Kelet-Magyarország, 1968. szeptember (25. évfolyam, 205-229. szám)
1968-09-28 / 228. szám
sftSjptStfflíísr 9#: rmwp-mmvKmsmzA a Járható út a gyenge tsz-ek megerősödéséhez Beszélgetés Novák Sándor elvtárssak a Nyíregyházi Járási Pártbizottság titkárárai Alapos és széles körű elemző munka végeredményeként került sor szeptember 24-én a Nyíregyházi Járási Párt- bizottságon a gyenge termelőszövetkezetek vezetőinek tanácskozására. A járás 35 közös gazdaságából 12 ma még nem kielégítően gazdálkodik. A tsz-vezetők tanácskozása után Novák Sándor elvtárssal, a járási pártbizottság titkárával a gyengeségek okairól, valamint a megerősödéshez vezető feladatok végrehajtásáról beszélgettünk. Túl a rossz adottságon A 12 termelőszövetkezet közül — mondta Novák elvtárs — egyértelműen csak három termelőszövetkezetnek lehet a természeti adottságát rossznak nevezni. A nyírsző- lősi Jókai, a nyírpazonyi Zöld Mező és a napkori Kossuth Tsz területe az, ahol rossz a talajszerkezet, sok a laza és futóhomok, a föld aranykorona értéke 2 és 5 között ingadozik. A gyengeséget azonban rossz természeti adottság, kedvezőtlen időjárás, vagy rossz közgazdasági adottság is előidézheti. Kimondottan rossz közgazdasági adottsággal rendelkező tér-' melőszövetkezet azonban nincs. Van hat gazdaság a járásban, ahol problémát okoz a szállítás részben az utak, részben a vasútállomások hiánya miatt, de egyedüli oka ez sem lehet a gyengeségnek. A rossz gazdálkodást tehát több tényező együttes hatása okozza, köztük a gyenge vezetés, s az ebből fakadó hibák. A gyenge termelőszövetkezetek megszilárdítása érdekében a járási pártbizottság intézkedési tervet készített, s a terv alapul szolgál ahhoz, hogy a termelőszövetkezetek is reális intézkedési tervet készítsenek, amelynek alapján a következetes végrehajtás során megerősödhetnek. A megerősödés feltételei adottak. Ehhez legfőbb segítség a jövedelemkíegészítéses alapdotáció, amely most már három évre előre meghatározott, A 12 termelőszövetkezet például 1968-ban tagjainak jövedelemkiegészítésére 7 millió 346 -ezer forint, plusz 1 millió ?58 ezer gépi munkadíj dotációt kapott. 1969-ben, 70-ben ugyanez az összeg áll rendelkezésükre, hogy gazdálkodásukat stabilizálják. Erősödés csak dotációval? A megerősödésnek azonban csak „kis része lehet a dotáció. Mérvadó, hogy a termelőszövetkezetek olyan intézkedési terveket készítsenek, amelyek 1970-ig lehetővé teszik a változást. Ehhez különben a járási pártbizottság, valamint a járási tanács szakemberei közvetlen tanácsadással is segítséget nyújtanak. A járási pártbizottság úgy véli, hogy a legnagyobb erőfeszítéseket a tsz párt- és gazdaságvezetőinek kell tenniük. Elsősorban » vezetés megszilárdítására, megerősítésére, a politikai és szakmai fejlődés biztosítására kell törekedni. Attól sem szabad félni, hogy az alkalmatlan vezetőket megfelelőkkel helyettesítsék. A pártszervezeteknek feladata, hogy széles körű tudatformáló, felvilágosító munkát végezzenek. Fontos a párttagok példamutatása a «hozott,; határozatok végrehajtásában, s nagy segítséget nyújthatnak a vezetés erősítésében, a nyílt, őszinte kritikai légkör kialakításával. Természetesen a tsz-vezetés erősítése, a pártszervezetek jobb munkája csak abban az esetben érlel gyümölcsöt, ha a gyenge termőhelyi adottságok megváltoztatására, a kedvező gazdálkodási módszer megválasztására reális intézkedési terv készül. Üt a magas terméshozamhoz A konkrét munka kiindulópontja az lehet, hogy a járás szántóterületének több mint 36 százaléka a gyengén működő termelőszövetkezetek használatában van. 30 százalék felett van a rét, legelő és gyümölcsös is. Ezzel szemben a sertésállományt kivéve az állatállomány 30 százalék alatt van. A