Kelet-Magyarország, 1968. augusztus (25. évfolyam, 179-204. szám)

1968-08-01 / 179. szám

ÍSS*. S'ÄS'usSEus ?: ÍCEt.ET-MÁGtAílÖnSZAO S. alá*! Két áj üzem Nyírbátorban 700 fővel dolgozik majd a Pestről letelepülő cipőgyár MEGJEGYZÉSEK: Jó utat, autóbusz Nyíregyházán az autó­busz nagyon sok embert szállít munkahelyére, ott­honába. A 12-es járat az állomás­ról viszi az utasokat a Be­loiannisz térre, az Északi Al­központba, és onnan a te­metőt érintve ismét vissza­tér a megyei tanú t elé, majd az állomásra. Az állo­másról eredetileg az almatá­rolóhoz igyekezett, de a rossz út miatt új útvonalat ka­pott. (Ugyanis a közraktárak előtt haladt el, amely út minősegéről már egy párszor hallhattunk.) Most az épülő Arany János úton kell fel­jönnie. Ha tudna! Mert az u*akat most aszfaltozzák, kövezik, A készülő út kes­keny és tele van halmozva Kővel. Ott állnak a munkák­ig >z szükséges gépek. Ezért a .án olykor közlekedési du­gj keletkezik, amiből csak h'sszas eurikolás és bosszan- kcrlás után lehet kikerülni. Ha már egyszer változtat­tak az ú vonalat, nem le­hetne arra a kis időre, amíg az Arany János utca elké­szül, újra módosítani a .jára­tot, csak annyira, hogy a szűk és forgalmas utca he­lyett az ugyancsak szűk. d; legalább egyirányú Kiss Érnő utcán bonyolódjék le a szállítás. Könnyebben, S orsabban, kevesebb bosszú­sággal és több biztonság­gal?!... Sipltay Mónika Nem fáziskérdés Ez év második felében je­lentősen fejlődik Szabolcs tanácsi ipara, mellyel nem­csak a foglalkoztatottság száma növekszik, hanem új termékek gyártását is meg­kezdik, s az ipar részaránya tovább javul. Legjelentősebb a Fővárosi Cipőipart Vállalatnak Nyír­bátorba történő telepítése. Ebben az üzemben 700 dolgo­zó kap munkát, s már októ­berben megkezdik a terme­lést. A nyírbátori üzemben női cipőket gyártanak majd, s a termékek ötven százalé­kát exportálják. Az ide tele­pített gyár jelentősen enyhít Nyírbátor női munkaerő fog- lalkoztatási gondjain. Már végzik az előkészületeket. Hamarosan megkezdik az el­ső nyolcvan dolgozó kiképzé- sét, melyben a fővárosi vál­lalat szakemberei segítenek a helyszínen. Ezenkívül 60 ipari tanuló képzéséről gon­doskodnak, ebben a megyei tanács vb munkaügyi osztá­lya is segített. Eljárt a Mun­kaügyi Minisztériumban, hogy a tanulók képzésének a költségei ne a vállalatot ter­heljék. Több szabolcsi vállalat, ktsz összefogott annak érde­kében, hogy a nyírbátori ci­pőüzem megtegye az első lé­péseket. A Nyírbátori Vastö­megcikkipari Vállalat telep­helyet biztosított részére, s 8 sportpálya szomszédságában építik meg az új üzemet. A Tiszalöki Vegyesipari Válla­lat az építési munkákat vég­zi, míg a Nagykállói Vegyes­ipari Vállalat dolgozói már hozzá is láttak egyes üzemré­szekben a villanyszerelési munkákhoz. Tradíciója van a bőripar­nak Nyírbátorban, melynek a hasznosítására most sor ke­rülhet. Ebben segít a járási pártbizottság és tanács. Sok olyan dolgozóval vették fel a kapcsolatot, akik regen a szakmában dolgoznak, de ipar hiányában más helyen voltak kénytelenek munkát vállalni. Most ezek közül mind többen az új üzemben helyezkednek el. Ez évben megkezdi a ter­melést az aszparagint gyártó üzem is Nyírbátorban. Kö­vetésre méltó az a módszer, ahogyan ezt a feladatot az üzem vezetői és dolgozói vég­rehajtották. Kaját költségen, olcsón építették