűen őrzik nemcsak az almaízt, de a fájtakra jellemző illatot és ízt is. A bren.dy és coctailok ízben és zamatban túlzás nélkül állítható, hogy felveszik a versenyt a hasonló forgaiomba lévő italokkal. A RATI-nak tehát sikerült olyan eredményes munkát végezni, amelyre méltán mondhatjuk: az ipari alma- feldolgozás jövője és megoldása lehet. Az ipari almafeldolgozás almatermesztésünkben és az értékesítésben jelentős szerepet játszik. Jelenleg a szabolcs-szatmári almáskertek 25 ezer vagon- nyi almát érlelnek, s ennek 25—30 százaléka kereskedelmi értékesítésre nem alkalmas. A kísérletek eredményeképpen ebből az almából 70—75 százalékos kihozatallal készíthetők az almalevek, borok és pálinkafajták. Az említett új italok nagyüzemi gyártására is történ tek lépések. A MÉK mintegy ötmillió forintos költséggel almalékészítő üzemet rendez be Nyíregyházán, amely már az idei almatermés egy részét a kísérletek alapján dolgozza fel. (seres) éppen a megyei szervek határozott kérésére vezették be a tejárusílást a községekben. Ez megoldotta a falvak tejes tejtermékellátását. A számítások szerint azonban az igények teljes kielégítését pasztőrözött tejjel falun nem tudják mindenütt megoldani. Ez megnehezítené az ellátást, hiszen havonta több millió liter tejet kellene beszállítani a megyei üzembe, s. onnan a pasztörizálás után visszaküldeni. A lakosság nagy része tehát közvetlenül a falusi tejcsarnokból juthat nyers tejhez, ám ez a tej teljesen tbe- mentes — ezt mind az eladók, mind az ellenőrzés garantálja. Ettől függetlenül felhívjuk a lakosság figyelmét, hogy a forralás mindig előzze meg a tej fogyasztását. A tejipar illetékesei most újból felülvizsgálják, hogy a nyerstej árusításával foglalkozó falusi csarnokok, illetve fmsz-üzletek rendelkeznek-e az egészségügyi feltételekkel. Ugyanakkor még ebben az évben megyénk valamennyi járási székhelyén — tehát Nyírbátorban, • Tiszalökön, Csengerben is — bevezetik az üzemből történő szállítást. Pasztörizált te,i jut e nagy településeken kívül a megye számos nagyobb községébe, mint amilyen U.ife- hértó, Ibrány, Vencsellő, Dombrád stb. Ezeken a he- lyeken nem csupán kannában, hanem palackozva is szállítanak tejet az üzemekből. Mint a megyei szervek hangsúlyozták, a tehénállomány gümőkormentesítése a kedvezőtlen adottságok ellenére is nagy ütemben halad Szabolcs-Szatmárban_ A tejellátásban ez a tény máris kedvezően jelentkezik. Indokolt viszont, hogy a helyzet további javításához .megyénk termelőszövetkezetei és háztáji gazdaságai is jelentősebben járuljanak hozzá. Szükséges az is, hogy a lehetőségekhez képest gyorsítsák meg a tejiparban a pasztörizált tej gyártását, s mind több községet vonjanak he az ilyen áruval való ellátásba, még ez évben, de a jövő esztendőben is. Ehhez viszont az kell, hogy a Tejipari Tröszt segítse jobban megyei vállalatát új gépek beszerzésében, s a szállítóeszközök gyarapításában. Mert bár a helyzet, korántsem nyugtalanító, a tejfogyasztás növekedése és a magasabb igények egyaránt jobb feltételek megteremtését indokolnak. Kopka János Gyors intézkedés a lakosság kérésére — Három nappal hamarabb, már kedden reggel les* gfáz a városban Mint már lapunk tegnapi számában is közöltük a Nyíregyháza vezetékes gázellátását biztosító, Romániából jövő nagy nyomású vezetéken időszerű karbantartási és felújítási munkák kezdődtek. Ezt megelőzően a gáz használóival közölték, hogy a szeptember 28-tól október 3-án éjfélig tartó munkák miatt a városban október 4-én reggelig szünetel a gázellátás. A hosszan tartó szünetet joggal kifogásolták a város lakói, s a felmerült probléma megoldását gyors intézkedés követte. A fogyasztók érdekét szolgáló nagyarányú felújítási munkát végző Siófoki Kőolajvezeték Vállalat jelentős munkaátcsoportosítással három nappal rövidíti meg a kényszerszünetet. A vezetéken szükségessé váló karbantartási és felújítási munkákat két részletben végzik eL Hétfőn a késő esti órákban befejezik annak a vezetékszakasznak az átépítését, amelyen a város