járás termelő- szövetkezetei átlag a szántó- területük 13,9 százalékán végeznek istállótrágyázást. Ezzel szemben a gyenge termelőszövetkezetek ilyen vonatkozásban jóval a járási átlag alatt vannak, sőt az újfehértói Vörös Hajnal 5,5, a paszabi Petőfi 7,5 százalékban végez istállótrágyázást. A megerősödés egyik alapja a magas terméshozam. Ilyen talajerővisszapótlással ez nem várható. Különösen akkor, ha a műtrágyafelhasz- náiás is (járási szinten egy kh-ra 255 kilogramm) az átlag alatt van. Néhány gyenge termelőszövetkezet, mint a besztereci Üj Barázda, vagy a vasmegyeri Micsurin a járási átlagnak 50 százalékát sem éri el. Döntés helyben j A számok egyértelműen és világosan mutatják, mit kell tenni. De ide tartozik még, hogy bár a meliorációs munka 50 százalékát a gyenge termelőszövetkezetekben végezték, a vízelvezetés, csatornázás mégsem kielégítő. Száraz időjárásban a gyenge termelőszövetkezetek nem használják ki öntözési lehetőségeiket. A gépesítés foka sem kielégítő. Sok gyenge termelőszövetkezet munkaerőproblémával küzd, ennek ellenére gépparkjuk fejlesztésére kevés gondot fordítanak. A járási pártbizottság, — mint azt Novak elvtárs hangsúlyozta — csak javaslatot tett annak érdekében, hogy a gyenge termelőszövetkezetek 1970 végéig a jó, közepes színvonalra emelkedjenek. Hogy a szövetkezetek ezentúl még mit kívánnak tenni, azt elsősorban önmaguk tudják:, a helyi lehetőségeket ők ismerik. Mindenesetre a lehetőségekkel jobban kell élniük, s ez vonatkozik nemcsak a helyes gazdálkodási módszer megválasztására, de arra is, hogy az uj gazdaság- irányítási rendszer értelmében tevékenykedjenek. Seres Ernő Tüzesen pattogó vezényszavak röppennek a tér felől. Férfias, kemény lépések kórusa dübörög, majd újabb parancsszavak hangzanak. A határőrcsizmák alatt megziz- zennek a sárguló falevelek. Itt benn, a tanteremben élesen csipogó „ti-ti-tá” csatlakozik a léptek harmóniájához, s hogy a kórus teljes legyen, időnként felberregnek a kapun kivonuló teherautók motorjai. Szokásos hétköznapi élet kezdődött a laktanyában. De nézzünk csak szét jobban: itt is, ott is ismerős arcok. Az alaki foglalkozás menetelői között, a morzét tanuló híradósok között és a lövészetre induló gépkocsik platóján is akad jócskán ismerős. Olyanok, akiken nemrég még a záhonyi vasutas egyenruha volt, akikkel nemrég még Tarpán, Eperjeskén vagy a kisszekeres! Előre . Tsz-bon találkoztunk... Két foglalkozás közötti cigarettaszü- netben sikerült megtalálnunk ' Áros Zoltán őrvezetőt. Fecskét szív, s a cigaretta füstjét kellő szakértelemmel követi a fiú szeme. — Dohányipari technikus vagyok, s most határőr. A szakmámból a katonaidő 27 hónapjára csak a dohányzás szenvedélye maradt. Itt mást kell csinálni,.. Honnan is ismerjük egymást? Igen, Eperjeskéről, meg Kisvárdáról, a beváltóból. — Itt a cigaretta a szakmámat juttatja eszembe, de ha 136 nap múlva leszerelek, lesz mire emlékezni ebből a 27 hónapból. Katonaéletének élményeit mindenki sokáig emlegeti. Mire emlékszik majd vissza Áros őrvezető? — Egy izgalmas határőr- akcióra, amely sikerült és mégis kudarc volt. Határ- sértő elfogására riasztottak bennünket. Tizenöt kilomé- j terén át taktikáztunk ellenfelünkkel, üldöztük, s mielőtt elfoghattuk volna, három perccel előttünk letartóztatta a határsértőt fegyvertársunk, egy kmb-s rendőr... A katona- sapka alól itt egy szőke, amott egy barna fiú pillant egymásra. A szőke őrvezető mintha egy-két évvél idősebb lenne, a barna tizedes szemmel láthatóan fiatalabb. Révész László őrvezető tiszteleg, s engedélyt kér Révész Sámuel tizedestől rágyújtani.' — Gyújts rá bátyus! — adja meg tréfásan az engedélyt testvérbátyjának, egyben beosztottjának a rajparancsnok, majd