Kelet-Magyarország, 1968. augusztus (25. évfolyam, 179-204. szám)

1968-08-07 / 184. szám

ff<$8 augusztus T. CTL1T-MAÖY AHöRSÉAU » »idd Bátorítás, hozzáértés Miért maradnak otthon? Vezetőségválasztásra készülnek a baktalórántházi járás Fiatalok és vezetőik válaszolnak TIZENÖT ALAPSZERVE- ZETBEN vizsgálta nemrég a Baktalórántházi Járási Párt- bizottság számos aktivistája: milyen a vezetőségek mun­kája, felkészültsége, hogyan érvényesül az önállóság és a pártdemokrácia. A tanulsá­gos megállapításokat a kö­zelgő vezetőségválasztó tag­gyűlések előtt több szinten megvitatják és levonják a sz iikséges következtetéseket. Mit tartanak fontosnak ezek közül? Azt például, hogy a vezetőségek önálló­sága az utóbbi időben növe­kedett. Kitűnt, hogy mind hozzáértőbben foglalkoznak a gazdasági kérdésekkel, nem kevés a hasznos ötlet, a megvalósult javaslat. Az alapszervi vezetők többsége feltétlenül rátermett, politi­kailag, szakmailag kép­zett, s rendelkezik az általá­nos műveltség követelmé­nyeivel, Ez tekintélyük növe­lését is hozza. Nem ritka már a be3senyődi és a ramo- esaházi gyakorlat, hogy az államhatalmi és a gazdasági vezetők minden lényeges kérdésben Igénylik a párt- szervezet vezetőinek egyet­értését, cselekvő támogatá­sát. ENNEK IS KÖVETKEZ­MÉNYE. hogy az utóbbi idő­ben a járás pártszervezetei sok új taggal erősödtek. Jó munkásokkal, fiatalokkal, akik bátran elmondják a hi­bákat. bírálnak, ha arra szükség van, s megmutatják az előrevivő utat is. Ez tör­tént többek között Nyírkér- esen is, ahol évekig nem ment azelőtt a pártépítés. Kiderült: ennek az oka a vezetőség rossz módszereiben gyökerezett. Egyszerre je­lentkezett például nyolc fia­tal, jól dolgozó traktoros a pártba. A volt titkár azzal utasította el őket. hogy „nem elég fejlettek”. Csak miután nem nyugodtak bele a* „egyéni megítélésbe”, pártszervezetei kérték a járási pártbizottság segítségét. A tagság leváltot­ta a volt alapszervi titkárt és éppen azzal indokolta, hogy őneki van mit tanulnia a nyolc traktorostól. Tapasztalat, hogy nagyon sok múlik az alapszervezet vezetőségén. Ezért már most megindultak a beszélgeté­sek a baktai járásban, hogy az őszi vezetőségválasztáskor a legrátermettebbeket küldje a tagság vezetői tiszségekbe. Ezek a tanácskozások ered­ményesek. Eddig is bizonyí­tották. hogy sokszor nem választották meg eredménye­sen, a vezetőségi tagok kö­zül ki a legalkalmasabb, akit pártiskolára küldjenek. Most olyan javaslaton is gondol­kodnak, hogy az iskoláról visszakerült párttag munká­ját egy, esetleg néhány hó­napig végezze egy jól irá­nyított gazdaságban, ahol gyakorlati tapasztalatot is szerez. Különösen nagy lenne ennek a haszna a gyengébb termelőszövetkezetek eseté­ben. A FELKÉSZÜLTSÉGGEL magyarázzák azt is, ha a pártszervezet vezetősége bí­rálja a gazdasági vezetést, vagy ha ezt nem teszi. He­lyeselni lehet azt a kialakult álláspontot, hogy a bírálattal nem lehet baj ott. ahol 9 gazdasági vezető mellett széles látókörű, jól felkészült, és épp ezért határozott párt­vezetőség van. Negatív pél-, dát is soroltak, de egy mim denképpen elgondolkodtató. A Nyírmadai Állami Gazda­ságban korábban évekig nem bírálták a gazdasági veze­tést. Pedig a jó gazdasági eredmények mellett nem volt hibamentes a munka, különösen nem, ami az em­berekkel való bánásmódot, a beszélgetések hangnemét illeti. A pártszervezet egyéb­ként jóindulatú és becsület tes titkára nem bírált, nem Ä fő felelősség a