kedden reggel már használhatja a gázt. Ez idő alatt a városi vezetéken is végeznek javítási munkát, amely szintén időszerűvé vált a zavartalan ellátás érdekében. A vállalat jól felkészült a munka gyors befejezésére, az egész ország területéről erre összpontosított minden erőt. Kisajátítanak egy házat. Sok ilyen van az új építkezések miatt nemcsak Nyíregyházán, hanem az egész megyében. A kisajátító szervek ajánlatot tesznek. A ház tulajdonosa nem fogadja el, mert kevésnek találja. Mindig így van, mert egy rendelet meghatározza azt a maximumot, amit állami szervek egy házért vagy telekért ajánlhatnak. Ennél jóval többet ér, — illetve a forgalmi érték jóval magasabb, — de ezt a szervek nem vehetik figyelembe. Őket köti a rendelet. Vita az érték körül A szabály ilyenkor az, hogy a kisajátítást szenvedő bírósághoz fordul, s kéri, hogy ítélje meg a különbözetet. A bíróság megítéli, mert már a kisajátító szervek is tudják, hogy a forgalmi érték magasabb. A rendelet azonban a bíróságokra nem kötelező, a bíróság a forgalmi értéket veszi alapul. Ez a helyzet gyakorlatilag azt jelenti, hogy minden kisajátítási eljárás szinte törvényszerűen szüli a pereket. A futószalagon „gyártott” perekre semmi szükség, csupán a rendeletén kellene változtatni, és reális értéket megállapítani a kisajátítandó ingatlanokra. Ezzel egy sereg, a bürokrácia számlájára írt bosszúság és népgazdasági kár (kiesett munkanapok a bírósági eljárás miatt) megszűnne. Valaki jogcím nélkül lakik egy lakásban. A bíróság kötelezi az elköltözésre, s elrendeli a végrehajtást. Ennek hatvan nap lenne a leghosz- szabb határideje, de van ötéves ügy is, mert a bírói ítéletnek azóta sem sikerül érvényt szerezni. Miért? Nincs szükséglakás. Bár a jogcím nélkül lakó — aki más, rászorultabb családtól vette el a kiutalási lehetőséget, — nem költöztethető ki a szabad ég alá. Ez alapjában helyes is. De szükséglakás nincs. (Egy megye- székhelyen már megoldották: a város határán kívül barakkokat építettek erre a célra. Azóta meggondolja mindenki, próbáljon-e fondorlattal lakáshoz jutni.) Persze, nemcsak szükséglakások építésével, hanem a rendelet megváltoztatásával is lehetne eredményt elérni. Ugyancsak további változásra van szükség egy másik bürokratikus dzsungelben, az építési ügyek terén is. Építtetők kálváriája Csak egyetlen, kiemelt példa, amely a legjobban sújtja a lakosságot. Ha valaki házat szeretne építeni, — ez tapasztalat, — egy egész évi szabadsága nem elég az okmányok beszerzéséhez. Különösen falun, ahol a járási székhelyre kell járkálni minden külön papírért. Néhány nagyobb faluban már a helyi szakigazgatási szervek végzik ezt a munkát, de ez még nem egészen jó arány. A lakosság szempontjából ugyanis az lenne a legmegfelelőbb, ha a legkisebb falvak kivételével mindenütt helyben intéznék a sok bosz- szúságot okozó engedély kiadását. A megyemvoen nyilvántartott alkonolistak száma csak töredéke a tenyxeg^sneK. A legutóbbi változások jelentette* valamit, de meg mindig nehézkes ennek az ügynek az intézése. Itt is további változásokra lenne szükség. Mert az utóbbi evek változásai azért jócskán megnyirbálták a bürokrácia lombosra nőtt fáját, de azért a tanácsi ügyintézésben még megoldásra vár nehány elavult eljárási szabály, A fejlődés es a gazdasági reform nagyobb igényeket támasztott a tanácsi munkával szemben is. Ezek egyrészt érdemiek, másrészt eljárásiak. Gyors, egyszerű, eredményes és főként olcsó ügyintézésre van szükség minden vonalon, (Hogy az olcsóság mit jelent, arra csupán egyetlen példa: a cikkünkben nem említett szabálysértési eljárások miatt 80 ezer munkanap esett ki egy év alatt!) A népgazdaságnak nem ■mindegye hogy az értéket termelő dolgozók mennyi ideig vannak távol munkahelyüktől — a bürokratikus szabályok miatt. Szükséges változtatások Az ügyintézést gátló tényezők közül egyik jól bevált módszer az, hogy amiről csak lehet, helyben döntsenek. (Egyébként is alapelv lett, hogy ott döntsenek, ahol a politikai felelősséget viselik.) Ha