Kelet-Magyarország, 1968. szeptember (25. évfolyam, 205-229. szám)
1968-09-18 / 219. szám
t988. szeptember 18. KELET-MAGYARORSZAG 8. Oldal Pártvezetés és demokrácia Pártszervezeteink nagy ak_ tivitással dolgoznak a IX. kongresszus határozatainak végrehajtásán. Fejlesztik munkastílusukat, keresik Í izokat a módszereket, ámenekkel a leghatásosabtian tudják segíteni a párt politikai, ideológiai, szervezeti egységének és vezető szerepének további erősítését. Ez a felelősségteljes munka törvényszerűen követeli meg a párt alapelvének: a demokratikus centralizmusnak kö_ vetkezetes érvényesítését és állandó fejlesztését. Ezért is volt nagy jelentőségű, amikor a párt megyei végrehajtó bizottsága napirendre tűzte és megtárgyalta a pártdemokrácia helyzetét és a pártszervek- pek, pártszervezeteknek egy sor teendőre hívta fel a figyelmét. E sokrétű, mélyreható munkának nemhogy az elemzésére, de rnég az érintésére sem vállalkozhatunk. Csupán péhány jelentős problémakört érintünk. L_L Különösen hangsúlyozta a vb a pártdemokrácia fontosságát és megállapította, hogy ennek fejlesztésére nagy lehetőséget biztosít a IX. kongresszuson elfogadott szervezeti szabályzat. Több helyen a pártvezetés és a pártélet gyakorlatában már mutatkoznak kedvező hatásai. A pártdemokrácia érvényesítésében és mélyítésében egyik fontos feltétel a párttagság aktivizálása. Ennek jelentős fórumai lesznek a hamarosan sorra kerülő új pártvezetőségeket választó taggyűlések, az ezt megelőző széles körű beszél, getések. Ott, ahol a beszámolók jók, a valóságos helyzetet elemzik és sokoldalúan foglalkoznak a problémákkal, feladatokkal, a kommupis- ták véleményt nyilvánítanak, .: javaslatokat tesznek, helyes határozatok, születnek. Ezzel egyik oldalról erősítik a kol. lektív vezetés elvének érvé. nyesülését, ugyanakkor élő valóság a pártdemokrácia s e kettő eredménye: színvonalasabbá válik a pártszervezet Irányító munkája. Lff; A pártdemokrácia szélesítése összefüggésben van a pártvezetés színvonalával. Ahol megfelelő — politikailag és szakmailag képzett, vezetési képességei biztosítottak — a vezetés, meg is találják a módját a pártdemokrácia érvényesítésének. A pártdemqkrácia elvének következetes érvényesítése igen fontos alap, kiindulópont a feladatok meghatározásánál, a határozatok helyes kidolgozásánál. Ezt nemcsak a párt, de a gazdaságvezetők sem nélkü. lözhetik. Ha igen, úgy nem. csak a pártdemokrácia elvét sértik meg, de eldobják maguktól a kollektív bölcsesség sok hasznos javaslatait, s elridegülhet a viszony vezetők és vezetettek, pártvezetés és gazdaságvezetés kö_ zött. Szervezeti Szabályzatunk az elveket a keretet biztosítja a pártdemokrácia érvényesítéséhez. Ez azonban csak lehetőség. Olyan légkört szükséges teremteni hozzá, amelyben érvényesül is, maradéktalanul. A megyei párt-vb. határozata hangsúlyozza: „A pártszervek és pártszervezetek őszinte, nyílt munkastílusa kedvező légkört biztosít a bírálat, önbírálat érvényesülésé, hez. A / bírálat többsége a hibákra irányul és nem a személyek ellen." De egy másik helyen figyelmeztet is: „A bírálat, önbírálat gyakorlásában még mjndig jellegzetes torzulás van. A pártvezetőségek — különösen a taggyűlések beszámolóiban — kollektiv önbírálatot gyakorolnak." A nyílt, őszinte bírálat, önbírálat alkalmazását azonban akadályozza a megbírált személyek részéről jelentke. ző sértődöttség. A demagóg jelzőktől, a vélt vagy valóságos megtorlásoktól