egymás vállát átfogva elindulnak a KÍSZ-kiub felé. Együtt vonultak be Záhonyból, olyan családból, ahol majdnem mindenki vasutas. A két testvért a katonaélet hozta össze igazán Bevonulásuk előtt ritkán voltak együtt. Egyik Szegeden tanult, a másik már dolgozóit, ők is vasutasok leitek, Záhonyba ) már együtt dolgoztak. — Itt, a körletben pedig még az ágyuk is egymás mellett van. — Nem furcsa az. idősebb testvérnek a parancsnok-,- beosztott viszony? Megkezdte próbaüzemelését Vásárosnaményban tíz beregi tsz és a MÉK közős vállalkozásában a megye első gyümölcs-zöldségfeldolgozó üzeme. A vállalkozás megépítésére 6 millió forintot irányoztak elő, míg a berendezésre és üzembe helyezésre további 2 milliót. Az alapítási költségekhez a tsz-ek és a MÉK egyenlő alappal járultak hozzá. A próbaüzemelés első terméke almaszárítás.'A kezdeti 37 dolgozó létszám rövid idő alatt 60 főre növekedett. A kísérleti üzemelés a célnak megfelelő: 24 óra alatt két szárítógépen 300 mázsa nyers almát dolgoznak fel. — Nem. Néha én is ..felettese” vagyok az öcsémnek. Én vagyok a KISZ-titkár. ftsze Tamás falujából, Tarpáról vonult be Gonda Jó- zsef határőr. Édesapja a Győzelem Tsz állattenyésztő- je, édesanyja a növénytermesztésben dolgozik, húga szegedi elsőéves joghallgató, ő maga pedig civilben lakatos. — Egy fővárosi lakúsépí'.ő vállalatnál tanultam a szakmát, ott dolgoztam bevonulásig. Gonda József kezenum'.tájához sok száz budapesti lakás lakatosmunkája fűződik, s leszerelése után is sok-sos felépítendő összkom fórtnál számítanak rá — Itt én sem a lakatos mesterségből élek, de a ..spécire” néha a laktanyában is szükség van. Egyik nap elromlott a hálókörlet zárja Én szabadítottam ki a fiúkat. Letelt az idő. a két foglalkozás közötti szünet, ismét felharsan a vezényszó, megroppan a salak a csizmák alatt. Csipogni kezdenek a rádió adó-vevők, s a laktanyakapun kirobog az utolsó teherautó is. Egv szabolcsi laktanyában a hétköznapok szorgalmas munkája köszönti a fegyveres erők napját. A telep rendes üzemelésa előreláthatólag október 10- től indul, s ettől kezdve az almaszárítás mellett megkezdik egyéb termékek készítését is: savanyítást, gyümölcsbefőttek készítését és pálinkafőzést. Bővítik a szárítást zöldségfélék feldolgozásával. Az áruk elhelyezésére biztos piac kínálkozik mind belföldi ellátásra, mind exportra. Utóbbinál, mint például az almaaszalvány elhelyezése tekintetében jó piac ígérkezik a Szovjetunióban. Teljes kapacitást alakítanak ki a vállalkozásnál a következő esztendőben, aminek termelési értékét 12 Szilágyi Szabolcs Hammel József felvételei Űj gyár Vásárosnaményban Szabó Ervin halálának 50. évfordulóján ötven esztendővel ezelőtt, 1918. szeptember 30-án halt meg Szabó Ervin, a magyar- országi munkásmozgalom kiemelkedő alakja. Nem érhette meg azokat az első világháború végén kirobbant forradalmakat, amelyek eljövetelét egész életével szenvedélyesen kívánta; 41 éves korára végzett vele az amúgy is törékeny fizikumát állandóan emésztő láz: a fiatal korában szerzett tüdőbaj. Korai halálával súlyos veszteség érte a magyaror- ;gi forradalmi mozgalmáét, amelyeknek egyik legemelkedőbb szellemi előkészítője volt. Szabó Ervin bécsi egyetemi évei alatt, emigráns orosz forradalmárok baráti körében vált marxistává. Marx és Engels műveinek alapos tanulmányozása, a kor legkiválóbb marxista teoretikusaival folytatott kiterjedt tudományos levelezése, könyvtárosi munkája, amely lehetővé tette számára, bog?’ a társadalomtudományok fejlődésével mindig lépést tudjon tartani — ez veit Szabó Ervin marxista felkészülésének és elméleti tevékenységének másik, soha ki nem apadó forrása. Ez a magyarázata annak is, hogy az alig 25 esztendős fiatalember