Kelet-Magyarország, 1968. szeptember (25. évfolyam, 205-229. szám)

1968-09-17 / 218. szám

RELET-MÁ nV ARORSZ A O «. orárf szepfémSér it’ TTrnn—■ Falun sem unalmas Tartalmas esték Kisszekeresen A vétó Azon senki sem vitatko­zott, hogy a gazdasági re. form végrehajtásához nélkü­lözhetetlen feltétel a vezetők nagyobb önállósága. Mégis, jó fél éve sokan tették fel a kérdést: mi a garancia a túlkapások ellen? Aztán a ' válasz birtokában újabb kétkedés ütötte fel a fejét. Vajon a munkások érdek- védelmére hivatott’szakszer, vezetnek lesz-e lehetősége, ereje és főleg bátorsága megvédeni az egyszerű dol­gozót — mondjuk — az igazgatóval szemben ? Január óta elég idő telt el ahhoz, hogy valamelyest képet kapjunk az új viszo­nyokról. Tudjuk, hogy törés nélkül tértünk át az új kö­vetelmények teljesítésére, a foglalkoztatottság alakulása is jobb a reméltnél. Ritka még az érdekütközés a munkaadó és a munkaválla­ló között, amit pedig ter­mészetes velejárójaként em. legettünk az új irányítási rendszernek. Ennek ellené­re a szakszervezeti szervek és a gazdasági vezetők vi­szonyában máris kimutat­hatók olyan vonások, ame­lyek közvetlenül érintik az érdekvédelem ügyét. így fogalmaz egy friss felmérés: „A hatáskörrel kapcsolatban megállapítható, hogy a szakszervezeti taná­csok és a szb-k főleg az egyetértési és a döntési jogkörben szereplő kérdé­sekkel foglalkoztak. Az el­lenőrzési, véleményezési jog. körrel a szakszervezeti szer. vek nagy része még nem élt. A kifogásolási (vétó) jogkör alkalmazására sem került sor eddig megyénk munkahelyein.” Baj ez az utóbbi? Kirívó törvénysértés, az alapvető rendelkezések megsértésének . hiányába^ egyáltalán nem baj. Hiszen a már említett garancia leg­hatékonyabb eszköze, a vé­tójog alkalmazása egész sor következménnyel jár. Pél­dául megakaszthat egy élet­revaló kezdeményezést, el­vonhatja a figyelmet a fö termelési kérdésekről, fel­borzolhatja a hangulatot. Az a tény, hogy a gazda­sági vezetők intézkedéseit eddig nem kellett megvé­tózni megyénk üzemeiben, mutatja: a vezetők többsé­ge helyesen értelmezi a Munka Törvénykönyve pa_ ragrafusait, nem téveszti szem elől a kollektív szerző­dések előírásait. Következés­képpen igyekszik jó kapcso." latot kiépíteni, fenntartani a szakszervezeti szervekkel. A mutatkozó gondok e téren sokkal inkább a tájé­kozatlanságból, mint in­kább a presztizsféltésből fakadnak. (Bár ez utóbbira is akadt már példa.) Volt, ahol a gazdasági vezető az egyszemélyi felelősségre apel­lálva nem tekintette tel­jes értékű „partnernek” az szb-t. Másutt úgy vélték, a vállalati tervfeladathoz sem. mi köze a vállalati szakszer­Húsz deka kenyeret vet­tem, tízóraimhoz. Jókora da­rab, finom, ropogós serclit. Fogtam a bicskám, hogy sze­letekre vágjam. De a kés fél­úton megállt, kemény tárgy­ba ütközött. Még nem tud­tam. mi történt, de azonnal szidtam a sütőipart, látatlan­ból. Aztán gondolkodni kezd­tem: miért is átkozódom? Hi­szen végső soron jól jártam, mert nem rozsdás szájharmo­nika volt a kenyérben, hanem egy egészséges kétforintos. Tehát: a húsz deka kenyér 60 fillérbe került, viszont \ isszakaptam 2 forintot, így egy vas nélkül megúsztam a kenyérvásárlást, sőt még egy- negyvenhez is jutottam, amiért hajlandó voltam meg­venni a ropogós serclit. Az mindenesetre érdekelt jogán vezeti tanácsnak. Megint másutt a vezetők saját aka­ratukat igyekeztek ráerő­szakolni az szb-re. . . S mert az szb. egyik tagja nem ad­ta az aláírását olyan ügy­ben, amit jogtalannak tar­tott, „véletlenül” kevesebb lett a prémiumja, mint a hasonló munkakörben dol­gozóknak. .. Az állatforgal­mi, az építő-szerelő vállalat, a nyírbátori és a mátészal­kai posta, valamint a nyír­egyházi fmsz-től vett fenti példák persze nem egyediek. Másutt is találkoznánk ha­sonlókkal, ha tüzetesebben utánanéznénk. Zömében a hatáskörök és a jogkörök tisztázatlansága szüli ezeket a kisebb ellen­téteket, ha a munkavi­szonnyal, a szociális kérdé­sekkel, vagy a munkakörül­ményekkel kapcsolatban kell egyeztetni a vezető el­képzelését a kollektíva, az egyén érdekével. Néhol túl­ságosan is „beavatják” a szakszervezetet a döntések­be, s ezzel sietnek megosz­tani a következményekkel járó felelősséget. Másutt pedig az szb-titkárok akkor is ragaszkodnak az egyetér­tési joghoz (túlóra, besoro­lás), amikor éppen ezáltal emelik le a felelősség sú­lyát az igazgató válláról. Persze, még korántsem a véleménykülönbség a gya­kori. A szakszervezeti tiszt­ségviselők jó része maga is most ismerkedik az új kö­rülményekkel, olykor ta­nácstalan, vagy tétovázik: érdemes-e vitába szállni az igazgatóval, akitől mégis­csak anyagilag függ? Ezért van az is, hogy például egyedi ügyekben a pana­szost rendszerint a munka­ügyi döntőbizottsághoz irá­nyítják. Még nem találkoz­hattunk olyan esettel, hogy a dolgozó helyett maga az szb. járt volna el a mun­kaügyi vitában, élve akár a kifogásolási jogkörrel. Örvendetes viszont, hogy az útkeresésben, a vállalati egység erősítésében a párt- szervezetek egyre több he­lyen hathatós segítséget nyújtanak a szakszervezet, nek. Csak egyetlen példa erre: A Fehérgyarmati Ál­lami Gazdaságban a - párt- szervezet vizsgálta meg, miért csökkent a tehené­szetben dolgozók fizetése feltűnő módon a nyári hó­napokban. Ezután sikerült kedvezően rendezni a dol­gozók égető gondját. .. Ez a példa fényt vet a leg­fontosabb teendőre is: a munkásérdekvédelemben, a jó munkamorál kialakítá­sában a szakszervezet nem maradhat magára. Ennek jegyében tűzi napirendre legközelebbi ülésén a Szak- szervezetek Megyei Tanácsa is a szakszervezetek gyakor­lati tevékenységének alaku­lását, az érdekvédelem köz­vetlen tennivalóit megyénk munkahelyein. volna, hogyan került a két­forintos a kenyérbe. A gabo­na betakarításától a kész ke­nyérig ugyanis minden mun­kafázist gépesítettünk már. A kombájnos, a molnár, eset­leg a sütőipari dolgozó ejtet­te bele valahogy? Nem tud­tam rájönni... Persze, az ügy szempontjá­ból ez lényegtelen. Holnap kétkilós veknit vá­sárolok. Hátha szerencsém lesz. Nagyon szeretnék egy Trabantot. ESÉLY A vizsgálóban a páciens ül, szemben az orvossal. — Ez már a második eset — jegyzi meg az orvos. — A múltkor egy csomag gombos­tűt nyelt le, most pedig zi- hereisztűt. A páciens hallgat. Nyoma sincs a megilletődöttségnek. Napközben alig látni egy­két embert a kisszekeresi ut­cákon. Az eg. z falu a határ­ban szorgoskodik. Évi mun­kájuk gyümölcsét gyűjtik ösz- sze most. A fehérgyarmati já­rás kis faluja a szellemi táp­lálékot is igényli. Nemcsak a termelőszövetkezetben dol­goznak közösen, szívesen töl­tik együtt estéjüket a közsé­gi kultúrházban. Mindenki énekel A falunak 670 lakosa van. Évekkel ezelőtt itt is voltak „ingázók” szép számmal, azonban évről évre egyre ke­vesebben. Jelenleg 42-en jár­nak el dolgozni. Az idén ti- zenketten tértek vissza falu­jukba, hogy a biztos megél­hetést adó termelőszövetke­zetben dolgozzanak. Az el­múlt évben szép kultúrház épült a faluban. Hogy meny­nyire nem volt felesleges ki­adás a művelődési ház meg­építése, azt a gazdag kultúr- program igazolja. Televízió, magnetofon, tár­sasjátékok, folyóiratok várják a munka után szórakozni vá­gyó embereket. Nagyon büsz­kék arra, hogy vegyes dalár­dájuk több éves hagyomány­nyal rendelkezik. Hivatalosan ötvennégy tagja van, de az esti próbákon sokszor hetve- nen-nyolcvanan is megjelen­nek. Balogh Lőricz iskola- igazgató azt mondja, hogy eb­ben a faluban mindenki éne­kel, akinek csak hangja van. A dalárdának tagja a tanács­elnök, iskolaigazgató, bri- gádvezető, iskolai tanulók. Fiatalok, idős emberek nagy szenvedéllyel énekelnek: ti­zenhét éves kislány és a hat­vannyolc éves nagyapa szíve­sen eljárnak esténként a da­lárdába. 16 műsoros est Együtt találjuk a fiatalokat és idősebbeket a színjátszó­csoportban is. A betanított színdarabokat, műsorokat több szomszédos községben bemutatták. Ebben az évben tizenhat nagyobb műsoros rendezvényük volt. Szerepelt a programban táncdalest, népdalest, fővárosi művészek műsora, a Déryné Színház vendégjátéka. A szomszéd községek műkedvelő színját­szói is szívesen jönnek ide. A fiatalok szép számmal vettek részt a kultúrházban működő tánciskolában, ami jelentős bevételt is adott a művelődési otthonnak. Az 1200 kötetes könyvtár­nak 170 állandó olvasója van. Szépirodalmi könyvek mel­lett gyakran kérik az embe­rek a mezőgazdasági szak­könyveket. Nem véletlen az, — Mi jöhet ezután? — kér­di az orvos. A páciens nem felel, csak széttárja kezeit és változat­lanul közömbösen néz maga elé. Az orvos fogytán türel­mével, a maga módján, dü­hös lesz. — Nézze, látom, hogy a jövő évi „Ki mit tud”?-ra treníroz. De ilyen apróságok­kal... Próbálkozzék inkább hajócsavarral. Azzal esetleg bejuthat a középdöntőbe. NEM BÍROM IDEGEKKEL A dohányzás ártalmainak vaskos irodalma van, amely napról napra gyarapszik, akárcsak a dohányosok tá­bora. Régebben olvastam egy cigarettaellenes írásban, hogy minden cigaretta egy perccel megrövidíti az ember életét. Globális számvetés szerint, az eddig elszívott cigaretták alapján én bizo­nyosan kétszáztizenhárom évet, öt hónapot, három he­tet és négy napot élhettem volna. hogy a kis faluban 25 ember rendelkezik szakmunkás-bizo­nyítvánnyal. A gyümölcster­mesztést tanulták hároméves esti tanfolyamon. Szaktudá­sukra nagy szüksége van a termelőszövetkezetnek, hiszen az elmúlt évben telepítettek 87 holdon almát. A dolgozók iskoláját is szívesen látogat­ják. Két éve fejezték be a nyolcadik osztályt kilencen. Nem nagy szám ez, de itt, ahol rendszeres a dolgozók továbbképzése iskolai és nép­művelési keretek között, szép eredményre vall. Különösen akkor van jelentősége ennek, ha már kevés az olyan szá­mításba jöhető felnőtt, aki még nem rendelkezik nyolc osztályos végzettséggel. ideális környezet A kultúrházban működő tv-klub hivatalosan csak há­rom alkalommal fogadja lá­togatóit, de van ott minden­nap érdeklődő bőven. Igaz, hogy az itt élő 190 család kö­zül huszonötnek van televí­„. . Kiraknak néhány dol­got és azok közül választ­hatok. Ebben a megyében ma egyszerűen ninccsel fe­lelnek, ha valamilyen mást kérek, vagy igénylem a vá­lasztékot. Nemigen törőd­nek az emberrel, nem rit­kán rám is szólnak, amíg gondolkodom, hogy kérem, vagy nem, mert az eladó­nak nincs ideje...” Ezt mondja a vásárló. És az eladó: . .Nekünk sem könnyű. Sok árut egysze­rűen hiába rendelünk. A ve_ vő nagyon sok, valóban ke­vés az idő vele foglalkozni. S nagyon hamar a fejünk­höz vágják, hogy