való félelem, a túlzott tekintélytisz- telet, vagy az egzisztenciális függőség. Figyelmeztetésként, s egyben a pártdemok. rácia továbbfejlesztésének érdekében állapítja meg a párthatározat: „Pártszervezeteink a bírálat eltorzítóival szemben konkrét jelelősség- revonást ritkán alkalmaznak." Nem is beszélve azokról, akik presztízsből visz- szaverik a bírálatot, vagy egyáltalán lehetetlenné teszik azt, mert olyan légkört teremtenek. Egyes gazdaságvezetők például helyesnek tartják a kollektív vezetést, a pártdemokráciát, de csak a felsőbb pártszerveknél. Saját párt- szervezetükben inkább a centralizmus túlhangsúlyozását és az egyszemélyi felelősség eltúlzását igyekeznek megvalósítani. Jellemző példa erre néhány gazdasági vezető véleménye, akik esetenként még nyíltgn is fellépnek a partdemokrácia elve ellen, mondván: „Mitkell mindent megtárgyalni. Úgysem ériének hozzá, nekik az a kötelességek, hogy végrehajtsák.” íme, a pártdemok. rápia lebecsülése hová vezet! Az is tapasztalható, hogy egyes gazdaságvezetők alapszervezetük taggyűlésén olyan hangnemben szólalnak fel, mintha „kioktató” értekezle. t$n és nem pártfórum előtt beszélnének. A gyakorlatban minden elkövetett hiba, az alapelvnek kisebb nagyobb megsértése, rendkívül negatívan hat az öntevékenységre, az önállóságra, a felelősségérzetre, az egész pártéletre. Példa erre a komlódtótfalui eset is, ahol tavaly a tsz elnökét úgy választották meg a közgyűlésen, hogy előtte mégcsak véleményt sem kértek a 48 tagot számláló pártszervezettől. A megyei párt-vb határozata hangsúlyozza: „A Szervezeti Szabályzat keretein belül pártszerveink és párt- szervezeteink még nem használtak ki minden lehetőséget, amely — főleg a munka minőségi, tartalmi vonatkozásában — rendelkezésükre áll. „Ezért figyelmeztetnek a párton belüli demokrácia elvének egységes és helyes értelmezésére, s feladatként határozzák meg, hogy a pártélet elvi-gyakorlati kérdéseinek érvényesülését tűzzék napirendre, s a pártszervek nyújtsanak gyakorlati segítséget az alapszervezeteknek a pártdemokrácia érvényesítéséhez. „A pártdemokrácia biztosításának egyik fontos feltétele a határozatok megértetése, végrehajtása, a többség akaratának érvényesítése alapján” — hangsúlyozza a megyei párt-vb. határozata. Ez viszont feltétlen megköveteli, hogy a pártvezetőségek céltudatos és tervszerű munkával biztosítsák a párttagság magas fokú aktivitását. Akkor tevékenykednek helyesen, ha minden párttag azt érzi, hogy az ő véleményére, javaslatára szükség van, számítanak rá. Ez az alapja a helyes, kollektíván hozott határozatnak, s csak így biztosítható a párthatározat végrehajtásának a sikere is. Meg kell osztani a gondokat, problémákat a párttagsággal éppen úgy, mint a jól végzett munka örömeit is. Ezt csak úgy lehet, ha a párthatározatok elkészítését is kollektív üggyé tesszük. Ezzel kapcsolatban említi a határozat: ,,Tovább keli tökéletesíteni a pártszervek és pártszervezetek párthatározatokkal kapcsolatos munkáját. Fokoznj a párttagság aktivitását a határozatokat megelőző vitákban. De növelni kell a felelősséget azok végrehajtásáért is. Éppen ezért szükséges a pértmegbizatások rendszerét kiterjeszteni az egész párttagságra, s a megbízatásokat rendszeresen értékelni, ellenőrizni...” És ezzel újra csak a párt. demokrácia elvének a gyakorlatban való alkalmazásár hoz jutottunk. Ha helyesen cselekszenek, akkor ez feltétlen növeli a pártvezetés tekintélyét. A