meg a léte­sítményt, a technológiai be­rendezéseket olyan felszere­lésekből, gépekből állították össze, amelyet máshol nem használtak. Olyan vegyipari üzemeket hoztak létre, amely alapja lehet a további fejlő­désnek. F. K. Tíz év alatt háromszorosára nőtt az állami gazdaságok kereskedelmi forgalma Szakállas már a vállajiak gondja, s hogy miért nem intézték el már 1964-ben, a ónak csak a Mátészalkai Vegyes Ktsz a megmondható­ja. Akkor szereltek ugyanis villanyt a szövetkezet dolgo­zói a váilaji művelődési ház­ban. Fel is vettek érte 35 ezer forintot. Csakhogy a munka nem a szabványok szerint készült, a TITÄSZ csak a 220 voltos háióza’i világítást engedélyezte, a motorokhoz szükséges há­romfázisú áramot nem kö­tötték be. Ha’omnvj levél ment már oda és vissza, de n szövetkezet formaságokra a-kozva nem javítja ki a hibás munkáját. Ha a vál- !" i«k benyújtanák a saját ; ' imléjukat, így festene: nine* friss levegő a mozi­ban, mert nem kapcsolhat­juk be a ventillátor motor­át. Átalakították volna a mozit szélesvásznúvá, deeh- ?z is három fázis kell. El­fecséreltek órákat tucat számra hiábavalóan — ez is a számlához tartozna. Kár, hogy ezeket nem lehet be­hajtani a felelősökön. He végtére is miért vet­tek fc! (s kúiek a jóváha­gyásával! hasznavehetetlen munkáért 35 ezer forin+ot? j Ift. S.I Az állami gazdaságok na­gyobb önállósága, a jöve­delmezőbb gazdálkodásra va­ló törekvés szükségszerűen igényelte a szervezett érté­kesítést és beszerzést. Ezzel a céllal alakult 1957. már­ciusában az Állam; Gazda­ságok Kereskedelmi Irodája (ÁGKER). Az eltelt idő pe­dig megyénkre vonatkozóan is igazolta az iroda létreho­zásának szükségességét: az áruértékesítés nagymérték­ben bővült, jelentős ered­mények születtek. A Szabolcs-Szatmár me­gyei állami gazdaságok kap­csolata az ÁGKER-rel igen J széles körű. A gazdaságok az iroda megalakulása évében 155 milliót forgal­maztak. s tíz év alatt há­romszoros növekedés követ­kezett be, vagyis az árbevé­tel 450 millió forintra emel­kedett. Az irodán keresztül érté­kesítik a búza-, rozs-, ár­pavetőmagot, a burgonyater­més mintegy 25—30 szá­zalékát, valamint gyümöl­csöt, állat- és állati termé­keket. Ez a fontosabb ter­mékek összes árbevételének 90 százalékát teszi ki. Az ÁGKÉR szerepe és tevékenysége az állami gaz­daságok áruforgalmában az új gazdasági reformmal to­vább szélesedett. A piaci versennyel számolva, együtt­működési megállapodást igyekszik kialakítani a bél­és külkereskedelmi partne­rekkel. Fokozottabb súlyt helyez az állami gazdaságok áruinak nagyobb propagálá­sára, egységes csomagolásá­ra. (ab) Munkásőmek lenni! Meg­tiszteltetés és nagyon nehéz. Hiszen a „civil” munkahe­lyen is és az egységnél is nap mint nap helyt kell áll­ni. Vajon mindig sikerül? Az öröm: a megyei pa- i ancsnokságon három kiváló munkáséi' fényképe. A há­rom Fábián-teslvéré. És a legnagyobb: most je­lentkezett a legkisebb, a ne­gyedik testvér is. ö is mun- knsőr lesz. A legidősebb, Fábián Bé­la, civilben a fehérgyarmati jánást könyvtár igazgatója az idén évfordulót ünnepel. Decemberben lesz tíz éve an­nak, hogy magára öltötte a munkásőrök egyenruháját. Egy évtized nagyon hosszú! — Már a második évben a törzs tagja lettem — mond­ja. — És ettől kezdve tér­képészettel és kiképzéssel foglalkoztam. Törzstag és kiképző! És nagyon fiatalon! Nehéz