Kelet-Magyarország, 1968. szeptember (25. évfolyam, 205-229. szám)
1968-09-19 / 220. szám
WS8 szeptember iS. KELFf-M A CtV A RORS7 A « 9 oldal Tizenöt óra Amitől jó a falusi közérzet Lehet-e védekezni egy esetleges háborúban a tömegpusztító nukleáris fegyverek ellen? . Néhány éve még megyénkben jórészt nemmel feleltek az emberek. Sok egyéb tényező mellett főként a tájékozatlanság alakította ki ezt az általános % véleményt. A feszült nemzetközi helyzet, az imperialisták ismétlődő és fokozódó agresz- szivitása a világ különböző részein, magában hordja az újabb katasztrófa lehetőségét. A haladó világ, köztük népünk érdeke a béke megőrzése. Túl a tiltakozáson, ennek érdekében állandóan gyarapítjuk erőnket, fokozzuk fegyveres erőink harcképességét is. Jól tudjuk viszont, "hogy egy esetleges atomháborúban a hátország is veszélyeztetett ponttá válnék. Ezért már évek óta következetesen, megalapozottan végezzük a lakosság polgári védelmi oktatását megyénkben is. Tíz és százezrek ismerték fel, hogy van mód a védekezésre, s tanulták meg, miként lehet a tömegpusztító fegyverek ellen tömegesen védekezni. Községi, üzemi, járási és megyei bemutatók, vetélkedők során bizonyították a lakosok, hogy a 15 órás polgári védelmi oktatás keretében elsajátították az élet- és értékmentés korszerű módjait. Tizenöt óra. Egyetlen napot sem tesz ki az ember életében. De a polgári védelmi oktatás keretében úgy tölthető el, hogy általa százak és ezrek életét lehet megóvni a haláltól, a pusztulástól. Immáron négy éven ét szervezik megyénkben ezt az oktatást. Ez év tavaszán meggyőződhettünk az áldozatkész előadók, társadalmi munkások fáradozásának gyümölcséről. Az egész megyét átfogó, megmozgató „Ki tud többet a polgári védelemről” vetélkedősorozat, s vele egyidőben megtartott gyakorlati bemutatók magasfokú készültségről, a lakosság széles rétegeinek élénk érdeklődéséről vallottak. Egy friss felmérésből kitűnik, hogy az elmúlt esztendőben újabb 36 500 szabolcsi lakos sajátította el a 15 órás oktatás keretében mindazokat a tudnivalókat, amelyek egy esetleges nukleáris támadáskor a reális védekezés nélkülözhetetlen követelményei. Mondhatjuk: SzabolcsSzatmár lakosságának jelentős része már tudja, mi a tennivaló, ha az agresszor kalandra vállalkoznék. Ennek ellenére a lakosság tájékoztató oktatásában nem állhatunk meg. Különösen azért, mert a távolabbi településeken, a tanyákon jócskán találni még olyan közösségeket, ahová eddig nem jutottak el az oktatók. Másrészt eddig olyan emberek hallgatták az előadásokat, akik gyorsan felismerték a védekezés rendkívüli fontosságát, s ezért igen sokszor önként, külön értesítés nélkül vettek részt a 15 órán át tartó képzésben. A feladatok ismeretében döntött úgy szerdán az idei oktatás megszervezésére Összehívott megyei tanácskozás kollektívája, hogy november közepétől jövő év márciusáig újabb 67 000 fővel ismertetik meg a polgári védelem tudnivalóit. A megyeit járási, községi és üzemi koordinációs tanácskozások követik a közeli napokban, ahol az oktatás pontos ..menetrendjét”, az előadások vonzóbbá tételének módjait rögzítik. Jól felkészült előadók kiválasztásával, a szemléltető eszközök felhasználásával, a gyakor- . lati bemutatók* gyarapításával igyekeznek majd elérni,- hogy színvonalasabb legyen, vonzóbbá váljék megyénkben a 15 órás okítás. A. S. Házi feladat: gyértyafúvas Beszédhiba-javító központ nyílik Nyíregyházán Hogyan szabadulhatnak meg a beszédhibás — pösze, selypítő, hadaró, dadogó, racsoló — gyerekek a zavaró rendellenességtől? Milyen speciális oktatási eljárások állnak rendelkezésre a megyében a beszédhibás gyerekek nevelésére? Kinőheti a gyermek Szakemberek- tapasztalatai szerint a beszédhiba, ha időben — a kisgyermekkorban vagy az általános iskola alsó osztályaiban — foglalkoznak vele hozzáértő oktatással, speciális gyakorlással, teljesen megszűnik. Nem okoz a későbbiekben lelki, személyiségzavarokat, kisebbségi érzést, Ezért is határozta el a Művelődésügyi Minisztérium, hogy a megyeszékhelyeken beszédhiba-javító központokat szerveznek. Október 1-től Szabolcs-Szatrr.