szülőkéi Gondolatok a „Gyermeklányok az éjszakában“ című cikk nyomán A Kelet-Magyarország augusztus 1-i számában — saj­nos, — nagyon szomorú tényt elevenít fel Gyarmati Béla, s nagyon igaza van: „nem elég csak meghallgatni a borzalma­kat”! Ha társadalmunkban jelentkezik ferde vonás, kinövés nem szabad lelkiismeretünket megnyugtatni azzal, hogy ez nem „általános” jelenség, hogy ifjúságunkra nem ez a „jel­lemző", hpgy pl. a huliganizmus „világjelenség”, s még kevés­bé azzal, hogy „mi közöm van hozzá”?! Igenis mincjenhez van közünk: a jókhoz is, de az elítélendőkhöz is. S azzal sincs elintézve a negatív jelenség, hogy „csak elítéljük” azokat! A szocialista ember, társadalom egyik igen fontos jellemzője a fejlett kötelesség és felelősségérzés. Vajon megteszünk-e min­den tölünk telhetőt, hogy Gyarmati Béla által is felelevení­tettek ne következzenek be?! Vajon pedagógusaink felkészí- tik-e a szülőket, ifjúságainkat az „úgynevezett romantikus korszak" veszedelmeire, várható kisiklásaira kellő időben és mélységben, avagy csak hellyel-közzel? Vajon a szülők részt vesznek-e ilyen léniával foglalkozó előadásokon? Vajon a TIT gondoskodik-e ilyen témájú előadásokról? Vajon KISZ-szer­vezeteink, nőtanácsaink, szülői munkaközösségeink napirend­jükre tűzik-e az ilyen témákkal való foglalkozást? Vajon or­vosaink. bíróink, rendőreink bekapcsolódnak-e nagyobb len­dülettel, erőbedobással ilyen kérdésekkel foglalkozó előadá­sok, felvilágosítások tartásába ? S vajon törvényhozóink ke­ményebb és gyorsabb ítéleteikkel és intézkedéseikkel segítsé­gére sietnek-e védelmet várók nak azzal, hogy az ilyen gyer­mekeket „megértők” és „gondozásba" vevőknek elvegyék a kedvüket az ilyen kalandoktól ? Azt hiszem, hogy feltett kér­désekre aligha kapnánk teljesen kielégítő és megnyugtató választ. Az igazsághoz tartozik az is, hogy a fő felelősség: mégis a szülőivé! Nekik kell a legjobban ismerniük gyermekeiket. A legtöbben ismerik is, de hibáikat a segíteni kívánó és akaró nevelők előtt leplezik, mentegetik, pedig ezzel elsősorban gyer­mekeiknek ártanak. Nem akarják a nevelők előtt „befeketí­teni”! Pedig azok abban szeretnének segíteni, nehogy a lejtő felé vezető út feketítse be. Aki ismeri az ifjúságot, a serdülőket — szomorúan ta­pasztalja, — hogy’ a szülők és a gyermekek őszinte kapcso­latában, bizalmában sok helyen szakadék, törés van! Erre Utal az Ifjúsági Magazin júliusi számában megjelent: „Két pofon, avagy sok hűhó semmiért?” című igen tanulságos ri­port is. (Nagyon érdemes lenne elolvasni!)-Ahogy igaz az, hogy a nevelés közügy, úgy iga?, a?, is, hogy társadalmi igény: jobban, alaposabban többet olvasni ás foglalkozni neveléstan! kérdésekről. Albert Antal ig. tanár akart senkit megsérteni, s tartott a vélt pressziótól Is. A tagság a legutóbbi veze­tőségválasztáskor megvonta tőle a bizalmat és elhang­zott, hogy ez a figyelmeztetés nem csak neki, hanem a bírálatot nem bátorító, a légkört rontó gazdasági ve­zetésnek is szól. Egészséges, jó most a hely­zet pártszervezeteink több­ségében. Mégis indokolt a kívánság, hogy a községi, az üzemi és a hivatali alapszervezetekben javuljon a tagság tájékoztatása. Jo­gos a kívánság például az őri és más tsz ek kommunis­táinak, hogy menet közben, egész évben tudjanak a szö­vetkezet ügyeiről, ismerjék lehetőségeiket, s a gondokat is. Ne csupán akkor közöljék ezt velük — mint az elmúlt zárszámadás esetében , amikor már nyakukra sza­kadt egy csomó baj, s nem igen lehet a helyzeten vál- "oztatni. Meg kell szűnnie an­nak az elfogadhatatlan ál­láspontnak. amit Vaján is képviselnek, hogy a szá­mokból, a jövedelemből majd úgyis megtudja a párt­tagság, milyen a helyzete szövetkezetének. AZ ÜJ VEZETŐSÉGEK­NEK nyár nem lehet ilyen véleményük. Ellenben úgy kell dolgozniuk, hogy helyi politikát alakítsanak ki, a helyzet teljes ismeretében kérjék a kommunisták vé­leményét. segítségét állandó­an a gondok megoldásához. Mert az, hogy valamiféle misztikusság, bizalmatlan­ság pvezze a gazdasági ve­zetés munkáját, nem segít, csak találgatásokat idéz elő, tetézi a problémákat, Bátorítani a vélemények kifejtésére, jobban érteni a gazdasági kérdésekhez, po­litikailag is elemezni — ez most a közeli jövő feladata a baktalórántházi járás párt- alapszervezeteiben. A rutin­munkát, a kényelmesebb ..megértést” fel kell váltani a vitáktól pezsgő pórtéléi­nek, hogy az önállósággal az eddigieknél nagyobb mérték­ben éljenek a kommunis­ták. ENNEK A LEHETŐSÉGE­IT kutatják ezekben a hó­napokban a járás pártszer­vezetei. Hasznos segítséget kapnak a járási pártbizott­ságtól, mint amilyen például éppen ez a legutóbbi vizsgá­lat is volt. Kopka János Panaszkodik Hegyes Károly tsz-elnök. Csak gyógyulna már meg Bagdi Miklós, a KISZ-titkáruk. — Nem kis dolog száz fia­talt összefogni, irányitani — ismeri el az elnök. Szülők „gyermekeik" ellen Keresem az okát, mi vonzza a sok fiatalt a Ti- sza-parti kis falu, Tiszatelek Béke Tsz-ébe? Félszáz KISZ-es tagja van a közös­ségnek. Ebből nyolcán ta­valy, 42 pedig az idén lépett be a tsz-be. Most, az iskola­év végén újabb 40—50 vég­zett nyolcadikos jelentkezett munkára, örült a vezetőség, nagy szükség van a fiatal munkaerőre. Közülük sokan továbbra is itt akarnak meg­élni. Hegyes Károly tsz-elnök: — Nem volt könnyű. Több évig eredménytelenül pró­bálkoztunk a fiatalok meg­nyerésével. Végre tavaly si­került. De szembe kerültünk szüleikkel, az idősebb tsz-ta- gokkal. A fiataloknak mun­kaegységenként 30 forint előleget javasoltunk. Az idősebbek csak húszat kap­tak. Felháborodtak. Még a közgyűlés is ellenünk volt., Oláh József párttitkár: »— Kényszerítve is voltunk, hogy „megfogjuk” őket. El­öregedett a tagság. A részes művelés lekötötte az időseb­bek erejét. Nem mentek a. kertészetbe, a gyümölcsösbe, nem volt munkaerő a műtrá­gya szórásához, pakoláshoz, mert ezekre „csak” munka­egység járt. Vass Sándor tanács vb-el- nök: — Csőd szélére került a közös. Legalább száz hold kukorica, burgonya, forgó állt bekapálatlanul. Vígh György a gyiimöles- kertészeti brigád vezetője: — És a szülők, a tagok több­sége mégis ellenezte a pénzt. Pedig a fiatal kezek hiányát ugyancsak megérezte a gyü­mölcsösünk. Gondozatlan volt. Permetlét csak a fák al­ja látott. Az öregek nem bírták. Nagy volt a kár. Legalább száz mázsa hulló alma maradt a fák alatt. Modern „földfoglalók“ Végszükség vitte arra a közösséget, hogy pénzt adja­nak a fiataloknak. És ők bi­zonyítottak. Megkapálták a száz holdat. Voltak haszno- sítatlan területek. Most itt 30 hold babot termelnek, ök művelték a tizenöt hold uborkát, a borsót, s ezekből több száz ezer forintja van a közösségnek. Oda „vetik” be őket, ahol szorít a mun­ka. Vígh György most örül, mert a 220 hold gyümölcsös rendben van. Szép termést várnak a fiatalok által gon­dozott 10 hgld szőlőből is, amely ugyancsak el volt ha­nyagolva a múlt években. Hegyes Károly újságolja, hogy ezek 8 fiatalok 