volt vagy könnyű? Hálás avagy hálátlan fel­adat? — Nem érezte egyszer sem, amikor sokkal időseb­beket oktatott a fegyverfor­gatás rejtelmeire, hogy eset­leg tapasztalatlannak tart­ják? Magabiztosan komoly. — Közvetlenül a honvéd­ségtől jöttem. Akkor szerel­tem le. S ez volt a jó, hi­szen ott már megszokom a fegyelmet, nem kellett újra tanulnom. Inkább még én tanítottam. — Az idősebbek ? Jó érzés, jó nézni, hogyan fiatalodnak meg közöttünk. Hiszen a feladatok, akár jdősebb, akár fiatalabb az a munkásőr, bi­zony egyformák, ugyanazok. A fehérgyarmati Zalka Máté munkásőrszázad a me­gyében a legjobbak közé tar­tozik. Fábián Béla kicsit csalódottan jegyzi meg: — Tavaly sokáig úgy áll­tunk, hogy nekünk sikerül elnyerni a „Kiváló század” címet. Pár tized pont dön­tött a csengenek javára. Aztán hozzátette: — De ettől függetlenül. Nálunk mindenki nagyon örül, hogy ők már a máso­dik éve nyerték el ezt a kitüntető címet. Hiszen ha pár tizeddel is, de jobban dolgoztak, mint mi. A munkásőrszázad pa­rancsnokságán már csak a fényképek és a beszélgetések emlékei őrzik a tavalyi tu- nyogmatolesi árvízi munká­kat, erőfeszítéseket. — Ott voltunk. Mind, va­lamennyien. Az árvfz hírére Ahol mindig* a holnapnak dolgoznak Látogatás a Nyírségi Mezőgazdasági Kutató Intézetben A repülőtér, a Kótaji és a Tokaji út által bezárt három­szögben terűi el a Nyírségi Mezőgazdasági Kísérleti In­tézet központi telepe. Férfiak és nők hajolnak aggodalmas figyelemmel a rozskalászok fölé, kettesével egybekötik őket és celofán tokot húznak rájuk. Kék overallos embe­rek öntöznek izotópos víz­zel. Lecsippentenek egy le­velet, virágot a növények szárairól, gondosan dobozba zárják és ráírnak valamit. A többi benn, a laboratórium­ban történik. Kiváncsi liülföldiek Mit tudunk róluk? Sza­bolcs-Szatmár idegenforgal­mának jó részét az ő ven- régeik adják. Svéd és osztrák, szovjet és amerikai tudósok járnak náluk. Ismeri őket a lengyel tengerpart homokján, a Duna deltájánál homokdü- nákon dolgozó tudós, német szakemberek járnak-kelnek a 26 tudósnál és az őket segítő 72 értelmiségi beosztottnál. Jelenlétük fontos és nélkülöz­hetetlen Szabolcs-Szatmár mezőgazdaságának felvirágoz­tatásánál. Ezzel a kíváncsi­sággal kezdtem látogatni a Kótaji úti központba. Huszonkét legfontosabb tu­dományos témájukkal egy könyvet lehetne megtölteni. Sűrűn fordul elő benne a korai szó. A burgonyánál — egyéb jó tulajdonságai mel­lett — azt szeretnék elérni, hogy minél korábban terem­jen, mert így — egyebek között — nem esik egybe szedése az almaszedéssel. Igazi szabolcsi probléma. Es az sem mellékes, hogy aki korábban jelentkezik új­krumplival a piacon, jobban jár. Kisebb területen, többet A homoki lucerna (Teich- mann Vilmos és Vágó Mi­hály 1963-ban elismert új fajtája) is „korai” voltával válik ki a sorból. Az első kaszálásra ad sokat, mert hamar és gyorsan sarjad. A másodikra és a harmadikra igaz, kevesebbet. De egy év­ben így is többet, mint a többi. Aszályban is. öntö­zés nélkül is! Vetése új­szerű módját is kidolgozták. Hogy a szél ki ne fújja a homokból, be ne temesse, védőnövény kell neki. Vagy gramoxonnal kiperzselt rozstarlóba kell vetni, vagy őszi zabot előtte, tavaszra kifagy a zab, avarja reme- .kül védi a fiatal lucernát. Szabolcs állattenyésztésének fő bázisa lesz a homokj lu­cerna pár