centralizmust is, de az olyan lesz, amely a demokratizmusra épül. Farkas Kálmán Stromfeld Aurél Nagy idők nagy fia volt, élete örök példázat tetteit nem hervasztja el az idő. Az 1919-es vörös forradalmi hadsereg megszervezése, újszerű taktikájának kidolgozása, stratégiai céljainak megvalósítása mindörökre beírta nevét nemcsak a magyar forradalmi munkásmozgalom történetébe, hanem a dolgozó milliók szabadságáért, testvériségéért, emberi méltóságáért folyó nemzetközi küzdelmek évkönyveibe is. Már életében a forradalom katonájának nevezte őt a magyar proletáriátus, és sünikor a magyar nép végleg felszabadult 1945-ben, megkapta nemzetétől a legszebb, legmagasabb rangot, amit ka- tpnaember elérhet: munkás- generális lett. A Honvédségi Közlöny 1945 szeptember 17. számában ezt a tényt a következő sorok dokumentálják: „Az Ideiglenes Nemzetgyűlés Elnöksége a miniszterelnök, honvédelmi miniszter, a onvéd vezérkar főnöke és a honvédelmi minisztérium politikai államtitkárának együttes előterjesztésére néhai ‘Stromfeld Aurél volt vezérkari ezredest, az ezredesi rendfokozatba való visszahelyezése mellett 1945. május elsejével vezérezredessé előléptette.” A nagy idők nagy fia, aki egykoron a k. u. k. hadsereg ezredese volt — a munkás- osztálytól kapta meg a tábornokok jelvényét, a tölgyfalombot és a szívek háláját Van ebben valami rendkívüli módon felemelő, hogy ez a nemzet, felszabadulásának első hónapjaiban, milliós és súlyos gondjai közepette, romokkal, nyomorúsággal, betegséggel és ellenforradalmárokkal küszködve sem feledkezett meg dicsőséges elő- harcosáról. Életpályájának íve maga is egyetlen nagy tanulság. Anyagi gondokkal küszködő értelmiségi család fiaként született. Elvégezte a Ludo- vika Akadémiát, a bécsi legmagasabb katonai iskolát, a Kriegsschulet, vezérkari százados lett. Szorgalma, tudása, kitűnő katonai erényei egyre feljebb vitték és az első világháborúban, mint ezredes, a 26. hadtest hadműveleti főnöke lett. Erélyes parancsnok volt, igazságos elöljáró, melegszívű ember. A világháború szörnyűségei döbbentették rá a militariz- mus gyalázatára. A munkás- osztály erejétől várta az utolsó győztes háborút, amely meghozza az örök békét az emberiségnek. Károlyi idején ezért vállalta, hogy új típusú tiszteket nevel a magyar köztársaságnak. Már nyugdíjban volt, amikor elérkeztek a március 21-e utáni viharos napok. Ekkor vállalta a Vörös Hadsereg vezérkari főnöki tisztét, s olyan munkatársakkal, mint amilyen Landler volt és Pogány — a diadalok egész sorát aratta. Hadászati művészetét még a francia katonai akadémián is tanították később. Ennek lényege a szakítás a lövészárok harccal és az, hogy kis erők mozgékony összpontosításával súlyos csapást mért az ellenségre. A rezsi bosszúja? Értékessé vált forintok a szabolcsi vállalatoknál Mit keres egy hűtőgépszerelő szakmunkás az élelmi, szerkereskedelmi vállalatnál? Kereskedők között? Tulajdonképpen semmit, pedig nem is egy dolgozik ott, hanem kettő. De hát — mint mindennek — ennek is megvan az oka. Korábban a Nyíregyházi Élelmiszer Kisker is ktsz- szel végeztette a hűtőgépek karbantartását. Kezdetben volt panasz a munkára, évek. kel ezelőtt, később azonban ez egyre csökkent, a ktsz lelkiismeretesen végezte feladatát. A kétharmados haszon A hűtőgépek karbantartásáért egyenként évente 2800 forintot fizetett a kisker és az esetleges nagyobb javításokért külön. Sok a hűtőgép, és egyre több lesz, s