ár megyében százhúsz beszédhibás gyerek díjmentes oktatására nyílik lehetőség. Főhivatású gyógypedagógus tanár látja el a gyerekek oktatását, heti 22 órában foglalkozik az óvodás és általános iskolás korú gyerekekkel. Nyíregyházán kívül Kisvárdán, Mátészalkán, Nyírbátorban, Csengerben és Mándokon kezdik meg a beszédhiba-javító oktató-nevelő' munkát. Ezeken a helyeken gyógypedagógiai tanárok dolgoznak. Játékos formák Fokozatosan kiterjesztik az egész megyére az intézményes beszédhiba-javító oktatást. A megyei beszédhibajavító központ szaktanácsokkal látja el a községeket és gondoskodik arról, hogy a súlyosabb — idegrendszeri rendellenességből származó — beszédhibás gyerekeket a kőszegi beszédhibajavító intézetbe utalják. A gyerekek játékos formában sajátítják el a helyes hanpképzést, kiejtést. Korszerű eszközök, magnetofonok, speciális kísérleti berendezések segítenek a beszédhibák leküzdésében. Tárnái Ottó, a Nyíregyházi Gyógypedagógiai Intézet igazgatója a dadogás kiküszöbölésére speciális eszközzel kísérletezik, melyet saját maga konstruált, s melynek lényege a pszihés zavaró hatás megszüntetése. Házi feladatot is kapnak a gyerekek a beszédhiba-javító iskolában — ahol különben az év fél évig tart — s a foglalkozások nem ütköznek az óvodai, vagy az általános iskolai órákkal. Otthon a szülők segítségével állathangokat utánoznak, úgynevezett gagyogási gyakorlatokat végeznek, labdacsokat, tollat fújnak, égő gyertyát kell fújni, s a feladat akkor 5-ös, ha a gyerek nem oltja a lángot, de a legkisebbre „fújja”. Hangkapcsolási és képfelismerési feladatok segítik a helyes hangképzést, az egyes hangok megtanulását. Ami a szülőnek szórakozás... Megjegyezték a szaktanárok, hogy olykor a szülők becéző „gügyögő” beszéde váltja ki a gyereknél a beszédhibákat, utánozzák a felnőtteket. Másutt a beszédhiZöld mezőben fehér kígyó az ösvény, ez visz az erdő felé. Mint egy fiatal lány melle, enyhén domborul a táj, jó itten járni. Nem nehéz vinni a festékes ládát, az állványt, és a város aszfaltján fáradt láb a föld érintésétől új erőre kap. Ott az erdő!... mit ott, már itt van, annyi, mintha itt volna, már lengeti feléje zöld kalapját, már érezni friss lehelletét, meglátta, hogy jön régi barátja, hajlik, lobog, majd hogy eléje nem szalad. — Szervusz, barátom, öreg pajtás! Jó volna minden fá. dat külön megölelni, minden új hajtásod megsimogatni, de sajnos, nem érek rá, le kell fesselek, mert mecénásom, a gaz uzsorás, erdőt óhajt, hát eljöttem, bocsáss meg. Légy engedelmes, ne titkolózz, hadd pihgáljalak ide kutyafuttában, nem szívesen teszem, nem ezt ér•NyolcvanBt esztendeje született Balázs Sándor, a magyar író-újságíró társadalom egyik seniora. Ebbel az alkalomból közöljük fenti tárcáját. bás környezet, a család valamelyik tagjának dadogása, hadarása, stb. készteti rendellenes hangképzésre a gyereket. Ilyenkor a lehetőség szerint a gyereket tanácsos távol tartani a beszédhibás felnőttől, örökölt beszédhibákról természetesen nincs szó, nem öröklődik a beszédhiba és kellő eljárásokkal megszüntethetők. Az ideges természetű beszédhibákat orvosok, tanárok korrigálják. Hangsúlyozták a gyógypedagógiai intézetben, hogy a beszédhiba nem értelmi fogyatékosság, hanem rendellenesség. A szülőket ne tartsa vissza semmilyen előítélet, hogy elhozzák a gyereküket a vizsgálatra. Az oktatás egyébként is, nem a gyógypedagógiai intézetben, hanem két városi óvodában lesz, hogy ez se okozzon problémát a szülőknek, gyerekeknek. Páll Géza Balázs Sándor; demled tőlem, de oly keveset fizet, kérlek, tudom, hogy te mély stúdiumot érdé. melsz, el kellene merülni benned, hogy az milyen