a magyarországi szociáldemokrata mozgalomban nagy tekintélyt vívott ki magának^ s a szocialista értelmiségi ifjúság elismert szellemi vezetője lett. Hirdette, hogy „a munkásság öntudatát kifejleszteni, ez a szocialista pártok legeredményesebb taktikája”. Ezt szolgálta Marx és Engels műveinek magyar nyelvű válogatása, amely két kötetben, 1905-ben és 1909-ben, az ő szerkesztésében látott napvilágot, A kötetek segítségével a munkások generációi ismerkedtek meg a marxizmus klasszikusainak munkáival. Nevéhez fűződik a fővárosi nyilvános könyvtár megteremtése és modem, a kor színvonalán álló társadalomtudományi könyvtárrá való fejlesztése is. A felszabadulás óta az ő nevét viselő könyvtár, amelynek haláláig volt az igazgatója, központja, gyülekező helye volt a forradalmi szellemű értelmiségieknek. 1904—1905 folyamán — egy kisebb baloldali ellenzéki csoport élén — fellépett a szociáldemokrata párt „reformja”, vezetésének forradalmi megújítása érdekében. A kísérlet eredménytelen maradt, aminek egyik legfőbb fogyatékossága is -^- hogy nem volt kapcsolata a tömegekkel, hogy fellépése elszigetelt maradt, nem talált visszhangra és támogatásra a munkásság körében. A reformizmus elleni küzdelemben dolgozta ki — részben francia és olasz hatásra — a politikai küzdelmet elutasító „ szindikalista elméletet, amely — tévesen — a munkásság gazdasági szervezeteit tartja az egyedüli osztályszervezeteknek. Szabó Ervin 1910-ben létrehozott egy szindikalista propaganda csoportot, ez azonban elszigetelt maradt, s hamar fel is bomlott: programja nem volt alkalmas a feudális maradványok ellen küzdő, a demokratikus szabadságjogok megszerzéséért harcoló magyarországi munkásság megnyerésére, Szabó Ervin ekkor egy időre visszavonult e közvetlen politikai cselekvéstől, energiáját főként a könyvtárszervezés — a maga nemében szintén nagy jelentőségű — feladatára összpontosította. Az első világháború kirobbanása állította ismét csatasorba. 1915 folyamán több tanulmányában a háború és az imperializmus összefüggéseit, a világháború osztálygyökereit tárta fel és elemezte: a proletárforradalom lehetőségét és szükségességét bizonyította. Az orosz forradalom valósággal felvillanyozta: meglátta, hogy ez új korszakot nyitott az emberiség történetében, lehetővé tette a munkásosztály forradalmát Európa országaiban, is. Ismét köréje gyűltek egykori tanítványai, követői. Munkástanácsokat szerveztek, háborúellenes röplapokat terjesztettek, amelyek szövegét Szabó Ervin fogalmazta, vagy nézte át. Kapcsolatokat keresett a nemzetközi forradalmi irányzatokkal, köztük a szovjet-oroszországi magyar bolsevikokkal is Szabó Ervin nem jutott el a leninizmusig, de múlhatatlan érdemeket szerzett azzal, hogy ébren tartotta a forradalmi gondolat lángját, — már halálos betegen — maga is aktív részese lett a lenini igazságok befogadására kész háborúellenes forradalmi mozgalmaknak. Ezért is tekintjük őt a magyarországi munkásmozgalom kiemelkedő alakjának. m millió forintra tervezik. A dolgozók létszáma körülbelül 20o fő lesz. Az üzemelés három műszakban történik. Olvasónk írja: A „válogatós“ Évek óta vásárlója vágyót a Dózsa György utcai zöld« ségboitnak. Eddig azt tapasztaltam, hogy a dolgozók többsége udvarias a vevőkkel. Éppen azért furcsállottam azt a magatartást, amelyben a napokban részem volt. Tudomásom szerint az önkiszolgáló boltban (bár más üzletekben is) a vevő azt az árut veszi meg, ami tetszik. Más ládából kértem a szőlőt, mint amelyikből a kiszolgáló adni akart. Udvariatlan modorban utasított rendre, s a pénztáros is közbeszólt, hogy „jól néznénk ki, ha mindenkinek azt adnánk, amit kiválogat” — teszi szóvá dr. T. Gy. lapunk nyír egyházi otvaaója. HATÁRŐRÖK * mm