a sok gép karbantartása tavaly 75o ezer forintjába került a kis- kemek. Ezt az ősszeget azonban sokallották. Számba vették az évi munkát, s túlságosan kevésnek tűnt a háromnegyed millióhoz képest. Leültek a ktsz vezetőivel tárgyalni, szállítsa le a ktsz a szolgáltatási díját. A ktsz erre nem volt hajlandó, a kisker pedig újból számolni kezdett. Az eredménye az lett, hogy 1968-ra nem kötöttek szerződést a ktsz-szel, hanem fölvettek — jó pénzért — két hűtőgépszerelő szakembert. így kerültek ők a kereskedők közé. A munkájukká, nyelmes, hiszen a vállalatét csak az érdekli, hogy ne legyen egyetlen rossz hűtőgép sem. Emiatt lelkiismeretes munkát végeznek, hiszen a jól megjavított géppel kevesebb baj lesz később. Éppen a harmadába kerül így a kiskernek a hűtőgépek karbantartása, mint korábban. Pedig a legnagyobb javításokat nem is maguk végzik el. Helyben csomagolva A kiskerhez hasonló példa igencsak sok akad a megye iparában. Az Épszer Vállalat például egyre jobban kifejleszti segédüzemeinek sorát, mert így egyrészt A fehér terror perbe fogta, 3 évre elítélte, minden katonai érdemtől megfosztotta, ű maga sohasem kért kegyelmet, a fehér hatalom mégis kénytelen volt büntetése lejárta előtt szabadon engedni. Stromfeld 1923-tól az illegális kommunista párttal tartott kapcsolatot. 1924-ben ismét perbe fogták, de hat hónapi vizsgálati fogság után — bizonyítékok hiányában — felmentették. 1925-től haláláig a kommunista párt tagja volt. Az élet nagy igazságait kereső Stromfeld páratlan humanizmusát egyesítette a tiszta hazafisággal, ember- szeretetét a társadalmi haladás harci feladatainak vállalásával. Csodálatos életút volt ez, amelynek belső törvény- szerűségét Marx így fejezte ki: „Az eszmék, amelyek legyőzik értelmünket, amelyek meghódítják érzelmünket, amelyekhez értelmünk odakovácsolja lelkiismeretünket, oly láncok, amelyektől szív- szakadás nélkül nincs menekvés, oly démonok ezek, amelyeket az ember csak úgy győzhet le, ha meghódol nekik.” olcsóbb a beépítendő ablak, vagy vízvezetékcső, másrészt a szükséges időre bizonyosan elkészül a kívánt anyag, és megszűnik vele a bizonytalanság: szállít időre a kooperáló vállalat, vagy nem szállít? A Nyírségi Ruházati Szövetkezet exportját eddig a fővárosban csomagolták ládába. Nem beszélve arról, hogy a Szovjetunióba menő tavalyi 120 ezer ruha fölöslegesen tette meg kétszer is a Nyíregyháza—Budapest utat, nagyon megemelte az önköltséget a kooperáló cég bérládázása. Most a szövetkezet épít egy ládázót és ezentúl maga végzi a ruhák csomagolását is, így gyorsabb is lesz és nem kell a kooperáló cég magas rezsijét fizetni, — tehát csökken az önköltség, növekszik a nyereség. Kooperálni, de csak akkor,., A felsorolt példákban olyan vállalatok szerepelnek, amelyek új tevékenységükkel látszólag nem profiljukba tartozó munkát is elvégeznek. Az egyre jobban specializálódó ipar világjelenség. egyre több együttműködő cégek sorozatából álló iparág, — a szabolcsi tények azonban épp egy ellenkező folyamatra hívják föl a figyelmet. Legalábbis a felszínen. A kooperáció föltételei ugyanis csak akkor érettek meg, ha érdemes kooperálni, együttműködni, tehát a specializá- ció során egy vállalat olcsóbban tud előállítani valamit, vagy elvégezni egy szolgáltatást, mintha az ezt igénylő cég maga csinálná. A verseny az idén erre a területre is kiterjedt, a vállalatok igyekeznek csökken, teni költségeiket. A rezsi azonban sok helyen annyira magas, hogy megbosszulja magát. A szolgáltatást vggy gyártmányt igénylő cég meggondolja a dolgot, s ha ő úgy látja, hogy nem érdemes együttműködni, mert drága, vagy más helyen, vagy más megoldáson gondolkodik. Aztán meg is valósítja. Fájdalmas veszteséget jelenthet egy ilyen kiesés akármelyik ktsz-nek vagy vállalatnak. De csak az első pillanatban fájdalmas. Mert jelzj, hogy mi a baj, min kell változtatni. Ha e jelzést megértik, a veszteség a fejlődés kiindulópontja is lehet. Kun István ... 1 I " ................. . II ii —ii ■' i i I.. ... MEGIEGY ZÉSEK; © Vidéken nem ? A napilapokban hirdetések jelentek meg, melyben s Videoton Rádió és Televízió Gyár garanciavásárt hirdet. Lényege az, hogy minden olyan Videoton rádió és televíziótulajdonos, aki készülékét 1968; január 1 és június 3° között vásárolta, 50 forint befizetése ellenében egy évi garancia meghosszabbítást válthat. A hirdetés szépséghibája, hogy a garancia megváltást vidéken nem lehet eszközölni. Legalábbis Nyíregyházán a GELKA erre vonatkozóan eddig semmilyen utasítást nem kapott. Feltehető a kérdés, hogy a garanciajegy bemutatásával befizethető 50 forintért csak a Budapesti Őszi Vásár Videoton pavilonjában lehetett garancia meghosszabbítást vásárolni? Vagy az engedmény vonatkozott az egész ország területére és ebben az esetben a GELKA szervizekben is megvásárolható? Reméljük, a Videoton Rádió és Televízió Gyár tisztázza ezt a kérdést és meg tudjuk magyarázni azoknak a Videoton rádió és televíziótulajdonosoknak is, — akik reklamáltak nálunk — hogy kire és kikre vonatkozik tulajdonképpen új akieójuk. Farkas Pál © Reggeli buszjárat A vidékről beutazók és a város másik végében l^kók számára igen körülményes a megyei rendelőintézet megközelítése. Egy-két évvel ezelőtt kör járat kötötte össze a MÁV pályaudvart a rendelőintézettel. Az AKÖV ezt megszüntette* arra hivatkozva, hogy a kevés számú utasforgalom miatt ráfizetéses volt ez a járat. Különösen most okoz ez a tény komolyabb problémát, amikor járműveiket saját erőből kell megvásárolniuk. (A legkisebb autóbusz ára félmillió forint.) A déli, vagy délutáni vonatokkal vidékről nem utazik be senki a rendelőintézetbe. Kör járat beállítása, vagy egésznapos menetrendszerinti járat tehát felesleges. De a reggeli vonatokkal érkező utasok — főképp, ha hangosbemondá. tájékoztatja őket, hogy közvetlen buszjárat indul a rendelőintézet felé — valószínű, megtöltenék az autóbuszt. Csak reggeli járatok indítása nem lenne ráfizetéses az AKÖV-nek. És a vidéki utasok a városi betegek minden bizonnyal hálásak lennének érte. Tomasovszky István © Dohányzsineg... A szövetkezeti gazdaságok sok száz pajtát építettek az utóbbi években, hogy legyen hol szárítani a dohányt — ha ez még a termelés feladata. A felfűzött dohánylevelekkel a zsinegek regimentjét kötözik a szervia rudakra, több szintben egymás fölé. Ezeknek így kellene lenni, míg gondosan le nem oldják őket. v Hanem a mostani, új gyártási eljárással készült zsineg „nem várja meg” a szabályos leoldást. Egyszerűen elszakad. Reggelenként több-kevesebb póré csüng. Törik a dohánylevél, s még rosszabb, ha le is hullik, mert újra kell fűzni. Bosz- szúság, sok plusz munka, anyagi veszteség. És — mint az eső utáni köpönyeg, kései megállapítás az új típusú, forgalomban lévő dohányfűző zsineg rossz minőségű. Jobb kell, aminek érdekében elsősorban a termeltető, a dohányipar intézkedhet. Asztalos Bálint