00 hold burgonyát és félszáz hold dohányt ültettek el gépekkel, Igazi modern földművelők. Tekintélyt vívtak ki ma­guknak a fiatalok Tlszatele- ken. Igaz ez évben már ők sem harminc, hanem húsz forintot kapnak előlegként egy munkaegységre, ugyan­úgy, mint a felnőttek, de a tsj-alapszabály szerint igazán felnőttekké váltak. Félszáz KISZ-es tsz-teg kapott 800 öl háztájit, a bedolgozó fia­talok közül többen 400 ölet. Az előleget havonta rend­szeresen megkapják. Év végé­ig garantáltan. Harminc színházi bérletet váltott a tsz. Ezzel főleg fia­talok járnak a nyíregyházi színházba. Havonta kirándu­lásra viszik őket. Hét fiatalt a Szegedi Szabadtéri Játé­kokra küldtek el. Kovalik Katalint jó munkájáért az NDK-ba. Ezért a vonzódás. Megbe­csülik őket. így nincs mun­kaerő gondja a Béke Tsz- nek. Már minden szántó trak­torra két fiatal vezető jut. Tudják biztosítani a kettős műszakot, öt kovácsot, há­rom kerékgyártót és egy ön­tözőgépészt képeztek és ta­níttatnak. Ősszel nyolc fiatal megy szakmunkásképzőbe. ...és mit mondanak ők ? Béres Anna 20 éves: — 1965-ben léptem be a tsz-be. Tizenhét éves voltam. Sze­rintem azért vgji vonzódás, mert a fiatalok most már itthon is megtalálják számí­tásukat. Többségünk lány. Felnőttként bánnak velünk, s ez sokat jelent. Csák Mária 18 éves: Mióta az iskolából kikerül­tem, itt dolgozom. E? évben lettem tsz-tag, 800 öl háztá­jit kapok most már én is. Tavaly, mivel 30 forintot fi­zettek többet kerestünk, d® háztáji akkor nem vqjt. Csapó Jolán 18 éves: Nem tagadom. kicsit több pénz kellene. Jó a pénz isi jó a háztáji is. És újságolták a tsz-ben, hogy ez még csak a kezdet. Ha ez évben teljesítik a fia­talok az alapszabályban elő­írt 160 munkanapot, jövőre már őket is egy hold háztáji föld illeti meg. Nagyjából ez a titok nyit­ja Tiszateleken. Farkas Kálmán Milliókat érő munka egy féléves vállalatnál Hat hónappal ezelőtt még „házalt,” az igazgató, Dózsa Ede: járt vállalatoktól tsz- ekig, kínálni a munkájukat, megbízások reményében. Mi a helyzet fél év múltán me­gyénk legfiatalabb helyiipari üzemében, a Nagykáilói Ve­gyesipari Vállalatnál? Alig győzik most már a megrendelések teljesítését. Munkájuknak híre járt a megyében, azon túl, s öt szolgáltató ágazatban nem­csak változatos, hanem érték­ben is számottevő összesen 6,5 milliós feladatokat ol­danak meg. E fiatal, mind­össze 65 fős vállalat szakem­bereinek kezenyomát, dicsé­ri a szalkaj bútorgyár poh- észteres berendezésének. központi fűtésrendszerének szerelése. Nyíregyházán két csarnok létrehozásánál szor­goskodtak a TÜZÉP-újlapen. Nyírbátorban rekordidő -» öt nap — alatt sikerült be­szerelniük a világítótesteket, kiképezni a motorikus helye­ket abban az épületben, aho­va a közeli hetekben kölíö- zik le. a Fővárosi Cipőgyár. Folytathatjuk a szép meg­bízatások sorát a nyíregyhá­zi kórház sebészet,- és szülé­szeti osztályánál végiéit sze­relési munkáival, amit so­ron kívül vállaltak, téliesí­tettek. vagy a Nyíregyházi Almatároló és GEV-lelep légtechnikai berendezésével, Említésre méltó, hogy 15 me­gyebeli termelőszövetkezetnél gyorsítják a létesítmények átadását a villamossági mun­kákkal. Ezen túl a nvírbél- teki. r győÉteleki, a múndo­GYÉMÁNTTAL a volán A gép Is él, s hálás, ha jól bánnak vele. Nem hagyja cserben azt, aki gondját vi­seli. — Ha óránként 100 kilo­métert tennék meg, akkor ehhez a teljesítményhez egy­folytában 5 ezer órát kellett volna a koi'mánykerék mö­gött ülni. Csuhák