Kelet-Magyarország, 1968. szeptember (25. évfolyam, 205-229. szám)
1968-09-17 / 218. szám
RELET-MÁ nV ARORSZ A O «. orárf szepfémSér it’ TTrnn—■ Falun sem unalmas Tartalmas esték Kisszekeresen A vétó Azon senki sem vitatkozott, hogy a gazdasági re. form végrehajtásához nélkülözhetetlen feltétel a vezetők nagyobb önállósága. Mégis, jó fél éve sokan tették fel a kérdést: mi a garancia a túlkapások ellen? Aztán a ' válasz birtokában újabb kétkedés ütötte fel a fejét. Vajon a munkások érdek- védelmére hivatott’szakszer, vezetnek lesz-e lehetősége, ereje és főleg bátorsága megvédeni az egyszerű dolgozót — mondjuk — az igazgatóval szemben ? Január óta elég idő telt el ahhoz, hogy valamelyest képet kapjunk az új viszonyokról. Tudjuk, hogy törés nélkül tértünk át az új követelmények teljesítésére, a foglalkoztatottság alakulása is jobb a reméltnél. Ritka még az érdekütközés a munkaadó és a munkavállaló között, amit pedig természetes velejárójaként em. legettünk az új irányítási rendszernek. Ennek ellenére a szakszervezeti szervek és a gazdasági vezetők viszonyában máris kimutathatók olyan vonások, amelyek közvetlenül érintik az érdekvédelem ügyét. így fogalmaz egy friss felmérés: „A hatáskörrel kapcsolatban megállapítható, hogy a szakszervezeti tanácsok és a szb-k főleg az egyetértési és a döntési jogkörben szereplő kérdésekkel foglalkoztak. Az ellenőrzési, véleményezési jog. körrel a szakszervezeti szer. vek nagy része még nem élt. A kifogásolási (vétó) jogkör alkalmazására sem került sor eddig megyénk munkahelyein.” Baj ez az utóbbi? Kirívó törvénysértés, az alapvető rendelkezések megsértésének . hiányába^ egyáltalán nem baj. Hiszen a már említett garancia leghatékonyabb eszköze, a vétójog alkalmazása egész sor következménnyel jár. Például megakaszthat egy életrevaló kezdeményezést, elvonhatja a figyelmet a fö termelési kérdésekről, felborzolhatja a hangulatot. Az a tény, hogy a gazdasági vezetők intézkedéseit eddig nem kellett megvétózni megyénk üzemeiben, mutatja: a vezetők többsége helyesen értelmezi a Munka Törvénykönyve pa_ ragrafusait, nem téveszti szem elől a kollektív szerződések előírásait. Következésképpen igyekszik jó kapcso." latot kiépíteni, fenntartani a szakszervezeti szervekkel. A mutatkozó gondok e téren sokkal inkább a tájékozatlanságból, mint inkább a presztizsféltésből fakadnak. (Bár ez utóbbira is akadt már példa.) Volt, ahol a gazdasági vezető az egyszemélyi felelősségre apellálva nem tekintette teljes értékű „partnernek” az szb-t. Másutt úgy vélték, a vállalati tervfeladathoz sem. mi köze a vállalati szakszerHúsz deka kenyeret vettem, tízóraimhoz. Jókora darab, finom, ropogós serclit. Fogtam a bicskám, hogy szeletekre vágjam. De a kés félúton megállt, kemény tárgyba ütközött. Még nem tudtam. mi történt, de azonnal szidtam a sütőipart, látatlanból. Aztán gondolkodni kezdtem: miért is átkozódom? Hiszen végső soron jól jártam, mert nem rozsdás szájharmonika volt a kenyérben, hanem egy egészséges kétforintos. Tehát: a húsz deka kenyér 60 fillérbe került, viszont \ isszakaptam 2 forintot, így egy vas nélkül megúsztam a kenyérvásárlást, sőt még egy- negyvenhez is jutottam, amiért hajlandó voltam megvenni a ropogós serclit. Az mindenesetre érdekelt jogán vezeti tanácsnak. Megint másutt a vezetők saját akaratukat igyekeztek ráerőszakolni az szb-re. . . S mert az szb. egyik tagja nem adta az aláírását olyan ügyben, amit jogtalannak tartott, „véletlenül” kevesebb lett a prémiumja, mint a hasonló munkakörben dolgozóknak. .. Az állatforgalmi, az építő-szerelő vállalat, a nyírbátori és a mátészalkai posta, valamint a nyíregyházi fmsz-től vett fenti példák persze nem egyediek. Másutt is találkoznánk hasonlókkal, ha tüzetesebben utánanéznénk. Zömében a hatáskörök és a jogkörök tisztázatlansága szüli ezeket a kisebb ellentéteket, ha a munkaviszonnyal, a szociális kérdésekkel, vagy a munkakörülményekkel kapcsolatban kell egyeztetni a vezető elképzelését a kollektíva, az egyén érdekével. Néhol túlságosan is „beavatják” a szakszervezetet a döntésekbe, s ezzel sietnek megosztani a következményekkel járó felelősséget. Másutt pedig az szb-titkárok akkor is ragaszkodnak az egyetértési joghoz (túlóra, besorolás), amikor éppen ezáltal emelik le a felelősség súlyát az igazgató válláról. Persze, még korántsem a véleménykülönbség a gyakori. A szakszervezeti tisztségviselők jó része maga is most ismerkedik az új körülményekkel, olykor tanácstalan, vagy tétovázik: érdemes-e vitába szállni az igazgatóval, akitől mégiscsak anyagilag függ? Ezért van az is, hogy például egyedi ügyekben a panaszost rendszerint a munkaügyi döntőbizottsághoz irányítják. Még nem találkozhattunk olyan esettel, hogy a dolgozó helyett maga az szb. járt volna el a munkaügyi vitában, élve akár a kifogásolási jogkörrel. Örvendetes viszont, hogy az útkeresésben, a vállalati egység erősítésében a párt- szervezetek egyre több helyen hathatós segítséget nyújtanak a szakszervezet, nek. Csak egyetlen példa erre: A Fehérgyarmati Állami Gazdaságban a - párt- szervezet vizsgálta meg, miért csökkent a tehenészetben dolgozók fizetése feltűnő módon a nyári hónapokban. Ezután sikerült kedvezően rendezni a dolgozók égető gondját. .. Ez a példa fényt vet a legfontosabb teendőre is: a munkásérdekvédelemben, a jó munkamorál kialakításában a szakszervezet nem maradhat magára. Ennek jegyében tűzi napirendre legközelebbi ülésén a Szak- szervezetek Megyei Tanácsa is a szakszervezetek gyakorlati tevékenységének alakulását, az érdekvédelem közvetlen tennivalóit megyénk munkahelyein. volna, hogyan került a kétforintos a kenyérbe. A gabona betakarításától a kész kenyérig ugyanis minden munkafázist gépesítettünk már. A kombájnos, a molnár, esetleg a sütőipari dolgozó ejtette bele valahogy? Nem tudtam rájönni... Persze, az ügy szempontjából ez lényegtelen. Holnap kétkilós veknit vásárolok. Hátha szerencsém lesz. Nagyon szeretnék egy Trabantot. ESÉLY A vizsgálóban a páciens ül, szemben az orvossal. — Ez már a második eset — jegyzi meg az orvos. — A múltkor egy csomag gombostűt nyelt le, most pedig zi- hereisztűt. A páciens hallgat. Nyoma sincs a megilletődöttségnek. Napközben alig látni egykét embert a kisszekeresi utcákon. Az eg. z falu a határban szorgoskodik. Évi munkájuk gyümölcsét gyűjtik ösz- sze most. A fehérgyarmati járás kis faluja a szellemi táplálékot is igényli. Nemcsak a termelőszövetkezetben dolgoznak közösen, szívesen töltik együtt estéjüket a községi kultúrházban. Mindenki énekel A falunak 670 lakosa van. Évekkel ezelőtt itt is voltak „ingázók” szép számmal, azonban évről évre egyre kevesebben. Jelenleg 42-en járnak el dolgozni. Az idén ti- zenketten tértek vissza falujukba, hogy a biztos megélhetést adó termelőszövetkezetben dolgozzanak. Az elmúlt évben szép kultúrház épült a faluban. Hogy menynyire nem volt