nagyszerű volna te, de hát mit csináljak, le akarlak még ma szállítani, nincs egy vasam se. A pemzli gyorsan járt, s az erdő néhány óra alatt vászonra került. Erdő kell ? Hát nesze neked erdő. Ide még egy kis piros napsugár és itt még zöld, zöldebb, legzöldebb, már olyan zöld, hogy egész kék, no, megvagyunk, kész. A festő hanyatt vágta magát a fűbe, evett, aludt, és még az est beállta előtt sietett a mecénás háza felé. De a nappal együtt önbizalma is a láthatár alá szállt. — Vacak — mondta magának útközben —, ez lesz A tizenkilenc éves nyírmeggyesi szövetkezetben Néhány nap múlva, okió bér elsején lesz tizenkilenc éve, hogy a nyírmeggyest Petőfi Termelőszövetkezetet megalapította két tucatnál nem sokkal több falusi gazda. Egy új rendt. ;; . lehetővé tette (és gyorsan éltek is az alkalommal), hogy a legrégibb tagoknak 15 éves jubileumi jutalmat adjanak. A tizenöt megjutalmazott között kilenc alapító tag is szerepel. Tizenöt éves jubileumi jutalmat kapott Vadon Gusztáv elnök — 16 éve tag, 15 éve elnök, ez utóbbi adattal nem sokadmagával áll a tsz-elnökök listájának elején — és jó néhány régi harcostársa a szövetkezeti mozgalomban. Szabó János 2670 forintja Krasznai János bércsoportvezető hivatalos listáját nézegetjük, a jutalom egy havi jövedelem felére szólt, összege felső határa 1800 forint, az alsó határ 400 forint. Néhány tény: Katona Lajos, a kertészbrigád vezetője 1443 forint jutalmat vett fel, — tehát a fizetése kétakkora — Antal Péter fogatos 532 forintot — ezek szerint 1062 forint volt az elmúlt évi havi keresete, háztáji nélkül. Bánki Pál, a növényvédő brigád tagja 399 forintot, ami 1798 forint értékű havi keresetre utal. Török József nyugdíjas nyugdíján kívüli havi keresete után is felvett 400 forintot, tehát a nyugdíjas alapitótag még az elmúlt évben a nyugdíjon kívül is megkeresett havi 800 forintot. Szabó János, a növénytermesztő brigád tagja 1355 forint jutalmat vett fel, tehát tavalyi havi átlagkeresete 2670 forint volt. Egyenletesen felfelé Keresztül-kasul jártam a falut. Elhanyagolt házat nem találtam. Szépek az iskolák. Uj egyéves a modern tanácsház, jó a kulturális élet az új kultúrházban és a tsznek is épül már az új központja, nemsokára beköltözhetnek. Az 1500 forintos tsz átlagjövedelem mellé kíván, kozik néhány megjegyzés: például az, hogy 1961 óta a termelőszövetkezet nem volt mérleghiányos. Hogy évek óta rendszeresen és folyamatosan el tudja látni dolgozó tagjait munkával és hogy az egész községben tart folyamatosan, évek óta a „vissza- vándorlás”. Az 1960-as nép- számlálás adatai szerint a község lakóinak száma 2344 volt. Jelenleg túl van a 2500-on jóval, közeledik a 2600 felé. Nincs olyan év, hogy 50-nél több gyerek ne születne és nincs olyan esztendő, hogy a halálozások száma ne lenne 25-nél kevesebb. Ezt az évtized alatti ötszáz főnyi száporulatot a község „felveszi”. Már csak 160 ember jár el dolgozni, a nyolc év előtti több száz helyett, abból is 90 fő mindennap hazajár az ÉRDÉRT mátészalkai fűrésztelepéről, nyáron kerékpáron, télen vonattal, hiszen csak egy állomás Szálkától. Alighanem országos rekordot értek el a juhtenyésztésben is. Évente 100—150 kost adnak el, darabonként 3000— 3500 forintért. És az egy juhról lenyírt minőségi gyapjú súlya nyolc kiló harminc deka, tessék utánanézni, milyen eredmény ez. (Mégsem találnak a hat szükséges juhászbojtár helyére fiatalt. Nem kell nekik az 50—60 ezer forintos későbbi juhászjövedelem?) A titok nyitja A szerény, de állandóan növekvő eredmények, a fizetőképesség állandóságának titka: az elmúlt. években 1500 hold vegyes gyümölcsöst telepítettek. Méghozzá ennek fele sem téli alma: mindösz. sze nyolcszáz hold. Mikó Miklós főagronómus — kertészmérnök, ez is ritkaság — és Radványi János agronó- mus úgy válogatták ki az egész vetésprogramot — ez a nagy találmány .Nyírmegy. gyesen — hogy a betakarítás