Kelet-Magyarország, 1968. augusztus (25. évfolyam, 179-204. szám)
1968-08-14 / 190. szám
1989. aagusrtus It CTLET-MAG YA RORSZAC 9 olds* A pedagógusok és egy kormányhatározat Az iskolareform végrehajtása befejező szakaszához érkezett. Ez volt a fő Indok, azonban ezen belül még két jelenség felismerése tette szükségessé a Minisztertanács legutóbbi, oktatásról, pedagógusokról szóló határozatát. Az egyik jelenség: kifutóban van az úgynevezett demográfiai hullám, az iskoláskorú gyermekek száma csökken. Megszűnőben van tehát az az ok, amely elsősorban szülte a pedagógusok túlterheltségét. Ezzel párhuzamosan azonban oktatói körökben aggodalom támadt, kósza hírek kaptak lábra arról, hogy a testület létszámát a tanulók számának csökkenésével párhuzamosan lejjebb szállítják majd. A másik jelenség az, hogy oktatásunk színvonala általában sem felel meg maradéktalanul a korszerűség kö. vetelményeinek, de még kevésbé felel meg a felállított magas mércének vidéken, falun. A falusi gyerekek objektív okok miatt nem jutnak ugyanolyan mértékű és értékű képzéshez, mint a városiak, vagy a fővárosiak. A Minisztertanács határo. zata egy intézkedés-csokorral oszlatja el az aggodalmakat és szolgálja a színvonal emelését. Kimondja például, hogy a tanulólétszámot osztályonként csökkenteni kell és ugyanakkor mérsékelni a pedagógusok túlterheltségét. Ennek során érdekes előírásokat, fékeket és ösztönzőket alkalmaz a határozat. Az egyes tanulócsoportok létszáma negyvennél több nem lehet. A cél nyilvánvaló: alaposabban foglalkozhassanak a pedagógusok a gyerekekkel. És hogy ezt még alaposabban tehessék, azt is előírja a határozat, hogy az általános iskolák felső tagozataiban és a középiskolákban a legfontosabb tárgyakat egy osztályon belül két csoportban kell oktatni, tehát így a pedagógus figyelme már legfeljebb húsz gyerek között oszlik meg. Ennek látszólag ellent, mond. hogy a középiskolák első osztályaiban a létszám 35-nél kevesebb nem lehet. Itt a cél más. A minőségi követelmények szolgálata ugyanis csábítana arra a megoldásra, hogy egy-egy osztályban minél kevesebb gyerek legyen. Csakhogy ez azzal járna, hogy a növekvő számú jelentkező közül még kevesebben juthatnának be a középiskolákba. Ennek megakadályozására írja elő a határozat a minimális 35- ös létszámot, de természetesen a fő tárgyakat itt is két csoportra osztva oktatják majd. Nagy vívmány, hogy a falusi, tanyasi általános iskolák felső tagozataiban is megszűntek az összevont osztályok, tehát külön-külön oktatják az V, VI, VII, VIII. osztályosokat. Itt is fennáll azonban a veszély, hogy ha a létszám csökken, akkor ismét összevonnak osztályokat, amj a színvonal csökkenésével járhat. Ezért ezt a határozat megtiltja. Külön- külön kell oktatni minden osztályt akkor is, ha azokban csak kevés gyerek van. Legfeljebb azt lehet megtenni, hogy ha egy iskolában mondjuk két ötödik osztály volt, akkor azt egy tanulócsoportba vonják össze. Minél „lejjebb szállunk a térképen”, kisebb faluba, vagy tanyavilágba jutunk, annál nagyobbak a gondok. Szaktárgyakat nem szaktanárok oktatnak, sőt, magas a képesítés nélküli pedagógusok aránya is. Ezen a helyzeten is változtatni kell, mégpedig úgy, hogy a falusi pedagógusoknak is maradjon ideje a tanítás mellett a fel. készülésre, sőt az önképzésre is. Ez a korántsem teljes felsorolás már önmagában nyilvánvalóvá teszi, hogy a jövőben nem kevesebb, hanem lényegesen több pedagógusra lesz szükségünk. Több tízezer újonnan kiképzett fiatalnak kell sorompóba állnia a tapasztalt idősebbek mellé, hogy ezeket a nemes célokat elérhessük. Különösen sok pótlásra és létszámnövelésre lesz szükség vidéken. Ennek érdekében úgy irányítják már a beiskolázást, hogy ezt az igényt figyelembe vegyék, ezenkívül pedig anyagi ösztönzéssel, komoly mértékben megemelt területi pótlékkal