ez az új mechanizmus?.. Avult mentségek... Hosszan tartó, áldatlan vi­ta, a vásárló és az eladó ré­gi ellentéte ez. Szűcs Györggyel, a nyíregyházi Csemege-áruház vezetőjével ülünk irodájában, s arról kérdem, mi a véleménye. Azonnal válaszol: a keres­kedő azért van, hogy kiszol­gálja a vevőt. Ma már nem elég, ha az eladó a tegnap tanult mentségekkel akar operálni — áru helyett. A vásárló igénye megnőtt, szebbet és jobbat akar. A kereskedelem kötelessége Legutóbb a dohányzás és a gégerák témaköréből meg­tudtam, hogy fehéregereken végzett kísérletek során mi­ként derült ki a nikotin fo­kozatosan mérgező hatása. E tudósítás alapján azonban képtelen voltam jövendő sor­somról reális képet alkotni. Ugyanis a kíséreteteket fe­héregereken végezték, en­gem viszont a közelmúltban „ürgének” tituláltak a bu­szon, mert ráléptem egy szintén állóhelyet váltott utazótársam lábára. Az említett antinikotinos írás beszámol arról, hogy a dohányos először csak ideges lesz, aztán folyamatosan... A lényeg: tragikus vég. Itt van előttem a cikk. Olyan, mint Jack London „Sárga sátán”-ja. Az felér egy alkoholelvonó kúrával, ez pedig egy nikotinelvonóval. Csak olvasom, olvasom. Rö- videbb élet, tüdő- és gégeár­talom, tragédia. Nem bírom idegekkel. Rá kell gyújtanom! Viiteze György ziója, 114 házban rádió van, mégis népes a kultúrház es­ténként. Az itt élő népműve­lők számára ideálisabb kör­nyezetet nem nagyon lehet el­képzelni — községi viszony­latban — de ezt a légkört ők teremtetlek meg. Fiatalok a pedagógusok valamennyien. Az igazgató azt mondja, ő a legöregebb a hél nevelőből álló tantestületben. (Alig múlt harmincéves.) Az itt dolgozó nevelői gár­da négy éve stabil. Igaz, hogy a községi tanács is sokat tett azért hogy ez így legyen. Az elmúlt húrom évben két szol­gálati lakást vásároltak a pe­dagógusoknak. Jelenleg négy lakás áll a pedagógusok ren­delkezésére. Letelepedésük így megoldottá vált. nem okoz gondot az elvándorlás. Egyik nevelő most épít pedagógus kölcsönnel saját lakást, az igazgató jövőre tervezi az építést. Kisszekeres bár távol esik a megyeszékhelytől, szórakozni. művelődni vágyó lakói szá­mára változatos, tartalmas programot ad. igazodni ehhez a magasabb igényhez. Elismeri, nem megy köny. nyen, zökkenők nélkül. Nem olyan egyszerű, mint gon­dolnánk: a kereskedő meg­rendeli, a nagyker. leszállít­ja, s a vevő megveszi az árut. Menni kell az áru után, s nem is keveset. Ma már nem elég elküldeni egy megrendelést, s várni, hogy megérkezik a szállítmány. Ha sokáig jön, vagy ha nincs, ezzel nem lehet ki­szolgálni, megnyugtatni sen­kit. A vásárlót csak az ér_ dekli: amit kér, kapjon. Van, vagy nincs a keres­kedelemben új mechaniz. mus? Egyértelmű az igen. Mi­vel igazolja: versenyre van szükség, reklámra, a kirakat gazdagságára, kutatni, mi kell a vevőnek. Figyelni a vásárló lélektanát. A Cse­mege-áruház ezt csinálja. Tanszerekkel készül az év­nyitóra, ajándékcikkekkel a nagy névnapokra — desz- szert díszdobozban, borkü­lönlegességek, díszkosár, stb. — amelyek ne legyenek drá­gák, de szépek, ízlésesek, tartalmasak, átkötve kis szalaggal. Mit mond a „gondola“? Szűcs György szerint a legfontosabb, hogy a vevő már a kirakatból, de az áruházban feltétlenül tud­jon jól tájékozódni. „Feléb­reszteni a vásárlási ingert csak úgy tudjuk, ha előbb mi magunk ébredünk fel” — mondja, s igaza van. Egy gazdag „gondola” (áru­val megrakott polc) többet mond, mint bármilyen öles plakát az utcán, s szegényes választék benn a boltban. ÁBC: Általános Beszerzési Cikkek áruháza. Itt tehát mindenre szükség van, amit csak tarthat egy bolt. Vi­tatkoznak még a kereskede­lemben, tartson-e az ÄBC porszívót, hűtőgépet? De azon nem lehet vita, hogy legyen villanykörte és kis- kés, meg kanál, annak len­ni kell! Mindössze negyedéves ez az áruház, s forgalomban elhagyta a régit. Hogyan? Az üzletvezető néhány fo­gásából általánosít: közgaz­dásznak is kell lenni a ke­reskedőnek. Minden hónap végén megvizsgálja, miből MEGfEGYZÉS: Porpótiék Ha nincs, csinálunk. Nem nehéz kitalálni: port a vá­rosiaknak. Felvonultak, csi­nálják az utakat, jártukat.' Odahordják a homokot hetek- kel-hónapckkal a munka megkezdése előtt. A homok- kupacokat viszi-hoidja a szél egyik oldalból a másikba, nyelik a járókelők. .> s későn kezdő vállalatok emberei csodálkoznak, hogy a lera­kott homoknak hűlt helye van, már egészen máshol rakta le a szál, s hordhatják a következőt. Hordjál; is. Alig szabadul­tunk meg az egyiktől, máris ott van kupacban a homok, az MHSZ székház előtt a Szarvas utca torkolu iái, ahol évekkel ezelőtt csator­názlak. de hogy a Széchenyi utca se maradjon lei. végig- terílelték. Miért homokkal töltik be a kockakövek réseit és miért nem bitumennel — kérdeztük sokszor. S ha már ez a megoldás, akkor miért nem akkor hordják helyszínre a szükséges homokot, amikor az szükséges. Mert ide szállí­tani könnyen megy. De arra eddig még nem akadt vállal­kozó, hogy ezeket el is hord­ja. Vagy nem szükséges? Úgyis elnyeljük? mennyi fogyott, s az előző hónaphoz képest miből volt több, vagy kisebb a forga­lom. „Kevesebb a baromfi, vagy a tojás? Miért? Nem tudtunk elég jó minőséget adni, sokszor volt hiány, kicsi a választék, vagy ma­gasak az. árak? — ezt vizs­gáljuk. Kisebb a kávéíor- galom: rossz volt a daráló, nincs újfajta árunk, sorba kellett állni? — me­lyek az okok? Vagy éppen változott a vásárló igénye, az udvariassággal van baj... — ki kell választani az okot és megszüntetni. Otl eí csokor — ízelítőül Ebben a boltban ezzel i* foglalkoznak. Munkaidő után, mert a nyolc órába nem fér be. így született meg, hogy bevezették — el­sőnek a hasonló áruházak közül — az utcai gyümölcs­árusítást. Kis celofántasakba csomagolnak szőlőt, ősziba­rackot, citromot, paradicso­mot, paprikát — a nőtle­neknek, a szálló lakóinak —, rájuk is kell gondolni. Az új ÁBC naponta har­mincféle töltelékárut kap frissen Debrecenből, ebben, a parizertől a legfinomabb főtt húsokig. És télen ez a skála bővül hurkával, kenő­májassal. A bolt választé­kát tekintve gazdagnak tű­nik a harmincfajta palac­kozott bor is — kísérleti in­tézeti, állami gazdasági pa­lackozás Apróság, de mutatja: így is lehet — a házhoz szállí­tás. „Most kezd beindulni. Sokan a hó elején leadják, mit kérnek, mikor vigyük. Az áru ott van ingyen és bérmentve, a város bármely részén...” Dolgozóink azért vannak a sorok között is, hogy a vevőt szolgálják, s nem azért, mert nem bíz­nak benne. Segít eligazod­ni, s ha valami elfogyott, hoz a raktárból. A reklamá_ ciót intézzük, az a vélemé­nyünk, hogy a vásárló nem távozhat elégedetlenül...” Igaza van a vevőnek? Iga. za van Az eladónak is iga­za van. De csak annak, amelyik tudja, hogy ő van a vevőért, s a hivatása: ki. elégíteni az igényeket. ConI dolom, itt a válasz a kér­désre, hogy ki a jó keres­kedő manapság? K. « A. S. Humor kapásból REMÉNY' Toniasovszky István (f. k.) A vásárlásnak is van lélektana Ki a jó kereskedő ?

Next

/
Thumbnails
Contents