felesleges kiadás a művelődési ház megépítése, azt a gazdag kultúr- program igazolja. Televízió, magnetofon, társasjátékok, folyóiratok várják a munka után szórakozni vágyó embereket. Nagyon büszkék arra, hogy vegyes dalárdájuk több éves hagyománynyal rendelkezik. Hivatalosan ötvennégy tagja van, de az esti próbákon sokszor hetve- nen-nyolcvanan is megjelennek. Balogh Lőricz iskola- igazgató azt mondja, hogy ebben a faluban mindenki énekel, akinek csak hangja van. A dalárdának tagja a tanácselnök, iskolaigazgató, bri- gádvezető, iskolai tanulók. Fiatalok, idős emberek nagy szenvedéllyel énekelnek: tizenhét éves kislány és a hatvannyolc éves nagyapa szívesen eljárnak esténként a dalárdába. 16 műsoros est Együtt találjuk a fiatalokat és idősebbeket a színjátszócsoportban is. A betanított színdarabokat, műsorokat több szomszédos községben bemutatták. Ebben az évben tizenhat nagyobb műsoros rendezvényük volt. Szerepelt a programban táncdalest, népdalest, fővárosi művészek műsora, a Déryné Színház vendégjátéka. A szomszéd községek műkedvelő színjátszói is szívesen jönnek ide. A fiatalok szép számmal vettek részt a kultúrházban működő tánciskolában, ami jelentős bevételt is adott a művelődési otthonnak. Az 1200 kötetes könyvtárnak 170 állandó olvasója van. Szépirodalmi könyvek mellett gyakran kérik az emberek a mezőgazdasági szakkönyveket. Nem véletlen az, — Mi jöhet ezután? — kérdi az orvos. A páciens nem felel, csak széttárja kezeit és változatlanul közömbösen néz maga elé. Az orvos fogytán türelmével, a maga módján, dühös lesz. — Nézze, látom, hogy a jövő évi „Ki mit tud”?-ra treníroz. De ilyen apróságokkal... Próbálkozzék inkább hajócsavarral. Azzal esetleg bejuthat a középdöntőbe. NEM BÍROM IDEGEKKEL A dohányzás ártalmainak vaskos irodalma van, amely napról napra gyarapszik, akárcsak a dohányosok tábora. Régebben olvastam egy cigarettaellenes írásban, hogy minden cigaretta egy perccel megrövidíti az ember életét. Globális számvetés szerint, az eddig elszívott cigaretták alapján én bizonyosan kétszáztizenhárom évet, öt hónapot, három hetet és négy napot élhettem volna. hogy a kis faluban 25 ember rendelkezik szakmunkás-bizonyítvánnyal. A gyümölcstermesztést tanulták hároméves esti tanfolyamon. Szaktudásukra nagy szüksége van a termelőszövetkezetnek, hiszen az elmúlt évben telepítettek 87 holdon almát. A dolgozók iskoláját is szívesen látogatják. Két éve fejezték be a nyolcadik osztályt kilencen. Nem nagy szám ez, de itt, ahol rendszeres a dolgozók továbbképzése iskolai és népművelési keretek között, szép eredményre vall. Különösen akkor van jelentősége ennek, ha már kevés az olyan számításba jöhető felnőtt, aki még nem rendelkezik nyolc osztályos végzettséggel. ideális környezet A kultúrházban működő tv-klub hivatalosan csak három alkalommal fogadja látogatóit, de van ott mindennap érdeklődő bőven. Igaz, hogy az itt élő 190 család közül huszonötnek van televí„. . Kiraknak néhány dolgot és azok közül választhatok. Ebben a megyében ma egyszerűen ninccsel felelnek, ha valamilyen mást kérek, vagy igénylem a választékot. Nemigen törődnek az emberrel, nem ritkán rám is szólnak, amíg gondolkodom, hogy kérem, vagy nem, mert az eladónak nincs ideje...” Ezt mondja a vásárló. És az eladó: . .Nekünk sem könnyű. Sok árut egyszerűen hiába rendelünk. A ve_ vő nagyon sok, valóban kevés az idő vele foglalkozni. S nagyon hamar a fejünkhöz vágják, hogy ez az új mechanizmus?.. Avult mentségek... Hosszan tartó, áldatlan vita, a vásárló és az eladó régi ellentéte ez. Szűcs Györggyel, a nyíregyházi Csemege-áruház vezetőjével ülünk irodájában, s arról kérdem, mi a véleménye. Azonnal válaszol: a kereskedő azért van, hogy kiszolgálja a vevőt. Ma már nem elég, ha az eladó a tegnap tanult mentségekkel akar operálni — áru helyett. A vásárló igénye megnőtt, szebbet és jobbat akar. A kereskedelem kötelessége Legutóbb a dohányzás és a gégerák témaköréből megtudtam, hogy fehéregereken végzett kísérletek során miként derült ki a nikotin fokozatosan mérgező hatása. E tudósítás alapján azonban képtelen voltam jövendő sorsomról reális képet alkotni. Ugyanis a kíséreteteket fehéregereken végezték, engem viszont a közelmúltban „ürgének” tituláltak a buszon, mert ráléptem egy szintén állóhelyet váltott utazótársam lábára. Az említett antinikotinos írás beszámol arról, hogy a dohányos először csak ideges lesz, aztán folyamatosan... A lényeg: tragikus vég. Itt van előttem a cikk. Olyan, mint Jack London „Sárga sátán”-ja. Az felér egy alkoholelvonó kúrával, ez pedig egy nikotinelvonóval. Csak olvasom, olvasom. Rö- videbb élet, tüdő- és gégeártalom, tragédia. Nem bírom idegekkel. Rá kell gyújtanom! Viiteze György ziója, 114 házban rádió van, mégis népes a kultúrház esténként. Az itt élő népművelők számára ideálisabb környezetet nem nagyon lehet elképzelni — községi viszonylatban — de ezt a légkört ők teremtetlek meg. Fiatalok a pedagógusok valamennyien. Az igazgató azt mondja, ő a legöregebb a hél nevelőből álló tantestületben. (Alig múlt harmincéves.) Az itt dolgozó nevelői gárda négy éve stabil. Igaz, hogy a községi tanács is sokat tett azért hogy ez így legyen. Az elmúlt húrom évben két szolgálati lakást vásároltak a pedagógusoknak. Jelenleg négy lakás áll a pedagógusok rendelkezésére. Letelepedésük így megoldottá vált. nem okoz gondot az elvándorlás. Egyik nevelő most épít pedagógus kölcsönnel saját lakást, az igazgató jövőre tervezi az építést. Kisszekeres bár távol esik a megyeszékhelytől, szórakozni. művelődni vágyó lakói számára változatos, tartalmas programot ad. igazodni ehhez a magasabb igényhez. Elismeri, nem megy köny. nyen, zökkenők nélkül. Nem olyan egyszerű, mint gondolnánk: a kereskedő megrendeli, a nagyker. leszállítja, s a vevő megveszi az árut. Menni kell az áru után, s nem is keveset. Ma már nem elég elküldeni egy megrendelést, s várni, hogy megérkezik a szállítmány. Ha sokáig jön, vagy ha nincs, ezzel nem lehet kiszolgálni, megnyugtatni senkit. A vásárlót csak az ér_ dekli: amit kér, kapjon. Van, vagy nincs a kereskedelemben új mechaniz. mus? Egyértelmű az igen. Mivel igazolja: versenyre van szükség, reklámra, a kirakat gazdagságára, kutatni, mi kell a vevőnek. Figyelni a vásárló lélektanát. A Csemege-áruház ezt csinálja. Tanszerekkel készül az évnyitóra, ajándékcikkekkel a nagy névnapokra — desz- szert díszdobozban, borkülönlegességek, díszkosár, stb. — amelyek ne legyenek drágák, de szépek, ízlésesek, tartalmasak, átkötve kis szalaggal. Mit mond a „gondola“? Szűcs György szerint a legfontosabb, hogy a vevő már a kirakatból, de az áruházban feltétlenül tudjon jól tájékozódni. „Felébreszteni a vásárlási ingert csak úgy tudjuk, ha előbb mi magunk ébredünk fel” — mondja, s igaza van. Egy gazdag „gondola” (áruval megrakott polc) többet mond, mint bármilyen öles plakát az utcán, s szegényes választék benn a boltban. ÁBC: Általános Beszerzési Cikkek áruháza. Itt tehát mindenre szükség van, amit csak tarthat egy bolt. Vitatkoznak még a kereskedelemben, tartson-e az ÄBC porszívót, hűtőgépet? De azon nem lehet vita, hogy legyen villanykörte és kis- kés, meg kanál, annak lenni kell! Mindössze negyedéves ez az áruház, s forgalomban elhagyta a régit. Hogyan? Az üzletvezető néhány fogásából általánosít: közgazdásznak is kell lenni a kereskedőnek. Minden hónap végén megvizsgálja, miből MEGfEGYZÉS: Porpótiék Ha nincs, csinálunk. Nem nehéz kitalálni: port a városiaknak. Felvonultak, csinálják az utakat, jártukat.' Odahordják a homokot hetek- kel-hónapckkal a munka megkezdése előtt. A homok- kupacokat viszi-hoidja a szél egyik oldalból a másikba, nyelik a járókelők. .> s későn kezdő vállalatok emberei csodálkoznak, hogy a lerakott homoknak hűlt helye van, már egészen máshol rakta le a szál, s hordhatják a következőt. Hordjál; is. Alig szabadultunk meg az egyiktől, máris ott van kupacban a homok, az MHSZ székház előtt a Szarvas utca torkolu iái, ahol évekkel ezelőtt csatornázlak. de hogy a Széchenyi utca se maradjon lei. végig- terílelték. Miért homokkal töltik be a kockakövek réseit és miért nem bitumennel — kérdeztük sokszor. S ha már ez a megoldás, akkor miért nem akkor hordják helyszínre a szükséges homokot, amikor az szükséges. Mert ide szállítani könnyen megy. De arra eddig még nem akadt vállalkozó, hogy ezeket el is hordja. Vagy nem szükséges? Úgyis elnyeljük? mennyi fogyott, s az előző hónaphoz képest miből volt több, vagy kisebb a forgalom. „Kevesebb a baromfi, vagy a tojás? Miért? Nem tudtunk elég jó minőséget adni, sokszor volt hiány, kicsi a választék, vagy magasak az. árak? — ezt vizsgáljuk. Kisebb a kávéíor- galom: rossz volt a daráló, nincs újfajta árunk, sorba kellett állni? — melyek az okok? Vagy éppen változott a vásárló igénye, az udvariassággal van baj... — ki kell választani az okot és megszüntetni. Otl eí csokor — ízelítőül Ebben a boltban ezzel i* foglalkoznak. Munkaidő után, mert a nyolc órába nem fér be. így született meg, hogy bevezették — elsőnek a hasonló áruházak közül — az utcai gyümölcsárusítást. Kis celofántasakba csomagolnak szőlőt, őszibarackot, citromot, paradicsomot, paprikát — a nőtleneknek, a szálló lakóinak —, rájuk is kell gondolni. Az új ÁBC naponta harmincféle töltelékárut kap frissen Debrecenből, ebben, a parizertől a legfinomabb főtt húsokig. És télen ez a skála bővül hurkával, kenőmájassal. A bolt választékát tekintve gazdagnak tűnik a harmincfajta palackozott bor is — kísérleti intézeti, állami gazdasági palackozás Apróság, de mutatja: így is lehet — a házhoz szállítás. „Most kezd beindulni. Sokan a hó elején leadják, mit kérnek, mikor vigyük. Az áru ott van ingyen és bérmentve, a város bármely részén...” Dolgozóink azért vannak a sorok között is, hogy a vevőt szolgálják, s nem azért, mert nem bíznak benne. Segít eligazodni, s ha valami elfogyott, hoz a raktárból. A reklamá_ ciót intézzük, az a véleményünk, hogy a vásárló nem távozhat elégedetlenül...” Igaza van a vevőnek? Iga. za van Az eladónak is igaza van. De csak annak, amelyik tudja, hogy ő van a vevőért, s a hivatása: ki. elégíteni az igényeket. ConI dolom, itt a válasz a kérdésre, hogy ki a jó kereskedő manapság? K. « A. S. Humor kapásból REMÉNY' Toniasovszky István (f. k.) A vásárlásnak is van lélektana Ki a jó kereskedő ?