júniustól október végéig, tehát öt hónapon át folyamatosan lekösse egyenletesen a munkaerőt. Nincs zavar. a betakarítás egyenletesen folyik, torlódás nélkül. A legtöbb növényből háromféle van: egy korai, egy közepesen érő és egy kései. Ez azt jelenti, hogy idén június legelején hozzákezdhettek az igen jövedelmező szamócaszedéshez. Aztán jött az aratás, nem sok embert kötött le. Következett a korai őszibarack szedése. Augusztus közepén már szüretelték a csemegeszőlőt. Augusztus 20-án a korai gülba- ba szedését végezték, 24-én hozzákezdhettek a fehér alma szedéséhez. Szeptember elsején jött a kisvárdai krumpli, 15-én a piros alma szürete. Október elsejére tér. vezik a kései burgonyaszedést, 15-én a kukoricatörést. Rekordtermés almából Program szerint, mindent idejében. Segíti őket idén megépülő alma tárolójuk, melyet az első évi kétszáz vagonos befogadóképességről pár év alatt 800 vagonosra terveznek. Kell is, ha a nyolcszáz holdnyi almáskert teremni kezd. Hiszen régi almásuk ötven holdján idén rekordtermést, holdanként 230 mázsát értek el. A község és a tsz vezetői óvatosságra intenek. Ha a gyümölcsös termőre fordul, 40 millió bevételt jelent majd. Ennek fele „tiszta’' jövedelem. De nem akarnak kiugrást: továbbra is egyenletes fejlődést, növekedést. Akárhogy fékezik óvatossággal a reményeket: a község közérzete jó, az iparból visszaszivárgók száma évről évre 25, ami azt jelenti, hogy három év múlva alig jár el valaki. Még száz alkalmi munkást is fogadnak. Gesztelyi Nagy Zoltán Az erdő* a véleménye a képről, biztos. Meg fogja állapítani, hogy ez az erdő sehogy sem sikerült. Pénzt nem adhat érte, még elismerést sem. Ihlet nélkül, kedvetlen alkotás, nyomott, levegőtlen. Hiányzik belőle az erdő természeti ereje, úgyszintén a művészi alázat, a szépséggel való el- telés, az odaadás és egyesülés isteni gyönyöre satöbbi. Ezt fogja mondani, mert ért hozzá a betyár, hogy is hihettem. hogy ilyen gyors tákolmány majd tetszeni fog neki. Most hiába rohantam, ve. sződtem a nyakamon marad, és ráadásul még szégyellhe- tem is magamat. Mert igaza van, igaza lesz, akármit mond, biz ez silány vacak. Utálkozva lóbálta kezében az erdőt, és nagy önuralom, ra volt szüksége, hogy rá ne tiporjon. De azért vitte, és becsöngetett a gazdag ember házába. — Az igazgató úr nincs itthon, tessék talán megvárni — mondta az ismerős inas és bevezette. A festő leült, fáradt volt és várt. Sok idő eltelt, s a pénz még mindig nem jött. De a festő csak várt, azután unalmában elővette az erdőt, és javítgatott rajta. Mikor már minden várakozás hiábavalónak látszott, de annál biz. tosabbnak, hogy ma nem fog vacsorázni, dühében, a maga kigúnyolására és hogy a képet, ami úgysem ér semmit, egészen elrontsa, elővette a festéket és a pemzlit. és az egyik ágra akasztott embert festett. Búsan lógott a test. félrebillent fejjel, és a fehérre meszelt arc kijajgatott a sok zöld közül. Most még a piros Napot is elkente, és lett az egészből egy furcsa gyászjelentés. A festő keserűen röhögött, és éppen menni készült, mikor a mecénás megérkezett. — Mutassa — mondta rosszkedvűen, mert nagyon rosszkedvű volt és méltán, mert ma derült ki, éppen ma, hogy a bank, ahol pénzét tartotta, megbukott, hogy a felesége, már esztendők óta csalja, hogy a Rembrandt, mit annak tartott, nem Rembrandt, mindez ma — csekélység! —. és akkor jön ez a kis festő a képével, amit szánalmában rendelt nála. hogy segítsen rajta, egv erdőt, nézzük csak. Sokáig mozdulatlanul állt előtte. A festő iszonyúan res„ teilte magát, szeretett volna elrepülni, mint a felhő a viharban. idegen országok fölé. A szegény gazdag végre megszólalt: — A kép rossz, de az ötlet pem rossz — mondta, és megszámlálta a fákat, hogy hányadikon lóg az akasztott ember Egy csomó pénzt adott a festőnek, aki elment vacsorázni, őt pedig megtalálták másnap, a kijelölt fán, felakasztva.