és letelepedési segéllyel biztatják a fiatalokat, hogy falusi állást vállaljanak. A határozat megvalósítása egyébként nem azonnal kezdődik. A következő tanév lesz a felkészülés ideje, ami. kor kidolgozzák, kiadják azokat az apró részletintézkedéseket, amelvek a megvalósításhoz szükségesek. A határozat gyakorlati végrehajtásának időszaka pedig lényegében a negvedik ötéves terv tartama lesz. (F) JisztSikőrősS* väHaxäsaks Visszajönnek a „szökevények" A sóderszállító vontatón, mellyel Tiszakóródra érkeztünk az emberek elmondták., hogy ebben a kicsi tiszaháti faluban1 „megfordult a szél.” A termelőszövetkezet „szökevényei”, akik a távoli Kecskemétre mentek el dolgozni ott is termelőozövetkeze Lbe, egymás után jelentkeznek vissza. Üzeneteket is kaptunk: „Csak a rosszat tudtuk megírni”? Elmentünk hát, hogy a „gazdag falu szegény tsz-e” hogyan boldogul a háromhó- napos új vezetőséggel. Az új elnök Adorján Zoltán, a háromhónapos elnök — két napig, számtalan szavazás után kapta meg a szótöbbséget — vidám, napbarnított arcú egyetemi hallgató kinézésű férfi. Magas, higgadt. Csak ha mosolya eltűnik, akkor látszik, hogy középkorú férfi. (Viszont valóban egyetemre jár, a debreceni agrárfőiskola másodéves levelező hallgatója. Egyébként falubeli.) — Itt a tsz-irodába is sokszor hétszentségeitek és minden vitában, már az elején nagyon hangos volt a szó, En megválasztásom után mindjárt kijelentettem, hogy emberi beszédet szeretnék kialakítani. Vitatkozzunk, de érvekkel, nem hangerővel. Egyik legnagyobb eredménynek tartom, hogy ez sikerült is Tiszakóródon. Pedig vita van, nem is ritkán. De meg tudjuk oldani emberséges szóval. Eddig legalábbis sikerült. Remélem, ezután is menni fog. Az új út Soha olyan jól a talajt meg nem művelték Korodon, mint idén. (Ami igaz, igaz: ebben a régi vezetőségnek is része volt.) Soha annyi takarmányt nem vetettek, mint idén. (Ez is a régieket is dicséri.) Az ezerötszáz holdas közös szántóból 347 hold a takarmányterület. Aszályos év dacára, a 244 szarvasmarha és a 652 juh ellátása biztosított. Kórod nem szorul külső segítségre takarmányban. Év végére felépül új, 96 férőhelyes istállójuk. Erre alapozva tovább akarják fejleszteni az állattenyésztést. Innen vásárolják fel a járás legtöbb állatát — a háztájiból. Mennyivel jövedelmezőbb lenne, ha ezt a szakértelmet a közösben is értékesítenék. Tiszakóród népe legendásan szorgalmas évtizedek óta. Nem ő tehet róla, hogy az elA Petőíi-zászlóalj Huszonöt évvel ezelőtt, amikor Jugoszlávia népeinek legjobbjai élet-halál harcukat vívták a hazájukat leigázó fasiszták ellen, Hor- Váthországban, a partizán seregek második hadtestének parancsnoksága hírül adta: Szlavóniában megalakult és a közös célért harcba indult a Petőfi Sándor nevét viselő magyar szabadságharcos zászlóalj. Tagjai már a korábbi hónapokban is részt vettek különböző partizánalakulatok küzdelmeiben, de e naptól kezdve Kiss Ferenc jugoszláviai magyar kommunista parancsnoksága alatt (a politikai biztos Geri Károly, a parancsnokhelyettes Peles- kó György, az alakulat törzsfőnöke Käufer Sándor volt) önálló egységgé szerveződtek. A zászlóalj, amely kezdetben kilencven főből állt, a Dráva menti községekben önként jelentkező magyar antifasisztákkal egészült ki, létszámát hamarosan megkétszerezte. Az egység tagjai, a legszebb magyar forradalmi hagyományok folytatóiként azt vallották, hogy ha a fasizmus elleni harcban a testvéri népek oldalára állnak, megrövidítik saját népük szenvedéseit is, közelebb hozzák felszabadulásának napját. így történt, hogy a későbbiek során Jugoszláviába külföldről is érkeztek magyarok, akik felvételüket kérték a Petőfi-bri- gádba. A következő év elején Magyarországról kommunista ifjúmunkásoknak tizenegy tagú csoportja ezer veszélyen át sok viszontagság után eljutott Ujverbászra, majd a Dunán át Szus2ekba, a partizánok által felszabadított faluba. A Fruska—Gora nehéz útjait már felfegyverkezve járta a csoport, mígnem eljutott a vajdasági partizánparancsnoksághoz, ahol megkapta beosztását. E csoporthoz tartozott Nagy Ilona budapesti ifjú kommunista — a szép „Nagyica” —, aki a nácik elleni hacok- ban hősi halált halt. A Petőfi zászlóalj létszáma 1944 végére, mintegy 1200-ra nőtt. Ekkorra már mint a jugoszláviai népfelszabadító hadsereg rohamdandára, négy zászlóaljjal rendelkezett, s jelentékeny harci vállalkozásokat hajtott végre. A Petőfi zászlóalj híre eljutott Magyar- országra is. Először az Uj Somogy című lap, később több vidéki újság is hírül adta, hogy a jugoszláv partizánok a Papuk-hegységben magyar fiatalokat fegyvereztek fel, akik sapkájukon ötágú vörös csillagot viselnek és Kiss József a parancsnokuk. Amikor a jugoszláv népfelszabadító hadsereg támadásai már az ország nagy részében kibontakoztak és a szovjet hadvezetőség segítségével sok győzelmes ütközetet vívtak a fasisztákkal, a Petőfi Sándor zászlóaljon kívül más magyar harci csoportok is létrejöttek. A hírhedt Bor-ból és a fasiszták más koncentrációs táboraiból megszökött foglyok, munkaszolgálatosok, a Horthy-hadseregből átállt katonák mind több helyen csatlakoztak a harcosokhoz. Ejtőernyősként érkezett a jugoszláv erdőkbe a többi között Szalvai Mihály is, a spanyolországi nemzetközi brigád kiváló harcosa, néphadseregünk későbbi tábornoka, aki néhány évvel ezelőtt hunyt el. A jugoszláv partizánok bizalommal, testvérként fogadták be soraikba a magyar antifasisztákat, akik bátor, önfeláldozó helytállásukkal megbecsülést szereztek népünknek, hozzájárultak a fasizmus fölött aratott győzelemhez, vérükkel pecsételték meg a közös célért küzdő népek internacionalista testvériségét. V. F. múlt években a közösben nem volt eredménye szorgalmuknak. A munkaegységet most 33 forint értékűnek tervezték, ez jóval több mint kétmilliót jelent a nem egészen háromszáz dolgozó tagnak. Előleget is fizettek és tartani tudják. Kalászba szökkent szépen 130 holdas rizsük. Két és fél milliót remélnek az idei almatermés- ből. Segítség Látogatásunk végén érkezett meg beszélgetésre Szilágyi Bertalan, a járási tanács elnökhelyettese. Elmondja, hogy Kóród különleges segítséget kapott szakemberekben. Az egyetemet végző elnökön kívül ide kerül az agrármérnök házaspár Lovas Márton és felesége. A férj eddig volt gyakornok, a feleség most lesz az. A falu szívesen fogadta őket. A szakvezetés erősödik főállattenyésztővel, szakképzett gépcsoportvezetővel, még a raktáros is kettős könyvviteli szakember lesz. GNZ Nyfrbogdány, Kőolajipari Vállalat, kályha alkatrészeit. Karbantartók festik a cső* Ele« Emu leletei« MIÉRT NINCS SZABAD SZOMBAT ? Egy kérdés és a válaszok a Nyírség Ktsz-nél „Négyszázan dolgozunk a Nyírség Ruházati Ktsz-nél, nagy többségben nők, akikre ráférne a minden második héten szabad szombat. A vezetőség még télen ígérte, hogy július egytől bevezetjük. De amikor eljött a má. sodik fél év, hiába érdeklődtünk, azt. mondták, hogy most még ez nálunk nem aktuális. Miért ígérték addig? — kérdezte szerkesztőségünktől a szövetkezet egyik dolgozója. Hetvenhárom javaslat Szabó József, a ktsz műszaki vezetője azzal kezdi a választ, hogy valóban még a télen elhatározták a 44 órás munkahét bevezetését. O maga készített egy tanulmányt a vezetőség megbizá. sából és a dolgozók javaslatai alapján, hogyan lehet megvalósítani a szabad szombatot — Hetvenhárman írásban is közölték elgondolásaikat valamennyi javaslat azt szolgálta, hogy rövidebb idő alatt is megtermeljük az ed. digi mennyiséget, megtartjuk az eddigi kereseti szintet. Ennek alapján határoztuk meg, mi az, amit a szabad szombatért a dolgozóknak, s a vezetőségnek tennie kell. — És most megváltoztatták az eredeti elképzelést. Miért? — Tudjuk, mennyire kellene a szabad idő, ezt mi is nagyon szeretnénk. Mégis azt kellett közölnünk, hogy a lehetőségek erre még nincsenek meg. Sorolja, hogy az év nem indult jól. Az áttérés a gazdaságirányítás új rendszerére azt jelentette, hogy a hagyományos termékek piaca szűkült Kevés megrendelést kaptak, az alapanyagot még ehhez sem tudták mindig pontosan küldeni a gyárak. is kényszerültünk, amelynél a termelékenység közel sincs olyan, mint annál, amit hosszú ideig, begyakorlott mozdulatokkal termelhettünk. Megrendeléseket mutat. Bejárták az egész megyét rendelésért, harminc különféle modellel mutatkoztak be az fmsz áruházakban, üzletekben, s már mindegyiket gyártják is: a hiányzó gyermekruhákat, orkánkabátot, farmernadrágot. Ez napi ezer darabos termelés esetében harminc—százötven egyforma terméknél nagy idő- veszteséget jelent. — A fontos, hogy a dolgozóknak naponta munkát adjunk, senkit se kelljen ha- zaküldeni. Emiatt az első fél évben bér problémáink is voltak, s lazítani kellett a követelményeken is. Most úgy néz ki, hogy a tavalyi keresetet elérjük, s egy-két százalékkal túl is lépjük. De ennél többet tenni egyelőre nem tudnak, azt mondják. S ezért kellett visszavonni a vezetőség korábbi határozatát is a rövidített munkahétről. — Egyelőre az évi kereset a legfontosabb. Miután megvan az előfeltétel, azonnal bevezetjük a kéthetenkénti szabad szombatot Tud fák a dolgozók? Ha meglesz a feltétel — Uj termékekre kellett átállnunk. Mi eddig csak nő; ruhát készítettünk, most már szinte mindennel foglalkozunk és kis szériákra — Megmondták ezt a dolgozóknak? — Igen, a szalagvezetőkkel közöltük, ők pedig továbbadták Tudniuk kel] róla. — Hogy lehet, hogy mégsem mindenki tájékozott? — Sajnos, ez nem olyan egyszerű. Két műszakunk van, egyszerre nem is lehel termelési értekezletet tartani De nem találunk jobb megoldást. Ebből is látszik hogy a dolgozók tájékozta tásán javítanunk kell. mégpedig közvetlen beszélgetéseken. Három munkásnő véleményét is kikértük, megvan-e szerintük már most a szabad szombat feltétele? Berecz Gyuláné azt mondja, jó lenne nagyon. — Tudnak róla, miért nem lehet? — Igen, tudunk. A munkaidő minden percét ki kellene használnunk. Mi igyekszünk is egyetértünk a vezetőség javaslataival, hogy minél hamarabb sor kerülhessen rá. Mert ma még van csellengés, sok az utólagos minőségi kifogás, van aki a műszak váltás előtt tiz perccel azt mondja, ő már befejezte Jankovics Gizella úgy válaszol, hogy ők KISZ é* brigádgyűléseken beszéltéit meg, mit kellene tenni a szabad szombatért. Amit tenni kell... — Kihasználni a munkaidőt, nem álldogálni és beszélgetni. Erre a legnagyobb ösztönző az lenne, ha tudnánk, hogy minden második héten két nap a szabad idő, mehetnénk kirándulni, szórakozni, kulturálódni. Ml mondtuk is, lehet számítani ránk. — Nem őrültünk az újabb intézkedésnek — így foglalta össze a véleményét Hollós Andrásné. — De tudunk a gondokról, s egyáltalán nem lepett meg, hogy visz- szacsinálták az előző határozatot, mert még nem megy.' Reméljük, hogy mi is, a vezetőség is többet dolgozunk a 44 órás munkahétért, s akkor majd január egytől már megy. A feltételek között nagy jelentőségű a szervezés, a műszaki intézkedések, az új gépek beszerzése. — Már megvettünk tíz új gyorsvarrógépet — közli a műszaki vezető — Megbíztuk a budapesti műszaki irodát, hogy segítsen a szabászatunk korszerűsítésében. Bevezettük az előzetes anyagvizsgálatot, s tapasztalatcserére megyünk másokhoz. B* a jobb munka és a minőség alapja Gondolkodunk, hogy visszaállítjuk a melegváltást, ezzel is tíz— nerceket takaríthatunk meg. Ezekkel már menn; fog. A csökkentett munkaidő nagyon jó dolog, különösen, ahol annyi nő dolgozik, mint ebben az üzemben De — s ezzel válaszolhatunk a kérdésre — csak az előfeltételekkel együtt. Kopka Janó«