János 500 ezer ki­lométert vezetett eddig, fél­millió kilométert tud már a háta mögött. És, ahogy ő mondja, nem a kilométer a döntő, hanem az, hogy ed­dig sohasem szegte meg a közlekedési előírásokat, még sohasem okozott balesetet. Rajta múlott csak? — Nem hinném. A teher­kocsin is,. meg azokon is, akik mellet'em, velem szem­ben róják az utat. Bizonyos mértékig szerencsém is volt. Mert nem elég az, hogy én nem ütök el senkit. Lassan már kis ünnep a balesetmentességi jelvények átadása, illetve átvétele. Csuhák János már három, mai rendelkezik. A bronz, ezüst és arany jelvény után a „gyémántot" vitte haza. örül neki? — Annak örülök, hogy még eddig minden simán ment. Szeretem ezt az öreg motort. S úgy látszik, ez is szeret engem. Tizenhat év. Ennyi ideje vezet, járja az országutakat. S az út mindig izgalmas. Itt minden mozog, változik. In­nen, a vezetőfülkéből, sok mindent hamar észrevesz az ember. — Sok utat bejártam mar Persze jobbára csak itt a megyében. Amikor megyek, nagyon sokszor azon kapom magam, hogy nicsak! ez az épület ezelőtt két hónappal még nem volt Így. Meg azon, hogy a káliéi határ szebb, mint Szálka alatt Előttem változik a világ, amelyik közel van az or­szágúihoz. — Nemcsak a ,.jó papnak” de a sofőrnek, mindenkinek is holtig kell tanulnia a mai világban Hiszen ha ion egy új kocsi, azon már szépsze­rivel vannak új dolgok Azt izmam kel!- Mer* ha íiem. könnyen ráfizethet az em­ber. A sofőr egyben orvosa is a kocsijának. Ha lejár a meghatározha­tatlan idejű munkanap? — Azzal még nem érhet véget a nap, hogy beállók a kocsival. Nekem arra más­nap is, még sokszor szüksé­gem van. Nem mindegy az, hogv hogyan hagyom magá­ra. Ellenőrzőm az olajat, megnézem, rendben van e a gyújtás, a benzin és ami kell. És megtisztítom. Nem szere­tem, ha koszos a kocsim Nemcsak az emberek miatt. Magam miatt sem. Aztán? Aztán mintha sem­mi sem történne. A sofőr igaz, egésznap ül. De nincs ennél fárasztóbb ülés. Nem­csak szellemileg, de fizikailag is kifárad az ember. Jólesik Utána a pihejiés, az újság, a vacsora. Vasárnap? Néha akkor is a volánhoz ül, Kirándulni viszi a ktsz dolgozóit, s igyekszik ő is egyszerű ki­rándulónak képzelni magát. Meg ott van a család. Né­ha azokkal is elmegy. Per- szg már teherautó nélkül H. S, J. ki, a rakamazi, a pórcsal- mai, a vajai, a hodászi és a vállaji takarékszövetkezeti székházak központi fűtésének szerelését bízták a fiatal vállalatra, Szükséges volt tehát a vállalat megalapítása. Mutat­ja ezt az is, hogy közel har­minc megrendelésük van már l?69-re, pedig messze még a? esztendő vége. Most azt ter­vezik: ha megépül a község határában a végleges mű­helycsarnokuk, úgy a Nagy- kalló központjában lévő he­lyiségeiknél közvetlen lakos­sági szolgáltató műhelyt ala­kítanak ki. Más érdekes tervük i# akad. Most végzik g piacku­tatást arra: ha gyártanák, ér­dekelné-e a kereskedelmet * színes üveggomb. melynek sajátosan egyedi kollekcióját lennének képesek előállítani» zömében hulladékanyagból. Hasonló kísérletek folynak színes üvegcsempék előállí­tására. forgalomba hozatalá­ra, míg azon is törik a fejü­ket: milyen fogadtatásra ta­lálna. ha a neonfeliratoknál az üveget műanyaggal he- lyet4esítenék, mely nem tö­rékeny Szakembert és gépet gyorsan tudnak majd szerez­ni az üvegtermékek készíté­séhez, melyből a mintakol­lekció már megtekinthető. Ráadásul további munkalehe­tőséget ieremtenének vele nőknek tas)

Next

/
Thumbnails
Contents