másképpen nem lehet, akkor a rendeleteken kell változtatni, s hogy melyiken, arra a közeljövőben a helyi tanácsok javaslatai alapjan előterjesztés készül. Kun István Mit kezdjek & szüleimmel ? Garázda, iszákos sziii&k — veszélyeztetőit gyerekek Hányán vannak? Nem tudja senki. Akikre felfigyelnek: a társadalmi szervek, elsősorban a tanácsok gondoskodnak róluk. De mi történik azokkal, akik rejtve maradnak a külvilág, a szomszédok, a környezet számára? Elkallódnak? Guszev-lakótelep. Hét gyerek. Az egyik kicsi, félmeztelen, az ablakban áll. A többiek a konyhában; az egyetlen bútor, egy kopott tűzhely, hagymát sütnek. A legkisebb gyerek — síró. sovány, kiütéses, rozzant vaságyon. Az édesanya nincs itthon. Az apa — állítólag Pesten dolgozik. — Nem bírtuk már nézni, hogy itt vannak ezek a gyerekek gazdátlanul, éhesen, rongyosan — mondták a szomszédok, halkan. Nehogy az esetleg betoppanó anya meghallja és elátkozza őket. A tanács gyámügyi előadója is meglepődik, pedig nem először lát elhanyagolt, gondozatlan, vagy éppen verésre, éhezésre „ítélt” gyereket. A Rózsa Ferenc utcában az egyik asszony, mostohaanya. az ájulásig éheztetett két kisgyereket, még vizet sem adott nekik. Öle már jó ■ helyen, állami gyermekotthonban vannak. Olykor a családokat látogató védőnők veszik észre a veszélyeztetett gyerekeket, máskor a szomszédok, ismerősök. Olyan szülő is akad, akinek marad még bátorsága bemenni a városi tanácshoz, kérni a társadalom segítségét, elvonókúrához, a gyerekek intézeti elhelyezéséhez. Ilyen ügyben kopogtunk a gyámügyi előadóval a következő lakásban, a Szarvas utcán. — Tessenek elintézni, hogy minél előbb .elmehessek az elvonókúrára — kérte eltávozáskor a 37 éves férfi. Nemrég szabadult a börtönből, de ittas állapotban azóta is elkövetett egy „könnyelműséget”, a Budapest kocsma elől, ahol ivott, hazavitt egy Idegen kerékpárt. Egyetlen menekülését az elvonókúrában látja, hogy kisiklott élete újra rendes mederbe terelődjék. Szűkös, szoba-konyhás lakásban él a család, három gyerekkel — és a konyhát kiadták 300 forintért albérlőknek. A két idősebb gyerek rosszul tanul, az egyik két évet ismételt, a másik egyet, gátlásos, befeléforduló gyerek, gyakran sír, mikor felelnie kellene az iskolában. Az anya tagadja, hogy ő is szeretné az alkoholt, de férje bizalmasan megjegyzi, mikor az asszony kimegy, hogy iszik, mint ő... Utolsó szavuk eljövetelünkön a férfi akafja, hogy állami gondozásba kerüljön a két nagyobb gyerek, a felesége tiltakozik. A tanács gyámügyi dolgozója töpreng, mérlegel, hogy is lenne jó a gyermekek érdekében. És szorgalmasan jegyzi a környezetet megörökítő adatokat, tényeket. Majd siet tovább: szülői szeszélynek, alkoholizmusnak kitett gyerekek várják a Debrő bokorban, az Üjszőlő utcában — és másutt. Akit lehet, állami gondozásba utalnak, kiemelnek a veszélyes környezetből. De jogos a kérdés: mi less azokkal a gyerekekkel, akik rejtve maradnak a külvilág számára, akiket a környezet álszemérme, a mások dolgába való be nem avatkozás hamis erkölcsi felfogása miatt még nem fedeztek fel. És mi lesz a brutális, iszákos, garázda szülőkkel, akikre néha nehéz rábizonyítani a tételes törvények megszegését — a valóságban mégis bűnt követnek el. Van-e joga a társadalomnak nem felelősségre vonni, nem büntetni őket? Páll Géza élelmiszer kiskereskedelmi vállalat kaimét Icai ii o in ti! a7 él fás árt és szaktanácsadást tart ÜfR7t?9PÍ7!fS)Í ííVáf 8(0i7lfl£*fÍSfll$ 1968' októkjer 1"®n> 9—12 óráig Nyíregyháza, Zrínyi I. u. 5. sz. alatt 12-es számú vegyi-háztartási boltjában. Ugyanezen íIIí^ÍSSSIeUSSI ÖS«* ißy £ illő JssWi* a napon 13 órától Nyíregyházán, a Jókai téren felépített barakk sátorban lß óráig. f’ffriíIrfSEMia evnlnéil A vasar itJeie 3 kozmetikus minden kozmetikai dolgokra kellő felvilágosítással szolgál. A bemutatott kozmetikai *-■*■”*• E3SSI)C SZOk^üi 9£HHIOHQwi»()8ii(id«iai Cikkek a helyszínen megvásárolhatók. v.,._ Tekintse meg bemutatónkat és vegye igénybe a szaktanácsadást \ Nyolcvanezer munkanap ára