éven belül. És az alma? Dr. Pethő 50—60 munkásőrt mozgósí­tottunk. Voltak közöttünk olyanok, akik négy vagy öt napig sem vetették le a ru­hát magukról. Aztán az első váltásért én mentem Fehér- gyarmata. Mikor visszajöt­tünk, az emberek egyszerű­en nem akarták abbahagyni a munkát. Alig tudtam őket rábeszélni a pihenésre. A munkásét öt év után leszerelhet. Leszerelni, elbú­csúzni legalább olyan vagy még nehezebb, mint vállalni. Kicsit elgondolkozik. — Nem szeretném itt­hagyni egyhamar Valaho­gyan hozzámnőtt a század, enyémnek érzem. Hiszen az is. Majd még hozzáteszi: — Fiatal vagyok. Azt hi­szem még ugyanennyi szol­gálati idői bátran kíván­hatok magamnak. Fábián Béla hisz benne. És úgy is lesz! H, S. J. Ferenc igazgatóhelyettessel, a mezőgazdasági tudományok kandidátusával beszélgetek búcsúzóban. Ez az „ő aszta­la”. Magyarország legna­gyobb „almamúzeuma” van a kezében. Több, mint öt­száz fajta Ujfehértón. (Az újfehértói telep vendég­könyve a legvastagabb.) Há­rom tanács: a jövő a törpe alanyoké, a felújítást ilyen­ből végezzük. Aztán: a cse­mete alá nagy mennyiségű szerves és műtrágya kell, hogy évekig ne kelljen boly­gatni a zsenge fa gyökereit. Végül: a jövő a sövényal­máé. Harmadannyi területen, harmadannyi munkával, ta­lajműveléssel, szedéssel ugyanannyi! Tudományos napok augusztusban Még sokat lehetne beszél­ni dohányról, napraforgóról, burgonya hajtatásáról azin­Mellékprofilként az ötve­nes évek közepe óta foglal­kozik a Nyírbogdányi Kő­olajipari Vállalat a gyógyá­szati, kozmetikai és a tech­nikai vazelinek különböző fajtáinak gyártásával. Több mint egy évtizeden át — az idei év második negyedéig — csupán a hazai igényekei elégítették ki ezzel az alap­anyagként használható tér mékkel. A vazelingyártásnál minő­ségben és árban az idén olyan szintet sikerült elérnie a bogdány; üzemnek — mint e termék egyetlen ha zai produktőrének — hogy az export minden követel ményét figyelembe tudják venni. A MTNERALIMFBX tézet különféle osztályainak munkájáról, eredményeiről. Bizony, nem mindenütt hall­gatják meg Ókét olyan fi­gyelemmel, mint kellene. De ezen is segíteni akarnak. Most, idén, augusztusban először megrendezik az in* tézet tudományos napját, Nyíregyházán és Kisvárdán, Egyszerű, mindenki száma­ra érthető nyelven kívánják elmondani legújabb felfede­zéseiket, eredményeiket, hogy minél hamarabb kózkince&é váljon. Telepeiken, kihelye­zett kísérleteiken bemuta­tókat rendeznek. Szaktaná­csot adnak. A jó, új növé­nyek elterjesztésén fáradoz­nak. A gondjuk ugyanaz, mint mindnyájunké, csak ők többszörösen érzik. Ezt akar­ják megosztani velünk. külkereskedelmi vállalat út­ján számos ország érdeklő­dik a bogdányi vazelin iránt. Első exportpartnerként Jugo­szlávia jelentkezett. Az év második negyedé­ben két exportszállítmány hagyta el az üzemet, s jövő hét elején újabb 22 tonna fehér kozmetikai vazelin in­dul majd Jugoszlávia meg­rendelésére. A Kőolajipari Vállalat a jelenleginél nagyobb volu­menű exportgyártásra is tépes Az üzem vezetői már jelzéseket kaptak egy közeli svájci megrendelésről de a nyírbogdányi vazelin iránt »rdeklődik egyebek között Columbia, Szíria, Finnország és Dánia is. (Ballá*?!) (Gesitelyi) Készül a jugoszláv export Nyírbogdány „aranya“— a vazelin Elek Emil felvétele

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents